Csoport, alcsoport | Ruházati | Kosztümös | * | darabszám |% | darabszám |% | darabszám

2) irodalmi hősök | — | — | 1 | 14,29 | 2

3) mitológiai nevek | 1 | 5,00 | 2 | 28,57 | 5

4) egyéb | 1 | 5,00 | 3 | 42,85 | 5

Összesen | 20 | 100,00 | 7 | 100,00 | 37

VII. Az emberi szellemi tevékenység és alkotás fogalmai:

1) zenei | — | — | 1 | 50,00 | 2

2) művészeti | — | — | — | — | 1

3) sport | — | — | — | — | 1

4) az emberek lelkiállapota, gondolatai, érzései | — | — | — | — | 1

5) egyéb | — | — | 1 | 50,00 | —

Összesen | — | — | 2 | 100,00 | 5

A. Montvilienė

A francia orvosi terminológiáról szóló kiadvány

Širkienė V. Prancūzų kalbos medicininė terminija. – V., 1977, 88 p. [Lietuvos TSR aukštojo ir specialiojo vidurinio mokslo ministerija. Kauno medicinos institutas].

A Kaunasi Orvostudományi Intézet idegennyelv-tanárai számos, az intézet hallgatóinak szánt orvosi szakkifejezés-szótárat és -szójegyzéket készítettek és adtak ki. A tanárok ilyen tevékenysége teljes mértékben támogatható és ösztönzendő. Az oktatási célú szakkifejezés-szótárak és -szójegyzékek nemcsak fontos segédanyagok a hallgatók számára: hozzájárulhatnak a szabványos, helyes szakkifejezések rendezéséhez, egységesítéséhez és használatba vételéhez, valamint a terminológia hiányosságainak megszüntetéséhez és hézagainak feltárásához. Ezért a megfelelő szakterület — jelen esetben az orvostudomány — szakértőivel és nyelvészekkel, terminológusokkal egyeztetve elkészített oktatási célú szakkifejezés-szójegyzék hatékonyan segítheti az adott szakterület terminológiájának fejlesztését. Ez különösen az olyan tudományterületek terminológiájára érvényes — köztük az orvostudományéra —, amelyeknek nincs terjedelmes litván értelmező szótára, illetve az érintett nyelvekre és nyelvekről fordító, normatív szakkifejezés-szótára.

240

4. táblázat (folytatás)

Kabátszövetek | Ruhák | Bútorok | Összesen% | szám |% | szám |% | szám |% 5,41 | 6 | 50,00 | — | — | 9 | 11,84 13,51 | 1 | 8,33 | — | — | 9 | 11,84 13,51 | 2 | 16,67 | — | — | 11 | 14,48 100,00 | 12 | 100,00 | — | — | 76 | 100,00 40,00 | — | — | 1 | 25,00 | 4 | 36,36 20,00 | — | — | 1 | 25,00 | 2 | 18,18 20,00 | — | — | — | — | 1 | 9,09 20,00 | — | — | 2 | 50,00 | 3 | 27,28 — | — | — | — | — | 1 | 9,09 100,00 | — | — | 4 | 100,00 | 11 | 100,00

Sajnos az oktatási célú szakkifejezés-szótárakat rendszerint sem megjelenésük előtt, sem megjelenésük után nem lektorálják. Emiatt e kiadványok értékét és az adott szakterület terminológiájának rendezésében, valamint oktatásában betöltött jelentőségét egyelőre nem tárgyalták szélesebb körben. V. Širkienė „A francia nyelv orvosi terminológiája” című munkája a felsőbb évfolyamos hallgatóknak szól. A kiadvány három fejezetből áll. Az első, „A francia szóképzés” című fejezetben (5–30. o.) a francia szavak — elsősorban az orvosi szakkifejezések — legfontosabb képzési módjait és típusait mutatja be. Az olvasó számos, a francia nyelvben használatos elő- és utótagot talál itt; a szerző bemutatja az összetett szavak jellegzetes képzési típusait, és felsorolja az orvosi terminológiában használt nemzetközi terminuselemeket, az ezeket tartalmazó szavak példáival együtt. A „Függelékek” című második fejezetben néhány francia frazeológiai fordulat, recept és annotáció példája szerepel. Hasznos továbbá a receptekben használt rövidítések és az orvosi szakirodalomban előforduló rövidítések jegyzéke is. A füzet harmadik, legterjedelmesebb fejezete „A francia–litván orvosi szójegyzék”. A szerző az előszóban azt írja, hogy ez a szójegyzék az 1966-ban kiadott „Dictionnaire franco–li-

241

tuanien de médecine” folytatása, és hogy azokat a szavakat tartalmazza, amelyek „gyakran előfordulnak a következő eredeti orvosi folyóiratok olvasásakor: „La nouvelle presse médicale”, „Science et vie” stb.”. A kiadvány szerkezetét a szerző jól átgondolta.

Az orvostanhallgató, sőt az orvos is, aki francia nyelvű orvosi szakirodalmat olvas, szívesen használja majd ezt a kiadványt, abban a reményben, hogy megtalálja a szükséges tudnivalókat. Kétségtelen, hogy ezekből sokat meg is talál, bár természetesen egy viszonylag kis füzetben az információ mennyisége erősen korlátozott. Ezért különösen fontos annak kiválasztása, hogy milyen információ kerüljön az ilyen kiadványokba. Lényeges az általános, fordító (francia–litván) szótárakhoz való viszony helyes meghatározása is.

Az oktatási célú szakkifejezés-szótárnak — különösen a szójegyzéknek — ki kell egészítenie az általános szótárt, mindenekelőtt azáltal, hogy olyan szaknyelvi szókincset közöl, amely az általános szótárakból teljesen kimarad, vagy csak igen korlátozottan szerepel bennük. Végül az ilyen oktatási kiadványok értéke egyenesen a közölt anyag pontosságától, a lexikográfiai megjelenítés átgondoltságától és következetességétől függ. Természetesen a nyelvhelyességet sem szabad szem elől téveszteni. Minden oktatási segédanyagnak elő kell segítenie a helyes nyelvhasználat — az anyanyelv helyes használatának is — készségeit. Ezért minden szerző kötelessége biztosítani a készülő kiadványok magas nyelvi színvonalát.

A terminológia területét, valamint azt a területet, amelyhez a vizsgált vagy bemutatott szókincs tartozik, a litván nyelvben nem melléknévvel, hanem főnévi birtokos esettel kell megnevezni. Ezért kifogásolható maga a kiadvány címe — a legjobb cím „A francia orvosi terminológia” volna. Ugyancsak javítandók a kiadvány „Előszavában” használt medicininei (= medicinos) szavak, medicininės (= medicinos) rövidítések, medicininė (= medicinos) szakirodalom kifejezések. Javítandó a harmadik fejezet címe, „A francia–litván orvosi (= medicinos) szójegyzék”, valamint a 12. oldalon használt anatominiai (= anatomijos) szakkifejezések kifejezés is. A nyelvhasználat szempontjából pontosítandó egyéb dolgok a szakkifejezések jelentésmagyarázataiban is könnyen fellelhetők. Például gyakran használják a nebuvimas főnevet, ahol a neturėjimas jobban illene; vö. abrachie f – rankų nebuvimas¹, assite f – apetito nebuvimas 50 stb.

A nyelvtudomány megkülönbözteti a santrumpa és a sutrumpinimas terminust. A receptekben többnyire rövidítéseket használnak. A kiadvány néhány, receptekben használatos francia rövidítést is közöl, a szerző azonban indokolatlanul „santrumpa”-nak nevezi őket (36. o.). A füzetben további ügyetlen vagy a litván nyelvtudományban teljesen szokatlan szakkifejezések is találhatók. Például a terminológiai szakirodalomban az olyan szóalkotó elemeket, mint auto-, -graphe „-grafas”, -logue „-logas”, macro- „mak-ro-”, micro- „mikro-”, pneumo- stb., nemzetközi terminuselemeknek nevezik. A szerző által javasolt megnevezésük — „a latin és görög eredetű összetett szavak kapcsolóformái” (3. o.), „az összetett nemzetközi orvosi szavak kapcsolóformái” (20. o.) vagy „az összetett nemzetközi orvosi szavak képzési elemei” (20. o.) — teljesen pontatlan, nem felel meg a nyelvészeti szakirodalomban a megfelelő szavak, illetve szakkifejezések (pl. forma) használatának, ezért elfogadhatatlan. A jelenlegi terminológiában jelentős, ráadásul teljesen szükségtelen újítás az is, hogy a összetételt, vagyis az összetett szavak (szakkifejezések) képzését szóösszekapcsolásnak nevezik (5., 19. o.).

¹ A példák mellett feltüntetett számok a bírált kiadvány azon oldalait jelölik, amelyeken a példák szerepelnek.

242

A szóalkotás magyarázatával kapcsolatban számos kifogás merülhet fel. A kötetben úgy tűnik, nem veszik kellőképpen figyelembe a francia nyelv szóképzésének szinkrón rendszerét, ezért olyan affixumokat különítenek el, amelyek szinkrón szempontból nem létezhetnek, mivel a megfelelő szavak morfológiailag nem bonthatók fel, tehát nem tekinthetők származékszavaknak. Ez vonatkozik a füzetben felsorolt abs- (abstinence f 6), ac- (accablement m, accident m, accouchement m 6), ana- (anabiose f, anatomie f 7), ante- (antecedent, antenatal 7), apo- (apocrine, apophyse f 7), cata- (catabolisme m, catamnèse f 7), di- (diplégie f, dipode 8), méta- (métabolisme m, métaplasie f, métastase f 9), péri- (péricarde m, périoste m 10), sym-, syn- (symbiose f, synchrone, syndrome m 11) stb. előtagokra. A felsorolt affixumokat a francia nyelv szóalkotásával foglalkozó szakirodalom általában nem különíti el, mert az ezeket tartalmazó szavak felbonthatatlan jövevényszavak. Maga a szerzőnő is láthatólag bizonytalan abban, hogyan kell bizonyos terminusokat morfológiailag értelmezni: például az anatomie f terminust az egyik helyen a nem létező ana- előtaggal képzett származéknak tekinti (7. o.), másutt pedig az -ie képzővel alkotott származékok közé sorolja (13. o.). A kötet valamivel pontosabban különíti el a francia nyelv képzőit, de itt is előfordulnak nyilvánvaló hibák: például az invistigateur m képzője -ateur, nem pedig -eur (11. o.); az allaitement m, amaigrissement m, développement m szavak képzője -ement, nem pedig -ment (14. o.); az auscultation f, dégénération f (=dégénération), excoriation f, inhalation f szavak -ation képzővel, nem pedig -ion képzővel jöttek létre (14. o.). A -ure képzővel alkotott denture f, fracture f, jointure f, ligature f, teinture f szavak nem tekinthetők igék absztrakt főneveinek. A 15. oldalon e képző alá sorolt szavak közül tehát csupán a brûlure f valódi, igéből képzett származék (=brûlure). A denture f kollektív elnevezés. A fracture f, jointure f, ligature f szavakat latin jövevényszavaknak tekintik; ezekben könyvnyelvi képzőként az (-a)ture² különíthető el. A certifier, justifier, vivifier igék képzője nem a nem létező -fier (18. o.), hanem az -ifier.

A francia szavak szóalkotási viszonyainak esetenkénti pontatlan értelmezésére azok az esetek is utalnak, amikor egyes szavak képzési módját helytelenül állapítják meg. A füzet például a comparaison f és coopération f szavakat láthatólag a com-, co- előtaggal képzett származékoknak tekinti (7. o.), holott ezek egyértelműen igékből képzett absztrakt főnevek, -aison és -ation képzővel. Ugyanebbe az -ation képzési típusba sorolandó a réanimation f is, amelyet a füzet a ré- előtaggal képzett származéknak tart (10. o.), valamint a transplantation f terminus, amelyet a trans- előtaggal képzettként tüntet fel (11. o.). Az efféle hibás szóalkotási értelmezésből is akad még jó néhány.

A melléknévi képzők példái között főnevek is szerepelnek, például: absorbants m pl „felszívó, elnyelő anyagok” 15, antibiotiques m pl „antibiotikumok” 17, diabétique m „cukorbeteg” 15, cardiaque m „szívbeteg” 17 (egyébként nem világos, miért tekintik az utóbbi példát az -ique képzővel alkotott származéknak). Az összetett melléknevek példái között szintén szerepelnek főnevek – mindkét példa az első, melléknévi és a második, főnévi tagból álló típust hivatott szemléltetni (clavie-voie „nyílás, rés”, rouge-gorge „vörösbegy” 20).

² Штейнберг Н. М. Аффиксальное словообразование во французском языке. — Л., 1976, с. 62, 64.

243

A nemzetközi terminuselemeket tartalmazó terminusokat a kötet szerzője összetett szavaknak tekinti, a példák között azonban képzős származékok is előfordulnak, például: cardiaque „szív-”, cardiaque m „szívbeteg” 21, entérite f „vékonybélgyulladás” 22. Elemek jelentésének igen kétséges módon történő magyarázata, hogy a kötet a morfémaként létező szórészeket litván szavakkal fordítja, például: -algie „fájdalom, sajgás” 20, anthropo- „ember” 20, auto- „önmaga” 22, bio- „élet” 21, -fuge „tulajdonság” 22, -gene „eredet” 22 stb.

Az is szembetűnő, hogy a munka szóban forgó fejezetében a bemutatott példák bizonyos hányada (egyes esetekben viszonylag nagy része) nem orvosi terminus, például: condisciple m „diák” 7, illettré „írástudatlan, analfabéta” 6, contradiction f „ellentmondás” 8, Géorgien m „grúz” 11, Italien m „olasz” 11, Lituanien m „litván” 11, courtoisie f „udvariasság” 13, colossal „óriási” 15, développement m „fejlődés” 14, blanchâtre „fehéres” 16, grisâtre „szürkés” 16, annuel „éves” 16, pensif „elgondolkodó” 17, barbu „szakállas” 17, poilu „szőrös, bozontos” 17, balayer „seperni” 17, caractériser „jellemezni, leírni” 18, douzaine „tucat” 18, vingtaine „mintegy húsz, húsz év” 18, millénaire „ezredéves, ezeréves” 18, triple „hármas” 18, batterave „répa” 19, timbre-poste „postabélyeg” 19, portemanteau „fogas” 19, après-midi „délután” 20, hexagone „hatszög” 23, insectivore „rovar­evő” 30 stb. Egy speciális oktatási segédanyagban láthatólag hasznosabb volna a terminusok képzésének változatosabb példáit bemutatni. A nem terminológiai szókincs nagy mennyiségű közlése félrevezetheti azt az embert, aki ilyen füzetben keres választ tisztázatlan kérdéseire – hiszen úgysem lehet benne minden szükséges szót feltüntetni. Egyébként ugyanez felróható a kötet nagyobb részét kitevő szótárnak is. Ebben is viszonylag sok az általános tudományos terminus, sőt olyan egyszerű szavak is, amelyek könnyen megtalálhatók az általános kétnyelvű szótárakban, és amelyek nélkül a hallgató vagy a diplomás orvos a recenzált kiadvány birtokában sem boldogulhat. Például: amplifier „bővíteni, növelni” 49, anfractueux „kanyargós, egyenetlen, görbe” 49, assurance f „biztosítás, garancia; (be)biztosítás” 50, attrait m „vonzóerő” 51, bab(e)urre m „író” 51, bénéficier „hasznot húzni” 51, by-pass m „megkerülés; kerülőút” 52, bref „rövid” 52, chaux f „mész” 53, chute f „esés, zuhanás” 53, compte-rendu m „beszámoló, jegyzőkönyv” 54, craquement m „ropogás, zörgés” 55, crépitations f „1. ropogás, nyikorgás; 2. szörtyzörej” 55, déclenchement m „kezdet, kialakulás” 56, dôme m „kupola, boltozat” 58, embarras m „nehézség, akadály” 59, envisager „előirányozni” 60, équin „ló-” 60, estival „nyári” 61, état m „állapot, helyzet” 61, ethnie f „nemzet” 61, jouissance f „élvezetek, szórakozás” 68, laps m de temps „rövid időtartam” 69, mesure f „1. mérés; 2. mérték; méret; 3. eszköz” 71, monstre m „szörnyeteg” 72, moyen m „eszköz” 72, moustique m „szúnyog” 72, néfaste „szerencsétlen” 73, obsédant „zaklató” 74, plan „sima, lapos” 77, plat „lapos, sík” 77, quadragénaire „negyvenéves” 79, qualité f „minőség” 79, quantité f „mennyiség” 79, récent „nemrég történt, közelmúltbeli, utolsó, új” 79, souche f „törzs” 82, taux m „1. százalék; 2. arány; 3. együttható; 4. ütem” 83, volupté f „érzékiség” 85, zéro m „nulla” 86 stb.

244

Az ilyen szavak használójának valószínűleg eszébe sem jutna, hogy ebben a kis szótárban keresse őket.

Tekintve, hogy a szótár meglehetősen kis terjedelmű – mindössze csaknem 1100 francia szót magyaráz meg –, úgy tűnik, az lett volna a legjobb, ha csak a szűkebb értelemben vett orvosi szakkifejezéseket közli, elsősorban azokat, amelyek nem szerepelnek az általános francia–litván fordítószótárakban. A terminológiai állomány (a szótárban közölt terminusok) ilyen válogatása igen kényelmes és hasznos lett volna a használó számára – pontosan tudná, mit és hol keressen. A kis terjedelmű szótár terminológiai állományába felvett nem terminológiai lexika és általános tudományos terminusok csökkentik a kiadványnak az adott szakterület terminológiájáról nyújtott tájékoztató értékét, s ezzel együtt az értékét is. Következésképpen a terminusok és más szakszótárak – köztük a tanulóknak szánt szótárak – terminológiai állományát a rendelkezésre álló lexika gondos kiválogatásával kell összeállítani.

Az ilyen típusú szótárak összeállításának ugyanezt az elvét sérti az is, ha nem válogatják ki a másik nyelv (jelen esetben a francia) szavainak litván megfelelőit. A szavak, mint ismeretes, többnyire többjelentésűek. Egy szakszótárban nem helyes felsorolni a terminológiai állományba felvett szó valamennyi jelentését. Csak az adott szakterület terminológiai jelentéseit kell feltüntetni, más szóval az egyik nyelv terminusához a másik nyelv megfelelőjét kell megadni. Magától értetődik, hogy ez nem jelenti azt, hogy például minden francia orvosi terminusnak szükségképpen csak egy litván megfelelője van. A terminológiai rendszerek kialakulásának eltérő feltételei, a szavak jelentésének különböző terjedelme, valamint maguknak a nyelveknek a lexikai és megnevezésbeli sajátosságai miatt nemegyszer több megfelelő is van, a fordítandó terminusok jelentéseit fel kell bontani stb. Másfelől elkerülhetetlenül figyelembe kell venni a meghonosodott szinonimákat vagy kettős alakokat is, ezek pedig a különböző nyelvekben gyakran nem teljesen azonosak, és nem is lehetnek azok. A közölt megfelelőknek azonban ugyanahhoz a terminológiához vagy annak valamelyik ágához kell tartozniuk, a többi jelentést – mindenekelőtt a nem terminológiaiakat – pedig ki kell hagyni. V. Širkienė „A francia nyelv orvosi terminológiája” című szótárában e tekintetben igaz, nem esik túlzásba, mindazonáltal előfordul, hogy olyan szójelentéseket is közöl, amelyek nem tartoznak az orvosi terminológiához (tehát már nem terminusok), például: attitude f „1. testhelyzet; 2. tartás; magatartás; 3. nézet” 50, concevoir „1. teherbe esik, várandós lesz (=terhes); 2. felfog, megért” 54, débordement m „kiömlés, árvíz” 56, délai m „1. késleltetés; akadályozás; visszatartás; 2. idő, határidő” 57, dénuement m „1. hiány; 2. szegénység” 57, dépôt m „1. raktár; 2. üledék” 57, écaille f „1. pikkely; 2. hártya” 58, nébuleux „1. felhős, borús; 2. komor, szomorú” 73, terrain m „1. vidék; 2. talaj; 3. (a szervezet) alkata” 83, tournesol m „1. napraforgó; 2. lakmuszpapír” 84, tranche f „szelet; lemez; él” 84 stb.

A bírált oktatási kiadvány jelentős hiányosságának kell tekinteni, hogy viszonylag gyakran nem a francia terminusok litván megfelelőit, hanem bizonyos magyarázatokat közöl. Ez nemcsak azokban az esetekben történik így, amikor nincs litván terminus (ilyenkor a nyelvtanár orvosszakértők közreműködése nélkül nem alkothatna terminusokat. A szerkesztőnek meg kellene szereznie az adott szakterület legismertebb szakembereinek és a terminológiai bizottságnak az egyetértésével kialakított javaslatait), hanem akkor is, amikor már meghonosodott, mindenki által használt terminusok állnak rendelkezésre. A kiadvány szerzőjét azért kell elmarasztalni, mert feltehetően nem konzultált szak-

245

emberekkel, és végül azért is, mert a szótár összeállításának elveiben nem magyarázta meg (sőt, ezeket az elveket egyáltalán nem is közölte), hogy mely esetekben és miként történik a jelentés magyarázata, illetve hogyan jelenik meg a szótárban, hogy ne lehessen összetéveszteni a valódi megfelelőkkel. A szerzőnek természetesen nem kellett volna új terminusokat alkotnia vagy kölcsönszavakat bevezetnie még akkor sem, ha a litván orvosi terminológia nem nevezné meg az olyan francia terminusokkal jelölt fogalmakat, mint abréaction f „az elfeledett érzelem tudatosulása” 47, aéropéritoine m „levegő vagy gáz felhalmozódása a hasüregben” 48, atélectase, atélectasie f „levegőhiány a tüdő alveolusaiban” 50, catamnèse f „a betegről a kórházból való elbocsátása után szerzett információ” 53, dipsomanie f „kóros alkoholfüggőség, időszakos részegeskedés” 58, électrocution f „áramütés okozta sérülés, halál elektromos áram következtében” 59, gâtisme m „a vizelet vagy a széklet visszatartásának képtelensége” 63, hypoxémie, hypoxie f „elégtelen oxigénmennyiség a szövetekben” 66, kopiopie f „a szem izmainak gyors elfáradása közeli tárgyak nézésekor” 68, linkage m „két vagy több gén összekapcsolódása ugyanazon a kromoszómán” 69, monopagie f „csak egy helyen jelentkező fejfájás” 72, oestromanie f „nők vagy férfiak kóros nemi vágya” 74, péripwème m „tályog kialakulása egy szerv körül” 76, réinversion f „egy szerv visszahelyezése normális helyzetébe” 80 stb. A neves orvosszakértőkkel való konzultáció azonban ilyen esetekben is szükséges – legalább abban segítenek, hogy pontosan tisztázzuk, nincs-e erre a célra használt terminus³.

Teljesen indokolatlan a terminusok körülírásával élni akkor is, amikor léteznek használatban lévő (néha igen széles körben ismert) terminusok. Például: déontologie f — az orvos etikája, az orvos jogairól és kötelességeiről szóló tudomány 57 (=deontologija), écologie f — az élőlény és környezete közötti viszonyokat vizsgáló tudomány 59 (=ekologija), électrophorèse f — az elektromos áram által kiváltott elektromos kolloid részecskék elmozdulása; gyógyszerek bejuttatása a szervezetbe elektromos áram hatására 59 (=elektroforezė), gériatrie f — az időskori betegségekkel foglalkozó tudomány 63 (=geriatrija), orgasme m — a gyönyörérzet legmagasabb foka 75 (=orgazmas), zoonoses f pl — emberekre átterjedő, állatok által hordozott fertőző betegségek 86 (=zoonozės). Ilyen példából a szóalkotási fejezetben is bőven akad, például: amylase f — keményítőt bontó enzim 12 (=amilazė), asystolie f — a szív jobb kamrája működésének zavara 13 (=asistolija), carboxylase f — ketosavakból szénsavat leválasztó enzim 12 (=karboksilazė), cardiogramme m — a szív mozgásainak grafikus ábrázolása 21 (=kardiograma), cytologie f — a sejtekkel foglalkozó tudomány 22 (=citologija), diabétique m — cukorbeteg 17 (=diabetikas), gastroscope m — gyomorvizsgálatra szolgáló műszer 28 (=gastroskopas), gynécologue m — női betegségek szakértője 23, nőgyógyász 24 (=ginekologas), hémoglobine f — a vér festékanyaga 23 (=hemoglobinas), otoscope m — fülvizsgálatra szolgáló műszer 28 (=otoskopas), pédiatrie f — a gyermekbetegségekkel foglalkozó tudomány 27 (=pediatrija), pharmacopée f — a gyógyszerészek hivatalos kézikönyve 27 (=farmakopėja), stomatologie f — a szájüreg szerveinek betegségeivel foglalkozó tudomány 29 (=stomatologija) stb. Az ismert és széles körben használt terminusok (némelyikük a köznyelvben is állandóan használatos) ilyen figyelmen kívül hagyása, azok

³ Egyébként V. Astrausko, S. Bizulevičiaus, S. Pavilonio és mások „Orvosi terminusok szótáracskája” (V., 1980) az itt említett esetek szinte mindegyikében a nemzetközi terminusokat közli. A szakemberek számára tehát sem ezek a fogalmak, sem az elnevezéseik nem ismeretlenek.

246

A magyarázatokkal való helyettesítés kétségtelenül megtéveszti a kevésbé gyakorlott olvasót (például a hallgatót) — arra lehet gondolni, hogy valamilyen okból ezek a nemzetközi terminusok nem használatosak a litván orvosi terminológiában (egyébként szinte valamennyi terminus szerepel a nagyközönségnek szánt „Nemzetközi szavak szótárában” (V., 1969), és használatos a tudományos ismeretterjesztő irodalomban és a sajtóban). Következésképpen az említett terminusok szótári bemutatásának ez a gyakorlata árt a normatív terminusok bevezetésének és tanításának.

Mivel a kiadványban a terminusok és jelentésmagyarázataik bemutatása lexikográfiai szempontból nincs elkülönítve, a hallgató számára nem lesz világos, hogy a hozzáfűzött magyarázatok a terminusok valamiféle bővített szinonimái-e, vagy sem (egyébként az sem világos, hogy maga a szerzőnő hogyan érti ezt). A kiadványban sok mindent vessző választ el, ami jelentős zavart okoz. Például: aéropathie f — a légköri nyomás változása által okozott betegség, keszonbetegség 48, cafard m — nyomott hangulat, depresszió 52, caquesangue f — véres hasmenés, vérhas 53, cinération f — a holttest elégetése, hamvasztás 53, clearance f — vese-clearance, klirensz 54, sepsis f — súlyos fertőző betegség, vérmérgezés 81, cardiologue m — kardiológus, szívbetegségek orvosa 24, éthologie f — etológia, a jellemmel foglalkozó tudomány 61, incrétologie f — endokrinológia, a belső elválasztású mirigyek tudománya 67, intercadense f — szívdobbanás-kimaradás, szívritmuszavar 67, mogiphonie f — a hangszalagok görcse, beszédnehézség 71, sudamina m pl — verejtékkiütés, apró, fehéres hólyagokból álló kiütés 82 stb. Ha úgy gondolták, hogy a kiadvány használói számára ezek a terminusok érthetetlenek lesznek, és magyarázatra szorulnak, akkor miért teszik ezt ilyen következetlenül (egyes esetekben előbb áll a terminus, máskor a magyarázat), és miért tüntetik fel ezeket a magyarázatokat (ha a szerzőnő maga is elkülöníti őket a terminusoktól) ugyanúgy, mint a terminusokat? Ez a szóban forgó kiadvány összeállításának súlyos hiányossága.

A kiadványban egy csipetnyi frazeológiai egység szerepel. A szerzőnő megelégszik jelentésük magyarázatával, és egyáltalán nem keresi meg litván megfelelőiket. Ez természetesen segít a tanulónak megérteni a másik nyelv frazeológiai egységeit, de nem segít megtanulni, hogyan fordítsa le őket litvánra. Így ebben az esetben a kiadvány csak a munka felét végzi el (ez természetesen csak a valódi frazeológiai egységekre vonatkozik; a kiadványban szereplő példák nem mind frazeológiai egységek, az utóbbiak fordítása pedig, magától értetődően, semmilyen további nehézséget nem okoz).

V. Širkienė oktatási segédanyagában tehát vannak lexikográfiai munkából eredő hiányosságok és fogyatékosságok. Ezekhez hozzá kell tenni azt is, hogy a litván megfelelőket nem osztályozták. Figyelembe véve az orvosok meglehetősen gyenge szóhangsúlyozási kultúráját, semmiképpen sem igazolható osztályozatlan szójegyzékek kiadása. Bár a recenzált kiadványt idegen nyelv oktatására szánták, általánosságban véve nyelvtanulási segédanyag. Az ilyen típusú kiadványoknak nemcsak a helyes idegen nyelv elsajátítását kell segíteniük, hanem a példás anyanyelvét is.

Befejezésül hozzá kell tenni, hogy az ilyen típusú oktatási segédanyagokra nagy szükség van, és nagyon helyes, hogy a felsőoktatási intézmények oktatói vállalkoznak az elkészítésükre.

St. Keinys

247