LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XL (1998)

Vilija LAZAUSKAITĖ, Danutė SABALIAUSKAITĖ-LIUTKEVIČIENĖ

Litván Nyelvi Intézet, Vilnius

ÉTELEK ÉS ITALOK MEGNEVEZÉSEI A „LITVÁN KÖZNYELVI SZÓTÁRBAN”

A „Litván köznyelvi szótár” (a továbbiakban: BŽ) összeállításakor egyik legfontosabb forrása a „Mai litván nyelv szótárának” harmadik kiadása (a továbbiakban: DŽ³) lesz. Ez a tanulmány a DŽ³ által bemutatott, az ételek és italok megnevezéseit magában foglaló lexikai-szemantikai csoportot tárgyalja. Mivel a BŽ nagy figyelmet fordít majd a szavak kiválasztására és a jelentések megadására, a DŽ³ adatait a tudományos „Litván nyelv szótára” anyagával vetjük össze.

Az ételek és italok megnevezései az egyik leggyorsabban változó lexikai-szemantikai csoportot alkotják (ez például a rokonsági megnevezésekről nem mondható el). Hiszen maguk a dolgok is folyamatosan változnak: egyes ételeket elfelejtenek, többé nem készítenek, másokat kitalálnak vagy „importálnak”. Az utóbbiakkal együtt gyakran olyan megnevezések is bekerülnek, amelyek nem felelnek meg a litván nyelv rendszerének, például čipsai, miusliai stb. Az ilyen megnevezések helyett már létező vagy teljesen új litván szavakat keresnek. Utóbbiak a tényleges nyelvhasználatban csak lassan honosodnak meg, például javai̇nis, žuvainis stb. Így a tanulmány megírásakor egy további problémát is meg kell oldani: meg kell határozni azokat a kiválasztási kritériumokat, amelyek alapján a DŽ³-ben nem szereplő, de a köznyelvben ismert és használatos szavak bekerülhetnek a szótárba.

A DŽ³ mintegy 370, különféle ételeket és italokat jelölő szót tartalmaz. Legnagyobb részük a saját szókészlethez tartozik: sok megnevezés nyelvjárási vagy bizalmas nyelvhasználatú szónak tekinthető (például ėdesys); egy részük a tényleges használatban meghonosodott régi jövevényszó (például arbatà); a DŽ³ a legkevesebb újabb jövevényszót tartalmazza, amelyek többnyire más népek nemzeti ételeit nevezik meg (például guliašas).

1. A „Litván köznyelvi szótárba” nem való szókészlet.

A DŽ³ különféle ételeket vagy italokat megnevező szavainak elemzése során kiderül, hogy a szókészlet egy bizonyos része nem való a köznyelvi szótárba.

A legtöbb problémát alighanem a nyelvjárási szavak okozzák. Ezek a DŽ³-ben talált ételnevek csaknem egyötödét teszik ki. A DŽ³ nem mindig látja el a nyelvjárási szavakat a megfelelő jelölésekkel: olykor csak a šnek. jelöléssel, például ėdis (2) šnek. ‘étel’, máskor pedig mindenféle utalás nélkül, például užkulas (1, 3^b) ‘különféle zsiradékok, rántás, sűrű leves’, žalibarščiai (1) ‘hideg céklaleves’. A BŽ-be természetesen csak egy részük kerül be. A DŽ³-ben szereplő nyelvjárási szavak többnyire a néprajzi tájegységek ételeit nevezik meg, például kiunkė (2) žem. ‘főtt és összetört burgonyából, valamint borsóból készült étel’, žildinys (3^b) tarm. ‘megalvadt, összetört kendertejből készült étel’. A BŽ-be nem akármilyen nyelvjárási szavaknak kell bekerülniük, hanem csak olyanoknak, amelyeket már néprajzi tájszónak lehet tekinteni. Ezt szem előtt tartva,

205

Mivel a BŽ-be elsősorban a köznyelv szókincse kerül, bizonyos esetekben nem szükséges hangsúlyozni, hogy a szavak egy adott nyelvjáráshoz tartoznak¹. Ezért a szélesebb körben ismert néprajzi ételeket megnevező, és köznyelvi megfelelővel nem rendelkező nyelvjárási szavakat a BŽ-be csak az etnogr. rövidítéssel kell felvenni, a nyelvjárási jelzésekdz., ryt., vak., žem., valamint tarm. elhagyásával; például kastinys (3b) etnogr. ‘ilyen žemaitiai étel felvert, felmelegített tejfölből’, de pautienė (2) dz. lásd kiaušinienė stb. Annak eldöntésekor, hogyan vegyük fel a BŽ-be a különféle ételeket vagy italokat megnevező tájnyelvi és néprajzi szavakat, a rendszerszerűség elvét kell követni, vagyis a legelterjedtebb, illetve legalábbis ismert ételneveket kell felvenni.

Taikant siūlomus tarmybių atrankos kriterijus (Lazauskaitė 1997: 14–15, 1998: 21–22), pirmiausia reikėtų atsisakyti retų, nedideliame tarmės plote vartojamų žodžių, pvz., burgė (2) vak. ‘prasta sriuba, buza; tiršta, nevykusi košė’ (LKŽ I, Alk, Pžrl), kėpis (2) žem. ‘su varške ar kanapių pienu iškeptas kepinys; toks sklindis’ (LKŽ V, S. Dauk, J, Ggr), kiūkis (2) vak. ‘suzmekusi duona’ (LKŽ V, Jrb, Šk, Slv), laistytinis (1) tarm. ‘miezinis taukais apipiltas pyragaitis’ (LKŽ VII, Škn, Žlns), miežainis (2) žem. ‘miežinis pyragas, ragaišis’ (LKŽ VIII, Brs, Skd), verstinis (2) tarm. ‘storas bulvinis sklindis’ (LKŽ XVIII, DŽ, NdŽ, Ad) ir kt.

A „Bendrinės lietuvių kalbos žodynas”-ból el kell hagyni azokat a nyelvjárási és régies írásbeli szavakat, amelyek régi írásokból vagy más szótárakból kerültek át a DŽ³-be és az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas”-ba, de a mai nyelvhasználatban szinte egyáltalán nem fordulnak elő (néha az is kétséges, hogy a nyelvjárásokban is ismertek-e); például grūdiene (2) žem. ‘főtt gabonából készült étel’ (LKŽ III, M. Valanč, DŽ), grikainė (2) ‘hajdinakása’ (LKŽ III, MŽ, K), lašinėtis (2) kul. ‘szalonnás sütemény’ (LKŽ VII, I, BŽ 367, DŽ, Žem), miltainė (2) ‘lisztből készült étel (rendszerint édes)’ (LKŽ VIII, DŽ, trš), skinkis (2) vak. 1. ‘gyenge sör, gabonaital’ (LKŽ XII, Q 442, C II 412, R 305, MŽ 409, N, LsB 285, K, Jn, L, K. Donel, Vaižg), sviestiniukas (2) ‘vajjal sült zsemle’ (LKŽ XIV, Ser, NdŽ) stb.

A DŽ³ gyakran több, különböző nyelvjárásokból származó szóval nevez meg egy-egy ételt. Ilyen esetekben a BŽ-ben csak a leginkább meghonosodott, ismert elnevezéseket kellene megtartani. Hasonlítsuk össze a DŽ³ öt, valamilyen tojásételt jelölő elnevezését: keptienė (2) lásd kiaušinienė (LKŽ V, Šn, Smn), kiaušinienė (2) ‘sült tojásból készült étel’, omlėtas (2) ‘felvert tojásból készült étel, rendszerint liszttel és tejjel’, pautienė (2) dz. lásd kiaušinienė (LKŽ IX, Dv, Mrc, Pb, Švnč, Srj, JD169, Jrk 130, Lp, Šlvn), plaktienė (2) ‘felvert tojásból készült étel’ (LKŽ X, Krok). A BŽ-be a felsorolt elnevezések közül a köznyelvi kiaušinienė szó mellett a meghonosodott jövevényszót, az omlėtas-t, valamint a dzūk nyelvjárási pautienė-t kell felvenni, mivel a többi szó-

K. Morkūnas (1997: 44) apskritai siūlo bendrinėje kalboje tvirčiau neįsigalėjusias tarmybes norminamajame žodyne pateikti tik su pažyma tarm.

206

ritkán használatos. A DŽ³-ben más hasonló esetek is előfordulnak, például kraujienė (2) kul. ‘vérből készült leves, kruvienė’ (LKŽ VI, Ml), kruvienė (2) ‘vérből készült leves’ (LKŽ VI, DŽ, GK 1934, 84), juodikis (1) ryt. ‘sóskában főtt vérleves’ (LKŽ IV, Dglš). Az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas” anyaga alapján úgy véljük, hogy a ‘vérből készült leves’ megnevezésére a kraujienė szó …. Azt, hogy a szónak vannak megszokottabb, általánosan használt megfelelői, a DŽ³ gyakran a lásd utalással jelzi; például gurgūtis (2) lásd k i a u r u t i s, krekšėliai (2) lásd d r e b u č i a i 1, mūsas (2) lásd p u t e s i a i stb.

Figyelmet érdemelnek azok a képzési változatok, amelyek bővítik a köznyelv szókészletét, de a lexikai jelentések köréhez semmit sem adnak²; például pādažalas (3⁴b) ‘szósz’ és pādažas (3ᵇ) ‘ételhez való mártás, mártogatós’; skanėšis (2) lásd s k a n ė s t a s, skaninys (3ᵇ) lásd s k a n ė s t a s és skanumynas (1) ‘ízletes étel, csemege’, skanėstas (2) ‘ízletes étel, finomság’ stb. Úgy véljük, hogy ilyen esetben a szótárban csak a pādažas, skanumynas és a skanėstas. szavaknak kellene megmaradniuk.

A BŽ-ben nem szerepelhetnek olyan nem ajánlott szavak (a DŽ³ ezeket rendszerint ntk. utalással jelöli), amelyeknek van megszokott, széles körben használt megfelelőjük; például ruletas (2) ntk. = v y n i o t i - n i s, sližikas (2) ntk. = p r e s k u t i s, sosiška (2) ntk. = d e š r e l e, liūklas (2) lásd g l a j u s stb. Megjegyzendő, hogy a korábban gyakran használt buljonas, kūgelis ir vinegrėtas szavakat használatukból fokozatosan kiszorítják közismert megfelelőik: a sultinys, (bulvių) plokštainis ir mišrainė. Ezért megfontolandó, hogy a „Bendrinės lietuvių kalbos žodynas”-ban ajánlott-e az első három szó.

Kétségkívül el kell hagyni a gyermeknyelvi szavakat, például niūnė (2) ‘kenyér (gyermeknyelvben)’ és hasonlókat.

Figyelmet érdemel még egy kérdés: a többjelentésű szavaké, amelyeknek a DŽ³-ben megadott jelentései közül a tényleges nyelvhasználatban nem mindegyik ismert; például núoviros dgs. (1) 1. ‘ami forráskor a felszínre emelkedik, szennyeződésből álló hab’, 2. ‘forraláskor az edény falára tapadt lerakódás’, 3. lásd n u o v i r a s, és vö. núoviras (1) ‘folyadék, amelyben valami fő: Mėsos nuoviras (sultinys)’. Amint azt az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas” anyaga mutatja, a núoviros szó harmadik jelentését a nyelvjárásokban egyáltalán nem jegyezték fel, ezért valószínűleg nem kellene felvenni a BŽ-be.

2. Jelentésmeghatározások.

A DŽ³ anyagának különálló lexikai-szemantikai csoportok szerinti vizsgálata számos eltérést tár fel, amelyeket akkor sem lehet elkerülni, ha a szótár alfabetikus elv alapján készül. A BŽ-ben, amelyet rendszeresen írnak és szerkesztenek majd, ilyen dolgoknak nem kellene előfordulniuk. Ez különösen érvényes a meghatározásokra. Az egyes lexikai-szemantikai csoportokat alkotó szavak jelentését bizonyos sablonos formulákkal kellene magyarázni (Paulauskas 1974: 47).

A DŽ³ étel- és italnevekre vonatkozó meghatározásainak elemzésekor néhány olyan dolog tűnik fel, amelyet a BŽ-ben kerülni kellene.

2 Bővebben lásd: P a u l a u s k a s 1979: 77–80.

207

2.1. Nem ritka, hogy egy étel nevét egyetlen szóval magyarázzák (vagy a lásd utalással arra irányítják), esetleg több szinonimával, amelyeket aztán ismét ugyanazzal a szóval magyaráznak, így a magyarázó szó pontos jelentése nem derül ki, például dažinys ^(3ᵇ) 2. lásd p a d a ž a s, pādažas ^(3ᵇ) „ételhez való mártogatós, mártás”, pāmirkalas ^(3⁴ᵇ) „padažas, mártogatós”, mirkalas ^(3ᵇ) „zsírból, lisztből, tejből stb. készült mártás, mártogatós”.

2.2. Az étel- és italnevek (sőt, az összes többi szó) magyarázatakor egy másik problémával is találkozunk: az úgynevezett kettős utalásokkal, például buizà (4) lásd b u z a, bužà (4) lásd p l i u r z a 2; tešlainis (2) 2. lásd s a u s a i n i s 2, sausainis (2) 2. lásd d ž i ū v ė s i s stb.

2.3. A BŽ-ben különös figyelmet kellene fordítani a meghatározó szavak pontos jelentésére (amelynek a köznyelvben elterjedtnek kellene lennie), hogy elkerüljük a kétértelműségeket, például miežienis (2) „árpalisztből készült sütemény, kenyérféle”, pyrāgas (2) „finomlisztből készült sütemény”, ragaišis (2) „durva búza- vagy árpalisztből készült kenyér” (DŽ³). Vagyis a miežienis jelentése ez lenne: „*finom és durva búza- vagy árpalisztből készült sütemény”. Vö. még varškėtis (2) „túrós sütemény vagy túrós gombóc”, pyragaitis (1) 2. tájny. „gombóc, nagy gombóc”, virtinis (2) „reszelt burgonyából vagy tésztából készült töltött gombóc” (DŽ³). Eszerint a varškėtis jelentése ez lenne: „*túrós töltött gombóc, nagy gombóc vagy gombóc (amely nagy gombóc vagy tésztagombóc)”. Néhány meghatározást egyszerűen pontosítani kellene, például a didžkukulis (1) a DŽ³-ben „nagy, gömbölyű gombóc, többnyire hússal vagy túróval töltve” meghatározást kapja, ám a gombóc nemcsak burgonyából, hanem lisztből, húsból és halból is készülhet, ezért ebben az esetben pontosítani kell, miből készült a gombóc.

2.4. A DŽ³-ben az ételek meghatározásakor nemegyszer talán túlzottan használják a valgis „étel” szót ott, ahol pontosabb magyarázatra lenne szükség, például tarkainis (2) „reszelt burgonyából készült étel” (milyen étel: tócsni, rakott burgonya vagy kása?); tarkienė (2) „reszelt burgonyakása vagy -étel” (hiszen a košė „kása” is étel); miltainė (2) „lisztből készült étel” (így a kenyeret és a palacsintát is lehet nevezni).

2.5. A DŽ³ lexikai-szemantikai szócsoprtjainak elemzésekor egy általános probléma figyelhető meg: analóg esetekben eltérő jelentésmagyarázási módokat választanak. Ez az ételek és italok lexikai-szemantikai csoportjára is vonatkozik, vö.

I a) núoviralas (1) lásd n u o v i r a s b) núoviras (1) „folyadék, amelyben valami megfő”

II a) pādažalas ^(3⁴ᵇ) „mártás” b) pādažas ^(3ᵇ) „ételhez való mártogatós, mártás”

III (a és b egy szócikkben) užmaišalas ^(3⁴ᵇ), užmaišas (1) „kenyértészta bekeverése, bekevert liszt”

Ebben az esetben a DŽ³-ben váltakozik a meghatározó-leíró, a szinonimikus és az utalásos jelentésmagyarázási módok használata. Kétségtelen, hogy a DŽ³-ben megadott képzési változatoknak csak egy része kerül majd be a BŽ-be, ezért megfontolandó, melyik jelentésmegadási módot alkalmazzuk a meghatározó-leíró mellett. Egy dolog biztos: legalább az azonos képzési típusú változatokat egységesen kellene bemutatni a szótárban (erről később még szó lesz).

208

A meghatározó – leíró értelmezési mód alkalmazásakor a meghatározás szerkezetének egységesnek kellene lennie. A DŽ³-ban gyakran analóg módon eltérően értelmeznek hasonló dolgokat, például čiulkinys (3ᵇ) ‘zúzott kása (darából, zablisztből, borsóból, burgonyából stb. készült étel)’, šiupinys, šiupinys (3ᵇ) ‘borsóból, babból és burgonyából vagy rozslisztből, húsból stb. főzött kása’; ausėlė (2) ‘csavart tésztából készült sütemény, narsliukas, žagarėlis’, žagarėlis (2) ‘száraz, vékony, zsiradékban főzött tésztasütemény, auselė’; srėbalas (3ᵇ) menk. ‘leves, híg lötty’, šleipalas (3ᵇ) šnek. ‘amit szürcsölnek, híg lötty’; degtinė (2) ‘szeszből és vízből készült erős szeszes ital’, konjakas (2) ‘szőlőből készített erős alkoholos ital’, užpiltinė (2) ‘gyümölcs- és bogyólevekből, szesszel leöntve készített édes alkoholos ital’ stb.

A BŽ készítésekor nyilván leíró – magyarázó és utaló jelentésértelmezési módokat kellene alkalmazni. A szinonimikus értelmezést teljesen el kellene hagyni, hiszen a szinonimák többnyire nem azonosak, jelentésárnyalataik vannak, amelyekkel az értelmező szó esetleg nem rendelkezik. Egyes szavak mellett a szinonimákat az értelmezés végén, pontosvessző után lehetne megadni, a BŽ bevezetőjében pedig jelezni kellene, hogy a pontosvessző utáni rész nem tartozik bele a jelentés értelmezésébe.

A DŽ³-ban utaló értelmezés esetén a szó jelentését nem magyarázzák meg, hanem egy másik szó azonos jelentésére vagy arra a szóra utalnak, amelyből az adott szó keletkezett. Az utaló értelmezés valójában több okból is hasznos. Először is szükség esetén így megmutatható a köznyelvben szinonimikusan használt szavak eltérő elterjedtsége, például narsliukas (2) lásd: auselė 2 stb. Másodszor, így kényelmesen közölhetők a DŽ³-ból kimaradt, de ismert és használatos ételnevek, például kūčiukas (2) lásd: prėskutis stb. Harmadszor, így megoldható a terminológiai, stilisztikai és egyéb minősítések kérdése: a lásd utalás azt jelzi, hogy a szinonimikusan használt szavak stilisztikai szempontból vagy terminusként azonosak, például gurgutis (2) 2. lásd: kiaurutis, vö. kiaurutis (2) kul. ‘ritkásan vagy más módon feltekert gombóc’ stb. Negyedszer, a szótárban sok esetben elkerülhető ugyanannak vagy hasonló értelmezési megfogalmazásnak az ismétlése, például skanėstas (2) ‘ízletes étel, csemege’, skanumynas (1) ‘ízletes étel, skanėstas’, vö. gardėsis (2) ‘skanėstas’, gardumynas (1) ‘skanėstas’ stb.

3. A szócikkek szerkesztése.

A DŽ³ egyes elnevezései (pontosabban a leveseké) nem önálló szócikként szerepelnek, hanem a megfelelő szavak szócikkének végén, vö. kopūstas (2) 1. bot. ‘a keresztesvirágúak családjába tartozó, élelmezési és takarmánynövényként termesztett kerti növény (Brassica oleracea)’, 2. ‘fej’. Δ Kiškio (zuikio) k. (kiškiakopūstis). Jūros ~ai (laminariaalgák); kopūstai tsz. (2) ‘ennek a zöldségnek felaprított feje vagy levelei; belőlük készült leves, káposztaleves’; rūgštynė (2), rūgštynė (1) bot. ‘a keserűfűfélék családjába tartozó vadon termő és termesztett élelmezési és gyógynövény, gyomnövény (Rumex)’; rūgštynės tsz. (2) ‘a növény levelei vagy a belőlük készült leves’. Vö. a DŽ³-ban az ilyen típusú levesek másféle közlésével: kruopą (2) 1. rendszerint tsz. ‘hántolt gabonaszem (rendszerint összetört)’, 2. átv. ‘jégverésből vagy másból származó apró darab’, 3. átv. ‘kevéske’, 4. tsz. ‘hántolt gabonaszemekből készült leves’; barščiai tsz. (2) 1. ‘céklaleves’, 2. ‘termesztett cékla savanyú sóskával’; bu ērokai tsz. (2) lásd: barščiai. Vagyis

209

az analóg elnevezések közlésének három módja van: 1) a szócikk végén (kopūstai, rūgštynės), 2) a jelentések egyikeként ( kruopos) és 3) önálló szócikként kiemelve (barščiai, burokai). Úgy véljük, a harmadik esetben jártak el a leghelyesebben. Hiszen ezek a szavak többes számúak, és régóta sajátos jelentéseket vettek fel. Az összes említett levesnév önálló szócikként szerepel az akadémiai „Lietuvių kalbos žodyne” című szótárban. Az ilyen típusú szavak szócikk végi közlése azért is hibás, mert két jelentést mos össze (ez esetben a növény leveleit és magát a levest).

4. A šnek., menk., kul. minősítések

4.1. Az ételek stilisztikai jellemzésére a DŽ³ két minősítést használ: menk. és šnek. Az első olyan szavak mellett szerepel, amelyek pejoratív árnyalatúak (az ételek lexikai-szemantikai csoportjában összesen mindössze négy ilyen eset van), például ėdalas (3ᵇ) menk. ‘silány étel’, ėdesys (3ᵇ) menk. ‘étel, ennivaló’ stb.; a második azt jelzi, hogy a szó a beszélt nyelvhez tartozik (a DŽ³ tizenhárom elnevezést közöl a šnek. minősítéssel), például pliūrpalas (3ᵇ) šnek. 1. ‘silány leves; silány ital’, pliūrza šnek.(1) ‘silány, híg étel’ stb. A DŽ³-ban azonban előfordul, hogy stilisztikailag konnotált szavak közlésekor egyik minősítést sem használják, például kepaišis (2) ‘rosszul megsütött sütemény vagy kenyér’, gėralas (3ᵇ) ‘silány ital’ stb. Az ilyen szavak jelentésének értelmezésekor szinte mindig ugyanazokat a szavakat használják: prastas, nevykęs stb., amelyek a stilisztikai árnyalatot jelölik. Hasonló esetekben valószínűleg leggyakrabban a menk. minősítést célszerű használni, amely a šnek. rövidítéstől abban különbözik, hogy értékelő aspektust (más szóval negatív árnyalatot) hordoz, például mitalas (3ᵇ) ‘táplálék, ennivaló; silány étel’, prāmitalas (3⁴ᵇ) ‘étel, ennivaló’ (figyelmet érdemel az illusztratív mondat: Bármilyen pramitalo is akad, az is jó), vö. naminė (2) šnek. ‘házi készítésű vodka’ stb.

A stilisztikailag konnotált tájnyelvi szókészlet elemzésekor felmerül a kérdés, hogy a rossz ételeket jelölő tájnyelvi szavak közlésekor milyen minősítést, azaz stilisztikait vagy nyelvjárásit használjunk, például skiņkis (2) nyugati nyelvjárási 1. ‘gyenge sör, kvasz’, 2. ‘silány leves’ stb. Valószínűleg azokban az esetekben, amikor a tájnyelvi szónak nincs köznyelvibb megfelelője, jobb a šnek. minősítést megadni, és elhagyni a nyelvjárási utalásokat.

4.2. A BŽ összeállításakor pontosítani kell a kul. minősítés használatát. A DŽ³ bevezetője (XIV. o.) szerint az egyes szakterületek terminusait olyan minősítésekkel különítik el, amelyek jelzik használati területüket, például agr. – agronómia, bot. – botanika stb. A kul. minősítés azt jelzi, hogy a terminus a kulinária területéhez tartozik.³

A kul. minősítés használatának (vagy mellőzésének) indokait tárgyalva mindenekelőtt a rendszerszerűség elvét kellene követni. Amint már említettük, a DŽ³-ban az ételeket gyakran meghatározó – leíró módon értelmezik, szinonimikus kiegészítéssel. Az így értelmezett szót rendszerint a kul. minősítéssel látják el, például aušėlė (2) kul. ‘csavart tésztából készült sütemény, narsliukas, žagarelis’, koldūnas (2) kul. ‘darált hússal töltött főtt tészta, mesėtis’ stb. A szinonimikus értelmezés elemei azonban nem mindig szerepelnek ezzel a minősítéssel.

³ A DŽ³ a kulináriát az ételek készítésének művészeteként határozza meg.

210

az említett minősítés, bár ugyanazt a terméket nevezi meg, pl. tešlainis (2) 1. ‘ilyen édes tésztából készült sütemény’, vö. žagarėlis (2) 2. kul. ‘száraz, vékony, zsírban sült tešlainis, fülecske’ stb. Valójában a kul. rövidítés használata hasonló esetekben nem adhat okot kétségre. Meg kell azonban állapítani, hogy az azonos jelentésű szavak egyformán ismertek és használatosak-e a köznyelvben, például a koldūnas és a mėsėtis. Azokban az esetekben, amikor a szavak eltérő mértékben honosodtak meg a köznyelvben, először azt kell mérlegelni, hogy a jelentésmagyarázat melyik típusa előnyösebb: az utaló vagy a szinonimikus. Valójában a BŽ szerkezetét úgy kellene kialakítani, hogy a szótár használójában ne merüljön fel kétség afelől, hogy a žr. ‘lásd’ utalás azt jelenti: a stilisztikai, terminológiai stb. minősítések nemcsak a fő címszóra, hanem az utaló címszóra is vonatkoznak; például didžkukulis (1) kul. ‘nagy, kerekded gombóc, rendszerint húsos vagy túrós töltelékkel’, vö. cepelinas (2) 2. žr. d i d ž k u k u l i s stb. Ebben az esetben a DŽ³ egyértelműen jelzi, hogy a cepelinas szó szintén a gasztronómia területéhez tartozik, noha a terminológiai minősítés kul. csak a didžkukulis szó mellett szerepel. Következésképpen a mėsėtis szót a BŽ-ben nem szinonimikus módon kellene megadni (mėsėtis (2) ‘koldūnas’), hanem utalással (mėsėtis (2) žr. k o l d ū - n a s). Így két dologra irányulna a figyelem. Először is arra, hogy a két szó eltérő mértékben honosodott meg a köznyelvben⁴; másodszor pedig arra, hogy a koldūnas definíciójában szereplő terminológiai minősítés kul. a mėsėtis szóra is vonatkozik.

5. Új terminusok kiválasztása.

A DŽ³-ban bemutatott, ételeket és italokat jelölő lexikai-szemantikai csoportot ki kell egészíteni az új realitások megnevezéseivel. Az új ételeket jelölő szavak BŽ-ben való ajánlhatóságának kérdését vizsgálva először a kiválasztásuk problémájával találkozunk. Az új lexika kiválasztásának fő kritériumai a következők: a szó megfelelősége a köznyelv rendszerének, valamint meghonosodása a tényleges nyelvhasználatban.

A BŽ szerkesztésekor dönteni kell a szavak kiválasztásának elveiről – meg kell határozni a jövevényszavak és a köznyelvi lexika viszonyát. Hiszen a jövevényszavak többségének nem a köznyelvi szótárba, hanem az idegen szavak szótárába kellene kerülnie, például: kriušonas, ragù stb. Azonban azokban az esetekben, amikor egy elterjedt étel megnevezésére nincs azonos vagy közeli jelentésű köznyelvi szavunk, a jövevényszavak ajánlhatók. Ez elsősorban más népek nemzeti ételeire, illetve olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyek korábban nem voltak jelen Litvániában, például: belišas, bifilinas, čenačas, jogùrtas, kibinas, picà, spagečiai stb. A felsorolt szavak ugyanúgy ajánlhatók, mint az azonos lexikai szinthez tartozó, a köznyelvben már meghonosodott más jövevényszavak, például: čeburėkas, guliašas stb.

A BŽ-be azokat a jövevényszavakat is fel kell venni, amelyek széles körben használatosak a köznyelvben, és sajátos ételeket (leggyakrabban különféle húsételeket) jelölnek, például: befstrògenas ‘felvert, csíkokra vágott, megpirított és párolt marhahúsétel’, langėtas ‘hosszúkás formájú, felvert marhaszelet’, servelãtas ‘aprított húsból (marha- vagy sertéshúsból) készült füstölt kolbász’ stb.

⁴ Általában a mėsėtis szót inkább a szakirodalom terminusának kell tekinteni.

211

Néhány, a köznyelvben régóta meghonosodott alkoholos ital nevét a rendszerszerűség szempontjából fel kell venni a BŽ-be; például a DŽ³-ban megadott konjakas, viskis stb. mellett szükség van a brendis, džinas stb. szavakra is.

A szavak elterjedtségi kritériumának alkalmazásáról szólva érdemes felhívni a figyelmet a DŽ³-ből kimaradt, korábban már említett kūčiukas szóra, amelyet a nyelvjárásokban széles körben használnak, és amely egyre inkább meghonosodik a köznyelvben. A. Šiupienienė (1998: 63) helyesnek és ajánlhatónak tartja.

A BŽ-be fel kellene venni a formájukat megnevező lisztes sütemények neveit, például: juostėlė, krepšelis, šiaudelis, žiedas stb. (figyelembe véve, hogy a DŽ³-ban már szerepel az auselė, pynutė, plokštainis, ragelis, riestainis stb.)

A BŽ-be minden kétséget kizáróan fel kellene venni a köznyelvben nem ajánlott, újabban használatba vett jövevényszavak helyettesítőit, például: dešrainis, javainis, mėsainis, sūrainis, žuvainis stb. Ez megelőzné a nyelvi hibák használatát és terjedését, valamint felgyorsítaná a nyelvészek által javasolt normák meghonosodását a tényleges nyelvhasználatban. A BŽ-be különösen azokat az új alkotásokat kell felvenni, amelyek régóta létező realitásokat neveznek meg, például: čiulpinukas (2) ‘szopogatott cukorka, rendszerint pálcikán’ stb.

A BŽ megírásakor figyelmet kell fordítani a DŽ³-ban szereplő szavak jelentésének újabb jelentésekkel való kiegészítésére, más szóval a szavak szemantikai mezejének bővítési lehetőségeire. Valójában vannak olyan, a köznyelvben szokásos fogalmakat jelölő szavak, amelyek új jelentéseket is felvesznek; például a bandelė ma már nemcsak ‘kisebb süteményt’ jelent. Bandelė-nek nevezik a töltelék nélküli, kis, kerekded reszeltburgonya-gombócot, valamint a töltelék nélküli burgonyás süteményt is. Ugyanez mondható el a ragėlis szóról is, amely ma már nemcsak hajlított végű süteményt jelent, hanem húsos töltelékű, kis burgonyás süteményt is.

Függelék

DŽ³ ÉTELEK ÉS ITALOK ELNEVEZÉSEI, AMELYEK NEM VALÓK A „BENDRINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS”-BA

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az ebben a jegyzékben szereplő szavak többsége csak a szótár sajátosságai miatt nem kerülhet be a BŽ-ba, ez azonban nem jelenti azt, hogy általában le kellene mondani róluk (érthető módon kivéve azokat az eseteket, amikor a szó nyelvi hibának tekintendő, pl. kakao, liū克ras, sližikas stb.). E szavak egy része talán hasznos lehet új ételek elnevezésére, vagy a már meglévő elnevezések jobb helyettesítőinek keresésére, pl. miežienis, tašiukas, uogainė stb.

(A csillaggal jelölt jelentések elhagyását nem javasoljuk; ezeket azért közöljük itt, hogy világosabb legyen, mely jelentés nem való a BŽ-ba.)

212

2 kerek, ~e fn. (2)

1. kulináris gombóc

1 zabos (2)

zablisztből készült kenyér

termés, ~e fn. (1)

*1. érett bab vagy borsó hüvelye

2. ilyen hüvelyekből készült étel

burgė (2) nyugati

2. silány leves, buza; sűrű, rosszul sikerült kása

céklasaláta (2) keleti

céklasaláta

csöröge (3ᵇ)

3. pirított szalonna

4. szénsavas ital

drebutiena (1)

lásd f o r r á s

eledel (2)

2. közny.étel

ėdmen‖ys, ~ų v. dgs. (3ᵃ)

2. alsó.étel, táplálék

gardybė (1)

2. csemege

2 ital (2)

ital, italnemű

grikainė (2)

hajdinakása

grūdienė (2) alsó.

főtt gabonából készült étel

grūstinė (2)

*1. durva árpagyöngy, tört árpa

2. ilyen árpagyöngyből készült leves

gurgūtis (2)

2. lásd k i a u r u t i s

išspirga (1)

lásd s p i r g a s

išsukos többes szám (1)

2. lásd pa s u k o s

išsunkos többes szám (1)

1. ami ki van préselve, préselék

juodikis (1)

1. keleti nyj. sóskában főtt véres leves

kakāo hímnemű tárgyeset, hímnemű alanyeset

= k a k a v a

kanapienė (2)

étel kendermagból, kenderkása

máj (2)

1. földrajzisült hús

sült tojás (2) néprajzi

rásütött, kemény húsvéti tojás, amellyel hímes tojást ütnek

sült lepény (2) földrajzi

túróval vagy kendermagtejjel sütött sütemény; ilyen palacsinta

sült étel (2)

sz. tojásétel

krumplis étel (2)

2. nyugati összeállt kenyér

krumplis étel (2) földrajzi

főtt és összetört krumpliból, borsóval készült étel

leves (2) nyugati

2. silány leves, híg lötty

véres étel (2) kurš

vérből készült leves, véres leves

kruštienė (2) tarm.

*1. árpagyöngy

2. az ezekből készült leves

kruvienė (2)

vérből készült leves

laidytniai dgs. (1) vak.

sütőben sült lepények

laistytinis (1) tarm.

zsírral meglocsolt árpapogácsa

liūkras (2) kul.

lásd g l a j u s

maišalienė (2), maišalynė (2)

1. különféle alapanyagokból készített étel

1 miežainis (2) žem.

árpából készült kalács, rozsos kenyér

1 miežien‖is (2) ryt.

árpás sütemény, rozsos lepény

213

lisztes étel (2)

lisztből készült étel (általában édes)

lisztes pép (2) néprajzi

erjesztett zabpehelyliszt-pép

morzsa (2)

lásd: morzsa

töltött lepény (1)

lásd: kis füles lepény

gyereknyelvi kenyér (2)

kenyér (gyermeknyelvben)

főzet (1)

lásd: főzet

főzetektöbbes szám (1)

3. lásd: főzet

narancsszínű étel (2)

narancsléből, cukorból és vízből készült ital

pādažalas (3⁴ᵇ)

mártás

paliėpsn║is (2) ryt.

a kemence lángja előtt sült zsemle, lepény

pāmentalas (3⁴ᵇ) ryt.

1. rozslisztből készült kása, mentálas a céklához, sör erjesztéséhez 2. rozslisztből készült savanyúság 3. savanyú lé vagy sör üledéke, zacc

pāmirkal║as (3⁴ᵇ)

mártás, mártogatós

pārpelis (1) ryt.

lisztből vagy burgonyából készült gombóc

pavalg║ā (3ᵇ) tarm.

1. étel, étkezés

pavalg║is (2)

étkezés, étel

pyragā║tis (1)

2. táj. tekercs, burgonyagombóc

plaktienė (2)

felvert tojásrántotta

plikbarščiai dgs. (1) tarm.

egyszerű, habarás nélküli céklaleves

pliurškalas (3ᵇ)

1. biz. híg leves, lötty

2 plōn║is (1) zsmt.

vékony, kerek cipócska, forró parázson sütve

prāmetal║as (3⁴ᵇ) táj.

amivel az ételt ízesítik; ételízesítő (zsír, tej)

prāmital║as (3⁴ᵇ)

étel, fogás

előző feleség (2), előző férj (3ᵃ)

tejfölös étel (általában leves, burgonyaleves)

köztes étkezés (1)

elfogyasztandó étel

privalgis (1)

lásd p r i e v a l g i s

ragaišduonė (1)

enyhén erjesztett kenyér

rauginys (3ᵃ)

pácoláshoz használt folyadék

1 riestinis (2) kul.

töltött húspogácsa, hústekercs

rūkinys (3ᵇ)

füstölt étel

rulėtas (2) nkt.

= v y n i o t i n i s

saldabandė (2) vak.

édes, kovásztalan cipó, kovászos kenyér

saldienė (2) etnogr.

lásd s a l d ė

szárazsütemény főnév (2) nyugati

szárazon főtt, párolt burgonya, párolt étel

szikė (2) nyelvjárási

2. lapos kalácskenyér

finomság (2)

lásd s k a n ė s t a s

ízesítő (3ᵇ)

lásd s k a n ė s t a s

214

skińkis (2) vak. 1. gyenge sör, házi sör 2. silány leves

šližikas (2) ntk. = p r é s k u t i s

slopė (2) žem. párolt burgonya (általában hússal)

sosiskà (2) ntk. = k o l b á s z

sūdinys (3^a) sózott élelmiszer

svieštinūkas (2) vajjal sült zsemle

svogūnėtis (2) kal. hagymás sült

šautas (2) 1. žem. levelekből készült leves, levélleves

šlerpalas (3^b) šnek. amit kortyolgatnak, szürcsölni való

šutienė (2) főtt és szárazon párolt burgonya valamilyen töltelékkel, pörkölt

tašiūkas (2) tašus cukorka, karamella

tenėšiai dgs. (2) ami kocsonyássá vált, kocsonya

trintainė (2) áttört burgonyapüré

uogainė (2) bogyóleves

uogainis (2) bogyós gyümölcsös pite

užtrinalas (3^4b), užtrinas (1) ételhez, leveshez ízesítőként használt zsiradék, töltelék, rántás

uzžvalgis (1) előétel, étel

vaisienė (2) 1. gyümölcsleves; gyümölcsbefőtt 2. rég. szirup

valgà (4) keleti-aukštaitiai nyelvjárás 2. élelemforrás, étel

verėnas (1) žemaičiai nyelvjárás főzelék, leves

1 verstinis (2) nyelvjárási vastag burgonyás lepény

žalibarščiai többes szám (1) hideg céklaleves

žildinys (3^b) 1. nyelvjárási felaprított, őrölt kendermagból készült tej és az abból készített étel 2. főként többes számban aludttej-túrók

žolienė (2) 1. gyógynövényleves

Gauta 1998 06 12

215

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

DŽ³ – A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993.

L a z a u s k a i t ė V. 1997: Dėl dzūkybių pateikimo „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“ – Jaunųjų kalbininkų konferencija. Konferencijos tezės. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 13–15.

L a z a u s k a i t ė V. 1998: Dėl tarmybių ir jų reikšmių pateikimo „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“. – Mokslinis seminaras, skirtas A. Jonait y tės 70-mečiui. Pranešimų tezės. Šiauliai: Šiaulių universitetas, 21–24.

LKŽ – A litván nyelv szótára 1–2, Vilnius: Mintis, 1968–1969; 3–6, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1956–1962; 7–9, Vilnius: Mintis, 1966–1973; 10–15, Vilnius: Mokslas, 1976–1991; 16–17, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995–1996.

M o r k ū n a s K. 1997: Norminamasis žodynas ir lingvistinė geografija. – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 40–45.

P a u l a u s k a s J. 1974: Aktualios leksikos norminimo problemos ir žodynas. – Kalbos kultūra 27, 40–49.

P a u l a u s k a s J. 1979: A lexikai változatok normázása. – Nyelvművelés 37, 77–80.

Š i u p i e n i e n ė A. 1998: Atmintinė rašančiam maisto prekių etiketes, valgiaraščius, Vilnius: Presvika.

A többi rövidítés megegyezik az LKŽ-ben használtakkal.

AZ ÉTELEK ÉS ITALOK ELNEVEZÉSEI A „BENDRINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS” („A LITVÁN KÖZNYELV SZÓTÁRA”) CÍMŰ MŰBEN

Összefoglalás

A tanulmány a „Bendrinės lietuvių kalbos žodynas” (Vilnius, 1993; a továbbiakban DŽ³) 3. kiadásában szereplő ételek és italok elnevezéseinek lexikai-szemantikai csoportját vizsgálja. A vizsgálatból levonható legfontosabb következtetések a következők:

1. Az egyéni, saját szókincs elemzése – amely rendszerint egy-egy néprajzi tájegység ételeit nevezi meg – arra késztet, hogy ne vegyük fel a ritkán előforduló, kis nyelvjárási területen használatos dialektizmusokat és szavakat, mivel ezek archaikus írásokból vagy más szótárakból kerültek a DŽ-be. Általában kívánatos elhagyni azokat a szavakat, amelyeket nem érdemes felvenni, valamint a köznyelvi használatban meg nem honosodott szóalkotási változatokat és jelentéseket.

2. A DŽ³-ben feltüntetett étel- és italelnevezések tárgyalásakor rámutatunk a jelentésmeghatározás nem egységes, változatos módjára. Megkíséreljük megállapítani, miben különböznek egymástól a jelentésmeghatározás különféle módjai – a leíró, a szinonimikus és az utaló. Álláspontunk szerint a DŽ-ben szereplő tárgyak elnevezéseit egységes szemantikai elv alapján kell rendszerezni.

3. Mivel az ételek és italok elnevezései egy gyorsan fejlődő és változó lexikai-szemantikai csoporthoz tartoznak, a csoportot új realitások elnevezéseivel kívánjuk bővíteni. Az új lexika kiválasztásakor a következő krité-

216

… hogy egy szó megfelel a köznyelv rendszerének, és hogy tényleges használatban elterjedt. Ebből kiindulva úgy döntöttek, hogy egyelőre az új jövevényszavak közül azokat tüntetik fel, amelyek más népek nemzeti ételeit és hasonlókat jelölnek, valamint azokat a neologizmusokat, amelyeket nemrég vezettek be a köznyelvbe a nem használandó jövevényszavak helyettesítésére. Emellett egy szó szemantikai mezőjét új, a tényleges használatban már régóta ismert jelentésekkel kell bővíteni.

217