Valgių ir gėrimų pavadinimai „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“

LITUÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XL (1998) Vilija LAZAUSKAITĖ, Danutė SABALIAUSKAITĖ-LIUTKEVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius AZ ÉTELEK ÉS ITALOK ELNEVEZÉSEI A „KÖZNYELVI LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN” A „Köznyelvi litván nyelv szótárának” (a továbbiakban — BZ) készítése során egyik legfontosabb forrása a „Mai litván nyelv szótárának” harmadik kiadása lesz (a továbbiakban — DZ?). A tanulmány a DZ?-ben bemutatott, az ételek és italok elnevezéseit magában foglaló lexikai-szemantikai csoportot tárgyalja. Mivel a BZ nagy figyelmet fordít majd a szavak kiválasztására és a jelentések bemutatására, a DZ? Az adatokat az akadémiai „Litván nyelv szótára” anyagával hasonlítják össze. Az ételek és italok megnevezései az egyik leginkább változó lexikai-szemantikai csoportot alkotják (ezt például a rokonsági megnevezésekről nem mondhatjuk el). Ugyanis maguk a realitások is folyamatosan változnak — egyes ételeket elfelejtenek, többé nem készítenek, másokat kitalálnak vagy „importálnak“. Nem ritkán az utóbbiakkal együtt a litván nyelv rendszerében elfogadhatatlan megnevezések is bekerülnek, például: čipsai, miūsliai és hasonlók. Az ilyen megnevezések helyettesítésére már meglévő vagy teljesen új litván szavakat keresnek. Az utóbbiak a tényleges nyelvhasználatban nem honosodnak meg gyorsan, például: javainis, žuvainis és hasonlók. Így e cikk megírásakor még egy problémát kell megoldani — meg kell határozni a DZ?-be be nem került, ám a köznyelvben ismert és használt szavak kiválasztásának kritériumait. DZ? Körülbelül 370, különféle ételeket és italokat megnevező szót találtak. Legnagyobb részük saját szókincs — számos megnevezés tájszónak vagy a beszélt nyelv szavának tekinthető (pl. edesys), egy részüket a tényleges használatban meghonosodott régi jövevényszavak alkotják (pl. arbata), a legkevesebb DZ? újabb jövevényszó szerepel, amelyek többnyire más népek nemzeti ételeit nevezik meg (pl. guliūšas). 1. A „Bendrinės lietuvių kalbos žodynui” nem ajánlott lexika. A DZ? különféle ételeket vagy italokat megnevező szavak jegyzékének elemzésekor világossá válik, hogy a szókincs bizonyos része nem ajánlott a köznyelvi szótárba. Talán a legtöbb probléma a tájszavak miatt merül fel. Ezek csaknem az ötödét teszik ki DZ? a talált ételneveknek. Nem mindig DZ? a tájszavak a megfelelő jelölésekkel vannak ellátva: néha csak a šnek. jelöléssel, pl. ėdis (2) šnek. ‘étel’, néha pedig egyáltalán semmilyen utalás nélkül, pl. ūžkulas (1, 3?) “különféle zsírok, uzsonnára való kenő, töltelék’, žalibarščiai (1) “hideg céklaleves’. A BZ-be kétségtelenül csak egy részük kerül be. DZ? a meglévő tájszavak többnyire az etnográfiai régiók ételeit nevezik meg, pl., kiuūikė (2) žem. „főtt és összetört burgonyából borsóval készült étel”, žildinys (3°) nyj. „megalvasztott, összetört kenderből készült tej és az abból készített étel”. A BŽ-be nem akármilyen tájszavaknak, hanem csak olyanoknak kell bekerülniük, amelyek már etnografizmusoknak tekinthetők. Ezt szem előtt tartva elsősorban a köznyelvi szókincset kell felvenni; bizonyos esetekben nincs szükség annak hangsúlyozására, hogy a szavak konkrét nyelvjáráshoz tartoznak'. 205 hogy į BŽ ra Ezért a szélesebb körben ismert néprajzi ételeket megnevező, a köznyelvben nem ir rendelkezésre álló megszokottabb megfelelőkkel BZ nem rendelkező su tájszavakat csak az etnogr. rövidítéssel kell közölni, elhagyva a dzs., keleti, nyugati, žemajti, nyj. ir tájnyelvi utalásokat, pl. kastinys (3°) etnogr. „ilyen žemajti étel felvert melegített tejfölből”, de pautiéné (2) dzs. lásd kiauSiniené és munkatársai Annak eldöntésekor, hogyan mutassuk be a BZ-ben a különféle ételeket vagy italokat megnevező tájszavakat és etnografizmusokat, a rendszeresség elvét kellene követni, azaz a legelterjedtebb vagy legalábbis ismert ételneveket kellene felvenni. A tájszavak kiválasztására javasolt kritériumok alkalmazásakor (Lazauskaitė 1997: 14-15, 1998: 21-22) mindenekelőtt le kellene mondani a ritka, a nyelvjárás kis területén használt szavakról, pl. burgé (2) vak. ‘közönséges leves, boza; sűrű, elrontott kása’ (LKZ 1, Alk, Pzrl), képis (2) žem. ‘túrós vagy kendertejjel sütött sütemény; ilyen lapcsánka’ (LKŽ V, S. Dauk, J, Ggr), kiūkis (2) vak. „összeesett kenyér” (LKŽ V, Jrb, Šk, SIv), laistytinis (1) tarm. „zsírral leöntött árpapogácsa” (LKŽ VII, Škn, Zins), mieZainis (2) Zem. ‘miežinis pyragas, ragaišis’ (LKŽ VIII, Brs, Skd), verstinis (2) tarm. “storas bulvinis sklindis’ (LKŽ XVIII, DZ, NdŽ, Ad) kt. ir A „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“ atsisakytina iš senųjų raštų ar kitų žodynų į DŽ*ir akademinį „Lietuvių kalbos žodyną“ patekusių tarmybiy ir raštų žodžių, beveik nevartojamų dabartinėje kalboje (kartais kyla abejonių, ar jie žinomi netgi tarmėse- ), pvz., grūdiėnė (2) žem. “virtų grūdų valgis’ (LKŽ III, M.Valanč, DŽ), grikainė (2) "grikių kose’ (LKŽ III, MŽ, K), lašinėtis (2) kul. ‘pyragaitis su lašiniais’ (LKŽ VII, I, BŽ 367, DŽ, Žem), miltainé (2) "miltų valgis (ppr. saldus)’ (LKŽ VIII, DŽ, trš), skinkis (2) vak. 1. “silpnas alus, gira’ (LKŽ XII, O 442, C II 412, R 305, MŽ 409, N, LsB 285, K, In, L, K. Donel, Vaizg), sviestinikas (2) “su sviestu kepta bandelė' (LKŽ XIV, Ser, NdŽ) kt. ir DŽ? dažnai vienas patiekalas pavadinamas keliais žodžiais, kilusiais iš įvairių šnektų. Ilyen esetekben a BŽ-ben csak a leginkább meghonosodott, ismert elnevezéseknek kellene megmaradniuk. Hasonlítsunk össze öt DZ-t? a tojásrántottát ilyen vagy olyan módon leíró elnevezéseket: keptiėnė (2), lásd: kiaušinienė (LKŽ V, Šn, Smn), kiaušiniėnė (2) „sült tojásból készült étel”, omlėtas (2) „felvert tojásrántotta, rendszerint liszttel és tejjel', pautiėnė (2) dz. vö. kiaušinienė (LKŽ IX, Dv, Mrc, Pb, Švnč, Srj, JD169, Jrk 130, Lp, Šlvn), plaktiéné (2) „plakta kiaušinienė” (LKŽ X, Krok). A felsorolt elnevezések közül a köznyelvi kiausiniéne szó mellett a meghonosodott omlėtas kölcsönszó és a dzsuki pautiėnė ajánlható, mivel a többi szó- ! K. Morkūnas (1997: 44) általában azt javasolja, hogy a köznyelvben kellően meg nem honosodott nyelvjárási szavakat a normatív szótárban csak a tarm. jelöléssel tüntessék fel. 206 Ritkán használják őket. Hasonló esetek a DZ} esetében is előfordulnak, például kraujiéne (2) kul. „vérből készült leves, kruvienė' (LKZ VI, MI), kruviéné (2) „vérből készült leves' (LKŽ VI, DZ, GK 1934, 84), jiiodikis (1) keleti.” „rūgštynėje virtas kraujasriuba“ (LKZ IV, Dgl§). A „Lietuvių kalbos žodyno“ akadémiai anyaga alapján úgy véljük, hogy a „vérből készült leves” elnevezésére elegendő lenne a kraujiėnė szó. Az, hogy a szónak vannak szokványosabb, általánosan használt helyettesítői, azt a DŽ3 gyakran a „žr.” utalással tanúsítja, pl. gurgūtis (2) žr. kiaurutis, krekėsiai (2) žr drebučiai 1, mūsas žr.putėsiai stb. (2) ir Figyelmet érdemelnek a köznyelv szókészletét bővítő, de a lexikai jelentések készletéhez semmit sem adó képzési változatok*, pl. pūdažalas (3*) „szósz” és padažas (3%) „ételízesítő, mártogatós”; skanėsis (2) lásd: skanéstas, skaninys (3°) lásd: skanėstas és skanumynas (1) „ízletes étel, skanéstas”, skanėstas (2) „ízletes étel, csemege” és mások. Úgy véljük, hogy ilyen esetben a szótárban csak a padažas, skanumynas és skanėstas szavaknak kellene megmaradniuk. A BZ-ben nem kellene szerepelniük olyan kerülendő szavaknak (a DZ-ben? ezeket általában az ntk. utalással jelölik), amelyeknek vannak szokásos, széles körben használt helyettesítőik, pl. rulėtas (2) ntk. = vyniotinis, slizikas (2) ntk. = prėskutis,sosiska (2) ntk. = deSrele, livkras (2) lásd glajus stb. Megjegyzendő, hogy a korábban gyakran használt buljonas, kugelis és vinegrétas szavakat a használatból lassan kiszorítják közismert megfelelőik: a sultinys, a (bulvių) plokštainis és a mišrainė. Ezért megfontolandó, hogy az „Általános litván nyelv szótárában” az első három ajánlott-e. Kétségtelenül el kell hagyni a gyermeknyelvi szavakat, pl. niūnė (2) ‘duona (a gyermekir nyelvben)' stb. Figyelmet érdemel még egy dolog: a többjelentésű szavak, amelyeknek a valós használatban nem minden jelentése ismert a DZ-ben? megadott értékek, pl. niioviros többes száma (1) 1. „ami főzéskor a felszínre emelkedik, szennyeződések habja”, 2. „virinant prie indo sienelių prilipusios nuosėdos“, 3. Zr. nuoviras ir plg. nuoviras (1) „skystis, kuriame kas nors verda: Mėsos nuoviras (sultinys)“. Kaip rodo akademinio „Lietuvių kalbos žodyno“ medžiaga, trečioji žodžio nuoviros reikšmė tarmėse iš viso neužfiksuota, todėl jos BŽ veikiausiai nereikėtų teikti. 2. Reikšmių apibrėžimai. Tiriant DZ? medžiagą pagal atskiras leksines semantines grupes išryškėja daug nevienodumų, kurių ir neįmanoma išvengti, kai žodynas rašomas abėcėliniu principu. BŽ, kuris bus ir rašomas, ir redaguojamas sistemiškai, tokių dalykų neturėtų būti. Ez különösen a meghatározásokra vonatkozik. Az egyes lexikai szemantikai csoportokat alkotó szavak jelentését bizonyos sablonos formulákkal kellene magyarázni (Paulauskas 1974: 47). A DŽ3-ban közölt ételés italnevek meghatározásait elemezve több olyan dolog is szembetűnik, amelyet a BŽ-ben kerülni kellene. ? Erről bővebben lásd: Paulauskas 1979: 77-80. 207 2.1. Gyakran előfordul, hogy egy étel nevét egyetlen szóval magyarázzák (vagy a lásd utalással į jį irányítják tovább) illetve több szinonimával, ez utóbbiakat — pedig ismét ugyanazzal a szóval magyarázzáo k, így a magyarázott szó pontos jelentése ir nem válik világossá, pl. dažinys (3") 2.lásd. szósz, szósz (3?) „étel ízesítője, mártogatós”, mártogatós (3*") „szósz, mártás”, mitkalas (3°) „zsírral, su liszttel, tejjel ir stb. szósz, ízesítő”. 2.2. Az ételek és italok elnevezéseinek magyarázata során (egyébként minden más szó esetében is) egy további problémával — az úgynevezett kettős utalásokkal — találkozunk, pl. buiza (4) Lásd buza, buza (4) lásd pliurza 2; 2, teslainis (2) 2. lásd sausainis sausainis (2) 2. lásd ir džiūvėsis stb. 2.3. A BŽ-ben különös figyelmet kell fordítani a definiálandó szavak pontos jelentésére (amelynek a köznyelvben elterjedtnek kell lennie), hogy ne keletkezzenek kétértelműségek, pl. miežiėnis (2) „árpás sütemény, ragaisis- ”, pyragas (2) „finomlisztből készült sütemény”, ragaisis (2) „durva búzavagy árpalisztből készült kenyér” (DZ?). Így a mieziénis „*finom és durva búzavagy árpalisztből készült sütemény” lenne. Vö. még a varškėtis (2) „túróval töltött sütemény vagy derelye”, pyragditis (1) 2. nyj. „virtinis, didzkukulis”, virtinis (2) „reszelt burgonyából vagy tésztából készült, töltelékkel ellátott gombóc” (DZ?). Vagyis a varskétis ‘*túrós derelye, nagy gombóc vagy derelye (amely nagy gombóc vagy tésztagombóc) túróval’ lenne. Néhány meghatározást egyszerűen pontosítani kellene, pl. a didžkukulis (1) DZ? „nagy, kerekded gombócként, általában” húsos vagy túrós töltelékkel', azonban a gombócok nemcsak burgonyából, hanem lisztből, húsból és halból is készülhetnek, ezért ebben az esetben szükséges pontosítani, hogy miből készült a gombóc. 2.4. Nem ritkán DZ? az ételek meghatározásakor talán némileg visszaélnek az étel szóval ott, ahol pontosabb magyarázatokra lenne szükség, pl. tarkainis (2) „reszelt burgonyából készült étel” (milyen — lepény, rakott étel vagy kása?); tarkiėnė (2) „reszelt burgonyából készült kása vagy étel”, (de hiszen a kása szintén étel); miltainė (2) „lisztből készült étel” (így nevezhetjük a kenyeret, a palacsinir tát). ir 2.5. A DŽ3 lexikai-szemantikai szócsoportjainak elemzésekor egy általános probléma figyelhető meg — az analóg esetekben eltérő módon választják meg a jelentésmagyarázat módszereit. Ez a ételek és italok lexikai-szemantikai csoportjára is érvényes, vö. I a) vírusirtó (1) lásd II a) mártás (3*) III (az a és b egyetlen „nuoviras” ‘mártás’ szócikkben) b) főzet (1) b) mártás (3°) habart mártás (3%), ‘folyadék, amelyben ‘az ételízesítőt, a habarékot (1) valaki megfőzi’ áztató’ ‘kenyérhabarás, behabart liszt’ Ebben az esetben DZ? Az értelmezési módok használata a meghatározó-leíró, a szinonim és a hivatkozó jelentésmagyarázat között változik. A BZ kétségtelenül csak a DZ egy része marad? a megadott szóképzési változatok miatt ezért megfontolandó, hogy a szavak jelentésének melyik megadási módja használatos a meghatározó-leíró mellett. Csak az biztos, hogy legalább az azonos szóképzési típusba tartozó változatokat a szótárban egységesen kellene bemutatni (erről még később lesz szó). 208 A meghatározó- — -leíró magyarázati mód használata esetén a meghatározás szerkezetének egységesnek kellene lennie. DZ? nemritkán analóg dolgokat eltérően magyaráznak, pl. čiulkinys (3?) „sűrű kása (dara, iš zabpehelyliszt, borsó, burgonya stb. ir összetört étel), šiupinys), šiupinys (3°) „borsóból, babból, iš burgonyából vagy ir rozslisztből, húsból stb. főzött kása ' ; ir fülcske (2) ‘szaggatott tésztás sütemény, bátorsüti, zagarelis’, žagarčlis (2) “száraz, vékony, zsírban főtt tésztás sütemény, fülcske’; (3°) szürcsölmény táj. “leves, géralas’, šleipalas biz. (3?) ‘amit szürcsölnek, szürcsöl- (2) mény’; pálinka erős iš szeszes ir ital, szesz és víz keveréke’, konyak (2) “szőlőből készített erős alkoholos ital", likőr iš (2) „spiritu užpiltų vaisių ir uogų sulčių iš pagrindu ir gaminamas saldus alkoholinis gėrimas“ ir ir kt. Rašant BZ, matyt, reikėtų verstis aprašomuoju aiškinamuoju — nuorodiniu ir reikšmių aiškinimo būdais. Sinoniminio aiškinimo viso reikėtų atsisakyti, iš juk sinonimai dažniausiai nėra tapatūs, turi papildomų reikšmės niuansų, kurių gali neturėti aiškinamasis žodis. Sinonimai prie kai kurių žodžių galėtų būti pateikiami aiškinimo gale, po kabliataškio, BŽ įvade nurodžius, kad tai, kas yra kabliataškio, reikšmės aiškinimą neįeina. Nuorodiniu aiškinimu DZ? žodžio reikšmė ne aiškinama, o nurodoma į tokią pat kito žodžio reikšmę arba į žodį, iš kurio po jis į padarytas. Iš tiesų nuorodinis aiškinimas parankus dėl kelių priežasčių. Először is szükség esetén így lehet bemutatni a szinonimaként használt szavak eltérő meghonosodását a köznyelvben, pl. narsliūkas (2) Zr. auselé 2 és hasonlók. Másodszor, ily módon kényelmesen lehet a DZ-be? be nem vett, de ismert és használt ételneveket közölni, pl. kūčiūkas (2) Zr.préskutis és hasonlók. Harmadszor, így megoldható a terminológiai, stilisztikai és egyéb minősítések problémája — a žr. utalás azt mutatja, hogy a szinonimaként használt szavak stilisztikai szempontból vagy terminusként azonosak, pl. gurgūtis (2) 2. žr.kiaurutis és plg. kiaurūtis (2) kul. „per rėtį ar kt. susuktas kukulis” és hasonlók. Negyedszer, az esetek többségében a szótárban elkerülhető ugyanazon vagy hasonló magyarázó megfogalmazás ismétlése, pl. skanėstas (2) „skanus valgis, gardumynas”, skanumynas (1) „skanus valgis, skanėstas” és plg. gardėsis (2) „skanéstas”, gardumynas (1) „skanėstair s” és hasonlók. 3. A cikkek benyújtása. DZ? egyes megnevezések (pontosabban — a leveseké) nem külön szócikkben, hanem a megfelelő szavak szócikkeinek végén szerepelnek, vö. kopūstas (2) 1. növ. ‘a keresztesvirágúak családjába tartozó, étkezési és takarmányozási célú kerti növény (Brassica oleracea)’, 2. ‘fej’. A nyúl (mezei nyúl) k. (nyúlsóska). Tengeri ~k (laminária algák); káposzta többes szám (2) ‘e zöldség felaprított feje vagy levelei; leves belőlük, káposztaleves'; sóska (2), sóska (1) növ. „a keserűfűfélék családjába tartozó vadon termő és termesztett ehető, gyógynövény, gyomnövény (Rumex)'; sóska többes szám (2) „ennek a növénynek a levelei vagy a belőlük készült leves’. Vö. még az ilyen típusú levesek másfajta DZ? előfordulását: kruopa (2) 1. általában többes szám ‘őrölt gabonaszem (általában összetört- )’, 2. átv. „apró jégdarab vagy valami más apró darabkája- ”, 3. átv. „egy kevés”, 4. tsz. „hántolt gabonából készült leves”; céklavagy répaleves tsz. (2) 1. „céklaleves”, 2. „savanyított cékla sóskával”; burdkai tsz. (2) lásd: barščiai. Tehát van 209 az analóg elnevezések háromféle 1) bemutatása: a szócikk végén (kopiistai, rūgštynės), 2) az egyik jelentésként (krudpos) és 3) külön szócikként kiemelve (barščiai, burokai). Úgy véljük, hogy a harmadik esetben jártak el a leghelyesebben. Hiszen ezek a szavak többes számúak, és már régen sajátos jelentésekre ir tettek szert. A levesek valamennyi említett elnevezése az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas”-ban külön szócikként szerepel. Az ilyen típusú szócikkvégi bemutatás azért is hibás, mert két jelentést mosnak össze egybe (ez esetben a növény leveleit és magát a levest). 4. A minősítések: bizalmas, pejoratív, konyhai. 4.1. Az ételek stilisztikai jellemzésére a DZ?-ben két minősítés használatos — menk. és šnek. Az első olyan szavak mellett szerepel, amelyek lekicsinylő árnyalatot hordoznak (az étkezési lexikai-szemantikai csoportban összesen csak négy ilyen eset van), pl. ėdalas (3°) menk. „rossz étel”, édesys (3°) menk. ’étel, ennivaló’ stb., a második pedig azt jelzi, hogy a szó a beszélt nyelvhez tartozik (a šnek. minősítéssel a DZ?-ben tizenhárom megnevezés szerepel- ), pl. pliurpalas (3?) šnek. 1. „rossz leves; rossz ital”, pliūrza šnek. (1) „rossz, híg étel” stb. Azonban a DZ? Előfordulnak olyan esetek, amikor stilisztikailag konnotált szavak megadásakor a két jelölés közül egyiket sem használják, pl. kepaišis (2) „rosszul megsütött sütemény vagy kenyér”, gėralas (3°) „rossz ital” és hasonlók. Az ilyen szavak jelentésének magyarázatakor szinte mindig ugyanazokat a szavakat használják: prastas, nevykęs és hasonlók, amelyek a stilisztikai árnyalatot jelölik. Hasonló esetekben valószínűleg leggyakrabban a menk. jelölést célszerű használni, amely a šnek. rövidítéstől abban különbözik, hogy értékelő szempontot (más szóval negatív árnyalatot) is tartalmaz, pl. mitalas (3?) ‘eledel, takarmány; rossz étel”, pramitalas (3*") “étel, ennivaló’ (figyelmet érdemel az illusztráló mondat: Bet kokio pramitalo pasidaro, ir gerai) és vö. naminė (2) šnek. ‘házi készítésű vodka” és hasonlók. A stilisztikailag konnotált nyelvjárási lexika elemzésekor felmerül a kérdés, hogy az étkek rossz minőségét jellemző nyelvjárási szavak megadásakor milyen jelölést, azaz stilisztikait vagy nyelvjárásit használjunk, pl. skiūikis (2) vak. 1. “gyenge sör, kvasz’, 2. “rossz leves’ és így tovább. Valószínűleg azokban az esetekben, amikor a nyelvjárási szónak a köznyelvben nincsenek megszokottabb megfelelői, jobb a šnek. jelölést használni, elhagyva a nyelvjárási utalásokat. 4.2. A BŽ összeállításakor pontosítani kell a kul. minősítés használatát. DZ? A bevezetőben (XIV. o.) az áll, hogy az egyes szakterületek terminusait bizonyos minősítésekkel különítik el, amelyek használati területüket jelzik, pl. agr. —agronómia, bot. —botanika stb. A kul. minősítés a terminusnak a konyhaművészet területéhez való tartozását jelzi. * A kul. minősítés tárgyalásakor a használat (vagy a használat mellőzésének) indokait illetően elsősorban a rendszeresség elvét kell követni. Amint már említettük, a DZ? gyakran az ételeket meghatározó — leíró módon magyarázzák, szinonimával kiegészítve. Általában az így magyarázott szót a kul. rövidítéssel jelölik, pl. ausėlė (2) kul. ‘rétegezett tésztás étel, narsliukas, Zagarélis’, koldūnas (2) kul. “darált húsos töltelékkel készült főtt tészta, mėsėtis' stb. A szinonimás magyarázat tagjait azonban nem mindig a 3. Kulinarija DZ? alatt közlik, meghatározása szerint az ételek elkészítésének művészete. 210 az említett szócikk, noha ugyanazt a terméket nevezi meg, pl. tešlainis (2) 1. „ilyen édes tésztából készült sütemény”, és vö. žagarėlis (2) 2. kul. „száraz, vékony, zsírban főtt tésztasütemény, fülecske” stb. Valójában a kul. rövidítés miatt az ilyen esetekben történő használatával kapcsolatban nem kellene kétségeknek felmerülniük. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az azonos jelentésű szavak egyformán ismertek és használatosak-e a köznyelvben, pl. koldūnas és mėsėtis. Azokban az esetekben, amikor a szavak eltérő mértékben honosodtak meg a köznyelvben, mindenekelőtt azt kell mérlegelni, hogy melyik jelentésmagyarázat részesítendő előnyben — az utaló vagy a szinonimikus. Valójában a BŽ szerkezetét úgy kellene kialakítani, hogy a szótár használójában ne merüljön fel kétség afelől, hogy a žr. utalás a stiláris, terminológiai és egyéb minősítések alkalmazását jelenti nemcsak a főszócikkre, hanem az utalószóra is, pl. didžkukulis (1) kul. „didelis apvalus kukulis, paprastai húsvagy túrótöltelékkel’ és vö. cepelinas (2) 2. lásd: didžkukulis és hasonlók. Ebben az esetben DZ? világosan megmutatkozik, hogy a cepelin szó a kulináris területhez is tartozik, jóllehet a kul. terminusjelöléssel csak a didžkukulis szó mellett szerepel. Vagyis a mėsėtis szót a BŽ-ben nem szinonim módon (mésétis (2) „koldūnas”), hanem utaló módon kellene megadni (mésétis (2) lásd koldūnas- ). Ily módon két dologra hívnák fel a figyelmet. Először is, hogy a két szó nem egyformán honosodott meg a köznyelvben, másodszor pedig, hogy a koldūnas szó definíciójában megadott kul. minősítés a mėsėtis szóra is vonatkozik. 5. Új terminusok kiválasztása. DZ? A bemutatott lexikai-szemantikai ételés italcsoportot ki kell egészíteni az új realitások elnevezéseivel. Az új ételeket megnevező szavak BŽ-ben való elfogadhatóságának kérdését vizsgálva először kiválasztásuk problémájával szembesülünk. Az új lexika kiválasztásának fő kritériumai a következők: a szó megfelelése a köznyelv rendszerének és meghonosodása a tényleges használatban. A BŽ összeállításakor el kell dönteni a szavak kiválasztásának elveit — meg kell határozni a jövevényszavak és a köznyelvi lexika arányát. Hiszen a jövevényszavak többségének nem a köznyelvbe, hanem az idegen szavak szótárába kellene bekerülnie, például: kriusonas, ragū és hasonlók. Azokban az esetekben azonban, amikor egy elterjedt étel megnevezésére nincs azonos vagy hasonló jelentésű köznyelvi szavunk, a jövevényszavak elfogadhatók. Ez elsősorban más népek nemzeti ételeire vagy olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyek korábban nem voltak jelen Litvániában, például: beliūšas, bifilinas, čenūchas, joghurt, kibinas, pizza, spagetti és így tovább. A felsorolt szavakat ugyanúgy ajánlott használni, mint az azonos lexikai szint más, a köznyelvben már meghonosodott kölcsönszavait, például: čeburėkas, guliūšas és így tovább. A BŽ-be szintén felveendők a köznyelvben széles körben használt, sajátos ételeket (leggyakrabban különféle húsételeket) megnevező kölcsönszavak, például: befstrogenas ‘mustárral, csíkokra vágott, pirított és párolt marhahúsétel’, langėtas „hosszúkás alakú, klopfolt marhasült”, servelūtas „aprított húsból (marhavagy sertéshúsból) készült füstölt kolbász” és így tovább. * Általában véve a mėsėtis szó inkább a szakirodalom terminusának tekintendő. 211 Egyes, a köznyelvben régóta meghonosodott alkoholos italok megnevezései a rendszerszerűség BŽ szempontjából ajánlhatók, például: DZ? be az említett konyak, ir whisky és hasonlók. szintén szükséges a breAdis, gin és ir hasonlók. A szavak elterjedtségi kritériumának alkalmazásáról szólva figyelmet kell fordítani į DZ? nem adta meg a már említett kūčiūkas szót, amelyet széles körben használnak a nyelvjárásokban, és egyre inkább meghonosodik a köznyelvben. A. Šiupienienė (1998: 63) szabályoir s, ajánlott szóként jelzi. A BŽ-be fel kellene venni a lisztes sütemények olyan elnevezéseit, amelyek formájuk alapján nevezik meg őket, pl. juostėlė, krepšėlis, šiaudėlis, žiedas stb. (tekintettel arra, hogy a DŽ3-ban már szerepel az ausėlė, pynūtė, plokštainis, ragėlis, riestainis stb.) A BŽ-be minden kétséget kizáróan fel kellene venni a nemrég használatba került, a köznyelvben nem ajánlott jövevényszavak helyettesítőit, pl. dešrainis, javainis, mėsainis, sūrainis, žuvainis stb. Ezzel meg lehetne akadályozni a nyelvi hibák használatát és terjedését, valamint fel lehetne gyorsítani a nyelvészek által ajánlott normák meghonosodását a tényleges nyelvhasználatban. A BŽ-ben különösen azokat a neologizmusokat kell közölni, amelyek régen meghonosodott reáliákat neveznek meg, pl. čiulpinūkas (2) ‘szopogatós cukorka, általában pálcikával’ stb. A BŽ írásakor figyelmet kellene fordítani a DŽ?-re? a közölt szavak jelentéseinek új jelentésekkel való kiegészítésére, más szóval a szavak szemantikai mezeje bővítésének lehetőségeire. Valójában vannak olyan szavak, amelyek a köznyelvben a megszokott fogalmak megnevezése mellett újakat is jelölnek, például a bandelė jelenleg nemcsak „kis süteményt” jelent. A bandelė egy töltelék nélküli, kis, kerekded formájú, reszelt burgonyából készült főtt tésztagombóc, valamint töltelék nélküli főtt burgonyás sütemény neve is. Ugyanez mondható el a ragėlis szóról is, amely ma már nemcsak hajlított végű süteményt, hanem húsos töltelékkel készült, kis főtt burgonyás süteményt is jelent. D függelék A „LITVÁN KÖZNYELVI SZÓTÁRBA” NEM AJÁNLOTT ÉTELEK ÉS ITALOK ELNEVEZÉSEI Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az e listában szereplő szavak többségét azért nem kell felvenni a BŽ-be, mert a szótár sajátosságai ezt nem teszik lehetővé, ez azonban nem jelenti azt, hogy általában véve javasolt lenne lemondani róluk (természetesen kivéve azokat az eseteket, amikor a szó nyelvi hibának minősül, például: kakūo, liūkras, sližikas stb.). E szavak egy része talán felhasználható lenne új ételek megnevezésére vagy a már meglévő elnevezések jobb megfelelőinek keresésére, például: miežiėnis, tąsiūkas, uogainė stb. (A csillaggal jelölt jelentések elhagyása nem javasolt; itt azért szerepelnek, hogy világosabb legyen a BZ-be fel nem veendő jelentés). 212 2 apskritain ||is, fn. —ė (2) 1. kul. [kulinar.] koldus 1 zabos zabliszt (2) zablisztből készült lepény brand ||is, ~ies m. (1) *1. érett babvagy borsóhüvely 2. főtt ilyen hüvelyekből készült étel burgė nyj. 2. híg leves, boza; (2) sűrű, rosszul sikerült kása burokiéné nyj. céklasalá- (2) ta čirškal||as (3°) 3. megpirított szalonna 4. pezsgő ital drebutiena (1) kocsonya édis 2. bizalmas étel ėdmen ||ys, —ū v. dgs. (2) (3*) 2. táj. étel, élelmiszer gardybė (1) 2. csemege 2 gėrj|is (2) ital, innivaló grikainė (2) hajdinakása grudiéné táj. főtt gabonából készült étel grūstinė (2) *1. durva árpagyöngy, kruštie- (2) nė 2. ilyen darából készült leves gurgūtis (2) hajdinakása? ]}ق 天天中彩票app synd. һуҗацарт__ K?}]} 鸿丰} nalunaar 菲律宾申博json เน็ตทรู 2. Zrkiaurutis išspirga (1) Zrspirgas iSsukos dgs. (1) 2. Zrpasukos iSsunkos dgs. (1) 1. ami ki van lecsapolt, préselt fekete ürmös (1) 1. keleti. vérleves, sóskában főzve kakaó fn., seml. =kakaó kenderkása (2) kender szemterméséből készült étel, kenderkása kepén|é (2) 1. Zem.kepsnys kepésis (2) néprajzi. sült, kemény húsvéti tojás a hímes tojásokkal való játékhoz kėp||is (2) zem. túróval vagy kendertejjel sütött sütemény; ilyen lapos sütemény keptiéné (2) ZrkiaulSiniene kiukis (2) 2. nyugati. savanyodott kenyér kiunkė (2) nyj. főtt és összetört burgonyából borsóval készült étel kliurkė (2) nyj. 2. silány leves, híg lé kliurkalas kraujiėnė kul. (2) vérből készült leves, kruvienė kruštiėnė (2) nyj. *1. árpakása 2. annak levese kruviéné (2) vérből készült leves laidytiniai tsz. (1) nyj. leistiniai laistytinis (1) nyj. zsírral leöntött árpás lepényke liūkras (2) kul. Zrglajus maisaliéné (2), maisalyné (2) 1. különféle termékekből készített étel 1 miežainis (2) žem. árpalisztből készült sütemény, ragaišis 1 miezién ||is (2) ryt. árpalisztből készült sütemény, ragaišis 213