Acta Linguistica Lithuanica

LIX (2008), 29 – 49

Az esetvonzás a hasonlító szerkezetekben: kiegészítések és pontosítások

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA

Litván Nyelvi Intézet

Ez a cikk a litván esetek hierarchiájának vizsgálatát folytatja, amelynek első részét Čižik (2003) mutatta be. A vizsgálat a litván esetek esetvonzásra való relatív hozzáférhetőségének empirikus tesztjén alapul, olyan típusú hasonlító szerkezetekben, mint a tokie dalykai kaip žvaigždės ’olyan dolgok, mint a csillagok’ (ahol a hasonlító szerkezet főneve lehet nominativusban, vagy felveheti a főmondat összehasonlítási tárgyának esetét). Az esetvonzás előfordulását nem csupán az eset határozza meg, hanem a főnevek kategóriabeli tulajdonságai (élő/élettelen, szám, tulajdonnév/köznév), továbbá a szórend és más szintaktikai tényezők is. Az esetvonzásra való hozzáférhetőség azonban felhasználható a litván esetek hierarchiában elfoglalt helyének megállapítására. Míg Čižik (2003) nem közölt adatokat a lokatívuszról, és a genitívusz és a datívusz relatív sorrendjére vonatkozó eredmények nem voltak egyértelműek, az ebben a cikkben ismertetett kiegészítő tesztek az esetek következő sorrendjére utalnak: nominativus > accusativus > dativus > genitivus > instrumentalis > locativus.

1. BEVEZETÉS

Ebben a cikkben ismét¹ tárgyaljuk a toks kaip X típusú hasonlító szerkezeteket², például:

¹ Az esetvonzás témáját Axel Holvoet professzor vetette fel; az ő segítségével tárgyalták először az esetvonzást, és közölték a kutatás első előzetes eredményeit az Acta Linguistica Lithuanica 48. számában, „Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose” című tanulmányban (lásd Čižik 2003).

² Arról, hogy miért ezeket a szerkezeteket nevezzük hasonlító szerkezeteknek, nem pedig

29

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA

(1) Lehetetlen megszámolni az olyan dolgokat, mint a csillagok.

Megfigyelték, hogy az ilyen típusú összehasonlító szerkezetekben nemcsak alanyesetű alak fordulhat elő, hanem olyan másik alak is, amely a főmondat valamely névszói alakjához igazodik. Például az (1) mondatban nemcsak alanyesetű, hanem birtokos esetű alak is előfordulhat:

(2) Lehetetlen megszámolni az olyan dolgokat, mint a csillagok.

Ha rekonstruálnánk az összehasonlító mondatot (lehetetlen megszámolni az olyan dolgokat, amilyenek a csillagok), látnánk, hogy az összehasonlító szerkezet fő szava az alany szerepét tölti be, ezért alanyesetet várnánk (mint az (1) mondatban). A (2) mondatban esetvonzással³ találkozunk, mivel az összehasonlító szerkezet szava, a csillagok esete egyezik a főmondat névszavának, a dolgoknak az esetével. Bár a névszók esete egyezik, ez nem valódi egyeztetés, mivel e névszók között nincs közvetlen szintaktikai kapcsolat⁴. Ezért ilyen esetekben esetvonzásról, nem pedig egyeztetésről beszélünk. A jelen tanulmány célja a lábjegyzetben hivatkozott cikkben elemzett adatok kiegészítése és pontosítása, az esetvonzás előfordulási körülményeinek részletesebb leírása, valamint a korábban nem tárgyalt lokatívusz eset részvételének vizsgálata az esetvonzás jelenségében.

2. A KÍSÉRLET LEÍRÁSA

2002 decemberében a Vilniusi Egyetem harminc hallgatóját kérdezték meg arról, hogy a hasonlító kifejezéseket miként kell használni a Dabartinės lietuvių kalbos gramatika szerint; lásd Čižik (2003: 1–2). A szintaktikai kapcsolatok kutatásában az ilyen típusú szerkezeteket redukált összehasonlító mondatoknak nevezik (lásd Holvoet & Judžentis, szerk., 2003: 144–145).

³ Az esetvonzás (angolul attraction) két, közvetlen szintaktikai kapcsolattal egymáshoz nem kötődő szóalak egyeztetése (Matthews 1997: 29). Az esetvonzás terminus a görög nyelvtanból került át: J. Grimm kezdte használni (Grimm 1866), aki elsőként vizsgálta ezt a jelenséget a német nyelvben. Ezt a terminust leggyakrabban vonatkozó mondatok kapcsán használják.

A litván nyelv esetvonzásáról elsőként A. Schleicher tett említést. A következő, esetvonzást tartalmazó mondatot idézi: jis turėjo dukterį taip gražie kaip jo pace, majd hozzáteszi, hogy még nem hallotta, hogy az emberek másképp, vagyis esetvonzás nélkül használnák, noha az esetvonzás nélküli mondatot nem tekintik hibásnak (lásd Schleicher 1856: 330).

⁴ Daugiau žr. Čižik (2003: 4).

30

Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose

A Matematikai és Informatikai Kar elsőéves hallgatói (18–20 évesek). Ezeknek a hallgatóknak két alkalommal kérdőíveket adtak, bennük olyan mondatokkal, amelyekben számítani lehetett a grammatikai esetek vonzására. A két megadott főnévi forma közül a hallgatóknak egyet vagy mindkettőt ki kellett választaniuk, ha véleményük szerint ezek a formák előfordulhattak a mondatban. Mindkét alkalommal különféle mondatokat adtak meg (összesen 75 különböző mondatot; 2250 választ kaptak); mind általánosabb kategóriákkal (egy adott szófajhoz tartozás), mind alkategóriákkal (nemmel és számmal) dolgoztak. A felmérések célja annak megállapítása volt, van-e jelentősége annak, hogy milyen szófajú szavak (pl. névmás, tulajdonnév/köznév), illetve milyen kategóriális tulajdonságú főnevek (pl. élő/élettelen, ragozható/ragozhatatlan, egyes szám/többes szám) szerepelnek a hasonlító szerkezetek főszavaiként⁵. Mivel ez a felmérés nem volt teljes, azaz nem szerepeltek benne helyhatározói esetű mondatok, az alanyeset, a birtokos eset és a részes eset helyét nem sikerült meghatározni az esethierarchiában, ezért 2007-ben második felmérést végeztek. Ezúttal a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának hetvenhárom első-, másod-, harmad- és negyedéves hallgatóját kérdezték meg⁶. Számukra 105 különféle mondatot adtak meg (58 olyan mondatot, amelyet a MIF hallgatóinak is bemutattak, és 47 új, kiegészítő mondatot); 7665 választ kaptak. A „nem érvényesül esetvonzás” megfogalmazás azt jelenti, hogy a megkérdezettek közül senki sem használt vonzást tartalmazó mondatot, vagy ugyanazt a mondatot legfeljebb három ember használta (ez az adott típusú mondatok összességének körülbelül 3%-át tenné ki, és hibahatárnak tekinthető). Ha az esetvonzás érvényesül, de a vonzást tartalmazó mondatok száma alig tér el a hibahatártól (körülbelül 1%-kal), akkor az esetvonzás határeseteiről beszélhetünk. „Az esetvonzás szinte lehetetlen” azt jelenti, hogy az esetek többségében a vonzás nem érvényesül, bár olykor lehetséges. A cikkben tárgyalt esetek többségében fakultatív vonzásról van szó: a vonzást tartalmazó mondatok az adott típusú mondatok kevesebb mint felét teszik ki.

3. A HASONLÍTÓ SZERKEZETEK TÍPUSAI

Egy korábbi cikkben (Čižik 2003) a szintaktikai funkció alapján két hasonlítószerkezet-típust különítettünk el és tárgyaltunk, miután rekonstruáltuk a teljes hasonlító mondatot:

⁵Az első lábjegyzetben említett cikk is e felmérés adatai alapján készült.

⁶Az első felmérés adataiért Dorota Čižiknek (a VU MIF Karának alapképzéses hallgatója), a második felmérés adataiért pedig a Vilniusi Egyetem Filológiai Kara oktatóinak tartozom köszönettel: dr. Artūras Judžėnčiusnak, dr. Daiva Sinkevičiūtėnek és dr. Jurgis Pakerinek.

31

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA

a teljes hasonlító mondat rekonstruálása után a hasonlító szerkezetek két típusát különítettük el és tárgyaltuk:

i) módhatározói funkciójú hasonlító szerkezetek (vagyis a kaip kötőszóval és a taip utalószóval álló szerkezetek), például:

(3) Romas úgy szeret téged, mint a fiát.

= Romas úgy szeret téged, ahogyan a fiát szereti.

(az összehasonlítási standardot kifejező szó a tárgy funkcióját tölti be)

(4) Miért haragudjunk mi, mint valami ostoba teremtmények?

= Miért haragudjunk mi, ahogy valami ostoba teremtmények haragszanak?

(az összehasonlítási standardot kifejező szó az alany funkcióját tölti be)

ii) jelzői funkciójú hasonlító szerkezetek (vagyis a kaip kötőszóval és a toks, -ia utalószóval álló szerkezetek), például:

(5) Az erdőben olyan kincsekre lelek, mint a gomba és a bogyó.

= Az erdőben olyan kincsekre lelek, amilyenek a gombák és a bogyók.

(az összehasonlítási standardot jelölő szó az alany funkcióját tölti be)

A példákból kiderült, hogy a vonzatvonzás csak az olyan mondatokra jellemző, mint a (4)⁷ és az (5), amelyekben az összehasonlítási standardot jelölő szó – az összehasonlító mondat rekonstruált alakjában betöltött alanyi funkciója ellenére – megkaphatja azt a közvetett esetet, amelyet a főmondatnak az összehasonlítás tárgyát jelölő szava visel. A (3)-hoz hasonló mondatokra nem jellemző a vonzatvonzás, mivel a főmondati szó esetalakja az összehasonlító mondatban betöltött tárgyi funkcióját tükrözi⁸. Amint említettük, ez a tanulmány a jelzői funkciót betöltő összehasonlító szerkezeteket tárgyalja. Ennek oka, hogy az ilyen típusú mondatokban a vonzatvonzást meghatározó tényezők feltárása nehezebb volt, továbbá – amint már említettük – a tanulmány célja a korábban kapott eredmények kiegészítése és pontosítása, a korábban nem tárgyalt helyhatározói eset vizsgálata, valamint annak megállapítása, hogy a litván filológushallgatók körében végzett felmérés eredményei miként viszonyulnak a MIF kar hallgatói körében végzett felmérés eredményeihez. Ezért a tanulmány a kaip kötőszót és a toks rámutató szót tartalmazó összehasonlító szerkezeteket tárgyalja,

⁷ Plačiau apie atrakciją tokio tipo sakiniuose žr. Čižik (2003: 7–9).

⁸ Kivételt képeznek a tagadó mondatok: a tárgyesetet birtokos eset válthatja fel. Erről bővebben lásd Čižik (2003: 6–7).

32

Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose

-ia. Az ilyen típusú összehasonlító szerkezetek csak egyetlen – alanyi – funkciót töltenek be, ez azonban nem magyarázza a vonzatvonzás valószínűségét, ezért megpróbálták megállapítani, hogy a főnevek kategorikus tulajdonságai meghatározzák-e az esetek vonzatvonzását.

4. AZ ESETEK VONZATVONZÁSÁNAK TÍPUSAI

4.1. Először azokat a tényezőket tárgyaljuk, amelyeket a főmondat szintaktikai szerkezete befolyásol, vagyis azt az esetet, amelynek a vonzatvonzás szabályát alkalmazva a nominativust kellene felváltania. Attól függően, hogy melyik eset állhatna a nominativus helyén, a vizsgált szerkezeteket öt csoportba soroltuk:

– vonzatvonzás esetén a nominativust a genitivus váltaná fel — NOM. / GEN.

– vonzatvonzás esetén a nominativust a dativus váltaná fel — NOM. / DAT.

– vonzatvonzás esetén a nominativust az accusativus váltaná fel — NOM. / ACC.

– vonzatvonzás esetén a nominativust az instrumentalis váltaná fel — NOM. / INSTR.,

– vonzatvonzás esetén a nominativust a locativus váltaná fel — NOM. / LOC.

Az eset alakjának hatását valóban megfigyeltük: vonzatvonzás minden esetben alkalmazható, amikor a nominativus accusativusszal helyettesíthető (a harmadik csoport); vonzatvonzás néha megfigyelhető, néha pedig nem, amikor a főmondatban instrumentalis vagy locativus alakot használnak – az összehasonlító szerkezetben a nominativust ritkán váltja fel instrumentalis (negyedik csoport), illetve locativus (ötödik csoport); ha az összehasonlítás tárgyát jelölő főmondati főnév genitivus vagy dativus alakban áll, a vonzatvonzás többnyire megfigyelhető (az első és a második csoport).

Ezt követően megpróbáltuk feltárni, hogy az összehasonlítás tárgyát jelölő szó grammatikai funkcióján vagy esetén kívül milyen más tényezők idézhetik elő a vonzatvonzást azokban a szerkezetekben, amelyekben vonzatvonzás és anélkül is előfordulnak. Figyelembe vettük a főnevek kategorikus tulajdonságait: a tágabb kategóriából, a szófajból indultunk ki. A vizsgálat kimutatta, hogy a névmások esetében ritkán alkalmaznak esetvonzást. Emellett megpróbáltuk megállapítani, hogy mely főnevekkel lehetséges, és melyekkel nem az esetvonzás. E tekintetben csak a tulajdonnevek és a köznevek szembeállítása bizonyult jelentősnek. Végül azt kívántuk tisztázni, hogy hatással vannak-e az esetvonzásra a főnév más kategorikus tulajdonságai: „élő: élettelen”, „számban ragozható: számban nem ragozható”, „egyes szám: többes szám”. Kiderült, hogy az „élő: élettelen” kategorikus tulajdonság néha hatással van az esetvonzásra. Emellett a kategorikus tulajdonságok esetvonzásra gyakorolt hatásának vizsgálata során,

33

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA

kirajzolódott a vonzatvonzás valószínűségét meghatározó másik tényező — a mondatszerkezeti különbségek.

4.2.1. Mivel a vonzatvonzás minden olyan esetben valószínű, amikor az összehasonlítás tárgyát kifejező főnévszó accusativusi alakban áll, kezdjük a harmadik csoporttal — NOM. / ACC. Az első és a második kérdőív adatainak összegzése azt mutatta, hogy még akkor is, amikor a nominativus mindig felcserélhető accusativusszal, a főnévszó kategóriái nagyobb hatással vannak a vonzatvonzásra: névmásokkal és tulajdonnevekkel a vonzatvonzás valószínűsége feleakkora, mint köznevekkel. A második kérdőív eredményei tehát megerősítették, hogy:

i) a vonzatvonzás névmásokkal is lehetséges, vö. (6), (7), bár a nominativusi alakok gyakoribbak, vö. a vonzatvonzás nélküli mondatokkal (8), (9):

(6) Nehéz meglepni olyanokat, mint minket. vö. olyanokat, amilyenek mi vagyunk

(7) Nehéz felvidítani egy olyan mogorva embert, mint téged. vö. egy olyan mogorva embert, amilyen te vagy

(8) Nehéz meglepni olyanokat, mint mi.

(9) Nehéz felvidítani egy olyan mogorva embert, mint te.

Az új kérdőív azt mutatta, hogy névmások esetében az adatközlők olykor elutasítják a vonzatvonzást tartalmazó szerkezeteket. Ez akkor fordul elő, amikor a mondatban ragozott igealak szerepel: ha a mondatban főnévi igenév áll, a névmások esetében könnyebben érvényesül a vonzatvonzás; vö. a (6), (7) mondatokat a (10), (11) mondatokkal, amelyekben nem figyelhető meg vonzatvonzás:

(10) Mindenki észrevesz egy olyan lányt, mint te.

(11) Mindenki leszid olyan csibészeket, mint ők.

ii) a vonzatvonzás tulajdonnevekkel is lehetséges, noha a nominativusi alakok gyakoribbak, vö. (12), (13), (14), valamint (15), (16), (17):

(12) Nem szégyellte, hogy olyan férje van, mint Brazauskas. vö. olyan férje, amilyen Brazauskas

(13) Példaként mindenkinek olyan embereket lehet említeni, mint Petrauskaiék. vö. olyan embereket, amilyenek Petrauskaiék

(14) Sok fiatal szeret olyan városba látogatni, mint Párizs. vö. olyan városba, amilyen Párizs

34

Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose

(15) Nem szégyellt egy olyan férfit, mint Brazauskas.

(16) Példaként mindenki elé lehet állítani olyan embereket, mint Petrauskai.

(17) Sok fiatal szeret olyan városba utazni, mint Párizs.

iii) A ragvonzás köznevekkel is lehetséges és gyakoribb: (a) a személyeket, élőlényeket jelölő, számban ragozott köznevekkel, vö. (18), (19), bár gyakoribbak az alanyesetű alakokat tartalmazó mondatok, vö. (20), (21):

(18) Nem mindenki engedheti meg magának azt a luxust, hogy gyermeke legyen.

(19) Az olyan teremtményeket, mint a kígyókat, nem mindenhol láthatod.

(20) Nem mindenki engedheti meg magának azt a luxust, hogy gyermeke legyen.

(21) Az olyan teremtményeket, mint a kígyók, nem mindenhol láthatod.

(b) a nem élő dolgokat — tárgyakat, cselekvések megnevezéseit, absztraktumokat — jelölő, számban ragozott köznevekkel, vö. (22), (23), (24), bár ebben az esetben is gyakoribbak az alanyesetű alakok, vö. (25), (26), (27):

(22) Jó érzés olyan ajándékot kapni, mint egy számítógépet.

(23) A képviselők ritkán teljesítenek olyan dolgokat, mint az ígéreteket.

(24) Öröm olyan ajándékot adni, mint a nevetést.

(25) Jó érzés olyan ajándékot kapni, mint egy számítógép.

(26) A képviselők ritkán teljesítenek olyan dolgokat, mint az ígéretek.

(27) Öröm olyan ajándékot adni, mint a nevetés.

(c) a számban nem ragozott köznevekkel, vö. (28), (29), (30); az előző esetekhez hasonlóan gyakrabban használatosak az alanyesetet tartalmazó mondatok, vö. (31), (32), (33):

(28) Az olyan ételt, mint a túrót, tejföllel ízesítsd.

(29) Az olyan élelmiszert, mint a cukrot, cukorrépából is előállítják.

(30) Sokan szeretik az olyan ételt, mint a szalonnát.

(31) Az olyan ételt, mint a túró, tejföllel ízesítsd.

(32) Az olyan élelmiszert, mint a cukor, cukorrépából is előállítják.

(33) Sokan szeretik az olyan ételt, mint a szalonna.

A névszói esetvonzás összefoglalt eseteit, amikor az alanyesetet tárgyeset váltja fel, az 1. ábra mutatja be.

35

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA

1. ábra. Esetvonzás, amikor az alanyesetet tárgyeset váltja fel.

4.2.2. Hasonló vizsgálatot végeztek a második csoport mondataival is — NOM. / DAT., amelyekben esetvonzás esetén az alanyesetet részeshatározói esetnek kellene felváltania. Az első esethez hasonlóan azt próbálták megállapítani, milyen névszókkal lehetséges az esetvonzás, és melyekkel nem, valamint hogy milyen hatással vannak rá a főnév kategoriális tulajdonságai. A második felmérés lehetővé tette az első felmérés adatainak pontosítását: a második csoportba tartozó (NOM. / DAT.) mondatok esetében, az első csoportba tartozókhoz (NOM. / ACC.) hasonlóan, az esetvonzás szinte mindig alkalmazható — kivételt csak a névmásokat tartalmazó mondatok képeznek.

Az esetvonzás általában nem alkalmazható névmásokra, például:

(34) *Nem bíznám ilyen ügyet egy olyan emberre, mint te.

(35) *Azt sem tudom, hogyan köszönjem meg egy olyannak, mint te.

(36) *Ha még a bundád nélkül is maradsz, olyanoknak, mint ők, nem fogsz megfelelni.

(37) Ilyen ügyet nem bíznám egy olyan emberre, mint te.

(38) Azt sem tudom, hogyan köszönjem meg egy olyannak, mint te.

(39) Ha még a bundád nélkül is maradsz, olyanoknak, mint ők, nem fogsz megfelelni.

A ragok vonzása néha névmással is lehetséges (ez határeset — sok mondatban alanyeset szerepel), például:

(40) Az olyan diákoknak, mint önök, sikerül majd letenniük a vizsgát.

(41) Az olyan diákoknak, mint önök, sikerül majd letenniük a vizsgát. (az alanyeset gyakoribb)

A (40) mondatban a vonzás lehetőségét a hasonlító szerkezet helye határozhatta meg —

36

Linkšnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose

vagyis a hasonlító szerkezet az állítmány előtt áll, vö. a (40) mondatot a (34), (35) mondatokkal, valamint az, hogy a hasonlító szerkezet és az állítmány közé közvetlen tárgy ékelődik, vö. a (40) mondatot a (36) mondattal⁹.

A második felmérés kimutatta, hogy a vonzás tulajdonnevek esetében is alkalmazható, bár az alanyesetű alakok gyakoribbak, például:

(42) Egy ilyen szerencsétlennek, mint Raulusnak, eszébe sem jutott, hogy meleg, fedél alatti szállásra leljen.

(43) Az olyan szorgalmas embereknek, mint Janulisék, még az év leghosszabb napja is túl rövid.

(44) Egy ilyen szerencsétlennek, mint Raulas, eszébe sem jutott, hogy meleg, fedél alatti szállásra leljen.

(45) Az olyan szorgalmas embereknek, mint Januliai, még az év leghosszabb napja is túl rövid.

A ragok vonzása köznevekkel is lehetséges:

(a) személyeket, élőlényeket jelölő, számban ragozható köznevekkel, vö. (46), (47), bár az alanyeset használata gyakoribb, vö. (48), (49):

(46) Az olyan madaraknak, mint a verebeknek, nem árt a hideg.

(47) Az olyan embernek, mint egy hajléktalannak, a fekete kenyér is ízlik.

(48) Az olyan madaraknak, mint a verebek, nem árt a hideg.

(49) Az olyan embernek, mint egy hajléktalan, a fekete kenyér is ízlik.

(b) számmal ragozható köznevekkel, amelyek élettelen dolgokat jelölnek; vö. (50), (51), bár a nominativusz használata gyakoribb, vö. (52), (53), például:

(50) Egy olyan élelmiszerkészlethez, mint a keksznek, elegendő helynek kell lennie a szekrényedben.

(51) Egy olyan szerkezethez, mint a kerékpárnak, mindkét kerékre szüksége van.

(52) Egy olyan élelmiszerkészlethez, mint a keksz, elegendő helynek kell lennie a szekrényedben.

(53) Egy olyan szerkezethez, mint a kerékpár, mindkét kerékre szüksége van.

(c) számmal nem ragozható köznevekkel, vö. (54), (55); az előző esetekhez hasonlóan a nominativuszi forma gyakoribb, vö. (56), (57):

⁹ Arról, hogy ezek a tényezők befolyásolhatják az attraktio kialakulását, lásd még alább.

37

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA

(54) Egy olyan érzésnek, mint a bosszúságnak, nincs helye a szívében.

(55) Egy olyan tevékenységnek, mint a festésnek, túl sok figyelmet szentel.

(56) Egy olyan érzésnek, mint a bosszúság, nincs helye a szívében.

(57) Egy olyan tevékenységnek, mint a festés, túl sok figyelmet szentel.

Egyébként, amint már említettük, a hasonlító szerkezet mondatbeli helye befolyásolhatja az attraktio valószínűségét. Az összes korábban felsorolt esetben (amikor az attraktio érvényesül) a hasonlító szerkezetek az állítmány előtt szerepeltek, de ha a hasonlító szerkezet a mondat végén, vagyis az állítmány után áll, az attraktio valószínűsége vagy jelentősen csökken, vagy az attraktio egyáltalán nem lehetséges; például az (58) mondat határeset, míg az (59), (60) mondatokat hibásnak tekintjük, és az attraktio nélküli mondatok közé soroljuk:

(58) Nem szabad a kérdéseiddel zaklatni egy olyan embert, mint a bírónak.

(59) *Tapasztalt emberekre mindig szükség van egy olyan munkához, mint az építkezésekhez.

(60) A Šimoniaiak nem szoktak olyan urakat szolgálni, mint a németeknek.

(61) Tapasztalt emberekre mindig szükség van egy olyan munkához, mint az építkezés.

(62) A Šimoniai család nem szokott olyan urakat szolgálni, mint a németek.

Azok az esetek, amikor a nominativust dativus váltja fel, valamint azok, amelyekben nem fordul elő esetrag-vonzás, összefoglalóan is bemutathatók — lásd a 2. sémát.

2. séma.Esatrakció, amikor a nominativust dativus váltja fel.

38

Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose

4.2.3. Ezután az első csoportot tárgyaljuk — NOM. / GEN., amelyben az esatrakció során a nominativus esetet genitivus váltja fel. Az első két esethez hasonlóan megpróbáltuk megállapítani, hogy mely névszókkal lehetséges az esatrakció, és melyekkel nem, valamint azt, milyen hatással vannak erre a főnév kategóriális tulajdonságai. A második kérdőív ebben az esetben is lehetővé tette az első felmérés adatainak pontosítását: akárcsak a NOM. / DAT. csoport esetében, itt is szinte egyáltalán nem alkalmazható az esatrakció névmásokkal; minden köznévvel lehetséges, tulajdonnevekkel azonban ritkán fordul elő. Így tehát azt mondhatjuk, hogy névmásokkal az esatrakció szinte egyáltalán nem alkalmazható, például:

(63) *Nincs szükségem olyan barátra, mint te.

(64) *Olyan barátra vágyom, mint te.

(65) *Kerülöm az olyan alakokat, mint ők.

(66) Nincs szükségem olyan barátra, mint te.

(67) Olyan barátra vágyom, mint te.

(68) Kerülöm az olyan alakokat, mint ők.

Bár ritkán, névmással is előfordul esatrakció (többnyire nominativust használnak):

(69) Olyan ember, mint mi, kevés maradt a világon.

(70) Olyan ember, mint mi, kevés maradt a világon. (a nominativus a szokásosabb)

A második csoport esetéhez hasonlóan (lásd a 4.2.2. fejezetet), ebben a mondatban az esatrakciót a hasonlító szerkezet helye okozhatta, vagyis a hasonlító szerkezet az állítmány előtt szerepel; vö. a (69) mondatot a (63), (64) és (65) mondatokkal, valamint azt, hogy a hasonlító szerkezet és az állítmány közé egy határozó ékelődik.

Kiderült, hogy a NOM. / DAT. csoport esetétől eltérően tulajdonnevekkel az esatrakció szinte lehetetlen, például:

(71) *Önök még nem láttak olyan embereket, mint a Baranauskas család tagjai.

(72) *Nem szereti az olyan férfiakat, mint Antano.

(73) Önök még nem láttak olyan embereket, mint Baranauskai.

(74) Nem szereti az olyan férfiakat, mint Antanas.

A tulajdonnevek esetében azonban az attrakcióval járó szerkezetet az adatközlők néha elfogadhatónak ítélték, például:

(75) Ilyen szomszédokat, mint a Miškiniai család, senkinek sem kívánnék.

39

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA

(76) Ilyen szomszédokat, mint a Miškiniai család, senkinek sem kívánnék. (a nominativusz gyakoribb)

Valószínűleg ebben az esetben is azért lehetséges az attrakció, mert az összehasonlító szerkezet az állítmány előtt áll.

Megállapítást nyert, hogy az attrakció minden köznévvel lehetséges: (a) számban ragozott, személyeket vagy élőlényeket jelölő köznevekkel, vö. (77), (78), bár gyakoribbak a nominativuszban álló mondatok, vö. (79), (80):

(77) Nekem nem kell olyan gyerek, mint egy narkós.

(78) Gyermekem, olyan állatokat, mint a teknősöket, a folyóban nem látsz.

(79) Nekem nem kell olyan gyerek, mint egy narkós.

(80) Gyermekem, olyan állatokat, mint a teknősök, a folyóban nem látsz.

(b) számban ragozott, élettelen tárgyakat — dolgokat, cselekvések megnevezéseit, absztrakt fogalmakat — jelölő köznevekkel, például:

(81) Ilyen dokumentumokat, mint az útleveleket, nem illik mindenkinek megmutatni.

(82) Ilyen befejezésre, mint a börtön, nem számított.

(83) Nem szeretem az olyan zajt, mint a veszekedés.

A névszóragok vonzása ezekben az esetekben is ritka, gyakrabban használatosak a nominativusi alakok:

(84) Az olyan dokumentumokat, mint az útlevelek, nem illik mindenkinek megmutatni.

(85) Nem számított olyan végkifejletre, mint a börtön.

(86) Nem szeretem az olyan zajt, mint a veszekedés.

(c) számokkal nem ragozható köznevekkel, például:

(87) Az ember nem tud olyan dolgot keresni, mint a boldogság.

(88) Nem akarunk olyan gondokat, mint a kiadások.

Az előbb felsorolt esetekhez hasonlóan ebben az esetben is gyakoribbak a névszóragok vonzása nélküli mondatok:

(89) Az ember nem tud olyan dolgot keresni, mint a boldogság.

(90) Nem akarunk olyan gondokat, mint a kiadások.

Egyes esetekben elutasították a névszóragok vonzásával járó szerkezetet, például:

40

Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose

(91) *A klasszikus kínai nyelvben nincs olyan elvont szó, mint az igazság¹⁰.

(92) A klasszikus kínai nyelvben nincs olyan elvont szó, mint az igazság.

A köznevekkel előforduló vonzatvonzási esetek alapján nem állítható, hogy ezekre a vonzatvonzási esetekre hatással lenne az összehasonlító szerkezet mondatbeli helye¹¹. Az sem figyelhető meg, hogy a NOM. / GEN. csoportban a vonzatvonzás valószínűségét az határozná meg, hogy a mondat állítmánya tagadó igével vagy genitivusi bővítményt vonzó igével van-e kifejezve. Azokat a vonzatvonzási eseteket, amelyekben a nominativust genitivus váltja fel, valamint azokat az eseteket, amelyekben nem fordul elő vonzatvonzás, összefoglalóan is be lehet mutatni – lásd a 3. sémát.

3. séma.Vonzatvonzás, amikor a nominativust genitivus váltja fel.

4.2.4.A negyedik csoport a NOM. / INSTR., amelyben vonzatvonzás esetén az instrumentalisnak kellene felváltania a nominativust. Az első felmérés adatai alapján nem-

¹⁰Ezt a vonzatvonzást tartalmazó mondatot mindössze háromszor használták, és hibásnak tekintik. A mondatban azért maradhatott el a vonzatvonzás, mert el akarták kerülni a kétértelműséget: a vonzatvonzás alkalmazása megváltoztatta volna a mondat jelentését: a kínai nyelvben nem létezik az igazság fogalma, nem pedig maga a jelenség. Lásd még a (64)-es mondatot, amelyben szintén kétértelműség léphetett volna fel.

¹¹Vonzatvonzás egyaránt megfigyelhető az állítmány előtt álló összehasonlító szerkezetekben ((78), (81), (82) mondatok), valamint az állítmány után álló összehasonlító szerkezetekben ((77), (83), (87), (88) mondatok).

41

Veslava Čižik-Prokaševa

megállapították, hogy az instrumentalis nem váltja fel a nominativust, függetlenül attól, hogy milyen kategoriális tulajdonságokkal rendelkezik az összehasonlítási alap. A második felmérés kimutatta, hogy bár nagyon ritkán, az instrumentalisos vonzatvonzás lehetséges. Megállapították, hogy:

i) a vonzatvonzás névmások esetén nem alkalmazható, például:

(93) *Az olyan szülőkre, mint amilyenek ti vagytok, büszkék lehetünk.

(94) *Olyanná válni, mint amilyen te vagy, könnyű.

(95) Az olyan szülőkre, mint amilyenek ti vagytok, büszkék lehetünk.

(96) Olyanná válni, mint amilyen te vagy, könnyű.

ii) a vonzatvonzás tulajdonnevek esetén nem alkalmazható¹², például:

(97) *Csak a Zasranaiak dicsekedhetnek olyan ismerősökkel, mint a Sopranók.

(98) *Egy olyan férfival, mint Paleikis, mindenre kész volt.

(99) Csak a Zasranai dicsekedhetnek olyan ismerősökkel, mint a Sopranai.

(100) Egy olyan férfival, mint Paleikis, mindenre kész volt.

iii) a ragvonzat köznevekre is alkalmazható:

(a) a személyeket és élőlényeket jelölő, számban ragozható köznevek esetében a ragvonzat nem mindig alkalmazható, például:

(101) *Mindig olyan valakivé válhat, mint egy apa. (lehetetlen)

(102) Mindig olyanná válhat, mint egy apa.

(103) Minden gyermek olyan természeti teremtményekért rajong, mint a kiscicák. (lehetséges)

(104) Minden gyermek olyan természeti teremtményekért rajong, mint a kiscicák. (az alanyesetű forma gyakoribb).

Valószínű, hogy a (101) mondatban a ragvonzat azért lehetetlen, mert így elkerülhető a kétértelműség: apává válni más, mint olyan emberré válni, aki hasonlít egy apára (lásd még a 10. lábjegyzetet). A (103) mondatban nincs kétértelműség.

(b) élettelen tárgyakat – dolgokat, cselekvések megnevezéseit, absztrakt fogalmakat – jelölő, számban ragozható köznevek esetében a ragvonzat többnyire alkalmazható, például:

(105) Nem javasolnám, hogy olyan ostobaságoknak higgyünk, mint a pletykáknak.

¹² Azt is ellenőrizni kellene, hogy a ragvonzat valóban nem alkalmazható-e tulajdonneveket tartalmazó mondatokban. A megadott példákat hibásnak tekintik, vagyis a ragvonzatos mondatokból mindössze három fordult elő. Meg lehetne vizsgálni, hogy az összehasonlító szerkezet helye vagy valamilyen más tényező befolyásolhatja-e ebben az esetben a ragvonzat valószínűségét.

42

Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose

(106) Nem javasolnám, hogy higgyünk az olyan badarságoknak, mint a pletykák. (a nominativus a megszokottabb)

A (107) mondatot hibásnak tekintik, mivel csak három, attrakciót tartalmazó mondatot használtak. Talán ebben szerepet játszott a hasonlító szerkezet helye: a hasonlító szerkezet a főnévi igenév és az ige ragozott alakja közé ékelődik (vö. a (105) mondattal):

(107) *Az olyan események iránt, mint például a gyilkosságok, nem mindenki érdeklődik szívesen.

(108) Az olyan események iránt, mint például a gyilkosságok, nem mindenki érdeklődik szívesen.

(c) szám szerint nem ragozható köznevek esetében, például:

(109) Az olyan betegséggel megbetegedni, mint a himlő, nem veszélyes.

(110) Az olyan betegséggel megbetegedni, mint a lepra, nem veszélyes. (a nominativus a megszokottabb)

Azokat az eseteket, amikor a nominativust instrumentalis váltja fel, valamint azokat, amikor nem fordul elő esetattrakció, összefoglalóan is be lehet mutatni — lásd a 4. sémát.

4. séma.Esetattrakció, amikor a nominativust instrumentalis váltja fel.

4.2.5. 4.2.5.Végül az ötödik csoportot kell tárgyalni — NOM. / LOC., amikor attrakció esetén a nominativust lokativus válthatja fel. Amint már említettük, az első felmérés során nem adtak meg lokativusos mondatokat, ezért csak a második felmérés adatait elemezzük; ezek arra utalnak, hogy esetattrakció lokativusszal is lehetséges bizonyos esetekben. Vegyük sorra ezeket az eseteket.

43

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA

i) A névszóragok vonzása nem vonatkozik a névmásokra, pl.:

(111) *Csak egy ilyenben, mint őbenne, találok vigaszt és nyugalmat.

(112) Az okokat ilyenekben keressük, mint őkben.

(113) Csak egy ilyenben, mint ő, találok vigaszt és nyugalmat.

(114) Az okokat ilyenekben keressük, mint ők.

ii) A névszóragok vonzása olykor tulajdonnevekre is kiterjed:

(a) személyeket, élőlényeket jelölő tulajdonnevekre a névszóragok vonzása nem vonatkozik, pl.:

(115) *Csak csodálkozom, honnan van annyi ereje egy ilyen kis emberkének, mint Jonukasnak?

(116) Az igazságért folytatott küzdelem még az olyan szélhámosokban is forrt, mint Kazlauskasokban.

(117) Csak csodálkozom, honnan van annyi ereje egy ilyen kis emberkének, mint Jonukas?

(118) Az igazságért folytatott küzdelem még az olyan szélhámosokban is forrt, mint Kazlauskas.

(b) élettelen tárgyakat jelölő tulajdonnevekre a névszóragok vonzása vonatkozik, pl.:

(119) Mindig arról álmodozol, hogy egy olyan vidéken élj, mint Afrikában.

(120) Olyan vidékeken, mint Žemaičiai és Tartučiiai, érdekes szokásokat fedeztek fel.

(121) Mindig arról álmodozol, hogy egy olyan vidéken élj, mint Afrika. (a nominativus gyakoribb)

(122) Olyan vidékeken, mint Žemaičiai és Tartučiai, érdekes szokásokat fedeztek fel. (a nominativus gyakoribb)

iii) a főnevek esetvonzata köznevekre is alkalmazható:

(a) a számban ragozható, személyeket vagy élőlényeket jelölő köznevekre az esetvonzat nem alkalmazható, pl.:

(123) *A tudósok már megtalálták ezt a vírust olyan betegeknél, mint a tüdőbetegeknél.

(124) A szabadságvágyamról beszéltem, amely nemcsak az állatokban, hanem egy olyan isten teremtményében is rejlik, mint az emberben.

(125) A tudósok már megtalálták ezt a vírust olyan betegekben, mint a tüdőbetegek.

(126) A szabadságvágyamról beszéltem, amely nemcsak az állatokban, hanem egy olyan isten teremtményében is rejlik, mint az ember.

44

Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose

(b) az élettelen tárgyakat jelölő, számban ragozható köznevekre az esetvonzat alkalmazható, pl.:

(127) Egy olyan könyvben, mint egy enciklopédiában, sok érdekes dolgot találsz.

(128) Az olyan intézményekben, mint a kórházakban, drágulni fognak a szolgáltatások, és emelkednek a fizetések.

(129) Egy olyan könyvben, mint egy enciklopédia, sok érdekes dolgot találsz. (az alanyeset a szokásosabb)

(130) Az olyan intézményekben, mint a kórházak, drágulni fognak a szolgáltatások, és emelkednek a fizetések. (az alanyeset a szokásosabb)

(c) a számban nem ragozható köznevekre az esetvonzat néha alkalmazható, néha pedig nem, pl.:

(131) Mindig nagyon jó a hangulat az olyan lakomákon, mint a keresztelőkön.

(132) Az olyan versenyeken, mint az autóversenyeken, többnyire a legjobb pilóta nyer.

(133) Erőnk nem az erőben, hanem egy olyan kötelékben rejlik, mint az egységben.

(134) Mindig nagyon jó a hangulat az olyan lakomákon, mint a keresztelők. (az alanyeset sokkal szokásosabb)

(135) Az olyan versenyeken, mint például az autóversenyek, általában a legjobb pilóta nyer. (a nominativusz jóval gyakoribb)

(136) Erőnk nem az erőben, hanem az olyan kapcsolatban rejlik, mint az egység. (csak a nominativuszt használják)

Az, hogy a (133) mondatban nem használtak lokatívuszi alakot, az összehasonlító szerkezet főszavának szemantikájával magyarázható.

Az esetvonzás azon esetei, amikor a nominativuszt lokatívusz váltja fel, valamint azok az esetek, amikor nem fordul elő esetvonzás, összefoglalóan bemutathatók — lásd az 5. ábrát.

45

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA

5. ábra. Esetvonzás, amikor a nominativuszt lokatívusz váltja fel.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

Kaip jau buvo pastebėta anksčiau (Čižik 2003), linksnių atrakcija būdinga lyginamosioms konstrukcijoms, bet ne lyginamiesiems sakiniams: atkurtame pilname lyginamajame sakinyje lyginimo standartą galima išreikšti tik vardininku. Šiame straipsnyje aptartos pažyminio funkciją atliekančios lyginamosios konstrukcijos, kurių pagrindinis žodis atlieka subjekto funkciją, ir vardininką keičia netiesioginis (objekto) linksnis, pvz.: Miške randu tokių gėrybių kaip grybų, uogų (vietoje kaip grybai, uogos).

A vonzást különféle tényezők határozhatják meg. A második felmérés megerősítette, hogy a vonzást a következők befolyásolják:

(a) az eset: a vonzás lehetőségét az ESETHIERARCHIA határozza meg. Erről a hierarchiáról, amelyet először „a főnévi csoportok hozzáférhetőségi hierarchiájaként” (noun phrase accessibility hierarchy — Keenan, Comrie 1977) írtak le, lásd még Čižik (2003: 16–17); Holvoet, Semėnienė (2004: 28–32); Holvoet, Semėnienė (2005: 51–54).

(b) a főnév inherens grammatikai kategóriatulajdonságai: szófaj, tulajdonnév / köznév, élő / élettelen)¹³,

¹³ Az, hogy az esetvonzás néha nem észlelhető névmásokkal és tulajdonnevekkel

46

Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose

(c) szintaktikai tényezők:

nem véges alak (főnévi igenév): ha a mondatban főnévi igenév szerepel, a ragvonzat a névmásokra is kiterjed (lásd a 4.2.1. fejezetet);

az összehasonlító szerkezet helye: bizonyos esetekben, amikor az összehasonlító szerkezet az állítmány előtt áll, nagyobb hajlam figyelhető meg a ragvonzat alkalmazására (lásd a 4.2.2. és 4.2.3. fejezetet); továbbá a bővítmény vagy a határozó közbeékelődése az összehasonlító szerkezet alaptagja és az állítmány közé időnként szintén a ragvonzat megjelenését eredményezheti (lásd a 4.2.2. és 4.2.3. fejezetet);

kétértelműség: a kétértelműségek elkerülése érdekében a ragvonzatot nem alkalmazzák (lásd a 4.2.3. és 4.2.4. fejezetet); továbbá a ragvonzat elmaradhat az összehasonlító szerkezet alaptagjának jelentése miatt is (lásd a 4.2.5. fejezetet).

Tehát a felmérés adatai alapján a ragvonzat a tárgyesetben a legvalószínűbb, vagyis amikor a szabály alkalmazásakor az alanyesetet tárgyeset váltja fel. A hely- és eszközhatározói esetben a legkevésbé valószínű a ragvonzat (az alanyesetet ritkán váltja fel hely- vagy eszközhatározói eset), míg a részes és a birtokos eset e két eset között helyezkedik el. A második felmérés lehetővé tette az esetek sorrendjének pontosítását. A felmérés adatai alapján a litván nyelv esethierarchiája a következőképpen fest:

alanyeset > tárgyeset > részes eset > birtokos eset > eszközhatározói eset > helyhatározói eset¹⁴

a főnevek esetében a jelenséget az ÉLŐSÉGI HIERARCHIA is meghatározhatja. W. Croft a következő kiterjesztett élőségi hierarchiát adja meg: első és második személyű névmás < harmadik személyű névmás < tulajdonnév < élő személyt jelölő köznév < állatot jelölő köznév < élettelen tárgyat jelölő köznév; ez pedig három kisebb hierarchiából áll: Személy: első < második < harmadik Referencialitás: névmás < tulajdonnév < köznév Élőség: ember < élőlény < élettelen tárgy (Croft 2004: 130). Az élőségi hierarchiáról és a nyelvtani kutatásokban való alkalmazásáról lásd még Čižik (2003: 15-16); Šemėnienė (2005: 70tt); Comrie (1989: 128, 185tt).

¹⁴ Vö. Harbert ófelnémetre megállapított esethierarchiájával: NOM > ACC > DAT > GEN (Harbert 1989: 146). Harbert vizsgálata a vonatkozó mellékmondatokban megjelenő ragvonzaton alapul.

47

VESLAVA ČIŽIK-PROKAŠEVA

Minél magasabban áll egy adott szó az esetek hierarchiájában, annál valószínűbb, hogy az esetvonzás hatással lesz rá. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az esetvonzás (az esetek egyeztetése) csupán egy lehetőség¹⁵, mivel gyakrabban fordulnak elő olyan mondatok, amelyekben a névszói alakok nincsenek egyeztetve. Emellett előfordulnak olyan mondatok is, amelyekben a megállapított tendenciától függetlenül nem érvényesül az esetvonzás.

LITERATŪRA

Croft, W. 2004: Typology and Universals. 2nd edition. Cambridge: University Press.

Comrie, B. 1989: Language Universals and Linguistic Typology. 2nd edition. Chicago: The University of Chicago Press.

Čižik, V. 2003: Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose. Acta Linguistica Lithuanica 48, 1–17.

Erdmann, O. 1874: Untersuchungen über die Syntax der Sprache Otfrids. Erster Teil. Halle. Reprint: Hildesheim–New York: Olms, 1973.

Grimm, J. 1866: Über einige Fälle der Attraktion. In: Kleinere Schriften III. Abhandlungen zur Literatur und Grammatik. Berlin: Dümmler, 312–348.

Harbert, W. 1989: Case attraction and the hierarchization of case. Proceedings of the Eastern States Conference on Linguistics 6. Ithaca: CLC Publications, 138–149.

Holvoet, A. & A. Judžentis, 2003: Sudėtinio prijungiamojo sakinio aprašymo pagrindai. In: Holvoet & Judžentis, red., Sintaksinių ryšių tyrimai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 115–172.

Holvoet, A. & L. Semėnienė, 2004: Linksnių teorijos pagrindai. In: A. Holvoet & L. Semėnienė, red., Gramatinių kategorijų tyrimai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 11–33.

Holvoet, A. & L. Semėnienė, 2005: Veiksnio ir tiesioginio papildinio sąvokos. In: A. Holvoet & R. Mikulskas, red., Gramatinių funkcijų tyrimai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 39–64.

¹⁵ Anot O. Erdmanno, linksnio atrakcija yra veikiau išimtis nei dėsningumas (Erdmann 1874: 130).

48

Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose

Keenan, E. L. & B. Comrie. 1977: Noun phrase accessibility and Universal Grammar. Linguistic Inquiry 8.1, 63–99.

Matthews, P. H. 1997: Oxford Concise Dictionary of Linguistics. Oxford: University Press.

Schleicher, A. 1856: Handbuch der Litauischen Sprache: Litauische Grammatik. Prag: J. G. Calve’sche Verlagsbuchhandlung.

Semėnienė, L. 2005: Intransityvinio subjekto žymėjimas vardininku ir / ar kilmininku. Acta Linguistica Lithuanica 52: 67–82.

Veslava Čižik-Prokaševa

Lietuvių kalbos institutas

P. Vileišio g. 5, 2055 Vilnius, Lietuva

[email protected]

49