JŪRINA ŠVABARYTĖ-VALUŽIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

Kutatási területek: írott források nyelvjárási elemzése, nyelvjárási lexikográfia és lexikológia, szociolingvisztika, szintaxis.

LINA KAZLAUSKAITĖ¹

Šiaulių „Aušros“ muziejus

Kutatási területek: stilisztika, szintaxis.

Marius Katiliškis írásainak hasonlatai: nyelvi közeg és új jelentés

Marius Katiliškis szövegeinek összehasonlítása: nyelvi környezet és új jelentés

ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány Marius Katiliškis író két regényének, a Miškais ateina ruduo és az Išėjusiems negrįžti című műnek az elemzését és összehasonlítását mutatja be a tudományos közönségnek a hasonlat mint művészi eszköz szempontjából. A Katiliškis említett regényeiben alkalmazott hasonlatok tárgyalásakor megfigyelhető, hogy a regények nyelvi közege lehetővé teszi a hasonlatok kiegészítő környezetének kibővítését. Ilyenkor a kép elveszíti a hasonlító funkcióját, és a hasonlat egyes szavaira bomlik szét. Ezért az olvasó számára nem marad tér arra, hogy a hasonlatot hagyományos módon értelmezze, mivel Katiliškis olyan képet alkot, amilyenre az olvasó nem számít.

KULCSSZAVAK: hasonlat, a téma és a kép viszonya, a hasonlat szerkezete, a hasonlat kiegészítő környezete.

ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány Marius Katiliškis két regényének – a Miškais ateina ruduo és az Išėjusiems negrįžti című műnek – a hasonlat mint irodalmi eszköz szerinti elemzését és összehasonlítását mutatja be a tudományos közönségnek. A Katiliškis említett regényeiben szereplő hasonlatokat tárgyalva a szerző megfigyeli, hogy a regények nyelvi környezete lehetővé teszi a hasonlatok kiegészítő környezettel való bővítését. Ilyenkor a kép elveszíti

Straipsniai / Articles

129

JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ, LINA KAZLAUSKAITĖ

az összehasonlító funkcióját, és a hasonlat egyes szavai között oszlik meg. Így az olvasónak nincs lehetősége arra, hogy a hasonlatot hagyományos módon értelmezze, mert Katiliškis olyan képet alkot, amilyenre az olvasó egyáltalán nem számít.

KULCSSZAVAK: hasonlat, a téma és a kép kapcsolata, a hasonlat szerkezete, a hasonlat kiegészítő környezete.

BEVEZETÉS

Az asszociatív gondolkodás a valóság tudatban való tükröződésének folyamata, amely lehetővé teszi, hogy valamely járulékos tulajdonság alapján egymáshoz közel álló, sőt egészen különböző tárgyakat, állatokat, növényeket stb. hasonlítsunk össze. A nyelv kifejező hasonlatai, az úgynevezett hasonlatok nemcsak a diskurzusban, hanem a szépirodalmi, publicisztikai, sőt tudományos szövegekben is gyakoriak. Juozas Pikčilingis szerint a fölényben lévő dologgal való összehasonlítás még „a csekélységet is szembetűnővé teszi” (Pikčilingis 1989: 43). A hasonlat interdiszciplináris kutatási jelenség: a nyelvészek (stiliszták, szintaktikusok) számára lexikai és szemantikai, strukturális és grammatikai kapcsolatként érdekes, az irodalomtudósok számára pedig művészi kifejezőeszközként.

Vokiečių ir rusų kalbų stilistai palyginimus skiria prie tropų (Я 1998: 520–521; Брандес 1983: 140). Lietuvių stilistai palyginimą apibūdina kaip priemonę perkelinei reikšmei atsirasti, kaip metaforizacijos pagrindą (Pikčilingis 1975: 352–356; Župerka 1980: 18–19). Lenkų ir latvių kalbininkai taip pat akcentuoja metaforizacijos procesą (Kurkowska, Skorupka 2001: 202; Jekevics 1967: 140).

Mind a stilisztikai kutatók, mind az irodalomtudósok összetett kifejezőeszközként értelmezik a hasonlatot. Leggyakrabban kéttagú szerkezetnek tekintik (Zaborskaitė 1982: 06; Ramonaitė 1972: 18–22; Голуб 1986: 38; Брандес 1983: 140; Koženiauskienė 2013: 151–152). Más vélemények szerint azon kívül, amit összehasonlítanak, és azon kívül, amivel összehasonlítják, a tertium comparationes (a hasonlat harmadik tagja; vö. Župerka 1997: 59) is meg van jelölve. A tanulmány a hasonlatot háromtagú egységként értelmezi: téma, kép (a hasonlítás alapja) (Kazlauskaitė 2006: 66–74).

Szerkezete szerint a hasonlat lehet teljes vagy hiányos, amit a szavak szemantikai összetétele határoz meg. A hasonlat szintaktikai szerkezetként grammatikai és strukturális szempontból sajátos. A litván és az orosz nyelvészek egyszerű és bővített hasonlatokat különítettek el. Az egyszerű hasonlatok osztályozását részletesen ismerteti Valerija Ramonaitė (1972: 18–22). Az orosz és a német nyelvben kevesebb hasonlatszerkezetet különítenek el (Познань 1987: 379; Брандес 1983: 141). A lengyelek a hasonlítást a jak, jako, niby, ni to, na kształt, jak gdyby szavakkal fejezik ki (Kurkowska, Skorupka 2001: 201), a lettek pedig a kā, nekā, it kā, jo-jo alakokkal (MLVG I 1959: 771–773; LVG 2015).

Ramonaitė az utóbbiaknak akár kilenc szerkezetét is elkülöníti: kaip, tarytum, tarsi, lyg, nelyginant, it, nei kötőszóval kapcsolt hasonlatok; eszközhatározói esetben

130

Acta Linguistica Lithuanica LXXVI

Marius Katiliškio raštų palyginimai: kalbinė terpė ir nauja prasmė

kifejezett hasonlítások; korrelatív (viszonyító) hasonlítások; a prieš elöljárószóval alkotott hasonlítások; a mena, primena igékkel alkotott hasonlítások; a panašus, lygus és tikras melléknevekkel alkotott hasonlítások; a rodos, atrodo, sakytum modális szavakkal kiegészített hasonlítások stb.; tagadó hasonlítások.

A több mondatból álló, akár egy egész bekezdést is felölelő kibővített hasonlítások létét nemcsak a litván, hanem a lett és az orosz nyelvű források is jelzik (Попталь 1987: 379; Гольб 1986: 239–240).

A litván nyelvészetben még két terminus használatos: hasonlító kifejezés és hasonlító mondat (LKG 3 1976: 653–689; Gavenis, Keins 1990: 116). Ezek a terminusok a mondat szavai közötti grammatikai viszonyokat, valamint a hasonlítás tág értelemben vett, érzékelhető képét jelölik (DLKG 1997: 634). A hasonlítás terminus a frazeológiában is használatos, ahol kognitív metaforaként határozzák meg (Marcinkevičienė 1994: 14; Koženiauskienė 2001: 206–215; 2013: 153–160)¹.

A KUTATÁS ANYAGA, CÉLJA, MÓDSZEREI ÉS FELADATAI

Az irodalomtudósok Észak-Litvánia egyik leghitelesebb és legszavakban gazdagabb írójaként tartják számon Mariust Katiliškist (Albinas Vaitkus, 1914–1980). Regényeinek nyelvéről kétféle vélemény alakult ki. Egyesek Katiliškist szókincsének gazdagságáért és nyelvének finomságáért dicsérik (Kubilius 1995: 453; Bukelienė 1999: 76–99; Sprindė 2012: 49–53), mások szerint viszont ez a gazdagság túlságosan megnehezíti a gondolat megértését (Raila 1991: 549; Nyka-Niliūnas 1996: 213). Katiliškis maga nagyra becsülte a szót, és mindig hangsúlyozta, hogy vannak olyan szavak, amelyeket csak egy-két nyelvész ért meg; ugyanakkor érezte, hogy az emigrációban, az idő múlásával egyre nehezebbé válik az írás: „Nincs meg az a talaj, amely táplálná a nyelvet. Elszakadtunk a szülőföld rögétől.” (Macijauskienė 1981: 56).

Straipsnyje nagrinėjami romanų Miškais ateina ruduo (1957) ir Išėjusiems negrįžti (1958) veikėjus charakterizuojantys palyginimai. Medžiaga rinkta iš 1991 m. romanų perlaidos, siekiant atskleisti Katiliškio palyginimų variacijas ir kuriamą kultūrinę palyginimo prasmę. Tuo tikslu keliami šie uždaviniai: išrinkti, suskirstyti ir aptarti Katiliškio romanų Miškais ateina ruduo ir Išėjusiems negrįžti palyginimus pagal lyginimo pagrindą; sugretinti abiejų romanų palyginimus ir jų variacijas; apžvelgti kuriamų palyginimų papildomą aspektą (prepozicinį ar postpozicinį pažyminį, aplinkybę) ir išryškinti Katiliško romanų palyginimų savitumą. Sukauptai medžiagai taikomi analizės, gretinimo ir apibendrinimo metodai.

¹ A szerzők nem tárgyalják a hasonlítás elméleti kérdéseit, mivel az külön tanulmány témája lenne.

Straipsniai / Articles

131

JANINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ, INA KAZLAUSKAITĖ

A MIŠKAIS ATEINA RUDUO CÍMŰ REGÉNY HASONLÍTÁSAI

Katiliškis nemcsak a regény főszereplőit (Tilist, Agnét, Monikát, Doveikát), hanem a mellékszereplőket is (Tugaudžist, a Vörös Petrast, Gužienėt és másokat) hasonlításokkal jellemzi. A hasonlítás témáinak és képeinek összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy Katiliškis szereplőit emberi tulajdonságokkal, természeti jelenségekkel, háztartási tárgyakkal, sajtóval és a taksók szereplőivel hasonlítja össze (lásd az 1. függeléket). A természeti jelenségekkel való hasonlítást leggyakrabban a vėjas, audra, perkūnija, sausra szavak fejezik ki. A hasonlítás alapjául szolgáló állatokat háziállatokként (arklys, šuo, katinas, gaidys, žąsinas, perėklė), illetve vadállatokként, madarakként stb. nevezik meg (levas, kirmėlė, žvirblis, pempė, peteliskė). A növényvilágból Katiliškis leggyakrabban az ágat, a fát, a vadrózsát és a füvet említi (lásd az 1. diagramot). A hasonlítás alapjául szolgáló szókészletet valamennyi diagram a szavak gyakorisága szerint mutatja be.

1. DIAGRAM. A regény szereplőinek természettel való hasonlítása: Miškais ateina ruduo

132

Acta Linguistica Lithuanica LXXVI

Marius Katiliškio raštų palyginimai: kalbinė terpė ir nauja prasmė

A hasonlítás képe különféle jelzőkkel bővül vagy szűkül, vö.: (kutya) mérges, (lovat) fiatal, tüzes vérű, (kutya) farok nélküli, (alma) megrágott, a víz fölött hajladozó fűz (ágacskája), (nyírfa) görbe törzsű, forró tavaszi (fuvallat), langyos nyári (eső), bazsarózsa (virága), amelyet az ember leszakítana, hogy keblére tűzze, hervadó (száraz), öreg (veréb) stb.

Katiliškis a szereplőket a természettel hasonlítva nem csupán, sőt nem is elsősorban a szereplők bizonyos jellembeli vagy külső tulajdonságait hangsúlyozza, hanem új nyelvi jelentést teremt, amely szokatlan, váratlan, nem hagyományos; ezért a hasonlat hagyományos módon nem értelmezhető, hanem a hasonlítás alapjául szolgáló kifejezés lexikai jelentésébe ágyazódik.

Hasonló kép rajzolódik ki azokban a hasonlatokban is, amelyek hasonlítási alapja az ember (nem)kulturális, hozzá kapcsolódó társadalmi környezete. A Miškais ateina ruduo című regényben leggyakrabban rokonságot jelölő szavakkal hasonlítanak (anya, gyermek, csecsemő). Katiliškis szívesen választja hasonlítási alapul a társadalmi hovatartozást jelölő szavakat (földműves, gazda, falusi). Az író olyan szavakat választ, amelyek (nem)kulturális (oszlop, újságpapír-foszlány: kísértet, részeges, cigány) jelentést hordoznak (lásd a 2. diagramot).

2. DIAGRAM. A szereplők hasonlítása az ember kulturális környezetéhez a Miškais ateina ruduo című regényben

Straipsniai / Articles

133

JĄNINA ŠVAMBARĖ-VALUŽIENĖ, LINA KAZLAUSKAITĖ

A hasonlítási alap különféle jelzőkkel bővül vagy szűkül, vö.: derék szökevény (munkás), (anya) csecsemő, (félserdült lány), eladósorba került, templomba vagy barátnőihez járó, igazi irgalmas (nővér), egészen biztonságos (férj), (pap) a szószékről, sánta, csúnyán eltorzult (ember), játék (szöcske), (oszlopok) utak kereszteződésében, len (kévék) markából és így tovább.

A Miškais ateina ruduo című regényből az embereket jellemző hasonlatok azt mutatják, hogy a kép kiegészítő kontextussal (prepozitív jelzővel, bővített posztpozitív jelzővel) bővül. Katiliškis igen aprólékosan, mondhatni tudatosan határozza meg a hasonlítási alapokat és a kiegészítő szempontokat kifejező témabeli jelenséget, tárgyat vagy cselekvést; így a hagyományos hasonlat képe változatlan marad, csupán más hasonlítási alapot választ, amely új mondatjelentést teremt.

A szokatlan módon alkotott hasonlatokból a szereplők hagyományos megjelenésének részletei rajzolódnak ki. A nők és a lányok erős testalkatúak, egészségesek, piros arcúak, szőkék (például Agnė). A fiúk és a férfiak erősek, magasak (K aždaila, Tilius), kivéve azokat, akiknek nincs állandó lakóhelyük. Ők testi fogyatékossággal élnek (Laurynas), vagy idősebb korúak.

AZ IŠĖJIMES NEGRĮŽTI CÍMŰ REGÉNY HASONLATAI

Ennek a regénynek a szereplői meglehetősen sematikusak, hiszen az emberek élete a regényben meglehetősen kaotikus. Az elbeszélőket, a szökevényeket és katonákat, a vezetőséget, az idegeneket és a nőket jellemző hasonlatokat a tanulmány 2. függeléke közli. A regény szereplőit a természettel is összehasonlítják. Itt azonban Katiliškis az állatvilágot, a növényvilágot és a természeti jelenségeket, amelyekkel az embereket összehasonlítja, kicsinyíti vagy kiszámíthatatlan jelenségként nevezi meg. Így például a kutya, ló, kos, kandúr hasonlatok képét nemcsak posztpozitív vagy prepozitív jelzők bővítik: korcs (kutya), vadász (kutya), vakon követte a helyzetet, (disznó), dróttal átszúrt orrú, szilaj (bika) stb., hanem körülmények is: (ló) a legelőn, (kos) a saját kéménye előtt, (macska) a seregélyodúba stb. A szitakötő, méh, rovarbáb szavakkal alkotott hasonlatok képe szűkül, vö.: (méhecske) a kaptár keskeny röpnyílásán át, zsidó (méh) stb. A növények közül a virágokkal hasonlítja össze: hajtás, szilva; az író jelzőkkel részletezi a képet, vö.: szép és ritka (virág), az északi vidék kertjeiben és virágágyásaiban leszakított, (szilva) megkékült és megérett, dús szárú (hajtás), amely hamarosan beborította volna az öreg fatörzset stb. A természeti erőkkel (vihar, mennydörgés, köd, vulkán) való hasonlítás képe csak egy alkalommal bővül: működő vulkán (lásd a 3. diagramot és a 2. táblázatot).

134

Acta Linguistica Lithuanica LXXVI

Marius Katiliškio raštų palyginimai: kalbinė terpė ir nauja prasmė

kutya, macska, kos, ló

Az összehasonlítás alapja a természet

hangya, méhek, rovarbáb

virág, hajtás, szilva

felhő, mennydörgés, jégeső, vulkán

3. DIAGRAM. A Išėjusiems negrįžti című regény szereplőinek összehasonlítása a természettel

Az Išėjusiems negrįžti című regény hasonlatai sokkal hagyományosabbak, ritkábban korlátozza őket jelző, Katiliškis pedig már az összehasonlítás alapjával is az egyéni és kulturális jelentés keresésére ösztönzi az olvasót.

Az ember kulturális környezetével való összehasonlítás alapját jelölő diagramon gyakori szavak: neblys, nekrikštas, saracenas. A hasonlat jelentését korlátozó jelző ritka a regényben, például: nekrikštų kūdikiu, tikri saracenai, kokie laukinių salų gyventojai orchidėjų vainikais és hasonlók. Az apynvirtis, lėlė, senų maišas szavakkal szinte jelzők nélkül hasonlítanak össze. Az összehasonlítás alapjául szolgáló Jūratė, Samsonas, a kínai istenség és mások nemcsak Litvánia, hanem a világ kultúrájának, irodalmának és zenéjének tágabb jelentésrétegére irányítják az olvasó figyelmét. Az összehasonlítás alapjául szolgáló šmėkla, velnias jelzők nélkül szerepelnek (lásd a 4. diagramot).

Az Išėjusiems negrįžti című regény összehasonlításainak alapja Katiliškis kulturális és irodalmi tapasztalatait tükrözi, a hasonlatok pedig a reménytelen helyzetbe került szereplők érzelmi állapotát emelik ki.

Straipsniai / Articles

135

JANA ŠVAMBARÝTĖ-VALUŽIENĖ, LINA KAZLAUSKAITĖ

4 DIAGRAM. A Az eltávozottak ne térjenek vissza című regény szereplőinek összehasonlítása az ember kulturális környezetével

Az Az eltávozottak ne térjenek vissza című regény elbeszélőjét különféle állatokhoz és tárgyakhoz hasonlítják, amelyek a szilárdságot és az érzelmességet emelik ki, amely a Haza elárulására való képtelenségből fakad. A menekülteket nemcsak külső jegyeik alapján hasonlítják össze, hanem a mögöttes jelentés szerint is, amely érzelmi réteget tár fel. A vezetőséget jellemző hasonlatokkal az emberi hibákat igyekeznek kiemelni: a durvaságot, a kegyetlenséget, a kapzsiságot, a tehetetlenséget és a rosszindulatot. Az idegen, kevéssé ismert vagy ismeretlen embereket úgy hasonlítják össze, hogy kiemelik valamely tárgy, jelenség vagy cselekvés és az összehasonlított személy közötti egyezést. A nőket növényekhez és természeti jelenségekhez hasonlítják.

KÖVETKEZTETÉSEK

Marius Katiliškis hajlamos a hasonlatot kiegészítő elemekkel bővíteni (prepozitív vagy posztpozitív jelzővel, határozóval). A kép mintha elveszítené a hasonlat funkcióját. A leíró jellegű hasonlat miatt a szemantikai teher az egyes szavak között oszlik meg. A jelentés megértéséhez nem arra kell figyelni,

136

Acta Linguistica Lithuanica LXXVI

Mariaus Katiliškio raštų palyginimai: kalbinė terpė ir nauja prasmė

a hasonlítás központi szavára, nem pedig a szerkezet egészére. Ez a hasonlítási modell inkább a Az erdőkön át jön az ősz című regényre jellemző. Az Az eltávozottak nem térnek vissza című regényben kevesebb az ilyenfajta hasonlítási kibontás. Leggyakrabban akkor figyelhető meg, amikor a szerző költői hangon szólal meg, vagy epikus leírásba kezd.

Ha a hasonlítás rövid, Katiliškis a hasonlított kontextust a hasonlítás alapjával és mikrokontextussal kompenzálja. Az Az eltávozottak nem térnek vissza című regényben hagyományos hasonlítások uralkodnak. Az Az erdőkön át jön az ősz című regény hasonlításai nem hagyományosak és sokkal kifejezőbbek.

Megfigyelhető, hogy Katiliškis megváltoztatja azt a képet, amelynek az olvasó tudatában meghatározott jelentése és összehasonlítási alapja van, és egy másik külső vagy viselkedésbeli jellemzőt társít hozzá (mint egy ló (ásítottam); mint egy szilva (a pofája) az egész teste, nem csak az orra).

A két regény hasonlításainak összevetése arra a gondolatra vezet, hogy az író a nyelvet élő szervezetként folyamatosan alakítja, és új jelentéseket ad a lexikai szerkezeteknek. Az Az erdőkön át jön az ősz című regényben elsődleges nomináció figyelhető meg. A hasonlítás nem feltétlenül a fő szó meghatározásaként hangzik. Itt minden végtelenül közeli és valóságos: Katiliškis hasonlításkor feltétlenül részletez, mintha e nélkül a hasonlítás érthetetlen maradna. Az Az eltávozottak nem térnek vissza című regény nyelve magasabb szintre lép (másodlagos nomináció). Leggyakrabban csupán az összehasonlított dolgok külső egyezése van megnevezve, az olvasónak pedig magának kell megfejtenie a kódot (különösen azoknál a hasonlításoknál, amelyek a világ kultúráját tágabb értelemben idézik meg: szokásokat, irodalmat, vallást stb.).

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

Bukelienė Elena Nijolė 1999: Prozos keliai keleliai. Vilnius: Saulės delta.

DLKŽ – A mai litván nyelv grammatikája. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997.

Gaivenis Kazimieras, Keinys Stasys 1990: Kalbotyros terminų žodynas. Kaunas: Šviesa.

Jankevics Andris 1967: Piežmes par salīdzinājumus partikulas kā lietošanu. – Latviešu valodas kultūras jautājumi. 3 laidiens.

Katiliškis Marius 1990: Užuožėja. Išėjusiems negrįžti. Vilnius: Vaga.

Katiliškis Marius 1991: Miškais ateina ruduo. Vilnius: Vyturys.

Kazlauskaitė Lina 2006: Pagrindinius veikėjus charakterizuojantys palyginimai Mariaus Katiliškio romane „Miškais ateina ruduo“. – Acta humanitarica universitas Saulensis 1. Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla, 66–74.

Straipsniai / Articles

137

JANA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ, LINA KAZLAUSKAITĖ

Kožniauskienė Regina 2001: Retorika. Iškalbos stilistika. 2 leidimas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Kožniauskienė Regina 2013: Retorinė ir stilistinė publicistinių tekstų analizė. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Kubilius Vytautas 1995: XX amžiaus literatūra. Vilnius: Alma littera.

Kurkowska Halina, Stanisław Skorupka 2001: Stylistyka polska zarys. Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN.

LKG – A litván nyelv grammatikája 3. Vilnius: Mokslas, 1976.

LV – A lett nyelv grammatikája 2. kiadás. Szerzők: Ilze Auziņa, Ieva Brenke, Juris Grigorejs, Inese Indrāne, Baiba Ivulāne, Andra Kalnača, Linda Lauze, Ilze Lokmane, Dace Markus, Daina Nītiņa, Gunta Smiltniece, Baiba Valkovska, Anna Vulāne. Riga: LU Latviešu valodas institūts, 2013.

Macijauskienė Marija 1981: Tarp dviejų laiškų. – Nemunas 8, 1981, 5.

Marcinkevičienė Rūta 1994: Kognityvinė metafora – kalbos universalumo ir unikalumo matas. – Tautos vaizdas kalboje. Šiauliai: Šiaulių pedagoginis institutas.

MLLG I – A modern lett irodalmi nyelv grammatikája 1. Fonetika és morfológia. Riga: Latvijas PSR Zinātņu akadēmijas izdevniecība, 1959.

Nyka-Niliūnas Alfonsas 1996: Temos ir variacijos: literatūra, kritika, polemika. Vilnius: Baltos lankos.

Pikčilingis Juozas 1975: Lietuvių kalbos stilistika 2. Vilnius: Mokslas.

Pikčilingis Juozas 1989: Kalbos ekspresyvumo būdai ir priemonės. Vilnius: Žinija.

Raila Brony 1991: Kodėl antrai? Vilnius: Vaga.

Ramonaite Valerija 1972: Epitetai. Palyginimai. Šiauliai: „Titnago“ sp.

Sprindytė Jūratė 2012: Marius Katiliškis. – Literatūra 12 klasei. 2: Modernioji XX a. antrosios pusės literatūra. Nepriklausomybės laikų literatūra. Chrestomatija. Vilnius: Lietuvių literatūros ir tautosakos institutas.

Zaborskaitė Vanda 1982: Literatūros mokslo įvadas. Vilnius: Mokslas.

Župerka Kazimieras 1980: Stiliaus figūros. Vilnius: LTSR aukštojo ir specialiojo mokslo ministerija.

Župerka Kazimieras 1997: Lietuvių kalbos stilistika. Vilnius: Mokslas.

Бранде Маргарита Петровна 1983: Стилистика немецкого языка. Москва: Высшая школа.

138

Acta Linguistica Lithuanica LXXVI

Mariaus Katiliškio raštų palyginimai: kalbinė terpė ir nauja prasmė

Голуб Ирина Борисовна 1986: Стилистика современного русского языка. Москва: Высшая школа.

Розенталь Дитмар Эльяшевич 1987: Практическая стилистика русского языка. Москва: Высшая школа.

Я – Nyelvtudomány. Nagy enciklopédikus szótár / Főszerk. V. N. Jarceva. Moszkva: Большая Российская энциклопедия, 1998 arba http://tapemark.narod.ru/es/ (megtekintve: 2017. 09. 10.).

1. FÜGGELÉK. A Mišais eina ruduo című regény hasonlatai

A hasonlítás alapja

A hasonlítás kifejezése

Ember (testrész, nem, társadalmi helyzet, foglalkozás)

mint egy köpönyegforgató és áruló; mint távoli vidékről érkezett idegen; mint tolvaj; mint csavargó; mint gazda; mint a befejező munkálatok becsületes dolgozója; mint dühös ember; mintha válogatott áru volna; mint elsőéves; mint anya a csecsemőjével; mint gyermek; mint a te félkezű Pétered; mint ér; úgy száguldoztam, mint egy őrült a folyóparton; ne higgye, hogy ilyen könnyen hagyja magát becsapni, mintha kisgyerek volna; mint lány; mintha menyasszonyként, útra bocsátva indultál volna a templomba vagy a barátnőidhez; mint anya; mint igazi irgalmas nővér; mint már rakoncátlan lány; mint egyetlen; mint a nemes földesúr a saját udvara közepén; mint falusi asszony; mint gyakorlott katona; mintha valami küldött volna; mintha a vádlott felé forduló ügyész intene; mint igazi összeesküvő; mint mezőn dolgozó lány; mint részeges; mint ember; mint cigány; mint egy banya; mint haszonleső; mint már anya; mint barátnő; mint mindenki számára biztonságot nyújtó férfi; mint testvérek; mint régi barátok; mint igazán szerelmes fiatalok; mint a csecsemők naivságukban és tehetetlen ügyetlenségükben; mint holdkórosok, akik hirtelen felkelnek fekhelyükről; mint cigányok; mint földműves; mint rokonok; mint súlyosan megsebesült sánta emberke; mint ájtatoskodók; mint a szószékről prédikáló pap; mint a gyóntatószék előtt álló papok.

Straipsniai / Articles

139

JĀNINA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ, LINA KAZLAUSKAITĖ

A természet (állatvilág, növényvilág, természeti jelenségek)

mint a kacsa; mint a legvadabbul megveszett kutya; mint bóbitás kakas; mint a kakas; mint a farkatlan kutya; mintha egy fiatal, tüzes vérű lovat várnának; mint borsószem a hüvely sarkában; mint vakond az udvar közepén; mint összeesett alma; mint a hegyen növő rozs; mint a fa; mint a mennydörgés; mint a kerítésen át dáliát legelő kecske; mint sárgahasú seregély a cseresznyeágon; mint a szarka; mondhatni, mint a tetű; mint az ibolya az égeresben; mint a víz fölött imbolygó fűz villája; mint a hajnal fényében fürdő csúcs; mint a palánta; mint a virágzó madárberkenye leszakított ága a hevesen suhintó kézben; mint az a fa; mint a megfúrt törzsű nyírfa; mint a kullancs; mintha az erdő sűrűjében egy öreg tuskó korhadna; mint a szél; mint a forró tavaszi lehelet; mint a langyos nyári eső; mintha a szél egy felhőről fújta volna oda a ködfoszlányt; mint a darázs; mint a hüvely; mint a bazsarózsa virága, amelyet az ember az orrához szeretne emelni, majd a szívére tűzni; mint a vihar; mint a szél; mint valami mindent felborzoló szárazság; mint a szélroham; mint a kiszáradt föld; mint a hátán végigsimított cirmos; mint a róka; mint a gúnár; mint az istállóhoz kötött zebrakanca; mint a feldíszített fűz; mint a köldök; mint a folyó, amely magába nyeli a sok patakot; mint a sündisznó; mint a vadkan; mint a görény; mint az ingerelt kutya; mint a felborzolt gyapjú; mint a macskák; mint a tehén tőgyébe fúródó kullancs; mint a szúnyog; mint a napozó tyúk; mint a patkány; mint a bika; mint a borjak; mint a gyík; mint a párzó kakas; mint a vásárról hazahajtott sovány borjú; mint a vizsla, amely a felszálló kacsákra várva mozdulatlanul lesi a lövést; mint a tavasszal ki nem takarított istállóban tartott üsző; mint a pacsirta; akár egy öreg veréb; mint a pillangók; mint a legjámborabb igavonó állat; mint a kiszáradt bika; mint egy nagy, pufók béka; mint a veréb; mint a borz az üregében; mint a csuka; mint a darázs; mint a tarka tehén a legelőről; mint a gúnár; mint a gólya; mint fehér pillangó a szürkés-rózsaszín virágból; mint az egér; mint a megterhelt szekérre felfigyelő herélt; mint az igába fogott ökrök; mint az asztalok között tekergő angolna; mint a róka; mint a kandúr; mint a sárban fetrengő disznó; mint a disznó; mint a bíbicek; kutyahangon; mint a földre döntött, összekötözött borjú; mint az ásítozó angolna; mint a borjakat fuldoklásig hajszolva; mint a megrémült bika; mint az igazi zsugori; mint a tetű; mint a kakas; mint a levéltetű; mint a madarak összehangzó kiáltása, kalapjukat összecsavarva; mint a haszonleső; mint az eper; mint a legelső szembejövő szárra kapaszkodó, rezgő kúszónövény; mint a fenyőtoboz; mint a gyenge, könnyen eltaposott fű; mint a fűzfavessző; mint a sombokor a tisztáson; mint a folyó levelei; mint a bólogató nyírfa; mint a tisztáson álló fenyő; mint a levél.

140

Acta Linguistica Lithuanica LXXVII

Marius Katiliškis műveinek hasonlatai: nyelvi közeg és új jelentés

Hétköznapi tárgyak (háztartási eszközök, építőanyagok és -szerszámok)

mint egy oszlopot; mint a fal; mint egy el nem adott, vásári limlom; mint egy játék tücsköt; mint egy forgószelet; mint útkereszteződésben álló oszlopok; mint a kereszt; mint szénnel megrakott szekér; mint a szérűskert kemencéjének homloka; mint a szövőszék; mint egy vastag posztókesztyű; mint egy csokor len a kazalból; mint az összecsukható mérőléc; mint egy rongy; mint a szíj.

Sajtó

mint egy újságfoszlány; mint a papír.

A néphagyomány szereplői

mint sajttal jóllakott varjú; mint valami kísértet; olyan csúnya, mint az ördög, de már olyan mérges, mint az anyaboszorkány; mint a bábuk; mint a szérűskertben pénz fölött megbabonázva; mint az erdei boszorkány.

Emberi tevékenység

mint egy kazal a terményhalomból.

2. FÜGGELÉK. Az Išėjusiems negrįžti című regény hasonlatai

A hasonlítás alapja

A hasonlítás kifejezése

Ember (testrészek, társadalmi helyzet, foglalkozás)

mint a néma; mint egy igazi, felesküdött katona; mint hazájuk felszabadítói; mint egy keresztény; mint a csecsemők; mint gyerekek a játszószobában; mintha a saját gyermekeik volnának; mint egy elkényeztetett gyerekkel; mint az árvák; mint a harckocsizók; mint a szárnyasok és más száraz élelmiszerek ügyes vadászai; mint valami nyaralók; mint akik először láttak erdőt és várost; mint az indiánok; mint az a szemcsés gazda; mint a harckocsi-gránátosok; mint egy igazi értelmiségi; mintha valami afrikai néger volna; egy szegény zsidóhoz; mint a csecsemők; mint meg nem keresztelt csecsemők; mint a pogányok; mint a pogányoknak; mint a farkak; mint igazi arisztokraták; mint a kozák; mint a piacon tojást áruló vénasszony; mint valami sózott mókus a búcsúra; mint a Harmadik Birodalom megteremtője; mint a legnagyobb hadvezérek; mint a tojásait összeütő asszony; mint a csalódott leány; mint az igazi szaracénok; mint egy sósan káromkodó, elsőrangú csúfság; mint a mi NKVD-sünk; mint a pulyka; pávával vagy legalább kakassal az alacsonyabb rendű tollasok között; mint egy nyomorult, aki a palotája építéséhez húzza a köveket; mint valami vad szigetlakók orchideakoszorúban; mint szülőfalujuk falusi kunyhóinak gazdái; egyszerű litvánokkal; mint mindazok, akik kimerültek és rengeteg idejük van; mint egy könyörtelen, mindentudó bíró; mintha megdermedt dér áldaná meg; mint egy kéz ujjai, szétszórva a letaposott szalmán; mint ez a kocsmai szoba; mint egy birkózó;

Straipsniai / Articles

141

JANA ŠVAMBARYTĖ-VALUŽIENĖ, INA KAZLAUSKAITĖ

Természet (állatvilág, növényzet, természeti jelenségek)

mint a ló a legelőn; mint a kos a nyája élén; mintha valami két kancáé volna; mint a párzó szuka; mint a kutya; mint a szilva; mint az utolsó kosok; mint a macska a varjak fészkébe; mint a kocsmánál a gazda által elfelejtett kanca; mint a juhnyáj; mint a zsidó méhei; mint a szarvasok, agancsukat kifordítva; mint a szarvasok, agancsukkal az örökké járhatatlan rekettyésekbe; mint a császármadarak; mint a veszett kutyák; mint a kutyát; mint a disznó; mint a heringek; mint a részeg szekerén a ló; mint a rovar bábja; mint az egész falu kutyái; a medve téli álma kezdetén a saját farkát; mint a vadászkutya, amely éberen követte a helyzetet; a bakba; mint a bojt; mint a nyulat hajszoló gépi vadászkutya; mint a disznó, amelynek drótot fűznek az orrába; mint a sün; mint az oroszlán; mint a mennydörgés; mint a jégeső; mint egy működő vulkán; amu; mint az ökrök; mint a kicsapongó bika; mint a méhecskék a kaptár keskeny röpnyílásán át; mint a hangyák; akár a hangyák; mint a varjú; mint a kovakő; mint a szén; mint a macskák; mint a disznó a felhők körül; akár egy zsenge oltvány növekedése, amely azzal fenyegetett, hogy hamarosan túlnövi az öreg fatörzset; éppoly gyönyörű és ritka virág, amilyet északi vidékek kertjeiben és virágágyásaiban találni; purlas.

Háztartási tárgyak (otthoni használati tárgyak, építőanyagok)

mint a présen átereszttett régi zsák; mint a teknőben sercegő szappanmorzsa; mint a félbevágott kakas; mint a félholt; mint a folyó; mint egy öreg fa odva, ahová darazsak és méhek egyaránt beköltöznek; mint a súly; mint a félholt; mint a köröm alatti kulcs; mint a hasábfa; mint a kolna; igazi báb.

Sajtó, irodalom, zene, kultúra

akár egy Parsifal; mint Peer Gynt; mint egy kínai istenség; mintha egy kiásott zsidó erszény volna harminc ezüsttel, számos népszerű kép alakjában; mint Sámson a malomköveket; mint Jūratė borostyánpalotájának romjai között; mint egy angyal.

A népmesék szereplői

mint a szalmabábuk; mint az a róka a befagyó lékből; mint az ördögök közé.

Marius Katiliškis szövegeinek összehasonlítása: nyelvi közeg és új jelentés

ÖSSZEFOGLALÓ

The article discuses the similes used in two novels by Marius Katiliškis (1914–1980) – Miškais ateina ruduo (The Autumn Comes through the Forests) and Išėjusiems negrįžti (To Those Who Departed Never to Return). Katiliškis tends to expand the simile with complementary

142

Acta Linguistica Lithuanica LXXVI

Marius Katiliškio raštų palyginimai: kalbinė terpė ir nauja prasmė

környező elemek (elöljárós és névutós jelzők, határozók) révén. A kép mintha elveszítené az összehasonlító funkcióját. A hasonlat leíró típusán keresztül a kép szemantikai terhe az egyes szavak között oszlik meg. A jelentés megértéséhez nem a hasonlat főszavát, hanem a teljes kifejezést kell figyelembe venni. Ez a hasonlatmodell inkább a Miškais ateina ruduo című regényre jellemző. Az Išėjusiems negrįžti című regényben a hasonlat feloldása kevésbé jellemző. Ez rendszerint akkor figyelhető meg, amikor a szerző költői hangon szólal meg, vagy epikus leírásra törekszik.

Ha a hasonlat rövid, Katiliškis az összehasonlítási alap és az azt kiegészítő környezet segítségével pótolja az összehasonlító kontextust. Az Išėjusiems negrįžti című regényben a hagyományos hasonlatok uralkodnak. Az Miškais ateina ruduo című regényben a szokatlan és jóval találékonyabb hasonlatok vannak túlsúlyban.

Megfigyelhető, hogy Katiliškis hajlamos megváltoztatni annak a képnek az összehasonlítási alapját, amely már bizonyos meghatározást nyert az olvasó tudatában, és a megjelenés vagy a viselkedés egy másik sajátosságát emeli ki [kaip arklys (nusižiovau), kaip slyva (pamelės) visas kūnas, ne tik nosis; (elhalványultam) mint egy ló, az egész teste, nem csak az orra (kék) mint egy szilva].

A két regényben használt hasonlatok összehasonlítása arra a gondolatra vezet, hogy az író élő organizmusként emeli magasabb szintre a nyelvet, és a hasonlat új jelentésének megteremtésével megváltoztatja a gondolat eredményét és nyelvi formáját. Az elsődleges megnevezés az Miškais ateina ruduo című regényben figyelhető meg. A hasonlat akár a főszó meghatározásának is tűnhet. Minden rendkívül közeli és valóságos: az összehasonlítás során Katiliškis szükségképpen részleteket is közöl; ellenkező esetben a hasonlat nehezen volna érthető. Az Išėjusiems negrįžti című regény nyelve magasabb szintre emelkedik (másodlagos megnevezés). Általában csak az összehasonlított dolgok külső hasonlósága fejeződik ki, az olvasónak pedig meg kell fejtenie a kódot (különösen azoknál a hasonlatoknál, amelyek tág értelemben vett egyetemes kultúrát kódolnak: szokásokat, irodalmat, vallást stb.).

2017. szeptember 18-án benyújtva.

JANINA ŠVAMBAR YTĖ-VALUŽIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius, Litvánia

[email protected]

LINA KAZLAUSKAITĖ

Šiauliai „Aušra” Múzeuma

Vilniaus utca 74., LT-76283 Šiauliai, Litvánia

[email protected]

Straipsniai / Articles

143