PAVEL SKORUPA

Lietuvių kalbos institutas

Kutatási területek: helynévtan, kognitív névtan, kognitív szemantika.

DOI: https://doi.org/10.35321/all81-06

SZEMANTIKAI OPPOZÍCIÓK VILNIUS MEGYE HELYNEVEIBEN

Vilnius megye helyneveinek szemantikai oppozíciói

ANNOTÁCIÓ

A tanulmány a mai Vilnius megye helyneveiben (mind a település-, mind a nem településnevekben) előforduló (szemantikai) oppozíciókkal foglalkozik. Bár a litván helynévkutatás hagyományos vizsgálatai, különösen a víznevek kutatása, rámutatnak az egyes helynevek megkülönböztető elemein alapuló antonimikus szemantikai kapcsolatokra mind az összetett, mind az egybeírt nevek esetében, ezek az elemek nem kapnak kellő figyelmet. A kutatáshoz a régióban jelenleg használatos 5103 helynevet (folyók, patakok, tavak és települések neveit) gyűjtötték össze, és 400 olyan helynevet azonosítottak a víznevek és településnevek osztályában, amelyek 191 oppozíciót alkotnak. Az oppozíciókat nemcsak antonimikus szemantikai kapcsolataik szempontjából elemzik, hanem formális szempontból is, azaz az összetett nevek alkotóelemeinek szerepét szintaktikai (szóképzési) szinten vizsgálják.

KULCSSZAVAK: oppozíció, helynév, mai Vilnius megye, szemantikai kapcsolatok, antonimikus kapcsolatok.

ANNOTÁCIÓ

A tanulmány a mai Vilnius megye helyneveinek (mind a település-, mind a nem településnevek) (szemantikai) oppozícióit vizsgálja. A litván helynévkutatás hagyományos vizsgálatai, különösen a víznevek kutatása, említenek egyes antonimikus helynévpéldákat, ám ezeket mindeddig nem vizsgálták rendszeresebben. A kutatáshoz 5103 mai helynevet (folyók, patakok, tavak és települések neveit) gyűjtötték össze, és megállapították, hogy 400 helynév (a víznevek és településnevek osztályában) 191 oppozíciót alkot. Az oppozíciókat nemcsak antonimikus szemantikai kapcsolataik szerint elemzik, hanem formailag is, vagyis az összetett és egybeírt nevek alkotóelemeinek szerepét szintaktikai (szóképzési) szinten vizsgálják.

Straipsniai / Articles

141

PAVEL SKORUPA

KULCSSZAVAK: oppozíció, helynév, a mai Vilnius megye, szemantikai kapcsolatok, antonimikus kapcsolatok.

BEVEZETÉS

A litván helynévkutatás, illetve víznévkutatás hagyományos vizsgálatai (különösen Aleksandras Vanagas 1981a) rámutatnak bizonyos víznevek antonimikus kapcsolataira. Az etimológusok olykor azt feltételezik, hogy például a helynevek színre utaló jelzői a talaj színével, termékenységével vagy más fizikai jellemzőjével, az épületek uralkodó színével, a méretre utaló jelzők pedig a megnevezett objektum tényleges méretével stb. magyarázhatók. Ezek a helynevekben szereplő megkülönböztető elemek azonban rendszerint nem kapnak kellő figyelmet (Stachowski 2018).

Az antonimikus kapcsolat gyakran az összetett név megkülönböztető attribútumaihoz kötődik: ezek többnyire a méretre, korra, térbeli vízszintes vagy függőleges helyzetre, színre stb. utaló jelzők, amelyek elő- vagy utótagként két azonos nevet különböztetnek meg. Hagyományosan az antonimák ellentétes jelentésű, vagyis szemantikai oppozícióban álló szavak. John I. Saeed (2016: 63) szerint az „antonima” kifejezéssel szemben az „oppozíció” tágabb, általános megnevezés, amely két entitás közötti olyan viszonyt jelöl, amely nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyik entitás a másik tagadása. A jelen kutatás ezért az oppozíciókat nem csupán a név megkülönböztető attribútumai közötti antonimikus szemantikai kapcsolatként értelmezi, hanem a nevek megkülönböztető alkotórészei közötti bármilyen kapcsolatként, beleértve az összetett nevek egyértelmű funkciójú elemeit is. A kutatás ugyanakkor nem terjed ki a fonetikai oppozíciók elemzésére, vagyis az eltérő hangsúlyozási mintát követő azonos nevekére. A tanulmány terjedelme és az oppozíciók nagy száma miatt továbbá lehetetlen valamennyi tulajdonnév etimológiáját és motivációját ismertetni, ezért csak néhányuk etimológiáját és motivációját tárgyaljuk.

A jelen kutatás tárgya a nevek megkülönböztető attribútumai alapján létrejövő oppozíciók a mai Vilnius megye helynévanyagában (mind a településnevek, mind a nem településnevek körében).

A jelen tanulmány célja a Vilnius megyei helynevek tipikus oppozícióinak vizsgálata szintaktikai sajátosságaik és a megkülönböztető attribútumok szemantikája szempontjából.

A cikk a mai Vilnius megye határain belül jelenleg előforduló helynevek (folyó-, tó-, tavacska- és településnevek) oppozícióinak elemzésén alapul; a megye területe a két világháború közötti időszak egy jelentős részét (mintegy egyharmadát) fedi le

142

Acta Linguistica Lithuanica LXXXI

Semantic Oppositions in Vilnius County Toponyms

Nyugat-Vilnius régióból, amely ma Litvánia része. E térség helynévanyagának vizsgálatára hosszú, viharos és gyakran szomorú történelme miatt esett a választás; ez a jelen kutatást összetetté teszi, hiszen a régió helyneveit nemcsak a kulturális periféria, hanem a lakosság tartós többnyelvűsége következtében kialakult nyelvi érintkezések is alakítják. Vilnius megye jelenleg 6 járási önkormányzatból, 1 önkormányzatból és 1 városi önkormányzatból áll: Elektrėnai önkormányzata, Šalčininkai járási önkormányzata, Širvintos járási önkormányzata, Švenčionys járási önkormányzata, Trakai járási önkormányzata, Ukmergė járási önkormányzata, Vilnius városi önkormányzata és Vilnius járási önkormányzata.

Az 5103 helynevet tartalmazó korpuszban összesen 400 (8%) helynevet azonosítottunk, amelyek 191 oppozíciót alkotnak: a térség folyónevei (a patakneveket is beleértve), tónevei, tavacskanevei és településnevei (városok, kisvárosok, falvak és tanyák) között 335 folyónévből 25 alkot 14 (7%) oppozíciót; 714 tónévből 78 alkot 37 (20%) oppozíciót; 146 tavacskanévből 32 alkot 12 (6%) oppozíciót; 3905 településnévből pedig 267 alkot 128 (67%) oppozíciót. Számos esetben mindegyik kategóriában három vagy több helynév áll oppozícióban. Az oppozíciókban szereplő valamennyi kiválasztott helynév 0,1–20 km távolságra van egymástól.

A helyneveket (mind a településneveket, mind a nem településneveket) a következő forrásokból gyűjtöttük: a Vilnius megyei járási önkormányzatok weboldalai; A Litván Köztársaság folyó-, tó- és tavacskakatasztere (lit. Lietuvos Respublikos upių, ežerų ir tvenkinių kadastras, UETK, https://uetk.am.lt); Vilnius megye térképei a https://www.geoportal.lt; A litván helynevek élő nyelvből lejegyzett katalógusa a Litván Nyelvi Intézet Onomasztikai Osztályán (lit. Lietuvių kalbos instituto Vardyno skyriaus Lietuvių vietovardžių, užrašytų iš gyvosios kalbos, kartoteka); A Vilnius régió földneveire vonatkozó kérdőívek archívuma a Litván Nyelvi Intézet Onomasztikai Osztályán (lit. Lietuvių kalbos instituto Vardyno skyriaus prieškarinės Vilniaus krašto žemės vardyno anketų archyvas); az elemzés során egyes névalakok változatait az 1872-es Orosz Birodalmi Térkép alapján ellenőriztük (a továbbiakban: REM 1872) (https://mapire.eu/en/map/russia-1872/).

1. A HELYNEVEKBEN MEGJELENŐ OPPOZÍCIÓK SZINTAKTIKAI SAJÁTOSSÁGAI

A jelen tanulmány nemcsak a Vilnius megyei helynevek közötti tipikus antonimikus szemantikai kapcsolatok vizsgálatára épül, hanem formai elemzésüket is magában foglalja, vagyis a nevek (összetett és szószerkezetes)

Straipsniai / Articles

143

PAVEL SKORUPA

a szintaktikai (szóképzési) szinten. Így a tanulmány első része a helynevek szintaktikai jellemzőit elemzi.

1.1. Elő- és utójelzők

Megfigyelhető, hogy az összetett helynevek oppozícióinak többségét olyan elemek alkotják, mint a megkülönböztető jelzők, amelyek a helynév elő- vagy utójelzőiként szolgálnak, vagyis az önálló szavak (például a minősítő melléknevek) a módosított név előtt vagy után állnak.

1.1.1. Önálló szavak elő- és utójelzőként

Az önálló szavak elő- vagy utópozícióban álló antonim viszonyain alapuló oppozíciók a következő minták szerint jönnek létre: nulla jelző + név x előjelző + név, előjelző + név x előjelző + név, név + nulla jelző x név + utójelző. A szóalkotás szempontjából az elő- és utójelzős helynévi oppozíciók összetett helyneveknek minősülnek.

A nulla jelző + név x előjelző + név minta 28 oppozícióban figyelhető meg: 2 folyónév-oppozíció – Upės x Mažoji Upės, Keṅa x Mažoji Keṅa; 2 tónév-oppozíció – Antavilio ežeras (tó) x Mažasis Antavilio ežeras, Gul̇binas x Mažasis Gul̇binas; 24 településnév-oppozíció – Bezdonys (tn) x Bezdonys (v) x Aukštieji Bezdonys (v), Brastà x Naujoji Brastà, Būda x Senoji Būda x Naujoji Būda (El mun.), Būda x Senoji Būda (Trak. D. mun.), Būda x Semeliškių Būda (Aukštadvaris eldership), Gedūnai x Didieji Gedūnai, Jagėl̇onys x Kl̇oniniai Jagėl̇onys, Kál̇viai x Naujoji Kál̇viai, Karkl̇ėnai x Užupio Karkl̇ėnai x Didieji Karkl̇ėnai, Katutiškės x Mažosios Katutiškės, Kudżionys x Mažieji Kudżionys, Laibiškės x Didžiosios Laibiškės, Lentvaris (tn) x Lentvaris (v) x Naujȧsis Lentvaris (v), Liepónys x Mažieji Liepónys, Maceliai x Senieji Maceliai, Medininkai x Didieji Medininkai, Migučionys x Senieji Migučionys x Nau̇jieji Migučionys, Pamerkys x Aukštasis Pamerkys, Piktakonys x Nau̇jieji Piktakonys, Rėva x Naujoji Rėva, Riešė (stead.) x Riešė (v) x Mažoji Riešė x Didžioji Riešė, Tarti̇okas x Šalčininkėlių Tarti̇okas, Trakai (tn) x Senieji Trakai (v) (Trak. D. mun.), Zaduvarninkai x Nau̇jieji Zaduvarninkai.

A előjelző + név x előjelző + név minta 25 esetben figyelhető meg: 1 folyónév-oppozíció – Didysis Pìrčiupis x Mažàsis Pìrčiupis; 3 tónév-oppozíció – Didelis Macijonėlis x Mažàs Macijonėlis, Didysai Siaurys x Mažàsai Siaurys, Didieji Vageikai x Mažieji Vageikai; 21 településnév-oppozíció – Didieji Baušiai x Mažieji Baušiai, Nau̇jas Jaṅavas x Šėnas

144

Acta Linguistica Lithuanica LXXXI

Semantic Oppositions in Vilnius County Toponyms

Janāvas, Māžosios Kabiškės x Didžiosios Kabiškės, Aukštieji Karklėnai x Žemieji Karklėnai, S enosios Kietaviškės x Naujosios Kietaviškės, Mažoji Kūosinė x Didžioji Kūosinė, Didieji Lygainiai x Mažieji Lygainiai, Senieji Miežionys x Naujieji Miežionys, Kalniniai Mijaugonys x Kloniniai Mijaugonys, Naują Pašaminė x Seną Pašaminė, Naujosios Rakliškės x Senosios Rakliškės, Aukštieji Rusokai x Žemieji Rusokai, Aukštieji Semeniukai x Žemieji Semeniukai, Mažosios Sėlos x Didžiosios Sėlos, Senas Strūnaitis x Naujas Strūnaitis, Aukštieji Suirnai x Žemieji Suirnai, Nauji Saminiai x Seni Saminiai, Naujasis Tarpu­pis x Senasis Tarpu­pis, Senosios Viešos x Aukštosios Viešos x Žemosios Viešos, Baltoji Vokė (tn) (Šlčn. D. mun.) x Juodoji Vokė (V C mun.) x Baltoji Vokė (V C mun.), Trakų Vokė (V C mun.) x Mūrinė Vokė (V C mun.).

A név + utójelző x név + utójelző minta 3 oppozícióban figyelhető meg: 1 folyónév-oppozíció – Čudy­kas Didelis x Čudy­kas Mažas; 2 tónév-oppozíció – Īlma Didžioji x Īlma Mažoji, Nevardas Aukštas x Nevardas Žemas.

Amint a fenti példákból látható, a nulla jelző x előjelző és az előjelző x előjelző minták a településnév-oppozíciók osztályában a legproduktívabbak: a 191 oppozícióból 28, illetve 25 tartozik ide.

1.1.2. Számnevek utójelzőként

Számos tó- és településnévben (32, illetve 114 esetben) számneveket használnak két azonos helynév megkülönböztetésére (egyes esetekben három vagy több név között). Az ilyen helynévi szerkezetek nem alkotnak szemantikai oppozíciókat, és csak tó- és településnevekben figyelhetők meg; ezek többnyire a név + nulla jelző x név + utójelző és a név + utójelző x név + utójelző mintát követik; az utóbbi a legproduktívabb (összesen 51 eset).

A név + nulla jelző x név + utójelző minta a következő esetekben figyelhető meg: 1 tó-név-oppozíció – Bražuolės x Bražuolės I x Bražuolės II; 6 településnév-oppozíció – Antakalnis x Antakalnis I x Antakalnis II x Antakalnis III, Būda (Trakai eldership) x Būda I x Būda III, Naujālaukis (Naujālaukis I) x Naujālaukis II (El D. mun.), Naujālaukis x Naujālaukis II (Trak. D. mun.), Nemenčinė x Nemenčinė II, Versekà x Versekà I x Versekà II.

A név + utójelző x név + utójelző minta a következő esetekben figyelhető meg: 11 tónév-oppozíció – Buivy­diškių I x Buivy­diškių II x Buivy­diškių III x Buivy­diškių IV x Buivy­diškių V x Buivy­diškių VI, Juodės I x Juodės II x Juodės III x Juodės IV, Mostiškių I x Mostiškių II, Navakonių I x Navakonių II, Šalčininkų I x Šalčininkų II, Taujenų x Taujenų II, Tetėnų I x Tetėnų II, Tolkiškių I x Tolkiškių

Straipsniai / Articles

145

PAVEL SKORUPA

II, Turniškių I x Turniškių II, Viesų I x Viesų II x Viesų III, Virkščių I x Virkščių II; 44 településnév-oppozíció – Alėšiškės I x Alėšiškės II, Aliōnys (Aliōnys I) x Aliōnys II, Antaliẽdė I x Antaliẽdė II, Arēnai I x Arēnai II, Ažumiškė I x Ažumiškė II, Bastūnai I x Bastūnai II, Buivydžiai I x Buivydžiai II, Būrblīškė I x Būrblīškė II, Dailydūkas I x Dailydūkas II, Gemeliškis I x Gemeliškis II, Gimžiai I x Gimžiai II, Jušìškis I x Jušìškis II, Kalnuõtė I x Kalnuõtė II x Kalnuõtė IV x Kalnuõtė V x Kalnuõtė VII, Kiaukliškis I x Kiaukliškis II, Kochanovōka I x Kochanovōka II x Kochanovōka III, Kryžiãuka I x Kryžiãuka II, Kunigiškiai I x Kunigiškiai II, Kūosinė I x Kūosinė II x Kūosinė III, Lapiškiai I x Lapiškiai II, Levãniškis I x Levãniškis II, Liūnai I x Liūnai II, Lygūmai I x Lygūmai II, Maigiai I x Maigiai II, Malinãuka I x Malinãuka II, Myliãi I x Myliãi II, Meriónys I x Meriónys II, Nacẽliškiai I x Nacẽliškiai II, Naujãsodis I x Naujãsodis II, Navasiõlkai I x Navasiõlkai II x Navasiõlkai III, Nenōrtai I x Nenōrtai II, Pãgaigalė I x Pãgaigalė II, Parijà I x Parijà II, Pašilė I x Pašilė II x Pašilė III, Piliakalnis I x Piliakalnis II, Poguliãnka I x Poguliãnka II, Ramõniškiai I x Ramõniškiai II, Raudõnė I x Raudõnė II, Sakališkė I x Sakališkė II, Saveikiškia I x Saveikiškia II, Šẽškuškė I x Šẽškuškė II, Šẽšuolėliai I x Šẽšuolėliai II, Ūosininkai I x Ūosininkai II x Ūosininkai III, Urnėžiai I x Urnėžiai II, Vaičiukiškė I x Vaičiukiškė II, Varnikėliai I x Varnikėliai II.

A számok használata a helynevekben a viszonylag új keletű névadási mintákra jellemző, különösen a 20.^th század eleje óta (Štěpán 2009: 915). Fontos megjegyezni, hogy a számokat csak a hivatalos forrásokban (önkormányzati honlapokon, dokumentumokban és térképeken stb.) használják az azonos nevek megkülönböztetésére, a helyiek azonban rendszerint nem tesznek számot e nevek mellé. Így például a Buivỹdžiai I és a Buivỹdžiai II egyaránt Buivỹdžiai néven szerepel; illetve a Ūosininkai I, Ūosininkai II és a Ūosininkai III neve az élő nyelvben Ūosininkai. Ugyanez a használat érvényes a tónevekre is. Minden tó megnevezése, különösen a számmal kiegészítetteké, mesterséges helynévi objektum: annak a helynek a nevét kapták, ahol találhatók, nevük pedig transzonimizáció eredménye. Ezért nem érdekesek a vizsgálat szempontjából, és elemzésükre a továbbiakban nem kerül sor.

1.2. Affixumok

Számos esetben a helynévi oppozíció affixumokkal, azaz prefixumokkal vagy szuffixumokkal alakítható ki; különösen kicsinyítő képzőkkel, a módosító elemet nem tartalmazó (zéró módosítós) nevekkel szembeállítva.

146

Acta Linguistica Lithuanica LXXXI

Semantic Oppositions in Vilnius County Toponyms

1.2.1. Szuffixumok

A kicsinyítő képzőkön alapuló oppozíciók csoportja a legnagyobb, és a következő 69 esetet foglalja magában: 9 folyónév-oppozíció – Lãtvė x Latvėlė, Luknà x Luknelė (Baltėlė), Kenà x Kenėlė (Kinėlė), Mūšià x Mušėlė, Nėrupis x Nerupėlìs (lásd még az 1.3. pontot), Strūnà x Strūnėlė, Šalčià x Šalčýkščia, Zizdrà x Zizdrėlė, Žeimenà x Žeimenėlė; 30 tó-név-oppozíció – Akìs x Akėlė (valamint további két Akìs nevű tó ugyanabban az idősebbijében, amelyek oppozíciót alkotnak az Akėlė névvel), Bakà x Bakūtis, Báltas x Baltėlis x Baltėlis, Bėlỹs x Bėlaitis, Beržuõlis x Beržuoliùkas, Briaũnis x Briauniùkas, Bedùgnis x Bedugniùkas, Drabùžis x Drabužáitis, Gėjus x Gėjùkas, Gėlà x Gėlaitis, Gruõžys x Gruožáitis, Gaigãlis x Gaigalùkas, Gėlvis x Gelvaitis, Jagùdis x Jaguðėlìs, Juodýnas x Juodynėlis, Kãris x Karaìtis, Krãkinis x Krakinùkas, Kretū́onas x Kretuõnūkštis, Liėdis x Liedáitis, Mónis x Monáitis, Pažemỹs x Pažemėlis, Skritis x Skričiùkas, Spindžius x Spindžiùkas, Sudotà x Sudotėlis, Šẽrnis x Šermùkas, Šamìnis x Šaminėlis, Šiemetis x Šiemetùkas, Švenčiùs x Švenčiùkas, Ungurỹs x Unguráitis, Varnãkis x Varnakėlis; 30 településnév-oppozíció – Akmenà (v) x Akmenà (v) x Akmenėlė (v), Barbiškis x Barbiškėlis, Bardìškiai x Bardiškėliai, Bugėnai x Bugenėliai, Dainavà x Dainavėlė, Deltuvà (tn) x Deltuvėlė (v), Dùsmenys x Dusmenėliai, Gruõžninkai x Gruožninkėliai, Grūžos x Gruželės, Juodýnas x Juodynėlis, Júodiškis x Juodiškėlis, Laukėnai x Laukenėliai, Lazdýnai x Lazdinėliai, Makučiai x Makučiukai, Miškiniai x Miškinėliai, Mūsningai x Musninkėliai, Naidài x Naidėliai, Nemenčìnė x Nemenčinėlė, Prūdiškė x Prūdiškėlė, Purnùškės x Purnuškėliai, Raguva x Raguvelė, Sámninkai x Samninkėliai, Slabadà x Slabadkà, Šalčininkai (v) x Šalčininkai (tn) x Šalčininkėliai (v), Šiukštiškiai x Šiukštiškėliai, Švenčionys x Švenčionėliai, Taujėnai (tn) x Taujėnai (v) x Taujėnėliai (v), Trãkai (v) x Trãkai (stead.) x Trakėliai (v) (Švnč. D. mun.), Versekà x Versekėlė, Vytinė x Vytinėlė.

A legtermékenyebb szuffixumok a -el- (–is, -ė, -iai) és a -el- (–is, -ė, -ės, –iai) (30, illetve 13 esetben) mind a településnevek, mind a nem településnevek körében. Minden kicsinyítő helynév szuffixumképzős származék abból a helynévből, amellyel oppozícióban áll, és toponimikai kontextus hatására jön létre. Vanagas (1970: 75) szerint az ilyen helynevek az elsődleges helynevek folytatásának („continuumának”) tekinthetők. A toponimikai kontextushoz való viszonyukat a közös tő jelzi, míg a szuffixum a hovatartozás (birtoklás) és az eredet viszonyát fejezi ki. Ezek a viszonyok a hovatartozási (vagy mennyiségi) alárendeltséget tükrözik, amelyet maguknak a toponimikai objektumoknak a kapcsolata határoz meg, és bizonyos információt nyújt (hovatartozási–eredetviszony). Az ebben a részben felsorolt kicsinyítő helynevek olyan objektumokat jelölnek, amelyeket méretük jellemez, és amelyek kisebbek azoknál az objektumoknál, amelyek nevéből kicsinyítő nevük származik. A fenti esetek mindegyikében a helynévi objektumok egymás közvetlen közelében találhatók.

Straipsniai / Articles

147

PAVEL SKORUPA

1.2.2. Prefixumok

A településnevek között mindössze két, prefixumképzős származékokon alapuló oppozíció található: Ūdrõnys x Paūdronys, Voverė x Pavoverė. A litván nyelvben a pa- prefixummal képzett származékok valami alatt vagy valami közelében levő helyet jelölnek. Ūdrõnys és Paūdronys két falu, amelyek a Turgeliai járáshoz, Šlčn. D. önkormányzatához tartozó Tãbariškės falu közelében fekszenek. A két falu egymás közelében van, és a Turgėliai felé vezető út két ellentétes oldalán található. Marija Razmukaitė (2009: 34) szerint az -onys (-oniai) végződésű oikonymák pluralia tantum származékok, amelyek a -aitis, -ėnas, -onis, -ūnas patronimikus szuffixumokkal képzett személynevekből erednek. Így feltételezhető, hogy az Ūdrõnys településnév az anthroponymum ^Ūdrỹs származéka. Az pa prefixum az Ūdrõnys és Paūdronys oppozícióban a hovatartozás (birtoklás) és az eredet viszonyát jelöli.

A kategória második oppozícióját két falu alkotja, Voverė és Pavoverė, amelyek egymástól 4 km-re, a Voveraitė² jobb partján (a Žeimena jobb oldali mellékfolyójánál), a Pabradės elöljáróságban, Švč. D. községben találhatók. Pavoverė közel (0,3 km-re) fekszik a Voveraitė és a Žeimena összefolyásához, míg Voverė 4 km-re található Pavoverė településtől, a Voveraitė folyásirányával szemben. Mindkét falu, Voverė és Pavoverė, erdők (Katelniškės, Kulniškės, Pavoverės, Voverės) ölelésében fekszik. E településnevek motivációja a mellettük folyó potamonima volt, míg a pa előtag a Pavoverė névben nemcsak a településnek a patakhoz és a Voverė faluhoz való kapcsolatára utal, hanem a közvetlen közelében található Pavoverės és Voverės erdőkkel való kapcsolatára is. A pa előtag egyúttal megkülönböztető elemként is szolgál a két településnév között, és a birtoklási, illetve eredetbeli kapcsolatokat jelöli.

1.3. Összetett helynevek

Az elemzett régió helynevei között mindössze két olyan összetett névi oppozíciót azonosítottak, amelyben nem önálló szavak szerepelnek elő- vagy utómódosítóként: egy összetett településnév-oppozíciót, Senãduaris x Naujãdvaris, valamint egy összetett folyónév-oppozíciót, a Nėrupis x a Nerupėlis. A két oppozíció mindegyike más-más összetételi modellt képvisel: Melléknév

¹ Litván férfinév, amely az ũdra (vidra) „ragadozó, vízi, prémes állat (Lutra lutra)” tulajdonságaiból eredhetett és azok motiválhatták.

² A Voveraitė folyónév a voverė (mókus) „kistermetű, hosszú farkú rágcsáló (Sciurus)” zoonima kicsinyítő alakjából származhat (LKŽe), és olyan hely motiválhatta, ahol e faj egyedeiből sok volt vagy van.

148

Acta Linguistica Lithuanica LXXXI

Semantic Oppositions in Vilnius County Toponyms

+ köznév (Senādvaris → senas ‘régi’ + dvaras ‘birtok, uradalom’, szemben ezzel: Naujadvaris → naujas ‘új’ + dvaras ‘birtok, uradalom’) és ige + köznév (a Nerūpis → nerti ‘merülni; gyorsan folyni’ + upis ‘folyó’ összetételű név szemben a Nerupėlis → nerti ‘merülni; gyorsan folyni’ + upėlis ‘kis folyó, patak’ összetételű névvel). A Senādvaris x Naujadvaris esetében az ellentétet ezeknek az összetett neveknek az első tagjai alkotják: senas ‘régi’ és naujas ‘új’. A folyónevek összetett párjában az ellentétet kicsinyítő képzős származék hozza létre (lásd fent az 1.2.1. pontot).

2. A HELYNÉV-ELLENTÉTEK SZEMANTIKAI KATEGÓRIÁI

A fentiek szerint a tulajdonnevek megkülönböztető elemei ellentétet hoznak létre. Bár a toponímiában jellemzőek az antonimikus viszonyok, nem minden eset teremt szemantikai ellentétet, mivel az ellentét megkülönböztető attribútumai különböző szemantikai kategóriákhoz tartoznak, különösen, ha más tulajdonnevekből (például településnevekből, víznevekből stb.) származnak. Példaként a Tartōkas and Šalčininkėlių Tartōkas (Tartōkas ← lit. tartokas ‘fűrésztelep’ ← lengyel tartak ‘fűrésztelep’, vagyis olyan létesítmény, ahol a rönköket fűrészáruvá dolgozzák fel) említhető: ez a két falu Ščn. D. önkormányzatában, egymástól 8,5 km-re található, és kétségkívül ellentétet alkot. Az egyik névnek nincs attribútuma, azaz módosító eleme (Tartōkas), míg az ellentétpár másik tagját egy tulajdonnévből (településnévből) képzett attribútum módosítja: Šalčininkėliai.

Egy másik példa olyan helynevekre, amelyek ellentétpárt alkotnak, de megkülönböztető attribútumaik nem antonimikus szemantikai viszonyon alapulnak: két falu, amelyek ma Vilnius városának részét képezik – Trakų Vokė (← a Trakų a Trakai településnév birtokos esete) és Mūrinė Vokė (Mūrinė ← lit. mūrinis (-ė) ‘kőből vagy téglából készült’). Mindkét település a River Vokė³ partján fekszik, egymáshoz közel (körülbelül 1 km-re). A Vokė név

³ A Vokė folyónév motivációja összetett jelentése miatt többféleképpen értelmezhető (a különböző nyelvű szavak eltérő asszociációkat kelthetnek). A Vokė (a Neris bal oldali mellékfolyója) a Lake Pāpis felől folyó patak. A név kulturális motivációjú lehet. Józef Krajewski könyvében (2013: 225) azt állítja, hogy a név a tatár voka ‘víz’ szóból ered. Ez az állítás azonban erősen kétséges, mivel a Vokė név első történelmi említése legalább egy évtizeddel korábbi, mint a tatárok környékbeli letelepedésének első dokumentált ténye. Ezért igen valószínű, hogy a név a litván vōktis ‘irtani, tisztítani’, vōkti ‘betakarítani, irtani, tisztítani, összegyűjteni’ igéből ered, a -ė képző segítségével, amely a cselekvő személyt jelölő képző (lásd Ambrazas 1993: 170 ff). A Vokė motivációja a következőképpen értelmezhető: vōktis / vōkti → vokėjas ‘a betakarító, tisztító / megtisztító személy’ → Vokė.

Straipsniai / Articles

149

PAVEL SKORUPA

első említése 1375-ből származik, amikor Godfrid von Linden porosz marsall († 1379. július 25.) és serege kilenc napon át fosztogatta Trākai környékét. Ezután nagy csata zajlott a Vókė közelében Kęstutis (kb. 1300 – 1382. augusztus 15.) és Algirdas (1296. február 11. – 1377. május 24.) litván hercegek csapatai, valamint a Német Lovagrend között. 1396–1397-ben Vytautas (kb. 1350 – 1430. október 27.), Litvánia nagyfejedelme tatár foglyokat telepített le a River Vókė partján. 1415-ben Vytautas herceg a Vókė falut az ótrakaji bencés kolostornak adományozta (VLE XXIV). A Trākų attribútumot a Trākų Vókė összetett névben a Trākai településnév motiválja, mivel a település a Trākai felé vezető út közelében fekszik. A Trākų Vókė név tehát nem jelent mást, mint ‘a település (Vókė) az út mentén (Trakai irányában), a Vókė folyó közelében’. A megkülönböztető attribútum, Mūrinė ‘kőből vagy téglából készült’ (← lit. mūras ‘habarcsból, kőből vagy téglából készült fal vagy kerítés’, illetve ← a litván mūryti ige ‘téglát rakni; kőből vagy téglából építeni’) a településen elterjedt épülettípusok alapján kapta motivációját. Mindkét név (Trākų Vókė és Mūrinė Vókė) kétségkívül ellentétpárt alkot, de e kompozit nevek ellentéte nem a megkülönböztető attribútumaik, a Trākų és a Mūrinė közötti antonimikus szemantikai viszonyon alapul.

Az elemzett helynévi ellentétpárok többsége a módosító szavak közötti antonimikus szemantikai viszonyon alapul. A szemantikai elemzés a helynévi ellentétpárok típusait a megnevezett objektum mérete, helyzete, kora és színe szerint vizsgálja.

2.1. Méret

A méretet jelölő minősítő melléknevek antonimikus viszonyán alapuló szemantikai kategória (didelis ‘nagy’ × mažas ‘kicsi’) 24 helynévi ellentétpárt foglal magában, vagyis 11 víznévi (5 folyónév- és 6 tónév-) és 13 településnévi ellentétpárt.

A földrajzi adatok elemzése azt mutatja, hogy az ellentéteket alkotó megkülönböztető attribútumok szinte mindegyike szó szerint a módosított objektum méretére utal, és az ellentétpár tagjai közötti szemantikai antonimikus viszonyt jelzi. Például a Kenà (23,9 km) szó szerint hosszabb folyó, mint a Mažōji Kenà (10,4 km) és a Kenėlė (8 km)⁴; a Didìeji Vági­ekai tó (0,047 km²) kétszer akkora, mint

^⁴ A River Kenà a Vilnia bal oldali mellékfolyója. A folyó a Vilnius körzet önkormányzatában található Kenà (Kinė) falunak adta nevét (a Kenà és a Vilniába való torkollása fölött körülbelül 1 km-rel). A Kenėlė (Kinėlė) a Kenà bal oldali mellékfolyója, neve kicsinyítő képzővel képzett származék. A Kenà és a Mažōji Kenà forrása 6,6 km-re van egymástól, és mindkét folyó

150

Acta Linguistica Lithuanica LXXXI

Semantic Options in Vilnius County Toponyms

a Mažieji Vagiekai-tó (0,023 km²)⁵; a Didžiosios Kabiškės falu jóval nagyobb területet foglal el, mint a Mažosios Kabiškės falu. Ugyanez elmondható a kicsinyítő képzőkön alapuló ellentétpárokról is (lásd 1.2.1), például a Mūšia (29 km) csaknem négyszer hosszabb, mint mellékfolyója, a Mūšelė (8 km); a Báltas⁶-tó (0,65 km²) majdnem kétszer nagyobb, mint a Baltėlis-tó (0,038 km²), továbbá egy másik, Švč. D. mun.-ban található Baltėlis-tó (0,015 km²); Šalčininkai városa (2,98 km²) és az azonos nevű falu, Šalčininkai (1,5 km²) (a város közelében) egyaránt nagyobb, mint Šalčinėliai falu (0,5 km²).

Ebben a kategóriában azonban egy kivétel kiemelkedik a szemantikai anoním ellentétpárok többsége közül: két folyó, amelyek közvetlen ellentétpárt alkotnak, a Didysis Pirčiupis és a Mažasis Pirčiupis⁷. A Pirčiupis folyónevek elé helyezett megkülönböztető jelzőket (mellékneveket) (Didysis ← didis (nagy, tekintélyes), Mažasis ← mažas (kicsi)) valószínűleg a 20. század második felében illesztették hozzájuk (a két folyó átnevezésének eredményeként), mivel az Orosz Birodalom térképe (REM 1872) két Pirčiupis folyónevet (orosz Пирцюписъ) tüntet fel, a Pirčiupė településnévvel (orosz Пирцупе), amely ma Pirčiupiai,

egymással ellentétes irányban. A Mažoji Kenà (a Merkys jobb oldali mellékfolyója) a Kenà nevéből analógia alapján létrehozott név, amely a mažas (–a) (kicsi) minősítő melléknévvel alkotott ellentétet fejezi ki: „kis méretű; ritka, gyér; csekély, gyenge; kevésbé fontos” (LKŽe). Vanagas (1981: 156) szerint a Kenà név a litván kinė ’kiemelkedő hely réten, mocsárban vagy vízben’ vagy ’fák és cserjék gyökerei a folyóparton (a vízben)’ (LKŽe) szóból, illetve a litván kinis ’kéreg a víz felszínén; iszap, mocsár’ vagy ’kis sziget folyóban vagy tóban; iszapos, mocsaras terület’ (LKŽe) szóból ered. Ezért a név motivációja meglehetősen zavaros, és a fogalom átviteleként értelmezhető: kinė → fákkal és cserjékkel benőtt hely → (Mažoji) Kenà (és a Kinėlė); vagy kinis → kéreg a víz felszínén; iszap, mocsár → (Mažoji) Kenà (és a Kinėlė).

⁵ In the Rusian Empire Map of 1872, the lake Didėji Vagiekai are recorded as (Rus.) оз.[еро] Важье, Mažieji Vagiekai – (Rus.) оз.[еро] Важенка (see REM 1872). An unnamed stream drains into the Lake Didėji Vagiekai. The southern part the lake is also a source of yet another unnamed stream, which joins Didėji Vagiekai with the lake Mažieji Vagiekai, which in its turn is a source of yet one more unnamed stream that joins it with the Lake Luknia. Both Didėji Vagiekai and Mažieji Vagiekai lie in the bed or watercourse of a nameless stream. Thus, the name Vagiekai may be derived by means of the suffix -iek- with pluralum tantum inflection -ai from the Lith. vagà (riverbed, channel) ‘the place where the river flows’ (LKŽe). The motivation of the name can be interpreted as a transposition of the concept: vagà → the one that lies in the riverbed / course → Didėji Vagiekai / Mažieji Vagiekai.

⁶ A Báltas-tó nevét, akárcsak az ellentétpárban szereplő két Baltėlis-tóét, a báltas, –a (fehér) színnév motiválja.

⁷ A Didysis Pirčiupis és a Mažasis Pirčiupis egyaránt a Merkys bal oldali mellékfolyója (a Mažasis Pirčiupis és a Merkys összefolyása 2 km-rel feljebb van attól a helytől, ahol a Didysis Pirčiupis a vizét a folyóba vezeti).

Straipsniai / Articles

151

PAVEL SKORUPA

a folyón, amelyet ma Didysis Pirčiupis néven ismernek. Ez a szovjet időszak térképein is megfigyelhető. Ez a két összetett folyónév valójában nem a két folyó méretére utal, hiszen a Mažasis Pirčiupis 1,8 km-rel hosszabb, mint a Didysis Pirčiupis, vagyis hosszuk 9,1 km, illetve 7,3 km. Ez a földrajzi tény legalább többféle értelmezését teszi lehetővé a két helynév szemantikai motivációjának. Először is, a minősítő melléknevek kiválasztása nem magyarázható a két folyó tényleges méretével; motiválhatta viszont a vízhozam intenzitása és mennyisége: a didysis ezért jelentheti azt, hogy „vízhozamát tekintve jelentős, bővizű; erős, vad, intenzív” (LKŽe), míg a mažasis jelentheti azt, hogy „kis méretű, gyenge” (LKŽe), kiemelve mindkét folyó legszembetűnőbb jellemzőit. A megkülönböztető jelzők motivációjának ilyen értelmezései azonban – noha lehetségesek – vitathatók, mivel az egykor intenzív és bővizű vízfolyások később elveszíthették vízhozamukat és erejüket. Másodszor, a didysis és a mažasis jelzők jelenthetik rendre azt, hogy „fontos, jelentős”, illetve „jelentéktelen, kevésbé fontos”. A Didysis Pirčiupis azért lehetett „fontosabb, jelentősebb”, mint a Mažasis Pirčiupis, mert a) a Pirčiupiai⁸ nevet már a 16–17. században említették. A falu a Grodnóba vezető út mellett feküdt. A Litván Nagyfejedelemség hercegei a környéken jártak vadászni. Itt volt a királyi vadászkastély (lásd ML-I; Maculevičius, Baltrušienė 199: 92); a Pirčiupiai falu (orosz Пупоне ← *Piciupe, *Piciupė ← Piciupė, Piciupis) a Didysis Pirčiupis partján feküdt (lásd REM 1872); b) a Pirčiupiai falu (és a mellette folyó folyó) az 1944. júniusi tragédiáról ismert: miután a szovjet partizánok⁹ megtámadták a náci zászlóaljat, a Schutzstaffel megtorló különítményt küldött, és élve elégette Pirčiupiai szinte valamennyi lakosát (119 embert, köztük 16 év alatti gyermekeket) (lásd Lipovec 2019). Pirčiupiai tragédiájáról számos könyv, cikk stb. szól. A fentieket figyelembe véve a megkülönböztető didysis és mažasis jelzők valójában az egyik folyó másik fölötti jelentőségét emelhetik ki, tényleges hosszukra való tekintet nélkül.

⁸ A Pirčiupiai falu nevét a közelében folyó folyó(k) neve motiválja. A folyónév összetett szó, amelynek első tagját Vanagas (1981: 260) a litván pirtis szóval hozza kapcsolatba: ’fürdőház; fürdésre szolgáló bizonyos épület vagy hely; az épület vagy helyiség, ahol a lent szárítják’ (LKŽe). Figyelembe véve azt a történelmi tényt, hogy a környék a Litván Nagyfejedelemség nagyfejedelmeinek kedvelt vadászterülete volt, és egykor királyi vadászbirtok állt itt, valamint az 1944-es tragédiát, a Didysis x Mažasis minősítő melléknév motivációja Stachowski (2018: 197–214) elmélete alapján értelmezhető; ennek megfelelően megállapítható, hogy a Didysis Pirčiupis fontosabb. A nyelvi-kognitív motiváció a fogalom átviteleként értelmezhető: pirtis (fürdő) → fürdésre alkalmas folyó / fürdőház → Pirčiupis.

⁹ A Szovjetunióban a tengelyhatalmak ellen harcoló ellenállási mozgalmak tagjai.

152

Acta Linguistica Lithuanica LXXI

Semantic Optisons in Vilnius County Toponems

2.2. Elhelyezkedés

A toponim objektumok térbeli relatív helyzetét jelölő megkülönböztető jegyek (melléknevek) antonimikus viszonyaira épülő szemantikai kategória (minden esetben – a függőleges helyzet aukštas ‘magas’ x žemas ‘alacsony’) 10 toponimaoppozícióból áll (1 limonima és 9 oikonima). Két esetben (Jagelons x Klōniniai Jagelons és Kalniniai Midūgonys x Klōniniai Midūgonys) az azonos helyneveket a klōninis ‘völgyi’ (jelentése: ‘a völgyben található / fekvő’) és a kalninis ‘domb- / hegyoldali’ (jelentése: ‘a dombon / hegyen található / fekvő’) melléknevek módosítják; ezek a litván nomenklatúra klōnis ‘völgy, mélyedés, alföld, szakadék’ és kānas ‘magas természetes terepfelszín; domb, hegy’ kifejezéseiből származnak.

E kategória egyik legérdekesebb oppozícióját a Nevārdas Aukštas és a Nevārdas Žemas tavak alkotják – a vizsgált régió két limonimája, amelyek megkülönböztetése a aukštas ‘magas’ és a žemas ‘alacsony’ minősítő melléknevek antonimikus szemantikai viszonyán alapul. A tavak a V D. mun.-ban találhatók, a Paberžė falutól 10,5 km-re északkeletre. A Nevārdas Aukštas partja magas és száraz, többnyire fákkal és rétekkel borított; a Nevārdas Žemas a nagyobb tó, amely a Nevārdas Aukštas tóhoz képest 0,07 km-rel délebbre fekszik. A Nevārdas Aukštas tóhoz viszonyítva a Nevārdas Žemas partjai alacsonyak és mocsarasak (a tavat a Vilkiškių Swamp veszi körül). A Nevārdas név a vard- tőből képzett, ne- fosztóképzős származék. Aleksandras Vanagas (1981: 362) szerint minden vard- tövű hidronimát a verd- és a vird- tövű hidronimákkal kell összefüggésbe hozni. Ezek mind ugyanannak az etimológiai gyöknek három változatát alkotják: vard-, verd- és vird-. Az ilyen hidronimák a litván verdė, verdìs ‘forrás, eredet’ (LKŽe), virdùklis ‘forrás, örvény’ (LKŽe) szóból, illetve a litván virti (verda, virė) ‘bugyogni, forrni’ vagy a versti ‘a föld mélyéből felbuzogni vagy kitörni (forrásról)’ (LKŽe) igéből származhatnak. Így a Nevārdas Aukštas és a Nevārdas Žemas nevek nyelvi-kognitív motivációja a következő fogalmi átvitelként értelmezhető: ne + vardas (verdėnis, verdùklis) (nem + forrás, eredet → nem forrásból eredő víztest → Nevārdas (Aukštas / Žemas)). Mindkét név megkülönböztető jegye a tényleges térbeli helyzetre utal: a Nevārdas Aukštas valamivel magasabban helyezkedik el a térben (azaz kiemelkedőbb fekvésű, a dombon található), mint a párja.

2.3. Kor

A megkülönböztető jegyek (elöl álló melléknevek) antonimikus viszonyaira épülő oppozíciók legnagyobb számban (19 esetben), amelyeknek

Straipsniai / Articles

153

PAVEL SKORUPA

az ‘öreg’ jelentésű sēnas és az ‘új’ jelentésű naujas szemantikai értéke van, kizárólag az oikonimák kategóriájában találhatók meg, például Sēnas Strūnaitis x Naujas Strūnaitis (két falu a Švč. D. mun. Strūnaitis eldershipjében) vagy Naujasis Tarupis x Senasis Tarupis (két falu a Trak. D. mun. Senieji Trakai eldershipjében). Az öreg x új oppozíció olykor csak kikövetkeztethető, mivel az egyik tagból hiányzik a módosító: vö. Lentvaris (tn) x Lentvaris (v) x Naujasis Lentvaris (v), Trakai (C) (Trak. D. mun., Trakai eldership) x Senieji Trakai (v) (Trak. D. mun., Senieji Trakai eldership). Az ebbe a szemantikai antonímiakategóriába tartozó oppozíciók sēnas ‘öreg’ és naujas ‘új’ megkülönböztető jegyei az oppozíció tagjai közötti korkülönbségre utalnak, vagyis az egyik tag szó szerint régebbi a másiknál. Így például Senieji Trakai falu szó szerint régebbi, mint Trakai történelmi városa, illetve mind Lentvaris¹¹ város, mind Lentvaris falu régebbi, mint Naujasis Lentvaris falu.

2.4. Szín

A színoppozíciók meglepően ritkák a mai Vilnius megye toponímiájában. Az oikonimák osztályában mindössze egy esetet azonosítottak. Bár Saed (2016: 64) szerint „az antonímia kifejezést olykor a taxonómia azonos szintjén álló szavak leírására használják”, azaz egy hierarchikus osztályozási rendszeren belül, ilyen például a színmelléknevek rendszere, amelyek „ugyanazon taxonómia testvértagjai, ezért összeegyeztethetetlenek egymással”; a toponimák (folyó-, tó- és településnevek, beleértve az összetett és

¹⁰ A legendák szerint Senieji Trakait 1316-ban alapította Gediminas nagyfejedelem, aki Litvánia fővárosát Kernavėből Senieji Trakaiba helyezte át, és téglavárat emeltetett. Trakait és a Trakai Hercegséget először 1337-ben említi a Vygand Marburgian Chronicle. A történészek ezt a Trakaira vonatkozó említést Senieji Trakaival hozzák összefüggésbe. Amikor GD Gediminas Vilniusban telepedett le, fia, Kęstutis örökölte a Trakai Hercegséget, és a várost Senieji Trakaiból a mai helyére költöztette, amelyet (Naujieji) Trakaiként ismerünk. Senieji Trakai várát a Német Lovagrend 1391-ben rombolta le (ML-I; Kerbelytė 1983; Vanagas 1996; Maculevičius, Baltrušienė 1999; Mišeikis 2001; Malinauskas, Kriaučiūnas 2005; Zinkevičius 2007; Lisauskas 2009; Veinckevičius 2010; VLE XXI). A Trakai név a litván trākas szóból ered: (tisztás, irtás) ‘erdőben fekvő, száraz, füves, ritkás cserjékkel és fákkal benőtt rét’, illetve ‘kivágott vagy felperzselt erdő, irtás’, vagy ‘a fák lombkoronája alatt növő cserjék vagy fák, aljnövényzet’ (LKŽe). A nyelvi-kognitív motiváció tehát a következő fogalmi átvitelként értelmezhető: trākas (tisztás, irtás) → erdei rét, irtás, aljnövényzet → Trakai.

¹¹ Lentvarist már 1596-ban említik Lentvario (Lentvariškių) dvaras (magyarul: Lentvaris-kúria, uradalom) néven; településsé 1861–1862-ben kezdett fejlődni, amikor megépült a Szentpétervár–Varsó vasútvonal (lásd Vanagas 1996: 135–137).

154

Acta Linguistica Lithuanica LXXI

Semantic Options in Vilnius County Toponyms

Azonos szintaktikai felépítésű összetett nevek, illetve bármely színnel módosított alakok oppozíciót alkothatnának. A 5103 toponimát tartalmazó korpuszban azonban ilyen neveket nem azonosítottunk¹².

Colour components in toponyms, according to Stachowski (2018: 199–200) can be motivated by the following: 1) geographical factors, i.e. such names can be derived by means of analogy from other toponyms (esp. the hydronyms) the geographical object is in close proximity to; 2) geological factors, i.e. the colour of soil in the vicinity of the named object, and/or fertility of soil, which is closely related to its colour, i.e. the darker the colour of soil, the more fertile it is; 3) the colour of buildings; 4) symbolism, i.e. colours in toponyms may have a symbolic meaning, as in many cultures have symbolic meaning with reference to space, esp. point of the world: the North, South, East and West¹³; 5) colour oppositions may correspond to oppositions, such as old × new, upper × lower, big × small, e.g., colour white could mean big and, eventually, old, as opposed to black with the meaning small and, eventually, new; 6) as a distinguishing element between two identical names.

A tárgyalt oppozíciót a báltas (fehér) és a júodas (fekete) színek antonimikus viszonya alapozza meg; ezt két falu alkotja a Vilniusi járás önkormányzatában: Juodāji Vókė és Baltóji Vókė (a Vókė név jelentését és motivációját lásd a 2. fejezetben). Baltóji Vókė (falu) 8,8 km-re van Juodāji Vókė (falu) településtől; mindkettő a Vókė folyó jobb partján fekszik. Juodāji Vókė a Baltóji Vókė várossal is oppozíciót alkothat (Šalčininkai járás önkormányzata), amely 8,7 km-re van Juodāji Vókė (falu) településtől. A színre utaló melléknevek motivációját az összetett toponimákban, illetve a színkomponensét az összetett helynevekben – jelen esetben településnevekben – több okból is nagyon nehéz megmagyarázni.

Vegyünk szemügyre néhány lehetséges tényezőt, amelyek a Juodāji Vókė és a két Baltóji Vókė település nevét motiválhatták, az Orosz Birodalom 1872-es térképének adatai alapján; a térképen a három név közül csak a Baltóji Vókė falu szerepel (oroszul: Белая Бака). E településnevek színjelölő elemei magyarázhatók a települések korával: a fehér szín jelenthette azt, hogy nagy, majd végül,

¹² Több olyan toponima is van, például folyónevek: a Báltupis (más néven Cedronas vagy Kedronas), a Juodė, a Raudonėlė, a Rudaminà, a Rūdė és a Žalasė, továbbá tónevek: Juõdis, Báltis; ezeket nyilvánvalóan valamilyen módon a báltas (fehér), a júodas (fekete), a raudónas (vörös), a rùdas (barna, vörös) és a žalias (zöld) színekre utaló melléknevek motiválták, de túl nagy távolságra vannak más, szín által motivált toponimákkal jelölt objektumoktól ahhoz, hogy oppozíciókat alkossanak.

¹³ Ezt a jelen elemzés nem veszi figyelembe, mert az esetek száma túl alacsony ahhoz, hogy megalapozott következtetéseket lehessen levonni. Az égtájakhoz kapcsolódó ősi színszimbolikán alapuló színoppozíciók elméletét Superanska (1970), Štepān (2009), Stachowski (2018) és mások vizsgálták, de szabályszerűségeket nem sikerült kimutatni.

Straipsniai / Articles

155

PAVEL SKORUPA

régi, szemben a feketével, amelynek jelentése kicsi, majd végül új. Mivel a 19. századi térképen nem szerepel a Juodžiō Vókė falu és a Baltōji Vókė város, mindkét település viszonylag „fiatal”. Így a „a fehér régi, a fekete fiatal” gondolatmenet csak a Baltōji Vókė (falu, Vilniusi járás önkormányzata) × Juodžiō Vókė (falu) oppozícióra lehet igaz, a Juodžiō Vókė (falu) × Baltōji Vókė (város, Šalčininkai járás önkormányzata) oppozícióra viszont nem. A Baltōji Vókė várost eredetileg Naujoji Žagarinė nevű településként alapították; jelenlegi nevét és városi rangját 1958-ban kapta¹⁴. Ezért arra lehet következtetni, hogy a Baltōji Vókė nevet a Baltōji Vókė falu (Vilniusi járás önkormányzata) nevének mintájára alkották.

Az az állítás, hogy a nevekben szereplő színjelölő mellékneveket földrajzi és geológiai tényezők motiválhatják, részben igaz lehet a Juodžiō Vókė esetében, amely a Baltōji Vókė mocsár, Litvánia legnagyobb tőzeglápja közepén található. Nagyon valószínű, hogy a falu nevében szereplő Juodžiō (fekete) színjelölő melléknevet a talaj (tőzeg) sötét színe motiválhatta, tekintettel a falu fekvésére. Mindhárom településnévben a színre utalás motivációja lehet az adott település épületeinek színe. A fekete szín ritka előfordulása a településnevekben (különösen a falunevekben) azzal magyarázható, hogy a faépületek sötétek vagy feketék (Šėpān 2009: 917). A fa – gyakori építőanyagként – az idő múlásával sötétebbé, akár feketévé válik. A faépületek jelenléte azonban nem magyarázza a Juodžiō Vókė név színjelölő melléknevét, mivel a toponimákat rendszerint a megnevezett objektum bizonyos, kizárólag rá jellemző sajátosságai motiválják, nem pedig általános tulajdonságok. Ez azt jelenti, hogy ha a névadás idején a fekete szín jellemző volt vagy az ma is, vagyis ha a település legtöbb faépületének sötét (fekete) színe nem tekinthető az oikonima egyedi, kiemelkedő tulajdonságának, akkor ez nem motiválhatta a nevét.

Az épületek színe mint kiemelkedő sajátosság azonban lehetséges és nagyon valószínű névmotivációs tényező a Baltōji Vókė (falu) esetében, amely évszázados Baltōji Vókė-kastélyáról (litvánul: Baltōsios Vókės dvaras) híres; a kastély szerepel az ország Kulturális Örökségvédelmi Minisztériumának védett objektumokat felsoroló jegyzékében¹⁵. Világos (fehér) épületeivel a kastély a Baltōji Vókė falu legkiemelkedőbb objektuma, ezért a település egyedi, meghatározó sajátosságának tekinthető. A településnevekben szereplő báltas ’fehér’ melléknév rendszerint a kőépületek fehér vakolatára utal. Nem teljesen világosak a Naujoji Žagarinė Baltōji Vókė névre történő átnevezésének indítékai (város, Šalčininkai járás önkormányzata), ezért a város új (jelenlegi) neve csak akkor tekinthető motiváltnak

¹⁴ Baltōji Vókė elöljáróságának honlapja: https://www.baltojvke.lt/apie-seniunija/

¹⁵ Lásd a kulturális értékek nyilvántartását itt: https://kvr.kpd.lt/#/

156

Acta Linguistica Lithuanica LXXI

Semantic Options in Vilnius County Toponyms

a Baltōji Vōkē (mocsár) tőzegláp révén, mivel Naujōji Žagarinė településként jött létre a vilniusi hőerőmű számára tőzeget kitermelő munkások lakóhelyeként.

3. KÖVETKEZTETÉSEK

1. A Vilnius megyében jelenleg létező 5103 helynév korpuszában 191 oppozíciót azonosítottak: a folyónevek (a patakokat is beleértve) 14 (7%) oppozíciót alkotnak; a tónevek 37-et (20%); a tócsanevek 12-t (6%); a településnevek pedig 128 (67%) oppozíciót. Az oppozíciókat a földrajzi objektumok közötti távolság figyelembevételével választották ki, vagyis az egymástól 0,1–20 km-re lévő objektumokat tekintették oppozíciót alkotóknak.

2. A helynevek szintaktikai jellemzőinek elemzése azt mutatja, hogy az összetett helynevek oppozícióinak többségét megkülönböztető jelzők (általában minősítő melléknevek) alkotják, amelyek a helynév előtt vagy után álló módosítóelemként szolgálnak, és az alábbi szóalkotási mintákat követik: nulla módosítóelem + név × előtagi módosítóelem + név, előtagi módosítóelem + név × előtagi módosítóelem + név, név + nulla módosítóelem × név + utótagi módosítóelem. A szóalkotás szempontjából ezek a helynévi oppozíciók összetett helynévnek minősülnek.

3. A számok használata a helynevekben a 20^th. századi névadási mintákra jellemző, és számos tó- és településnévben megfigyelhető; a számok két azonos helynév megkülönböztetésére szolgálnak (egyes esetekben három vagy több objektum között). Az ilyen helynévi szerkezetek csak tó- és településnévi oppozíciókban figyelhetők meg, amelyek gyakrabban a név + nulla módosítóelem × név + utótagi módosítóelem, illetve név + utótagi módosítóelem × név + utótagi módosítóelem mintákat követik; az utóbbi a legtermékenyebb (összesen 51 oppozíció).

4. Az affixumok (prefixumok vagy kicsinyítő képzők) nulla módosítóelemű helynevekkel alkotnak oppozíciókat. A kicsinyítő képzőkön alapuló oppozíciók csoportja a legnagyobb (69 oppozíció). Minden kicsinyítő helynév képzővel képzett származék (a legtermékenyebbek a -ėl- (-is, -ė, -iai) és a -el- (-is, -ė, -ės, -ai képzők), amelyek azokból a helynevekből származnak, amelyekkel oppozícióban állnak; méretük alapján jellemzően kisebbek azoktól az objektumoktól, amelyek megnevezéséből létrejöttek. A pa- prefixummal képzett alakokon alapuló oppozíciók (jelentésük: valami alatt vagy közelében lévő hely) a településnevek között fordulnak elő (2 eset).

5. Az elemzett térség helynevei között mindössze két olyan összetett névi oppozíciót azonosítottak, amelyben nem szerepel önálló szó elő- vagy utótagi módosítóelemként: egy összetett településnévi oppozíciót és egy összetett folyónévi oppozíciót. Az összetett folyónévi oppozíció kicsinyítő képzős származékon alapul.

Straiņsai / Articles

157

PAVEL SKORUPA

6. Bár az antonimikus kapcsolatok jellemzőek a helynévtanra, nem minden eset hoz létre szemantikai oppozíciót, különösen akkor nem, ha a leíró jelzők más tulajdonnevekből származnak, vagy ha a leíró jelzők különböző szemantikai kategóriákba tartoznak. Az elemzett helynévi oppozíciók többsége a módosító szavak közötti antonimikus szemantikai kapcsolatokon alapul. A szemantikai elemzés a megnevezett objektum mérete, helyzete, kora és színe szerinti helynévi oppozíciótípusokra összpontosít. A megkülönböztető jelzők (elöl álló melléknevek) antonimikus kapcsolatain alapuló oppozíciók legnagyobb száma (19 eset) kizárólag az oikonimák körében található, a senas ‘régi’ és a naujas ‘új’ jelentésű szavak esetében. Ezzel szemben a színellentéteken alapuló oppozíciók meglepően ritkák a mai Vilnius megye helynévanyagában: mindössze egy esetet azonosítottak az oikonimák között, a baltas (fehér) és a juodas (fekete) színek antonimikus kapcsolatán alapulót.

RÖVIDÍTÉSEK

C – város; D. – járás; El – Elektrėnai; Lith. – litván; mun. – önkormányzat; Pol. – lengyel; Rus. – orosz; stead. – tanya; Šlčn. – Šalčininkai; Švnč. – Švenčionys; tn – mezőváros; Trak. – Trakai; V – Vilnius; v – falu.

HIVATKOZÁSOK ÉS FORRÁSOK

Ambrazas Saulius 1993: Daiktavardžių darybos raida. Vilnius: Mokslo enciklopedijų leidykla.

Baltoji Vokė elöljáróságának weboldala: https://www.baltojivoke.lt/apie-seniunija/

Kerbelytė Bronislava 1983: Kai milžinai gyveno: Padavimai apie miestus, ežerus, kalnus, akmenis. Vilnius: Vaga.

Krajewski Józef 2013: Wilno i okolice: przewodnik. Piastów: Oficyna Wydawnicza „Rewasz”.

A kulturális értékek nyilvántartásának weboldala: https://kvr.kpd.lt/#/

Lipovec Aleksandr 2019: Birželio 3-ąją – nacių sunaikinto Lietuvos Pirčiupių kaimo ir nežudytų 119 gyventojų 1944 metais tragedijos minėjimo diena [interaktyvus]. Prieiga internete: https://sputniknews.lt/columns/20190604/921211/Pirciupiu-kaimo-tragedija-lietuvos-gyventojai-nese-geles-prie-Pirciupiu-Motinos-paminklo.html.

Liauska Vytautas 2009: Trakai: praeities vaizdai. Vilnius: Darlis.

158

Acta Linguistica Lithuanica LXXI

Semantic Options in Vilnius County Toponyms

LKŽ – A litván nyelv szótára 1–20, 1941–2002, elektronikus változat, szerkesztőbizottság: Gertrūda Naktinienė (főszerk.), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005 (frissített változat, 2008) [interaktív]. Elérhető az interneten: http://www.lkz.lt/

Maculevičius Steponas, Baltrušienė Dolores, ed., 1999: Znajomość z Litwą. Księga tysiąclecia. Tom pierwszy. Państwo. Kaunas: Kraštotvarka.

Malinukas Vidmantas, Kriaučiūnas Jonas 2005: Trakų krašto gamtos ir kultūros paveldas. Vilnius: Dailė.

Mišeikis Jonas 2001: Senieji Trakai istorijos verpetuose. Trakai: Trakų sp.

ML-I – Mūsų Lietuva, 1. köt., 1964. Pičupis. Boston: Litván Enciklopédia Kiadója.

Razukaitė Marija 2009: apie kai kuriuos Vakarų Lietuvos priesaginius oikonimus. – Kalbos kultūra 82, 34–40.

REM 1872 – Az Orosz Birodalom 1872-es térképe. MAPRE – Történelmi térképek online [interaktív]. Elérhető: https://mapre.eu/en/map/russia-1872/

A Litván Köztársaság folyó-, tó- és tóvíztározó-katasztere (litvánul Lietuvos Respublikos upių, ežerų ir tvenkinių kadastras), elérhető itt: https://uetk.am.lt.

Saed John I. 2016: Semantics. Fourth edition. Chichester: WILEY Blackwell.

Stachowski Kamil 2018. O opozycjach kolorystycznych w ojkonimii Polski. – Acta onomastica LIX, 197–214.

Superanskaja Aleksandra 1970: Суперанская Александра. Терминологичны ли цветовые названия рек? – Местные географические термины. Москва: Мысль, 120–127.

Štėpān Pavel 2009: Opositions in Toponym. – Names in Multi-Lingual, Multi-Cultural and Multi-Ethnic Contact. Proceedings of the 23^rd International Congress of Onomastic Sciences. Aug 17–22, 2008, York University, Toronto, Canada, 915–920 [interactive]. Available at: https://yorkspace.library.yorku.ca/xmlui/handle/10315/4034.

Vanagas Aleksandras 1970: Lietuvos TSR hidronimų daryba. Vilnius: Mintis.

Vanagas Aleksandras 1981: Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas. Vilnius: Mintis.

Vanagas Aleksandras 1981a: Lietuvių hidronimų semantika. – Lietuvių kalbotyros klausimai 21, 4–153.

Vanagas Aleksandras 1996: Lietuvos miestų vardai. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Straipsniai / Articles

159

PAVEL SKORUPA

Verinkevičius Juozas 2010: Kur dunko Trakų pilys: publicistika (apie Trakų praeitį ir dabartį). Trakai: Voruta.

Vilnius megye térképe [interaktív]. Elérhető: https://www.geoportal.lt.

VLE XXI – Visuotinė lietuvių enciklopedija, T. XXI, 2012. Senieji Trakai. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas [interaktyvus]. Prieiga internete: https://www.vle.lt.

VLE XIV – Visuotinė lietuvių enciklopedija, T. XIV, 2015. Trakų Vokė. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas [interaktyvus]. Prieiga internete: https://www.vle.lt.

Zinkevičius Zigmas 2007: Senosios Lietuvos valstybės vardas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

A Vilnius megyei helynevek szemantikai oppozíciói

ÖSSZEFOGLALÁS

A kutatás tárgyát a Vilnius megyei helynévanyag szemantikai oppozíciói képezik. Az 5103 helynév között 191 oppozíciót azonosítottak: 14 (7%) folyónév-oppozíciót; 37 (20%) tónév-oppozíciót; 12 (6%) tó- és víztározónév-oppozíciót; 128 (67%) településnév-oppozíciót. Az oppozíciókat az objektumok közötti távolság figyelembevételével választották ki, vagyis az egymástól 0,1 és 20 km közötti távolságra fekvő objektumokat alkotó oppozíciónak tekintették. A litván helynévkutatás, illetve különösen a víznévkutatás hagyományos vizsgálatai (különösen Vanagas 1981) antonimikus kapcsolatokat mutatnak ki bizonyos víznevekben, különösen azokban, amelyeket színre, méretre és hasonlókra utaló minősítő melléknevek módosítanak. Az etimológusok olykor azt állítják, hogy például a helynevekben szereplő színjelölő minősítő mellékneveket a talaj színe, termékenysége vagy más fizikai tulajdonságai, illetve a talaj domináns színe motiválja; a méretjelölő mellékneveket pedig a megnevezett objektum tényleges mérete motiválja, és így tovább. Ezeknek a helynevekben szereplő megkülönböztető elemeknek azonban rendszerint nem szentelnek kellő figyelmet (Stachowski 2018).

Az oppozíció fogalma tágabb, mint az antonímia, és minden olyan kapcsolatot jelöl, amely egyértelmű megkülönböztető funkcióval rendelkező elemek között áll fenn (Saed 2016: 63). A tanulmány a Vilnius megyei helynevek közötti tipikus antonimikus szemantikai kapcsolatokat vizsgálja, emellett formai elemzést is végez, azaz meghatározza az összetett és az egybeírt nevek komponenseinek szerepét a szintaktikai (szóképzési) szinten. A szintaktikai jellemzők elemzése azt mutatja, hogy az összetett helynév-oppozíciók többségét a helynév előtt vagy után álló minősítő melléknevek alkotják. A következő névalkotási mintákat azonosították: név jelzett szó nélkül

160

Acta Linguistica Lithuanica LXXI

Semantic Options in Vilnius County Toponyms

x jelzett szó + név, jelzett szó + név, jelzett szó + név, név jelzett szó nélkül x név + jelzett szó (vö. Kenà x Mažoji Kenà, Mažosios Kabiškės x Didžiosios Kabiškės; Čùdikas Didelis x Čùdikas Mãžas; Ėlma Didžioji x Ėlma Mažoji stb.). Szóképzési szempontból ezek az oppozíciók összetett helyneveknek minősülnek. A helynevekben olykor számjegyekkel különböztetnek meg két azonos nevet (egyes esetekben három vagy több nevet), például: Antaliedė I x Antaliedė II, Jūdės I x Jūdės II x Jūdės III x Jūdės IV stb., ami a 20. századi névadásra jellemző. Az ilyen nevek a tavak és települések elnevezéseiben fordulnak elő, a következő minták szerint: név jelzett szó nélkül x név + jelzett szó, név + jelzett szó x név + jelzett szó. A második minta a legtermékenyebb – 51 esetet jegyeztek fel.

Az oppozíciót képzőelem is kifejezheti, például kicsinyítő képzők (vö. Bedugnės x Bedugnė, Prūdiškė x Prūdiškėlė, Žeimenà x Žeimenėlė stb.) vagy előtagok (Ūdronys x Paū̇dronys, Voverė x Pavoverė). A kicsinyítő oppozíciók csoportja a legnagyobb (69 eset). Valamennyi kicsinyítő helynév az oppozíciót alkotó helynévből képzett származék (-ėl- és -el- képzővel; ezek termékenyek), és a belőlük eredő nevek kisebb objektumokra utalnak. Az előtaggal képzett oppozíciókat (helyviszonyt kifejező előtaggal) településnevek alkotják (2 eset). A vizsgált megye helynevei között mindössze két, egybeírt nevekből álló oppozíciót találtak: Senadvaris x Naujadvaris (az oppozíciót az első összetételi tagok alkotják) és Nėrupis x Nerupėlis (az oppozíciót a kicsinyítő képző alkotja).

Az antonimikus kapcsolatok jellemzőek a helynévanyagban, de nem minden esetben alakul ki szemantikai oppozíció, különösen akkor nem, ha a jelzők (többnyire minősítő melléknevek) más nevek származékai, vagy eltérő szemantikai kategóriákba tartoznak (vö. Tartòkas x Šalčininkėlių Tartòkas, Trãkų Vókė x Mūrinė Vókė). Az elemzett oppozíciók többsége a jelzők antonimikus szemantikai kapcsolatán alapul. A szemantikai elemzés elsősorban a helynévi oppozíciók típusaira összpontosít, a megnevezett objektum mérete, elhelyezkedése, kora és színe alapján. A régi és új melléknevek antonimikus kapcsolatán alapuló oppozíciók közül a legtöbbet (19 esetet) településnevek alkotják (például: Didieji Baušiai x Mažieji Baušiai, Naujas Janavas x Senas Janavas, Mažosios Kabiškės x Didžiosios Kabiškės stb.). A szemantikai oppozíciók legkisebb csoportját a színellentét alkotja (fehér x fekete) a településnevek körében: Baltoji Vokė (f., V városi önk.) x Juodoji Vokė (f., V városi önk.) x Baltoji Vokė (város, Šln. járási önk.).

Beérkezett: 2019. november 11.

PAVEL SKORUPA

Litván Nyelvi Intézet

Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius, Litvánia

[email protected]

Straipsniai / Articles

161