DAIVA MURMULAITYTĖ

Litván Nyelvi Intézet

Kutatási területek: szóalkotás, morfématan, lexikográfia, lexikológia.

DOI: https://doi.org/10.35321/all82-02

AZ ÚJ ÖSSZETETT SZAVAK ELEMZÉSÉNEK ÉS OSZTÁLYOZÁSÁNAK REJTVÉNYEI

Az új összetett szavak elemzésének és osztályozásának rejtélyei

ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány ^¹ a két vagy több szóból alkotott litván neologizmusok atipikus szóalkotási eseteit tekinti át. A Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne 2019 elejéig összegyűjtött főneveket – összetett szavakat és kontaminánsokat – vizsgálja. Bemutatja a litván nyelv grammatikáiban nem leírt őshonos összetett főnévi típusokat, valamint a vegyes képzéseket (pl. saulėdengtės). Tárgyalja néhány alkalmi képzés (kūnovara, megztipaltis) szóalkotási motivációját, valamint az analógiás képzések helyét a litván nyelv képzési rendszerében. Különös figyelmet fordít az összetett szavak és a kontaminánsok vonásait mutató neologizmusokra (pl. dvirtakis), továbbá a kontamináció és a szavak dezinkorporációs szóalkotása közötti kapcsolatra.

KULCSSZAVAK: szóalkotás, új képzések, összetett főnevek, analógia, kontamináció (keveredés).

ANNOTÁCIÓ

A tanulmány célja a két vagy több szóból alkotott litván neologizmusok atipikus eseteinek áttekintése. A „The Database of Lithuanian Neologisms” adatbázisban 2019 elejéig összegyűjtött főnevek, azaz összetételek és szóvegyülések képezik a vizsgálat tárgyát. Bemutatjuk azokat a sajátos összetett főnévtípusokat, amelyeket a litván nyelv grammatikája nem ír le. Tárgyaljuk továbbá a szóösszetétel és képzés eredményeit (pl. saulėdengtės

^¹ A tanulmány az V. Litvánkongresszuson (Wrocław, 2019. május 16–17.) elhangzott előadás alapján készült.

34

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai

Tárgyaljuk néhány alkalmi szó derivációs motivációját (kūnovara „a régi litván világképnek megfelelő egészségfejlesztési rendszer”, megztpaltis „kardigánkabát”). Vizsgáljuk az analógiás képzések helyét is a litván szóképzés rendszerében. Külön figyelmet fordítunk az összetételek és a szóvegyülések jellemzőit mutató új szóalkotásokra (például dvirtakis „kerékpárút”), valamint a szóvegyülés és a morfémikus dezintegráció korrelációjára.

KULCSSZAVAK: szóalkotás, új szóalkotások, összetett főnevek, analógia, szóvegyülés.

BEVEZETÉS

2019-ben annak megállapítása céljából, hogy a litván nyelv összetett új szavai megfelelnek-e a litván nyelv grammatikáiban leírt szóalkotási szabályoknak, továbbá annak feltárására, hogy milyen újítások figyelhetők meg a litván főnevek összetételében, illetve hogy ezek rendszerszerűek-e, vagy csak az alkalmi használatra jellemzők, elemeztük a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne (a továbbiakban – ND, Duomenynas) 2019 márciusáig rögzített, saját eredetű összetett főneveket (mintegy 500-at). A legtöbb figyelmet az új szóalkotások szerkezeti kérdéseire fordítottuk.

Az adatbázisban a litván nyelv valamennyi fő összetételi típusára találtak új képzéseket, kivéve a számnév és ige összetételéből származókat. Ezek a vizsgált összetett szavak több mint 99%-át teszik ki. A kevéssé gyakori típusokat (amelyek második tagja nem főnévi vagy igei lenne), valamint a reduplikatív összetett szavakat a vizsgált időszakban nem rögzítették.

Előfordult egy-két olyan új képzés, amely feltehetően nem tartozik a litván nyelvtanokban leírt összetételi típusokhoz. Például a karkadienis ‘a „Kar kar” fagylalt megjelenésének napja (szimbolikus születésnapja)’ egy indulatszó és egy főnév (: kar kar + diena) összetételének tekinthető, míg a sėdnesė ‘nyeregre hasonlító hordozóeszköz két–öt éves gyermekek hordozására, őket a nyakra ültetve’ két ige összetett szava lehet. Vö. a feltehetően az angol dance walking példája alapján létrehozott šokvaikštis ‘új utcai divat – táncolva járás’, amely jelentése (‘táncolva járás’ vagy ‘járás közbeni tánc’) és alakja tekintetében egyaránt alapulhat az šokti igén, valamint annak absztraktumán, a cselekvés megnevezésén, a šokis főnéven; ezért a ND összetett főneveinek osztályozásakor a tipikus főnév- és igeösszetételek közé sorolták. Az új képzés, a sėdnesė első tagja nem kapcsolható semmilyen igéből képzett főnévhez, hanem közvetlenül a sėdėti igén alapul.

Az összetett szavak tipikusságának a tőszavak morfémiai összetettsége szempontjából végzett vizsgálata megállapította, hogy gyakran előtag nélküli, előtagos vagy összetett alapszavakra támaszkodnak; a megváltozott képzési alap sem kivétel. Így vagy úgy, az alapszavak egyszerűségére vonatkozó szabálynak 21–41%-uk nem felel meg.

Straipsniai / Articles

35

DAIVA MURMULAITYTĖ

(a szóhatár típusától függően) összetett szavakról. A kutatásról és eredményeiről részletesebben lásd: Murmulaitytė 2019.

A kutatás folytatásaként tovább vizsgáltuk a két vagy több szóból alkotott litván nyelvi neologizmusok atipikus képzését.

A kutatás tárgyát az ND-ben rögzített, két vagy több litván szóból alkotott őshonos összetett főnevek és kontaminánsok képezik. 2019 elején ebben a forrásban mintegy 560 ilyen alakulat szerepelt.

A kutatás célja e képzett alakulatok áttekintése, valamint képzésük elemzésének és osztályozásának problematikus esetei bemutatása, amikor nehéz meghatározni az alapul szolgáló szavakat, olykor még a szófajukat is, a képzés motivációja nem egyértelmű stb.

A kutatás módszerei: analitikai, kvantitatív, összehasonlító, leíró, szinkrón szóalkotási és morfémikus szóelemzés.

ALKALMI ÖSSZETÉTELEK

Az alkalmi, vagyis szokatlan, az általános használatra nem jellemző, csak bizonyos kontextusban előforduló, kifejezetten az adott alkalomra megalkotott (KTŽ 1990: 136; Urbutis 2009: 322) képzett szavak természetüknél fogva nem hajlanak az általános törvényszerűségeknek való engedelmességre, gyakran atipikusak, ezért szóalkotásuk gyakran többféleképpen értelmezhető; ettől függ, hogy a képzett szó melyik osztályozási csoportba sorolható. Ez hatással lehet a litván új szóképzés tendenciáinak és innovációinak meghatározására.

A vizsgált összetett szavak közül kettőnek – a szerzői kūnovara „a régi litván világképre épülő egészségfejlesztési rendszer” és az egyedi megztipaltis „kabátra hasonlító kötött pulóver” – alapszavai formai és/vagy szemantikai szempontból nem teljesen egyértelműek.

A második alapszó alakjai alapján (lásd alább) látható, hogy kūnovara két főnév összetétele. Az ND-ben közölt használati példa azt mutatja, hogy ezt a terminust „L. Balsys két szó – a „kūnas” és a „vara” – összeillesztésével alkotta. A „vara” sokrétű fogalom, amely egyaránt magában foglalja a fizikai testet és a belső energiát.” Nehezebb szemantikailag motiválni ezt az összetételt. Az LKŽe-ben, valamint a DŽ₂-ben és a DŽ₇-ben szereplő vara (‘fordítás, kényszer’: Igazolható lehet csupán jogilag megalapozott módon. (DŽ₂); rég. ‘fordítás, kényszer’ (DŽ₇); (neol.) ‘erő, kényszer, erőszak’ (LKŽe)) jelentésében a kényszer és az erőszak szemantikai jegyei találhatók, amelyek nyilvánvalóan nem korrelálnak a vizsgált összetétel szemantikájával. Az is kérdéses, hogy e neologizmus megalkotásakor támaszkodtak-e A. Juškának a „Lengyel–litván szótárából” származó régi jövevényszóra – a vara ‘rend’ homonimájára. Valószínűbb, hogy a kūnovara szó második tagja a varyti igével függ össze, esetleg annak absztrakt főneve; vö. ahogyan maga a neologizmus alkotója magyarázza: „Reggel a tudat felébred, magától bekapcsolja a varát, mi pedig nyújtózkodni kezdünk. A varát tudatos testmozgással is bekapcsolhatjuk. Én hajtom a testet – tornáztatom –, ez pedig megnyitja az érzékeléseimet

36

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai

és az érzéseimet. [...] A kūnovara második része – dinamikus gyakorlatok. Ritmikusan kezdődik, egy bizonyos hangra, a sarkakat a padlóhoz ütögetve – ez serkenti a szívműködést. A test már be van melegítve, ezért a vara működésbe lépnek. A harmadik részben, amikor a testben vara már elérték a megfelelő szintet, egy kötél segítségével – speciális tornaszereket dobálva és elkapva, arra törekedve, hogy ne essenek a földre –, megnyílnak az érzések (az idézetben kiemelve – a szerző megjegyzése).² Ezt a motivációt alátámasztja a pszichoanalízis vara terminusa (angol megfelelője: drive ‘hajtóerő; (mozgató) erő’ vagy ‘ösztönzés, késztetés, belső impulzus’), továbbá több összetett terminus ezzel az alapszóval: agresijos vara, dalinė vara, ego vara, griovimo vara, gyvybės vara, mirties vara, savisaugos vara, seksualinė vara, užvaldymo vara (LAALPTŽ)³. Figyelemre méltó továbbá a kapcsolat az (at)verti igével. Emellett a szerző balti világképét és tevékenységét figyelembe véve nem zárható ki a lett vara ‘hatalom, akarat, erő’ (LLV) hatása sem. A lett nyelv esetleges hatása kapcsán vö. még: „A kūnovara tanítványainak csoportját maga L. Balsys vezeti – varonis (az energiák irányításának trénere)” (ugyanaz a forrás), valamint a lett varonis ‘hős’ (LLV).

Az emigránsok által alkotott megztpalčio meghatározása – ‘olyan pulóver, amely kabátra hasonlít’ – az egyetlen használati példából származik, amely azt mutatja, hogy ez az angol cardigown megfelelője⁴. Az utóbbi meghatározásából (cardigown ‘egy hosszú kardigán, köntösként övvel átkötve’⁵) nyilvánvaló, hogy az angolban ez kontamináció: két ruhadarab neve olvadt össze: cardigan (bizonyos stílusú rövid pulóver, kardigán) és dressing-gown vagy gown, amelyek hosszú ruhadarabokat (ruhát, köntöst) jelölnek. Nem világos, mire gondoltak a litván megfelelő megalkotói, mivel e neologizmus képzésének kétféle motivációja lehetséges: 1) megztinis + p altas vagy 2) megzti (megztas) + p altas. Az első esetben két főnév összetételéről és az első képzőjének –in- csonkolásáról kellene beszélnünk, a másodikban pedig egy igei forma (melléknévi igenév) és egy főnév összetételéről, valamint az ilyen összetételekre nem jellemző -i- kapcsoló magánhangzóról.

A Duomenynui gyűjtött információt kézzel rögzítik; „reprezentativitása és megbízhatósága az adatmennyiség és az adatok sokféleségének növekedésével együtt nő, míg a szubjektív szempont a források és az adatközlők számának bővülésével párhuzamosan csökken” (Miliūnaitė 2018: 6). A társadalom azonban, amely neologizmusokat küld a Duomenynui, természetesen könnyebben észreveszi a szokatlan, furcsa, azaz

² http://www.baltai.lt/?p=23425 [megtekintve: 2019. 03. 11. és 2020. 03. 07.].

³ http://terminai.vlkk.lt/paieska?search=vara&zodzio_dalis=6&kaip2=on&srit ys=&statusas=0&rykiavimas=0 [megtekintve: 2020. 04. 17.]. A cikk szerzője hálás anonim bírálójának, aki felkeltette érdeklődését e terminusok iránt, valamint az egyéb értékes megjegyzésekért is.

⁴ A szó 2010 óta nem terjedt el; a Google keresőrendszere 2019. március 10-én sem az egyes számú alanyeseti, sem más esetragú alakok használatát nem találta.

⁵ https://www.dnaindia.com/lifestyle/report-soon-dictionary-to-describe-clothes-like-whorts-cardigowns-treggings-1441592 [megtekintve: 2019. 03. 10. és 2020. 03. 04.].

Straipsniai / Articles

37

DAIVA MURMULAITYTĖ

az alkalmi, atipikus képzésű vagy más módon kiemelkedő új szavakat. A megvalósult, de addig nem rögzített potenciális származékokat nehezebb lehet észrevenni, és elkerülhetik a figyelmet, mivel a rendszer előirányozza őket, és szükség esetén bármikor megvalósulhatnak. Ezért feltételezhető, hogy az adatbázisban százalékosan több alkalmi lexikai elem, következésképpen pedig több atipikus szóalkotási eset található, mint a tényleges használatban.

VEGYES SZÓALKOTÁSÚ ÚJ SZAVAK

Vegyesnek azt a szóalkotást nevezzük, amikor egyszerre két különböző szóalkotási mód érvényesül, vagyis a szó úgy jön létre, hogy egyidejűleg elő- és utótagot adunk hozzá (prefixáció–szuffixáció, például: povestuvinis, paeiliui), vagy az utótagot két szó összekapcsolásával adjuk hozzá (kompozíció–szuffixáció, például: pelėkautai) (Urbutis 2009: 340–341). Az ND néhány feltehetően vegyes képzésű (kompozíció–szuffixációs) származékot rögzít. A 8 eset közül csak a sauledengtės ‘külső ablak- vagy balkonfüggöny; a nap ellen védő kis tető’ (: saulė + dengti + -tė) esetében nincs kétség.

Leginkább a žmogėdros analógiájára létrehozott szerzői származék a trešnėdra ‘cseresznyeevő’ (: trešnės + ėsti + –ra), a kontamináció (trešnės + žmogėdra⁶) ebben az esetben talán kevésbé valószínű. A főnév és a melléknév összetételének (: trešnės + ėdrus, –i) lehetőségét elvetették e kapcsolattípus ritkasága miatt; továbbá a nyelvtanírók szerint valamennyi ilyen származék a palaikis, -ė: vaikpalaikis, knygpalaikė melléknéven alapul (DLKG 2006: 166; LKG 1965: 472). Egyébként a litván szóalkotás kutatásaiban nem találkoztam a régi žmogėdra ilyen értelmezésével; ezt éppen ellenkezőleg, elsősorban a vegyes szóalkotás példájaként használják (Urbutis 2009: 253; Keinys 1999: 107).

Nyilvánvaló, hogy az ateivio és az išėvičio példája alapján alkották meg az új szavakat: svetim­eivis, -ė „űrből érkező jövevény” és sugrįžeivis, -ė „az emigrációból visszatérő személy, reemigráns”⁷. Az elsőt is inkább vegyes képzésű alakulatnak kell tekinteni (: svetimas + eiti + –vis)⁸.

⁶ A kontamináció jelenségéről részletesebben lásd a tanulmány azt tárgyaló fejezetét. Itt és a továbbiakban a kontamináció szemléltető példáiban félkövér betűvel szerepelnek az eredeti szavaknak a kontaminánsba átkerült részei, aláhúzással pedig az egymásra rétegződések (a terminusról lásd Miliūnaitė 2014: 252; ugyanezt a jelenséget másutt sankloda néven nevezik (Kabašinskaitė 1998: 67)).

⁷ Az új szó szerzője arra a kérdésre, hogyan alkotta meg ezt a szót, így válaszolt: „A fejemben összekapcsolódott a „sugrįžęs išėvis” (visszatért išėvis) kifejezés.”

⁸ Valószínűleg a régi keleivis, kareivis, jūreivis, moksleivis, upeivis, žvegeivis, vandeneivis szavakat is vegyes képzésű alakulatoknak kell tekinteni (S. Daukantas neologizmusa), továbbá a pirmeivis és más hasonló szavakat, amelyek összekapcsolhatók az eiti igével, jóllehet a szóképzési leírásokban ezek a szavak a kompozíció–szuffixáció tárgyalásakor mintha nem szerepelnének (vö. P. Skardžius a keleivis (-ys) szót összeolvadt összetett („komplex”) melléknévként tartja számon (Skardžius 1943: 436)). Megjegyzendő, hogy az –eivis, -ė képző nem főnevek

38

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai

3 analóg képződmény (galvapūtė, kainapūtė, valdžiapūtė; vö. rugiapiūtė) keletkezése kétféleképpen értelmezhető attól függően, hogy mi tekintendő a második tagnak – a pjauti ige vagy a pjūtis főnév (Urbutis 2009: 111). Az első esetben vegyes képződmények közé sorolhatók.

ANALÓG KÉPZŐDMÉNYEK

A szóalkotási kutatásokban analóg képződményeknek általában azokat az atipikus képződményeket nevezik, amelyek „képzése távolabbi, pontatlan, inkább csak feltételezett analógián alapul a tipikus [...] képződmények és azok alapszavainak párjaival (képzési oppozícióival)” (Urbutis 2009: 328). A vizsgált időszakban az ND mintegy 30 őshonos analóg képződményt tartalmazott, például: ausiratis ‘a füllel hallható környező terület’ – vö. akiratis; galvapūtė, kainapūtė – vö. rugiapiūtė; kiemšīkis ‘nemesi származású házőrző kutya; rendetlen gazdák által sétáltatott kutya’ – vö. kiemsargis; kišenpildis – vö. kišenovagis; lietpuodis – vö. greitpuodis; links­makojis ‘ironikusan: a részeg építőmunkások vidám „tánca” – munka az építkezésen’ – vö. klumpakojis; noskaras – vö. auskaras; tvorlaikraštis – vö. sienlaikraštis; žemėraižis ‘mélyen a föld alá épített épület, a felhőkarcoló ellentéte’ – vö. dangoraižis stb. Az ilyen új szavak egy már létező, formai szempontból valamiképpen hasonló és egyik vagy másik módon szemantikailag kapcsolódó képződmény analógiájának felhasználásával jönnek létre; így a szóösszetétel és alapszavai megfelelő oppozícióján kívül még egy tényező is működik. Általában véve az egész szóalkotás analógián alapul (KTŽ 1990: 19; Urbutis 2009: 327–328), a tárgyalt esetben azonban az analógiák csupán „felszínesek, lényegében nem felelnek meg a képződmények szerkezetének, csak hangzásukban hasonlóak” (Paulauskienė 1994: 53). Igaz, egyes esetekben ez nem akadályozza meg, hogy az új szót valamelyik szóalkotási típus tagjának tekintsük, mivel szóalkotási elemzése során látható, hogy nem sérti meg a szóalkotás alapvető törvényszerűségeit. Például az neskaitadienis ‘olyan nap, amikor nincs mit olvasni’ új szó, amely a nekalbadienio analógiájára jött létre, ugyanahhoz az ige- és főnévi összetételek képzésének típusához tartozik, mint az utóbbi (: neskaityti + diena). A nelovadienis ‘a házastársak külön ágyban alvása összeveszés után’ és a hibrid neseksadienis ‘az a nap, amikor a veszekedő pár lemond a szexről’ viszont atipikus képzésűek, mivel első, tagadást tartalmazó tagjaik főnevek

a litván nyelv grammatikái által közölt képzőlistákban. A -vis, -ė képzőről pedig azt írják, hogy az általa képzett személynevek (cselekvők és valamely igei tulajdonság hordozói) nagyobb része az eiti ige prefixumos származékaiból indul ki (DLKG 2006: 110–111; LKG 1965: 331). Az -eivis, -ė végződésű képződményekről lásd továbbá J. Vaskelienė részletes kutatását és következtetéseit arról, hogy bizonyos esetekben szinkrón módon lehetőség van e végződést képzőnek tekinteni, valamint a –eivis, -ė képzési típus kialakulásáról (Vaskelienė 2019).

Straipsniai / Articles

39

DAIVA MURMULAITYTĖ

(lova, seksas). A tagadás szabálytalan jelenléte csak azzal magyarázható, hogy ezek nyilvánvalóan a nekalbadienio példájára támaszkodnak, és képzésüknek ezt az analógiáját kiválóan szemléltetik az ND-ben kiválasztott használati példák. Az egymás folyamatos sértegetése közben a sérelmek felgyülemlenek a szívben. Idővel az ilyen kölcsönös kapcsolatok neseksadieniusokká, végül pedig csúfolódássá, a házastárs megalázásának és a bosszúállásnak a vágyává stb. alakulnak; de ha a közösen átélt nehézségek és a mindennapi rutinfeladatok után, N év elteltével is tüzeket gyújt a szívben a közeli ember érintése (nos, nem mondom, hogy állandóan, vannak bizony mindenféle napok – nelovadieniai), akkor már mondhatjuk, hogy ez szerelem.

Judamatis „az ember mozgékonyságát rögzítő és mérő készülék” analógiás képzés más, –matis utótagú eszköz-, gép-, készülék- és egyéb megnevezések alapján; ez az utótag a matuoti igéből ered. Szabályosan az első tag jelöli, mire irányul a mérés művelete, mi alkotja annak tárgyát, tehát az első tag főnév (DLKG 2006: 162; LKG 1965: 464), vö. az ND-ben szintén közölt akirmatis, cukrormatis, laikmatis, garomatis, drėgmematis, vidmatis alakokat. Vö. továbbá a Terminų bankas szabványosítási és metrológiai szakterületének terminusait: aidamatis, slėgmatis, gylmatis, tolimatis, akytmatis, srautmatis, atspindžiamatis, apskritmatis, aukščiamatis, lygmatis, bangomatis, blizgomatis, stormatis, dažniamatis, greitmatis, dujomatis, dulkėmatis, druskomatis, gebomatis, jautriamatis, jėgomatis, kampamatis, kietmatis, kreivėmatis, lietmatis és mások.^⁹ A Judamatis aligha vezethető vissza a ritkán használt, csak az írott nyelvre jellemző absztrakt főnévre, a juda ‘mozgás’ szóra (LKŽe), és ugyanígy kétséges a melléknév absztrakt főnévi alakjára, a judumas szóra való támaszkodás is (ebben az esetben az első tő dezintegrációjáról is beszélni kellene – a –um– képző elhagyásáról). Így az első alapszó eltérő szófaja miatt a judumatis nem tartozik a főnevekből és igékből képzett összetételek típusába, hanem atipikus. Létrejöttének talán legegyszerűbb útja az említett „felszíni” analógia volt más, ugyanezzel a második taggal rendelkező összetételekkel.

A többi vizsgált analógiás képzés ugyanazokhoz a típusokhoz tartozik, mint azok az összetett főnevek, amelyek mintájára létrejöttek, például az említett ausiratis, lėtuodis, noskaras. Más alakok formailag mintha lehetővé tennék, hogy prototípusaikkal együtt vizsgáljuk őket, szemantikailag azonban képzésük motivációja csak közvetetten, azon keresztül érthető meg

^⁹ http://terminai.vlkk.lt/paieska?search=matis&zodzio_dalis=2&kaip1=on&sritys=%2C577&statusas=0&rykiavimas=0 [megtekintve: 2019–03–15, 2020–04–03 és 2020–04–17]. Megjegyzendő, hogy a terminológiai adatbankban rögzített, –matis második tagú összetételek közül néhány legalább szemantikailag melléknevekkel is összekapcsolható, például az akytmatis ‘a papír porozitását mérő készülék’ (vö. akytas, –a), az apskritmatis (vö. apskritas, –a, valamint a terminus orosz megfelelője: кругломер). Mielőtt azonban feltételeznénk, hogy a –matis második tagú mérőeszköz-megnevezések melléknevekre is támaszkodhatnak, ezeket külön és behatóan meg kell vizsgálni.

40

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai

prototípusát. Például a žemėraizis összetételből gyakorlatilag lehetetlen kikövetkeztetni a „földet metsző” jelentésből a lexikai jelentését: „mélyen a föld alá süllyesztett épület, a felhőkarcoló ellentéte”, mivel a metszéssel való kapcsolat a dangoraižis szemantikájából származik (az eget metszeni – magasnak lenni). Ebben az esetben nem annyira fontos, hogy maga a dangoraižis tükörfordítás (vö. or. небоскрёб, ang. skyscraper), mivel a magasság, a magasba törés és az ég elérésének, illetve metszésének összekapcsolása a litván folklórban is rögzült: Jön a kecskebak, odabotorkál, szarvával az eget metszi, szakállával a földet söpri (LKŽe).

KONTAMINÁCIÓ VAGY DEZINTEGRATÍV KOMPOZÍCIÓ?

1. A lexikai kontamináció (keverés, ang. blending) legalább két kiinduló szó részeinek összeolvasztásával történő (tudatos) új szóalkotás (vö. Gries 2004a: 416). Ez a jelenség feltehetően az angol nyelvre a legjellemzőbb, ugyanakkor más, még tipológiailag eltérő nyelvek kutatásában is jelentős figyelmet kap (Elsen 2008; Brdar-Szabo, Brdar 2008; Marković 2009: 226–236; Mikić Čolić 2015; Ефанова 2015; Ефанова 2015; 2016; Bat-El 1996, 2013; Balteiro 2017 és mások), gyakran összehasonlítva ezt az angol szóalkotási módszert (Renner 2015; Renner 2015; 2019; Хрущева 2010; Orekhova, Badelina 2019 és mások). Nemcsak a jelenséget és eredményeit megnevező terminusok változatosak, hanem a meghatározások is, amelyekben a kontamináció egyes vagy más jellemzői eltérő hangsúlyt kapnak. Közös érintkezési pontokat keresnek az új lexikai egységek kialakításának más módszereivel is (López Rúa 2002; Renner 2015). Ebben a kutatásban (és általában a litván nyelvészetben) fontos a kontamináció nem morfémikus jellege, amely révén a lexikai kontamináció különbözik az összetételtől: az új szavak rendszerint két vagy több szó nem morfémikus részeinek összeolvasztásával, összekeverésével, egyesítésével jönnek létre (vö. Bauer 1983: 234–235; Gries 2004: 639; Gries 2004: 639; 2004b: 201, 214; Ефанова 2016: 8–9; Marković 2009: 223–224; Hosseinzadeh 2014: 19 és mások).

A ND-ből származó kontaminációs új képzések példái: skiepenis, -ė „a vakcinák és a védőoltás ellenzője” (utalás Dainius Kepenis parlamenti képviselőre, aki az egészséges életmód propagálásáról és az oltásokkal szembeni negatív hozzáállásáról ismert) < skie­pai + Kepenis, batakovė „a cipőhöz rögzített szár” < batas + rankovė, šlapkritis „esős késő ősz” < šlapias, -ia + lapkritis, pusbrolakis „egy könyv szereplője – a vérfarkas unokatestvére” < pusbrolis + vilkolakis, feisbučkis „virtuális csók a közösségi hálózatokon” < feisbukas + bučkis, prezidentas „olyan elnök, aki a rendőrségi munka módszereit követi” < prezidentas + mentas zsarg. „rendőr” és mások. A ND adatai szerint az ilyen képzések, bár a litván nyelv új képzéseinek igen kis részét alkotják, fokozatosan szaporodnak. A kutatás során ebben a forrásban arányuk mintegy 4,2% volt; vö. 2018-ban mintegy 4%, 2014 végén pedig több mint 3%.

Straipsniai / Articles

41

DAIVA MURMULAITYTĖ

(Murmulaitytė 2018: 63); e cikk elkészítésének befejezésekor, 2020 áprilisában a Duomenyne-ben a (feltehetően) kontaminációs képzések aránya körülbelül 4,5% volt.¹⁰

Hagyományosan úgy vélik, hogy a kontamináció mint szóalkotási mód nem jellemző a litván nyelvre; a lexika létrejöttének ezt a módját nem tekintik szóalkotásnak, amelyet kizárólag morfológiai folyamatként értelmeznek (Urbutis 2009: 324, 355; Barauskaitė 1985: 44)¹¹. Anélkül, hogy elmélyednénk a beszéd- és nyelvi (vagyis a véletlenül létrejött és a tudatosan alkotott) kontaminánsok közötti különbség és más, lényegében e szókincsbővítési mód megítélése szempontjából fontos szempontok kérdésében, meg kell említeni néhány olyan esetet, amikor kétséges, hogy az új szó összetett szónak vagy kontaminációnak minősítendő-e.

2. A kontaminációra jellemző, hogy az összeolvasztás során lerövidíti a kiinduló szavakat. Ez az alaptő egyszerű fonetikai rövidülése, amely egyébként nemcsak kontaminációs képződményekben fordul elő, vö. drūgalis (: drūtas + galas), kiaupienė (: kiaulė + pienė) (Urbutis 2009: 235¹²). Vö. még diemedis (< dievamedis), kirpentė (< kirvagpentė), kraugerys (< kraujagerys), Naumiestis (< Naujamiestis), Tauragė (< *taura-ragė), vėpūtinis (< *vėja-pūtinis) és mások (Skardžius 1943: 427). A kontamináció során más tényezők is hatnak: a kiinduló szavaknak szinte mindig vannak közös szegmenseik (vö. Kabašinskaitė 1998: 69–73), többnyire fonológiailag, szemantikailag, szintaktikailag hasonlítanak egymáshoz és/vagy a kontaminánshoz (Gries 2004: 656–660; 2004a: 419–427; 2004b: 206–213, vö. Kabašinskaitė 2014: 140–142), hatással van a szótagstruktúra, a hangsúly stb. is, az elemek határán történő rövidülés azonban éppen fonetikai.

Ezzel szemben a morfológiai szóalkotásban előfordul az alapszó tövének morfémikus dezintegrációja, amely lényegében úgy értelmezhető, mint az affixum(ok) elhagyása az alapszó morfikusan tagolható tövéből, amikor az derivátummá alakul, például: vokiškas (: vok-iet-is), vienaląstis (: vienas + ląst-el-ė). Ez lényegében más jellegű rövidülés¹³. A tő dezintegrációja az alaptő sajátos morfémikus (a cikk szerzője által aláhúzva) kialakítása, amely az affixum eltávolításában nyilvánul meg az alapszó tövéből; a derivátum nem őrzi meg az alapszó

¹⁰ Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kontaminációs képződmény minősítését a Duomenynasban nemcsak a saját eredetű kontaminánsok kapják meg, hanem az ilyen módon létrehozott kölcsönszavak is. A saját képzésűek száma kevesebb mint a fele.

¹¹ Vö. eltérő véleményt a szóalkotás és a kontamináció viszonyáról – Gries 2004: 639; Лапрова 2008: 45; Лапрова 2008: 45; 2013: 5–15; Прокопенец 2006: 140; a litván nyelvészetben – Girčienė 2013: 82–83; Mikelionienė 2002: 279.

¹² A forrásban sajtóhiba található – kiaulpienė, de a mű első kiadásában (Urbutis 1978: 198) a példa helyesen szerepel – kiaupienė.

¹³ A morfológiai szóalkotás esetében az alapszavakat (töveket) a „látszólag egyszerű (képzési és morfémikus szempontból nem tagolható), vagy legalábbis kevésbé összetett alaptövekre való támaszkodás nagyon jellemző tendenciája” miatt rövidítik (Urbutis 2009: 234). A ND új képzéseinek (összetett főneveinek) 2019-ben elvégzett vizsgálata azt mutatta, hogy az összetettebb morfémikus szerkezetű összetételek száma tovább növekszik, és ez a szerkezet változatosabbá válik (különösen az alkalmi összetételeké), az egyszerű szavakra való támaszkodás tendenciája azonban megmarad; ezt talán a nyelvi gazdaságosság törvénye határozza meg (Murmulaitytė 2019: 112–115, 119).

42

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai

az affixumnak vagy összetevőjének. Elhagyható csak az (összetett) affixum végső része is, a morfémahatárokat azonban ekkor is megtartják, például: spekuliac-in-is, –ė (: speku-liac-ij-a) (Urbutis 2009: 236, 239–240). Például A. Umbrasas, amikor arról beszél, hogy az általa vizsgált –inis, –ė képzős melléknevekben a dezintegráció miatt „eltűnik a képző fele” (Umbrasas 2000: 82), mégis kiterjesztett (vagy összetett) képzőkre gondol, tehát a dezintegráció során nem egyszerűen hangok (betűk) sorozata, hanem morféma tűnik el. Az ND-ből az ilyen szóalkotás példája lehet a szerző alkalmi új képzése, a knygskirtė ‘könyvjelző az olvasott hely megjelölésére’ (: knyga + skirt(uk)as)¹⁴

Bár rendszerint az elhagyott képzőkről vagy előtagokról esik szó, Vincas Urbutis a dezintegrációs kompozíció jelenségét is említi (Urbutis 2009: 355), igaz, példák nélkül. Nem világos, hogy olyan morfémikus rövidítésre gondol-e, amelyben az alaptövek affixumai maradnak el, vagy arra is, amikor összetett szavakból alkotnak összetételeket, és a gyökerek is elmaradnak. Egyébként a dezintegrációs kompozíciót éppen a kontamináció kontextusában említi, az utóbbi fogalmának határairól (vajon magában foglalja-e a dezintegrációs kompozíciót is) és a szóalkotáshoz való hozzárendeléséről szólva. V. Urbutis szerint ha a kontamináció (a szándékos szókeverést értve rajta) „fogalmát nem terjesztjük ki túlságosan (nem vonjuk bele a dezintegrációs kompozíciót, az összetételek rövidítésekből, illetve fele részben rövidítésekből és teljes szavakból való képzését) [...]”, ez a jelenség nem grammatikai (morfológiai jellegű) folyamat, következményei (a keverékek, azaz kontaminánsok) pedig nem derivátumok, hanem egyszerű, képzésileg nem tagolható szavak (Urbutis 2009: 355). Így megérthető, hogy a dezintegrációs kompozíció más jellegű, azaz morfológiai folyamat, és lényegében különbözik a kontaminációtól.

3. Ebből a szempontból részletesebben megvizsgáltunk egy érdekes új szlengszópárt (az, hogy második tagjuk nem litván, ebben az esetben nem különösebben fontos) – žalfanis, –ė a „Žalgiris” kosárlabdacsapat szurkolója (rajongója)’ és rytfanis, –ė a „Lietuvos rytas” kosárlabdacsapat szurkolója (rajongója)’¹⁵. Az žalfanis új szó, amely a „Žalgirio” fanas szókapcsolaton alapul, kontaminációs képződménynek vagy dezintegrált összetételnek tekintendő-e, amelynek létrehozásakor az első tag második gyökerét (Žalgiris) elhagyták? Ha figyelembe vesszük, hogy a kontaminációt nem tekintik szóalkotásnak, tovább kérdezhetjük: egyszerű szó vagy képződmény? Vagyis – a töve

^¹⁴ Figyelmet érdemel az összetétel neme, amely megkülönbözteti azt a második alapszótól; a hagyományos litván szóalkotásban ez a két főnévből alkotott összetételeknek csak 1⁄10-ére jellemző (DLKG 2006: 154). Talán a nemváltozásra hatással volt, hogy az egyszerű könyvjelzők szalag alakúak (a nőnemű főnevek paradigmájának valóságos tárgyai). A vegyes szóalkotás – kompozíció-szuffixáció (: knyga + skirti + –tė) – lehetősége az új szó szerzőjével folytatott konzultáció után elvethető.

^¹⁵ Így határozták meg a szót még 2020. április 3-án a ND-ben. A kosárlabdacsapatot (klubot) 2018-tól Vilnius „Rytas”-ára nevezték át (https://www.rytasvilnius.lt/lt/apie-mus/klubo-metrastis/ [megtekintve 2020–03–04]). Az új szó azonban jóval korábban keletkezett, mint ahogy a klubot átnevezték; a ND-ben használatának legkorábbi példája 2005-ből származik, ezért ebben a tanulmányban úgy vizsgáljuk, mint amely esetleg a csapat korábbi nevére támaszkodik.

Straipsniai / Articles

43

DAIVA MURMULAITYTĖ

továbbra is morfémákra bontható-e (ezek ebben az esetben nem fedik át egymást, könnyen elkülöníthetők), vagy morfémikusan elemezve benne csak az új szótő, a žalfanir és a -is végződés különböztethető meg? Vö. rytfanis (< „a Lietuvos ryto szurkolója”) szintén tekinthető szintagmatikus, azaz egy állandóbb szókapcsolat tagjai között végbemenő kontamináció eredményének (a terminusról lásd Kabasinskaitė 1998: 63, például vö. ugyanott, 67), csakhogy ebben az esetben a kontamináció során nem az eredeti összetett szó egyik alkotóeleme marad el, hanem a szókapcsolat egyik szava. Másrészt, figyelembe véve, hogy a kétségtelenül analógiás kapcsolatban álló žalfanis és rytfanis zsargonbeli szavak, a szabadabb stílusban pedig a „Lietuvos rytas” (különösen ha a kosárlabdacsapatra gondolunk) már a csapat átnevezése előtt is többnyire röviden, egyszerűen „Rytas” néven szerepelt, ez utóbbi csapat-szurkolói megnevezés szóalkotásilag vagy (hagyományosan) a „Rytas” főnév és a fanas összetételének, vagy a „Ryto” szókapcsolatból képzett végződéses származéknak tekinthető: „Ryto” fanas^¹⁶ (az ilyen szóalkotási módhoz vö. Smetona 2005: 85–86; Paulauskienė 2007: 20). Mindkét esetben valódi szóalkotás, nem pedig kontamináció eredménye lenne.

Egy ilyen szabályos összetételben törvényszerű lenne a második tag végződésének változása is (vö. –fanis és fanas). Ezzel szemben a žalfanio esetében a végződés változását (ha kontaminációs képződménynek tekintjük) nehéz lenne megmagyarázni, mivel az nem jellemző a kontaminációra.

Összefoglalva, és figyelembe véve az összes kifejtett körülményt, valószínűleg logikus lenne úgy elképzelni, hogy ezek az új szavak a következőképpen keletkeztek: a žalfanis a rytfanio analógiájára jött létre (mind a végződés, mind a szótagok száma tekintetében), az utóbbi pedig a csapat rövidített nevéből és a fanas szlengszóból szabályosan képzett alakulat. Talán a žalfaniui analógiás kialakulását az is elősegítette, hogy a rytfanis képződményben szintén csak az akkor hivatalos csapatnév egy része maradt meg. Természetesen megalapozottabb következtetéseket csak e szavak keletkezéstörténetének átfogó vizsgálatával lehetne levonni, megpróbálva meghatározni, hogy a rytfanis valóban akár csak csekély mértékben is korábban keletkezett-e.

4. A dvirtakis ‘kerékpárút’ új szó létrejöttét talán szintén befolyásolta az azonos második tagot tartalmazó szavak analógiája (vö. bėgtakis, esetleg még távolabbi szemantikájú, de hasonló fonetikájú žvyrtakis?). Önmagában azonban ennek megállapítása nem segít megválaszolni azt a kérdést, hogy ezt az új szót az összetételekhez vagy a kontaminánsokhoz kell-e sorolni, mivel mindkettőjük vonásait mutatja: a kontaminánsokra jellemző a tagok nem morfémikus rövidítése, az összetételekre pedig a második tag végződésének változása. Ha összetétel (a második tag megváltozott végződéséből ítélve), akkor első, összetett tagja nem morfémikusan rövidült, a második gyökből mindössze egy hangot (betűt) –r– hagyva meg. Ha kontamináns (a nem morfémikus rövidítésből ítélve), akkor ennek és a kiinduló szó, a takas végződésének eltérése

¹⁶ Vö. a ND-ben közölt használati példával (a központozás eredeti) – Pradėkime nuo to, kaip Ryto fanai (vėliau vadinsiu rytfaniais) paskelbė Basketnews portale, važiuavę palaikyti Žalgirio į rungtynes su Power Electronics.

44

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai

szabálytalan. Kevéssé hihető a szó keletkezésének következő magyarázata is: dvirtakis < dvirk-takis (: dvirka szleng ‘kerékpár’ + takas). Ebben az esetben dezintegrált alaptövű összetétel lenne, de dvirtakio (írott) használatára vonatkozóan a vizsgálat során nem sikerült példát találni. Lásd még Murmulaitytė 2018: 67.

Feltehető azonban, hogy a morfológiai szóalkotás és a kontamináció módszerei, például az alaptő dezintegrációja és a kiinduló szavak fonetikai rövidítése, időnként összekeverednek, illetve együtt alkalmazzák őket? E feltevés ellenőrzéséhez jóval több adatot kell megvizsgálni.

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A Duomenynasban rögzített új, saját eredetű összetett főnevek abszolút többsége (több mint 99%-a) a grammatikákban leírt összetételtípusokhoz tartozik. Két új szó feltehetően olyan szófajkombinációkból alakult, amelyeket a grammatikák nem írnak le: indulatszóból és főnévből (karkadienis), illetve két igéből (sėdnėse).

2. Feltételezhető, hogy a kézi adatgyűjtés során az alkalmi neologizmusokat atipikusságuk miatt könnyebben észreveszik és rögzítik, mint a potenciálisan létrehozható képződményeket, amelyeket a rendszer előre jelez, és szükség esetén bármikor létre lehet hozni. Emiatt valószínű, hogy az alkalmi neologizmusok aránya a ND-ben nagyobb, mint általában a használatban.

3. Az alkalmi képződmények szóalkotásának gyakran többféle értelmezése lehetséges (kūnova-ra), és ettől függ, hogy a képződményt az osztályozás melyik csoportjába sorolják (megztipaltis). Ez hatással lehet a litván új szóalkotás tendenciáinak és innovációinak meghatározására.

4. A ND-ben rögzített új szavak jelentős részének létrejöttét az analógia segítette. Egyes analógiás összetételek (ausiratis, lė́tpuodis, noskaras) ugyanazokhoz a típusokhoz tartoznak, mint azok az összetett főnevek, amelyek mintájára létrejöttek (vö. rendre akiratis, greitpuodis, auskaras). Az analógiás összetételek nagyobb részének szerkezete azonban atipikus, például a judamatis, amely két igei tagból áll (judėti, matuoti), és ezzel a második taggal rendelkező más összetételek analógiájára épül, prototípusainak első tagja azonban főnévi, vö. laikmatis (: laikas + matuoti).

5. A Duomenynasban rögzített képződmények közül néhány feltehetően vegyes szóalkotás eredménye. Kétségtelenül kompozíció-szuffixációval jött létre a saulėdengtė ‘ablakok vagy erkélyek külső függönye; a naptól védő kis tető’ (: saulė + dengti + -tė) új szó. Több másik ilyen módon való létrejöttét valószínűleg kisebb-nagyobb mértékben az analógia is segítette, például trešnėdra (vö. žmogėdra), galvapiūtė, kainapiūtė, valdziapiūtė (vö. rugiapiūtė).

Straipsniai / Articles

45

DAIVA MURMULAITYTĖ

6. A kontamináció a hagyományos szóalkotástól nem morfológiai jellege miatt különbözik; a litván nyelvben a kontaminánsokat hagyományosan nem tekintik képződményeknek. Egyes új szavaknak azonban az összetételek és a kontaminánsok vonásai egyaránt megvannak, ezért nehéz őket egyértelműen egyik vagy másik csoportba sorolni. Egyes esetekben, például amikor a második tag végződése megváltozik (ami az összetétel jellemző jegye), elképzelhető, hogy ezt időnként analógia magyarázza (dvitakis – vö. bėgtakis). Felmerül a kérdés, hogy a morfológiai szóalkotás és a kontamináció módszerei, például az alaptő dezintegrációja és a kiinduló szavak fonetikai rövidítése, nem keveredhetnek-e időnként, illetve nem alkalmazhatók-e együtt. E feltevés ellenőrzéséhez jóval több adatot kell megvizsgálni.

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

Baltai.lt. Baltų žiñčios vartai. Internetes hozzáférés: http://www.baltai.lt/ [megtekintve 2019–03–11 és 2020–03–07].

Balteiro Isabel 2017: Emerging hybrid Spanish–English blend structures: ‘Summer-gete con socketines’. – Lingua 205, 1–14. Internetes hozzáférés: 10.1016/j.lingua.2017.12.010.

Barauskaitė Dalia 1985: Darybinė žodžių analizė: Metodinė priemonė, Šiauliai: Šiaulių pedagoginis institutas.

Bat-El Outi 1996: Selecting the Best of the Worst: The Grammar of Hebrew Blends. – Phonology 13(3), 283–328.

Bat-El Outi 2013: Blends. – Keith Brown (ed.), Encyclopedia of Hebrew Language and Linguistics, 371–343.

Bauer Laurie 1983: English Word-Formation, Cambridge: Cambridge University Press.

Brdar-Szabo Rita, Brdar Mario 2008: On the marginality of lexical blending. – Jezikoslovlje 9(1–2), 171–194. Elérhető: https://www.academia.edu/4389203/Jezikoslovlje_09_171_Brdar_Szabo_Brdar [megtekintve 2020–04–02].

DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, szerk. V. Ambrazas, 4., javított kiadás, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2006.

DŽ₂ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, felelős szerk. J. Kruopas, 2., bővített kiadás, Vilnius: Mintis, 1972.

DŽ₇ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, főszerk. S. Keinys, 7., javított és bővített kiadás, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012; elektronikus változat, 2015 (frissített verzió, 2017). Internetes hozzáférés: http://lkis.lki.lt/dabartinis [megtekintve 2019–02–03].

46

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai

Elsen Hilke 2008: Kontaminationen im Randbereich der deutschen Grammatik. – Deutsche Sprache: Zeitschrift für Theorie, Praxis, Dokumentation 36(2), 114–26. Internetes hozzáférés: https://doi.org/10.5282/ubm/epub.14541 [megtekintve 2020–01–03].

Girčienė Jurgita 2013: Stilistiniai naujadarai internete. – Šiuolaikinės stilistikos kryptys ir problemos, Vilnius: Edukologija, 78–88.

Gries Stefan Th. 2004: Shouldn’t it be breakfunch? A quantitative analysis of blend structure in English. – Linguistics 42(3), 639–667.

Gries Stefan Th. 2004a: Isn’t that Fantabulous? How Similarity Motivates Intentional Morphological Blends in English – Michel Achard és Suzanne Kemmer (ed.), Language, Culture, and Mind, 415–428.

Gries Stefan Th. 2004b: Some characteristics of English morphological blends. – Andronis, Mary A., Depenport, Erin, Pycha, Anne, Yoshimura, Keiko (eds.). Papers from the 38th Regional Meeting of the Chicago Linguistics Society 2, The Panels, Chicago: Chicago Linguistic Society, 201–216.

Hosseinzadeh Naghmeh Mirzaie 2014: New blends in English language. – International Journal of English Language and Linguistics Research 2(2), 15–26.

Kabašinskaitė Birutė 1998: Lietuvių kalbos liaudies etimologija ir artimi reiškiniai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Kabašinskaitė Birutė 2014: Etimologijos metmenys: istorija, teorija, skaitiniai, Vilnius: Eugrimas.

Keinys Stasys 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla.

Klubo metraštis – BC „Rytas“. Internetes hozzáférés: https://www.rytasvilnius.lt/lt/apie-mus/klubo-metrastis/ [megtekintve 2020–03–04].

KTŽ – Kalbotyros terminų žodynas, szerzők: K. Gaivenis, S. Keinys, Kaunas: Šviesa, 1990.

Lietuvos Respublikos terminų bankas. Internetes hozzáférés: http://terminai.vlkk.lt/ [megtekintve 2019–03–15 és 2020–04–17].

LAALPTŽ – Lietuvių–anglų ir anglų–lietuvių psichoanalizės terminų žodynėlis [Elektronikus forrás], szerk. T. V. Kajokas, V. Mickutė, B. Didžiokaitė, Vilnius: Lietuvos psichoanalizės draugija, 2011. Internetes hozzáférés: http://psichoterapija.org/zodynas [megtekintve 2020–04–17].

LKG – Lietuvių kalbos gramatika 1, szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965.

Straipsniai / Articles

47

DAIVA MURMULAITYTĖ

LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002), főszerk. G. Naktinienė; elektronikus változat, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (frissített verzió, 2017). Internetes hozzáférés: www.lkz.lt [megtekintve 2019-02-03].

LLV – Latviešu–lietuviešu vārdnīca, szerző: A. Butkus. Internetes hozzáférés: https://www.letonika.lv/groups/default.aspx?g=2&r=10621063 [megtekintve 2019–03–11].

López Rúa Paula 2002: On the structure of acronyms and neighbouring categories: A prototype-based account. – English Language and Linguistics 6.1, 31–60.

Mikelionienė Jurgita 2002: Analogija lietuvių kalbos žodžių daryboje. Potenciniai ir okazininiai dariniai. – Acta Linguistica Lithuanica 46, 73–80.

Marković Ivan 2009: Tri nehrvatske tvorbe: infiksacija, reduplikacija, fuzija. – Rasprave Instituta za hrvatski jezik i jezikoslovlje 35, 217–241.

Mikić Čolić Ana 2015: Word formation of Blends. – Mostariensia: časopis za društtovene i humanistinės žanostis 19(2), 21–36. Internetes hozzáférés: https://pdfs.semanticscholar.org/d7b2/b938660b3ebc9d4d724988978ae00510ae2b.pdf.

Miliūnaitė Rita 2014: Naujaĵieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje. – Acta Linguistica Lithuanica 71, 246–264.

Miliūnaitė Rita 2018: Naujažodžių pateikimas ir paieškos galimybės Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne. – Bendrinė kalba 91, 1–21. Internetes hozzáférés: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/91/Miliunaite_BK_91_straipsnis.pdf.

Murmulaitytė Daiva 2018: Kontaminacija ir lietuvių kalbos naujadara. – Kalba ir kontekstai 8(1), Vilnius: Lietuvos edukologijos universiteto leidykla, 60–70.

Murmulaitytė Daiva 2019: Lietuvių kalbos sudurtinių daiktavardžių naujadara ir bendrinės kalbos normos. – Baltu filologija 28(2), 107–122. Internetes hozzáférés: https://doi.org/10.22364/bf.28.2.03.

ND – Rita Miliūnaitė, Agnė Aleksaitė. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas [2011 óta folyamatosan bővülő internetes kézikönyv]. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Internetes hozzáférés: http://naujazodziai.lki.lt [megtekintve 2019-ben, 2020 január–áprilisában].

Orekhova Elena, Badelina Mariya 2019: Teaching students of non-linguistic specialties to translate telescopisms into Russian in texts of journalese style. – Amazonia investiga 8(19), 333–345.

Paulauskienė Aldona 1994: Lietuvių kalbos morfologija. Paskaitos lituanistams, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Paulauskienė Aldona 2007: Lietuvių kalbos morfologijos pagrindai, Kaunas: Technologija.

48

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai

Renner Vincent 2015: Lexical blendings as Wordplay. – Angelika Zirker, Esme Winter Froemel (ed.), Wordplay and Metalinguistic/Metadiscursive Reflection. Authors, Contexts, Techniques, and Meta-Reflection, 119–134. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110406719.

Renner Vincent 2019: French and English lexical blends in contrast. – Languages in Contrast 19(1), 27–47. Internetes hozzáférés: 10.1075/lic.16020.ren.

Skardžius Pranas 1943: Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Smetona Antanas 2005: Pagrindinių darybos būdų skyrimo klausimu. – Acta Linguistica Lithuanica 52, 83–89.

Soon, dictionary to describe clothes like whorts, cardigowns, treggings. Internetes hozzáférés: https://www.dnaindia.com/lifestyle/report-soon-dictionary-to-describe-clothes-like-whorts-cardigowns-treggings-1441592 [megtekintve 2019-03-10 és 2020-03-04].

Umbrasas Alvydas 2000: V. Mykolaičio-Putino literatūrologijos terminai su –inis, -ė formos dėmenimis. – Terminologija 6, 78–90.

Urbutis Vincas 2009: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Vaskelienė Jolanta 2019: Dėl darinių su baigmeniu -eivis, -ė. – Bendrinė kalba 92, 1–16. Internetes hozzáférés: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/92/Vaskeliene_BK_92_straipsnis.pdf.

Ефанова Лариса Г. 2015: Контаминация (материалы к словарю лингвистических терминов). Часть 1. Широкое и узкое понимание термина «контаминация». – Вестник Томского государственного университета. Филология 2(34), 14–22.

Ефанова Лариса Г. 2016: Контаминация. Часть 2. Основные разновидности контаминации. – Вестник Томского государственного университета. Филология 1(39), 5–14.

Лаврова Наталия А. 2008: Понятие контаминации: форма и содержание. – Вестник Московского государственного лингвистического университета. Актуальные проблемы современной английской лексикологии, Москва: Рема. Выпуск 552, 44–53.

Лаврова Наталия А. 2013: Контаминация как словообразовательная модель: структура, семантика, стилистика, прагматика: на материале современного английского языка. Автореферат диссертации на соискание ученой степени доктора филологических наук, Москва: Московский педагогический государственный университет, 1–48.

Straipsniai / Articles

49

DAIVA MURMULAITYTĖ

Прокопец А. П. 2006: Семантические модели словообразовательных контаминантов. – Ученые записки Таврического национального университета им. В. И. Вернадского. Серия «Филология». № 3, т. 19(58), 140–146.

Хрущева Оксана А. 2010: Универсальные особенности брендинга. – Вестник ВГУ. Серия: Лингвистика и межкультурная коммуникация 2, 187–189.

Az új összetételek elemzésének és osztályozásának fejtörői

ÖSSZEFOGLALÁS

Az új szavak elemzése gyakran kérdéseket vet fel keletkezésük, képzésük és osztályozásuk módjával kapcsolatban. A tanulmány célja a két vagy több szóból képzett litván neologizmusok atipikus képzési eseteinek áttekintése. Az elemzés a főnevekre, többnyire saját eredetűekre összpontosít, amelyek szerepelnek a The Database of Lithuanian Neologisms (DLN) adatbázisban. Ez a forrás 2019 elején mintegy 560 ilyen szót tartalmazott.

A saját eredetű összetételek 99%-a a litván nyelvben az összetétel fő típusaihoz tartozik, második tagjuk pedig vagy névszói, vagy igei. A DLN-ben azonban az atipikus összetételekre is akad néhány példa. Két összetétel (karkadienis ‘a „Kar kar” fagylalt jelképes születésnapja’, sėdnešė ‘nyeregbaba’) rendre egy hangutánzó indulatszóból és egy főnévből, illetve két igéből áll. A kiinduló szavak e szófaji kombinációit a litván grammatikák nem írják le az összetétel típusaiként.

Feltételezhető, hogy az adatok kézi gyűjtése miatt az újonnan képzett alkalmi szavakat atipikusságuk következtében könnyebben észreveszik és rögzítik, mint a potenciális szavakat, amelyekre a rendszer lehetőséget ad, és amelyek szükség esetén bármikor létrehozhatók. Emiatt az újonnan képzett alkalmi szavak aránya a DLN-ben magasabb lehet, mint a mindennapi nyelvhasználatban.

Az újonnan képzett alkalmi szavak képzésének gyakran többféle értelmezése lehetséges, és ezek meghatározzák, hogy az új szavakat az osztályozás egyik vagy másik csoportjába soroljuk-e. Ez hatással lehet a litván új szóalkotás tendenciáinak és innovációinak azonosítására.

Az olyan szavak, mint a saulėdengtės „napellenző”, a szóösszetétel és a képzés eredményei. Több más, ilyen típusú összetett szó is kisebb-nagyobb mértékben analógia útján jött létre, például a trešnėdra „cseresznyefaló” (vö. žmogėdra „emberevő”), valamint a galvapjūtė „fejvadászat – magas beosztású személyek nagy léptékű elbocsátása az átláthatóság és a megújulás érdekében, valdžiapjūtė

50

Acta Linguistica Lithuanica LXXXII

Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai

„a felelős személyek elbocsátásának hulláma”, kainapjūtė „árszüret – a kiskereskedelemben alkalmazott kedvezményes időszak”, (vö. rugiapjūtė „rozsaratás”).

A 30 analógiás összetett szó elemzése feltárja, hogy közülük néhány (pl. ausiratis „hallótávolságon belüli terület”, lėipuodis „kuktafazék”, noskaras „orrkarika”) ugyanahhoz a típushoz tartozik, mint azok az összetett főnevek, amelyek alapján létrejöttek (vö. rendre: akiratis „kilátás”, greitpuodis „kuktafazék”, auskaras „fülbevaló”). Az analógiás összetett szavak nagyobb részének összetétele azonban atipikus jellegű. Például a judamatis „mozgásmérő”, amely két igei komponensből áll (judėti „mozogni”, matuoti „mérni”), a második igei komponenst tartalmazó más összetett szavak analógiájára alakult. A prototípusok első komponense azonban főnévi, például: laikmatis „időzítő” (: laikas „idő” + matuoti „mérni”).

A szóvegyülés morfológiai jellegének hiányában különbözik a szóalkotástól. Hagyományosan a szóvegyülékeket nem tekintik a litván nyelvben képzett alakulatoknak. Számos neologizmus azonban az összetett szavak és a szóvegyülékek jellemzőivel egyaránt rendelkezik. Ezért nehéz őket egyértelműen bármelyik típusba besorolni. Egyes esetek, például a második komponens megváltozott ragozása (az összetétel tipikus jellemzője), analógiával magyarázhatók (dvirtaikis „kerékpárút” – vö. bėgakis „futópad”). Nem feltételezhető azonban az is, hogy a morfológiai szóalkotás és a szóvegyülés módszerei – például a tövek morfémikus széttagolása és a forrásszó fonetikai rövidülése – olykor kombinálódnak vagy együttesen alkalmazódnak? E feltételezés ellenőrzéséhez kiterjedtebb adatokra van szükség.

Beérkezett 2020. április 6-án.

DAIVA MURMULAITYTĖ

Litván Nyelvi Intézet, Petro Vileišio utca 5., Vilnius, LT–10308, Litvánia [email protected]

Straipsniai / Articles

51