Regina Kvašytė. OKTATÁSI TERMINOLÓGIAI SZÓTÁR. Šiauliai: Šiauliai Egyetemi Kiadó, 2005, 148 o.

2005-ben 200 példányban jelent meg Regina Kvašytė docens, a Šiauliai Egyetem Bölcsészettudományi Karának Litván Nyelvészeti és Kommunikációs Tanszékén oktató doktora által összeállított magyarázó, fordító Oktatási terminológiai szótár. Ez az első kísérlet arra, hogy a terminológiai tanulmányokhoz szükséges terminusok szótárát közreadják. Bár a terminusok számát sem az előszóban, sem a címlapon nem tüntették fel, a szótárnak több mint 230 terminust kell tartalmaznia. A kötetet A. Auk-soriūtė doktornő, a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának vezetője, valamint Jolanta Vaskelienė docens, a Šiauliai Egyetem Bölcsészettudományi Karának Litván Nyelvészeti és Kommunikációs Tanszékén oktató doktora lektorálta. A szótár a felsőoktatási intézmények nappali és levelező tagozatán tanuló, különböző szakos hallgatóknak, különösen a mesterképzésben részt vevőknek készült.

A tankönyv a Előszó (4), a bevezető rész – A szótár felépítése (5), a Rövidítések (7) és a Jelölések (7), a fő rész – a Terminológiai szótár (8–90), valamint az angol (91–94), orosz (95–98) és lett terminusok mutatóiból áll. Ezenkívül szerepelnek benne a terminuselemek (103–106) és a példaként szolgáló szavak (107–117) mutatói. A szótár végén találhatók a források (118–120), a szakirodalom (121–123), a kiegészítő szakirodalom (124–127) jegyzékei és a függelékek (128–148). Ahogy a szerző írja: „a szótár függelékében különféle területekhez és típusokhoz tartozó terminológiai szótárak ábrái és oldalainak mintái találhatók” (6).

Az oktatási szótár betűrendes, fészkes szerkezetű, magyarázó-fordító szótár. A címszavakban szereplő valamennyi terminus hangsúlyjelölést kapott. Hangsúlyozási pontatlanság nem fordul elő.

A szótár felépítését ismertetve a szerző megjegyzi, hogy a nemzetközi terminusok eredetét „nemzetközi terminológiai szótárak alapján” (5) határozták meg, a forrásjegyzék azonban csak egy, 2001-ben kiadott idegen szavak szótárát említi. Az idegen szavak etimonjai zárójelben szerepelnek. Megfigyelhető, hogy a nemzetközi terminusok extenziójának és intenziójának eredetmagyarázata eltér: lat. extensio ‘nyújtás, kiterjesztés, meghosszabbítás’ (extenzió), de lat. extensio ‘kiterjesztés’ (extenzionális definíció), lat. intensio ‘feszítés’ (intenzionális definíció), noha a lat. intentio jelentése ‘feszítés, törekvés’ (intenzió). Hiányzik a két szóból álló terminusok, a szóképzési komplexum (20), a grammatikai kategória (34), a grammatikai kapcsolat (34) etimológiája; vö. grammatikai jelentés (52), ahol a terminuselem nemzetközi eredetű. Pontosításra szorul a motiváció (lásd: szóképzési motiváció; 21), az internacionalitás (37), az internacionalizmus (37) és a kalk (38) eredete. Megfontolandó, szükséges-e magyarázni az idegen szavak eredetét. Legfeljebb egy oktatási szótárban.

166

Az oktatási terminológiai szótárban a szóalkotás, a lexikológia és más tudományágak terminusai is szerepelnek, miközben azt írják, hogy itt a terminológiai tanulmányokhoz szükséges terminusokat gyűjtötték össze. Arról nem esik szó, honnan származnak a definíciók. Talán maga a szerző írta őket…

A terminusok jelentésének magyarázata új sorban kezdődik. A jelentéseket többnyire tömören magyarázzák meg. A szótár érdekes sajátossága, hogy a terminusok magyarázatát különféle példák is kiegészítik, amelyeket a szerző illusztrációknak nevez (5). Kétséges az illusztrációk, vagyis egyes szavak képzési kapcsolatainak magyarázata, például: tarifikav-imas (: tarifikuoti; 18). Nyilvánvaló, hogy a tarifikavimas szó nem a tarifikuoti ige főnévi igenévi alakjából, hanem a múlt idejű tarifikavo alakból képződött (Keinys 1999: 39). Több hasonló pontatlanság is akad, például: mit-yba (: mįsti; 45), asmenav-imas (: asmenuoti; 45), emaliav-imas (: emaliuoti; 45) stb. A szókapcsolatok képzésére vonatkozó pontatlan magyarázatok félrevezetik az olvasót, különösen azt, aki még tanul.

Az oktatási terminológiai szótárban egyszerű terminus és összetett terminus szerepel, például: antonima és lexikai antonima, metaforikus terminus stb. Ezenkívül a egyszavas terminus címszó végén a „lásd” utalás arra irányít, hogy a terminus helyett az ajánlottabb terminust használjuk; ebben az esetben a szótár összeállítója szerint a egyszerű terminus (74) az előnyösebb, noha a terminológiai szakirodalomban az egyszavas terminus használata bevett.

Néhány terminus javításra szorul. A képzés helyett a szóalkotás használata ajánlott (KTŽ 1990; Keinys 1999: 115), továbbá a végződésképzés helyett a végződések képzése (KTŽ 1990; Keinys 1999: 109) volna megfelelő. További javítandó terminusok: hibrid képzés (= hibridek képzése), képzőképzés (= képzők képzése Keinys 1999: 112), prefixumképzés (= prefixumok képzése Keinys 1999: 112), képzési kényelmesség (= a képzés kényelmessége). Nem világos, miért szerepelnek a szótárban a determinálás, reterminizálás, standardizálás, terminizálás, transtermin izálás terminusok. Mivel a terminológiában általában jelenségről, dologról beszélünk, nem pedig cselekvésről, ezért az -áció képzővel ellátott terminusokat kellene használni, azaz: determináció, reterminizáció, standardizáció, terminizáció, transtermin izáció (vö. motiváció, denotáció stb.).

Érdekes, hogy az antonima meghatározása a következő: „E g y s z e r ű vagy ö s s z e t e t t t e r m i n u s vagy annak e l e m e, amely az adott tevékenységi területen használt, lényegi jegye alapján ellentétes, azonos kategóriájú fogalmat nevez meg. A Δ egy bináris oppozíció tagja, eredete szerint litván vagy nemzetközi.” A KTŽ 1990 az antonimákat „ellentétes jelentésű szavakként” határozza meg. Talán pontosabb lenne azt mondani

167

nem antonima, hanem antonim terminus. Ugyancsak pontosabb a szinonim terminus, nem pedig a szinonima (59).

Az előszóban akadnak stilisztikai apróságok, például: Ha egy terminus nem alkot fészket, betűrendben kerül be (= ábécérendben, 5) az első alkotóelem szerint (lásd KP 2003: 93). A szójegyzékben szereplő terminusok alkotóelemei és azok a szókapcsolatok, amelyekben használatosak, betűrendben (= ábécé szerint, 5) a terminusok alkotóelemeinek mutatójában vannak felsorolva (lásd KP 2003: 93).

A kiadvány valóban gondos munkával készült; mindössze egyetlen nyomdahibát találtak – asbėstcemen tis (= asbėstcemen tis). Ezek a megjegyzések semmiképpen sem csökkentik a Mokomasis terminologijos žodynėlis értékét. Gazdagítja a litván terminográfiát. A megjegyzések remélhetőleg hasznosak lesznek e szótár következő, tökéletesebb kiadásának előkészítésekor.

LITERATŪRA

Keinys St. 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai.

KP 2003: Kalbos patarimai 2: Sintaksė: 1. Linksnių vartojimas. Sudarė R. Miliūnaitė. Vyr. red. A. Pupkis, Vilnius.

KTŽ 1990: Gaivenis K., Keinys St. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas.

LoLėŽ 1996: Kuzavinis K. Lotynų–lietuvių kalbų žodynas, Vilnius.

TŽŽ 2001: Tarptautinių žodžių žodynas. Ats. red. A. Kinder ys, Vilnius.

VaitkTŽŽ 2003: Vaitkevičiūtė V. Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius (e. leidimas).

Aušra RIMKUTĖ

Gauta 2005-12-07

Lietuvių kalbos institutas

P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

E. paštas [email protected], [email protected]

168