SOCIALINĖS LINGVISTIKOS PROBLEMOS

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XIX (1979)

Kazys GAIVENIS

ÚJ LITVÁN ROVARNEVEK

I. Bevezető megjegyzések

§ 1. A terminusalkotási módok osztályozása nem esik teljesen egybe a szokásos szóalkotási tipológiával. A szóalkotás szempontjából a terminusképzési csoportokat a származékok képzési jelentése és az alapszavak nyelvtani jellege alapján különítjük el. Az igékből képzett származékokat rendszerint a következőképpen osztályozzuk: cselekvések, eszközök, cselekvők és az igei tulajdonság hordozóinak megnevezései, a cselekvés eredményeinek megnevezései, helynevek. A névszókból képzett származékok jellegzetesebb csoportjai: tulajdonságok megnevezései, a névszói tulajdonság hordozóinak és a foglalkozást űző személyeknek a megnevezései, hely- és gyűjtőnevek, kicsinyítő képzős alakok, valamint eredet és hovatartozás szerinti megnevezések. Mindegyik ilyen képzési csoporton belül terminustípusok különülnek el. Ugyanazt a megkülönböztető jegyet tükröző terminológiai fogalmak a nyelvben teljesen eltérő megnevezést kaphatnak, például: vörösbogár (Pyrochroa) Vab vab 146 és vöröske (Chryso­phanus) Vad vab 268, fényesbogár (Liliocrodrus) AAŽ 147 és fényeske (Epurea) Vad vab 139, fás (Trypodendron stb.) Vad kenк 163–164, favágó (Spondylis stb.) Vad vab 155–156, faanyagbogár (Eucnemis) L vab 50 stb. Terminológiai szempontból az azonos fajtájú terminusok (pl. korcsolyázó — Gerris, sírásó — Necrophus) szóalkotási szempontból tipológiailag különbözhetnek.

A terminológiai neologizmusok különféle szempontokból vizsgálhatók. Ebben a cikkben mindössze két feladatot tűzünk ki: 1) áttekinteni és értékelni a litván entomológiai rendszertan legtermékenyebb új szavainak és új terminusainak képzési módjait (a megkülönböztető jegyek alapján); 2) közreadni a szakterület jellegzetesebb litván új szavainak jegyzékét.

§ 2. Az entomológiai szakemberek adatai szerint Litvániában mintegy 14 000 rovarfaj él. Csak a bogarakból a köztársaságban körülbelül 3200 faj lehet. A fajok nagy részének egyáltalán nincs még litván neve. Ennek megfelelően e terminológiai rendszer kontinuuma még csak igen kis mértékben telt meg (lásd az 1. táblázatot). Más a helyzet a magasabb rendszertani egységekkel. Ezek száma nem olyan nagy. A rovarok (Insecta) osztálya összesen 2 alosztályt és 31 rendet foglal magában, mégpedig:

1. alosztály: Apterygota — elsődleges szárnyatlanok (= szárnyatlanok)

1. rend: Protura — csápnélküliek

2. rend: Podura (Collembola) — ugróvillások

3. rend: Diplura — kétfarkúak

4. rend: Thysanura — sörtefarkúak

2. alosztály: Pterygota — szárnyasok

A. Nem teljes [/= részleges/] átalakulású [/Hemimetabola/ rovarok

5. rend: Ephemeroptera — kérészek

6. rend: Odonatoptera (Odonata) — szitakötők

7. rend: Blattoptera (Blattoidea) — csótányok

8. rend: Mantoptera — imádkozó sáskák

9. rend: Isoptera — termeszek

10. rend: Plecoptera — álkérészek

11. rend: Embioptera — embiák

12. rend: Phasmoptera — botsáskák

13. rend: Orthoptera — egyenesszárnyúak

14. rend: Dermaptera — fülbemászók

9*

131

15. rend: Psocoptera (Copeognatha) — könyvtetvek

16. rend: Mallophaga — tolltetvek

17. rend: Anoplura — vérszívó tetvek

18. rend: Homoptera — egyenlőszárnyúak

19. rend: Hemiptera — poloskák

20. rend: Thysanoptera — tripszek

B. Teljes (= teljes) átalakulású (Holometabola) rovarok

21. rend: Coleoptera — bogarak

22. rend: Strepsiptera — legyezőszárnyúak

23. rend: Megaloptera — nagy szárnyúak

24. rend: Raphidioptera — kígyónyakúak

25. rend: Neuroptera — recésszárnyúak

26. rend: Mecoptera — skorpiólegyek

27. rend: Trichoptera — tegzesek

28. rend: Lepidoptera — lepkék

29. rend: Hymenoptera — hártyásszárnyúak

30. rend: Aphaniptera — bolhák

31. rend: Diptera — kétszárnyúak

A rendnevek között jelentős számban találhatók új alkotású nevek. A rovarcsaládok nevei lehetnek egyszavasak (a), de összetettek is (b), például: a) szitakötők (Calopterygidae) Vad vab 37, szitakötők (Aeschnidae) Vad vab 38, pajzspoloskák (Pentatomidae) Vad vab 76, vízipoloskák (Notonectidae) Vad vab 77; b) földi poloskák (Aradidae) Vad vab 77, valódi pajzstetvek (Diaspididae) Vad vab 70, fenyő-levéltetvek (Adelgidae) Vad vab 66, folyami szitakötők (Gomphidae) Vad vab 37 stb. A családneveknek nincsenek sajátos terminusaik, ezért e taxon újonnan alkotott nevei többé-kevésbé megegyeznek a nemnevek új alakjaival.

A nemzetközi rendszertani szabályok szerint a fajneveknek kéttagúaknak kell lenniük. A szóban forgó terület litván terminológiájában előfordulnak ilyen típusú egyszavas terminusok is, például: citromlepke (Gonepterix rhamni L.) Vad vab 256, nappali pávaszem (Vanessa io L.) Vad ken 89, cserebogár (Phylovertha horticola L.) Vad vab 200, Vad kenk 147, ászka (Porcello scaber L.) AAŽ 17 stb. A háromszavas litván fajnevek még gyakoribbak. Három típusba sorolhatók: 1) azok, amelyekben mindkét faji jelző ugyanazt az alaptagot jellemzi, és önmagukban nem alkotnak külön szókapcsolatot, például: sárga répabogár (Polymerus vulneratus Pz.) Vad vab 85, barna fenyőcincér (Tetropium castaneum L.) Vad vab 157; 2) azok, amelyekben mindkét melléktag külön szókapcsolatot alkot, és az alaptag faji jelzőjeként szerepel, például: vörös hereapion (Apion apricans Hbst.) Vad vab 179, fenyőgyökér-bagolylepke (Agrotis vestigalis Rott.) Vad vab 252; 3) azok, amelyekben az alaptaghoz kapcsolódó jelző külön szókapcsolatot alkot vele, a további jelző pedig nemcsak az alaptaghoz, hanem az egész jelzős szókapcsolathoz tartozik, például: erdei vöröshangya (Formica rufa L.) Vad vab 301, erdei takács-fűrészlégy (Pamphilius silvaticus L.) Vad vab 277 stb. A második típusú terminusok nehezen kerülhetők el, az első és a harmadik típusú terminusok pedig formailag egybeesnek a taxon alfajainak terminusaival. Továbbá az első típusú terminusok olykor a második típusúvá alakíthatók, ha mindkét melléktag ugyanarra a tárgyra utal, például: káposzta-szárormányos (Centhorrhynchus quadridens Panz.) AAŽ 216 → káposztaszár-ormányos stb. Az első típusú terminusok hátránya az alkotóelemeik sorrendjének ingadozása, például: juhar-lisztespajzstetű (Phenacoccus acerís Cocc.) Vad kenk 199, de lisztes szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni Geoffr.) Vad vab 70, füves sárga tűzmoly (Crambus lutellus Schiff.) Vad kenk 10, de rozsfenyő-ormányos (Coniocleonus glaucus turbatus Fahrs.) Vad vab 184, here-szürke levélormányos (Phytonomus meles) Vad kenk 43, de szürke répa-ormányos (Tanymecus palliatus F.) Vad kenk 43, berkenye-barna fűrészlégy (Pristipho-

¹A jegyzék a Vad vab 22–23 alapján készült.

132

ra geniculata Htg.) Vad kenk 237, de fehér berkenyelevélmoly (Argyresthia sorbiella Fr.) Vad kenk 237 stb.

A litván rovarnevek alkotásakor különféle nyelvi hibák is előfordulnak, például: sprakšiai (= spragšiai) (Elateridae) Vad vab 125, L vab 49, 109, 208, rezedvabalis

1. táblázat. A bogárcsaládok neve | A Litván SZSZK-ban élő fajok száma | A litván névvel ellátott fajok száma Haliplidae. Dumblivabaliai | 16 | 1 Dytiscidae. Dusios | 75 | 1 Gyrinidae. Sukčiai | 7 | 1 Trogidae. Smiltvabaliai | 2 | 1 Dryopidae. Kabliavabaliai | 14 | 1 Staphylinidae. Trumpasparniai | 346 | 4 Pselaphidae. Graibvabaliai | 26 | 1 Scydmaenidae. Piktvabaliai | 20 | 1 Catopidae. Urvavabaliai | 17 | 1 Anisotomidae. Kerpvabaliai | 21 | 1 Scaphidiidae. Valtvabaliai | 3 | 1 Orthoperidae. Puvesinukai | 3 | 2 Ptlliidae. Plunksnasparniai | 14 | 1 Dascillidae. Skiautvabaliai | 1 | 1 Helodadidae. Liūnvabaliai | 9 | 1 Eucinetidae. Karnavabaliai | 1 | 1 Lymexylonidae. Gręžikai | 3 | 1 Melyridae. Pūslavabaliai | 22 | 1 Lyctidae. Balanvabaliai | 1 | 1 Heteroceridae. Pjūklaušiai | 3 | 1 Throscidae. Blusvabaliai | 1 | 1 Eucnemidae. Medenvabaliai | 1 | 1 Byrrhidae. Kamuolvabaliai | 9 | 1 Sphaeritidae. Taigvabaliai | 1 | 1 Nitidulidae. Žvilgvabaliai | 35 | 3 Ostomatidae. Skydinukai | 5 | 2 Byturidae. Avietiukai | 2 | 1 Cucujidae. Plokščiavabaliai | 13 | 1 Phalacridae. Plikvabaliai | 5 | 1 Cryptophagidae. Slaptėdžiai | 24 | 1 Erotylidae. Kempinvabaliai | 5 | 1 Lathridiidae. Slaptavabaliai | 17 | 1 Mycetophagidae. Grybvabaliai | 7 | 1 Colydiidae. Siauravabaliai | 8 | 1 Cisidae. Luobvabaliai | 8 | 1 Endomychidae. Pelesiavabaliai | 2 | 1 Oedemeridae. Siaurasparniai | 12 | 1 Pythidae. Pūzravabaliai | 5 | 1 Pyrochoidae. Raudonvabaliai | 3 | 1 Anthicidae. Mitravabaliai | 8 | 1 Aderidae. Kaukavabaliai | 2 | 1 Rhipiphoridae. Vėduokliavabaliai | 1 | 1 Mordellidae. Kupravabaliai | 14 | 1 Alleculidae. Dulkagraužiai | 8 | 1 Anthribidae. Netikrastraubliai | 3 | 1 Összesen | 821 | 53

Megjegyzés. A táblázat az L vab alapján készült. Csak a jellegzetesebb bogárcsaládokat sorolja fel.

(= razetvabalis) (Bruchela) L vab 68, dohányos (= tabakinis) tripsz (Thrips tabaci Lind.) Vad vab 89, szempillás (= blakstienotasis) sitōnas (Sitona flavescens) Vad vab 182, szegélyes (= briaunotasis) dögbogár (Silpha carinata Hbst.)

133

L vab 88, kígyóhagymabogár (= smydrinis) (Crioceris duodecimpunctata L.) Vad kenk 137, fűzfa-levélbogár (= žilvitinis) (Phytodecta viminalis L.) L vab 152, nyírfa-zefírlepke (= zefyras) (Zephyrus betulae L.) AAŽ 370, törzsfúró-szövődarazsak (= liemenpilviai) (Phytophaga) ŽŪF 133, farkincás (= uodegčius) (Thecla) AAŽ 368, komorbogár (= niūrniavabalis) (Xylita) L vab 65, szikrázó futrinka (= žvitražygis) (Agonum) L vab 79 stb. A helytelen egyszavas terminusváltozatokat és az összetett terminusok átalakított alakjait a tanulmány jegyzékében javított formában közöljük (az ilyen terminusokat csillaggal jelöljük). A teljesen hibás új terminusokat egyáltalán nem említjük.

II. Terminusalkotási módok

§ 3. A Litvániában élő rovarfajok és más rendszertani egységek elnevezésekor napjainkban az entomológus szakemberek egyre ritkábban fordulnak a népnyelvhez. A megfelelő, fajra vagy nemre vonatkozó elnevezések megtalálása benne már eléggé nehézkes. A szóban forgó terület legnépszerűbb új szavainak és újonnan alkotott terminusainak létrehozási módjai (a rovarok megkülönböztető jegyeit figyelembe véve) ma többnyire a következők:

1. A nem elnevezéseként egy nem motivált, de könnyen azonosítható latin (vagy latinosított), litván nyelvtani alakra hozott terminust választanak, például: apionas < latin Apion Vad vab 179, antofora < latin Anthophora Vad vab 292, evatrija < latin Evatria Vad vab 223, klitra < latin Clytra Vad vab 165, osmija < latin Osmia Vad vab 293, sitonas < latin Sitona Vad vab 181 stb. A fajnévi tagok kialakítására ez a módszer, mondhatni, egyáltalán nem népszerű: mindössze néhány olyan fajnevet találunk, amelynek jelzője az adott fajt leíró vagy elkülönítő kutató vezetékneve, például: Radionov atkája (Caloglyphus radionovi Zachr.) AAŽ 21, Fokij atkája (Vasates foc-keui Nal. et Trones.) AAŽ 34, Mayr-gubacsdarázs (Rhodites mayri Schlecht.) Vad kenk 209, Schreber ganéjtúrója (Caccobius schreberi L.) L vab 96, Müller futrinkája (Agonum mülleri L.) L vab 80, Mordvilko-levéltetű (Aphis mordwilcoi Börn.) Vad kenk 231 stb. Más esetekben a fajnévi tag rendszerint litván, még akkor is, ha a nem neve nemzetközi. A litván fajnévi tagok ilyenkor nagyon gyakran tükörfordítások vagy részleges tükörfordítások, például: ibolyás apion ← Apion violaceum Kirby. Vad kenk 127, vesszős heszperia ← Augiades comma L. Vad vab 269, négysávos strangália ← Strangalia quadrifasciata L. Vad vab 155, ötpontos tichiusz ← Tychius quinquepunctatus L. Vad kenk 36 stb.

2. A nem (vagy más egység) megkülönböztető jegyéül egy rokon, közeli nem (vagy más egység) szolgál. Az ilyen újonnan alkotott nevek leggyakrabban: a) képzős származékok és b) összetett szavak, például: a) kis ugróka (Tetrix)←ugróbogár (Cicindela) Vad vab 52, kis moly (Stigmella)←moly (Gracilaria) Vad kenk 204, levéltetűke (Psylla)←poloska (Cimex) stb. Vad vab 63; b) viráglegy (Syrphus)←légy (Musca) Vad vab 322, tokosmoly (Coleophora)←moly (Gracilaria stb.) Vad kenk 139 stb. Erre a célra igen kevés produktív képzőt használnak: a kicsinyítő képzők közül az -ukas(-ukė), -elis(-elė), -utis(-utė) stb. Az L vab különösen kiterjesztette e csoport összetett terminusainak képzését, például: futrinka→pompás futrinka (Calosoma), díszes futrinka (Carabus), erdei futrinka (Leistus), szemölcsös futrinka (Elaphrus), ásó futrinka (Clivina), bajszos futrinka (Bembidion), fa-futrinka (Tachyta), moha-futrinka (Trechus), mocsári futrinka (Patrobus), réti futrinka (Badister) stb. L vab 74 és köv. Az ilyen terminusok némelyikének motivációja nem világos (például ásó futrinka, bajszos futrinka stb.), vagy első tagjuk származékos, összetett tő, ezért a terminológiában sosem célszerű egyetlen típust válogatás nélkül túlzottan kiterjeszteni.

134

3. A nem vagy a faj megkülönböztető jegyéül a rovar élőhelyét választják, amely sok esetben egybeesik táplálékával. Ilyenkor a nem neve ritkán képzett utótaggal, például: földi (Agrotis)←föld (földi) Vad kenk 271, málnás (Byturus)←málna (málnai) Vad vab 141, hajdinás (Phyllopertha)←hajdina (hajdinai) Vad vab 200, erdei (Trypodendron)←fa Vad vab és így tovább. A rovarnemek nevei ilyen esetben többnyire összetett szavak, amelyek második tagja -bogár (ritkábban), vagy -rágó (-evő) (gyakrabban), például: moszatbogár (Haliplus) Vad vab 104, taplóbogár (Triplax) Vad vab 142, hódbogár (Platypsyllus) L vab 37, háncsbogár (Lyctus) L vab 47, gombabogár (Mycetophagus) L vab 58, gyökérrágó (Hepialus) Vad vab 212, kéregrágó (Pityogenes) Vad vab 193, dögfaló (Aclypea) Vad vab 118, gyümölcsfaló (Laspeyresia) Vad vab 222, és így tovább. Az ilyen típusú fajnevek jelzőit rendszerint -inis, -ė utótagú melléknevekkel fejezik ki, amelyek közül sok tükörfordítás vagy részleges tükörfordítás, például: egreslevéltetű←Aphis grossulariae Kalt. Vad vab 69, erdei futrinka←Cicindela silvatica L. Vad vab 95, mezei futrinka←Carabus arvensis Hbst. Vad vab 100, borsózsizsik←Bruchus pisorum L. Vad vab 171, hársfalepke←Mimas tiliae L. Vad vab 246, és így tovább.

4. Ha a nem megkülönböztető jegye a rovar testének (vagy valamely testrészének) különféle sajátossága, az új elnevezések kialakítására viszonylag ritkán használt képzőket alkalmaznak, például: bóbita→bóbitás (Cerura) Vad vab 247, púp→púposka (Raphidia) Vad vab 202, pajzs→pajzska (Ostama) Vad vab 140. Az entomológiai rendszertani terminológiában az összetett szavak is ritkák ilyen esetben, például: rejtett ormányos (Centhorrhynchus) A AŽ 214, bunkóscsápúak (Rhapalocera) Vad vab 262, és így tovább. Ez a jegy nem túl népszerű a fajnevek alkotásakor sem: a) határozott melléknevek vagy igenevek; b) -inis, -ė utótagú melléknevek és c) összetett melléknevek esetében, például: a) barázdált cincér (Rhagium inquisitor L.) Vad vab 154; b) felkiáltójeles bagoly (Agrotis exclamationis L.) Vad vab 252; c) hosszúnyelvű szender (Macroglossum stellatarum L.) Vad vab 246, és így tovább.

A nemek és fajok viszonylag népszerű megkülönböztető jegye a rovar egész testének vagy valamely testrészének színe. A nemek nevei ilyenkor képzős származékok (a), végződéses származékok (b) és összetett szavak (c), például: a) fehér→fehérke (Pieris) Vad vab 264, bronzszínű→bronzbogár (Cetonia) Vad vab 200; b) sárgás→sárgáslepke (Colias) Vad vab 265, kékes→kékeslepke (Callophrys) Vad vab 268; c) tarka→tarkabogár (Thanasimus) Vad vab 124, fehér→fehérszárnyú (Trialeurodes) Vad vab 64, és így tovább. Ez a jegy a fajnevekre is meglehetősen jellemző: az egész test színére utaló tagokat rendszerint határozott melléknevek vagy -inis, -ė utótagú melléknevek fejezik ki (a), míg az egyes testrészek vagy szervek színét összetett melléknevek jelölik (b), például: a) zöld aranyszemű (Chrysopa adspersa WSm.) Vad vab 204, fekete szőrbogár (Attagenus pellio L.) Vad vab 135, ibolyaszínű kéregbogár (Hylurgops palliatus Gyll.) Vad vab 192; b) sárgaszegélyű futrinka (Nebria livida L.) Vad vab 100, vörösfejű taplóbogár (Triplax russica F.) Vad vab 142, kék szárnyú sáskaféle (Oedipoda coerulescens L.) Vad vab 52, és így tovább.

5. Valamivel ritkábban a rovarnem megkülönböztető jegyéül az emberi tevékenységre jellemző tulajdonságot választják. Minden ilyen elnevezés átvitt jelentésű személymegnevezésből alakult ki, például: varrónő (Ptinus) Vad vab 133, hajós (Papilionidae) Vad vab 263, sírásó (Necrophorus) Vad vab 117, faragó (Blastophagus), kőműves (Osmia) Vad vab 293, és így tovább. A fajnevek ma ritkábban keletkeznek e jegy alapján, a rendszertani terminológia hagyományos rétegében azonban gyakran találni hasonló elnevezéseket, például: ácscincér (Ergates faber L.) Vad vab 153, szerzeteslepke (Lymantria monacha L.) Vad vab 240, énekes sáska (Tettigonia cantans Fuessl.) Vad vab 49, és így tovább.

135

III. Jellegzetesebb litván új képzések jegyzéke²

Szemesfutrinka (1) — a folyók és tavak partján, közvetlenül a víz mellett előforduló bogár. Két faja ismert: kéktalpú sz. (Elaphrus cupreus Duft.) és zöldtalpú sz. (E. riparius L.) L vab. 76—77.

Ezüstlepke (2) — ezüstszürkés lepke, amelynek hernyói különféle erdei és gyümölcsfákat károsítanak. Egy faja ismert: ezüstös e. (Phalera bucephala L.) Vad vab. 248.

Korai kérészek (2) — a szárnyas rovarok rendje (Plecoptera) Vad vab 23.

Álbogár (1) — házakban és raktárakban élő, élelmiszereket, prémeket stb. károsító kártevő. Két faja ismert: közönséges á. (Ptinus fur L.) és selymes szőrű á. (Niptus hololeucus Fald.) Vad vab 133—134.

Málnabogár (2) — olyan kis bogár, amelynek lárvái a málna virágaiban és bogyóiban élnek. Egy faja ismert: közönséges m. (Byturus tomentosus F.) Vad vab 141.

Háncsbogár (1) — olyan bogár, amelynek lárvái lombhullató fák kérge alatt élnek. Egy faja ismert: egyenes oldalú h. (Lyctus linearis Gz.) L vab 47.

Fehérszárnyú (2) — apró, molyra hasonlító rovar, amely üvegházakban és fákon él. Több faja ismert: juharon élő f. (Aleurochiton acerinis Haupt.), üvegházi f. (Trialeurodes vaporarium Westw.) L vab 64—65.

Szakállasfutrinka (1) — nedves helyeken, korhadékban és trágyában található apró bogár. Két faja ismert: négypettyes sz. (Bembidion quadrimaculatum L.) és barna lábú sz. (B. lampros Hbst.) L vab 77.

Hódbogár (1) — a hódok parazitája. Egy faja ismert: közönséges h. (Platyp­sullus castoris Rits.) L vab 37.

Szőrtelen (2) — igen apró rovar, amely az erdei avarban, mohában és tuskókban él. Egy faja ismert: közönséges sz. (Eosentomon transitorum Berl.) Vad vab 27.

Halványfejű (2) — fajjelző: h. púposka (Raphidia xanthostigma Schum.) Vad vab 202.

Fényesbogár (1) — gyümölcsfákat károsító rovar. Több fajt írtak le: szilvafényesbogár (Anthaxia nitidula) stb. AAŽ 141.

Fénybogár (2) — a fák kérge alatt és a fában élő rovar. Sok fajt írtak le: nagy fénybogár (Chalcophora mariana L.), közönséges fénybogár (Ancylochira rustica L.) stb. Vad vab 130—131.

Bolhabogár (1) — bogár, amelynek lárvái öreg nyírfák kérge alatt fejlődnek. Egy fajt írtak le: tarajos bolhabogár (Throscus carinifrons Bonv.) L vab 49.

Bronzbogár (2) — zöldes, különféle füveken élő, a lemezescsápú bogarak családjába tartozó bogár. Egy fajt írtak le: közönséges bronzbogár (Cetonia aurata L.) Vad vab 200.

Buzogánylepkék (2) — a nappali lepkék egyik sorozata (Rhopalocera). Vad vab 262.

Vitorlások* (1) — nagy termetű és díszes lepkék családja; repülés közben ritkán csapkodnak a szárnyukkal, inkább csak siklanak a levegőben (Papilionidae). Vad vab 263.

Szivarsodró bogár (1) — bogár, amelynek lárvái a fák leveleiből sodort „szivarokban” élnek. Sok fajt írtak le: nyírszivarsodró (Deporans betulae L.), mogyorószivarsodró (Apoderus coryli L.), nyárfaszivarsodró (Byctiscus populi L.) stb. Vad vab 172—173.

Palántarágó (1) — a cukorrépát károsító apró, nem ugró bogárka. Egy fajt írtak le: répapalántarágó (Atomaria linearis Steph.) Vad kenk 73.

Trágyabogár (1) — állóvizekben, trágyában, rothadó növényi maradványokban stb. élő bogarak családja. Több fajt írtak le: közönséges trágyabogár (Hydrons caraloides L.), vörös vállú trágyabogár (Sphaeridium scarabeoides L.) stb. Vad vab 137.

Foltos szárnyú (2) — fajjelölő megnevezés: foltos fénybogár (Ancylochira haemorrhoidalis Hbst.) Vad vab 130.

Csalánlepke (2) — egy csalánleveleken élő hernyójú lepkefaj egyszavas neve (Vanessa urticae L.). Vad vab 266.

Bagolylepke (2) — olyan rovar, amelynek lárvái a mezőgazdasági növényeket károsítják. Sok fajt írtak le: felkiáltójeles bagolylepke (Agrotis exclamationis L.), vetési bagolylepke (Agrotis segetis Schiff.) stb. Vad kenk 271—272.

Nedvességkedvelő (2) — egy zöldségeket pincékben, melegágyakban és üvegházakban károsító rovarfaj egyszavas neve (Porcellio scaber Latr.). AAŽ 17.

Porfaló (1) — bogár, amelynek lárvái korhadó fában élnek. Egy fajt írtak le: = faevő porfaló (Pseudocistella cerambycoides L.). Vad vab 147.

Mocsárjáró (1) — fekete vagy sötétbarna bogár, nedves helyeken, különösen folyó- és tópartokon található. Egy fajt írtak le: fekete mocsárjáró (Patrobus excavatus Pk.) L vab 78.

Iszapevő bogár (1) — algákkal táplálkozó vízi bogár. Egy fajt írtak le: folyami iszapevő bogár (Haliplus fluviatilis Anbc.) Vad vab 104.

Dögbogár (3ᵇ) — nagy termetű bogár, amely dögön és rothadó gombákban él. Több fajt írtak le: fekete d. (Necrophorus humator F.) és feketés d. (N. vespilloides Hbst.) Vad vab 117—118.

²A jegyzékben szereplő neologizmusok közül néhány már bekerült a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas 2. kiadásába (1972). Az akadémiai Lietuvių kalbos žodynas 1—10. köteteiben ezeket a neologizmusokat (az A—P betűk szerint) még nem találjuk meg.

136

Huszonnégy-pettyes (2) — faji jelző: h. katicabogár (Subcoccinella vigintiquatuorpunc­tata L.) Vad vab 143.

Kétfarkú pikkelyke (2) — a földben, az erdei avarban, kövek alatt élő fehéres rovar. Egy fajt írtak le: közönséges k. (Campodea plusiochaeta Silv.) Vad vab 28.

Bújtatóbogár (1) — beteg és kiszáradt fák faanyagában élő bogár. Egy fajt írtak le: közönséges b. (Bostrychus capucinus L.) Vad vab 131.

Szőrösbogár (1) — az erdők szélén, lehullott levelek alatt élő bogár. Egy fajt írtak le: közönséges sz. (Lagria hirta L.) L vab 62.

Szőrösfutrinka (1) — növényevő bogár, amely mezőkön és kertekben található. Két fajt írtak le: közönséges sz. (Ophonus rufipes Deg.) és külső sz. (O. calceatus Duft.) L vab 81.

Nünüke (1) — kúszó bogár, amely tavasszal száraz fenyvesekben található. Egy fajt írtak le: közönséges n. (Meloe proscarabaeus L.) Vad vab 146.

Sárgafoltos (2) — faji jelző: s. földibagoly (Rhyacia C-nigrum L.) AAŽ 339.

Sárgák (4) — sárga színű lepke a fehérlepkefélék családjából. Két fajt írtak le: mezei s. (Colias hyale F.) és lápi s. (Colias palaeno L.) Vad vab 265.

Sárgaszárnyú (2) — lágyszárú növényeket, valamint málnát és szedret károsító lepke. Egy fajt írtak le: feketeöves s. (Triphaena fimbria L.) AAŽ 341.

Erdőfutrinka (1) — lombos és vegyes erdők avarában, valamint lehullott levelek alatt élő bogár. Egy fajt írtak le: rozsdás e. (Leistus ferrugineus L.) L vab 76.

Tapogatóbogár (1) — nedves helyeken élő apró ragadozó bogár. Egy fajt írtak le: vörös t. (Pselaphus heisei Hbst.) L vab 39.

Szitakötő (2) — folyók és patakok partján élő rovar. Két fajt írtak le: fénylő sz. (Calopteryx splen-dens) és karcsú sz. (C. virgo L.) Vad vab 39.

Fúróbogár (2) — legyengült és kiszáradt fák kérge alatt élő bogár. Egy fajt írtak le: lombos f. (Eletroides dermestoides L.) L vab 45.

Gombabogár (1) — nagyon apró bogár, amely biológiailag a gombákhoz kötődik. Egy fajt írtak le: fenyő-g. (Mycetophagus piceus F.) L vab 58.

Gubacslevéltetű (1) — fajjelző: g. szillevéltetű (Tetraneura ulmi) Vad vab 68.

Gubacsszúnyog (1) — apró rovar, amelynek lárvái a növények rügyeiben és terméseiben élnek. Sok fajt írtak le: búza-g. (Contarinia tritici Kby.), borsó-g. (C. pisi Winn.) stb. Vad vab 311.

Gubacsdarázs (1) — apró, sötét színű kártevő rovar. Néhány faját írták le: málnag. (Diastrophus rubi Bche.), rózsag. (Rhodites rosae L.) stb. Vad kenk 206, 209.

Fekete ásóbogár (2) — fajjelző: f. temetőbogár (Necrophorus vespilloides Hbst.) Vad vab 118.

Vízi fátyolka (2) — vízparton élő rovar. Egy faja ismert: közönséges v. (Sialis lutaria) Vad vab 201.

Vízi bogár (1) — vízparton élő, apró növényevő bogár. Egy faja ismert: Megerle-féle v. (Helmis maugei megerlei Duft.) L vab 37.

Szúbogár (2) — fajjelző: sz. bolhabogár (Throsc(us) carinifrons Bonv.) L vab 49.

Gombbogár (1) — homokos helyeken található rovar. Egy faja ismert: közönséges g. (Byrrhus pilula L.) Vad vab 135.

Moly (2) — apró lepke, amelynek hernyói a gyümölcsfákban és gyümölcsbokrokban tesznek kárt. Néhány fajt írtak le: rózsamoly (Stigmella anomalella Goze.), almamoly (S. aenella Hein.) stb. AAŽ 237–238.

Kéregbogár (1) — a szúfélék családjába tartozó lombosfakártevő. Néhány fajt írtak le: nagy k. (Hylesinus crenatus L.) Vad kenk 230, kis k. (H. fraxini Panz.) Vad kenk 223 stb.

Cincér (1) — a cincérfélék családjába tartozó bogár. Két fajt írtak le: fűzfadarázs-c. (Lamia textor L.), fűrészbogár-c. (Pritonus coriarius L.) Vad vab 154, 158.

Szivacsbogár (1) — apró bogár, amely szivacsokban és korhadó fában él. Egy faja ismert: vörös fejű sz. (Triplax russica F.) Vad vab 142.

Tarka moly (1) — apró, esténként repülő lepke, amelynek hernyói gyümölcsfák leveleivel táplálkoznak. Néhány fajt írtak le: gyümölcsfamoly (Lithocolletis blancardella F.) stb. AAŽ 253.

Gyilkosbogár (1) — az azonos nevű család (Cleridae) ragadozó bogara. Két fajt írtak le: méhgyilkosbogár (Trichlodes apiarius L.) és közönséges g. (Thanasimus formicarius L.) Vad vab 124.

Zuzmóbogár (1) — apró bogárka, amely gombákban és szivacsokban él. Egy faja ismert: vörös vállú z. (Anisotoma humeralis F.) L vab 41.

Négypettyes (2) — fajjelző: n. futrinka (Hister quadrinotatus Scr.) Vad vab 121.

Négypettyes (2) — fajjelző: katicabogár (Coccinella quatuordecimpustulata L.) Vad vab 144.

Kéregbogár (1) — hosszúkás, sötétbarna bogár, lárvái korhadó nyírfák, fenyők és tölgyek kérge alatt élnek. Egy fajt írtak le: Schneider-kéregbogár (Boros schneideri Pz.) L vab 66.

Szúbogár (2) — sötétbarna bogár, a fenyők kártevője. Két fajt írtak le: nagy szúbogár (Blastophagus piniperda L.) és kis szúbogár (B. minor Hart.) Vad vab 191–192.

Zsebmoly (1) — fajjelző: zsebmoly (Callisto guttea H. W.) Vad kenk 152.

Parti legyek (2) — víz közelében előforduló apró legyek családja (Ephydridae) AAŽ 408.

137

Dögbogár (2) — dögben, rothadó növényi maradványokban stb. élő, apró, fekete, nagyon kemény bogár. Több fajt írtak le: dögön élő dögbogár (Hister cadaverinus Hoffm.), négyfoltos dögbogár (H. quadrinotatus Scr.). Vad vab 121.

Vízi bogár (1) — vízben élő bogár. Több fajt írtak le: mocsári vízibogár (Hydraena palustris L.), barna vízibogár (Enochrus frontalis Er.) stb. L vab 84–85.

Bóbitás (2) — közepes méretű, szőrös éjjeli lepke. Egy fajt írtak le: nyírfán élő bóbitás (Cerura bicuspis Bk.) Vad vab 247.

Púposbogár (1) — fürge bogár, különféle növények virágain, gombákon és száradó fatörzseken található. Egy fajt írtak le: közönséges púposbogár (Mordella fasciata Fabr.) L vab 64.

Fejbogár (2) — olyan rovar, amelynek falánk lárvái növényi kártevőket pusztítanak. Több fajt írtak le: halványszemű fejbogár (R. xanthostigma Schum.), vékonyorrú fejbogár (Raphidia ophiopsis L.) Vad vab 202.

Levélfutó (1) — lapos bogár, különféle növényeken található. Egy fajt írtak le: keresztes levélfutó (Lebia crux-minor L.) L vab 82.

Levélormányos (2) — apró bogár, főként takarmánynövényeket károsít. Több fajt írtak le: lucernalevél-ormányos (Phytonomus variabilis Hbst.), bükköny-levélormányos (Ph. pedestris Payk.) stb. Vad kenk 48.

Levélvágó (1) — fajjelző: levélvágó méh (Megachile centuncularis L.) Vad kenk 147.

Mezei futrinka (1) — a gabonakalászt és a zöldségek magvait károsító bogár. Több fajt írtak le: közönséges mezei futrinka (Amara plebeja Gyll.), vöröslábú mezei futrinka (Amara aulica Panz.) AAŽ 105 stb.

Egyenlőszárnyúak (2) — a szárnyas rovarok rendje (Homoptera) Vad vab 23.

Lenbogár (1) — apró bogár, a len kártevője. Több fajt írtak le: fekete lenbogár (Longitarsus parvulus Payk.), kék lenbogár (Aphthona euphorbiae Schrank.) stb. Vad kenk 71.

Mocsári bogár (1) — növényevő bogár, tavak, lassú folyású folyók partján, pocsolyákban és nedves réteken található. Egy faja ismert: a nádicsíkbogár (Cyphon variabilis Thunb.) L vab 44.

Medvelepke (2) — olyan lepke, amelynek bábjai vastag, szőrrel borított gubókban fejlődnek. Több faja ismert: csalán-medvelepke (Spilosoma urticae Esp.), útifű-medvelepke (Parasemia plantaginis), vörös medvelepke (Arctia caja L.) stb. Vad vab 237.

Szivacsbogár (1) — szivacsbogárféle, amely szivacsokban vagy szújáratokban él. Egy faja ismert: bordás szivacsbogár (Ditoma crenata F.) Vad vab 142.

Zsákhordó moly (1) — apró lepke, amelynek hernyói levéldarabokból készített zsákokban élnek. Néhány faja ismert: almalevél-zsákhordó moly (Incurvaria oehlmanniella Tr.) stb. AAŽ 242.

Zsákoslepke (2) — szürkésrózsaszínű lepke, amelynek hernyói pókhálós zsákokban élnek. Egy faja ismert: egyszínű zsákoslepke (Canephora unicolor Hf.) Vad vab 227.

Hüvelyfurkáló (1) — növényi kártevő, amelynek lárvái hüvelyekben élnek. Néhány faja ismert: lóhere-hüvelyfurkáló (Lithocolletis nigroscentella Logan.), lucerna-hüvelyfurkáló (Caleophora cartilaginella F.) Vad kenk 73.

Imádkozó sáskák (2) — a szárnyas rovarok rendje (Manoptera) Vad vab 23.

Zygaena-lepke (2) — közepes méretű lepke, erdőszéleken és erdei tisztásokon él. Két faja ismert: réti csüngőlepke (Zygaena filipendulae L.) és zöld csüngőlepke (Procris statices L.) Vad vab 228.

Iszapbogár (1) — homokos állóvizek iszapjában élő bogár. Egy faja ismert: fekete iszapbogár (Georissus crenulatus (Gossi.) L vab 48.

Partfutóbogár (1) — fekete bogár, amely folyók és tavak nedves parti homokjában és kövek alatt él. Egy faja ismert: sárgamellű partfutóbogár (Nebria livida L.) L vab 76.

Korhadékbogár (1) — bogár, amelynek lárvái korhadó fában fejlődnek. Egy faja ismert: barna lábú korhadékbogár (Eucnemis capucina Ahrens.) L vab 50.

Fafutóbogár (1) — fekete, fényes bogár, amely szújáratokban él. Egy faja ismert: közönséges fafutóbogár (Tachyta nana Gyll.) L vab 77.

Fenyőkéregbogár (1) — tűlevelű fák kártevője. Néhány faja ismert: tölgyfa-kéregbogár (Xyloterus domesticus L.), sávos fenyőkéregbogár (Trypodendron lineatum Oliv.) Vad vab 193, páratlan fenyőkéregbogár (Anisandrus dispar Fabr.) Vad kenk 163–164.

Fadöntő bogár (1) — a cincérfélék családjába tartozó bogár. Néhány faja ismert: négypettyes fadöntő (Pachyta quadrimaculata K.), rövid fadöntő (Spondylis buprestoides L.) Vad vab 155–156.

Kékeslepke (4) — kékes színű, kártevő lepke. Néhány faja ismert: közönséges boglárka (Lycaena icarus Rott.) Vad vab 268, mindenevő kékeslepke (Cyaniris aríogalus L.) stb. Vad kenk 197.

Medvelepke (2) — kártevő lepke, amelynek hernyói igen szőrösek. Néhány faja ismert: gyapjas medvelepke (Arctia caja L.), fehér medvelepke (Spilosoma lubricipeda L.) stb. Vad kenk 192–193.

Lisztlevéltetű (1) — a szilvát károsító levéltetű. 1 faja ismert: szilva-lisztlevéltetű (Hyalopterus pruni Fabr.) Vad kenk 175.

Minadaris (1) — fajjelző: málnalevél-fűrészlégy (Entodecta pumila Scl.) Vad kenk 204.

Aknamoly (1) — apró káros molylepke, amelynek hernyói aknákat, meghatározott alakú járatokat rágnak. Több faja ismert: málnalevél-aknamoly (Stigmella rubivora Wck.), herelevél-aknamoly (Lithocolletis nigroscentella Logan.) stb. Vad kenk 44, 204.

138

Aknalégy (1) — apró káros légy, amelynek lárvái aknákat, meghatározott alakú járatokat rágnak. Sok faja ismert: herelevél-aknalégy (Agromysa nana Mg.), borsó-aknalégy (Liriomyza congesta Beck.) stb. Vad kenk 44.

Virágjáró bogár (1) — apró, fürge bogár, amely különféle virágokon található. 1 faja ismert: egyszarvú virágjáró bogár (Notoxus monoceros L.) L vab 63.

Kőművesméh (1) — egy kétszavas nemnév jelzője: kőművesméhek (Osmia) Vad vab 293.

Rejtettormányos (2) — kis bogár, zöldségkártevő. Sok faja ismert: káposztarejtettormányos (Centhorhynchus rapae Gyll.), mák-rejtettormányos (C. macula — alba Hbst.) AAŽ 214.

Penészbogár (1) — szivacsokban és korhadó fában élő bogár. 1 faja ismert: katicabogárféle penészbogár (Endomychus coccineus L.) L vab 60.

Sarlószárnyú lepke (2) — sárgásbarna szárnyú lepkefaj, hernyói nyíren és égeren találhatók. 1 faja ismert: nyírsarlószárnyú (Drepana falcataria L.) Vad vab 243.

Mezei futrinka (1) — erdőkben, réteken és mezei utakon élő bogár. 1 faja ismert: kétfoltos mezei futrinka (Badister bipustulatus F.) L vab 78.

Gyászbogár (1) — nedves erdei avarban élő ragadozó bogár. 1 faja ismert: barna gyászbogár (Scydmaenus rufus Müll.) L vab 40.

Szürke sávos (2) — fajjelző: szürke kis fehérlepke (Lepitidia sinapis L.) AAŽ 366.

Pattanóbogár (1) — fekete bogár, lárvái fák taplógombáiban fejlődnek. 1 faja ismert: fekete pattanóbogár (Sphindus dubius Gyll.) L vab 56.

Tollasszárnyú lepke (2) — apró lepke, vékony potrohhal és nagyon hosszú lábakkal. 1 faja ismert: közönséges tollasszárnyú (Pterophorus monodactylus L.) Vad vab 231.

Fűrészbogár (2) — tavak és folyók partjainak nedves homokjába vagy iszapjába vájt üregekben élő bogár. 1 faja ismert: sárga fűrészbogár (Heterocerus fenestratus Thunb.) L vab 48.

Meztelen bogár (1) — apró bogár, amely különféle virágokon található. 1 faja ismert: cickafarkas meztelen bogár (Olibrus millefolii Pk.) L vab 55.

Laposbogár (1) — lapos, sötétbarna bogár, amely károsítja a gabonát. Két fajt írtak le: rozsdabarna laposbogár (Laemophloeus ferrugineus Steph.) és suriname-i laposbogár (Oryzaephilus surinamensis L.) AAŽ 149.

Díszfutrinka (1) — nagy termetű, röpképtelen, hasznos bogár, amely szántóföldeken, réteken és különösen erdőkben fordul elő. Több fajt írtak le: nagy díszfutrinka (Carabus coriaceus L.), kerti díszfutrinka (Carabus hortensis L.) stb. L vab 74–75.

Hólyagbogár (1) — közepes méretű bogár, amely lágyszárú és alacsony növésű növényeken él. Két fajt írtak le: karcsú hólyagbogár (Dolychosoma lineare Rossi.) AAŽ 126 és zöld hólyagbogár (Malachius aeneus L.) L vab 46.

Fenyőbogár (1) — fekete, sárgás szőrökkel borított bogár. Egy fajt írtak le: gyűrűs fenyőbogár (Rhinomacer attelaboides F.) L vab 68.

Fakéregbogár (1) — fák kérge alatt és fában élő bogár. Egy fajt írtak le: közönséges fakéregbogár (Pytho depressus L.) L vab 61.

Vörösszárnyú lepke (2) — olyan lepke, amelynek elülső szárnyai vörösek. Egy fajt írtak le: pettyes vörösszárnyú lepke (Chryso- phanus phleas L.) Vad vab 268.

Vörösbogár (1) — erdőkben, virágokon élő bogár. Egy fajt írtak le: közönséges vörösbogár (Py- rochroa coccinea L.) Vad vab 146.

Vörösfutrinka (1) — szőrös bogár, szárnyfedőin két vörös folttal, homokos helyeken fordul elő. Egy fajt írtak le: keresztes vörösfutrinka (Panagaeus crux — major L.) L vab 78.

Barnafutrinka (1) — nedves talajban, gyakran vakondjáratokban élő bogár. Egy fajt írtak le: vakondfutrinka (Clivina fassor L.) L vab 77.

Rezedabogár* (1) — kis bogár, amelynek lárvái a vadrezeda virágaiban és terméseiben élnek. Egy fajt írtak le: közönséges rezedabogár (Bruchela saturalis F.) L vab 68.

Rozsafutrinka (2) — a futóbogár nemzetségnév szántóföldi változatának szinonimája. AAŽ 336.

Mohafutrinka (1) — lehullott levelek, kövek alatt, mohában stb. élő bogár. Két fajt írtak le: közönséges mohafutrinka (Trechus secalis Pk.) és barna mohafutrinka (T. quadristriatus Schrk.) L vab 78.

Keskenybogár (1) — fák kérge alatt, taplókban, hangyabolyokban stb. élő bogár. Egy fajt írtak le: közönséges keskenybogár (Bitoma crenata F.) L vab 58.

Ezüstlepke (2) — fajjelző: S. peledgalvis (Phytometra confusa Steph.) Vad kenk 278.

Rácsosszárnyú (2) — egy kéttagú családnév jelzője: rácsosszárnyú poloskák (Tingidae) Vad vab 77.

Hólyaghúzó bogár (1) — növényevő bogár, amely mérgező anyagot, kantaridint tartalmaz; régebben a népi gyógyászatban használták. Egy fajt írtak le: spanyol hólyaghúzó bogár (Lytta vesicatoria L.) L vab 132.

Skiaūt v abalis (1) — fekete (hím) vagy sárgásbarna (nőstény) bogár, amelynek lárvái nedves talajban élnek, és növényi gyökerekkel táplálkoznak. 1 faja ismert: közönséges s. (Das cillus cervinus L.) AAŽ 122.

Skydinukas (2) — a fák kérge alatt és magtárakban élő, lapos kis bogár. 2 faja ismert: mauritániai s. (Tenebroides mauritanicus L.), vöröses s. (Ostoma ferrugineum L.) Vad vab 140.

Slankmusė (1) — olyan légy, amelynek lárvái talajban és korhadó fában élnek. 1 faja ismert: közönséges s. (Rhagio scolopaceus L.) Vad vab 318.

139

Slaptāvabalis (1) – pincékben és raktárakban élő apró, hosszúkás bogár. 1 faja ismert: barna s.⁷ (Enicmus minutus L.) AAŽ 151.

Slaptāėdis (2) – penészgombákkal táplálkozó bogár. 1 faja ismert: szivacsos s. (Pterygium crenatum Gyll.) L vab 57.

Slėptagalvis (2) – a szilvafákat és bodzákat károsító kis bogár. 2 faja ismert: sárgalábú s. (Cryptocephalus flavipes F.) és ötpettyes s. (C. quinquepunctatus Harr.) Vad ken 171, 235.

Smalūkiukas (2) – a fiatal tűlevelűeket károsító kis bogár. 2 faja ismert: fenyő-s. (Pissodes pini L.) és pettyes s. (P. notatus F.) Vad vab 187.

Smiltvabalis (1) – homokos területeken előforduló, fekete, kétfedelű növényekkel táplálkozó kis bogár. 1 faja ismert: vörösorrú s. (Trox sabulosus F.) L vab 36.

Smiltžygis (1) – fekete, fényes bogár, amely talajban, kertekben és réteken él. Több faja ismert: fekete s. (Pterostichus niger Schall.) L vab 79, közönséges s. (P. melanarius Ill.) AAŽ 103.

Spyglakis (2) – virágokon élő, fürge bogár. 1 faja ismert: közönséges s. (Mordella fasciata Fabr.) Vad vab 147.

Stagārgraužis (1) – feketésszürke lepke, amelynek hernyói a lucfenyő tobozait károsítják. 1 faja ismert: toboz-s. (Laspeyresia strobilella L.) Vad vab 222.

Stiklasparnis (2) – apró lepke, amelynek hernyói a kéreg alatt vagy a hajtások bélrészében élnek. Több faja ismert: málnas. (Bembecia hylaeiformis Lasp.), almas. (Synanthedon myopaeformis Borkh.) AAŽ 249–250.

Strėlinukas (2) – lombos fákon élő hernyójú lepke. 2 faja ismert: juhar-s. (Acronycta aceris L.) és s. psi (A. psi L.) Vad vab 251.

Sulāvabalis (1) – öreg lombos fák törzsén, kifolyó nedv közelében megtalálható bogár. 1 faja ismert: közönséges s. (Nosodendron fasciculare Oliv.) L vab 51.

Šakauodegis (2) – nagy termetű, világosszürke lepke, amelynek hernyói nyárfán és fűzfán élnek. 1 faja ismert: nagy s. (Dicranura vinula L.) Vad vab 248.

Šauktukinis (1) – fajmegjelölés: š. dirvinukas (Agrotis exclamationis L.) Vad ken 271.

Szőrösmoly (2) – olyan lepke, amelynek szőrös hernyói károsítják a kerteket. 1 faja ismert: kerti sz. (Orgyria antiqua L.) Vad vab 239.

Ezüstös pikkelykék (2) – a szárnyatlan rovarok rendje (Thysanura) Vad vab 23.

Könyvtetvek (3ᵇ) – a szárnyas rovarok rendje (Coleognatha) Vad vab 23.

Parti gömbbogár (1) – vízpartok nedves homokjában és hordalékában élő apró bogár. 1 faja ismert: csillogó p. (Sphaerius acaroides Wallt.) L vab 43.

Fésűs futrinka (2) – fajmegnevezés: f. futrinka (Calathus fuscipes Goetze.) AAŽ 104.

Fésűslábú futrinka (1) – száraz, homokos talajokon, erdőkben és réteken előforduló bogár. 2 faja ismert: sárgalábú f. (Cealathobus erratus C.) és közönséges f. (C. fuscipes Pz.) L vab 80.

Taigbogár (1) – nyírfatörzseken, a kifolyó nedv közelében található bogár. 1 faja ismert: közönséges t. (Sphaerites glabratus F.) L vab 51.

Pettyesbogár (1) – nedves, sötét helyeken, rothadó növényi maradványokban élő bogár. 1 faja ismert: p. törpe (Clambus minutus Strm.) L vab 40.

Egyenes szárnyúak (2) – a szárnyas rovarok rendje (Copeognatha) Vad vab 23.

Hálósszárnyúak (2) – a szárnyas rovarok rendje (Neuroptera) Vad vab 23.

Tizenhárompettyes (2) – fajmegnevezés: t. katica (Hippodamia tredecimpunctata L.) Vad vab 143.

Rövidcsápú ormányosbogár (2) – megnyúlt, fekete bogár, amely károsítja a tűlevelűeket. 1 faja ismert: erdei r. (Brachyderes incanus L.) Vad vab 181.

Aszalványmoly (2) – apró lepke, amely károsítja a kultúrnövényeket, valamint az élelmiszereket és az anyagokat is. Több faja ismert: lisztmoly (Ephestia kuhniella Zell.), lisztmoly (Pyralis farinalis L.) Vad vab 230–231.

Farkosbogár * (2) – apró lepke, amelynek világoszöld hernyói károsítják a szilvát és a rózsafélék családjába tartozó más növényeket. 1 faja ismert: szilvamoly (Thecla pruni F.) AAŽ 368.

Gubacsszúnyog (2) – apró szúnyog, amelynek lárvái gabonaszárakban és zöldségek gyökereiben élnek. Több faját említik: uborkaszúnyog (Lycoria sp.), rozsszár-gubacsszúnyog (Hybosiasoptera cerealis Lind.) Vad kenk 16, 120.

Gombaszúnyog (2) – apró szúnyog, amelynek lárvái gombákban és rothadó növényi maradványokban élnek. 1 faja ismert: g. katona (Sciara tomae L.) Vad vab 311.

Dögbogár* (1) – sötét, nedves helyeken élő bogár, amely növényi és állati eredetű rothadó maradványokkal táplálkozik. 1 fajt írtak le: szürke d. (Catops fuscus Panz.) L vab 41.

Legyezőbogár (1) – fekete, fürge bogár, amely gombákban vagy taplókban él. 1 fajt írtak le: négyfoltos l. (Scaphidium quadrimaculatum Ol.) L vab 42.

Csővégűek (2) – a két szóból álló családnév jelölése: t. tripszek (Phloeothripidae) Vad vab 89.

Legyezőszárnyú (2) – lepke, amelynek szárnyai legyezőre hasonlítanak. 1 fajt írtak le: hatujjú l. (Orneodes hexadactyla L.) Vad vab 232.

⁷ L vab 57 ez a faj kis rejtőbogár néven szerepel.

140

Legyezőbogár (1) — apró bogár, amelynek lárvái méhek és darazsak fészkeiben fejlődnek. 1 fajt írtak le: darázsfészek-l. (Pelecotoma fennica Payk.) L vab 64.

Fürge futóbogár (1) — zöld, lapos vagy fekete bogár, amely szárazabb szántókon és réteken él. Több fajt is leírtak: széles (Harpalus latus L.) L vab 81, zöld f. (H. affinis Schrank.) AAŽ 107.

Zöldeslepke (4) — a boglárkalepkék családjába tartozó apró lepke. 1 fajt írtak le: málnazöldes (Callophrys rubi L.) Vad vab 268.

Viráglegyek (2) — virágokon élő legyek családja (Anthomyiidae) AAŽ 413.

Virágbogárka (2) — virágokat károsító kis bogár. Két fajt említenek: repce-v. (Meligethes aeneus F.), bükköny-v. (M. erythropus Gyll.) Vad kenk 37, 108.

Virágjáró bogár (1) — különféle virágokon található bogár, amely azok nektárjával táplálkozik. 1 fajt írtak le: vörösszárnyú v. (Lygistopterus sanguineus L.) L vab 103.

Kéregszárnyú (2) — fajjelző: k. földibagoly (Agrotis corticea Schiff.) Vad kenk 272.

Kéregfúró lepke (1) — olyan lepke, amelynek hernyói gyümölcsfákat és erdei fákat károsítanak. Több fajt is leírtak: nagy k. (Baärmia raboraria Schiff.), fenyő-k. (B. ribeata Cl.) és mások. AAŽ 319—320.

Fűlepke (2) — a tűzlepkék családjába tartozó kisebb lepke. Több fajt is leírtak: réti f. (Crambus pratellus L.), kerti f. (C. hortuellus Hb.) és mások. AAŽ 292—293.

Fénybogár (1) — sötét bogár, amely kéreg alatt, raktárakban stb. található. Több fajt is leírtak: kerti f. (Librodor hortensis Geoffr.), kétpöttyös f. (Nitidula bipunctata L.) AAŽ 147.

Ezüstös pikkelyke (2) — orsó alakú, ezüstös színű rovar. 1 fajt írtak le: cukorpikkelyke (Lepisma saccharinum L.) Vad vab 29.

Fürge futóbogár* (1) — erdőkben, mezőkön, réteken élő bogár. Két faja van leírva: Müller-futóbogara (Agonum mülleri Hbst.), hatpettyes futóbogár (A. sexpunctatum L.) L vab 79—80.

Következtetések

1. A rovarrendszertan mai terminológiájában az új szavak és szóalkotások valamennyi taxoncsoportban létrejönnek. A legeredetibb litván szóalkotások a nemzetségnevek. A fajnevek többnyire tükörfordítások. A fő rendszertani egységek litván neveinek kialakításakor nem mindig tartják be pontosan a zoológiai nevezéktan nemzetközi kódexének szabályait.

2. A szóban forgó szakterület litván új szóalkotásainak képzőkészlete viszonylag változatos. A leggyakoribb képzők a következők: -ukas (-ukė), -yvė (-yvis), -utė (-utis), -uotis (-uotė). Az új szóalkotások nagyobb része összetett szó. Megalkotásuk az utóbbi években különösen fellendült, és egyes művekben (pl. L vab) még a túlzások felé is elmozdulnak. A jövőben e szakterület új szóalkotásainak létrehozásakor találékonyabban kellene felhasználni más képzőket is, például: -ūnas (-ūnė), -ainis (-ainė), -uolis (-uolė), -ėnas (-ėnė) stb., és az előtagképzést sem kellene mellőzni.

3. Az entomológiai rendszertani terminusok szabványosítói eddig túl kevéssé hasznosították a növényrendszertanászok tapasztalatait. Emiatt a rovarrendszertani terminológiában több következetlenség fordul elő. Ennek ellenére e szakterület számos egyedi új szóalkotása (pl. sárgásbogár, szépségbogár, nyíróbogár, levélbogár, kéregbogár, pettyesbogár, aknázólégy, pajzsosbogár, nyílvesszőbogár, tűzbogár, zöldesbogár, virágbogár stb.) kifogástalan terminus, amely valószínűleg nemcsak e szakterület terminológiájában honosodik meg, hanem az irodalmi nyelvben is elterjed.

Rövidítések

AAŽ — Pileckis S., Žuklys L. Augalų apsaugos darbuotojo žinynas. V., 1974.

L vab — Pileckis S. Lietuvos vabala i. V., 1976.

Útmutató a kártevőkhöz — Lešinskas A., Pileckis S. Útmutató a növényi kártevők felismeréséhez az általuk okozott károk alapján. V., 1968.

Vad vab — Lešinskas A., Pileckis S. Vadovas Lietuvos vabzdžiams pažinti. V., 1967.

A Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának Litván Nyelvi és Irodalmi Intézete

141

ÚJONNAN ALKOTOTT LITVÁN ROVARNEVEK

Összefoglaló

1. A rovarok modern litván rendszertanában valamennyi taxon számára alkotnak neologizmusokat. Az ősi litván szavakat általában a nemzetségek elnevezésében használják. A fajneveket rendszerint tükörfordítással hozzák létre. A litván rovarnevek nem mindig felelnek meg az állattani nevezéktan nemzetközi kódexei szigorú követelményeinek.

2. A rovarrendszertani litván neologizmusnevek megalkotására szolgáló képzők készlete viszonylag szegényes. A leggyakoribb képzők: -ukas (-ukė), -yvė (-yvis), -utė (-utis), -uotis (-uotė). A neologizmusok többsége összetett szó; egyre népszerűbbek, és egyes kiadványokban már a túlzásokig mennek. A jövőben ezen a területen a neologizmusok képzésére más képzőket is alkalmazni kell, például: -ūnis (-unė), -ainis (-ainė), -uolis (-uolė), -ėnas (-ėnė) stb.; a prefixális képzésmódot is alkalmazni kell.

3. A rovarrendszertani litván terminusok megalkotói mindeddig kevéssé merítettek a növényrendszertan szakembereinek tapasztalataiból. Ezért a rovarrendszertani terminológia nem kellően pontos. E terület neologizmusainak többsége azonban, például: gelšvys, gražutė, kirpikas, lapinukas, liuobvalabis, margutis, minatūisė, skydinukas, strėlinukas, ugniukas, žalšvys, žiedinukas stb., szabályosan képzett szavak, amelyek minden valószínűség szerint nemcsak a terminológia e területén honosodnak meg, hanem a köznyelvbe is bekerülnek.