E. SETELA LEVELE J. ENDZELYNYUIHOZ

Összeállította N. Čepienė

A Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének kézirattárában, K. Būga hagyatékában (jelzet: F 7—35) található E. Setela finn nyelvész (E. N. Setälä, 1864—1935) levele. Tartalmából ítélve nem K. Būgának, hanem valószínűleg J. Endzelynas lett nyelvésznek szól. Erre abból lehet következtetni, hogy E. Setela arról tájékoztatja a címzettet: az utóbbi K. Būga munkájáról írt recenzióját a közeljövőben elküldi a nyomdába. Tudjuk, hogy J. Endzelynas K. Būga „Aistiškos studijos” című művének recenzióját a finn „Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen” folyóiratban jelentette meg.

Helsingfors, 1910. január 2.

Nagyra becsült Kolléga Úr!

Igazán szégyellem magam, hogy nem mondtam Önnek korábban szívből jövő köszönetet a Būga munkájáról írt recenziójáért. Az utóbbi időben igen elfoglalt voltam, és sokat is utaztam; a mi karácsonyunk előtt ismét beteg voltam. A Finnisch-ugrischen Forschungen füzetei is sokféle körülmény miatt késve jelentek meg.

Mindenesetre ezekben a napokban elküldöm az Ön recenzióját a nyomdába. Szeretném azonban megtudni a könyv litván címét, valamint néhány további adatot (kiadó, formátum, terjedelem, ár), ezért kérem, töltse ki a mellékelt cédulát.

A korrektúrát bizonyára Ön is szeretné még egyszer átnézni?

Kapható könyvesboltban Būga munkája? Az Ön referátumából ítélve a munka nagyon érdekel.

Remélem, a jövőben is küld majd nekünk tájékoztatásokat a balti területek finnugor vonatkozásairól. Kezdetben a mi részünkről ugyan nem volt különösebben biztató a helyzet, de bízunk benne, hogy folyóiratunkkal hamarosan utolérjük a kor követelményeit.

Azt kérdezi tőlem, hogy véleményem szerint Jaunis–Būga felfogása, mely szerint a finn nyelv balti jövevényszavai kettős hangsúly nyomait mutatják, tekinthető-e valamiképpen valószínűnek. Amennyire az Ön referátuma alapján meg tudom ítélni, Jaunis–Būga hipotézisei mindenképpen figyelmet és alaposabb vizsgálatot érdemelnek, de úgy tűnik, az érdekes dolgok között mindig akad olyan is, amely nem állja meg a helyét. Alig van biztos példa arra, hogy a finnben b, d, g pp, tt, kk-vá vált volna. A szerző a takkiainen szót említi, jelentése: bojtorján, de a szó rendszerint takkiainen, és úgy tűnik, geminált kk-ja ott fordul elő,

52

más szavak hatásának köszönhető; a finn metti(a'i)nen ‘erdei galamb’ semigen lehet litván jövevényszó, a megfelelő szó a mordvinban is előfordul, és eredetileg szó belseji ě-t feltételez. Hogy mi lehet a lit. p, t, k (finn pp, tt, kk vagy gyakoribb p, t, k) hangokat tartalmazó szavakkal, azt nem merem eldönteni; a példák száma – ha a b, d, g példákat kizárjuk – kissé csekély (a finn luokka aligha <lett. lūks, hanem orosz лукъ; finn mänttä ’habverő’ nem létezik, a szó mäntä), és egyik sem egyezik a szerző hipotézisével.

Vidám karácsonyt és boldog, szerencsés új évet kívánva maradok az Ön teljesen odaadó híve

Emil Setälä

Helsinki, [19]10.I.2:

Nagyrabecsült Kolléga!

Igazán szégyellem, hogy korábban nem fejeztem ki Önnek őszinte köszönetemet Buga munkájáról írt recenziójáért. Az utóbbi időben nagyon elfoglalt voltam, és sokat is utaztam; karácsonyunk előtt ismét beteg voltam. A Finnugor Kutatások füzetei is sok körülmény miatt késve jelentek meg.

Mindazonáltal az Ön recenzióját ezekben a napokban elküldöm a nyomdába. Szívesen megtudnám azonban a könyv litván címét, valamint néhány további adatot (kiadó, formátum, terjedelem, ár), ezért kérem, töltse ki a mellékelt lapot.

A korrektúrát bizonyára Ön kívánja majd átnézni?

Meg lehet vásárolni Buga munkáját egy könyvesboltban? Az Ön referátuma alapján a munka nagyon érdekel.

Remélem, hogy a jövőben is tájékoztat majd bennünket a baltikumi fennica kutatásokról. A kezdet persze a mi részünkről nem volt igazán biztató, de biztosak vagyunk benne, hogy folyóiratunkkal hamarosan naprakészek leszünk.

Ön azt kérdezi tőlem, vajon véleményem szerint hihető-e Jaunius—Būga nézete, miszerint a balti jövevényszavak a finnben a kettős hangsúly nyomait mutatják. Amennyire az Ön referátumából meg tudom ítélni, Jaunius—Būga hipotézisei általában figyelemre és alaposabb vizsgálatra méltók, de úgy tűnik, az érdekes megállapítások mellett mindig akadnak megalapozatlanok is. Aligha van akár egyetlen valódi példa arra, hogy a finn b, d, g pp-vé, tt-vé, kk-vá vált volna. A szerző a vainašę szót takkainen alakban adja meg, de ezt a szót rendszerint takkiainen alakban mondják, a kettős kk pedig, ahol előfordul, valószínűleg más szavak hatására alakult ki; hasonlóképpen a finn metti(ái)nen ‘erdei galamb’ aligha litván jövevényszó; a megfelelő szó a mordvinban is megvan, és arra enged következtetni, hogy a szó belsejében eredetileg ě állt. Hogy mi a helyzet a litván p, t, k hangokat tartalmazó szavakkal (finn pp, tt, kk vagy gyakoribb p, t, k), azt nem merem eldönteni; kevés a példa, ha a b, d, g példákat kizárjuk – a finn luokka aligha <lett. lūks, hanem az orosz лукъ szóból származik; finn mänttä ‘habverő’ nem létezik, a szó mäntä), és mindez nem egyezik a szerző hipotézisével.

Vidám karácsonyt és boldog, szerencsés új évet kívánok Önnek. Az Ön tisztelője

Emilis Setela

Fordította: N. Čepienė

53