Go to originalLocalized version was produced by AI. It may contain inaccuracies.
Preparing document pages…
Page 1
LINAS KONTRIMAS
Litván Köztársaság Kulturális Minisztériuma
Kutatási területek: történelem, kommunikáció, filozófia.
A VÁLTOZÁS INTEGRÁLT MODELLJE. VÁZLAT I
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK
A változások magyarázata érdekes és kockázatos vállalkozás. Egyes változások kiszámíthatók. Így működnek például a matematikai törvények. Egyes változások előre jelezhetők – ezért vonzanak bennünket a lottójátékok és a különféle csodák. A legnagyobb csoda azonban a saját életünk. Nehezen fér bele a számításokba és a jóslatokba. Még nagyobb ámulat fog el, amikor az ember olyan változásokon kezd gondolkodni, amelyek nem egyetlen ember, hanem egy nemzedék, egy korszak vagy egy évezred eseményeit ölelik fel.
Ilyenkor nem a „miért?” a legfontosabb kérdés. A modern ember számára világosnak kell lennie, hogy minden mozog és változik. Annál is inkább, mert már jó két és fél ezer évvel ezelőtt a bölcs görög Hérakleitosz azt hirdette: panta rei, minden folyik. Az idő olyan, mint a folyó: az események hatalmas áradatként zúdulnak, és kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba.
És valóban – a világ időfolyója szépségesen folyton változik és tovahömpölyög. Nemcsak kétszer nem léphetsz bele, ilyen célt kitűzni sem érdemes. A fejünkben és a lelkünkben lévő idő, gondolatok, gondolkodás, eszmék azonban egészen másféle folyót alkotnak. Ebben a folyóban kedvedre gázolhatsz, csak legyen hozzá kedved és bátorságod.
Miért kell hozzá bátorság? Mert itt egy másik kérdés a legfontosabb: hogyan? Hogyan lehetséges, hogy kedved szerint beleléphetsz ebbe a kacskaringós, mégis oly csábító folyóba, majd kiléphetsz belőle? Sőt, hogyan változik minden? Hogyan fonódik össze minden, olvad egybe, szakad meg, kapcsolódik újra össze, változik meg, hal meg, majd jelenik meg újra?
Tudatosan nem teszem fel a „mi változtat?” kérdést. Ahogyan a „miért?” kérdésre magától értetődő a válasz – mert minden mozog –, úgy számomra az a válasz is világos, hogy mi mozgat mindent: egyes események az ember, mások a természet, megint mások Isten akarata miatt mozdulnak. Itt már mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy az emberi világképében ki vagy mi a fő mozgató.
Straipsniai / Articles
253
Page 2
LINAS KONTRIMAS
TÖRTÉNELEM ÉS NYELV
Szinte mindent kronológiai táblázatokba lehet rendezni. Minden cselekvésnek megvan a maga dátuma. Minden dolognak megvan a maga ideje, kezdete és vége. Életünk során kezdődések és befejeződések ezreit figyeljük meg: élőlények és élettelen létezők jönnek, egy ideig maradnak, majd távoznak.
A kronológiákba rendezés a történettudomány nélkülözhetetlen feladata. Szükséges és fontos. Általában véve a tudomány bizonyos fokú stabilitást, rendezettséget és nyugodt tudást adott az emberi elmének. Néha talán túl sokat is.
Ezért amikor azt írom, hogy szinte minden elrendezhető egy tudományos, rendezett és kronologikusan felépített rendszerben, gondolataimat arra is irányítom, ami nem engedelmeskedik egy ilyen rendszernek. Ez maga a gondolat, a most tárgyalt témám szempontjából pedig egy másik alapvető szó is fontos: a változás, az átalakulás.
Mondhatjuk: ez a dolog akkor és akkor történik. De valóban? Nem csupán a folyamat vége az, amit tudatosan megértünk?
Ugyanez érvényes a történelmi változásokra is. Állíthatjuk, hogy egy esemény egy konkrét napon történt. Ám amikor elkezdjük keresni az esemény kezdetét, azt találjuk, hogy maga az esemény csupán egy folyamat vagy folyamatok végső mozzanata. Egyúttal pedig más folyamatok kezdete is.
A jelenségeknek a történelmi ugrásokkal szembeni engedetlenségét a szó zabolázza meg. A nyelv anyagi híd aközött, ami még nincs, és ami már nincs. Talán pontosabb volna, ha a híd metaforája helyett más metaforát alkalmaznánk a nyelvre: a találkozások helye.
HÁROM ÁLLÍTÁS
Mi találkozik a nyelvben?
A nyelv lehetővé teszi, hogy információt gyűjtsünk, kódoljunk és dekódoljunk a tényigazságokról, az elméletekről és önmagunkról. Más szóval, minden tudás, miután áthaladt az egyén belső szűrőjén, konkrét és / vagy elvont tényekből kiindulva elméleteket alkot a világ, önmagunk stb. megértésére és magyarázatára.
Egyes elméletek megbízhatók, vonzók és általánosan elfogadottak, mások nagyon helyi érvényűek és rendkívül szubjektívek maradhatnak – például az itt bemutatott integrált változásmodell szubjektív elméletalkotás arról, hogyan lehetne megmagyarázni a változásokat.
Így a nyelven keresztül különféle jelenségek és körülmények rendszerei egyesülnek. Például azt mondjuk: „reneszánsz”, azt mondjuk: „digitális kor”, azt mondjuk: „litván kultúra”. Valójában így egy bizonyos rendszert nevezünk meg, amelynek megvannak az őt jellemző és csak rá jellemző tényei és elméletei, valamint azok a személyek, akik elismerik e rendszer sajátosságát, különállóságát és egyediségét.
254
Acta Linguistica Lithuanica LXXVI
Page 3
Integruotas kaitos modelis. Meṅes I
Egyes rendszerek már történelemmé váltak, mások most alakulnak. Vagy tudatosan hozzák létre őket. Ez történhet természetes módon, pozitívan, de más módon, brutálisan, erőszakkal is végrehajtható.
Az első esetre példa lehet a virtuális társadalmi közösségek megjelenése és terjedése. A második esetet az ukrajnai események szemléltetik: létrehoznak egy nem létező „Novoroszija”-elméletet, rövidítik vagy meghamisítják, megalkotják az azt szemléltető tényeket, majd egy ilyen konstrukciót a nyelven keresztül szabadjára engednek a világban.
ELKERÜLHETETLEN VÁLTOZÁS
Az alábbi modell minimalista módon mutatja be az integrált változásmodellt. A világon minden összefügg egymással. A nyilak a nyelv területét jelölik. Egyébként nyelv alatt nem csupán a betűket és a kiejtett szavakat értem. Számomra a szimbólumok, jelek és a zene is nyelv.
