Acta Linguistica Lithuanica

2025, 93. évf., 1–4. o.

Tartalomjegyzék-hivatkozás / Turinio nuoroda

ISSN 2669–218X (online / elektronikus)

Szerzői útmutató

A „Acta Linguistica Lithuanica” nemzetközi tudományos folyóirat litván, lett, angol, német és francia nyelvű tanulmányokat közöl. A szerkesztőséggel külön megállapodva a tanulmányok más nyelveken is megjelentethetők. A folyóirat tudományos és vitacikkeket, valamint nyelvészeti kiadványok recenzióit közli.

1. A kézirat terjedelme

A tanulmány terjedelme legfeljebb 40 000 leütés, a vitacikkeké legfeljebb 10 000 leütés, a recenzióké legfeljebb 20 000 leütés lehet. A nagyobb terjedelmű tanulmányok csak a szerkesztőséggel történt megállapodás és a szerkesztőbizottság döntése alapján jelenhetnek meg.

2. A kézirat formátuma

A tanulmányokat elektronikus formában, „Microsoft Word” és „Adobe PDF” formátumban (*.doc, *.docx, *.pdf) kell benyújtani. Kívánatos, hogy a tanulmányok legalább az „MS WinWord 2010” verziójával készüljenek. A szöveget a litván, balti és indoeurópai nyelvészet igényeire kifejlesztett Palemonas számítógépes betűtípussal kell szedni, amely az alábbi hivatkozásra kattintva ingyenesen letölthető: https://www.vlkk.lt/media/public/file/Palemonas/Palemonas3.2.05.zip.

A színes és fekete-fehér illusztrációkat külön fájlban (*.jpg, *.tiff), legalább 300 dpi felbontásban kell benyújtani. A tanulmányban meg kell jelölni az illusztráció helyét.

3. A kézirat felépítése

Kérjük, a tanulmány kéziratát két különálló, „MS Word” formátumú dokumentumban nyújtsa be:

1) a címlap dokumentumát és 2) az anonimizált dokumentumot.

A címlap dokumentumában fel kell tüntetni a tanulmány címét, a szerző(k) vezetéknevét, az intézmény(ek) nevét, címét, e-mail-címét, az ORCID ID-t, az összefoglalót (legfeljebb 200 szóban), valamint legfeljebb 5 kulcsszót. Ha a tanulmány litván nyelven íródott, a tanulmány szerkezeti elemeit (összefoglaló, kulcsszavak) litván és angol nyelven kell megadni. Ha a tanulmány angol nyelven íródott, összefoglalóját és kulcsszavait angolul és litvánul kell megadni. Ha a tanulmány más nyelven íródott, összefoglalóját és kulcsszavait a tanulmány főszövegének nyelvén és angolul kell megadni. Ezenkívül fel kell tüntetni (fel kell sorolni) a szerző(k) fő kutatási irányát (irányait), valamint a benyújtás (beérkezés) dátumát. A szerzők anonimitásának megőrzése érdekében az egyéb információkat, például a köszönetnyilvánítást, a finanszírozási adatokat stb. kizárólag a címlapon kell feltüntetni, és nem szabad az anonimizált dokumentumba belefoglalni.

Az anonimizált dokumentumnak tartalmaznia kell: a tanulmány vagy recenzió címét, az összefoglalókat, a kulcsszavakat, a főszöveget, amelyből a személyes adatokat és a hivatkozásokat el kell hagyni, valamint az összefoglalást. A személyes információkat a kéziratban, a bírálatot követően kell feltüntetni.

Ha a tanulmány nem a szerző anyanyelvén készült, a szerző köteles gondoskodni arról, hogy a tanulmány szövegét nyomdába adás előtt anyanyelvi szerkesztő lektorálja.

4. Hivatkozott szakirodalom (bibliográfia)

A hivatkozott szakirodalomra vonatkozó hivatkozásokat a szövegben, zárójelben, időrendi sorrendben kell megadni: a szerző vezetékneve, a publikáció éve, majd kettőspont után az oldalszám, például: (Ambrazas 2006: 182; Geržotaitė 2019: 175–198; Greule 2021: 11–29).

A szótárak, enciklopédiák és hasonló kiadványok esetében a cím betűszavas rövidítését kell megadni, például: LKŽė.

LKŽė: Lietuvių kalbos žodynas [A litván nyelv szótára] (1–20, 1941–2002), elektronikus változat, szerkesztőbizottság: G. Naktinienė (főszerkesztő), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė; programozók: E. Ožeraitis, V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, frissített változat, 2018. Elérhető az interneten: http://www.lkz.lt.

A tanulmány végén fel kell tüntetni a szakirodalom jegyzékét, például:

ALEW 2015: Altlitauisches etymologisches Wörterbuch [Régi litván etimológiai szótár] 1–3, W. Hock vezetésével, E. J. Bukevičiūtė, Ch. Schiller közreműködésével, R. Fecht, A. H. Feulner, E. Hill, D. S. Wodko szerkesztésében, Hamburg: Baar Verlag.

Breidaks Antons 1973: Pribaltijsko–finskie nazvanija rek v Latgalii [A folyók balti–finn nevei Latgaléban]. – Latvijas PSR Zinātņu Akadēmijas Vēstis 2(307), Rīga: Latvijas PSR Zinātņu akadēmijas izdevniecība, 97–102.

Codea Krista 2008: Intervenienten und Petenten vornehmlich für lothringische Empfänger in den Diplomen der liudolfingischen Herrscher (919–1024) [Közbenjárók és kérvényezők elsősorban lotaringiai címzettek számára a liudolfing uralkodók okleveleiben (919–1024)]: proszopográfiai ábrázolás, Bonn: Dissertationsdruck. Elérhetőség: https://bonndoc.ulb.uni-bonn.de/xmlui/handle/20.500.11811/3289.

Dimitrova–Todorova Liljana 2001: Oronimijata v Blgarija [A bulgáriai oronímia]. – Toponimia i oronimia, szerk. A. Cieślikowa, B. Czopek–Kopciuch, Kraków: Wydawnictwo Naukowe DWN, 299–306.

Ernits Enn 1979: K vyjavleniju substrata v pribal­tijsko–finskich jazykach [A balti–finn nyelvek szubsztrátumának azonosítása felé]. – Soveckoe finnougroedenie 15, Tallinn: Akademija Nauk Estonskoj SSR, 129–135.

Hengst Karlheinz 2003: Sprache und Vorzeit [Nyelv és őstörténet]. Stuttgart: B. Comrie 2002 [recenzió]. – Namenkundliche Informationen 83/84, 164–166.

2

LÄGLOS III: Lexikon der älteren germanischen Lehnwörter in den ostseefinnischen Sprachen A balti finn nyelvek régebbi germán jövevényszavainak lexikona] 3: P-Ä, A. D. Kylstra, S. L. Hahmo, T. Hofstra, O. Nikkilä, Amsterdam, New York: Rodopi, 2012.

Meyer zu Erm­gassen Heinrich, szerk., 1995: Der Codex Eberhardi des Klosters Fulda [A fuldai kolostor Codex Eberhardija] 1, Marburg: Elwert.

Nübling Damaris, Fahlbusch Fabian, Heuser Rita 2012: Namen. Eine Einführung in die Onomastik (Narr Studienbücher) [Nevek. Bevezetés a névkutatásba (Narr tanulmányi könyvek)], Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH + Co. KG.

Petit Daniel 2021: Az óporosz dūrai eredete. – Acta Linguistica Lithuanica 85, 11–24, DOI: https://doi.org/10.35321/all85-01.

Skorupa Pavel 2021: A Vilnius megyei helynevek a nemzeti és kulturális identitás jeleiként, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Smetonienė Anželika 2019: A szláv eredetű kölcsönfőnevek morfológiai integrációjának mintázatai Petkevičius katekizmusában (1598), eredetük és kronológiájuk jelzéseként. – Studia z Filologii Polskiej i Słowiańskiej 54, [1–30]. DOI: https://doi.org/10.11649/sfps.1766.

Sperber Rüdiger 1970: Das Flussgebiet des Mains. Hydronymia Germaniae [A Main folyó vízgyűjtő területe. Hydronymia Germaniae], H. Krahe alapításával, W. P. Schmid szerkesztésében, Wiesbaden: Steiner.

Zuban Oksana 2019: Az ukrán költők idiostílusainak morfémarendszerére vonatkozó stilometriai elemzés: korpuszalapú megközelítés. – Linhvistyčni studiji 38, 96–104. DOI: https://doi.org/10.31558/1815-3070.2019.38.15.

Az internetes hivatkozás helyett, ahol lehetséges, célszerűbb DOI-t (digitálisobjektum-azonosítót) megadni. A DOI állandó azonosító, amely kiváltja az internetes hivatkozást.

A főszövegben a kiadványok címeit dőlt betűvel, a tanulmányok címeit pedig idézőjelben kell írni.

A tanulmányban a szerző első említésekor a teljes nevét kell megadni, a továbbiakban pedig a szerző keresztnevének kezdőbetűjét és vezetéknevét kell használni.

A szakirodalomjegyzékben nemcsak azt a helyet kell megadni, ahol a publikáció megjelent, hanem a kiadó nevét is. A tanulmányok oldalszámait tól–ig formában kell feltüntetni.

A szakirodalomjegyzék előtt forrásjegyzék is közölhető.

A szakirodalom- és forrásjegyzék kezelésére vonatkozó pontos útmutatás a Lietuvių kalbos institutas nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratainak honlapján található (lásd az LKI kiadási rendjét: A tudományos folyóiratok bibliográfiai szabályzatának leírása – https://lki.lt/wp-content/uploads/2025/01/LKI-Literatūros-ir-šaltinių-tvarkos-aprašas-1.pdf).

A szakirodalomjegyzékben és a bibliográfiai hivatkozásokban minden idézett szakirodalmat latin betűkkel kell megadni. A cirill betűkkel publikált művek bibliográfiai leírását ajánlott a cirill betűk nemzetközi tudományos átírási rendszerével transliterálni. A transliterációhoz a cirill betűs írásjegyek latin ábécé betűkkel való átírására kidolgozott

3

szabályokat a VLKK 2022. június 30-i, PN–8. számú jegyzőkönyvi határozatával hagyták jóvá (lásd: https://vlkk.lt/vlkk-nutarimai/protokoliniai-nutarimai/kirilisku-rasmenu-transliteravimo-lotyniskos-abeceles-rasmenimis-taisyklės). Erre a célra szolgál továbbá az ISO 9:1995 „Információ és dokumentáció. A cirill betűk latin betűkkel való transliterációja. Szláv és nem szláv nyelvek” című nemzetközi szabvány is.

A szakirodalomjegyzékben a nem angol nyelvű publikációk (tanulmányok, könyvek, dokumentumok stb.) címe után azok angol fordítását is meg kell adni (szögletes zárójelben).

5. Példák közlése

A tárgyalt nyelvi adatokat dőlt betűvel kell megadni, például: upelis Didysis Pirčiupis, kaimas Makūčiai stb.

6. A kézirat benyújtásának és lektorálásának rendje

A folyóirathoz benyújtott tanulmányokat a szerkesztőbizottság által kijelölt két lektor anonim módon bírálja. Ezért a szövegben nem szerepelhet a tanulmány szerzőjének neve, és nem lehetnek benne a szerzőségre utaló egyéb jelek sem. A tanulmány szerzőjének nevét, elérhetőségét és egyéb adatait külön kell megadni (lásd a 3. fejezetet).

A tanulmányokat a szerkesztőbizottsághoz elektronikus kiadási rendszeren keresztül kell benyújtani (lásd: http://journals.lki.lt/).

Felhívjuk figyelmét, hogy az LKI „Acta Linguistica Lithuanica” tudományos folyóiratának rendszere által küldött egyes értesítések felismeretlenek maradhatnak, és a levélszemét (angolul SPAM) mappába kerülhetnek. Kérjük, ezt a mappát rendszeresen ellenőrizze.

4