MOKSLO KALBOS KULTŪROS IR TERMINOLOGIJOS PROBLEMOS

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXIV (1985)

VALENTINA SKUINYA

A TUDOMÁNYOS TERMINOLÓGIA NÉHÁNY SZEMANTIKAI PROBLÉMÁJÁRÓL

A tudományos-műszaki forradalom mai szakaszát a környező világ tanulmányozásának új megközelítései és az ezekhez a megközelítésekhez kapcsolódó új tudományok kialakulása jellemzi. Az olyan tudományok és tudományos irányzatok alkalmazása, mint a kibernetika, a rendszerelemzés és a matematikai modellezés, hozzájárul ahhoz, hogy a tudomány a műszaki-gazdasági fejlődés legforradalmibb elemévé, a társadalmi irányítás legfontosabb eszközévé váljon ¹.

A tudomány egyre növekvő szerepének folyamatában a tudományos-műszaki haladás szempontjából rendkívül fontos a magas színvonalú információs szolgálat, amelyben a tudományos irodalom tölti be a vezető helyet. A tudományos irodalom szövegének helyes megértését és az információ gyorsabb cseréjét elősegíti a terminusok szemantikai pontossága.

A terminológiaelméletben a szemantikai szempont igen fontos szerepet játszik. A terminus szemantikájának már a tudományos terminussal szemben támasztott alapvető követelmények felsorolásakor is jelentős figyelmet szentelnek, nevezetesen: 1) szemantikai pontosság; 2) egyértelműség; 3) mononímia², vagyis egy fogalomhoz egy terminus rendelése; 4) kontextusfüggetlenség³.

Az e és más követelményektől való eltérés, amelyeket a szovjet terminológiai iskola megalapítója, D. S. Lotte munkái hangsúlyoztak, valamint a terminológiai problémák kizárólag általános nyelvészeti szempontból történő vizsgálata a terminológiai sajátosságok figyelembevétele és megértése nélkül (pl. a poliszémia és a terminus jelentésének ingadozása hangsúlyozása, és ezáltal az egyértelműség, valamint a terminus kontextustól való függetlensége követelményének tagadása, a terminológiai szemantikai folyamatok sajátosságainak megkülönböztetése nélkül azoktól a szemantikai folyamatoktól, amelyek a köznyelv-

¹ M a r u s z e n k o M. A. Rendszerszemlélet a tudományos-műszaki terminológiában.— NTI, 2. sorozat, 1983, 1. szám, 1. o.

² A cikk az egy fogalom megjelölésére szolgáló egyetlen megnevezés, egyetlen terminus követelményét mononímiának nevezi (vö. a szinonimitás képzésével, továbbá vö.: szinonímia—mononímia — a megfelelő jelenségek megnevezésére).

³ A kontextusfüggetlenség terminust ugyancsak a cikk szerzője alkotta meg a terminus kontextustól való függetlenségére vonatkozó követelmény rövidebb megnevezéseként, amely D. S. Lotte munkáiban szerepel (lásd például: Lotte D. S. A tudományos-műszaki terminológia kialakításának alapjai.— Moszkva, 1961, 73—75. o.).

138

az irodalmi nyelvben, az ágazati terminológiai sajátosságok és az általános tudományos igények figyelmen kívül hagyása stb.) ⁴, valamint a tudományos és szakmai terminológia sajátosságainak meg nem különböztetése kárt okoz a terminológia elméleti alapjaiban és a terminusrendszerek gyakorlati kidolgozásában. A modern szemantikai terminológiai problémák helyes megoldását V. P. Danilenko munkáiban találjuk; ő többek között hangsúlyozza: „A szemantikai folyamatok (poliszémia, homonímia, antonímia) terminológiában való megvalósulását szintén a terminus rendszerbeli helyzete és a jelölt fogalmakkal való kapcsolata határozza meg, ezért a terminusok szemantikai tulajdonságainak megnyilvánulása sajátos az általános irodalmi szavakhoz képest”⁵.

Az új terminus megalkotásakor a szemantikai pontosság eléréséhez teljes mértékben ismerni kell a terminussal kifejezett fogalmat, és ügyesen kell kiválasztani a megnevezésben tükrözendő, lényeges⁶ fogalmi jegyeket. Egy meglévő terminus jelentésének pontosításakor rendszerint először a jelölt fogalom határait kell tisztázni, azonosítani kell a fajfogalmat jelölő terminust, valamint a szomszédos fölérendelt terminusokat, majd el kell végezni a szükséges szerkezeti és szemantikai változtatásokat.

A terminológiában az egyértelműség követelményét nem szabad formálisan értelmezni. A D. S. Lotte és más szovjet terminológusok kutatásaira épülő szovjet terminológiai iskola szerint a tudományos terminus lényeges jegyének, valamint a tudományos terminussal szembeni követelménynek a terminus viszonylagos egyértelműsége tekintendő, azaz a terminus nyelvi jelének egyetlen fogalomhoz való hozzárendelése az adott szakterület fogalmi rendszerén, illetve a vele rokon (szomszédos) tudományterületeken belül⁷. Ezért nem tekinthető többértelműnek az a terminus, amelynek funkcióját egy poliszém szó tölti be, ha annak különböző jelentéseit különböző szakterületeken használják, például: окно — építőipari és mocsártani terminusként, вал — funkciójában

⁴ Lásd például: Novicskova L. M. A tudományos-műszaki terminusok többértelműségének kérdéséhez (az egyik nyelvről a másikra történő fordítás keretében).— In: Össz-szövetségi konferencia „A tudományos-műszaki szakirodalom és dokumentumok fordításának tökéletesítése”. Moszkva, 1982, 93—94. o., ahol a terminusok többértelműségét stabil és törvényszerű jelenségnek nevezik, amelyet a nyelv fejlődésének belső törvényei határoznak meg; lásd továbbá egyes szemantikai folyamatok leírását a következő könyvben: Petrov V. V. Tudományos terminusok szemantikája.— Novoszibirszk, 1982.

⁵ Даниленко В. П. Русская терминология/Опыт лингвистического описания.— М., 1977, с. 53.

⁶ Amint a gyakorlat mutatja, a terjedelmes, több szóból álló terminus-kifejezések alkotásakor gyakran megfeledkeznek arról, hogy a terminusban való megjelenítéshez éppen a lényeges jegyeket kell kiválasztani, holott D. S. Lotte ezt munkáiban ismételten hangsúlyozta (lásd például: Barzsickaja O. V. A tudományos-műszaki terminológia szabványosításának néhány összetett kérdéséről.— In: Tudományos-műszaki terminológia. Moszkva, 1983, 5. szám, 1—5. o.).

⁷ Об этом см.: Лотте Д. С. Основы построения научно-технической терминологии, с. 75.

139

gépipari, mezőgazdasági és hidrológiai terminusként stb. A többértelműségre vagy a szemantikai instabilitásra a terminológiában azok a terminusok sem utalnak, amelyek valamely köznyelvi szó vagy egy másik szakterület terminusának jelentésváltozásával jöttek létre, például: усталость (a fémtechnológiában), память (a számítástechnikában), долговечность (a műszaki területeken), козлы — (az építőiparban) és mások. A speciális szavak természetére ⁸ nem pedig konkrét használati tényekre utal a gyakorlatban előforduló egyes terminusok rendezetlensége, illetve bizonyos többértelmű terminusok tényleges terminushasználatban való jelenléte. Az egy szakterületen belüli terminusok többértelműsége nem túl elterjedt jelenség; emellett az ágazati terminológia rendezésekor a többértelműség lehetőség szerint megszüntethető.

A különböző szakterületeken azonban számolni kell az úgynevezett kategoriális többértelműséggel ⁹, amelynek alapja a megfelelő szóalkotási alakulatok eltérő kategóriába tartozása, s ezt az adott nyelv általános rendszere határozza meg. Például az orosz nyelvben: твердость — tulajdonság és mennyiség, давление — folyamat és mennyiség, намотка, кладка — folyamat és eredmény, смазка — folyamat és anyag, образование — aktív és visszaható jelentésben (vö. az образовать és az образоваться igék jelentésével), выравниватель — személy és berendezés. A kategoriális többértelműség nem a terminológia hibája ¹⁰, amelyet mindenáron ki kellene küszöbölni. Ettől a terminusok nem válnak érthetetlenné. Egy adott fogalom határai sem sérülnek: твердость — egy meghatározott tulajdonság és az annak megfelelő mennyiség, выравниватель — egy meghatározott művelet végrehajtója (akár személy, akár berendezés). A terminus konkrét használata, a terminus működési területén érvényes konkrét szövegkörnyezet rendszerint szemléletesen feltárja a terminus tartalmát. A szövegkörnyezet ugyanakkor nem teszi a terminus jelentését függő jelenséggé (nem sérti a terminus kontextusfüggetlenségének követelményét): csupán feltárja és megmagyarázza a terminus rögzítési területén hozzá tartozó jelentést.

Van olyan vélemény, hogy a többértelműség különösen az adott nyelv saját szavaira jellemző, mivel minden természetes nyelv poliszém nyelvi struktúra ¹¹, a kölcsönszavak viszont a kölcsönvevő nyelvben egyértelműek, állítólag tiszta szimbólum jellegűek, ezért a terminológiában előnyökkel bírnak ¹². Kölcsönszavakat olykor még egy-egy fajfogalmat jelölő terminus kiválasztásakor is előnyben részesítenek,

⁸ Даниленко В. П. Русская терминология, с. 55.

⁹ Как работать над терминологией. Основы и методы.— М., 1968, с. 40.

¹⁰ Даниленко В. П. Русская терминология, с. 69.

¹¹ Дьяков Б. О полисемантической структуре естественных языков.— Вопросы философии, 1973, № 7, с. 139.

¹² Интернациональные элементы в лексике и терминологии.— Харьков, 1980, с. 71.

140

pl.: a lett nyelv anglicizmusokat vett át: parkings – az autóparkolók egyik típusának megnevezésére, kruiz – a hajóval történő utazás egyik típusának megnevezésére, bermudi – egy divatos nadrágtípus megnevezésére, rums – egy ital megnevezésére, rauts – egy ünnepségtípus megnevezésére, šovs – egy előadástípus megnevezésére.

Másrészt azonban a nyelvekben nem minden őshonos szó többjelentésű. A lett nyelv szótáraiban egyetlen jelentéssel szerepelnek például a következő lett szavak: ābele „almafa”, ascenes „szemüveg”, alksnene „keserűgomba”, apauši „kantár”, augājs „növényzet”. A nyelvben megállapíthatók olyan tematikus szócsoportok, amelyekre eredetüktől – akár saját nyelvi, akár idegen nyelvi – függetlenül az egyjelentésűség jellemző, például a sportágak nevei: basketbols „kosárlabda”, volejbols „röplabda”, dambrete „dáma”, burāšana „vitorlázás”, rokasbumba „kézilabda”; a fák, virágok és más növények nevei: plūme „szilva”, acālija „azálea”, balanda „libatop” stb.

Másfelől számos olyan jövevényszó, amelynek az eredeti nyelvben általánosabb a jelentése, és ott gyakran többjelentésű szó is, a mai kiterjedt nyelvi érintkezések körülményei között egy idő után az átvevő nyelvben is többjelentésűvé válik. Például az orosz nyelvben a круиз anglicizmust nemcsak hajóútra, hanem repülőútra, sőt a városon belüli, lóvontatású kocsival történő utazásra is használják. A камуфляж katonai szakkifejezés általánosabb, „álcázás” jelentést vett fel. A lett nyelvhasználatban a bermudi anglicizmus nemcsak a felhajtott szárú, félhosszú női nadrágot jelöli, hanem egy bizonyos szabású hosszú nadrágot is, felhajtott szárral vagy anélkül. A шорты. anglicizmus sem csak egy bizonyos rövidnadrágtípust jelöl. A lett tudományos terminológiában a dizains anglicizmus két jelentésben honosodott meg: 1) „iparművészeti tervezés” és 2) „művészi tervezés” ¹³.

A görög–latin alapú nemzetközi jövevényszavak közül sokra szintén jellemző a többjelentésűség és a szemantikai instabilitás. Idővel megváltozott többek között a концерт, конкурс, манифест, навигация, парад, тактика internacionalizmus jelentése. Az арматура, культура, морфология, реакция internacionalizmusokat többféle jelentésben használják. A lett nyelvben meghatározott időszakok megnevezésére internacionalizmusokat használnak: az эпоха szót az emberiség életében különös jelentőségű hosszú időszak megnevezésére,

¹³ Érdekes, hogy a litván terminológiai kutatások az angol designer szó orosz megfelelőjeként a чертежник orosz szót, litván megfelelőjeként pedig a braižytojas litván szót adják meg (lásd például: Kaulakene A. Yu. Tükörfordítások a modern litván műszaki terminológiában: kandidátusi értekezés tézisei... filológiai tudományokból. — Vilnius, 1983, 11. o.).

141

etaps (a katonai és sportterminológiában, valamint az időtartam általánosabb jelentésében), az üzenetek egyik típusának megnevezésére pedig a raporis (a katonai és az ahhoz kapcsolódó terminológiában). Az utóbbi időben azonban az orosz nyelv megfelelő internacionalizmusainak (эпоха, этап, рапорт) jelentéseinek hatására ezek az internacionalizmusok a lett nyelvben általánosabb jelentéseket vesznek fel, és ezzel bizonyos mértékig fokozatosan kiszorítják a használatból a lett laikmets, posms, ziņojums. szavakat.

Az internacionalizmusokra, akárcsak a nyelv más lexikai egységeire, jellemző az egyes elemek többjelentésűsége. Így a lett nyelvben a -itāte elemmel rendszerint absztrakt jelentésű internacionalizmusok fordulnak elő, illetve keletkeznek újak: stabilitāte, profesionalitāte, eksemplaritāte, situativitāte. Némelyiküknek azonban konkrét jelentése is van: autoritāte, antikvitāte, aktualitāte, novitāte. (Az absztrakt jelentés konkréttá válásának hasonló folyamata megfigyelhető a lett -ība, -ums elemmel képzett szavaknál is, például: aplamība, darbība; darījums, plūksnojums, valamint az orosz -ость, -ство elemmel képzett szavaknál, például: сладость — сладости; новшество.)

További szinonímia, antonímia vagy homonímia keletkezhet, amikor klasszikus nemzetközi gyökelemeket használnak a nemzeti szóalkotásban. Például a ген- gyök szerepel az индигенный и генуинный képzésekben, amelyeket litván és észt nyelvészeknél találunk, a „saját nyelvi” közös jelentéssel.

Az említett tényekből az a következtetés vonható le, hogy a kölcsönzések szemantikai előnyei gyakran meglehetősen vitathatók, és egyet kell értenünk azokkal a szovjet nyelvészekkel, akik nem javasolják a nyelv idegen megnevezésekkel való túlterhelését, különösen, ha azok egyes nemzeti nyelvekből származó kölcsönzések. Nem csupán azért, mert idegen eredetű megnevezések, hanem azért is, mert sajátos fonetikai, morfológiai és szemantikai szerkezetű egységeket visznek az átvevő nyelvbe, amelyek külön helyesírási szabályokat (és olykor kiejtési szabályokat), strukturális-szemantikai elemzést stb. igényelnek. ¹⁴ Például a lett nyelv által átvett lapings, listings, moldings, monitorings, parkings és hasonló anglicizmusokban a -ings elem önálló szóalkotó elemként különül el, és helyet követel magának a nyelv általános szóalkotási rendszerében. Ez az elem azonban szemantikailag megkettőzi a lett -šana elemet (amely az orosz -ние megfelelője), ezért nem gazdagítja a nyelvet, hanem éppen ellenkezőleg, fölösleges kettősséget visz bele.

A tudományos szakkifejezések egyes, más nemzeti nyelvekből átvett kölcsönzései megbontják az adott nyelvben fennálló terminológiai rendszert,

¹⁴ Sz k v o r c o v L. I. A nyelvi kultúra kincsestára (befejezés). — Русская речь, 1976, 4. sz., 19. o.

142

Ezért helyeselhető az a szakemberek részéről megnyilvánuló törekvés, hogy az ágazati terminológia rendezésekor kerüljék a szakmai használatban elterjedt, motiválatlan kölcsönzéseket, és sikeres, rendszerszerű új képzésekkel helyettesítsék őket. Például a lett műszaki-tudományos terminológiában a germanizmus šlifs helyett pieslīpnis, a šlihs helyett izskalas, a štoks helyett stumbenis, a klipverks helyett paminkaltava jött létre; az orvosi terminológiában a reflyuks nemzetközi terminus megfelelőjeként az atvilnis, a stress anglicizmus megfelelőjeként pedig a spriedze honosodott meg. A lett megfelelőket számos internacionalizmusra megadták az ökológiai és hidrobiológiai terminológiában, például: fitofāgs — augēdājs, heliofobs — saulbēglis, helofīts — purvaugs, hionofils — sniegmīlis. A lett elektronikai szakemberek a rendszertelen anglicizmus, a displejs¹⁵ helyett teljesen helyénvalónak ismerték el az ekrānpults terminust.

Minden nemzeti nyelvnek nagy lehetőségei vannak a szavak jelentésének differenciálására. Lett nyelven e célra különféle prefixumok is szolgálnak: sagāde „beszerzés” — apgāde „ellátás”, pakars „függeszték” — piekars „felfüggesztés”; továbbá képzők: drošība „biztonság” — drošums „megbízhatóság”, kraušana „berakodás” — krautnēšana „halomba rakás”; valamint képzői végződés: ierakste „feljegyzés (folyamat)” — ieraksts „feljegyzés (eredmény)”; sőt, a szógyök magán- és mássalhangzóinak váltakozása is: spraislis „egyenes gerenda” — sprieslis „görbe gerenda”, lietēšana „esőztető öntözés” — liedēšana „esőztető öntözés (eső formájában történő kiürítés)”. A jelentések differenciálása terminusok — összetett szavak és szókapcsolatokból álló terminusok — létrehozásával is elérhető: mežmeliorācija „erdők meliorációja” — meža meliorācija „az erdő meliorációja”, darbavieta „munkahely (munkavégzés helye)” — darba vieta „munkahely”, ūdenslīmenis „vízszint” — ūdens līmenis „víztükör”.

Számos nyelv értékes terminológiai állományát alkotják a meghatározott, megszilárdult jelentésű nemzetközi képzések, például: a -át, -id, -it elemeket tartalmazó képzések a kémiai terminológiában (arzenát, nitrát, szulfát; arzenid, nitrid, szulfid; arzenit, nitrit, szulfit); a helyi földrajzi nevek tövéből képzett, -it végű ásványnevek (altait — az Altajban találták, belomorit — a Fehér-tenger közelében találták, kubanit — Kubában találták), illetve kiváló tudósok családnevéből képzett nevek (avicenit, birunit, bagrationit, prževalszkit). Néhány kivételtől eltekintve meghatározott jelentésben használatosak az -áda (olimpiáda, spartakiáda, šubertiáda), az -áció (agitáció, koncentr-

15 A displej anglicizmust, valamint a komputer, dizájn stb. szavakat más nyelvekben is bírálták; lásd például: Skvorcov L. I. A nyelvi kultúra kincsestára (befejezés). — Русская речь, 1976, № 4, 19. o.; Andrejev R. A. A számítástechnikai és informatikai terminológia kialakulásának kérdéséhez a francia nyelvben. — In: Всесоюзная конференция «Совершенствование перевода зарубежной научно-технической литературы». М., 1978, 102. o.

143

áció), -izmus (kommunizmus, szocializmus), -ista (kommunista, ruszista), -itás (tekintély, paritás) stb. A ferri- és ferro-; elid- és elimin- tövek jelentése szigorúan megkülönböztetett.

Egyes nyelvekben az internacionalista tövű képzések jelentésének differenciálására más módszereket és elemeket is alkalmaznak. Így a lett művészeti terminológiában az átvett posztfixumokat, -ants és -ieris, a dublants „ugyanazon szerep eljátszására beugró művész” és a dublieris „olyan beugró művész, aki más helyett beszél vagy cselekszik, például filmek szinkronizálásakor, veszélyes mutatványok előadásakor stb.” terminusok jelentésének megkülönböztetésére használják. Különböző jelentésűek a következő származékok is: aktivēt — aktivizēt, gāzēt — gazificēt, internacionāls — internacionalistisks, kompozīts — kompozicionāls, problēmisks — problemātisks, sistēmisks — sistemātisks stb. Hasonló tények más nyelvekben is megfigyelhetők: vö. oroszul активировать — активизировать, газировать — газифицировать, интернациональный — интернационалистский, композитный — композиционный, проблемный — проблематический, системный — систематический, észtül pedig konstruktiivne — konstruktsiooniline, loogiline — loogikaline, süsteemne — süsteemaatiline¹⁶.

Az utóbbi időben a lett nyelv terminológiájának rendezési gyakorlatában szükség esetén a jelentés megkülönböztetésére a tudományos terminológiában megengedett szinonimák szemantikájának elhatárolását alkalmazzák; ezek egyike a saját nyelvi, a másik pedig idegen nyelvi (nemzetközi) eredetű, például: dzinejs „motor” — motors „motor”.

A cikk részletesebben tárgyalja a saját és idegen nyelvi terminusok egyértelműségét és többértelműségét, valamint megemlít néhány lehetőséget az egyes szóalkotási csoportok jelentésének differenciálására saját nyelvi és nemzetközi képzések alapján. Az elemzés nem tér ki az egyértelműség és a kontextusfüggetlenség követelményeivel kapcsolatos szemantikai problémákra és más kérdésekre.

A nemzetközi terminológia növekvő szerepével és a nemzetközi tövek alapján számos nemzeti nyelvben létrejövő új képzések megjelenésével egyre sürgetőbbé válik annak átgondolása, hogyan hangolható össze a nemzetközi képzések szemantikája és formája, miként rendezhető a nemzetközi terminológia nyelvek közötti szinten, hogy megszüntessük a gyakorlatban fennálló ellentmondásokat (vö.: könyvtár, kartoték, filmtár, hangtár, de — diszkó; poggyász, kilométeróra-állás, literben kifejezett mennyiség, tonnatartalom, de — szereplő stb.).

¹⁶ K ü l l R. Az észt terminológiai lexika fejlődése az indoeurópai nyelvek hátterében.— In: Контакты русского языка с языками народов Прибалтики. Рига, 1984, 123—137. o.

144

Minden terminusnak tudományosan megalapozottnak kell lennie. Az optimális tudományos terminus kiválasztásakor továbbra is aktuálisak a D. Sz. Lotte munkáiban tárgyalt követelmények, amelyek között kiemelt helyet foglal el a rendszerszerűség követelménye.

A terminus világossága a világos gondolkodás és a tudomány nyelvi kultúrája magasabb szintjének biztosítéka.

10 Užsak. Nr. 1007