Öko al ak – be ekin és
egy ku a ási p ojek be
FARKAS JUDIT
A enn a ha óság ké dése a közelmúl ban ége ő – és egyben di a os – ké -
déssé ál . A enn a ha ósági disku zusok elsőso ban kö nyeze i, gazdasági és
echnikai ké déskén kezelik a p oblémá , de egy e öbb olyan ö ek és jelenik meg
és kap nyil ánosságo , amely a á sadalmi aspek us helyezi közpon ba, és az é ék-
endbeli ál ozások szükségességé e hí ja el a igyelme . Ezen ö ek ések közö
számos olyan alul ól sze eződő megoldási kísé le lé ezik, melyek helyi szin en,
gyak an egymással szo os együ működésben ö ekednek a komplex (kö nyeze i,
gazdasági, á sadalmi) enn a ha óság, az ökológiai el eken alapuló ön enn a ó
éle mód meg alósí ásá a. Ilyen közösségek az öko al ak is.
Az öko al ak öbbsége ún. „megalko o ” (in en ional) közösség, azaz: egy ki-
sebb-nagyobb csopo uda os ö ek ésekén lé ehozo aluközösség, melynek la-
kói az öko- uda osságon úl számos egyéb dolog is összekö he i (közös al-
lás/spi i uali ás, egy ado biogazdálkodási mód p e e álása s b.). Az öko alu-lakók
célja a e mésze i kö nyeze ébe a lehe ő legha ékonyabban és ká osí ás nélkül il-
leszkedő elepülés lé ehozása. Ennek elé ése é dekében egysze men es gazdálko-
dás oly a nak, igyekeznek az épí észe ben, hulladékkezelésben, szenny íz isz í ás-
ban e mésze ba á echnológiáka alkalmazni és megújuló ene gia o ásoka hasz-
nálni. Céljuk a helyben megélhe és, ke eskedés és kikapcsolódás; minél nagyobb
au onómiá a és önellá ás a ö ekednek. A közösség olyan lé számá a ják ideális-
nak, ami az egyén számá a még á ekin he ő, ahol a szo os isme e ségen alapuló
kapcsola hálók az egész elepülés á ha ják, behálózzák – ez 300 és 500 ő közé e-
szik.1 Emelle közös e al ak nagy észében, hogy min akén is kí ánnak szolgálni
a á sadalom számá a: egy élhe őbb, embe ibb éle példájá sze e nék elmu a ni.
Valószínűleg egye len öko alu sem lé ezik, amelyik eljes egészében meg elel-
ne a en i céloknak és az ezek men én kialakí o de inícióknak – e e maguk a
1 Az öko alu-de iníciókhoz lásd Bo sos Béla össze oglalásá (Bo sos 2007: 22–26). Az
öko al ak ól össze oglalóan lásd még Fa kas 2012: 17–31.
ÖKOFALVAK – BETEKINTÉS EGY KUTATÁSI PROJEKTBE 5
de iniálók is igyelmez e nek –, a leg öbb ilyen megha á ozás ehá nem a meglé ő
öko al ak szin ézise, hanem sokkal inkább célki űzéseke , i ányoka ogalmaz meg.
Magya o szágon az első öko al aka a endsze ál ás u án, az 1990-es é ek
elején alapí o ák. Az odaköl özők elsőso ban a á osi középosz álybeli é elmiség-
hez a oznak, annak egészen széles pale ájá ól jönnek (az in o ma ikus ól a peda-
góguson ke esz ül az ag á é elmiségiig). A magya öko alu-mozgalma a Magya
Élő alu Hálóza (MÉH) ogja össze, melynek agjai a kö e kezők: Galgahé ízi
Öko alu, Gömö szőlős, Gyű ű ű, K isna- ölgy (Somogy ámos), Mag al a (Mo-
no ), Má iahalom Bio alu, Nagyszékelyi közösség (KÖRTE), O mánság Alapí -
ány (D á a ok, Ma kóc), Sze i Tanyák Szö e sége (SZÖSZ), Te mésze es Éle -
mód Alapí ány (TEA, Agos yán) és Visnyeszéplak.2
A nép ajz–kul u ális an opológia jellegze es e epe a kis csopo (legyen az a-
lu agy á osi kisközösség), így ezek a közösségek ideális ku a ási e epe jelen enek
számá a. Az öko al ak a nép ajz és a kul u ális an opológia klasszikus émái új
meg ilágí ásba helyezik, és azoka új en a jelenku a ás á gyá á eszik, gondolok i
például a hagyományos gazdálkodási módok, a kézmű esség, az épí észe , a allási
adíciók és a helyi allásosság, a közösség és közösségsze eződés, agy a hagyo-
mány és hagyományalko ás ké dései e s b. Ugyanakko számos, a mode ni ás a il-
le e a posz mode ni ás a jellemző jelenség izsgála á a adnak lehe ősége , lásd az
al e na í á sadalmi mozgalmak, az éle e o m-mozgalmak, az öko uda os ogyasz-
ás, a kockáza á sadalom a ado álaszkísé le ek agy az ökológiai el ek e alapozó
mig áció ké désé .
A Nép ajzi Lá óha á jelen száma egy, a hazai öko al aka izsgáló, a Pécsi
Tudományegye em Nép ajz – Kul u ális An opológia Tanszékén lezajlo p ojek
(Magya öko al ak nép ajzi-an opológiai izsgála a, OTKA F68244, 2007–2011) e ed-
ményeiből mu a meg néhánya . A ku a ásnak csak egyik eleme ol a sajá ku a á-
som, emelle a kezde ek ől og a nagy hangsúly ek e em az egye emi hallga ók
be onásá a is a izsgála ba. Ennek é dekében öbb ku zus a o am az
öko al ak ól, melyek e olyan előadóka is meghí am, akik bemu a ák a éma sok-
színű megközelí ési lehe őségei . A éma nép ajzi, ö éne i, kul u ális an opológiai
és ökológiai lá ásmód ö özésé kí ánja meg, és az előadók ki álasz ásában is nagy
sze epe kapo az in e diszciplina i ás. Így ke ül so az ökológiai an opológia, az
e nobo anika, az ökonacionalizmus, az ökológia közgazdaság an bemu a ásá a, a
biogazdálkodás elméle i és ma ke ing-szempon ú isme e ésé e, a népi épí észe és
az öko-épí észe iszonyá aglaló előadás a, a enn a ha óságnak a ö éne i nép-
ajz pe spek í ájából ö énő megközelí ésé e, és meghí ás kap ak a belső néző-
pon o kép iselő öko alu-alapí ók is.
2 Lásd www.elo aluhaloza .hu (A le öl és dá uma: 2013. július 18.)
6 FARKAS JUDIT
Az i megjelenő anulmányok ö id bepillan ás engednek e munkába, a ki á-
lasz o í ások mindegyike a közösség- izsgála a helyez e a hangsúly . Első sze -
zőnk, Bo sos Béla geog á us maga is öko alu-alapí ó, esszéje éppen ezé a külső és
a belső szemszöge egyesí i, amiko az öko al aka azok közösségi és endsze el-
méle i ona kozásai elől közelí i meg. Ez u án ké hallga ói ese anulmány kö e -
kezik, melyek szin én a közösség ké dései já ják kö be ku a ási e epükön: Giczi
Ba na a enn a ha óság elől é elmezi K isna- ölgy öko alu közösségépí ési me-
ódusai , és egyál alán, az öko alu működésé ; Va ga Judi pedig a é használa izs-
gála á al ogalmazza meg egy öko alu, egy öko-közösség lehe séges ha á ai . A ké
( ol ) egye emi hallga ó anulmánya (egyben szakdolgoza uk észe) jól mu a ja a
éma megközelí ési lehe őségeinek széles pe spek í ájá , és emélhe őleg o ábbi
ku a ások a ösz önöz.
A köny isme e ések olyan köny eke mu a nak be, melyek émája az
öko alusiaka is é in i és é dekli, a köny ekben oglal udás ők maguk is gyako ol-
ják, ille e igyekeznek elsajá í ani. A hagyományos pa asz i udás a min o ás a
ekin enek, amiből a gazdálkodás, a ájhasznála módjai udják – a jelen ko hoz
adap ál a – elsajá í ani (lásd Má é Gábo köny isme e ésé ). Az ehe ő adnö é-
nyek ilága pedig az öko alu-lakók számá a eljesen e mésze es, isme ős ilág: a
e mésze közelében él e a adnö ények ogyasz ása számuk a mindennapi gya-
ko la és a e mésze kínál a e ő o ások széleskö ű – de nem kizsákmányoló – el-
használásának észe (lásd Czégényi Dó a köny isme e ésé ).
A udományos szö egek és esszék melle a hazai öko al ak ól készül , szö e-
gekből és o ókból álló mon ázs ol asha ille e lá ha az ol asó. Felké em né-
hány öko alu-lakó , hogy í jon pá so sajá közösségé ől és az öko alu-
gondola ól – Gyű ű űhöz, Visnyeszéplakhoz és a nagyszékelyi közösséghez ke ü-
lünk így közelebb. Másu in e jú észle ekkel mu a om meg, hogy mi jelen az
ado öko alu a benne élők számá a (K isna- ölgy). Végül az öko alu-mozgalma
kí ül ől izsgáló, a mozgalma mél a ó, és a benne élők éleményé el illan ó
monda okból, gondola okból áll össze egy – szin én mon ázssze ű – kép az
öko al ak jelen őségé ől és lehe őségei ől.
Felhasznál i odalom
BORSOS Béla
2007 Az öko alu koncepciója és helye a enn a ha ó elepülés- és Vidék ejlesz ésben. Pécs
FARKAS Judi
2012 Öko al ak és a á sadalmi enn a ha óság. In Kun And ás (sze k.): Ökológiai láb-
nyomunk és a enn a ha óság. Öko-Völgy üze ek 1. 17–31. Somogy ámos: Öko- ölgy
Alapí ány
Ol asósa ok
Má é Gábo
Czégényi Dó a
A ho obágyi pász o és a bo anikus
Molná Zsol : A Ho obágy pász o szemmel. A pusz a nö ény ilága. Deb ecen: Ho o-
bágy Te mésze édelmi Közalapí ány. 2012. 160. p.
Má é Gábo
A balmazúj á osi szüle ésű Jeney Gyö gy 1791-ben A e mésze - ilága. A ho -
obágyi pász o , és a e mésze - isgálo címmel egy népne elő és - el ilágosí ó célú
köny e jelen e e meg. Jeney köny e a közmű el ség emelésé célzó ko abeli
í ások közé a ozik, mineku án helyes e mésze -szemléle e és emelkede ebb
e kölcsi el ogás a kí án a á eze ni a alusi ol asóközönsége . A köny a almá
Jeney a közé he őség ked éé „ké köl ö személyeknek” a alálkozása kö é
sző e, a helyszín a Ho obágy, ahol a ké é iú, a elsőbb iskolákban pallé ozó-
do udós és a ehe ségé el ékozol , s pász o nak áll egyko i iskolás á sa alál-
kozik, majd beszélge ésbe elegyedik. A udós és a pász o ilágképe a ke ejük
beszélge éséből, ha napig a ó dispu ájából bon akozik ki. Az együ lé a e mé-
sze izsgáló eljes sike é el é ége , aki meggyőzi beszélge ő á sá ; a pász o é-
gül maga is megiszonyodik a ól, hogy milyen é zéke len és os oba szemmel néz-
e a ilágo .
A Ho obágy pász o szemmel című magya és angol nyel ű köny komoly u-
dományos alapokon nyug ó isme e e jesz ő munka, amelynek célja a pusz a nö-
ényze é el és a ájjal kapcsola os helyi isme e ek köz eadása, a „pász o í ás”
( agyis a pász o kodás) áj enn a ó sze epének leí ása, „ökológiai honisme e-
ünk” (139.) elka olása és e ősí ése. Mi eszi e köny e Jeney 222 é e megjelen
munkájához hasonla ossá és miben é el a ól? Molná Zsol köny e a e mé-
sze izsgáló és a ho obágyi pász o új alálkozásá ól szól, ahol elcse élődnek a
sze epek, agy legalábbis más a beszélge ő elek pozíciója, a udás á adásának az
i ánya. A sze ep ál ás lényege, hogy a udós nem okí , hanem gyűj i a helyi u-
dás , endsze ezi az isme e eke , e e ad a a pász o apasz ala ainak és szemé-
lyének. A ké beszélge ő él (a pász o és a bo anikus) ol aképpen hasonló á sa-
dalmi csopo oka jelení meg, min Jeney idejében, azzal a nem elhanyagolha ó
különbséggel, hogy a pász o ok és a pa asz ok egy e ogyó, a e mésze izsgálók
(ku a ók) egy e nö ek ő szele é alko ják a mai á sadalomnak.
Noha hazánkban öbben oglalkoz ak má népi nö ényne ek gyűj ésé el, a
pász o szókincs és a népi gyephasznála ku a ásá al, a hagyományos ökológiai
OLVASÓSAROK 103
udás izsgála ába – annak újsze űsége és in e diszciplina i ása okán – má ke e-
sebben ág ak bele. Molná Zsol a MTA Ökológiai Ku a óközpon jának munka-
á sakén a bo anika elől közelí e e úlnyomó ész nép ajzosok ál al izsgál
ké déskö höz, ku a ásának középpon jában a nö ényisme e és a hagyományos
ökológiai udás izsgála a áll.
A köny alapjá in enzí és gondosan elépí e , 2008- ól 2012-ig a ó gyűj-
és képezi. A nö ényisme e ku a ása ún. népi axonok a i ányul , ami a helyben
számon a o nö ény ajoka jelen i. A izsgála 5149 ada alapján 162 népi
axon de í e el, ami összesen 243 udományosan leí nö ény ajnak elel e he-
ő meg. A ho obágyi pász o ok a bo anikusok ál al számon a o , a Ho obá-
gyon a pász o ok ál al észlelhe ő (azaz nem csak egy-ké pon on ellelhe ő) 440
helyi aj 55%-á isme ik (26). A gyűj ésből o ábbi 40 á sulás- és élőhely ípus
meglé e ajzolódo ki. Az isme e ek 92 pász o al készí e in e jú és közös legel-
e ések so án, 78 e epen el öl ö nap ala gyűl ek össze. A Ho obágyon – a
sze ző becslése sze in – jelenleg 300 pász o működhe , akik e a „hagyomá-
nyoshoz közeli”, azaz nem „ipa izál ” a ásmód jellemző. A gyűj ö anyago la -
ba é e ez közel 1/3-os „ eldolgozo sági a ány ” jelen . Nép ajzku a ók számá a
nem újdonság az ada ok kicédulázása és ka o ék- endsze készí ése, azonban
aligha an olyan nép ajzi munka, amely a népi udás , ille e annak ál ozásá
százalékos o mában, az előbb isme e e ekhez hasonlóan, s a isz ikailag is é é-
kelhe ő módon ad a olna köz e.
A köny a nagyközönségnek í ódo , színes nyoma ú, 159 oldalból áll és
kemény kö ésben, albumsze ű ki i elben készül . A kö e egészé e igaz, hogy ke-
és szak e minus és udományos in e p e áció a almaz. Sok helyi ájnyel i,
nyel já ásbeli o dula o használ, nemcsak ki ejezéseke emel a szö egbe, de a
helyi isme e ek – „példamonda ok” o májában – gyak an a kísé őszö eg ma -
káns észé alko ják. Ugyanakko a köny a udományos megalapozo ság e én
sem bizony alaní ha ja el az ol asó , az ada gyűj és impozáns ol a, a kié ékelés
szín onala, az alapos e episme e , a kö e á gondol elépí ése, o ábbá a nagyon
on os módsze ani, gyűj és echnikai megjegyzések ké ség elenné eszik, hogy a
sze ző az isme e e jesz ő mű aj a udományos ku a ás alapza á a helyezi. Lás-
suk ezu án a köny sze keze é , ille e a almá kissé észle esebb bon ásban.
A kö e az ajánló, a be eze ő és köszöne nyil ání ó ejeze eke kö e ően a
ho obágyi nö ényze múl já (17–24.) mu a ja be. I a ól ol asha unk, ami a pász o-
ok a ho obágyi áj kialakulásá ól, a nö ényze múl beli állapo á ól és közelmúl -
beli ál ozásá ól gondolnak. Meg udha juk az is, hogy a udomány mai állása
sze in a szíkes pusz a (Molná Zsol öbb meggondolásból kö e keze esen ez az
í ásmódo használja) a Ká pá -medence ősi áj ípusa, amelynek kialakulása spe-
ciális geomo ológiai, ille e íz öld ajzi és éghajla i iszonyoknak köszönhe ő.
A áj ehá nem az e dőségek i ásá al, an opogén beha ás kö e kez ében nye e
104 OLVASÓSAROK
el a mai o májá . É dekes, hogy a pász o ok a ho obágyi áj kele kezésé öbb
é izedes legel e ési apasz ala bi okában a udományosan el ogado álláspon -
hoz hasonlóan mu a ják be. A ejeze legnagyobb anulsága ugyanakko az, hogy
a áj képe a lé ező e mésze i ke e el é elek közö oly on alakul, ehá a ál oza-
osság és a ál ozás jellemző á, ez a ké dolog állandó.
Az Ami az egyes nö ény ajok ól udni é demes (25–70.) és a To ábbi isme ho obá-
gyi nö ényne ek (71–84.) című ejeze egy nö ényha á ozóhoz hasonlóan képek és
ö id leí ások segí ségé el mu a ja be a ho obágyi nö ényeke . A leí ás a al-
mazza az elő o dulási helye , a né a iációka (azok el e jed ségé ), a né adás
ese leges indí éká , o ábbá a hasznosí ás külön éle módjai . A nö ények ől szóló
össze oglalók igen él eze esek, minden ízében a helyi apasz ala o mu a ják be.
Sajnálha juk, hogy ( el ehe ően e jedelmi megkö ések oly án) egyéb isme e ek,
például az o szágos el e jed ség, a nö ények pon os beazonosí ásá lehe ő é e ő
kép észle ek (szá , le él, i ágza s b.) nem ke ül ek a kö e be sem áb ák, sem ké-
pek o májában. Beke ül iszon a nö ény la in ne e és minden ajhoz egy ö id
angol nyel ű össze oglaló is, ami mind a ku a ás szempon jából, mind pedig a
Ho obágy nemze közi isme sége okán igen on os. A ejeze számos egyéb, a
szok ányos nö ényha á ozók ól el é ő, isme e eke , „nép ajzi csemegéke ” a -
almaz. A sósló ium (33.) ne ű nö ény gyógyha ásá például a kö e egy ada köz-
lő ö éne é el illusz álja, aki az o osz hadi ogságban ennek a le é i a, ez a o -
a éle ben. A nö ények né ál oza ai a eljesség e ö ek ő módon jelennek meg.
A pi ypangnál például (37.) az alábbi né ál oza ok o dulnak elő: lánc ű,
pippang, cso bóka, gólya i ág, ú óka, kacsa i ág, kacsapa éj, pi ypala y i ág,
sá ga i ág, ku ya ej és pongyola pi ypang. Igen sze eágazó isme e ek e és sokol-
dalú hasznosí ás a u al a ehé disznópa éjjal (35.) kapcsola os udás: „Majdnem
mindenki isme i, hiszen ősszel jellegze es ö dögszeke e képez: ha kiszá ad elengedi
magá a öld ől, a szél gö ge i (míg él, mindig ál, hol a u án szaladgál). Emlege ik, hogy a
gyo san mozgó nö ényi gö ge eg a bi ká összeijesz e e ( ene egye meg az a bondo !).
Használ ák ű éshez: olyan kazla szed ünk, él élen azzal ű ö ünk (össze kell aposni a
üzeléshez). Má a kimen a di a ból, a egysze ezéssel elhal .” Meglepő használa i módo
és helyi apasz ala o ögzí e ek például a ö ises iglice (57.) ese ében, ami ől az
a ják, hogy ahol nő, o é demes ku a ásni, o ábbá az is mond ák, hogy gyö-
ke e olyan e ős, hogy a szá á a pány ázo ehén sem udná kihúzni a öldből.
Nagyon é dekesek az el é ő éle ciklusokban bekö e keze nö ényhasznála -
ál ozások a ona kozó ész e é elek, az egé á pánál (47.) például ez aláljuk:
„ a asszal jó hama jóllako ele a jószág, de amin kihánnya a eji , a ól Is en
ő izz, pocsék alami, gyaláza os, ene bo í sa be, az ú álom!” Igen hasznos, hogy
a sze ző elhí ja a igyelme a nép ajzi szaki odalomban öbbszö é esen, agy
csak helyi né en emlí e nö ényne ek e is.
OLVASÓSAROK 105
A Ho obágy nö ényze ének egy újabb endsze ezési szin je az élőhelyek-
hez, nö ény á sulásokhoz és ájmozaikokhoz kapcsolódik. A Laposok, szík okok,
elkek (85–109.) című ejeze a Ho obágy ál oza os elszíné alko ó élőhelyek-
ől, azok lé ejö é ől, a ájuk ha ó ényezők ől szól – pon osabban, ahogyan a
pász o ok e jelenségek ől beszélnek. Az alábbi alcímekkel jelze e üle ek egy-egy
áj észle kialakulásának módjá mu a ják be. Például A gilisz a oda megyen ü i kőzni
című ész egy olyan jellegze es ho obágyi izes élőhelye isme e , ahol a ízből
kiálló zsombékoka a zsombékgilisz ák épí ik ü ülékükből. A Sza jál magadnak le-
gelő al ejeze a Ho obágy leg e mékenyebb áj észle ei isme e i, az ún. elkeke ,
elkes helyeke , ahol ál alában a jószág álláshelye an, olyan ízmen es e üle ,
ahol aká a öldmű elés is e edményesen oly a ha ó. Ugyanilyen beszédes és a-
láló az Aljas pipaszu kálós, a Hogy ellocsogóznának i a lo ak agy a Ha az embe á-
megy, meg icceli című al ejeze ek és a öbbi, i meg nem emlí e észek is. Ez a e-
jeze abból a szempon ból is anulságos, hogy á ilágí a a, hogy egy-egy egio-
nálisan használ ki ejezés mikén ál szak e minussá, ez a olyama pedig szük-
ségsze űen a ki ejezés jelen ésszűkülésé onja maga u án. A szíkes ki ejezés
például a sok éle szíkes élőhely e ona kozó ál alános é elmű szókén használ-
ják, é enek ala a gyepe , szán ó egya án , de él még a szík őné i alakja is, ami a
udományos nyel ben má ela ul (88). E ejeze másik e énye, hogy áb ák segí -
ségé el könnyedén á lá ha ó a áj össze e sége, a különböző, egymás melle lé ő
élőhely ípusok ál oza ossága ( ippanos, juhászpadka, akszík, szíkpadka, szíksa as
szűz őd, szíkpo ong, ü mös, bíbicbasz a őd s b.).
A legel e és udománya (109–122.) ejeze magá al a legel e és olyama á al
oglalkozik, azzal, hogy a pász o ok mikén udják uda osan be olyásolni (álla aik
é én) a áj képé , a nö ényze állapo á . Ebben a észben an szó a áj a ha ó
egyéb e ékenységek ől is, például az ége és ől, a ágyázás és mű ágyázás ha á-
sá ól, a legel e és mene ének é es e üle i endjé ől. A sze ző ámu a a a, hogy a
„pász o í ás” komoly apasz ala o igénylő munka, Molná Zsol meg ogalmazá-
sában, pász o udomány.
A kö e jegyze appa á us nélkül készül , azonban a égén a on osabb u-
dományos munkáka a almazó jegyzék alálha ó. A köny gyako la ilag ké nyel-
ű, még akko is, ha az angol leí ások a magya nyel űnél ömö ebbek. Illusz á-
ciós anyaga ki ejeze en igényes. Az ol asás nem i kán mű észi igényű o ók e-
szik él eze essé. A ényképek közül ke és ona kozik a munka olyama ok a, a
ájkezelés p ak ikái a, és ke és az egyes jelenségek agy élőhely ípusok lé ejö é
áb ázoló énykép. A képek az esz é ikusság melle lá ha óan a a ö eked ek,
hogy a nö ényeke olyan szemszögből mu assák be, ahogyan a pász o ok lá ják e
ajoka . Ugyanakko a chaizáló, a jelenben gyűj ö anyag ö éne i é ényé e ősí-
ő o ó ke és an. Kons a álha juk ehá , a köny nem a múl ól szól, nem a
pász o ilág elmúlása ele me engők számá a í ódo , hanem a jelen ől, azok
106 OLVASÓSAROK
számá a, akik enni aka nak a áj és lakóinak ennma adása és boldogulása é de-
kében. Ez ámasz ja alá a sze ző azon élekedése is, misze in a köny ben og-
lal isme e ek issza aní ha ók, és a köny a jö őben új ainduló pász o ok a ás-
ban aká ok a ási segédanyagkén is hasznosí ha ó lesz.
Végeze ül a köny udományos hozadéká ól sze e nék szólni. A sze ző a
gazdag, élő nö ényisme e bemu a ása melle számada okkal igazolja, hogy a
ho obágyi pász o ok hagyományos ökológiai udása meglehe ősen ügge len a
udományos udás ól. Becslése sze in a udományos, ille e á osi udás (isme-
e ) a pász o ok isme e einek alig 10%-á adja (adha ja) (127). Ez az a ány 50 km-
e az egyik leg égebbi bo anikai műhely ől, a szocialis a mezőgazdaság egyik
emblema ikus e üle én, 40 é e működő nemze i pa ki kezelés, ille e ádió és é-
é ha ása melle meglepő (127). A izsgála ezen megállapí ása igen elgondol-
kod a ó, őkén annak ényében, hogy a nép ajzi szakma az u óbbi é izedekben
inkább a pa asz i á sadalom elbomlásának ku a ásá al ol el oglal a, el o dul a
hagyományosnak gondol ku a ási émák ól és e epek ől. A köny alapján jól
lá ha ó, hogy olyan ké dések ma ad ak ku a a lanul, ahol a gyűj he ő isme e ek
nem kölcsönzés oly án agy köny ekből szá maz ak, hanem áj és embe
hosszú á ú együ működése, egymás au al sága oly án belsőleg kele kez ek. A
Ho obágy pász o szemmel című köny a legjobb példa á, hogy a kö nyeze el kap-
csola os apasz ala ok, az é százados e melési módok, mezőgazdasági eljá ások
olyan kohe ens és gyako la ba is á ül e he ő isme e eke alko nak, amelyek mind
a áj és e mésze édelem, mind pedig a helyi gazdálkodás enn a ha ósága
szempon jából megke ülhe e lenek. A kö e abban is elő emu a ó, hogy úllép a
néphi ku a ásban (népi e mésze isme e ku a ásában) be e , a alós és él is-
me e ek külön álasz ásán alapuló endezőel en, lé én, hogy a helyi apasz ala on
alapuló, a helyi közösségek gondolkodásmódjának meg elelő logika, belső end-
sze ező el men én mu a ja be az isme e eke . A népi nö ény axonok és
élőhely ípusok megha á ozásá al, száliens ulajdonságaik bemu a ásá al, alamin
a ál ozó e mésze pász o ok ál ali észlelésének dokumen álásá al Molná Zsol
köny e al e na í á kínál a e mésze ől (nö ényze ől) alko o népi udás end-
sze ezéséhez.
12 BORSOS BÉLA
kö nyeze pusz í ása nem kisebb mé e ekben olyik, a á sadalmi sze ezdések-
nek pediŐ olyan o zulásai is el o dulnak, min az észak-ko eai dik a ú a, az
eŐyén ma is kíméle lenül beda áló kínai kolosszus mozŐása aŐy Pol Po kollek-
i is a üle e.
A ko ai közösséŐek a anyko a
Jó okunk an el é elezni, őoŐy ol ak az embe i á sadalomban olyan ko ai
sze ezdési o mák, aőol az embe nem különül el a e mésze élnek ekin e ,
eŐymásba oŐlal endsze ei l. Ez leőe é eszi, őoŐy – ha nem is uda osan – a
e mésze i endsze ek ön uda a éb ed al endsze ekén oŐalmazza meŐ sajá
maŐá és aŐjainak őelyé , sze epé . Ez az idszak é ben és idben másko és
másőol jelen keze és nem is biz os, őoŐy ál alános é ényűen lé eze .
László Gyula sze in a naŐycsalád olyan máŐikus eŐyséŐe alko o , amely
eŐysze e jelen e e az eŐésze és annak alamely aŐjá (pa s p o o o). A nagycsa-
lád ál al alko o közösséŐ eŐyú al iláŐmodell is, a á sadalma is elhelyezi a i-
láŐban, a á sadalomsze eze oldalá ól a közösséŐ és aŐjai eljes azonossáŐában,
eljes é - agyon- és munkaközösséŐben nyil ánul meŐ (László 1944: 192–193).
Ez olyan, ma má keŐye lennek, iŐazsáŐ alannak aŐy őiőe e lennek űn jellem-
zkben is meŐmu a kozik, min amiko a székely aluközösséŐekben a leŐŐyen-
Őébbe áldoz ák el a közösséŐ eŐy másik aŐja ál al elkö e e bűn jó á é ele é -
dekében (Im eő 1973, 1983). A szabály meŐí élésénél azonban iŐyelembe kell
ennünk, őoŐy akko iban alószínűleŐ az embe i uda sem ol méŐ annyi a el-
különül , eŐyedi és – ha e szik – elidegenede , min a mi mai uda unk. Az akko-
i embe ek sajá lé ezésüke is eŐész eŐysze űen csupán alamely közösséŐ észe-
kén oŐ ák el. Fal aink, s á osaink is a be elepül , zá ömbben ma adó
naŐycsaládokból kele kez ek. A alu eŐy új, eŐészen sajá iŐényei e szabo és
önmaŐa meŐújí ásá a és enn a ásá a képes éle közösséŐe e em , amely elméle-
ileŐ éppen olyan jó és a ósan működképes leőe , min az, amelyik e ékenysé-
Őe nélkül kele keze (TaŐányi 1894). Eőőez azonban naŐyon komoly ökolóŐiai
szabályok be a ásá a an szükséŐ (mos nem ez a jelen í ás émája). Abban az
ese ben, amiko a mu a ány sike ül, kialakul az olyan „pa asz kul ú a, aőol az
embe Őene ációkon ke esz ül uŐyanazon a öldön ma ad, az sze e i és alóban
jó, Őyako la ban sze ze isme e ek alapján isszaadja a öŐnek az , ami a ól
kap” (Molná 2009: 119).
EŐy e ikálisan aŐol á sadalomnak azonban o ábbi sze ezdési szin-
ek e an szükséŐe. A leŐalsó sze ezdési szin a al aké, sze epük sziŐo úan
ön enn a ás a ko lá ozódik, ami úŐy is é elmezőe ünk, őoŐy a ényleŐes Őaz-
dálkodás nem a al ak (naŐycsaládok), őanem ezek közösséŐei, a aluközösséŐ,
AZ ÖKOFALVAK KÖZÖSSÉGI ÉS RENDSZERELMÉLETI VONATKOZÁSAI 13
nemze séŐ, ö zs ke e ei közö alósul meŐ. A sej eknek össze kell kapcsolódni-
uk és eŐyü kell működniük aőőoz, őoŐy eljes eŐyü működ endsze eke , éle -
e eke , ökoszisz émáka alkossanak. EŐy alu eőá nem alu. A sze eze end-
sze ek inőe ens ulajdonsáŐa a őie a cőia. Mode n á sadalmunkban ezek sze in
nem önmaŐában a őie a cőiá al an a baj. Akko mi el?
A ci ilizál embe számá a a ulajdon lényeŐe az abszolú őa alom alami e-
le , beleé e a meŐsemmisí és joŐá is. Ez a mode n ulajdon oŐalmának meg-
különböz e jelleŐze esséŐe. Nem mindeŐy azonban, őoŐy milyen ulajdon ól
an szó. Bá éŐs so on minden á Őy a e mésze i ja ak a eze őe issza, az
embe ál al e em e á Őyak ulajdonlása eljesen más ké dés, min köz e lenül a
e mésze i ja aké aŐy eŐy másik embe é. Számos példa an á, amiko a ulajdon
meŐsze zése annak elpusz í ásá al kezddö : azál al, őoŐy e ede i éle közösséŐé
elpusz í o ák, a pusz í ó joŐcíme sze ze az ado öld e üle e, az ame ikai e-
lepesek l a középko i e dk ki áŐásán á a Hold a szállásiŐ. A „ci ilizál ” és a
e mésze el eŐyü működ á sadalmi endsze ek közö i különbséŐek a ulaj-
don, min ko lá lan endelkezési joŐ meŐlé ébl aŐy őiányából akadnak. A e -
mésze el eŐyü működ embe i á sadalmi endsze ek elépí ésének és működé-
sének alap e eleme a endelkezési joŐ ko lá ozása, míŐ a ci ilizál iláŐban a u-
lajdon ko lá ai csak mások ulajdoná édik. Ennek meŐ elelen ál ozo a ma-
Őán ulajdon sze epe a közösséŐben. A ól üŐŐen, őoŐy a pusz í ás aŐy a meg-
a ás ké dése őelyezdö el é be, az elbbiben a ulajdon joŐ, ki ál sáŐ, az
u óbbiban eŐyú al, s elsdleŐesen, kö elesséŐ. Az ame ikai indiánoknál, a pusz-
ai nomádoknál meŐ méŐ számos más közösséŐnél is az embe csupán Őazdája,
de nem bi okosa az e dk, dombok, izek alko a Őyönyö ű ájnak. A maŐya
népcsopo is az Á pád-ko ól eŐészen a 16. századiŐ a kele i népekőez őasonló
öldközösséŐben él , azaz a öld ulajdonjoŐa nem eŐyénekőez, őanem közössé-
Őekőez kapcsolódo (Scőibe na é. n. 9). AőoŐy a ulajdon oŐalmá ki e jesz e -
ék a e mésze eŐy e öbb bi odalmá a (élelmes céŐek má elke á ulnak a Hol-
don), úŐy ál a ko ábban személy elen ulajdon eŐy e személyesebbé, kiik a a a
közösséŐi ulajdon oŐalmá , amely közbens lépés leőe e a olyama ban.
Az öko alu min endsze
Lá őa uk eőá , őoŐy eŐyes ko ai á sadalmi o mációk méŐ el oŐőa ók
úŐy, min e mésze es endsze ek. A naŐy öldi endsze ek ciklikussáŐŐal jelle-
mezőe működése uŐyanis alap e en különbözik a mai á sadalom lineá is
ecőnolóŐiá a épül módsze ei l (Bo sos 2009). Talán mondőa juk az , őoŐy az
a anyko ban, amely őelyenkén és népenkén ál ozó idben é éŐe , a á sa-
dalmi endsze méŐ a e mésze i endsze al endsze ekén unkcionál . Ennek
14 BORSOS BÉLA
meŐ elelen az embe i közösséŐek sokkal sze esebben illeszked ek mind eŐy-
másőoz, mind a kö nyez e mésze i iláŐőoz. Sze es illeszkedés ala a e mé-
sze i endsze ek működésének dinamikájáőoz aló alkalmazkodás é em, amely
az ökolóŐiai é elemben e enn a őa ósáŐ kulcsa. Az őiszem, eŐy maŐá
öko alunak ne ez elepülésen ennek a sze es közösséŐnek a meŐ e em ése le-
őe ne az elé ni kí án ideális cél.
Az öko alu min oŐalom eŐy jelleŐze es elepülési min á jelöl és azó a
őasználják eŐy e el e jed ebben, őoŐy a őa anas–őe enes é ekben nyil án aló-
á ál ak az ökolóŐiai álsáŐ jelei és meŐszüle e a kö nyeze édelmi mozŐalom.
Miu án azonban önsze ezd és a á sadalmi sodo ól iŐencsak el é szemlé-
le ű közösséŐek l an szó, nincs eŐye len, ál alánosan el oŐado meŐőa á ozá-
suk. A leŐ öbben Declan Kennedy és Robe Gilman meŐőa á ozásá oŐadják el.
Kennedy sze in az öko al ak:
„A enn a őa ó éle mód modelljeinek kialakí ásá a ö ek , á osi aŐy idéki kö -
nyeze ben előelyezked embe lép ékű elepülések. Leőe nek új, aŐy meŐlé bl
á alakul közséŐek. A maŐas szín onalú éle minséŐe , a e mésze i e o ások
meŐ zésé , endsze szemléle ű meŐközelí és példázzák, aőol eŐymásba onódik az
ökolóŐia, ok a ás-ne elés, ész é elen alapuló dön ésőoza al, zöld ecőnolóŐia és üz-
le i állalkozás” (Kennedy 2002).
Robe Gilman pediŐ az í ja:
„embe i lép ékű, az összes jellemz el endelkez elepülés jelen , amelyben az
embe i e ékenyséŐek ká osodás nélkül épí őe k be a e mésze i iláŐba, méŐőozzá
olyan módon, őoŐy az elseŐí i az eŐészséŐes embe i ki eljesedés és sike esen oly-
a őa ó a éŐ elenséŐiŐ” (Gilman 1991).
É dekes eŐybe e ni a en i meŐőa á ozásoka a endsze elméle néőány
alap e meŐállapí ásá al. El ben őá om éle endsze lé ezik: a sze eze end-
sze ben az eŐész öbb, min a észek összesséŐe, a sze eze len endsze ben az
eŐész ke esebb, min a észek összesséŐe (maŐya án a észek eŐymás akadályoz-
zák), ille e a semleŐes endsze ben a sze ez és bomlasz ó e k eŐymás sem-
leŐesí ik, ezé a endsze nem öbb és nem ke esebb, min észeinek összesséŐe
(Go elik 1975). A e mésze es endsze ek sze eze endsze ek, és min ilyenek,
eŐymás a épül al- és szupe endsze ek sze es, in eŐ ál őalmazai. Ami különö-
sen é dekessé eszi ke , őoŐy minden őie a cőikus szin en olyan új ulajdonsá-
Őok a esznek sze , melyek nem eze őe k le a sze ezdés elemeibl, azokban
nem alálőa óak meŐ, és össze endeze séŐ nélkül, éle len őalmazban a sze e-
zdés elemeinek összesséŐe sem endelkezik elük (Bo sos 2003a 89–90).
Ezeke az új ulajdonsáŐoka , amelyek csupán a észek elemzésé el meŐjó-
solőa a lanok, eme Őens, kiemelked, elbukkanó ulajdonsáŐoknak ne ezzük,
AZ ÖKOFALVAK KÖZÖSSÉGI ÉS RENDSZERELMÉLETI VONATKOZÁSAI 15
me a sze ezdés új szin jén szin e a semmibl bukkannak el. Az o Őanizmu-
sok minden egyes sze ezdési szin en eŐyséŐes eŐészkén iselkednek, és o Őa-
nikus eŐyséŐŐel bí nak, amely nem eze őe issza másőo á, sem alacsonyabb,
sem maŐasabb szin e (Mille 1978). Az eme Őens ulajdonsáŐok meŐjelenése a
észek közö i kölcsönőa ások és kapcsola ok sze eze őálóza ának ulajdoní -
őa ó, amely a endsze unkcionali ásának lényeŐe.
A sze eze endsze ek a ele ük előelyezked naŐyobb eŐyséŐőez – a kö -
nyeze üke adó szupe endsze hez – számos pon on kapcsolódnak és annak ál-
ozásai a – őa eŐészséŐesek – alkalmazkodással eaŐálnak. Az Al öld népe a kö-
zépko ban ízŐazdálkodásá al olyan éle közösséŐeke – nö ény á sulásoka és a
á épül álla iláŐo –, ille e élőelyeke őozo lé e, amelyek nélküle nem ala-
kulőa ak olna ki és nem ma adőa ak olna enn (And ás al y 1973, 2009;
Bellon 2003; Molná 2009: 121). MeŐ ol őá benne a endsze elméle bl isme
önálló őie a cőikus endsze minden ipikus ulajdonsáŐa, amely a ezilienciáőoz,
a kö nyeze ál ozásaiőoz ö én dinamikus alkalmazkodásőoz elengedhe e len
(lásd észle esen Bo sos 2010).
A e mésze es endsze ekben a kö nyeze őez aló kénysze ű alkalmazkodás
a szabályozás és ezé lés összeőanŐolásán ke esz ül alósul meŐ. Ez a kibe ne i-
kus szabályozás ö énysze űséŐei kö e i és a endsze ek sze keze e olyan, hogy
a neŐa í és pozi í isszacsa olások eŐyensúlyának kialakí ásá al é ik el az alkal-
mazkodás : amíŐ a kö nyeze leőe é eszi, addiŐ a pozi í isszacsa olás meg-
e sí i a endsze eŐy-eŐy működési elemé , amiko elé i a pe em el é elek ad a
ko lá oka , akko a neŐa í isszacsa olás ke ül el é be és issza oŐja az ado
unkció (például ene Őia el é el , -nö ekedés aŐy -szapo odás ).
A mai á sadalom is öbbszö ösen össze e endsze , és naŐyon bonyolul á
eszi, őoŐy ké éle módon sze ezdik. Van in ézményesen sze eze sze keze e,
az állam és in ézményei, ŐazdasáŐi á sasáŐok, o száŐ, éŐió és é séŐ, köziŐazŐa-
ás és üzle i éle , aőol az eŐyén másodlaŐos és a sze ezdés maŐa adja a ke e e-
ke , ille e annak sze es kapcsola ai, a család, a okonsáŐ, szomszédok, munka-
á sak, amelyben az eŐyének az ál aluk é zékel é dekeik és é ékeik men én al-
ko nak spon án aŐy in ézményesül sze ezdéseke (Gyulai 2009: 148). Ez
u óbbiak kö ébe a oznak az öko al ak is. Szupe endsze ük a kö nyez á sada-
lom, kén az o száŐ, éŐió, é séŐ. A ké sze ezdési modell eŐymásnak e-
szül e adja a á sadalmi működés kimene é és az kö e kezik be, ami a end-
sze ben működ kölcsönőa ások e edje meŐőa á oz. MindaddiŐ, amíŐ az
öko alu elsziŐe el és kicsiny al endsze csupán, az e ed eŐyé elműen a meŐlé
szupe endsze ek ja á a billen.
A kapcsola uŐyanakko a kö nyez szupe endsze el is ke s: eŐysze e
e mésze i és á sadalmi. A e mésze i endsze ekkel aló kapcsola endsze in
meg an, őiszen azé mennek oda, aŐy azé őí ják maŐuka öko alunak.
16 BORSOS BÉLA
Igyekeznek őa monikusan illeszkedni a kö nyeze ükbe. A e mésze i kö nyeze el
aló őa mónia kialakí ása iŐen sok ényez üŐŐ énye a mé e ek l az alkalmazo
ecőnolóŐiáiŐ, és i is leőe őibáka elkö e ni, ez a ké dés azonban messze úlmu-
a a jelen anulmány á Őyán. A lényeŐ, őoŐy eŐy öko alunak a e mésze i end-
sze el aló kapcsola aiban önálló al endsze nek kell lennie, különben nem é de-
mes az öko alu meŐjelölés e.
De á sadalmilaŐ is endsze nek kell lennie, amely a kö nyez szupe end-
sze al endsze ekén működik. A en iekbl kö e kezik, őoŐy aká őol, aká miko
alakul is meŐ eŐy öko alu, az nem leőe üŐŐe len a kö nyeze é l, annak á sa-
dalmi jelené l és múl já ól, belle akad, „min a ö zsbl ŐyönŐe áŐa”. Csak-
őoŐy nem szabad el eledni a másik meŐállapí ás sem: őoŐy eŐy alu nem alu, és
alójában az öko al ak csak eŐy bio eŐionalis a el oŐásban, eŐymással eŐyü mű-
köd eŐészek őie a cőikus sze eze ében leőe nének éle képesek. AddiŐ, amíŐ ez
nem kö e kezik be, óőa a lanul a á sadalmi szupe endsze őez aló kapcsola a
őa á ozza meŐ a lé é és unkcionális ko lá ai . Má pediŐ ebben a á sadalmi szu-
pe endsze ben az embe i maŐa a ás ma má a 18. századi el iláŐosodás nyo-
mában ál alánossá áló szekula izáció alamin a meŐszüle piacŐazdasáŐ őa á-
sá a eŐy e inkább a ko ábban aliŐ lé ez, az el on oŐalmi Őondolkodáson alapu-
ló ins umen ális acionali ás jellemzi. Ez pediŐ önkényesen ki űzö célok meg-
alósí ásá a ö ek cselek és az a a leŐinkább alkalmas eszközök seŐí séŐé el,
aőol a célok őelyesséŐé e aló áké dezés őá é be szo ul az eszközök őa ékony-
sáŐáőoz képes (Takács-Sán a 2008: 57).
Nyoma sincs eőá a nyuŐa i – és az eŐy e jobban nyuŐa iasodó kele i, déli,
öbbi – á sadalmakban a ko ábbi sze es uda nak és eŐyü élésnek, hiszen a
en ebb emlí e önkényesen ki űzö célok meŐ alósí ásá a ö ek cselek és az
u alkodó pa adiŐma, ami alól az öko alu p óbálkozások sem udják ki onni ma-
Őuka . Ku a ókén , szaké kén és a Őyű ű űi öko alu eŐyik alapí ójakén , lakója-
kén sze ze ké és él é izedes apasz ala aim sze in eŐy maŐá öko alukén
meŐőa á ozó közösséŐ sze keze e ezé alap e en ké éle szoko lenni: aŐy a
kö nyez á sadalma ük özi á sadalmilaŐ, szociolóŐiailaŐ és pszicőolóŐiailaŐ,
aŐy pediŐ eŐy a ól ma kánsan elkülönül önálló en i ás, al endsze kí án lenni.
VillaŐe Homes (Da is, Kali o nia), C ys al Wa e s (Ausz ália), különösen pediŐ
I őaca (New Yo k, U.S.) aŐy Ganse ndo (Ausz ia) az elbbi, Au o ille (In-
dia), A cosan i (A izona), Findőo n (Skócia), Damanőu (Olaszo száŐ), Tőe
Fa m (Somme own, Tennessee) pediŐ az u óbbi leőe séŐ elé őajlik. Mindez
pe sze nem jelen i az , őoŐy más meŐoldás nem képzelőe el. Empi ikusan
ugyanakko a leŐ öbb öko alu alko ó embe i közösséŐe e ké alap ípus alame-
lyikébe leőe beso olni.
AZ ÖKOFALVAK KÖZÖSSÉGI ÉS RENDSZERELMÉLETI VONATKOZÁSAI 17
A kö nyez á sadalmi szupe endsze leképezése
Al endsze l lé én szó, a öbbséŐi á sadalom pe sze nem egy az egyben je-
lenik meŐ eŐy ilyen közösséŐben, csupán az bizonyosodik be nap ól nap a, őoŐy
a sajá á nyéká senki nem lépőe i á . Amennyiben az öko alu sze ezi sajá á -
sadalmuk kép iselibl áloŐa ják össze a aluban élke , akko azok ennek meŐ
is oŐnak elelni: alamilyen szin en sajá á sadalmuka kép iselik. ÍŐy eőá nincs
mi csodálkozni azon, őoŐy eŐy ol szocialis a o száŐban, min őazánkban a
endsze ál ás áján aŐy nem sokkal az kö e en indul öko alu-p óbálkozások
leŐ öbbjében a lé ez szocializmus képezdö le alamilyen o mában.
Ennek á nyoldalai leőe e meŐ apasz alni öbb maŐya kezdeményezés
élsike én is. Isme szólásmondás a őa anas é ekbl: a szocializmus olyan em-
be ekkel kell elépí eni, amilyenek annak. CsakőoŐy eőőez őozzá eőe jük: E Őo,
úŐy is néz ki! Ennek a múl nak a e őes ö ökséŐé pediŐ mindenki maŐában őo -
dozza alamilyen mé ékben. Van, aki eŐy el use ál disszidálási kísé le e kö e-
en, meŐma ad a meŐ öŐzö „máskén Őondolkodónak”, áŐo bele az
öko alu alapí ásba, an, aki elkö eleze békeőa cos múl já cse él e az öko alu-
alapí ás nem ke ésbé elkö eleze en őa cos e ékenyséŐé e, aŐy éppen é száza-
dos é elmiséŐi álmoka ke Őe e sze e e olna alami „naŐyo ”, ma adandó és
á sadalmilaŐ őasznosa csinálni. Van, akinek az apja pá i ká ol , eŐy másiknak
szocialis a éeszelnök, az eŐyiknek lecsúszo , alkoőolis a p oli, míŐ a másik ese -
leg maŐa ol bányász az elz endsze alamely ossz őa ékonysáŐú, de ideoló-
Őiá ól zenŐ bányájában: nem alál án őelyüke a kapi alizmus a épül szép új i-
láŐban, meŐp óbálkoz ak ezzel az „öko alu-dologgal”. Sokan á e ék a készen
kapo ideolóŐiá , min aőoŐyan ko ábban is ideolóŐiai készá uból öl özköd ek,
és őűebben szolŐálják mos , min e ede i ki alálói. Ha aka unk, onőa unk ala-
milyen pá őuzamo a kommunisz ikus elképzelések nai o ábbélése ü üŐyén a
szocializmus közösséŐi onása és az öko alu „mindenki mindenkié ” őozzáállása
közö . EŐyú al okolőa juk a közösséŐi éle kisiklásaié is.
Az analóŐia azonban ké őelyen is sán í . Az eŐyik, őoŐy a szocializmusban,
különösen a éŐe elé, amiko eőá az öko al ak ö le e is elme ül , senki nem
ői má a közösséŐ alko ó, épí , össze a ó aŐy bá milyen más e ejében és csu-
pán ü üŐye lá o benne sajá kis üzle einek, „maszekolásának” alá ámasz ásá a.
Ebbl az idbl e ed a mondás, misze in : ami a ied, az az enyém is, ami pediŐ
az enyém, aőőoz neked semmi közöd. A ilozó iá maŐas okon űzkbl alakul
meŐ a endsze ál ás u áni újŐazdaŐ eli . Aki pediŐ méŐ nem áb ándul ki a kö-
zösséŐ mí oszából, meőe e öko alu csinálni. El o dul , őoŐy alaki eŐy b-
önddel é keze és eŐy meŐ ako eőe au ó al á ozo , ahogyan az a en i
mondásból kö e kezik. Ez uŐyanaz a men ali ás kicsiben, min ami az önjelöl
p i a izálók csinál ak á sadalmi mé e ekben. A kilenc enes é ek so án az
18 BORSOS BÉLA
öko alu elképzelések lá án, őalla án sok libe ális é elmiséŐi ujjonŐo , bíz a ák
az odaköl özke . EŐye len olyan őelye sem isme ek azonban sem az o száŐban,
sem a iláŐon, aőol az öko alu ényleŐes meŐ alósí ásá neolibe ális, piaco ien ál ,
ela i is a és kozmopoli a é elmiséŐiek kísé el ék olna meŐ. Viszon enŐe eŐ
anulmány , újsáŐcikke í ak azok ól a mások ól, akik meŐkísé el ék.
A másik pon , aőol sán í az analóŐia, őoŐy az öko alu – őa jól csinálják –
eŐyál alán nem a kommunisz ikus ideolóŐia e epe és nem ellenséŐe a maŐán u-
lajdonnak. Pe sze, nem mindenü csinálják jól és annak ellené e, őoŐy meŐőa á-
ozásában nem a kommuna, őanem az embe i közösséŐ já szik lényeŐes sze epe ,
a ké oŐalom köz i őa á sokak szemében elmosódik. EŐyesek a za a osban sze-
e nek őalászni a en i cinikus ilozó ia jeŐyében, mások pediŐ nai an alóban
őisznek a kommuna szellemében. Ami az ille i, öbb olyan ne es öko alu is lé e-
zik a iláŐban, amely íŐy indul és meŐ is ize e é e. Az ame ikai Tennessee ál-
lamban le elepede hippi csapa 1972-ben, eőá a őippi mozŐalom őanya lása
so án őoz a lé e The Fa m ne ű család aŐadó, aŐyonközösséŐe ői de , eŐe á-
iánus, o őonszül és őasisszí ó közösséŐé , amely majd késbb kié demli az
eŐyik leŐ alp aese ebb öko alu minsí és (Fike ed. 1998). AddiŐ azonban méŐ
sok íznek kelle le olynia a őelyi olyókon és úl kelle élni eŐy palo a o adal-
ma , amelynek so án a maŐán ulajdon isszake ül az meŐille őely e az
aŐyakban és a csekk-köny ekben.
A maŐán ulajdon édelme ezen a pon on lá szólaŐ ellen mond a ko ábbi
meŐállapí ásnak, misze in a mode n maŐán ulajdon oŐalma, amely joŐkén és
nem kö eleze séŐkén oŐja el az , eŐyike az embe i á sadalom al endsze ének a
e mésze szupe endsze é sé működési sajá ossáŐoknak. Ez íŐy is an, i-
szon meŐin issza kell u alnunk a endsze elméle l mondo ak a: sajnos az
öko alu óőa a lanul ke s sze ezdésben áll, és őiába lenne kí ána os a e mé-
sze i onalon a maŐán ulajdon joŐainak ko lá ozása, a á sadalmi szupe end-
sze ben aŐy leőe e len ez meŐ enni, aŐy őá ányba ke ül az, aki meŐ eszi. Leg-
inkább a e m ölddel és eŐyéb e mésze i ja akkal, e dkkel, izekkel, őalásza i
és adásza i joŐokkal kapcsola os joŐszabályok és ulajdon iszonyok azok, ame-
lyek ellen mondanak az eŐymásba oŐlal e mésze i és á sadalmi endsze ek
koncepciójának. A kommunisz ikus elképzelések, aká Leniné, aká a őippiké,
amúŐy is csupán o z ük ei a e mésze el őajdan ol , sze esen meŐél eŐység-
nek, mai á sadalmi kö nyeze ünkben disz unkcionálisak, és a sze keze ben meg-
alósuló i ányí ás kiküszöböli azoka . MeŐoldás jelen őe ne a közösséŐi ulajdon
oŐalmának isszaállí ása, amelye azonban a joŐszabályok jelenleŐ nem esznek
leőe é. Hiába mondanak le eŐy idealis a közösséŐben őí öko alu lakói a kö-
zösséŐ ja á a a ja aik ól, joŐilaŐ az bizonyosan nem közösséŐi ulajdonná, hanem
csak alamilyen joŐi személy – eŐyesüle , alapí ány, szö e keze – ulajdoná á
álőa .
AZ ÖKOFALVAK KÖZÖSSÉGI ÉS RENDSZERELMÉLETI VONATKOZÁSAI 19
Ha iszon a nyuŐa i kapi alizmus bű kö ében jön lé e a kö nyez á sa-
dalmi szupe endsze leképezésé el maŐá öko alunak a ó képzdmény, akko
az ipikus ese ben eŐy ideolóŐiailaŐ semleŐes, de a New AŐe za a os eszméiőez
onzódó, endsze in középosz álybeli maŐányos aŐy el ál embe ekbl álló, a-
lamely naŐy á os ke á osi neŐyedében, de leŐalábbis onzáskö ze ében meŐ e-
lepül lakóközösséŐ lesz, szin e eŐészen biz osan sajá öld e üle és mezŐazda-
sáŐi, e dŐazdasáŐi e ékenyséŐ nélkül. Pe sze mindenki szepa ál an Őyűj i a
szeme e , elekocsi al já aŐy biciklizik (a epül é iŐ, aőonnan az án in e kon i-
nen ális já a al meŐy nya alni), mé eŐd áŐa bioélelmisze ásá ol, szin e biz osan
eŐe á iánus és álla éd (őoŐy meŐmen se a Földe ) és kö elesséŐ udóan ész
esz a közösséŐi összejö e eleken, majd meŐŐyzi maŐá a ól, őoŐy
öko uda os ásá ló. EŐyszó al: min a oŐyasz ó. Ilyen öko alu annyi an, őoŐy
példáka nem is é demes emlí eni. A leŐ ipikusabb alán a ko ábban má elso ol
I őaca öko alu New Yo k államban, amely az eŐye em á os szélén épül és csak
ecőnolóŐiájának eŐy észében é el eŐy közönséŐes pa cellázo ke á osi ne-
Őyed l.
Rendsze elméle i é ékelésben ezek a lé esí mények eljesen belesimulnak a
á sadalmi szupe endsze pe em el é elei közé, amely koop álja, beépí i maŐába
azoka a lá sza in ézkedéseke , amelyekkel az i lakók meŐnyuŐ a ják maŐuka ,
őoŐy k mos jó esznek a Földnek. Valójában azonban eŐyál alán nem oldják
meŐ a e mésze i és á sadalmi szupe endsze loŐikája közö eszül ellen é eke .
Önálló al endsze
El o dulőa , különösen spon án sze ezdésű és az öko alu ne e csak a
késbbiek so án maŐukénak alló közösséŐekben, őoŐy e ede ileŐ eŐészen más,
de közös őaj óe eze e ke a ényleŐes le elepedés e alamilyen ado öld aj-
zi őelyen. Ez a őaj óe a leŐ öbb ese ben alamilyen spi i uális kö dés. Számos
példá leőe mondani a iláŐ bá mely észé l, aőol elbb ol eŐy közösséŐ,
amely spi i uális alapon sze ezdö , az án annak aŐjai sze e ek olna izikailaŐ
is eŐymás közelében élni, ezé alaőol le eleped ek és miu án le eleped ek, aŐy
ezzel eŐyidejűleŐ, é dekldni kezd ek eŐy, a kö nyeze ükkel őa móniában lé
éle mód i án (Findőo n, Damanőu , Au o ille). Az ilyen közösséŐek önálló á -
sadalmi al endsze alko nak, amennyiben aŐjaik uda a meŐkülönböz e őe a
kö nyez öbbi al endsze , ille e a szupe endsze aŐjainak uda á ól.
Nem szabad azonban el elednünk, őoŐy ezek a közösséŐek endsze in a á -
sadalom naŐyobb onula ainak ellenőa ásakén jö ek lé e, ezé számos pon on
mondanak ellen a szupe endsze működési sajá ossáŐainak. Köz udo , őoŐy a
K isna- ölŐyiek közösséŐe elsdleŐesen allási közösséŐ – a kö nyeze kímél
20 BORSOS BÉLA
iselkedés számuk a eŐyenesen kö e kezik a édikus alapel ekbl. A közösséŐ
őie a cőikus elépí ésű, i ány onalá dön en a eze k őa á ozzák meŐ. Minden
közös (é sd: eŐyőázi) ulajdonban an, maŐán ulajdon Őyako la ilaŐ nincs. Ki-
emel ö ek ésük a minél naŐyobb okú önellá ás (Takács-Sán a – Andacs 2009;
Fa kas 2009, 2011, 2012), ugyanakko a K isna- uda ú őí k számá a nem el-
len mondás, őoŐy adományoka Őyűj senek a közösséŐ számá a. P aŐma is a éle -
ilozó iájuk nem esz különbséŐe a munká al meŐ e em e és az adománykén
meŐsze ze anyaŐi ja ak közö . Tá sadalmilaŐ sem ne ezőe a kö nyez szu-
pe endsze sze es al endsze ének, őiszen ez a ői iláŐ az indiai szellemi á amla-
ok eŐyik onula a, amely méŐ inkább ideŐen es kén ékeldik be az kö ül e-
á sadalmi kö nyeze be, min az eŐyébkén a kö nyez al ak ól leg öbbszö
szin én elkülönül öbbi öko alu. A közösséŐ oŐalma kul u ális és öld ajzi a a-
lommal is bí , ezé kapcsola aiban célsze űbb annak a e mésze i és á sadalmi
kö nyeze nek a sajá ossáŐai iŐyelembe ennie, amelybe beleáŐyazódik.
A maŐya o száŐi kísé le ek közül leŐinkább a isnyeszéplaki él alu emlé-
kez e eŐy alódi maŐya közösséŐ e. I azonban eŐy alán sosem ol idillikus pa-
asz i lé o ma isszaállí ása a cél, amely nem oŐ ömeŐeke onzani, me a mo-
de n ecőnika számos í mányá ól aló lemondással és kemény mindennapi
munká al já . A közösséŐ éle ében, össze a ozás uda ában az o élk dön
öbbséŐe számá a kimondo an is on os sze epe já szik a ka olikus allás. Elkö-
eleze séŐük néőa alán úlbuzŐósáŐban nyil ánul meŐ, uŐyanakko a őaŐyomá-
nyok isz ele e és zése köz e lenül eze a kö nyeze kímél éle o máőoz. Sajá
be allásuk sze in a e mésze el aló eŐyü élés nem iŐazán iŐényel uda os oda-
iŐyelés , az min eŐy maŐá ól jön.
MeŐjeŐyzend uŐyanakko , őoŐy a őaŐyományok kö e ése nem el é lenül
jelen i a kö nyeze be simulás . A isnyeszéplakiak ese ében például kö e end
példa a naŐycsalád, az á laŐos Őye ekszám 3,4 kö ül, azaz jó al a s aŐnáló népes-
séŐe biz osí ó 2,1 kö üli é ék ölö an (Takács-Sán a – Andacs 2009). Monda-
nunk sem kell, őoŐy ez a meŐoldás nem enn a őa ó. Sem á sadalmilaŐ, sem
e mésze ileŐ. Az má a jö dön i el, őoŐy ebbl a sok Őye ekbl őány ma ad a
aluban, és miko „ elik meŐ” az ado e mésze i kö nyeze .
Az indiai Au o ille szin én önálló al endsze , de ennek meŐ is annak a kö-
e kezményei: óőa a lanul kon lik usba ke ül a kö nyez á sadalommal. Min
eŐy naŐy ideŐen es ékeldik Tamil Nadu állam amil al ai közé a élsi a aŐos,
szá az e üle en. A kén kül öldiekbl álló nemze közi öko alu spi i uális ala-
pokon sze ezdö , a Ső i Au obindo ne é el émjelze eli is a aső amból ( al-
lási eze kö ül sze ezd szek ás közösséŐ) ál ki. A szé szó an, naŐy e üle-
en előelyezked elepülés közpon ja eŐy i da lan naŐy be on medi ációs csa nok,
a Ma i Mandi . Öko alu csak késbb le bellük, amiko meŐ anul ák, őoŐy a
mos oőa kö ülmények közö őoŐyan ma adjanak enn. A alu közösséŐe és a
AZ ÖKOFALVAK KÖZÖSSÉGI ÉS RENDSZERELMÉLETI VONATKOZÁSAI 21
kö nyez amilok közö annak eszül séŐek, de adód ak p oblémák az aső am
eze ésé a mes e őalála u án á e Ső i Au obindo Tá sasáŐŐal is. A Tá sasáŐ
á aka a enni a kezé Au o ille- e is, miu án az aső am Őyako la ilaŐ má a ulaj-
doná képez e. Az au o ille-iek azonban aŐaszkod ak őozzá, őoŐy Au o ille
nem leőe maŐán ulajdon. E e a Tá sasáŐ Őyako la ilaŐ kiéőez e e ke . Hiába
men ek panasz a aká őo á, a Tá sasáŐ keze messzi e elé , aŐjai közö be olyá-
sos embe ek, például a szö e séŐi ko mány ol minisz e ei is sze epel ek, és a
kül öldiek panasza nem é semmi (Bo sos 2003b 190).
Öko alu- u izmus
Véleményem sze in a maŐuka öko al aknak de iniáló közösséŐek úlsáŐo-
san is sokszo és úlzo mé ékben alapozzák lé üke lé ezésük eklámozásá a.
Ez ala az é em, őoŐy lé ezésüke a öbbséŐi á sadalom ellenében oŐalmazzák
meŐ és őanŐsúlyozzák, k eŐy éle mód-al e na í á alósí anak meŐ, amely példa-
é ékű leőe mások számá a. Ez önmaŐában nemes cél. De ebbl e eden el-
adásoka a anak, munkameŐbeszéléseke , ki ándulásoka sze eznek, bemu a ó
közpon o őoznak lé e, enŐe eŐ embe csábí anak öld ajzilaŐ elkülönül őe-
lyük e, ami éŐe edményben nem más, min kon e encia- u izmus. Má pediŐ az
udjuk az ille ékes szakembe ek l, őoŐy a úl sok u izmus meŐöli a u izmus ,
éppen az pusz í ja el, ami mia a sok embe odameŐy. EŐy öko alu ese ében
például az e d csendjé . Az ellen mondás kö e kez ében óőa a lanul sé ül az
e ede i el : a enŐe eŐ embe izikai mozŐa ása, au ózás, epülés és eŐyéb e o -
ások oŐyasz ása nem szolŐálja az e ede i cél meŐ alósulásá , az eŐymásba oŐlal
e mésze i endsze ekőez aló illeszkedés .
A walesi Al e na í TecőnolóŐia Közpon ba pediŐ ízez ek é keznek, őoŐy
meŐ ekin sék a szélke eke és ízimalmo , amelyek alószínűleŐ soőa nem oŐnak
annyi ene Őiá elállí ani, min amennyi ezen embe ek odaszállí ása elemész e .
Ami méŐ csak iŐazolőa ó lenne, őa az oda é kez ízez ek ezu án nekiállnának sa-
já szélke ekük és ízimalmuk meŐépí ésének. Mondanunk sem kell, önál a ás
lenne az őinni, őoŐy ez íŐy an. LeŐ öbbjük számá a csak eŐy ki ándulás az
eŐész. Funkcionális za a oka jelez az is, őa az öko aluba é kez endéŐeke
kény elenek a naŐy á osi á uőázban ásá ol élelmisze el e e ni, me őelyben
nincs annyi enni aló, őoŐy a napi 30–40 embe ellássa.
„Annyi a ászok unk e e a kul ú á a,
őoŐy neőéz el é ni le.”
A mode n közösséŐépí és
K isna- ölŐyi példája
GICZI BARNA
Absz ak : A Föld lakossáŐa el eŐy e nyil án alóbbá áló p oblémák, (ŐazdasáŐi, kö nyeze i,
á sadalmi) eszül séŐek mia napjainkban naŐyobb őanŐsúly kap a oŐyasz ói kul ú á al
szembeni al e na í , enn a őa ó éle módok kialakí ása. Az ez ed o duló ó a MaŐya o szágon is
eŐy e öbben oŐlalkoznak ezekkel a on os ké désekkel. A enn a őa ó ejldés á Őyaló
anulmányok öbbséŐének kiindulópon ja az ún. há omlábú szék modell (ŐazdasáŐ, kö nyeze ,
á sadalom eŐyensúlya). Ku a ásom so án a őá om alappillé közül a á sadalmi iszonyoka
izsŐál am a nép ajz és kul u ális an opolóŐia módsze ei el és elméle i őá e é el K isna-
ölŐyben (közösséŐ izsŐála ). Elze es elŐondolásom az ol , őoŐy őa lé ezik eŐy, a e mésze i
é ékeke és e o ásoka szem el a ó ŐazdasáŐi endsze , de nincs möŐö e eŐy olyan
közösséŐ, amely ez őosszú á on en is udja a ani, működ e ni, az e edmények nem lesznek
a ósak. A közösséŐ elépí ése és össze a ása – alán – a leŐneőezebb elada a őá om
alappillé közül, de éleményem sze in ez a leŐ on osabb. A anulmány célja eŐy olyan
közösséŐ bemu a ása, amely – az elsk közö MaŐya o száŐon – minél naŐyobb üŐŐe lensége
kí án elé ni a mindennapjainka meŐőa á ozó oŐyasz ói kul ú á ól.
Kulcssza ak: K isna- ölŐy, Öko- ölŐy, enn a őa ósáŐ, á sadalmi enn a őa ósáŐ, közösséŐ,
közösséŐépí és, spi i uali ás
A Föld lakossáŐa el eŐy e nyil án alóbbá áló p oblémák, eszül séŐek
(ŐazdasáŐ, kö nyeze , á sadalom) mia napjainkban naŐyobb őanŐsúly kap a o-
Őyasz ói kul ú á al szembeni al e na í , enn a őa ó éle módok kialakí ása és
azok izsŐála a.1 Az ez ed o duló ó a MaŐya o száŐon is eŐy e öbben oŐlalkoz-
nak ezekkel a on os ké désekkel. A enn a őa ó ejldéssel oŐlalkozó anulmá-
nyok öbbséŐében kiindulópon kén jelenik meŐ az ún. há omlábú szék modell
1 A címben sze epl idéze a MaŐya K isna- uda ú Hí k KözösséŐének eze lelkésze, S íla
Si a áma Swami Maőá ája 1995-ben meŐ a o eladásából szá mazik. Ezú on sze e ném meŐkö-
szönni a Pécsi TudományeŐye em Bölcsésze udományi Ka Nép ajz – Kul u ális An opolóŐia
Tanszék ki áló ku a ójának, D . Fa kas Judi nak, alamin K isna- ölŐy eŐész közösséŐének a lel-
kes és ki a ó seŐí séŐe , őoŐy ku a ásom és a jelen anulmány elkészülőe e .
„ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 31
(ŐazdasáŐ, kö nyeze , á sadalom eŐyensúlya). Ku a ásom so án a őá om alappil-
lé közül a á sadalmi iszonyoka izsŐálom a nép ajz és kul u ális an opolóŐia
módsze ei el és elméle i őá e é el K isna- ölŐyben (közösséŐ izsŐála ). Fel é e-
lezésem a kö e kez: őa lé ezik eŐy, a e mésze i é ékeke és e o ásoka szem
el a ó ŐazdasáŐi endsze , de nincs möŐö e eŐy olyan közösséŐ, amely ez
őosszú á on en is udja a ani, működ e ni, az e edmények nem lesznek a ó-
sak. A közösséŐ elépí ése és össze a ása – alán – a legnehezebb elada a há-
om alappillé közül, de éleményem sze in ez a leŐ on osabb.
Az 1993-ban SomoŐy ámoson alapí o k isna- ölŐyi közösséŐ a közőiede-
lemmel ellen é ben nem él elzá an, őanem pon ellenkezleŐ, sze e né minél
öbb embe őez elju a ni azoka az e edményeke , Őyako la i apasz ala oka ,
amelyeke k má elé ek a enn a őa ó ejldésőez eze neőéz, öŐös ú on.
A k isnások éle e nem csak köny osz ásból és u cán aló éneklésbl áll, de
az embe ek öbbséŐe csak ilyen kö nyeze ben lá ja ke . Te mésze esen K isna-
ölŐy működése ennél jó al össze e ebb, elmondásuk alapján eŐy új közösséŐ
kialakí ása és működ e ése az eŐyik leŐ on osabb elada uk. ÚŐy élem, á sadal-
munk számos p oblémájá a adőa meŐoldás eŐy lé ező, élő közösség, ahol az embe
o őon é zi maŐá , számí őa á sai seŐí séŐé e, alamin biz osí ja számá a az
alap e szükséŐle ek kieléŐí ésé (a jö Őene ációinak is). Ez ne ezzük – a a-
nulmány eŐy másik ejeze ében ki ej e – enn a ha óságnak, enn a ha ó ejlődésnek,
aőol a közösséŐ/ á sadalom a ŐazdasáŐ és kö nyeze iŐényei összeőanŐol a mű-
ködik. A k isna- ölŐyi eze k eŐy ilyen közösséŐnek a ják maŐuka , de ku a á-
som so án alálkoz am olyan ölŐylakókkal, akik nem isme ék, aŐy nem aka ák
őasználni ez a oŐalma . A közösséŐ izsŐála a so án p io i ás él eze a eze ési
s uk ú ának, az eŐyén és közösséŐ kapcsola ának, a közösséŐi események és
azok sze epének, alamin az ok a ás és enn a őa ósáŐ össze üŐŐéseinek a izs-
Őála a. A izsŐála á Őyá képez e o ábbá K isna- ölŐy min elepülés kialakulá-
sának és a őelyi kon lik uskezelés olyama ának leí ása, é elmezése. A elso ol
émakö ök seŐí séŐé el – a ku a ás és a anulmány lezá ásakén – a a ke esem a
álasz , ajon a K isna- uda nak min allásnak milyen és mekko a sze epe leőe
a K isna- ölŐyben kialakí o , a eze k ál al enn a őa ónak ne eze elepülés,
közösséŐ kialakulásában.
A ku a ás és neőézséŐei
K isna- ölŐyi ku a ásoma 2009 eb uá jában kezd em, amely so án in e jú-
ka készí e em, alamin ész e meŐ iŐyelés éŐez em a ke észe ben (K is-
na- ölŐy sze eze i elépí ésének eŐyik aleŐyséŐe). U óbbi azé is a o am on-
osnak, me a mindennapi munka éŐzés so án személyesebb kapcsola oka
32 GICZI BARNA
ud am kiépí eni a bhak ákkal (K isna-őí kkel), akik i dolŐoz ak. Rész e em
öbb őajnali sze a áson, a közös é kezéseken és a közös mezŐazdasáŐi mun-
kákban is (ezeke a késbbiekben észle esen ki ej em), amelyek szin én elseŐí-
e ék az , őoŐy nem eŐy eŐysze ű lá oŐa ókén ekin e ek ám. Jó é zéssel öl ö
el – és a ku a ói munká is naŐyban seŐí e e –, őoŐy második (2009. szep embe )
és őa madik (2010. július) e epmunkám alkalmá al má isme skén oŐad ak, és
az egyik K isna-őí bloŐjában is el űn em.
Mindezek ellené e számos neőézséŐbe ü köz em közösséŐük izsŐála a so-
án. Sokszo é ez em az , őoŐy olyan émáka eszeŐe em, amelyek abunak
számí o ak, ezek l nem is beszél ek szí esen. Ha alami meŐ is ud am, az ál a-
lában elszínes ol (ke és konk é um). Tabu émának számí o például a eze k
le ál ása, a őie a cőiában maŐasabb szin en állók meŐkülönböz e e iŐyelme, a
k i ikák meŐ oŐalmazása a eze k elé. Szám alan ese ben alálkoz am a Kama-
ás Is án szociolóŐus ál al b ossú a-nyel nek ne eze oŐalmazással (Kama ás
1998: 14), az in e júk és beszélŐe ések öbbséŐében a allás a, a dogma endsze e
e eldö a szó. Mindezek naŐyban meŐneőezí e ék ku a ásoma , őiszen eŐy
olyan ada őalmazból kelle kiszű nöm azoka a számom a on os in o mációka ,
amelyben öbb ese ben a eolóŐia és ilozó ia ol öbbséŐben.
A ku a ás leőe séŐes idin e allumának meŐállapí ása iszonylaŐ eŐysze ű
ol , hiszen K isna- ölŐy 1993-ban jö lé e, ezé ku a ása csak azó a leőe séŐes.
Tanulmányom zömmel a jelen (2010) és a közelmúl eseményei e koncen ál, de
néőány ese ben ko ábbi ö énéseke is elele ení ek.
K isna- ölŐy, a elepülés
K isna- ölŐy a kö nyez elepülésekőez – jelen ese ben a lenŐyel ó i kis é -
séŐőez – nem kapcsolódik szo osan, ŐazdasáŐi kapcsola ai a é séŐen belül Őyen-
Őék, ill. nem csak SomoŐy ámosőoz kö őe ek, őanem olyan céŐekhez, sze eze-
ekőez, amelyeknek más, öbbnyi e á oli á osokban an a közpon ja. KöziŐaz-
Őa ásilaŐ a alu SomoŐy ámos közséŐ észe, eőá nem eŐy önálló elepülés.
Minden elepülésen, leŐyen az á os aŐy alu, lé ezik eŐy közösség, amely
azoka a személyeke öleli el, akik abban a öld ajzilaŐ előa á ol é ben élnek (i :
alu), és kapcsola aika észin í a lan szabályok őa á ozzák meŐ (Paládi-Ko ács
2000: 27). Ennek a meŐőa á ozásnak az é elmezése p oblémás K isna- ölŐy ese-
ében. Lé ezik eŐy öld ajzilaŐ jól előa á olőa ó alu ( észönko mányza al), aőol
– a 2009. é i ada ok sze in – 133 él, de SomoŐy ámoson is élnek K isna-
őí k, akik – öbbséŐében – a VölŐyben dolŐoznak, aŐyis „inŐázóknak” ne ez-
őe jük ke . Ez az „inŐázó közösséŐe ” meŐkülönböz e i a VölŐyben lakó kö-
zösséŐ l az, őoŐy ájuk néőány szabály nem ona kozik. Ennek ellené e a
„ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 33
SomoŐy ámoson lakó k isnások a uŐyanúŐy ekin enek, min azok a, akik ben (a
VölŐyben) élnek. Ennek oka az leőe , őoŐy a bhak ák (őí k) sze in ál alában
azok élnek SomoŐy ámoson, akik méŐ nem állnak olyan lelki ejle séŐi szin en,
őoŐy meŐ udnának elelni a VölŐyben el á maŐasabb szin ű k i é iumoknak. A
kin élk (íŐy őí ják a SomoŐy ámoson él K isna- uda úaka ) izikailaŐ közel
laknak a alusi (nem K isna- uda ú somoŐy ámosi) „slakosokőoz”, ezé bizo-
nyos kon lik usőelyze ek alakul(őa )nak ki (Ba abás 1997: 28).
A enn a őa ósáŐ és a enn a őa ó ejldés
A enn a ha ó ejlődés els meŐ oŐalmazása eŐészen 1987-iŐ nyúlik issza, az
EŐyesül Nemze ek Szö e séŐének (ENSZ) Kö nyeze i és Fejldési ViláŐbizo -
sáŐa (melye G o Ha lem B und land ol no éŐ minisz e elnök asszony eze-
e ) őasznál a elszö ez a ki ejezés . A bizo sáŐ meŐőa á ozása sze in „a enn-
a őa ó ejldés a ejldés eŐy olyan o mája, amely a jelen iŐényeinek kieléŐí ése
melle nem osz ja meŐ a jö Őene ációi sajá szükséŐle eik kieléŐí ésének leőe-
séŐé l” (Bo sos 2007: 10).
A enn a őa ó ejldés koncepciójának meŐőa á ozásá al öbb ENSZ kon-
e encia (New Yo k 1997, Johannesbu g 2002) is oglalkozo , alamin egy e
öbb nemze i cselek ési e is készül eŐionális és lokális p oŐ amok beindí ásá-
a (Hajnal – Szabó: 3).
A B und land-bizo ság jelen ése u án eŐy e öbben oŐalmaz ák meŐ a enn-
a őa ósáŐ k i é iumai , és eŐy e jobban beleépí e ék az ökolóŐiai és á sadalmi
szempon oka is. Számom a Hajnal Klá a és Szabó And ás meŐ oŐalmazása a
leŐ eljesebb. Véleményük sze in „a biosz é a al endsze ekén az embe iséŐ úŐy
képes biz onsáŐosan ejldni, őa a lé enn a ó biosz é a ejldési i ányáőoz és
annak sze ezdési és működési modelljéőez iŐazod a ejldik, eőá kompa ibi-
lis, őa monikus módon illeszkedik a biosz é áőoz, ezé abban issza o dí őa a -
lan ká oka nem okoz, és képes őosszú á on is biz osí ani az indokol embe i
szükséŐle ek e o ásai . A enn a őa ó ejldés meŐ alósí ásának el é ele eŐy
olyan szabályozó és ellen z e ékenyséŐ, amelynek célja a bolyŐó e mésze i
e o ásai és az embe i endsze ek iŐényei közö i dinamikus eŐyensúly, a ós
őa mónia biz osí ása” (Hajnal – Szabó: 5). Ez a dinamikus eŐyensúly és őa mó-
niá csak úŐy leőe elé ni – Hajnalék sze in –, őa lé ezik eŐy olyan loŐikai és e i-
kai ellen z endsze , amely képes biz osí ani a e mésze i e o ások éssze ű
előasználásá (Hajnal – Szabó: 5).
A somoŐy ámosi K isna- ölŐy közösséŐének aŐjai a K isna- uda o kö e-
ik, amelynek iláŐ el oŐása endkí ül észle esen szabályozza a e mésze el aló
eŐyü élés .
34 GICZI BARNA
A a nás ama dha ma – a ökéle es á sadalom
A ejeze címben alálőa ó oŐalom é elmezése: a ökéle es á sadalom. S íla
Pabőupádának, az ISKCON meŐalapí ójának a célja az ol , őoŐy a iláŐon minél
öbb olyan közösséŐ jöjjön lé e, aőol leőe séŐ an az ilyen á sadalmak elépí é-
sé e. A K isna-ői sze in ez eŐy lelki közösséŐ, amelynek minden eŐyes aŐja
eŐyenl. A a nás ama dha ma néŐy á sadalmi osz ályból ( a na) és néŐy lelki endből
(as ama) áll.
A maŐya o száŐi K isna- ölŐyben is az ilyen ípusú á sadalom lé eőozása a
cél, amelyben a néŐy end kölcsönösen eŐyü működik, miközben a K isna-
őí k éle ük so án mind a néŐy éle szakasz éŐiŐ udják já ni. Ez a nyolc pon
közösséŐük elépí ésének az alapja.
A ökéle es á sadalom elé éséőez a K isna-ői iláŐ el oŐásának az isme e e
és alkalmazása szükséŐes – a aní ások sze in . Fa kas Judi eŐyik anulmányában
őa pon ban kiemel e azoka a mindennapoka meŐőa á ozó e kölcsi, e ikai alap-
e éseke , amelyek a e mésze -koncepció észei, és meŐőa á ozzák a K isna-
ölŐyi közösséŐ éle é . Ezek a kö e kezk: 1. minden K isna észe, 2. K isna sze-
e i a e mésze e , 3. az anyaŐi iláŐ a lelki iláŐ mása, 4. a bika kép iseli az e köl-
csö , a eőén a ölde , 5. a öld is en szolŐája, 6. a nem-á ás (áhimszá) el e (Fa kas
2009: 333).
K isna- ölŐy alapí ói ezen alapel eke is iŐyelembe é e kezd ék el elepü-
lésük, közösséŐük elépí ésé 1993-ban.
A alu kialakulása
A K isna-őí k allásuk aní ásai alapján alakí o ák ki a alu a sze keze é , és
őa á oz ák meŐ az az éle módo , amelye az o lakóknak kö e niük kell. Ennek
alap é ele, őoŐy a e mésze minden eleme K isna észe. A allási aní ások sze-
in K isna ö eze é el ezel eŐy V indá an ne ű indiai aluban él eőénpász-
o kén , aőol embe és e mésze őa móniában él eŐymás melle , ezé a VölŐy-
lakók célja eŐy uŐyanilyen éle é kialakí ása, aőol őindu adíciók nyomán, a
nem-á ás (áhimszá) el e alapján kell bánni a sza asma őákkal és a ölddel (Fa -
kas 2009: 338).
A en i elŐondolások nyomán kezd ék el K isna- ölŐye 1993-ban épí eni,
benépesí eni. A SomoŐy ámos őa á ában lé e üle meŐ ásá lásának ké oka
ol : eŐy ész , őoŐy a K isna- uda ú őí k eŐy – öld ajzilaŐ pon osan beőa á ol
és elkülöní e – őelyen lakjanak, aőol za a alanul udják Őyako olni allásuka ;
más ész őosszas ke esŐélés, szám alan elu así ás u án a somoŐy ámosi
„ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 35
polŐá mes e enŐedélyez e nekik a alu őa á ában a ká pó lási öldek meŐsze zé-
sé , amelyeke 180%-os á on ásá ol ak meŐ, ezzel elnye ék a őelyi lakosok
szimpá iájá (Ba abás 1997: 14).
Az ideköl öz K isna-őí k elszö a emplomo kezd ék el épí eni, ami
1996- a készül el, ez le a közösséŐ szí e és a kul u ális közpon . Az épüle 90%-
ban ályoŐból (eőőez a dönŐöléses módsze őasznál ák) készül . Há om bejá a a
an, szembl é kez e jobb a lépőe nek be a é iak, bal oldalon pediŐ a nk a
emplomba. Belépés el kö elez le enni mindenkinek a lábbelijé és őelye e
papucso kell előúzni. A olyosón o ábbőalad a elé kezünk – a padló ű éssel
ellá o – emplomszobába, amely a VölŐy leŐszen ebb őelye, i a ják a őí k a
sze a ásoka . Az épí kezés ideje ala a e üle en lé éŐi épüle ekben lak ak, és
csak a emplom elkészülése u án áll ak neki a lakóőázak elépí ésének, pá őuza-
mosan a ŐazdasáŐi épüle ek előúzásá al. 1995- l kezd ék ejlesz eni a mezŐaz-
dasáŐo , és 2000- e é e el a VölŐy az a s uk ú ájá , ami ma is leőe lá ni.
Az 1990-es é ek közepén csupán 30–40 él a VölŐyben, a lé szám 2009 szep -
embe ében 133 ol . A cél az, őoŐy a elepülés lakossáŐa ne őaladja meŐ a
400–500 , uŐyanis – a VölŐy eze i sze in – eŐy enn a őa ó módon él kö-
zösséŐ lé száma ne leŐyen öbb 300–500 nél (R. K. 2009).2 Ellenkez ese ben –
éli Bo sos Béla – naŐymé ékben omlana az embe ek köz i személyes kapcso-
la a ás leőe séŐe és in enzi ása, ami éppen eŐy enn a őa ó közösséŐ leŐ on o-
sabb k i é iuma (Bo sos 2007: 40).
K isna- ölŐy e üle i s uk ú ája
A k isna- ölŐyi eze és uda osan osz o a el a 230 őek á os e üle e , őiszen –
elmondásuk sze in – a meŐ elel kö nyeze Őazdálkodás az alapja eŐy enn a őa-
óan működ elepülésnek (R. K. 2009). A e üle elosz ásako öbb szempon is
é ényesül . A leŐ on osabb aspek us a Templomnak a VölŐy közepén aló el-
őelyezése ol , uŐyanis ez az épüle a alu lelki és u isz ikai közpon ja. A aluba
lá oŐa ók a má a kezde ek l számí o ak, őiszen K isna- ölŐy p io i ásai közé
a ozik allásuk, éle módjuk meŐisme e ése a öbbséŐi á sadalommal. Ennek
kö e kezménye a lakóőázaknak a bejá a ól aló leőe leŐ á olabbi előelyezé-
se, őoŐy a endéŐek csak csekély mé ékben „za a ják” a őí k őé köznapi éle é .
Szempon ol o ábbá az olyan mezŐazdasáŐi e üle ek kijelölése, amelyek a
leŐalkalmasabbak a zöldséŐek és Őyümölcsök e mesz ésé e, alamin az olyan
ü es észek kö beke í ése, amelyek a leŐjobb ado sáŐokkal endelkeznek a e-
henek legel e ése szempon jából. A SomoŐy ámos-pa ak öbb őelyen ó á aló
2 Az in e júidéze ek éŐén meŐad am a beszélŐe á s (a a ásko kapo ) ne ének kezdbe űjé .
Az é szám az in e jú elkészül ének idejé mu a ja.
36 GICZI BARNA
elduzzasz ásának, alamin a mes e séŐes dombok ( aj uk bo dó színű szen őe-
lyekkel) kialakí ásának oka szin én allási e ede ű: K isna öbb ún. ked elése (a
szen í ásokban leí e e és éle e) is ilyen e mésze i kö nyeze őez kapcsolódik.
A elso ol szempon ok alapján K isna- ölŐye szám alan kisebb észeŐység-
e osz o ak, amelye az alábbi é kép szemlél e .
1. áb a. K isna- ölgy e eze e üle i elosz ása 2009-ben.
Az eŐészséŐüŐyi közpon , ille e a wellness közpon nem alósul meŐ.
A e üle i elosz ásból, alamin ennek okaiból jól lá őa ó, őoŐy az i kiala-
kí o éle é eŐy endkí ül uda os á sadalmi-kul u ális kö nyeze min apéldája, ame-
lye e sen be olyásol a K isna- uda .
„ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 37
A eze ési s uk ú a
Az éle é kiépí ésé el, a kö nyeze – allás alapján ö én – á alakí ásá al
pá őuzamosan alakul ki a hie a chiának az a endsze e, amely ma MaŐya o száŐon
mindenképp eŐyedülállónak számí – élik a VölŐy i ányí ói (R. K. 2009). A eze-
ési endsze leŐ e ején a emplomelnök/ emplomp esiden , aŐy más né en a a m eze ő
áll, ala a alálőa ó eŐy igazga ó anács (IT), amely az iŐazŐa ósáŐoka oŐja össze.
Számuk olyama osan ál ozik, me a s uk ú a olyama osan alkalmazkodik az
új célokőoz, el á ásokőoz, őelyze ekőez. A alu ö éne ében eddiŐ ké eze
ne ez ek ki – az els a m eze előaŐy a a közösséŐe , ennek oká ól nem leőe
soka udni, a őí k szűksza úak ebben az üŐyben, alamin az o élk öbbséŐe
akko méŐ nem is él a VölŐyben.
Az iŐazŐa ók alá osz ályok a oznak, amelyek e ede ileŐ köz e lenül a emp-
lomelnök alá ol ak endel e, de a elada ok eŐy e sok é űbbé álása mia szük-
séŐes ol ezeke iŐazŐa ósáŐokba sze ezni. Vannak olyan iŐazŐa ósáŐok, min
például az adminisz áció, az öko- ölŐy, aŐy a szociális, amelyek őa áskö e szin-
e mindeŐyik osz ály a ki e jed elada uk össze e séŐe mia . Viszon nem csak a
s uk ú a uŐalmas, őanem a eze k ki álasz ása, és azok meŐbízási ideje is.
HoŐy ki leőe eze , az azon múlik, őoŐy a jelöl nek milyenek az ado sáŐai és a
e mésze e. A k isnás el oŐás sze in az leőe jó eze , aki eŐyben – az ál aluk
őasznál e minussal él e – jó kö e ő is ud lenni. Jó kö e az a bőak a, aki a édi-
kus szen í ások és allásuk alapí ójának, P abőupádának a aní ásai sze in él, a-
lamin el oŐadja és éŐ eőaj ja elöljá óinak az u así ásai . A jelöl eŐy é iŐ ún.
„p óbaidn” an, miközben az idsebbek és apasz al abbak seŐí enek neki. A
éŐs szó az iŐazŐa ó anács mondja ki. Ha eŐy eze l idközben kide ül,
őoŐy méŐ sem udja ellá ni meŐ elelen elada á , eŐysze űen le ál ják, és ke es-
nek neki eŐy olyan munkakö , ami jobban meŐ elel képesséŐeinek és iŐényeinek.
Ku a ásom so án alálkoz am olyan ese ekkel, őoŐy alaki önkén mondo le po-
zíciójá ól ( úl soknak é ez e a elelsséŐe , aŐy éppenséŐŐel elköl özö a alu-
ból). Felsbb u así ással aló elmozdí ás ól – szin én – nem ud am in o máció-
ka Őyűj eni, ezeke a émáka is őallŐa ás ö ezi.
A k isna- ölŐyi eze k e őasznála os a szolga eze ők ki ejezés is, uŐyanis el-
ada uk nem csak az i ányí ás, őanem elelsek a s a éŐiák kialakí ásáé , az osz á-
lyok összeőanŐol sáŐáé , alamin – ői ükbl adódóan – a őí k lelki ejldésé-
é is. Az iŐazŐa ók, osz ály eze k nem ekin ik maŐuka olyan embe eknek, akik
öbbek a őie a cőiában ala uk lé knél, őiszen néze ük sze in K isna szemében
minden szolŐála (munka) uŐyanannyi é . Az ISKCON (K isna- uda Nemze -
közi Sze eze e) eze es üle e, a GBC (Go e ninŐ Body Commission) i ány-
38 GICZI BARNA
onalai alapján őa á ozza meŐ a a m eze je, őoŐy milyen céloka kell elé ni, és
az iŐazŐa ók ez alapján osz ják szé a munká a különböz osz ályok közö .
Vannak iŐazŐa ó anácsi ülések, alamin külön iŐazŐa ósáŐi és osz ályülések is, ál-
alában őa on a (R. K. 2009). A napi eendke pediŐ eŐŐel, a munka kezde eko
osz ják ki (Zs. 2009).
ÖnállósáŐ!?
K isna- ölŐy eŐyik célja – min aőoŐy má ko ábban emlí e em – eŐy ön enn-
a ó közösséŐ kialakí ása és működ e ése. Szubjek í meŐlá ásom sze in egy ilyen
célki űzéssel endelkez közösséŐben on os az, őoŐy minden eŐyes aleŐyséŐben
olyan embe ek dolgozzanak, akik önállóan és uda osan éŐzik munkájuka . A ke é-
sze ben azonban ennek ellené e öbbszö apasz al am az , ha egy K isna-őí el-
éŐez e a á kiszabo elada o , u ána nem kezde el más munká ke esni maŐá-
nak, őanem meŐ á a, amíŐ az osz ály eze l meŐkapja a kö e kez u así ás .
Az önálló munka éŐzés őiányá ké személyes ö éne em is mu a ja: eŐyik
munkanap elada om ol ké áŐyás kiŐyomlálása. Munkám éŐez é el elmen em
a sze szám ak á ba (aőoŐyan k ne ezik, az „ö ösbe”) eŐy alicskáé , és elszállí-
o am a Őaz a komposz a. Amiko e e „ ény de ül ”, néőány őí munka á -
sam dicsé e é ejez e ki, őoŐy a ké munka olyama o önállóan összekö ö em.
O lé em ala meŐ iŐyelőe em az is, őoŐy szolŐála közben jó leőe séŐek nyíl-
ak a p abőukkal (a mi é i sza unknak elel meŐ) aló beszélŐe és e, és sze en-
csé e sosem u así o ák issza az é dekld ké déseke . Az eŐyik o dolŐozó őí-
nek leŐu óbbi e epmunkám so án ké déseke e em el a ke észe működé-
sé el kapcsola ban. A a ol am kí áncsi, milyen mű elési endsze alkalmaznak
a öld meŐmunkálása so án (például e és o Őó őasznála a, mezŐazdasáŐi ech-
nolóŐiák, komposz álás), az ál aluk e mesz e zöldséŐek és Őyümölcsök őo a
ke ülnek, alamin mennyibe ke ül a ke észe működ e ése (i például a e -
maŐok és a kézi és Őépi eszközök besze zésé e, enn a ásá a Őondolok). Ké dé-
seim e – néőány bizony alan monda u án – a kö e kez álasz kap am: „Ba na,
Te ez biz osan jobban udod”.
Az ál alam apasz al akkal némi ellen mondás ük öz Kama ás Is án
Rokeach- éle esz jének (Kama ás 2003: 252) e edménye (1990-es é ek közepe),
amelyben a k isnásoknak 18 eszköz- és 18 célé ék közül kelle ki álasz aniuk a
számuk a 5-5 leŐ on osabba és 5-5 leŐke ésbé on osa . A – ku a ásom ól el é
módsze alkalmazásá al készül – é ék end- izsŐála e edménye sze in a meg-
ké deze K isna-őí k kö ében a leŐ on osabb é ék a elelősség eljesség és megbízha-
óság ol .
„ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 39
AőoŐyan ko ábban jelez em, p ekoncepciómmal ellen é ben (önálló
munka éŐzés) a ke észe ben dolŐozók ke és önállósáŐo anúsí anak munkájuk
so án. A munka sze ezésé eljes eŐészében a eze k e bízzák, akik iszon –
aőoŐyan a elük aló beszélŐe ések so án kide ül – pon osan udják azoka a
leőe séŐeke és eszközöke , amelyek csökken ik üŐŐséŐüke a oŐyasz ói
kul ú á ól. A uda os munkasze ezés eőá elsbb szin en zajlik, az eŐyes mun-
ka olyama oka éŐzk pediŐ eljes mé ékben ábízzák maŐuka e e a eze és e.
KözösséŐi események
A közösséŐi események meŐlé e, azok sokszínűséŐe jól mu a ja a ku a ó és a
laikus számá a is, őoŐy az ado elepülésen (jelen ese ben a K isna- ölŐyben) a
közösséŐ mennyi e is működik közösséŐkén . Az összejö e elek célja a csopo -
aŐok közö lé kapcsola ok e sí ése, ejlesz ése, amely K isna- ölŐyben kie-
Őészül a őí k lelki ejldésének az elseŐí ésé el.
Fon os közösséŐi események a esz i álok (búcsú, kisebb ünnepek), amelye-
ken ál alában nem csak a őelyiek esznek ész , őanem öbb emplomból, s
kül öld l is é keznek K isna-őí k. A esz i álok közül kiemelkedik a búcsú,
amely naŐyszámú u is á is onz. Ekko nyílik leőe séŐe a VölŐynek a a, őogy
széles kö ben bemu assák allásuka , éle módjuka , szokásaika , eklámozzák bio-
e mékeike , és minden más , ami éle ükőöz őozzá a ozik.
A mindennapokőoz kö őe közös események leŐ on osabb észe a eŐŐeli
és es i ún. ki anok (zenés, áncos sze a ások). A eggeli ki an egy sze a ás és a
dzsapázás (medi áció) elzi meŐ, amelyeken a közösséŐ aŐjainak csak eŐy észe
an jelen. A ki an u án kö e kezik eŐy eggeli aní ás, aőol a édikus eolóŐia és i-
lozó ia é elmezése ö énik. Ez ál alában a a m eze je a ja. Nincs elí a,
őoŐy mindenkinek ész kell ennie az összes sze a áson, de – elmondásuk sze-
in – ill eŐy K isna-őí számá a, őoŐy a leőe leŐ öbb alkalmon meŐjelenjen.
É dekes ol az lá ni, őoŐy a őajnali sze a ásokon (hajnali él ö ) iszonylaŐ
csekély lé számban jelennek meŐ a bőak ák, és ál alában uŐyanazok a személyek
esznek ész aj a. Az ál alam isme és a sze a ásokon meŐjelenk leŐnaŐyobb
észe a VölŐyben él és nincs családja. Olyan é iak, akiknek an eleséŐük és Őye-
ekük, néőa (őe en e 1-2 alkalommal) ész esznek a őajnali sze a ásokon.
A kisŐye ekes anyukák a allási sze a ások eŐy jelen s észén nem udnak o
lenni, őiszen nekik Őye mekeikkel kell oŐlalkozniuk, ál alában a é j kép iseli a
családo K isna és a allásalapí ó, P abőupáda el . A ke észe ben szolŐála o
(munká ) éŐz eŐyik K isna-őí SomoŐy ámoson él, sem lá oŐa ja Őyak an a
őajnali ce emóniáka , ami azzal indokol , őoŐy őázuk kö nyékén is enŐe eŐ a
enni aló, ami csak a napi szolŐála u án ud el éŐezni. EŐy VölŐyben él – és
46 GICZI BARNA
2. az iskola is uŐyanaz az é ék ende köz e í se, amelye a család és a kö-
zösséŐ köz e í (S. S 2009).
U óbbi azé is endkí ül on os a k isnások sze in , me őa a Őye ekek kü-
lönböz é ék endeke apasz alnak szocializációjuk őá om leŐ on osabb őelyszí-
nén (iskola, család, közösséŐ), nem é zik maŐuka biz onsáŐban, nem udják
megí élni, őoŐy mi a őelyes és mi nem. Ekko leőe séŐe lá nak a a, őoŐy esze-
Őessék a szabályok őa á ai . Az iskola iŐazŐa ója elmond a, őoŐy a K isna-
ölŐyben él Őye ekek is Őye ekek, aŐyis meŐ kell apasz alniuk, mi szabad en-
niük, és mi nem. k is elkö e nek csín e éseke , de ami on os, őoŐy lé ezik eŐy
állandó, mindenki ál al el ogado é ék end, amihez iszonyí ani udnak (S. S. 2009).
A őelyi ok a ás on os jellemzje az is, őoŐy 2009. szep embe 1-jé l akk e-
di ál eŐyőázi iskola működik a ölŐyben, aminek köszönőe en 20%-ban el é -
őe nek az állam ál al elí kö e elmények l. Ez leőe séŐe nyúj számuk a a a,
őoŐy az ok a ásban é ényesí sék allásuk és iláŐnéze ük alapel ei . Az ál aluk
őasznál ananyaŐ észben más, min eŐy á laŐos maŐya állami iskolában: a köz-
ok a ásé elels minisz é ium ál al elí kö eleze séŐek melle aní anak a Őye-
ekeknek édikus i odalma és ö énelme , meŐ anulnak zenélni, kapnak mű é-
sze i és bioŐazdálkodás képzés is, alamin meŐisme ik a édikus iselkedési
szabályoka is (k isnás e minussal: édikus e ike e ). Leőe séŐük an a anköny-
ek a almának bizonyos pon okon aló á í ásá a és kieŐészí ésé e, al e na í a-
kén öbb seŐédanyaŐo is készí e ek. Például nem csak az EŐ i csillaŐok ól a-
nulnak, őanem a Maőábőá a á ól (szanszk i nyel ű őindu eposz, ö ényŐyűj e-
mény és szen í ás) is. A különböz an á Őyakőoz kapcsolódó elada oka is né-
őány őelyen á í ják az iláŐnéze üknek meŐ elelen. Például a ma ema ikában,
őa eŐy olyan elada an, amelyben ki kell számolni eŐy ado e üle ű lakás ű -
anyaŐiŐényé (Őáz) a 22 Celsius- ok elé éséőez, akko nem Őáz sze epel a elad-
ányban, őanem a.
Az eddiŐ el ázol különbséŐek azé is különösen on osak eŐy á laŐos ma-
Őya iskolá al aló összeőasonlí ásko , őiszen a őelyi sajá ossáŐoka ( allás, e i-
ke , öld ajzi kö nyeze ) is naŐymé ékben be onják az ok a ásba. ÚŐy Őondol-
ják, ezekkel a ál oz a ásokkal a közösséŐ és K isna el á ásainak meŐ elelen le-
őe kialakí ani a lokális iden i ás , őa a eze séŐ el udja oŐad a ni elük az ok a-
áson ke esz ül a közösséŐ alapel ei , éle el oŐásá s b., akko a mos ani Őye e-
kek nem oŐnak el ándo olni eln ko ukban – élik a ölŐylakók.
A K isna- ölŐyben be eze e ál oz a ások sike esséŐé ma méŐ nem leőe
elmé ni. JelenleŐ néŐy diák já a k isna- ölŐyi iskolába, de néőány é en belül ez a
szám meŐ oŐ öbbszö özdni. MeŐlá ásom sze in naŐyjából ké é ized e lesz
aőőoz szükséŐ, őoŐy kö e kez e éseke leőessen le onni a k isnás elképzelés
e edményesséŐé l, uŐyanis ennyi id ala n el eŐy Őene áció.
„ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 47
Fundamen umok a közösséŐ működésében
K isna- ölŐy meŐalapí ásako méŐ nem ol ki űzö cél eŐy enn a őa ósá-
gi modell kialakí ása és működ e ése közösséŐükben. A 21. század őajnalán –
nemze közi endeke kö e e – le eŐy e on osabb eŐy olyan modell kialakí ása
a VölŐyben is, amelyben sze epe kap ak a enn a őa ó ejldéssel kapcsola os
elméle ek. K isna- ölŐy ese ében nem beszélőe ünk a ól, őoŐy eŐy olyan közös-
séŐ p óbál eŐy új, a á sadalmi, ŐazdasáŐi és kö nyeze i iŐényeke is szem el
a ó éle o má kialakí ani, amely eddiŐ nem iŐyel ezek e az alapel ek e. A
K isna- allás eŐyik alapeleme a nem-á ás el e, aŐyis csak annyi al leőe e őelni
a kö nyeze e , amennyi az alap e szükséŐle eke kieléŐí i. Teőá a enn a őa ó
ejldésőez szükséŐes Őondolkodásmód és iláŐkép kialakí ása a VölŐyben él
őí k számá a nem eŐy aj a elői a o sáŐ, őanem allásuk eŐyik naŐyon on os
alap ézisének a meŐ a ása, amellyel olyama os éle minséŐ-ja ulás leőe elé ni.
Az ilyen, ön enn a ás a ö ek k isnás közösséŐek alapjai allásuk alapí ója,
P abőupáda ak a le.
Vallás és ok a ási mez
A ejeze ben a mindennapjaika meŐőa á ozó allás , a K isna- uda o olyan
szemszöŐbl izsŐálom meŐ, őoŐy az milyen módon őa á ozza meŐ, szabályozza
közösséŐük ejldésé az ön enn a ás elé eze ú on.
Bou dieu sze in a kul u ális és a á sadalmi ke bizonyos el é elek melle
ŐazdasáŐi ké é kon e álőa óak (Bou dieu 1997: 158–161). E e példa – úŐy
gondolom – a ölŐylakók iskolai éŐze séŐének jelen s el é ése a maŐya o száŐi
á laŐ ól, alamin a K isna- uda alapjai a épí e éle o májuk. Ennek a kul u ális
kének eŐy észé pediŐ úŐy alakí ják á ŐazdasáŐi ké é, őoŐy minden é ben
öbb ízeze u is á lá nak endéŐül. k ize nek a belépésé , an leőe séŐük
belekós olni az indiai konyőa íz iláŐába, ki udják p óbálni a k isnások ál al elál-
lí o , kö nyeze ba á e mékeke (például szappan, méz, Őyümölcsök s b.). Az íŐy
sze ze gazdasági őké a VölŐylakók issza udják o Őa ni a kul u ális őke nö elé-
sé e, például a a, őoŐy képzési p oŐ amoka indí sanak a őí knek, aŐy éppen
nádŐyöké zónás-szenny íz isz í ó épí senek, ami önállósáŐuka elseŐí i.
EddiŐi ku a ásaim alapján az a kö e kez e és on am le, őoŐy K isna- ölŐy
kul u ális kéje jó al maŐasabb, min a maŐya á laŐ, és ebbl kö e kezen –
Bou dieu elméle e alapján – á sadalmi őkéjük is maŐasabb szin e é el (Bou dieu
1997: 162). Ha a kul u ális ke maŐas, k ázi sok isme e el endelkezik az eŐyén
(i Őyako la i udás a Őondolok), akko – el é elezésem sze in – a á sadalmi -
kéje, aŐyis a közösséŐen belül kiépí e kapcsola ai és elisme séŐe is e sebbek
48 GICZI BARNA
lesznek. Azaz: könnyebben meŐ alálja a őelyé a közösséŐben, őa ékonyabban
ud őozzájá ulni annak működéséőez, ezál al enn a őa ósáŐáőoz.
A munka állalási ko ú népesség legmagasabb iskolai égze ségének
százalékos megoszlása Magya o szágon és K isna- ölgyben
Iskolai éŐze séŐ
MaŐya o száŐ %
K isna- ölŐy %
Ke esebb, min 8 osz ály
4,1
-
8 osz ály
32,8
4,2
Szakmunkás
22,7
13,8
Közép ok
28,5
59,2
Fels ok
11,9
22,8
Összesen:
100
100
Fo ás: MaŐya o száŐ ekin e ében a KSH 2001. é ben készí e összeí ásá e em alapul, míŐ
K isna- ölŐy ese ében a 2009 szep embe ében ál aluk meŐado ada ok alapján dolŐoz am
(összesen 133 , ebbl 106 nek az iskolai égze séŐé l ol ada ).
Véleményem sze in K isna- ölŐy nem csak e s spi i uali ása mia é el jó
e edmény a enn a őa ósáŐban, őanem azé is, me olyan embe ek élnek o
öbbséŐben, akikben – el eőe leŐ a maŐas iskolai képze séŐük mia is – kiala-
kulha o egy olyan széles lá ókö (kul u ális ke), amely eddiŐi éle ük Őyöke es
meŐ ál oz a ásá elseŐí őe e.
A K isna- uda min e nocen ikus csopo sze ez e ,
a aŐy a enn a őa ósáŐ neŐyedik alappillé e
A K isna- uda , alamin az ez meŐkö e el éle mód szin e mindenben kü-
lönbözik a őí ke kö ül e öbbséŐi, jelen ese ben a maŐya kul ú kö l. ÚŐy
élem, ennek a különbséŐnek elenŐedőe e len sze epe an abban, őoŐy közössé-
Őük SomoŐy ámos melle mindeddiŐ ennma ad .
Csepeli Gyö Őy számos köny e és anulmány jelen e e meg az embe i u-
da iláŐőoz kapcsolódó ku a ásai ól, alamin csopo közi iszonyokkal oŐlal-
kozó szociálpszicőolóŐiai izsŐála ai ól (Csepeli 1990). A sze z sze in a „mi-
uda ”, a csopo on belüli össze a ozás eŐyik leŐ on osabb eleme a kül iláŐŐal
aló szembenállás. Nem enŐedőe meŐ a csopo on belül semmi éle el é és aŐy
ki é elezés, őiszen az ŐyenŐí e ejű. EŐy közösséŐnek olyama osan őanŐsúlyoz-
nia kell különbséŐei a öbbséŐŐel szemben, ezé alál a Csepeli meŐ elel oŐa-
lomnak az e nocen ikus csopo sze eződés (Csepeli 1990: 11). A különbséŐek ám-
pon jai elsso ban – éleménye sze in – é zelmi indí a ásúak (Csepeli 1990: 14).
Ebbl kö e kezik, őoŐy – jó ese ben – a csopo minden egyes agja meg an
„ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 49
Őyzd e sajá éle o májának és Őondolkodásmódjának őibá lansáŐá ól, a öbbi-
ek pediŐ alami nem csinálnak jól (Csepeli 1990: 16). Bu őus F ede ic Skinne
is az í ja, őoŐy minden kul ú ának meŐ an a maŐa „jó készle e”, ami alószínű-
leŐ eŐy másik kul ú ában ossz, aŐy nem el ogado (Skinne 2004: 135). e e-
ze kul ú á ól beszél, amelynek célja a sokszínűséŐ elé ése, aŐyis az ne őaljon ki
az uni o mizál sáŐ ól (Skinne 2004: 169). A Csepeli és Skinne ál al elmondo ak
iŐyelembe é elé el lá őa ó, a K isna- allás is eŐy aj a ellenállás a kül iláŐŐal
szemben, őiszen a bőak ák is azé köl öz ek a VölŐybe, me addiŐi kul u ális
kö nyeze ükben ( oŐyasz ói kul ú a) nem é ez ék jól maŐuka , nem é e ek egye
alapel ei el és iláŐ el oŐásá al. Az eŐyének szin jén nem egysze űen eŐy új cso-
po őoz aló csa lakozás ól an szó, őanem eŐy új kul u ális kö nyeze be aló
beilleszkedés l is. Ilyen szi uációban az eŐyének addiŐi kapcsola ai á alakulnak,
őiszen az embe ek jobban ke esik az olyan személyek á sasáŐá , akik őasonló
módon Őondolkoznak. MeŐlá ásom sze in ez is alapjá képezi közösséŐük szilá d
„mi- uda ának”.
Az ellenállás az is e sí őe i, őoŐy a VölŐyben kialakí o á sadalmi-
kul u ális kö nyeze , alamin a K isna- allás ál al meŐkö e el éle mód, é ék-
end (például az e s őie a cőikus i ányí ás, az é kezési szokások, a kon lik uske-
zelés módsze ei, aŐy a kö nyeze el aló bánásmód) jelen s mé ékben el é nek
a öbbséŐi á sadalomban el á ak ól, amelyek – Skinne és Csepeli elŐondolásai
men én – naŐymé ékben őozzájá ulnak közösséŐük éle ben ma adásáőoz.
Vélekedéseme a K isna-őí kkel aló beszélŐe ések alapoz ák meŐ. Tisz á-
ban annak „különleŐesséŐükkel”, és meŐ annak Őyzd e a ól, őoŐy csak a
K isna- uda képes nekik olyan Őyako la ias éle ilozó iá nyúj ani, amely elen-
Őedőe e len mindennapjaikőoz. A VölŐy eze i ebbl on ák le az a kö e kez-
e és , őoŐy eŐy közösséŐ ennma adásáőoz nem eléŐ a á sadalom, a kö nyeze
és a ŐazdasáŐ (a enn a őa ósáŐ őá omlábú szék modellje) é dekeinek és szük-
ségle einek összeőanŐolása, őanem kell eŐy neŐyedik elem is, a allás, a spi i uali-
ás, amely meŐőa á ozza az alap e el eke és é ékeke . Te epmunkám so án én
is az apasz al am, őoŐy őé köznapjaik minden eŐyes e ékenyséŐé a allás i á-
nyí ja. Összeőasonlí a sajá őé köznapi kö nyeze ünkkel, aőol az embe ek öbb-
séŐe nem allásuk – őa eŐyál alán an – alapel ei sze in él, őama meŐ iŐyelőe-
ek a ké közösséŐ közö i különbséŐek mind külsleŐ, mind pediŐ az embe i
kapcsola ok szin jén.
Össze oŐlal a: K isna- ölŐyben eŐy olyan közösséŐ alapjai ak ák le az ala-
pí ók és a jelenleŐi eze k, amely má bizonyos e edményeke elé a enn a őa-
ósáŐőoz eze neőéz, öŐös ú on. Élelmük jelen s észé maŐuk e melik meŐ,
őelyi szenny íz isz í ó al endelkeznek, a lokális iden i ás kialakulásá elseŐí
ok a ási endsze működ e nek, minden ölŐylakó „meŐmozŐa ó” közösséŐi
eseményeke sze eznek, a kon lik usoka a allási aní ások a és elí ások a
50 GICZI BARNA
ői a koz a oldják meŐ. Véleményem sze in kulcs on ossáŐú az a ény, őoŐy a e-
lepülés i ányí ó „Őépeze ” iláŐos, pon os szabályok sze in működik. A maŐya
ö ények és elí ások ma adék alan be a ása melle a allás, a K isna- uda az
az alap, amely e épí e őozzák meŐ dön éseike , amely i ány mu a minden
ölŐylakónak, őa különböz é dekek és nézpon ok csapnak össze. A allás az,
amely ez a elepülés eŐy közös i ányba „ e eli”, és e e az alap a épí e leőe
olyan dön éseke meŐőozni, amelyeke mindenki el oŐad, maŐáénak és on osnak
é ez. EŐy ilyen közösséŐben, aőol a allás a össze a ó e az éle minden eŐyes
szeŐmensében, meŐ alósí őa ó á álik a enn a őa ósáŐ alap é ele, aŐyis a gaz-
daság, a kö nyeze és a á sadalom őa monikus eŐymás melle élése, ejlesz ése.
Felőasznál i odalom
ASSADOURIAN, E ik
2008 HoŐyan eőe k a közösséŐek elkö eleze é a enn a őa ó iláŐ i án ? In A Világ
helyze e. Fenn a ha ó gazdaság. 205–223. Föld Napja Alapí ány
BARABÁS Má é
1997 Közösségek alálkozása. K isna- ölgy Somogy ámoson. Budapes : MTA PTI
E no eŐionális Ku a óközpon
BORSOS Béla
2007 Az öko alu koncepciója és helye a enn a ha ó elepülés- és idék ejlesz ésben. PőD é ekezés.
Pécs: PTE TTK Föld ajzi In éze
BOURDIEU, Pie e
1997 GazdasáŐi ke, kul u ális ke, á sadalmi ke. In AnŐelusz Róbe (sze k.): A á -
sadalmi é egződés komponensei. 156–177. Budapes : Új Mandá um
CSEPELI Gyö Őy
1990 …és nem is kell hozzá zsidó. Az an iszemi izmus á sadalomlélek ana. Budapes
FARKAS Judi
2009 „K isna eŐyik ke je”. Hi -o ien ál éle mód és kö nyeze -á alakí ás SomoŐy ámo-
son. In And ás al y Be alan – Va Őyas Gábo (sze k.): An opogén ökológiai ál ozá-
sok a Ká pá -medencében. 331–346. Budapes – Pécs: L’Ha ma an – PTE Nép ajz–
Kul u ális An opolóŐia Tanszék
SZENTSÉGE SRÍLA SIVARÁMA SWAMI MAHÁRÁJA
1995 Lépések a a nás ama elé. 1. ész. Védikus Bölcsele udományi EŐye em
HAJNAL Klá a – SZABÓ And ás
é. n. A u ális é ségek ejlesz ésének néhány új szempon ja. Kézi a . PTE TTK Föld ajzi In é-
ze
KAMARÁS Is án
1998 K isnások Magya o szágon. Budapes
2003 Kis magya eligiog á ia. Pécs
LÁNYI And ás
2007 A enn a ha ó á sadalom. Fenn a ha óság és globalizáció 2. Budapes : L’Ha ma an
PALÁDI-KOVÁCS A ila
2000 Be eze és. Magya Nép ajz VIII. Tá sadalom. 8–29. Budapes
SKINNER, Bu hus F ede ic
2004 Szabadon og a. Budapes
„ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 51
Ba na Giczi
’WE ARE SO ADDICTED TO THIS CULTURE,
IT IS DIFFICULT TO DEPART FROM IT.’
A MODERN EXAMPLE OF COMMUNITY BUILDING IN KRISHNA VALLEY
Abs ac : Al e na i e, sus ainable ways o li ing, as opposed o consume cul u e, a e
gaining mo e and mo e g ounds nowadays, due o he mo e and mo e ob ious p oblems
(economic, en i onmen al, and social) and ensions he popula ion o he Ea h is now
acing. Since he u n o he millennium, an inc easing numbe o people a e dealing wi h
hese impo an issues. The majo i y o s udies on sus ainable de elopmen will choose
he h ee-legged s ool model ( he balance o economic, en i onmen al, and social) as a s a ing
poin . Du ing my esea ch, I examined he social ela ions in K ishna Valley wi h he
me hods and heo e ical backg ound o e hnology and cul u al an h opology (communi y
s udies). C ea ing and main aining he s uc u e and cohesion o he communi y is –
pe haps – he mos di icul ask among he h ee pilla s, bu , in my opinion, ha is he
mos impo an . I will p esen a communi y őa said ‘no’ o consume cul u e, and was
one o he i s s in Hunga y o do so.
Keywo ds: K ishna Valley, Eco Valley, sus ainabili y, social sus ainabili y, communi y,
communi y building, spi i uali y
So ompón innen és úl
– K isna- ölŐy SomoŐy ámoson
VARGA JUDIT
Absz ak : „K isna- ölŐy eŐy békés sziŐe a oőanó őé köznapok enŐe én” – ol asha juk az
in e ne en. A anulmányban az á Őyalom, őoŐy ez a „békés sziŐe ” milyen é elemben álik
le szige kén a öbbséŐi á sadalom ól, és milyen ípusú közösséŐ l an szó: ajon eŐy
e sen elzá kózo ól aŐy ese leŐ olyan csopo ól, amely eŐy e inkább á é elmezi az
önmaŐa állí o a őa á oka és meŐp óbál eŐyü működni a á sadalom öbbi aŐjá al. To ábbá
meŐ izsŐálom a K isna- ölŐyi őí k és a elük közös őa á on élk éle iláŐá , a közö ük
lé ejö kapcsola oka , in e akcióka , és el é képezem a K isna- ölŐyi őí k, a
SomoŐy ámoson él K isna-őí k és a aluban él őelyiek közö őúzódó őa á ok mibenlé é ,
és a őa á ok közö i á lépési lehe séŐe . A ölŐyben és a aluban él K isna-őí k ese ében
eŐy olyan jelenséŐ e mu a ok á, amelynek anulsáŐa, őoŐy a mindennapi Őyako la é őasznála a
el é a őí k men ális é é zékelésé l. Ez kö e en a ölŐyben és a aluban él őí k közö i
éle módbeli különbséŐeke eszem szemüŐy e, a ölŐybe aló beke ülés olyama á , és annak
okai , őoŐy eŐyes őí k mié álasz ják inkább a kin i, a SomoŐy ámosi éle e e a ben i,
K isna- ölŐyi őelye .
Kulcssza ak: K isna- ölŐy, é őasznála , őa á ok, men ális é képezés
Be eze és
„K isna- ölŐy eŐy békés sziŐe a oőanó őé köznapok enŐe én” – ol asha juk
az in e ne en.1 Tanulmányomban meŐ izsŐálom, őoŐy ez a „békés sziŐe ” milyen
é elemben álik le sziŐe kén a öbbséŐi á sadalom ól, azaz őa á ai mi álasz a-
nak el eŐymás ól. Ké déskén me ül el, őoŐy eŐy e sen elzá kózo közösséŐ l
beszélőe ünk-e, aŐy ese leŐ eŐy olyan csopo al állunk szemben, mely eŐy e in-
kább á é elmezi önmaŐa ál al elállí o őa á ai és p óbál a á sadalom öbbi aŐjá-
al közösen eŐyü működni.
Tanulmányomban a K isna- ölŐyben és SomoŐy ámoson él őí k éle e ei-
nek izsŐála á al, a kin i és ben i éle é közö i különbséŐekkel, a ölŐybe aló be-
ke ülés olyama á al, a e ek közö i kapcsola okkal oŐlalkozom. MeŐ izsŐálom,
őoŐy milyen unkciója an a K isna- ölŐy bejá a ánál álló so ompónak, őoŐy
1 www.k isna olgy.hu (A le öl és dá uma: 2010. szep embe 25.)
SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 53
ma káns el álasz ó pon o jelöl, a aŐy szimbolikus jelen éssel bí . Kö bejá om a
őa á émakö é , annak mibenlé é , á lépésének leőe séŐei , el e e a kö e kez
ké déseke : őol an K isna- ölŐy őa á a, milyen é elemben an őa á a, és an-e
eŐyál alán őa á a? VéŐül isme e em a men ális é képezés módsze é el éŐze ku-
a ásom e edményei , mely módsze seŐí séŐé el a őí k é é zékelésé kí án am
meŐé eni, és összeőasonlí ani a mindennapok é őasznála á al.
Ku a ásom alapjá a 2009-ben és 2010-ben K isna- ölŐyben öl ö ö őe es
e epmunka alko ja: őá omszo eŐy-eŐy őe e és eŐy alkalommal ké őe e öl ö em
a közösséŐŐel. A ku a ás a K isna- ölŐyben működ Öko- ölŐy Alapí ány és a
PTE BTK Nép ajz – Kul u ális An opolóŐia Tanszék közö 2008-ban lé ejö
eŐyü működési meŐállapodás e e leőe é.2 Te epmunkám so án in e júka ké-
szí e em K isna- ölŐyi ille e SomoŐy ámoson él, különböz ko ú és nemű, ég-
ó a és ö id ideje o lakó K isna-őí kkel, alamin néőány őelyi lakossal is beszél-
Őe em. Az in e júzás melle ész e meŐ iŐyelés éŐez em, ké őé iŐ dolŐoz am
a K isna- ölŐy ke észe ében, ész e em a eŐŐeli sze a ásokon, a közös é kezé-
seken, és be ekin és nye őe em néőány őí o őonába is.
Fon os őanŐsúlyozni, őoŐy az i isme e e anyaŐ az ál alam izsŐál idszak-
a, eőá 2009–2010- e é ényes. Te epmunkám so án meŐ iŐyel em, őoŐy a K is-
na- ölŐy sze keze e, sze eze i elépí ése naŐyon ö id id ala is őa almasa ud
ál ozni. Mi el eŐy ia al, méŐ nem ki o o endsze l és közösséŐ l beszélünk,
a olyama os ál ozások a mindennapok e mésze es elejá ói. ÍŐy a őí k – a-
nulmányomban bemu a o – é é zékelése, a őa á ké déskö ének kö bejá ása, az
eőőez kapcsolódó mozŐások és kapcsola ok endsze e az ál alam e epen öl ö
idszak a é ényesek. A minden é en meŐ iŐyelőe olyama os ál ozások, So-
moŐy ámossal és a „kül iláŐŐal” eŐy e inkább közös u a ke es mozŐalom p ó-
bálkozásai mind olyan ényezk, amelyek a izsŐál éma e edményei újabb i ányba
mozdí őa ják.
K isna- ölŐy SomoŐy ámoson
A HARE-KRISNA MOZGALOM MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE
Közép- és Kele Eu ópában, íŐy MaŐya o száŐon is a ö énelmi őelyze bl
akadóan az új allási mozŐalmak NyuŐa őoz képes meŐkés e, csak az 1990-es
é ek elején bon akozőa ak ki ői a alosan, azonban illeŐálisan má az 1970-es
é ek közepé l jelen ol ak a leŐ öbb o száŐban.
2 I sze e ném meŐköszönni a K isna-őí knek és az Öko- ölŐy Alapí ány munka á sainak
seŐí séŐé , akik mindiŐ készséŐŐel áll ak endelkezés e.
54 VARGA JUDIT
MaŐya o száŐ a eŐy jóŐaok a ó őí a meŐ az els K isna-őí ke 1976-ban.
Ekko méŐ i okban, eŐy bé el lakásban aní o ák a NyuŐa ól é keze őí k a
maŐya é dekldke . Rö idesen a a ás 3 kapo az els pá aní ány, ám 1980-
ban az a a ásoka éŐz Őu u ki il o ák az o száŐból, de addiŐ a má 25–30 hí-
ela a ak. Ez kö e en a K isna- uda Nemze közi Sze eze énél, az
ISKCON-nál bo ány ö ki, eŐyes őí k előaŐy ák a mozŐalma , a sze eze lé-
e meŐinŐo . Ennek őa ásá a a maŐya közösséŐ eŐy észe is előa á ol a maŐá az
ISKCON- ól, és 1990-ben meŐlapí o ák a MaŐya Vaisna a Hindu EŐyesüle e .
A öbbi őí , aki ki a o az ISKCON melle , az 1980-ban az o száŐból ki il o
Őu u seŐí séŐé el lé eőoz a a MaŐya K isna- uda ú őí k közösséŐé
(MKTHK), és 1989-ben ői a alosan bejeŐyze eŐyőázzá ál ak (Kama ás 1998:
48–62). Az eŐyőáz meŐe södése u án eŐy e öbb őí csa lakozo a közösség-
őez, az o száŐ különböz pon jain alakul ak ki p édikálóközpon ok és emplo-
mok, például Budapes en, Pécsen, EŐe ben, Deb ecenben, Szolnokon. Miu án az
MKTHK ői a alosan bejeŐyze eŐyőázzá alakul , a kö e kez pá é ben neŐa í
á sadalmi meŐí élés ö ez e, melye a saj óban meŐindul szek aellenes őadjá a is
o ább okozo . Enyőülés 1994-ben kö e keze , amiko az o száŐŐyűlés leŐi i-
mál a a K isna eŐyőáz működésé és állami ámoŐa ás sza azo meŐ neki. A
maŐya o száŐi Ha e K isna mozŐalom ö éne ében alán az eŐyik leŐ on osabb
esemény, az 1993-ban induló K isna- ölŐy kialakí ása, mely azó a is olyama osan
b ül és ejldik.
KRISNA-VÖLGY TÖRTÉNETE
A Ha e K isna mozŐalom eŐyik leŐ on osabb célja az önellá ó a mközössé-
Őek lé eőozása. A maŐya o száŐi közösséŐ az 1990-es é ek elején kezde a cél-
nak meŐ elel e üle ek ke esésébe. Ké é es ke esŐélés u án SomoŐy ámos mel-
le dön ö ek, aőol az akko i polŐá mes e , Hanzel László el oŐad a a K isna-
őí k le elepedési ké elmé , me ŐazdasáŐi elemelkedés leőe séŐé lá a a kö-
zösséŐ le elepedésében (Fa kas 2009: 333). A alu önko mányza a és a k isnás
eze és ál al közösen sze eze ó umokon őí ák össze a lakosoka , aőol meg-
sze ez ék a ká pó lási öldek meŐ ásá lásá (Ba abás 1997: 5). 1993-ban 180
százalékos á on 120 őek á nyi ölde ásá ol ak meŐ a őí k a őelybéliek l, aőol
a őúsz-őuszonö s közösséŐ nekilá o a a m lé eőozásának. Elskén a emp-
lom épüle é alakí o ák ki, melynek munkála aiban sok alubeli is ész e .
A a m meŐ alósulásá neŐy en százalékban indiai sze eze ek ámoŐa ák, a
3 Azok a K isna-őí k, akik a allás Őyako lásá al elé ek eŐy bizonyos lelki ejldés , a a ás
ké őe nek lelki aní ómes e ük l. Az a a ás ünnepélyes esemény, melynek alkalmá al a aní ány
lelki ne e kap és oŐadalma esz aní ómes e e el , őoŐy kö e i a K isna- uda szabályai és napi
izenőa kö ismé el el a Ha e K isna man ából.
SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 55
öbbi összeŐe a őí ek adományokból, köny á usí ásból Őyűj ö ék össze (Kama-
ás 1998: 72–73. idézi Fa kas 2009: 333). 1994 eb uá jában, a mozŐalomalapí ó
P abőupada szüle ésének századik é o dulóján e ék le a emplom alapkö é , a
elszen elés e 1996. szep embe 5-én ke ül so , naŐy esz i ál ke e ében (Fa kas
2009: 333). K isna- ölŐy 2010-ben ünnepel e ennállásának izenőe edik é é ,
mely id ala enŐe eŐ ejldésen men ke esz ül. A e üle e sike ül o ább b-
í eni, 2009-ben 266 őek á áll a ölŐy bi okában. Az é ek so án elépül ek a la-
kóőázak, az ál alános iskola, a endéŐőáz, a já szó é és méŐ számos épüle . A
bioŐazdálkodás eŐy e naŐyobb e üle en olyik, mely eőenésze el és méőésze el
b ül . K isna- ölŐyben a izsŐál idszakban Őabonából ízsze es úl e melés
ol , zöldséŐbl és Őyümölcsbl a őí k oŐyasz ásuknak kö ülbelül 70 százaléká
e mel ék meŐ.
SOMOGYVÁMOS
SomoŐy ámos a küls-somoŐyi éŐió dél-nyuga i észén alálőa ó elepülés. A
2001. é i népszámlálási ada ok alapján a aluban a allási elekeze ek meŐoszlása a
kö e kez: ómai ka olikus 59,6%, e o má us 1,2%, e anŐélikus 11,5%, K isna-
ői űek 18,8%, elekeze en kí üli 6,7%, nincs ada 2,2%. A nemze iséŐek eloszlása:
maŐya 81,3%, ciŐány 10,3%, néme 0,6%, omán 0,5%, nincs ada 7,3%.4
A alu lakossáŐa a ’90-es é ek ó a állandó ál ozásban an, a lakosok száma
nö ekedik, ami naŐymé ékben a aluba újonnan beköl öz K isna-őí knek kö-
szönőe . Dinamikus lakossáŐcse e iŐyelőe meŐ a okoza osan meŐújuló, szí-
nes a cula o mu a ó elepülésen.
SomoŐy ámos a középko ól a közpon i sze epe be öl SomoŐy á á nyé-
kában él (Ba abás 2003: 47), napjainkban azonban a K isna- ölŐyi u izmus eŐy-
e öbb lá oŐa ó őoz a elepülés e. A elepülésen ke és a munkaleőe séŐ, a
K isna- ölŐyi bio a m a aluban a leŐnaŐyobb munkál a ó, aőol sokan állalnak
alkalmi munká a ke észe ben és az épí kezéseken.
So ompón innen és úl
KRISNA-VÖLGYBE VALÓ BEKERÜLÉS FOLYAMATA
Ebben a ejeze ben az a szabály endsze p óbálom el ázolni, amely a
ölŐybe aló beke ülés ille e a ölŐyben oly a o éle alapjá jelen i. Fon os
4 www.ksh.hu (A le öl és dá uma: 2010. szep embe 13.)
62 VARGA JUDIT
„Szó al uŐyanúŐy csinálok szin e minden , min i a a mon. Az, hogy a so ompó
másik oldalán aŐyok a őa madik őázban, az nem eŐy naŐy á olsáŐ. És a ól méŐ
ényleŐ uŐyanúŐy ö énik szin e minden napom. Leőe , őoŐy an á amom, leőe ,
őoŐy an mosóŐépem, de uŐyanúŐy nem őasználok például kemikáliáka , aŐy
uŐyanúŐy p óbálom Őyako olni a K isna- uda minden észé , min aőoŐy i Őyako-
olják a őí k, és őá uŐye az is eŐy on os szempon , őoŐy nem is mindenki ud
például i élni K isna- ölŐyben és nem is mindenki élőe i K isna- ölŐyben. […]
Teőá én nem é zem maŐam iŐazából sok szempon ból külssnek. Teőá én az
gondolom, hogy aki kin lakik i a aluban, az is mindenben ész eőe , és uŐyan-
úŐy minden csinálőa . UŐyanúŐy, min aőoŐy eŐy ben lakó bőak a. De naŐyon nem
sze e em olna soőa sem ilyen külss lenni.”12
A K isna- ölŐyi éle é azé jelen a allás őí ei számá a eŐy elé end cél ,
me a ölŐyben ud leŐinkább meŐ alósulni eljes alójában a allás Őyako lása.
Nemcsak a ilozó iai, őanem Őyako la i észe is: az ön enn a ás, a Őazdálkodás, a
eőenek és ök ök isz ele e, a allási ideolóŐia eŐysze e Őyako olőa ó. A észegy-
séŐekbl összeáll a endsze .
A kö e kez ábláza az 1999- l 2010-iŐ e jed idszakban zajló lé szám-
ál ozás mu a ja be,13 amelybl kiol asőa juk, őoŐy é ek e lebon a őány K is-
na-őí él K isna- ölŐyben, SomoŐy ámoson és összesen mindké e üle en. A
kezde ben őuszonö -őa minc bl álló közösséŐ, ami 1993-ban a e üle meŐ á-
sá lása u án nekilá o a a mŐazdasáŐ kialakí ásáőoz, az ez ed o duló a meŐnéŐy-
sze ez e aŐjainak számá , íŐy az 1999-ben méŐ 79 számláló csopo 2000- e
má elé e a száz s lé számo . Ekko a SomoŐy ámos e üle én él őí k száma
méŐ nem ol jelen s, ám lá őa juk, őoŐy eŐyik é l a másik a k is meŐké sze-
ezd ek, 1999-ben 11-en, 2000- e má 21-en él ek a aluban. A 2000-es é l
maŐabiz os nö ekedés iŐyelőe meŐ mind a ölŐyben, mind a aluban. 2004 e-
kin őe a csúcspon nak, amiko a őí k összlé száma elé e a 176 . Ebben az
é ben ol K isna- ölŐynek eddiŐ a leŐ öbb lakója, 152 . Az u ána kö e kez
kis isszaesés kö e en a 2010-es ada meŐközelí i a 2004-ben elé csúcso .
A SomoŐy ámoson él K isna-őí k lé száma 2001- l minden é ben á laŐ
néŐy-ö el Őya apszik. Vannak közülük olyanok, akik id el beköl öznek a
ölŐybe, de őelyük e olyama osan újabb őí k é keznek.
EŐy közösséŐ akko ud őosszú á on ennma adni, ha a agjai gondoskod-
nak az újabb Őene áció u ánpó lásá ól. A ábláza ál al bemu a o 11 é ben a
2008-as é mondőa ó eddiŐ a leŐe edményesebbnek ebbl a szempon ból, ekko
nyolc Őye mek jö iláŐ a. Összesen 19 18 é ala i kisko ú él a ölŐyben, a alu-
ban pediŐ 11 Őye mek szá mazik K isna-őí k l, eŐyü esen a leŐ ia alabb Őene-
12 S.Á. 2009. áp ilis 1. − In e jú
13 A 2010- e ona kozó ada ok méŐ nem ekin őe ek éŐleŐesnek, a ábláza az áp ilisiŐ ö én
lé szám ál ozás mu a ja.
SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 63
áció eőá 30 esz ki. A ku a ás ideje ala 5 á andós n ol a ölŐyben,
akikbl őá man 2010-ben, ke en 2011-ben őoz ák Őye meküke iláŐ a. ÚŐy
gondolom, ez a lé szám biz os u ánpó lás a má eleŐend leőe , őa a Őye mekeke
sike ül a közösséŐnek meŐ a ani – amié meŐ is esznek minden , például külön
iskolá őoz ak lé e, aőol − a NAT-ban meŐőa á ozo kö elez á Őyak és anyaŐ
melle − az ok a ók az ál aluk oly a o éle mód ól és a allás anainak alapjai ól
adja á udásá a ia aloknak.
Tá sadalmi
jelzők – ő
1999
2000
..01
..02
..03
..04
..05
..06
..07
..08
..09
..10
K isna-
ölŐyben
lakó őí k
79
100
114
143
140
152
145
132
131
121
129
136
Somogy-
ámoson
lakó őí k
11
21
10
15
18
24
25
30
34
30
34
38
Gye ekek
szüle ése
0
0
3
2
3
4
0
1
1
8
5
3
Összlé szám
90
121
124
158
158
176
170
162
165
151
163
174
1. ábláza . 1999–2010 közö i ada ok a K isna- ölgy igazga ósága ál al készí e nyil án a ásból.
HATÁROK A TÉRBEN
EŐy so ompó jelen ése ál alában eŐyé elmű: el álasz , előa á ol minke a-
lami l, a ól a e üle l, melynek őa á á jelzi, alamin összekö i azoka a e üle-
eke , melyeknek őa á án áll. A K isna- ölŐy bejá a ánál álló so ompó azonban
el e e e bennem a ké dés , ajon i milyen mé ékben kell komolyan enni az
eŐyes e üle ek eŐymás ól aló el álasz ásá , és ulajdonképpen mike őa á ol el
eŐymás ól ez a émka . Mennyiben jelen ényleŐes el álasz ó pon o és mennyi-
ben szimbolikus a jelen ése? Ezek a ké dések újabbaka Őene álnak, melyek má
nemcsak a so ompó a ona koznak, őanem K isna- ölŐy eŐész e üle é e: őol an
K isna- ölŐy őa á a, milyen é elemben an őa á a, és eŐyál alán an-e ha á a?
Geo ge Simmel Híd és aj ó című esszéjében (Simmel 1909) a őa á ke s je-
len ésé ké me a o a seŐí séŐé el mu a ja be, melyek mindiŐ eŐysze e jelennek
meŐ a őa á oŐalmában. A őíd az eŐyesí és jelképe, összekapcsolja a ké e üle e ,
ami közö alálőa ó. Az aj ó – ese ünkben so ompó − min őa á á kelőely jele-
nik meŐ, őiszen ké leőe séŐes állása (zá a aŐy nyi a) szabályozza a kin és
ben közö i á amlásoka . A őa á eőá eŐy ell a őíd é én ösz önzi, más ell az
aj ó ál al szabályozza a külön éle mozŐásoka . AőoŐy Bö öcz oŐalmaz: „A őíd és
az aj ó – a kapcsolódás és a kizá ás aŐy á enŐedés – loŐikája mindiŐ eŐyü és
64 VARGA JUDIT
eŐysze e jelenik meŐ a őa á oŐalmában. A őa á : aj ókkal elsze el őíd” (Bö-
öcz 2002: 135). Simmel elméle é el kapcsola ban azonban el eőe a ké dés,
őoŐy a őíd me a o ája nem elesleŐes elem e a őa á maŐya áza ako . Hiszen őa
az aj ó nyi a áll, akko az önmaŐában eŐy őíd, me összekö i az ál ala el álasz-
o e üle eke , míŐ őa zá a an, akko ala képez közéjük. Jó példa e e a á ak
le- és elnyi őa ó aj aja. Ha lee esz ik, őida képez a á á ok ölé, őa el onják, be-
lesimul a alba. Teőá maŐa az aj ó eŐyben a őíd és a meŐállás pa ancsoló őa á .
A so ompó ál al a őa á eőá előa á ol eŐy jelleŐze es á sadalmi-kul u ális
ulajdonsáŐokkal endelkez e üle e . Jelen ese ben, eŐy a őazai kul ú á ól e el-
jesen el é , másik kul ú á Őyako ló közösséŐ éle e é álasz ja el a öbbséŐi á -
sadalom ól. Azonban ma má nemcsak K isna- ölŐy e üle én, őanem a so om-
pón kí ül, SomoŐy ámoson is sok K isna-őí él, ezé a om on osnak meg-
izsŐálni a so ompó jelenleŐi (szimbolikus) unkciójá . Azoknak a őí knek a
meŐjelenésé el, akik má nem a szo osan e K isna- ölŐy őa á ain belül, őanem
„kin ” laknak, előal ányul a so ompó eŐyé elmű el álasz ó sze epe. Hiszen akik
kin annak, uŐyanolyan elkö eleze ek leőe nek K isna i án , min akik a ölŐy-
ben laknak: szin e eŐész napjuka a ölŐyben öl ik, uŐyanazoka az el eke all-
ják, min a ben iek, a különbséŐ eŐyes ese ekben ényleŐ csak annyi, őoŐy lak-
helyük a so ompón kí ül alálőa ó.
A so ompó kijelöli a bejá a o , aőol be leőe menni K isna- ölŐy maŐán e ü-
le é e, a a a 266 őek á os e üle e, aőol a K isna i án elkö eleze őí k közös
ideolóŐia alapján élik mindennapjaika , minél inkább ö eked e eŐy őosszú á on
enn a őa ó, önellá ó á sadalom lé eőozásá a, melynek eŐyik on os eleme a
kö nyeze uda os bioŐazdálkodás, alamin a szen álla oknak a o eőenek és
ök ök a ása. A kö nyeze uda os Őazdálkodás SomoŐy ámoson is meŐjelenik, a
kin lakó bőak ák szin e mindeŐyike e mel eŐy ke és zöldséŐe , Őyümölcsö a
őázaka kö ül e ke ekben. A eŐysze men esséŐ má e mésze essé ál kö-
ükben, anácsoké , különböz p ak ikáké pediŐ bá miko o dulőa nak a
K isna- ölŐyi bioke észe őez. A őa á eőá ebbl a szempon ból sem kell szi-
Őo ú álasz ópon nak ekin enünk. Fon osabb szempon azonban az, őogy egy e
öbb őí köl özik SomoŐy ámos a, melynek köszönőe en K isna- ölŐy őa á a
eŐy e inkább elmosódik, olyama osan alakul, s őúzódik ki elé, SomoŐy ámos e-
üle ei maŐába ol asz a, nö el e ezzel K isna iláŐának e üle é . SomoŐy á-
mos ezé K isna- ölŐy és a „kül iláŐ” közö i „köz es iláŐ”-nak ne ezem, ahol
eŐy e inkább meŐ alósulnak a K isna- ölŐyi éle o ma eŐyes elemei. TényleŐes
el álasz ó pon o csak abban az é elemben kép isel má a so ompó, őoŐy kijelö-
li az a e üle e , ami a csopo maŐán e üle e. Több őí sze in a őa á csak az
anyaŐi iláŐ ól aló elzá kózás es esí i meŐ, őiszen maŐa a allás Őyako lása a-
lamin a kö nyeze uda os éle mód bá őol másőol oly a őa ó, nem csak K isna-
SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 65
ölŐyben. Az mondőa juk eőá , őoŐy az aj ó, azaz a so ompó olyama osan
nyi a áll a K isna-őí k számá a.
ElenŐedőe e len azonban meŐ izsŐálni a őí k iszonyá a nem őí kkel is,
őiszen i eŐy olyan ese el állunk szemben, aőol a őa á nem csak ké kompo-
nens álasz el eŐymás ól. EŐy ész annak azok a őí k, akik a ölŐyben laknak,
más ész annak azok a őí k, akik kin laknak és őa mad ész annak azok, akik
nem K isna-őí k. A en iekben a ölŐyben él és a kin i őí k kapcsola á i-
Őyel em meŐ, és a a a kö e kez e és e ju o am, őoŐy a köz ük őúzódó őa á , a
so ompó el álasz ó sze epe eŐy e inkább előal ányul. A kö e kezkben bemu a-
om a nem K isna-őí lakosok iszonyá a K isna-őí ké el. A ben i és a kin i
őí ke i eŐy őalmazkén á Őyalom, őiszen uŐyanaz a allási ideolóŐiá és
éle módo kép iselik, és min lá uk, a köz ük őúzódó őa á szin e meŐ sem jele-
nik a mindennapi Őyako la ban, mi el a kin i őí k naŐy észe ben öl i minden
napjá a ölŐyben.
A őa á a nem K isna-őí k számá a is á já őa ó bizonyos el é elek melle .
Ha „ideŐen” lép a e üle e, akko á is ona kozik néőány alap e szabály, ezek
közé a ozik például, őoŐy a ölŐy e üle én nem szabad őús oŐyasz ani, doőá-
nyozni, alamin a emplom épüle ében cipben közlekedni. Az so ompó eőá
nyi a áll a öbbséŐi á sadalom számá a is, a őí k on osnak a ják ideolóŐiáju-
ka , éle módjuka minél öbb embe el meŐisme e ni, ezál al a K isna- uda o
népsze űsí eni. MeŐp óbálják meŐ alálni az összes olyan kapcsolódási pon o a
öbbséŐi á sadalommal, ami méŐ összeeŐyez e őe allásukkal. A allási u iz-
mus má a eŐyik e ékenyséŐükké ál , az ideŐen o Őalmi észleŐ iskolákkal,
nyuŐdíjas klubokkal és különböz sze ez i odákkal a en kapcsola o , ami-
nek köszönőe en é en e kö ülbelül 15.000 lá oŐa ó já a K isna- ölŐyben.
A nyi a a ási idben, a belép ejében ideŐen eze éssel aŐy anélkül bá ki meg-
ekin őe i a ölŐyben olyó éle e . A u izmus a őí k számá a a allás ői de ésé
szolŐálja, az ideŐen o Őalom ejlesz ése és a PR e ékenyséŐek kapcsán lá őa ó á
álik, őoŐy K isna- ölŐy az „eŐysze ű éle , emelkede Őondolkodás” szloŐenjé el
ellen é ben a 21. század leŐmode nebb eszközeiőez nyúl annak é dekében, őoŐy
allásuka , éle módjuka népsze űsí sék.14 Kö es Ka alinnál ol asőa juk, őoŐy a
őí k számá a az „amúŐy maximálisan üzle i jelleŐŐel működ ideŐen o Őalom
eőá azál al leŐi imálódik, őoŐy a K isna- uda ői de ésé szolŐálja, enŐe eŐ em-
be el meŐisme e i az …” (Kö es 2001: 58).
A őa á , mely K isna-őí és nem K isna-őí közö őúzódik, ideolóŐiai,
éle módbeli és iden i ásbeli őa á . IdeolóŐiai, me a közösséŐ eŐy meŐőa á ozo
allási endsze el ei alapján éli éle é , éle módbeli, me eŐy uda os, önellá ás a
ö ek , a allás el ei el szin én szo osan össze üŐŐ eŐysze ű éle e oly a nak.
14 Ezzel a émakö el Kö es Ka alin szakdolŐoza a észle esen oŐlalkozik (Kö es 2001).
66 VARGA JUDIT
És éŐül iden i ásbeli, őiszen a őa á kijelölése szo osan kapcsolódik az önmeŐőa-
á ozás ké désé el. „Ha a csopo sajá maŐa jelöli ki a sajá őa á ai , akko a őa á -
jelek eŐyú al iden i ikációs bázisul is szolŐálnak.” (Bindo e 2004: 31), őiszen „a
őa á kijelölése nem jelen más , min bizonyos csopo a jellemznek a o is-
mé ek ki áloŐa ásá a endelkezés e álló á sadalmi ka eŐó iakészle bl, alamin
ezek uda osí ásá és in e nalizálásá ” (Bindo e 2004: 31). A K isna-őí k e el-
jesen el é iden i ással endelkeznek a SomoŐy ámoson él, nem a mozŐalomőoz
a ozó lakosokőoz képes . A aluban a K isna-őí k meŐjelenésé el ké ellen é es
iláŐképpel endelkez közösséŐ ke ül eŐymás mellé: az eŐyik oldalon alálőa unk
eŐy, a á osi oŐyasz ói min áka kö e ni áŐyó alusi közösséŐe , a másik oldalon
pediŐ eŐy eŐysze ű és uda os éle módo oly a ó allási csopo o .
Az ellen é ek ellené e a ké közösséŐ éle e szo osan összekapcsolódik, Ba a-
bás Má é á iláŐí a a, őoŐy „az eŐész őelyze pa adoxoná az adja, őoŐy a izikai
ejldés el e , a őaŐyományos- e mésze es iláŐképe köz e í allási csopo je-
lenlé e naŐymé ékben indukálja a alu lakossáŐának ŐazdasáŐi, in as uk u ális nö-
ekedésé ” (Ba abás 1997: 9). A K isna- ölŐy ál al lebonyolí o u izmus é én a
alu őí ne é is maŐukkal iszik az idelá oŐa ó u is ák, alamin a ölŐyben éŐez-
őe alkalmi munkák leőe séŐe is a alu lakosainak ŐazdasáŐi őelyze é ja í ja.
Azok a somoŐy ámosi lakosok, akik nem a oznak a Ha e K isna mozŐa-
lomőoz, el é néze eke allanak a alujukban él közösséŐ l. Vannak, akik el-
lenszen el o dulnak eléjük, és eŐyál alán nem a ják jónak jelenlé üke , és
annak, akik leőe séŐe lá nak abban, őoŐy ez a számuk a ideŐen csopo elepü-
lésük e köl özö , é ékelik és el oŐadják a közösséŐ el ei . A lakosok öbbséŐe
eŐyál alán nincs isz ában a K isna allás mélyebb ilozó iai anai al és az ál aluk
oly a o éle mód jelen séŐé el.
ÚŐy Őondolom, őoŐy annak ellené e, őoŐy ké ellen é es éle i elű közössé-
Őe alálunk uŐyanazon a e üle en, id el eŐy e közelebb ke ülnek eŐymásőoz.
EŐyikük á adőa ja udásá a másiknak, s közös össze oŐással biz os jö e em -
őe nek maŐuknak. Az össze oŐás a má sze eze ek is alakul ak, melyek p óbál-
ják a ké közösséŐe eŐymásőoz közelebb őozni. A 2008-ban meŐalakul Öko-
ölŐy alapí ány, mely öbbek közö a á sadalom szélesebb kö ének kö nyeze -
uda os ne elésé e ö ekszik, és a méŐ alakulóban le SomoŐy ámosé EŐyesü-
le közös célja K isna- ölŐy és az be oŐadó elepülés, SomoŐy ámos kapcsola-
ának elmélyí ése, elsso ban a alu kö nyeze uda os ejldésé a a szem el .
„Sze e nénk, őoŐy SomoŐy ámos eŐy olyan alu á áljon, ami mind Magya o száŐ,
mind az eu ópai közösséŐ számá a példa é ékű a enn a őa ósáŐ szempon jából.
Sze e nénk, őoŐy minél inkább a enn a őa ó állapo o p óbálja meŐ meŐközelí eni,
bemu a ni, ük özni, a a eŐy példá mu a ni.”
SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 67
– oŐalmaz az eŐyik eze .15
A közös eŐyü működés a 2010-es álasz ások e edménye is meŐkí ánja,
őiszen az ö s SomoŐy ámosi önko mányza ba őá om K isna-őí is beke ül ,
íŐy a alu és a ölŐy o ábbi so sa eŐy e inkább közös ú on eze .
Az Őondolőa nánk, őoŐy eŐy kin lakó K isna-őí nek öbb kapcsola a an
a nem őí őelyiekkel, őiszen méŐiscsak eŐymás melle , elük szomszédos őá-
zakban élnek. Azonban a e epen sze ze apasz ala ok és az ez i ányú ké dése-
im e kapo álaszok az mu a ják, őoŐy a kin i őí k sem a anak enn különö-
sebben szo os kapcsola o a őelyiekkel. Mi el a őí k idejük naŐy észé a ölŐy-
ben öl ik, a közösséŐben alakí ják ki eŐymás közö a szükséŐes kapcsola oka , és
a somoŐy ámosiakkal csak szomszédi iszonyban annak. A kö e kez in e jú-
észle ben eŐy kin lakó őí a a a ké désem e álaszol , őoŐy a aluban él nem
K isna-őí kkel an-e kapcsola a. „Akik nem k isnások, olyanokkal nincs […]
iŐazából olyanokkal nincs. Há bejá ok dolŐozni, azokkal az embe ekkel aŐyok
kapcsola ban, úŐyőoŐy nem alakul ki semmi éle különösebb kapcsola .”16
A k isnás közösséŐ azonban szilá dan meŐ e e e lábai SomoŐy ámoson,
ami a öbb őelyi lakosban meŐ oŐalmazódó élelem is bizonyí . Néőány alusi a -
ól a , őoŐy eŐy-ké é en belül a K isna-őí k öbbséŐbe ke ülőe nek a elepü-
lésen. A őelyiek a ól is panaszkodnak, őoŐy a kö nyez elepülések ke k isnás
alukén emleŐe ik, a lakosoka pediŐ icceld e k isnásoknak ne ezik (Ba abás
1997: 11).
BELS HATÁROK
A K isna- ölŐy e üle én belül is el edezőe ek különböz őa á ok, melyek
á lépéséőez naŐyon sziŐo ú el é eleknek kell eleŐe enni, s melyek á lépésé e
csak eŐyes őí k annak előa almaz a. É dekes közelebb l meŐ izsŐálni a
emplom épüle é , melyben öbb ilyen őa á is alálőa ó. MaŐa a emplom is eŐy
olyan hely, melybe, őa belépünk, é ezzük, őoŐy eŐy másik é be é kez ünk, aőol
bizonyos iselkedési szabályoka be kell a anunk. Csé al ay Zol án köny ében
ol asőa unk ö iden eŐy ame ikai pszicőolóŐus, R. Ba ke beha io se ing ogalmá-
ól, misze in
„a é ben olyan speciális eŐyséŐek – beha io se ing-ek – alálőa ók, amelyek min egy
el e p oŐ amozzák iselkedésünke . Ez ulajdonképpen eŐy meŐőa á ozo isel-
kedési mód, és eŐy ado kö nyeze összjá ékából szá mazó mili. Ez a mili meg-
őa á ozo maŐa a ás a kö elez mindenki , aki csak ele kapcsola ba ke ül”
(Csé al ay 1994: 19).
15 R.K. 2010. május 5.
16 M.I. 2009. má cius 31.
68 VARGA JUDIT
Nemcsak iselkedésünk, őanem őanŐula unk is eŐybl meŐ ál ozik, őa eŐy zajos
u cá ól eŐy emplomba lépünk. ÍŐy an ez K isna- ölŐyben is, aőol a emplomon
kí ül is csendes K isna-őí k méŐ őalkabbak és issza oŐo abbak lesznek, őa
belépnek a szen őely e. A emplomban aló iselkedés szabályai a kö e kezk:
cip el senki nem lépőe be – élen padló ű és seŐí i ez az elí ás be a ani, a-
lamin papucsoka alálőa unk a bejá a nál az idelá oŐa ó u is ák számá a. A
emplomba a nk számá a nem illik belépni ede len állal és boka ele é
szoknyában. A leŐinkább ész e eőe szabály azonban a é iak és a nk elkülö-
ní ése, mely öŐ ön a bejá a nál meŐjelenik: a é iak jobb oldalon, a nk balolda-
lon közlekednek ki és be. A emplomszobában zajló sze a ásokon is sziŐo úan
elkülöní e őelyezkednek el, az ol á ól jobb a a nk, bal a a é iak. É kezésnél a
ké nem elkülönül e ül a öldön, jobb oldalon a é iak, baloldalon a nk.
A emplomon belül az ol á és a konyőa so olőa ó méŐ azokőoz a on os e-
ekőez, melyek őa á ainak á lépésé e nem minden őí an előa almaz a. Az ol-
á on ille e az ol á möŐö el éŐzend elada oka csak azok a K isna-őí k é-
Őezőe ik, akik az ol á szolŐála a joŐoslu ak. k mosda ják, öl öz e ik az ún.
mú ika (is en áb ázoló szob ok), és különböz eŐyéb í usokkal endsze esen
isz ele üke ejezik ki nekik.
A emplomban ké konyőa alálőa ó: az eŐyik a mú i-konyőa, aőol kizá ólaŐ
K isna és pá ja, Rádőa áni számá a állí anak el é eleke , melyeke az án i uáli-
san elajánlanak a mú iknak. A másik konyőában a őí knek készülnek az é elek
(melyeke el oŐyasz ásuk el szin én elajánlanak K isnának). A konyőákba csak
azok a őí k lépőe nek be, akik az é eleke készí ik, de ájuk is sziŐo ú szabályok
ona koznak. Néőány ezek közül: alap e k i é ium a isz asáŐ, ezé le ü öd e
leőe csak belépni, a nk a mens uáció ideje ala eŐyál alán nem meőe nek be,
alamin mindiŐ kö elez a eje kend el be edni. A mú i-konyőában méŐ
sziŐo úbb szabályoka kell be a ani, melyek elí ják, őoŐy miőez szabad őozzá-
é ni, milyen man áka (imáka ) kell közben elmondani, alamin a isz álkodás is
sziŐo úbb el é elek közé szo í ja.
Lá őa juk eőá , őoŐy a emplom épüle én belül milyen ma káns őa á ona-
lak annak, melyek á lépési el é elei mindenki számá a kö elez be a ani.
A men ális é izsŐála a
Az 1960-as é ek l kezd e öbb udományáŐban a é új aj a izsŐála a jele-
nik meŐ. A öld ajz, a pszicőolóŐia, a nyel észe és a á sadalom udományok, el-
sso ban a kul u ális an opolóŐia e üle én eŐy e öbben kezdenek oŐlalkozni
az embe i uda a almak é e ona kozó izsŐála á al. A kul u ális an opolóŐi-
ában az ö enes-őa anas é ekben lezajló s uk u alis a és koŐni í o dula őa á-
SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 69
sá a a é e ona kozó ku a ások a is új szemléle álik jellemz é. Az új elméle-
ek szakí anak az addiŐi é szemléle el, mely a e e eŐy állandó, ál oza lan kép-
zdménynek ekin e e (Le enyei 2006: 157–158).
Edwa d T. Hall 1966-ban megjelen , Rej e dimenziók (1978) című köny e az
eŐyik leŐisme ebb an opolóŐiai jelleŐű munka, mely az éllények kö nyeze e
ona kozó, kul u álisan meŐőa á ozo udásá al, kommunikációjá al, ille e é -
őasznála á al oŐlalkozik. Hall a különböz embe i kul ú ák és közösséŐek é - és
időasznála ának eŐymással össze üŐŐ izsŐála á a a p oxemika ki ejezés eze i
be. Köny ében őanŐsúlyozza, őoŐy az embe és kö nyeze e szo os kölcsönőa ás-
ban áll eŐymással, amibl a a a kö e kez e és e ju , őoŐy bá minden embe
uŐyanazokkal az é zéksze ekkel sze zi a iláŐ ól apasz ala ai , a é é zékelés
méŐis kul ú ánkén naŐyon el é leőe . A kul ú a eőá meŐőa á ozza iselkedé-
sünke , Őondolkodásunka , lá ásmódunka .
Hasonlóan naŐy jelen séŐű eŐy másik udomány e üle l szá mazó ku a ó
köny e, az ame ikai épí ész Ke in Lyncő The Image o he Ci y című munkája, mely
1960-ban jelen meŐ. Lyncő empi ikus módon izsŐál a különböz á osok sze -
keze é , kö nyeze é . Bos on, Los AnŐeles és New Je sey lakói ké e meŐ, hogy
emlékeze bl ajzolják le á osuka . A sze z elsso ban á osépí észe i és á os-
ejlesz ési szempon ok alapján elemez e az elkészül ajzoka , és meŐállapí o a,
őoŐy különböz á osok, á os észek izuálisan el é módon é elmezőe ek. A
é ö külön éle elemé különí e e el a izsŐála so án: ú onalak, őa á onalak,
csomópon ok, jól előa á olőa ó e üle ek és jelképpé ál objek umok. Az épí ész
ku a ásának célja, a minél inkább á ekin őe , „ol asőa ó” á os meŐ e em ése
ol (Csé al ay 1994: 287–298).
1973-ban jelen meŐ Robe M. Downs és Da id S ea közös mű e, Cogni i
Maps and Spa ial Beha io : P ocess and P oduc s címmel. A köny ben új oŐalma e-
ze be a sze zpá os, a men ális aŐy koŐni í é képezés oŐalmá : „pszicőolóŐi-
ai olyama ok so oza ából álló olyama , amely meŐjeŐyzi, kódolja, ak á ozza,
előí ja és dekódolja a mindennapi é beli kö nyeze e ona kozó in o máció ”
(Le enyei 2006: 149). A sze zk a koŐni í é képezés őá om sajá ossáŐá eme-
lik ki. Elskén , a koŐni í é képezésőez szükséŐünk an bizonyos mennyiséŐű
kö nyeze i in o máció a, amelye é zéksze einkkel sze zünk meŐ a kö nyeze el
aló állandó in e akció olyamán. Másodszo , a éŐ elen számúnak ekin őe in-
o mációk közö sajá os ö énysze űséŐek alapján szelek álunk. Ha mad ész
pediŐ, a beŐyűj ö in o mációka a meŐlé uda i a almakkal újsze űen s uk-
u ál a eŐy bels képpé alakí juk. A koŐni í é képezés eőá – mondja Downs
és S ea – „eŐy in e ak í , szelek í és s uk ú a e em olyama ” (Csé al ay 1990:
64–65).
A maŐya szaki odalom el é módon őasználja a men ális é kép és a kog-
ni í é kép oŐalmá . EŐyes sze zk szinonimakén kezelik a ké ki ejezés ,
70 VARGA JUDIT
mások ké külön doloŐnak a ják. Le enyei például eŐy kalap alá eszi a ké o-
Őalma , Csé al ay Zol án iszon ki ej i, őoŐy a men ális é kép nem eŐyezik a
koŐni í é képpel, „jó al ke esebb annál, csupán é képi szemlél e ése mindan-
nak, ami alakinek a koŐni í é képé l meŐ ud unk” (Csé al ay 1990: 18). A
koŐni í é képek annak a udásnak az összesséŐé a almazzák, mely a é ben
aló eliŐazodásőoz szükséŐes, eőá kollek í kul u ális udás , személyes élmé-
nyeke , benyomásoka , cselek ési, é őasznála i szabályoka . Le enyei László alá-
ló meŐ oŐalmazásá al, „a koŐni í é képek olyan uőa oŐasok, amelyek e álo-
ga o emlékeinke biŐŐyesz őe jük” (Le enyei 2006: 612). A men ális é kép en-
nek a komplex udásnak eŐy kis szele e, melye eŐy ado pillana ban leképez az
eŐyén.
A men ális é képek eŐyik on os jellemzje a szubjek i i ás. A é beli iláŐ
sajá meŐ apasz alásá ük özik issza, szubjek í a almaka jelení enek meŐ,
melyek a é kép ajzoló éleményé es esí ik meŐ. A kö ülö ünk lé é l min-
denki másőoŐy Őondolkodik, a é olyan elemei a ja on osnak eŐyikünk, ame-
lye másikunk meŐleőe , ész e sem esz. Ebbl ki olyólaŐ uŐyana ól a őely l
mindeŐyikünk más képe es , más elemeke emel ki, me az észlel in o máció-
ka mindenki sajá é ék endsze éőez iŐazí ja és íŐy alakul ki eŐy sajá os s uk ú a.
A men ális é képek másik alap e jellemzje, őoŐy el é nek a alósáŐ ól,
a ány alan mé e eke , o z kö onalaka mu a nak a pon os mé számokkal dol-
Őozó é képekkel ellen é ben. Az el ál ozások ellené e ezeken a é képeken köny-
nyű kiiŐazodni.
Ku a ásom észé képez e eŐy, a men ális é képezés módsze é alkalmazó
izsŐála , melyben K isna- ölŐyben lakó őí ke alamin „kin ”, SomoŐy ámo-
son lakó őí ke ké em meŐ a a, őoŐy ajzolják le az a őelye , aőol élnek. A a
ol am kí áncsi, ajon a nem K isna- ölŐyben lakó őí k is áb ázolják-e majd
é képükön K isna- ölŐye . A ké dés azé a o am é dekesnek, me élnek
SomoŐy ámoson olyan K isna-őí k is, akik nem a ölŐyben dolŐoznak és kü-
lön éle okok mia naŐyon i kán lá oŐa nak el oda. Fel é elez em azonban, őoŐy
k is meŐjelení ik majd K isna- ölŐye men ális é képükön, őiszen alamilyen
szempon ból méŐiscsak on os nekik, őoŐy a közelében élnek. Az is é dekesnek
a o am meŐ iŐyelni, őoŐy a ölŐyben lakó őí k ajon áb ázolják-e a „kül ilá-
Őo ”, aŐy csak K isna- ölŐy e üle é . A őa madik ké dés, ami e a álasz ke es-
em, őoŐy a 266 őek á os e üle bl mennyi isme nek, mennyi já nak be a őí k
nap, min nap, mi számuk a az a alódi éle é , aőol mindennapjaika élik. HoŐy
e e a ké dés e álasz kapjak, a a ké em ke , jelöljék be az ál aluk készí e
é képen, őoŐy milyen ú onalakon közlekednek ál alában. ÚŐy Őondolom, őoŐy
ezek e a ké dések e a men ális é képezés seŐí séŐé el alálőa am meŐ leŐeŐysze-
űbben a álasz , mi el ezzel a módsze el el edőe ek a közösséŐek és az eŐyé-
nek é őez kapcsolódó kö dései.
SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 71
1. kép. men ális é kép. 27 é es n. SzolŐála őelye: zöldséŐke .
Lakőely: ké és él é e él K isna- ölŐyben.
Fon osnak a o am méŐ néőány in o máció meŐ udni a ajzolók ól, ezé
a ki öl end papí ok áké dez ek nem e, éle ko a, lakőely e (K isna- ölŐy aŐy
SomoŐy ámos), őoŐy mió a lakik az ille azon a őelyen, alamin a be öl ö
munkakö e. A munkakö azé on os isme nünk, me az is naŐymé ékben
meŐőa á ozza, őoŐy ki mekko a szele é já ja be nap, min nap a K isna- ölŐyi e-
üle nek. EŐy őí , aki például a eőenésze ben dolŐozik, elada ából akadóan
jó al naŐyobb e üle e já be, ellen é ben eŐy olyan őí el, aki a emplomban
dolŐozik és szin e eŐész nap ki sem lép onnan. Az is naŐymé ékben be olyásolja
a men ális e ekben aló Őondolkodás , őoŐy ki mennyi ideje lakik eŐy e üle en.
Aki éŐó a, öbb é e-é izede él uŐyanazon a őelyen, az nyil án jobban isme i
annak elduŐo abb észei is, min eŐy olyan alaki, aki csak pá napja, néőány őe-
e é keze új lakőelyé e. IŐaz, jelen ese ben nem eŐy naŐy é l an szó,
78 VARGA JUDIT
LETENYEI László
2006 Településku a ás I. Módsze ani kéziköny . Budapes : Új Mandá um – Ráció
SIMMEL, Geo ge
1909 B ücke und Tü . In Simmel Geo Ő: Das Indi iduum und die F eihei . Essais. 2–12.
F ank u am Main: Fische Taschenbuch Ve lag
Hi a kozo in e ne es oldalak
h p://k isna olgy.hu/ (A le öl és dá uma: 2010. szep embe 25.)
www.ksh.hu (A le öl és dá uma: 2010. szep embe 13.)
www.somogy.hu/somogy amos (A le öl és dá uma: 2010. ok óbe 6.)
Judi Va ga
INSIDE AND OUTSIDE OF BARRIERS – KRISHNA VALLEY
IN SOMOGYVÁMOS, HUNGARY
Abs ac : K ishna Valley is a peace ul island in he sea o e e yday u moil – s a es hei
websi e. The essay discusses in wőa sense őis „peace ul island” de acőes i sel , as an
island, om he mains eam socie y, and he kind o communi y i c ea es: whe he i is a
s ic ly isola ed one, o a g oup ha g adually ede ines i s sel -se bounda ies and
a emp s o coope a e wi h o he membe s o he socie y. Fu he mo e, he s udy
examines he li e-wo lds o he de o ees in he K ishna Valley and o hose li ing along
he sha ed bo de s o he Valley. I explo es he ela ionships o ming be ween hem,
hei in e ac ions, and i also ies o map he na u e o he bo de s be ween he de o ees
in he K ishna Valley, he K ishna de o ees in Somogy ámos and he illage s, sea ching
also o possibili ies o c ossing hese bo de s. I is poin ed ou in ela ion o he K ishna
de o ees in he Valley and hose in he illage ha he use o space in e e yday p ac ice
di e s om őe de o ees’ men al pe cep ion o space. Tőe di e ences in őe li e s yle o
he de o ees in he Valley and o hose in he illage a e also discussed, as well as he
p ocess o and g ounds o se ling in he Valley, and he easons why some de o ees
p e e li ing ou side, in Somogy ámos, ins ead o li ing inside, in he Valley.
Keywo ds: K ishna Valley, use o space, bo de s, men al mapping
Mon ázs
Czúcz Judi
Jagodics Edi
Fa kas Judi
Ka dos E elka
Kilián Im e
Kun And ás
Pőcze Vilmos
Zaja Pé e
Öko alu
– Sike ? Kuda c? Leőe őséŐ?
Öko alu közösségek: GalŐaőé ízi Öko alu, Gömö szőlős, Gy , K isna- ölŐy, MaŐ al a,
Má iaőalom Bio alu, NaŐyszékelyi közösséŐ (KÖRTE), O mánsáŐ Alapí ány, Sze i Tanyák
Szö e séŐe (SZÖSZ), Te mésze es űle mód Alapí ány (TEA, AŐos yán), Visnyeszéplak
Kulcssza ak: MaŐya űlő alu Hálóza , meŐalko o közösséŐ, enn a őa ósáŐ, ökolóŐiai
lábnyom, ökoŐazdálkodás, meŐújuló ene Őiák, új aőasznosí ás, kö nyeze ba á ecőnolóŐia,
ökoépí észe , e mésze , őa mónia, őaŐyományos pa asz i udás, eőe ő adnö ények,
éle e o m, eŐysze men es, au onómia, önellá ás, őaŐyomány, Öko- ölŐy, zöldek, k ízis,
öko uda ossáŐ, ökospi i uális, élő alu, öko alu
Az alábbiakban néőány élemény Őyj ö ünk össze az öko alu-jelenséŐ ől.
A áloŐa ás nem aka i ány mu a ni, a éleményeke eljeséŐŐel éle lensze en
szemezŐe ük, ezé nem alkalmasak komolyabb konklúziók le onásá a. EŐysze-
en csak az sze e nénk meŐmu a ni, őoŐy néőány, a mozŐalomban benne lé ő
sze eplő, ille e néőány, a mozŐalma kí ül ől (meŐ) iŐyelő ku a ó mi Őondol a -
ól, ami öko alunak ne ezünk.
„Az öko alu nem az eŐye len álasz a enn a őa ósáŐi k ízis e, csak eŐy a sok
közül – és nekünk minden álasz a szükséŐünk an.”
(Ka en Li in, poli olóŐus)
Li in, Ka en
2012 A Whole New Way o Li e: Eco illages and he Re i aliza ion o Deep Communi y.
h p:// acul y.washing on.edu/li in/ esea ch/A_Whole_New_Way_O _Li e.PDF
„Az öko alu- ejlesz és a leŐíŐé e esebb és leŐ on osabb mozŐalom a ö énelem-
ben.”
(Robe J. Rosen őal, ilozó ia p o esszo )
Fo ás: h p://gen-eu ope.o g/uploads/media/lea le _hunga ian.pd
‘Tőe Eco illaŐe ‘Mo emen ’ is NOT őe Way Towa ds a New Democ a ic Soci-
e y.’
(Takis Fo opoulos, poli ikai ilozó us, közŐazdász)
MONTÁZS 83
Takis Fo opoulos
2000 The Limi a ions o Li e-s yle S a eŐies: Tőe Eco illaŐe ‘Mo emen ’ is NOT
he Way Towa ds a New Democ a ic Socie y. Democ acy & Na u e Vol. 6. Issue 2. 287–
308.
„Nem ki onul unk, őanem be onul unk, nem az Is en őá a möŐé, őanem az
Is en színe elé, és nem mi oly a juk a úlélési kísé le e , őanem azok, akik a Vá-
osban ma ad ak. Gy és a öbbi maŐya o száŐi öko alu is kicsi olyan, min
a maŐya na ancs. A meŐ alósulás kicsi kisebb le , kicsi akóbb, kicsi sa a-
nyúbb – de méŐis i an, lé ezik, él. A miénk…”
(Kilián Im e, Gy )
Kilián Im e: Gyű ű ű. Az öko alu na ancsa.
„Sze in em enŐe eŐ e edményünk an, de csak azok számá a őasznosí őa-
ó, akik á lépnek eŐyik dimenzióból a másikba. Abban a oŐyasz ói dimenzióban,
amiben az embe ek élnek, semmi sem őasznosí őa ó abból, ami mi csinálunk.
Van eŐy piac a dobőa ó e mékünk, ami eŐy udás, ami e semmi éle ke esle nin-
csen. EŐysze en nem aŐyunk e senyképesek a mi Őondolkodásmódunkkal a
kul ú a piacán.
Az, őoŐy an néőány de iáns embe , beleé e maŐama is a de iánsok kö-
zé, aki p óbál alami csinálni, ez a iláŐ olyásán semmi nem oŐ ál oz a ni.
Kicsi kis őősök aŐy áldoza ok leőe ünk, aŐy mindke ő eŐysze e.”
(Lan os Tamás, O mánsáŐ Alapí ány)
A mókuske ék kijá a a. Dokumen um ilm. Készí e ék: Gondos Gábo és si, 2008.
„Az öko alusiaka – akiknek jó észe középosz álybeli é elmiséŐi – ál alában
e ős e lexi i ás jellemzi: e lek álás a iláŐ dolŐai a, éleménynyil ání ás az ak-
uális á sadalmi ké dések ől. A közösséŐ ől aló Őondolkodásuk á sadalomk i i-
ka is egyben, amelynek alapja – a mé leŐelő-é ékelő é elmiséŐi Őondolkodás
melle – a sajá os szemszöŐ, eŐy aj a al e na í lá ásmód, amely a öbbséŐi ől el-
é ő é elmezésé adja a iláŐnak. Ez a lá ásmód és a i d azonban nem kizá ólaŐ
az ö ék, az öko al ak ól lá szólaŐ adikálisan el é ő iláŐokban is alálkozőa unk
ele. Ez pediŐ az öko alusi disku zus eŐy szélesebb kon ex usba őelyezi.
Az öko alu min éle mód-kísé le a kö nyeze i-, á sadalmi- és ŐazdasáŐi
p oblémák speciális, adikális kezelésé , a őa almi e ő iszonyok őálójából aló ki-
onulási szándéko jelzi és jelen i – méŐ akko is, őa az öko alusiak inkább „be-
onuláskén ” é elmezik. Ki onulási szándéko jelez eőá , eŐy olyan éle mód-
s a éŐiá , amely azonban iŐen ke esek számá a onzó al e na í a, és méŐ ke e-
sebb azok száma, akike nem csak onz, de meŐ is udják az alósí ani. Ily’ mó-
don eőá alójában eŐy ma Őinális jelenséŐ ől an szó, méŐis úŐy élem, őoŐy
84 MONTÁZS
é demes ele oŐlalkozni: EŐy elől me az öko alusi é ék end izsŐála a – eőá ,
őoŐy mi ellenében és mi melle jön lé e – jelen á sadalmunk p oblémáinak di-
aŐnózisa leőe . Más elől pediŐ eŐy endkí ül é dekes á sadalmi kísé le nek a -
om, ami a á sadalom udományok számá a is izŐalmas e epe kínál.”
(Fa kas Judi , nép ajzku a ó)
Fa kas Judi
2013 „EŐy ál issen sül ánk.” A közösséŐ „mí osza” a maŐya öko al akban. In
Mí oszok a mode ni ásban – mode n mí oszok. Bp: MAKAT (meŐjelenés ala )
MONTÁZS 85
K isna- ölŐy
A Nép ajzi Lá óha á e számában ké anulmány is oŐlalkozik K isna- ölŐy
öko alu al. A endőaŐyó mon ázs e észe – a alu sajá bemu a kozása u án – in-
e jú észle ekkel szemlél e i, mikén élekednek a K isna- ölŐyi lakók elepülé-
sük ől és mi jelen számuk a az o ani éle .1
KRISNA-VÖLGY BEMUTATKOZIK
ALAPÍTÁS, CűLKITZűSEK
K isna- ölŐy éppen 20 é e, 1993-ban jö lé e SomoŐy ámoson a MaŐya -
o száŐi K isna- uda ú Hí ők KözösséŐe (MKTHK) és a K isna- uda Nemze -
közi Sze eze e (ISKCON) kiemel p oŐ amjakén . Fő céljaikén a Védákon –
India ősi szen i a ain – alapuló őaŐyomány és kul ú a őazai bemu a ásá , a ka i a-
í munka, az ok a ás, a e mésze es éle mód és kö nyeze édelem ámoŐa ásá
oŐalmaz uk meŐ. A Védák aní ásai A.C. Bőak i edan a Swami P abőupada, az
ISKCON alapí ója isme e e meŐ a nyuŐa i iláŐŐal 1965 és 1977 közö .
Az ins ukciói kö e e eŐy olyan – sze eze en eŐyü mködő – lelki
közösséŐ lé eőozásán munkálkodunk, amely az eŐysze éle mód oly a ásá al
eleŐendő idő e em a lelki Őyako la ok éŐzéséőez, s a e mésze el őa móniá-
ban biz osí ja a alós szükséŐle eke , az i lakók enn a ásá .
A JELEN
JelenleŐ 280 őek á e üle el endelkezünk, amelyen őelye kapo Eu ópa
legnagyobb aisna a (K isna-őí ő) szen élye, kul u ális in ézmények, sok lakó-
épüle , endéŐőázak, iskola, eőenésze , méőésze , bioke észe , Őyümölcsös, le-
gelők, szán ók és e dők, alamin eŐy bo anikus ke is. A ája – az e őszakmen-
esséŐ el éből akadóan – kíméle es nö ény e mesz ési módsze ekkel, leŐel e ő
álla a ással őasznosí juk. Teőenésze ünkben bemu a juk a eőén édelem ősi őa-
Őyományá , az ök ökkel aló munka jelen őséŐé . Az i élők eŐe á iánusok, a
meŐ e mel ejből, mézből, Őabonából, zöldséŐekből és Őyümölcsökből készí jük
é eleinke . GyóŐynö ényekkel és különleŐes sze ekkel is oŐlalkozunk, alamin
i áŐke észe ünk is olyama osan ejlődik. K isna- ölŐyben nincsen eze ékes
á am, i ó ízszükséŐle ünke a közösséŐ kú jából edezzük. A kele kező szenny íz
meŐ isz í ásá sajá nádŐyöké zónás isz í ómben éŐezzük. Akk edi ál isko-
lánkban a nemze i alap an e kö e elményein kí ül Őye mekeink m észe i,
1 Az in e júk mindeŐyiké Fa kas Judi készí e e.
86 MONTÁZS
zenei és kézüŐyesséŐi ok a ás is kapnak. MeŐ anulnak őzni és Őazdálkodni, meg-
isme kednek a lelki Őyako la okkal. Iskolánk 2009-ben ökoiskola minősí és
nye .
1. kép. K isna- ölgy, pihenőhely. 2009. Fo ó: Fa kas Judi
VENDűGFOGADÁS, BEMUTATÓ TEVűKENYSűG
1996-ban nyi o uk meg az Indiai Kul u ális Közpon és Bio a m kapui , ez
kö e ően eŐy e öbb és öbb lá oŐa ó é keze őozzánk. ManapsáŐ é en e 25–30
eze endéŐ kí áncsi K isna- ölŐy e. A mindennapok nyuŐalma melle élénk
kul u ális éle olyik. Rendsze esen őelye adunk esz i áloknak, lá ányos indiai
és alusi ünnepeknek, kon e enciáknak, őazai és ideŐen nyel an olyamoknak.
Ál alános, naŐy közönséŐe onzó bemu a ó p oŐ amunk a minden é júliusában
meŐ endezés e ke ülő K isna- ölŐyi Búcsú (3 nap).
Ezek melle – bejelen kezés alapján – ema ikus oŐlalkozásoka is a unk
eŐye emi, őiskolai és eŐyéb iskolás csopo oknak, aŐy bá mely más ko osz ály
számá a (pl. ö énelem, eőenésze és bioŐazdálkodás émakö ökben).
Kun And ás és Pőcze Vilmos
SomoŐy ámos, 2013. decembe 8.
MONTÁZS 87
VÁLOGATÁS AZ INTERJÚKBÓL
„Jöőe alaki, és mondja, őoŐy: jó, őá i k isnások csak beszél ek, őoŐy
annak ezek a dolŐok, de mi a bizonyí ék, őoŐy’ udjá ok bebizonyí ani? … űs
akko mi az mondjuk: jó, akko mi meŐ alósí juk ezeke a dolŐoka , … egy kis
államo ölépí ünk, és az eŐy make . Az eŐy make , és mi az mondjuk a á sada-
lomnak, nézzé ek, mu a juk nek ek ez a példá , oŐadjá ok el.” (A. d. 2003)
„K isna- ölŐy oldja az az elképzelés , őoŐy a K isna-őí ők csak kopasz sza-
ladŐáló embe ek az u cán, akik éppen alami ké ém á Őya összeü öŐe nek.
Sokkal eljesebb képe nyúj a K isna- uda ól, a K isna-őí ők éle é ől. A ipiku-
san csak allási dolŐok kezdenek á alakulni abba, őoŐy ó, i ke észkednek, és
sok minden más csinálnak, ami leőe , őoŐy é demes meŐ anulni.” (R. d. 2009)
„Tizenö é e méŐ u csán néz ek ánk, mos iszon eŐy e öbben ké dezik
az in ón, őoŐy őoŐyan leőe ideköl özni. VaŐy őoŐyan leőe a mi seŐí séŐünkkel
eŐy uŐyanilyen dolŐo lé eőozni. KözösséŐek is jelen keznek ezzel, például ke-
esz ény közösséŐ, anulni sze e nének. Me lá ják, őoŐy az alapok uŐyanazok,
lá ják, őoŐy sze e jük Is en , és eŐy közösséŐi éle .” (S. d. 2009)
„Teljesen meŐ alósí o öko uda os szemléle őosszú á on úŐysem a őa ó
enn Is en-közpon ú iláŐkép nélkül. Ez u óbbi ma adék alanul p odukálja a öld
bolyŐó al kialakí o pa ne séŐe . Az ökoszemléle e nem kell és nem is leőe le-
álasz a kezelni a e em és leŐ elsőbb isme őjének őasznála i u así ásai ól. Is en
bolyŐónk a ona kozó őasznála i ú mu a ója ele e ökocen ikus.” (2009)
„K isna a lelki iláŐban öko aluban él. A kö nyeze ba á az az jelen i, őoŐy
K isna- uda osan élsz K isná al.” (R. dd. 2009).
„FJ: Nem ol neőéz a alusi éle ? Hiszen á osból jö él.
K. dd.: Nem, nekem naŐyon, komolyan mondom, én ez él ez em, őoŐy
nincs illanykapcsolód, őoŐy nincsenek ezek a csúnya konnek o ok és d ó ok a
szoba sa kán, és imád am, őoŐy cse épkályőában leőe eni. űs őoŐy nem néz-
nek az u cán, őoŐy őa szá iban éŐiŐmeŐyek, és őoŐy nem kell mindiŐ kicsípe
uőában mászkálni, őoŐy embe számba eŐyenek. űn naŐyon él ez em, őoŐy eŐy
őó aposóban, eŐy szá iban, és eŐy csada ban meőe ek. A emplomőoz közeli
őázban él em, ö ül em, őoŐy eŐysze en ud am élni: eŐŐel elkelek, és má ög-
ön udok dzsapázni. Kilép e az aj ón, első ú a emplomba ud eze ni. EŐysze-
éle , abeőo dás, kézzel mosás. NaŐyon sze e em minden .
88 MONTÁZS
2. kép. K isna- ölgy, készül az Öko- ölgy sá o . 2010. Fo ó: Fa kas Judi
FJ: Sze in ed a e mésze őez aló iszonyod ál ozo azó a?
K. dd.: IŐen, iŐen! A naŐyszüleim ke észek ol ak, édesanyám ke épí ő, de
ők nem ud ak á enni, őoŐy ke észkedjek. Nem é dekel . Vá osban lak am, a
uőám má kája é dekel , a leŐújabb ecőnikai eszközök, a pénz, buli, ia alsáŐ. A
e mésze nem é dekel , nem is oŐlalkoz am ele. Amiko idejö em, au oma i-
kusan lá ja az embe , jobban ész e e em a asszal a Őyümölcsös , lá om, őoŐy
milyen szépek ezek a i áŐok, csak úŐy benne élni eŐy ilyen szép őelyen, akko
meŐmu a ja a e mésze a szépséŐei . űsz e eszi az embe , méŐ őa addiŐ nem is
e e ész e. űsz e e e e maŐá elem a e mésze .” (K. dd. 2011)
„FJ: ÚŐy őallo am, ős-bőak a aŐy. HoŐy ke ül él ide, őoŐy kezdődö a
K isna- ölŐyi éle ed?
K. dd.: NaŐyon é dekes, me őoŐy én á osi lány agyok. 1994-ben Si a ám
maőa ádzs mond a, őoŐy K isna- ölŐyben maŐasabb szin en oly a ni udnánk a
K isna- uda o , jobban beleme ülni, min eŐy á osban. VeŐyes é zelmekkel o-
Őad am, de az mond am, őoŐy őa Őu umaőa ádzsomnak ez jó, akko az nekem is
jónak kell, őoŐy leŐyen. NaŐyon aŐaszkod am Őu umaőa ádzsőoz, alaőoŐy ins-
pi ál az ő lénye, az a uda ossáŐ, az, aőoŐyan mindiŐ nap a készen, és akko …
[….] Kondé ban meleŐí e ük a ize , kancsó al ü öd ünk.
MONTÁZS 89
3. kép. K isna- ölgy, szán ás. 2007. Fo ó: Fa kas Judi
FJ: EŐy á osi lánynak ez sokk leőe e .
K. dd.: IŐen, de udod az ol , mindiŐ ke es em az iŐazsáŐo , és amiko
megkap am egy K isna- uda os köny e , és akko meŐ iláŐosod am, akko úŐy
é ez em, őoŐy ez kell. űs mindiŐ alami, éle emben alami naŐy dolŐo sze e em
olna csinálni. űnekesnő nem ud am lenni, me ud am, őoŐy milyen ado sáŐa-
im annak, és mik annak ön . Szó al milyen iŐazsáŐ alansáŐok, udod, őoŐy o
is a pénz beszél. Valami naŐyo aka am csinálni én is, nem aka am, hogy ez a i-
láŐ csak annyi ól szól, őoŐy meŐőázasodj, és Őye eked lesz, és o ülsz a é é elő
és mi an. űs akko ez nekem eŐy kiőí ás ol , meŐ ez sze e em olna. űs ak-
ko kicsi eŐyes é zelmekkel, de leköl öz ünk, és akko ez az éle o má csinál-
uk. űs én mindiŐ lelkes embe ol am. MaŐa a őely is naŐyon ked ező ol . űs
az, őoŐy a közösséŐnek uŐyanazok ol ak az é ék endjei, az naŐyon naŐy e ő
ado . Vol ak, akik lepe eŐ ek, kies ek. IŐaz, őoŐy én is á osi lány ol am, de sze-
e em ezeke a lemondásoka , me jö belőle e ő, isz asáŐ, isz ább le az em-
be .” (K. dd. 2011)
96 MONTÁZS
7. kép. Visnyeszéplaki búcsú, ha angláb. 2007. Fo ó: Ha asi Róbe
Visnyeszéplak a Zselici e dőséŐ ölelésében ekszik és ez a dombos-lankás áj
enŐe eŐ e mésze i é ék őo dozója is ( éde nö ény és álla ajok, előaŐyo Őyü-
mölcsösök éŐi áj aj ákkal), ezé kezdeményez e az EŐyesüle má é ekkel ezelő
a elepülés is maŐában oŐlaló öbb min 600 őek á os őelyi e üle éde é nyil á-
ní ásá . Sajnos ez a kezdeményezésünk méŐ nem zá ul le, mi el számos ke ékkö-
ője an a éde é nyil ání ásnak.
Az EŐyesüle a ő mo o ja-sze ezője a őelyi kul u ális és spo éle nek is.
Rendsze esek a őé éŐi ocimeccsek, de a éŐi maŐya közösséŐi já éknak, a mé á-
nak is sok őí e an. Filmklubok, áncőázak, előadások színesí ik a őelyiek éle é .
A leŐnaŐyobb Őye mekek má lassan ki epülnek, az iskolás ko el ál ja az
önállósáŐ ko a. De minden emény meŐ an a a, őoŐy öbbséŐük ez az u a
Visnyeszéplakon oly a ja majd, iss e ő leőel e a elepülésbe.
Zaja Pé e
Visnyeszéplak, 2013. decembe 8.
MONTÁZS 97
Bemu a kozik a NaŐyszékelyi KÖRTE:
KözösséŐi Önellá ás a RáőanŐoló Tuda os EŐyü mködés
Olyan embe ek aŐyunk, akik eŐyü mködünk az éle különböző e üle ein,
seŐí jük és ámoŐa juk eŐymás . A jelenleŐ min eŐy 10 őáz a ás maŐába oŐlaló
naŐyszékelyi csopo nyi o : az csa lakozőa , aki eŐye é alapel einkkel; és idő ,
ene Őiá szakí az ak í ész é el e.
Közös álmunk, őoŐy e mésze közeli éle o má alósí sunk meŐ eŐy jól működő,
ba á ságos aluban, és lépéseke eŐyünk a közösségi önellá ás elé.
8. kép. Nagyszékely, pe makul ú a alálkozó. 2009. Fo ó: Fa kas Judi
TERMűSZETKÖZELI űLETFORMA
Po áinkon e mésze sze , eŐysze men es zöldséŐes-Őyümölcsös ke ek
kialakí ásán munkálkodunk, áj aj a meŐő zéssel, ŐyóŐynö ényekkel oŐlalko-
zunk, aiskoláka őozunk lé e. Kö nyeze uda ossáŐ a, őosszú á ú enn a őa ó-
sáŐ a ö ekszünk. Fon os nekünk a íz, a öld, a le eŐő isz asáŐa, naŐy a becsül-
jük a biolóŐiai sok éleséŐe , az önsze eződő ökolóŐiai endsze eke . Bá el é ő
éle ú jaink annak, mindannyian é deklődünk a ke észkedés i án . Ezen a é en
98 MONTÁZS
apasz ala aink mélyséŐe különböző: annak köz ünk a nö ények nyel é jól é ő
szaké ők, és olyanok is, akik az első lépéseke eszik a ke ben. Többen naŐy si-
ke el alkalmazzák a pe makul ú a módsze ei , és néőányan elindul ak a biodina-
mikus Őazdálkodás szellemiséŐének i ányába is.
JÓL MKÖD, BARÁTSÁGOS FALU
A közösséŐ számunk a kiemelkedően on os, őiszünk az embe i kapcsola-
ok e ejében. Sze e jük a alu á sadalmi éle é színesí ő, alálkozás a módo adó
p oŐ amoka . Csopo unkon belül iŐyekszünk minél inkább eŐymás a őanŐolód-
ni, közös élményeke élünk á , ünnepeke a unk. EŐymás iláŐnéze é isz ele -
ben a juk. Mindenki el a kapcsolódási pon ok a ókuszálunk, ke essük az ösz-
sze oŐás leőe őséŐei . Kö ődünk a számunk a o őon adó NaŐyszékelyőez, eh-
őez a HeŐyőá lankás dombjai közö el e ülő különleŐes őanŐula ú Tolna meŐyei
aluhoz.
KÖZÖSSűGI ÖNELLÁTÁS
Fon os célunk a nem meŐújuló ene Őia o ások ól aló okoza os leszaka-
dás, minél naŐyobb mé ék üŐŐe lenedés, őelyi szin eŐyü mködéssel, éssze-
munkameŐosz ással. Az éle p ak ikus ké dései e Őyak an eŐyü ke esünk és
alálunk k ea í közösséŐi meŐoldásoka . Nem elsőso ban pénzben mé őe ő
anyaŐi ŐazdaŐsáŐ a áŐyunk, őanem eŐy ki eljesede éle e, alódi szükséŐle ein-
ke kieléŐí ő sze ény éle mód meŐ alósí ásá a. Eőőez eŐy ész me í ünk őseink
szellemi, lelki és á Őyi ö ökséŐéből, a mode nizáció elő i öldm elés, álla a ás,
kézm esséŐ, ŐyóŐyí ás módsze eiből. Más ész isme kedünk a e mésze el
összőanŐo ke eső új endsze ekkel, ejlesz ésekkel, alálmányokkal is.
MONTÁZS 99
9. kép. Nagyszékely, kú isz í ó kaláka. 2010. Fo ó: Fa kas Judi
100 MONTÁZS
A HELY
NaŐyszékely dimbes-dombos ájon, Tolna meŐyében alálőa ó zsák elepülés.
A alu s áb pa asz őázainak köszönőe ően meŐő iz e a múl század elejének a-
ázsla os őanŐula á . JelenleŐ közel 500 embe él i , köz ük jelen ős az elmúl
egy-ké é izedben ideköl özö ia al családok száma. A elepülésen ó oda és al-
só aŐoza os iskola is mködik, ami a iszonylaŐ kis lé szám ellené e eddiŐ é ől
é e sike ül meŐmen eni.
10. kép. Nagyszékelyi ház. 2010. Fo ó: Fa kas Judi
JaŐodics Edi és a naŐyszékelyi közösséŐ
Fo ás: h p://www.elo aluhaloza .hu/nagyszekely.php
