2013/3. Ökofalu

Öko al ak – be ekin és egy ku a ási p ojek be FARKAS JUDIT A enn a ha óság ké dése a közelmúl ban ége ő – és egyben di a os – ké - déssé ál . A enn a ha ósági disku zusok elsőso ban kö nyeze i, gazdasági és echnikai ké déskén kezelik a p oblémá , de egy e öbb olyan ö ek és jelenik meg és kap nyil ánosságo , amely a á sadalmi aspek us helyezi közpon ba, és az é ék- endbeli ál ozások szükségességé e hí ja el a igyelme . Ezen ö ek ések közö számos olyan alul ól sze eződő megoldási kísé le lé ezik, melyek helyi szin en, gyak an egymással szo os együ működésben ö ekednek a komplex (kö nyeze i, gazdasági, á sadalmi) enn a ha óság, az ökológiai el eken alapuló ön enn a ó éle mód meg alósí ásá a. Ilyen közösségek az öko al ak is. Az öko al ak öbbsége ún. „megalko o ” (in en ional) közösség, azaz: egy ki- sebb-nagyobb csopo uda os ö ek ésekén lé ehozo aluközösség, melynek la- kói az öko- uda osságon úl számos egyéb dolog is összekö he i (közös al- lás/spi i uali ás, egy ado biogazdálkodási mód p e e álása s b.). Az öko alu-lakók célja a e mésze i kö nyeze ébe a lehe ő legha ékonyabban és ká osí ás nélkül il- leszkedő elepülés lé ehozása. Ennek elé ése é dekében egysze men es gazdálko- dás oly a nak, igyekeznek az épí észe ben, hulladékkezelésben, szenny íz isz í ás- ban e mésze ba á echnológiáka alkalmazni és megújuló ene gia o ásoka hasz- nálni. Céljuk a helyben megélhe és, ke eskedés és kikapcsolódás; minél nagyobb au onómiá a és önellá ás a ö ekednek. A közösség olyan lé számá a ják ideális- nak, ami az egyén számá a még á ekin he ő, ahol a szo os isme e ségen alapuló kapcsola hálók az egész elepülés á ha ják, behálózzák – ez 300 és 500 ő közé e- szik.1 Emelle közös e al ak nagy észében, hogy min akén is kí ánnak szolgálni a á sadalom számá a: egy élhe őbb, embe ibb éle példájá sze e nék elmu a ni. Valószínűleg egye len öko alu sem lé ezik, amelyik eljes egészében meg elel- ne a en i céloknak és az ezek men én kialakí o de inícióknak – e e maguk a 1 Az öko alu-de iníciókhoz lásd Bo sos Béla össze oglalásá (Bo sos 2007: 22–26). Az öko al ak ól össze oglalóan lásd még Fa kas 2012: 17–31. ÖKOFALVAK – BETEKINTÉS EGY KUTATÁSI PROJEKTBE 5 de iniálók is igyelmez e nek –, a leg öbb ilyen megha á ozás ehá nem a meglé ő öko al ak szin ézise, hanem sokkal inkább célki űzéseke , i ányoka ogalmaz meg. Magya o szágon az első öko al aka a endsze ál ás u án, az 1990-es é ek elején alapí o ák. Az odaköl özők elsőso ban a á osi középosz álybeli é elmiség- hez a oznak, annak egészen széles pale ájá ól jönnek (az in o ma ikus ól a peda- góguson ke esz ül az ag á é elmiségiig). A magya öko alu-mozgalma a Magya Élő alu Hálóza (MÉH) ogja össze, melynek agjai a kö e kezők: Galgahé ízi Öko alu, Gömö szőlős, Gyű ű ű, K isna- ölgy (Somogy ámos), Mag al a (Mo- no ), Má iahalom Bio alu, Nagyszékelyi közösség (KÖRTE), O mánság Alapí - ány (D á a ok, Ma kóc), Sze i Tanyák Szö e sége (SZÖSZ), Te mésze es Éle - mód Alapí ány (TEA, Agos yán) és Visnyeszéplak.2 A nép ajz–kul u ális an opológia jellegze es e epe a kis csopo (legyen az a- lu agy á osi kisközösség), így ezek a közösségek ideális ku a ási e epe jelen enek számá a. Az öko al ak a nép ajz és a kul u ális an opológia klasszikus émái új meg ilágí ásba helyezik, és azoka új en a jelenku a ás á gyá á eszik, gondolok i például a hagyományos gazdálkodási módok, a kézmű esség, az épí észe , a allási adíciók és a helyi allásosság, a közösség és közösségsze eződés, agy a hagyo- mány és hagyományalko ás ké dései e s b. Ugyanakko számos, a mode ni ás a il- le e a posz mode ni ás a jellemző jelenség izsgála á a adnak lehe ősége , lásd az al e na í á sadalmi mozgalmak, az éle e o m-mozgalmak, az öko uda os ogyasz- ás, a kockáza á sadalom a ado álaszkísé le ek agy az ökológiai el ek e alapozó mig áció ké désé . A Nép ajzi Lá óha á jelen száma egy, a hazai öko al aka izsgáló, a Pécsi Tudományegye em Nép ajz – Kul u ális An opológia Tanszékén lezajlo p ojek (Magya öko al ak nép ajzi-an opológiai izsgála a, OTKA F68244, 2007–2011) e ed- ményeiből mu a meg néhánya . A ku a ásnak csak egyik eleme ol a sajá ku a á- som, emelle a kezde ek ől og a nagy hangsúly ek e em az egye emi hallga ók be onásá a is a izsgála ba. Ennek é dekében öbb ku zus a o am az öko al ak ól, melyek e olyan előadóka is meghí am, akik bemu a ák a éma sok- színű megközelí ési lehe őségei . A éma nép ajzi, ö éne i, kul u ális an opológiai és ökológiai lá ásmód ö özésé kí ánja meg, és az előadók ki álasz ásában is nagy sze epe kapo az in e diszciplina i ás. Így ke ül so az ökológiai an opológia, az e nobo anika, az ökonacionalizmus, az ökológia közgazdaság an bemu a ásá a, a biogazdálkodás elméle i és ma ke ing-szempon ú isme e ésé e, a népi épí észe és az öko-épí észe iszonyá aglaló előadás a, a enn a ha óságnak a ö éne i nép- ajz pe spek í ájából ö énő megközelí ésé e, és meghí ás kap ak a belső néző- pon o kép iselő öko alu-alapí ók is. 2 Lásd www.elo aluhaloza .hu (A le öl és dá uma: 2013. július 18.) 6 FARKAS JUDIT Az i megjelenő anulmányok ö id bepillan ás engednek e munkába, a ki á- lasz o í ások mindegyike a közösség- izsgála a helyez e a hangsúly . Első sze - zőnk, Bo sos Béla geog á us maga is öko alu-alapí ó, esszéje éppen ezé a külső és a belső szemszöge egyesí i, amiko az öko al aka azok közösségi és endsze el- méle i ona kozásai elől közelí i meg. Ez u án ké hallga ói ese anulmány kö e - kezik, melyek szin én a közösség ké dései já ják kö be ku a ási e epükön: Giczi Ba na a enn a ha óság elől é elmezi K isna- ölgy öko alu közösségépí ési me- ódusai , és egyál alán, az öko alu működésé ; Va ga Judi pedig a é használa izs- gála á al ogalmazza meg egy öko alu, egy öko-közösség lehe séges ha á ai . A ké ( ol ) egye emi hallga ó anulmánya (egyben szakdolgoza uk észe) jól mu a ja a éma megközelí ési lehe őségeinek széles pe spek í ájá , és emélhe őleg o ábbi ku a ások a ösz önöz. A köny isme e ések olyan köny eke mu a nak be, melyek émája az öko alusiaka is é in i és é dekli, a köny ekben oglal udás ők maguk is gyako ol- ják, ille e igyekeznek elsajá í ani. A hagyományos pa asz i udás a min o ás a ekin enek, amiből a gazdálkodás, a ájhasznála módjai udják – a jelen ko hoz adap ál a – elsajá í ani (lásd Má é Gábo köny isme e ésé ). Az ehe ő adnö é- nyek ilága pedig az öko alu-lakók számá a eljesen e mésze es, isme ős ilág: a e mésze közelében él e a adnö ények ogyasz ása számuk a mindennapi gya- ko la és a e mésze kínál a e ő o ások széleskö ű – de nem kizsákmányoló – el- használásának észe (lásd Czégényi Dó a köny isme e ésé ). A udományos szö egek és esszék melle a hazai öko al ak ól készül , szö e- gekből és o ókból álló mon ázs ol asha ille e lá ha az ol asó. Felké em né- hány öko alu-lakó , hogy í jon pá so sajá közösségé ől és az öko alu- gondola ól – Gyű ű űhöz, Visnyeszéplakhoz és a nagyszékelyi közösséghez ke ü- lünk így közelebb. Másu in e jú észle ekkel mu a om meg, hogy mi jelen az ado öko alu a benne élők számá a (K isna- ölgy). Végül az öko alu-mozgalma kí ül ől izsgáló, a mozgalma mél a ó, és a benne élők éleményé el illan ó monda okból, gondola okból áll össze egy – szin én mon ázssze ű – kép az öko al ak jelen őségé ől és lehe őségei ől. Felhasznál i odalom BORSOS Béla 2007 Az öko alu koncepciója és helye a enn a ha ó elepülés- és Vidék ejlesz ésben. Pécs FARKAS Judi 2012 Öko al ak és a á sadalmi enn a ha óság. In Kun And ás (sze k.): Ökológiai láb- nyomunk és a enn a ha óság. Öko-Völgy üze ek 1. 17–31. Somogy ámos: Öko- ölgy Alapí ány Ol asósa ok Má é Gábo Czégényi Dó a A ho obágyi pász o és a bo anikus Molná Zsol : A Ho obágy pász o szemmel. A pusz a nö ény ilága. Deb ecen: Ho o- bágy Te mésze édelmi Közalapí ány. 2012. 160. p. Má é Gábo A balmazúj á osi szüle ésű Jeney Gyö gy 1791-ben A e mésze - ilága. A ho - obágyi pász o , és a e mésze - isgálo címmel egy népne elő és - el ilágosí ó célú köny e jelen e e meg. Jeney köny e a közmű el ség emelésé célzó ko abeli í ások közé a ozik, mineku án helyes e mésze -szemléle e és emelkede ebb e kölcsi el ogás a kí án a á eze ni a alusi ol asóközönsége . A köny a almá Jeney a közé he őség ked éé „ké köl ö személyeknek” a alálkozása kö é sző e, a helyszín a Ho obágy, ahol a ké é iú, a elsőbb iskolákban pallé ozó- do udós és a ehe ségé el ékozol , s pász o nak áll egyko i iskolás á sa alál- kozik, majd beszélge ésbe elegyedik. A udós és a pász o ilágképe a ke ejük beszélge éséből, ha napig a ó dispu ájából bon akozik ki. Az együ lé a e mé- sze izsgáló eljes sike é el é ége , aki meggyőzi beszélge ő á sá ; a pász o é- gül maga is megiszonyodik a ól, hogy milyen é zéke len és os oba szemmel néz- e a ilágo . A Ho obágy pász o szemmel című magya és angol nyel ű köny komoly u- dományos alapokon nyug ó isme e e jesz ő munka, amelynek célja a pusz a nö- ényze é el és a ájjal kapcsola os helyi isme e ek köz eadása, a „pász o í ás” ( agyis a pász o kodás) áj enn a ó sze epének leí ása, „ökológiai honisme e- ünk” (139.) elka olása és e ősí ése. Mi eszi e köny e Jeney 222 é e megjelen munkájához hasonla ossá és miben é el a ól? Molná Zsol köny e a e mé- sze izsgáló és a ho obágyi pász o új alálkozásá ól szól, ahol elcse élődnek a sze epek, agy legalábbis más a beszélge ő elek pozíciója, a udás á adásának az i ánya. A sze ep ál ás lényege, hogy a udós nem okí , hanem gyűj i a helyi u- dás , endsze ezi az isme e eke , e e ad a a pász o apasz ala ainak és szemé- lyének. A ké beszélge ő él (a pász o és a bo anikus) ol aképpen hasonló á sa- dalmi csopo oka jelení meg, min Jeney idejében, azzal a nem elhanyagolha ó különbséggel, hogy a pász o ok és a pa asz ok egy e ogyó, a e mésze izsgálók (ku a ók) egy e nö ek ő szele é alko ják a mai á sadalomnak. Noha hazánkban öbben oglalkoz ak má népi nö ényne ek gyűj ésé el, a pász o szókincs és a népi gyephasznála ku a ásá al, a hagyományos ökológiai OLVASÓSAROK 103 udás izsgála ába – annak újsze űsége és in e diszciplina i ása okán – má ke e- sebben ág ak bele. Molná Zsol a MTA Ökológiai Ku a óközpon jának munka- á sakén a bo anika elől közelí e e úlnyomó ész nép ajzosok ál al izsgál ké déskö höz, ku a ásának középpon jában a nö ényisme e és a hagyományos ökológiai udás izsgála a áll. A köny alapjá in enzí és gondosan elépí e , 2008- ól 2012-ig a ó gyűj- és képezi. A nö ényisme e ku a ása ún. népi axonok a i ányul , ami a helyben számon a o nö ény ajoka jelen i. A izsgála 5149 ada alapján 162 népi axon de í e el, ami összesen 243 udományosan leí nö ény ajnak elel e he- ő meg. A ho obágyi pász o ok a bo anikusok ál al számon a o , a Ho obá- gyon a pász o ok ál al észlelhe ő (azaz nem csak egy-ké pon on ellelhe ő) 440 helyi aj 55%-á isme ik (26). A gyűj ésből o ábbi 40 á sulás- és élőhely ípus meglé e ajzolódo ki. Az isme e ek 92 pász o al készí e in e jú és közös legel- e ések so án, 78 e epen el öl ö nap ala gyűl ek össze. A Ho obágyon – a sze ző becslése sze in – jelenleg 300 pász o működhe , akik e a „hagyomá- nyoshoz közeli”, azaz nem „ipa izál ” a ásmód jellemző. A gyűj ö anyago la - ba é e ez közel 1/3-os „ eldolgozo sági a ány ” jelen . Nép ajzku a ók számá a nem újdonság az ada ok kicédulázása és ka o ék- endsze készí ése, azonban aligha an olyan nép ajzi munka, amely a népi udás , ille e annak ál ozásá százalékos o mában, az előbb isme e e ekhez hasonlóan, s a isz ikailag is é é- kelhe ő módon ad a olna köz e. A köny a nagyközönségnek í ódo , színes nyoma ú, 159 oldalból áll és kemény kö ésben, albumsze ű ki i elben készül . A kö e egészé e igaz, hogy ke- és szak e minus és udományos in e p e áció a almaz. Sok helyi ájnyel i, nyel já ásbeli o dula o használ, nemcsak ki ejezéseke emel a szö egbe, de a helyi isme e ek – „példamonda ok” o májában – gyak an a kísé őszö eg ma - káns észé alko ják. Ugyanakko a köny a udományos megalapozo ság e én sem bizony alaní ha ja el az ol asó , az ada gyűj és impozáns ol a, a kié ékelés szín onala, az alapos e episme e , a kö e á gondol elépí ése, o ábbá a nagyon on os módsze ani, gyűj és echnikai megjegyzések ké ség elenné eszik, hogy a sze ző az isme e e jesz ő mű aj a udományos ku a ás alapza á a helyezi. Lás- suk ezu án a köny sze keze é , ille e a almá kissé észle esebb bon ásban. A kö e az ajánló, a be eze ő és köszöne nyil ání ó ejeze eke kö e ően a ho obágyi nö ényze múl já (17–24.) mu a ja be. I a ól ol asha unk, ami a pász o- ok a ho obágyi áj kialakulásá ól, a nö ényze múl beli állapo á ól és közelmúl - beli ál ozásá ól gondolnak. Meg udha juk az is, hogy a udomány mai állása sze in a szíkes pusz a (Molná Zsol öbb meggondolásból kö e keze esen ez az í ásmódo használja) a Ká pá -medence ősi áj ípusa, amelynek kialakulása spe- ciális geomo ológiai, ille e íz öld ajzi és éghajla i iszonyoknak köszönhe ő. A áj ehá nem az e dőségek i ásá al, an opogén beha ás kö e kez ében nye e 104 OLVASÓSAROK el a mai o májá . É dekes, hogy a pász o ok a ho obágyi áj kele kezésé öbb é izedes legel e ési apasz ala bi okában a udományosan el ogado álláspon - hoz hasonlóan mu a ják be. A ejeze legnagyobb anulsága ugyanakko az, hogy a áj képe a lé ező e mésze i ke e el é elek közö oly on alakul, ehá a ál oza- osság és a ál ozás jellemző á, ez a ké dolog állandó. Az Ami az egyes nö ény ajok ól udni é demes (25–70.) és a To ábbi isme ho obá- gyi nö ényne ek (71–84.) című ejeze egy nö ényha á ozóhoz hasonlóan képek és ö id leí ások segí ségé el mu a ja be a ho obágyi nö ényeke . A leí ás a al- mazza az elő o dulási helye , a né a iációka (azok el e jed ségé ), a né adás ese leges indí éká , o ábbá a hasznosí ás külön éle módjai . A nö ények ől szóló össze oglalók igen él eze esek, minden ízében a helyi apasz ala o mu a ják be. Sajnálha juk, hogy ( el ehe ően e jedelmi megkö ések oly án) egyéb isme e ek, például az o szágos el e jed ség, a nö ények pon os beazonosí ásá lehe ő é e ő kép észle ek (szá , le él, i ágza s b.) nem ke ül ek a kö e be sem áb ák, sem ké- pek o májában. Beke ül iszon a nö ény la in ne e és minden ajhoz egy ö id angol nyel ű össze oglaló is, ami mind a ku a ás szempon jából, mind pedig a Ho obágy nemze közi isme sége okán igen on os. A ejeze számos egyéb, a szok ányos nö ényha á ozók ól el é ő, isme e eke , „nép ajzi csemegéke ” a - almaz. A sósló ium (33.) ne ű nö ény gyógyha ásá például a kö e egy ada köz- lő ö éne é el illusz álja, aki az o osz hadi ogságban ennek a le é i a, ez a o - a éle ben. A nö ények né ál oza ai a eljesség e ö ek ő módon jelennek meg. A pi ypangnál például (37.) az alábbi né ál oza ok o dulnak elő: lánc ű, pippang, cso bóka, gólya i ág, ú óka, kacsa i ág, kacsapa éj, pi ypala y i ág, sá ga i ág, ku ya ej és pongyola pi ypang. Igen sze eágazó isme e ek e és sokol- dalú hasznosí ás a u al a ehé disznópa éjjal (35.) kapcsola os udás: „Majdnem mindenki isme i, hiszen ősszel jellegze es ö dögszeke e képez: ha kiszá ad elengedi magá a öld ől, a szél gö ge i (míg él, mindig ál, hol a u án szaladgál). Emlege ik, hogy a gyo san mozgó nö ényi gö ge eg a bi ká összeijesz e e ( ene egye meg az a bondo !). Használ ák ű éshez: olyan kazla szed ünk, él élen azzal ű ö ünk (össze kell aposni a üzeléshez). Má a kimen a di a ból, a egysze ezéssel elhal .” Meglepő használa i módo és helyi apasz ala o ögzí e ek például a ö ises iglice (57.) ese ében, ami ől az a ják, hogy ahol nő, o é demes ku a ásni, o ábbá az is mond ák, hogy gyö- ke e olyan e ős, hogy a szá á a pány ázo ehén sem udná kihúzni a öldből. Nagyon é dekesek az el é ő éle ciklusokban bekö e keze nö ényhasznála - ál ozások a ona kozó ész e é elek, az egé á pánál (47.) például ez aláljuk: „ a asszal jó hama jóllako ele a jószág, de amin kihánnya a eji , a ól Is en ő izz, pocsék alami, gyaláza os, ene bo í sa be, az ú álom!” Igen hasznos, hogy a sze ző elhí ja a igyelme a nép ajzi szaki odalomban öbbszö é esen, agy csak helyi né en emlí e nö ényne ek e is. OLVASÓSAROK 105 A Ho obágy nö ényze ének egy újabb endsze ezési szin je az élőhelyek- hez, nö ény á sulásokhoz és ájmozaikokhoz kapcsolódik. A Laposok, szík okok, elkek (85–109.) című ejeze a Ho obágy ál oza os elszíné alko ó élőhelyek- ől, azok lé ejö é ől, a ájuk ha ó ényezők ől szól – pon osabban, ahogyan a pász o ok e jelenségek ől beszélnek. Az alábbi alcímekkel jelze e üle ek egy-egy áj észle kialakulásának módjá mu a ják be. Például A gilisz a oda megyen ü i kőzni című ész egy olyan jellegze es ho obágyi izes élőhelye isme e , ahol a ízből kiálló zsombékoka a zsombékgilisz ák épí ik ü ülékükből. A Sza jál magadnak le- gelő al ejeze a Ho obágy leg e mékenyebb áj észle ei isme e i, az ún. elkeke , elkes helyeke , ahol ál alában a jószág álláshelye an, olyan ízmen es e üle , ahol aká a öldmű elés is e edményesen oly a ha ó. Ugyanilyen beszédes és a- láló az Aljas pipaszu kálós, a Hogy ellocsogóznának i a lo ak agy a Ha az embe á- megy, meg icceli című al ejeze ek és a öbbi, i meg nem emlí e észek is. Ez a e- jeze abból a szempon ból is anulságos, hogy á ilágí a a, hogy egy-egy egio- nálisan használ ki ejezés mikén ál szak e minussá, ez a olyama pedig szük- ségsze űen a ki ejezés jelen ésszűkülésé onja maga u án. A szíkes ki ejezés például a sok éle szíkes élőhely e ona kozó ál alános é elmű szókén használ- ják, é enek ala a gyepe , szán ó egya án , de él még a szík őné i alakja is, ami a udományos nyel ben má ela ul (88). E ejeze másik e énye, hogy áb ák segí - ségé el könnyedén á lá ha ó a áj össze e sége, a különböző, egymás melle lé ő élőhely ípusok ál oza ossága ( ippanos, juhászpadka, akszík, szíkpadka, szíksa as szűz őd, szíkpo ong, ü mös, bíbicbasz a őd s b.). A legel e és udománya (109–122.) ejeze magá al a legel e és olyama á al oglalkozik, azzal, hogy a pász o ok mikén udják uda osan be olyásolni (álla aik é én) a áj képé , a nö ényze állapo á . Ebben a észben an szó a áj a ha ó egyéb e ékenységek ől is, például az ége és ől, a ágyázás és mű ágyázás ha á- sá ól, a legel e és mene ének é es e üle i endjé ől. A sze ző ámu a a a, hogy a „pász o í ás” komoly apasz ala o igénylő munka, Molná Zsol meg ogalmazá- sában, pász o udomány. A kö e jegyze appa á us nélkül készül , azonban a égén a on osabb u- dományos munkáka a almazó jegyzék alálha ó. A köny gyako la ilag ké nyel- ű, még akko is, ha az angol leí ások a magya nyel űnél ömö ebbek. Illusz á- ciós anyaga ki ejeze en igényes. Az ol asás nem i kán mű észi igényű o ók e- szik él eze essé. A ényképek közül ke és ona kozik a munka olyama ok a, a ájkezelés p ak ikái a, és ke és az egyes jelenségek agy élőhely ípusok lé ejö é áb ázoló énykép. A képek az esz é ikusság melle lá ha óan a a ö eked ek, hogy a nö ényeke olyan szemszögből mu assák be, ahogyan a pász o ok lá ják e ajoka . Ugyanakko a chaizáló, a jelenben gyűj ö anyag ö éne i é ényé e ősí- ő o ó ke és an. Kons a álha juk ehá , a köny nem a múl ól szól, nem a pász o ilág elmúlása ele me engők számá a í ódo , hanem a jelen ől, azok 106 OLVASÓSAROK számá a, akik enni aka nak a áj és lakóinak ennma adása és boldogulása é de- kében. Ez ámasz ja alá a sze ző azon élekedése is, misze in a köny ben og- lal isme e ek issza aní ha ók, és a köny a jö őben új ainduló pász o ok a ás- ban aká ok a ási segédanyagkén is hasznosí ha ó lesz. Végeze ül a köny udományos hozadéká ól sze e nék szólni. A sze ző a gazdag, élő nö ényisme e bemu a ása melle számada okkal igazolja, hogy a ho obágyi pász o ok hagyományos ökológiai udása meglehe ősen ügge len a udományos udás ól. Becslése sze in a udományos, ille e á osi udás (isme- e ) a pász o ok isme e einek alig 10%-á adja (adha ja) (127). Ez az a ány 50 km- e az egyik leg égebbi bo anikai műhely ől, a szocialis a mezőgazdaság egyik emblema ikus e üle én, 40 é e működő nemze i pa ki kezelés, ille e ádió és é- é ha ása melle meglepő (127). A izsgála ezen megállapí ása igen elgondol- kod a ó, őkén annak ényében, hogy a nép ajzi szakma az u óbbi é izedekben inkább a pa asz i á sadalom elbomlásának ku a ásá al ol el oglal a, el o dul a hagyományosnak gondol ku a ási émák ól és e epek ől. A köny alapján jól lá ha ó, hogy olyan ké dések ma ad ak ku a a lanul, ahol a gyűj he ő isme e ek nem kölcsönzés oly án agy köny ekből szá maz ak, hanem áj és embe hosszú á ú együ működése, egymás au al sága oly án belsőleg kele kez ek. A Ho obágy pász o szemmel című köny a legjobb példa á, hogy a kö nyeze el kap- csola os apasz ala ok, az é százados e melési módok, mezőgazdasági eljá ások olyan kohe ens és gyako la ba is á ül e he ő isme e eke alko nak, amelyek mind a áj és e mésze édelem, mind pedig a helyi gazdálkodás enn a ha ósága szempon jából megke ülhe e lenek. A kö e abban is elő emu a ó, hogy úllép a néphi ku a ásban (népi e mésze isme e ku a ásában) be e , a alós és él is- me e ek külön álasz ásán alapuló endezőel en, lé én, hogy a helyi apasz ala on alapuló, a helyi közösségek gondolkodásmódjának meg elelő logika, belső end- sze ező el men én mu a ja be az isme e eke . A népi nö ény axonok és élőhely ípusok megha á ozásá al, száliens ulajdonságaik bemu a ásá al, alamin a ál ozó e mésze pász o ok ál ali észlelésének dokumen álásá al Molná Zsol köny e al e na í á kínál a e mésze ől (nö ényze ől) alko o népi udás end- sze ezéséhez. 12 BORSOS BÉLA kö nyeze pusz í ása nem kisebb mé e ekben olyik, a á sadalmi sze ezdések- nek pediŐ olyan o zulásai is el o dulnak, min az észak-ko eai dik a ú a, az eŐyén ma is kíméle lenül beda áló kínai kolosszus mozŐása aŐy Pol Po kollek- i is a  üle e. A ko ai közösséŐek a anyko a Jó okunk an el é elezni, őoŐy ol ak az embe i á sadalomban olyan ko ai sze ezdési o mák, aőol az embe nem különül el a e mésze élnek ekin e , eŐymásba oŐlal endsze ei l. Ez leőe  é eszi, őoŐy – ha nem is uda osan – a e mésze i endsze ek ön uda a éb ed al endsze ekén oŐalmazza meŐ sajá maŐá és aŐjainak őelyé , sze epé . Ez az idszak é ben és idben másko és másőol jelen keze és nem is biz os, őoŐy ál alános é ényűen lé eze . László Gyula sze in a naŐycsalád olyan máŐikus eŐyséŐe alko o , amely eŐysze e jelen e e az eŐésze és annak alamely aŐjá (pa s p o o o). A nagycsa- lád ál al alko o közösséŐ eŐyú al iláŐmodell is, a á sadalma is elhelyezi a i- láŐban, a á sadalomsze eze oldalá ól a közösséŐ és aŐjai eljes azonossáŐában, eljes é - agyon- és munkaközösséŐben nyil ánul meŐ (László 1944: 192–193). Ez olyan, ma má keŐye lennek, iŐazsáŐ alannak aŐy őiőe e lennek űn jellem- zkben is meŐmu a kozik, min amiko a székely aluközösséŐekben a leŐŐyen- Őébbe áldoz ák el a közösséŐ eŐy másik aŐja ál al elkö e e bűn jó á é ele é - dekében (Im eő 1973, 1983). A szabály meŐí élésénél azonban iŐyelembe kell ennünk, őoŐy akko iban alószínűleŐ az embe i uda sem ol méŐ annyi a el- különül , eŐyedi és – ha e szik – elidegenede , min a mi mai uda unk. Az akko- i embe ek sajá lé ezésüke is eŐész eŐysze űen csupán alamely közösséŐ észe- kén oŐ ák el. Fal aink, s á osaink is a be elepül , zá ömbben ma adó naŐycsaládokból kele kez ek. A alu eŐy új, eŐészen sajá iŐényei e szabo és önmaŐa meŐújí ásá a és enn a ásá a képes éle közösséŐe e em , amely elméle- ileŐ éppen olyan jó és a ósan működképes leőe , min az, amelyik e ékenysé- Őe nélkül kele keze (TaŐányi 1894). Eőőez azonban naŐyon komoly ökolóŐiai szabályok be a ásá a an szükséŐ (mos nem ez a jelen í ás émája). Abban az ese ben, amiko a mu a ány sike ül, kialakul az olyan „pa asz kul ú a, aőol az embe Őene ációkon ke esz ül uŐyanazon a öldön ma ad, az sze e i és alóban jó, Őyako la ban sze ze isme e ek alapján isszaadja a öŐnek az , ami a ól kap” (Molná 2009: 119). EŐy e ikálisan aŐol á sadalomnak azonban o ábbi sze ezdési szin- ek e an szükséŐe. A leŐalsó sze ezdési szin a al aké, sze epük sziŐo úan ön enn a ás a ko lá ozódik, ami úŐy is é elmezőe ünk, őoŐy a ényleŐes Őaz- dálkodás nem a al ak (naŐycsaládok), őanem ezek közösséŐei, a aluközösséŐ, AZ ÖKOFALVAK KÖZÖSSÉGI ÉS RENDSZERELMÉLETI VONATKOZÁSAI 13 nemze séŐ, ö zs ke e ei közö alósul meŐ. A sej eknek össze kell kapcsolódni- uk és eŐyü kell működniük aőőoz, őoŐy eljes eŐyü működ endsze eke , éle - e eke , ökoszisz émáka alkossanak. EŐy alu eőá nem alu. A sze eze end- sze ek inőe ens ulajdonsáŐa a őie a cőia. Mode n á sadalmunkban ezek sze in nem önmaŐában a őie a cőiá al an a baj. Akko mi el? A ci ilizál embe számá a a ulajdon lényeŐe az abszolú őa alom alami e- le , beleé e a meŐsemmisí és joŐá is. Ez a mode n ulajdon oŐalmának meg- különböz e  jelleŐze esséŐe. Nem mindeŐy azonban, őoŐy milyen ulajdon ól an szó. Bá éŐs so on minden á Őy a e mésze i ja ak a eze őe  issza, az embe ál al e em e á Őyak ulajdonlása eljesen más ké dés, min köz e lenül a e mésze i ja aké aŐy eŐy másik embe é. Számos példa an á, amiko a ulajdon meŐsze zése annak elpusz í ásá al kezddö : azál al, őoŐy e ede i éle közösséŐé elpusz í o ák, a pusz í ó joŐcíme sze ze az ado öld e üle e, az ame ikai e- lepesek l a középko i e dk ki áŐásán á a Hold a szállásiŐ. A „ci ilizál ” és a e mésze el eŐyü működ á sadalmi endsze ek közö i különbséŐek a ulaj- don, min ko lá lan endelkezési joŐ meŐlé ébl aŐy őiányából akadnak. A e - mésze el eŐyü működ embe i á sadalmi endsze ek elépí ésének és működé- sének alap e  eleme a endelkezési joŐ ko lá ozása, míŐ a ci ilizál iláŐban a u- lajdon ko lá ai csak mások ulajdoná édik. Ennek meŐ elelen ál ozo a ma- Őán ulajdon sze epe a közösséŐben. A ól üŐŐen, őoŐy a pusz í ás aŐy a meg- a ás ké dése őelyezdö el é be, az elbbiben a ulajdon joŐ, ki ál sáŐ, az u óbbiban eŐyú al, s elsdleŐesen, kö elesséŐ. Az ame ikai indiánoknál, a pusz- ai nomádoknál meŐ méŐ számos más közösséŐnél is az embe csupán Őazdája, de nem bi okosa az e dk, dombok, izek alko a Őyönyö ű ájnak. A maŐya népcsopo is az Á pád-ko ól eŐészen a 16. századiŐ a kele i népekőez őasonló öldközösséŐben él , azaz a öld ulajdonjoŐa nem eŐyénekőez, őanem közössé- Őekőez kapcsolódo (Scőibe na é. n. 9). AőoŐy a ulajdon oŐalmá ki e jesz e - ék a e mésze eŐy e öbb bi odalmá a (élelmes céŐek má elke á ulnak a Hol- don), úŐy ál a ko ábban személy elen ulajdon eŐy e személyesebbé, kiik a a a közösséŐi ulajdon oŐalmá , amely közbens lépés leőe e a olyama ban. Az öko alu min endsze Lá őa uk eőá , őoŐy eŐyes ko ai á sadalmi o mációk méŐ el oŐőa ók úŐy, min e mésze es endsze ek. A naŐy öldi endsze ek ciklikussáŐŐal jelle- mezőe  működése uŐyanis alap e en különbözik a mai á sadalom lineá is ecőnolóŐiá a épül módsze ei l (Bo sos 2009). Talán mondőa juk az , őoŐy az a anyko ban, amely őelyenkén és népenkén ál ozó idben é éŐe , a á sa- dalmi endsze méŐ a e mésze i endsze al endsze ekén unkcionál . Ennek 14 BORSOS BÉLA meŐ elelen az embe i közösséŐek sokkal sze esebben illeszked ek mind eŐy- másőoz, mind a kö nyez e mésze i iláŐőoz. Sze es illeszkedés ala a e mé- sze i endsze ek működésének dinamikájáőoz aló alkalmazkodás é em, amely az ökolóŐiai é elemben e enn a őa ósáŐ kulcsa. Az őiszem, eŐy maŐá öko alunak ne ez elepülésen ennek a sze es közösséŐnek a meŐ e em ése le- őe ne az elé ni kí án ideális cél. Az öko alu min oŐalom eŐy jelleŐze es elepülési min á jelöl és azó a őasználják eŐy e el e jed ebben, őoŐy a őa anas–őe enes é ekben nyil án aló- á ál ak az ökolóŐiai álsáŐ jelei és meŐszüle e a kö nyeze édelmi mozŐalom. Miu án azonban önsze ezd és a á sadalmi sodo ól iŐencsak el é  szemlé- le ű közösséŐek l an szó, nincs eŐye len, ál alánosan el oŐado meŐőa á ozá- suk. A leŐ öbben Declan Kennedy és Robe Gilman meŐőa á ozásá oŐadják el. Kennedy sze in az öko al ak: „A enn a őa ó éle mód modelljeinek kialakí ásá a ö ek , á osi aŐy idéki kö - nyeze ben előelyezked embe lép ékű elepülések. Leőe nek új, aŐy meŐlé bl á alakul közséŐek. A maŐas szín onalú éle minséŐe , a e mésze i e  o ások meŐ zésé , endsze szemléle ű meŐközelí és példázzák, aőol eŐymásba onódik az ökolóŐia, ok a ás-ne elés, ész é elen alapuló dön ésőoza al, zöld ecőnolóŐia és üz- le i állalkozás” (Kennedy 2002). Robe Gilman pediŐ az í ja: „embe i lép ékű, az összes jellemz el endelkez elepülés jelen , amelyben az embe i e ékenyséŐek ká osodás nélkül épí őe k be a e mésze i iláŐba, méŐőozzá olyan módon, őoŐy az elseŐí i az eŐészséŐes embe i ki eljesedés és sike esen oly- a őa ó a éŐ elenséŐiŐ” (Gilman 1991). É dekes eŐybe e ni a en i meŐőa á ozásoka a endsze elméle néőány alap e  meŐállapí ásá al. El ben őá om éle endsze lé ezik: a sze eze end- sze ben az eŐész öbb, min a észek összesséŐe, a sze eze len endsze ben az eŐész ke esebb, min a észek összesséŐe (maŐya án a észek eŐymás akadályoz- zák), ille e a semleŐes endsze ben a sze ez és bomlasz ó e k eŐymás sem- leŐesí ik, ezé a endsze nem öbb és nem ke esebb, min észeinek összesséŐe (Go elik 1975). A e mésze es endsze ek sze eze endsze ek, és min ilyenek, eŐymás a épül al- és szupe endsze ek sze es, in eŐ ál őalmazai. Ami különö- sen é dekessé eszi ke , őoŐy minden őie a cőikus szin en olyan új ulajdonsá- Őok a esznek sze , melyek nem eze őe k le a sze ezdés elemeibl, azokban nem alálőa óak meŐ, és össze endeze séŐ nélkül, éle len őalmazban a sze e- zdés elemeinek összesséŐe sem endelkezik elük (Bo sos 2003a 89–90). Ezeke az új ulajdonsáŐoka , amelyek csupán a észek elemzésé el meŐjó- solőa a lanok, eme Őens, kiemelked, elbukkanó ulajdonsáŐoknak ne ezzük, AZ ÖKOFALVAK KÖZÖSSÉGI ÉS RENDSZERELMÉLETI VONATKOZÁSAI 15 me a sze ezdés új szin jén szin e a semmibl bukkannak el. Az o Őanizmu- sok minden egyes sze ezdési szin en eŐyséŐes eŐészkén iselkednek, és o Őa- nikus eŐyséŐŐel bí nak, amely nem eze őe  issza másőo á, sem alacsonyabb, sem maŐasabb szin e (Mille 1978). Az eme Őens ulajdonsáŐok meŐjelenése a észek közö i kölcsönőa ások és kapcsola ok sze eze őálóza ának ulajdoní - őa ó, amely a endsze unkcionali ásának lényeŐe. A sze eze endsze ek a ele ük előelyezked naŐyobb eŐyséŐőez – a kö - nyeze üke adó szupe endsze hez – számos pon on kapcsolódnak és annak ál- ozásai a – őa eŐészséŐesek – alkalmazkodással eaŐálnak. Az Al öld népe a kö- zépko ban ízŐazdálkodásá al olyan éle közösséŐeke – nö ény á sulásoka és a á épül álla iláŐo –, ille e élőelyeke őozo lé e, amelyek nélküle nem ala- kulőa ak olna ki és nem ma adőa ak olna enn (And ás al y 1973, 2009; Bellon 2003; Molná 2009: 121). MeŐ ol őá benne a endsze elméle bl isme önálló őie a cőikus endsze minden ipikus ulajdonsáŐa, amely a ezilienciáőoz, a kö nyeze ál ozásaiőoz ö én dinamikus alkalmazkodásőoz elengedhe e len (lásd észle esen Bo sos 2010). A e mésze es endsze ekben a kö nyeze őez aló kénysze ű alkalmazkodás a szabályozás és ezé lés összeőanŐolásán ke esz ül alósul meŐ. Ez a kibe ne i- kus szabályozás ö énysze űséŐei kö e i és a endsze ek sze keze e olyan, hogy a neŐa í és pozi í isszacsa olások eŐyensúlyának kialakí ásá al é ik el az alkal- mazkodás : amíŐ a kö nyeze leőe  é eszi, addiŐ a pozi í isszacsa olás meg- e sí i a endsze eŐy-eŐy működési elemé , amiko elé i a pe em el é elek ad a ko lá oka , akko a neŐa í isszacsa olás ke ül el é be és issza oŐja az ado unkció (például ene Őia el é el , -nö ekedés aŐy -szapo odás ). A mai á sadalom is öbbszö ösen össze e endsze , és naŐyon bonyolul á eszi, őoŐy ké éle módon sze ezdik. Van in ézményesen sze eze sze keze e, az állam és in ézményei, ŐazdasáŐi á sasáŐok, o száŐ, éŐió és é séŐ, köziŐazŐa- ás és üzle i éle , aőol az eŐyén másodlaŐos és a sze ezdés maŐa adja a ke e e- ke , ille e annak sze es kapcsola ai, a család, a okonsáŐ, szomszédok, munka- á sak, amelyben az eŐyének az ál aluk é zékel é dekeik és é ékeik men én al- ko nak spon án aŐy in ézményesül sze ezdéseke (Gyulai 2009: 148). Ez u óbbiak kö ébe a oznak az öko al ak is. Szupe endsze ük a kö nyez á sada- lom, kén az o száŐ, éŐió, é séŐ. A ké sze ezdési modell eŐymásnak e- szül e adja a á sadalmi működés kimene é és az kö e kezik be, ami a end- sze ben működ kölcsönőa ások e edje meŐőa á oz. MindaddiŐ, amíŐ az öko alu elsziŐe el és kicsiny al endsze csupán, az e ed eŐyé elműen a meŐlé  szupe endsze ek ja á a billen. A kapcsola uŐyanakko a kö nyez szupe endsze el is ke s: eŐysze e e mésze i és á sadalmi. A e mésze i endsze ekkel aló kapcsola endsze in meg an, őiszen azé mennek oda, aŐy azé őí ják maŐuka öko alunak. 16 BORSOS BÉLA Igyekeznek őa monikusan illeszkedni a kö nyeze ükbe. A e mésze i kö nyeze el aló őa mónia kialakí ása iŐen sok ényez üŐŐ énye a mé e ek l az alkalmazo ecőnolóŐiáiŐ, és i is leőe őibáka elkö e ni, ez a ké dés azonban messze úlmu- a a jelen anulmány á Őyán. A lényeŐ, őoŐy eŐy öko alunak a e mésze i end- sze el aló kapcsola aiban önálló al endsze nek kell lennie, különben nem é de- mes az öko alu meŐjelölés e. De á sadalmilaŐ is endsze nek kell lennie, amely a kö nyez szupe end- sze al endsze ekén működik. A en iekbl kö e kezik, őoŐy aká őol, aká miko alakul is meŐ eŐy öko alu, az nem leőe üŐŐe len a kö nyeze é l, annak á sa- dalmi jelené l és múl já ól, belle akad, „min a ö zsbl ŐyönŐe áŐa”. Csak- őoŐy nem szabad el eledni a másik meŐállapí ás sem: őoŐy eŐy alu nem alu, és alójában az öko al ak csak eŐy bio eŐionalis a el oŐásban, eŐymással eŐyü mű- köd eŐészek őie a cőikus sze eze ében leőe nének éle képesek. AddiŐ, amíŐ ez nem kö e kezik be, óőa a lanul a á sadalmi szupe endsze őez aló kapcsola a őa á ozza meŐ a lé é és unkcionális ko lá ai . Má pediŐ ebben a á sadalmi szu- pe endsze ben az embe i maŐa a ás ma má a 18. századi el iláŐosodás nyo- mában ál alánossá áló szekula izáció alamin a meŐszüle  piacŐazdasáŐ őa á- sá a eŐy e inkább a ko ábban aliŐ lé ez, az el on oŐalmi Őondolkodáson alapu- ló ins umen ális acionali ás jellemzi. Ez pediŐ önkényesen ki űzö célok meg- alósí ásá a ö ek  cselek és az a a leŐinkább alkalmas eszközök seŐí séŐé el, aőol a célok őelyesséŐé e aló áké dezés őá é be szo ul az eszközök őa ékony- sáŐáőoz képes (Takács-Sán a 2008: 57). Nyoma sincs eőá a nyuŐa i – és az eŐy e jobban nyuŐa iasodó kele i, déli, öbbi – á sadalmakban a ko ábbi sze es uda nak és eŐyü élésnek, hiszen a en ebb emlí e önkényesen ki űzö célok meŐ alósí ásá a ö ek  cselek és az u alkodó pa adiŐma, ami alól az öko alu p óbálkozások sem udják ki onni ma- Őuka . Ku a ókén , szaké kén és a Őyű ű űi öko alu eŐyik alapí ójakén , lakója- kén sze ze ké és él é izedes apasz ala aim sze in eŐy maŐá öko alukén meŐőa á ozó közösséŐ sze keze e ezé alap e en ké éle szoko lenni: aŐy a kö nyez á sadalma ük özi á sadalmilaŐ, szociolóŐiailaŐ és pszicőolóŐiailaŐ, aŐy pediŐ eŐy a ól ma kánsan elkülönül önálló en i ás, al endsze kí án lenni. VillaŐe Homes (Da is, Kali o nia), C ys al Wa e s (Ausz ália), különösen pediŐ I őaca (New Yo k, U.S.) aŐy Ganse ndo (Ausz ia) az elbbi, Au o ille (In- dia), A cosan i (A izona), Findőo n (Skócia), Damanőu (Olaszo száŐ), Tőe Fa m (Somme own, Tennessee) pediŐ az u óbbi leőe séŐ elé őajlik. Mindez pe sze nem jelen i az , őoŐy más meŐoldás nem képzelőe  el. Empi ikusan ugyanakko a leŐ öbb öko alu alko ó embe i közösséŐe e ké alap ípus alame- lyikébe leőe beso olni. AZ ÖKOFALVAK KÖZÖSSÉGI ÉS RENDSZERELMÉLETI VONATKOZÁSAI 17 A kö nyez á sadalmi szupe endsze leképezése Al endsze l lé én szó, a öbbséŐi á sadalom pe sze nem egy az egyben je- lenik meŐ eŐy ilyen közösséŐben, csupán az bizonyosodik be nap ól nap a, őoŐy a sajá á nyéká senki nem lépőe i á . Amennyiben az öko alu sze ezi sajá á - sadalmuk kép iselibl áloŐa ják össze a aluban élke , akko azok ennek meŐ is oŐnak elelni: alamilyen szin en sajá á sadalmuka kép iselik. ÍŐy eőá nincs mi csodálkozni azon, őoŐy eŐy ol szocialis a o száŐban, min őazánkban a endsze ál ás áján aŐy nem sokkal az kö e en indul öko alu-p óbálkozások leŐ öbbjében a lé ez szocializmus képezdö le alamilyen o mában. Ennek á nyoldalai leőe e meŐ apasz alni öbb maŐya kezdeményezés élsike én is. Isme szólásmondás a őa anas é ekbl: a szocializmus olyan em- be ekkel kell elépí eni, amilyenek annak. CsakőoŐy eőőez őozzá eőe jük: E Őo, úŐy is néz ki! Ennek a múl nak a e őes ö ökséŐé pediŐ mindenki maŐában őo - dozza alamilyen mé ékben. Van, aki eŐy el use ál disszidálási kísé le e kö e- en, meŐma ad a meŐ öŐzö „máskén Őondolkodónak”, áŐo bele az öko alu alapí ásba, an, aki elkö eleze békeőa cos múl já cse él e az öko alu- alapí ás nem ke ésbé elkö eleze en őa cos e ékenyséŐé e, aŐy éppen é száza- dos é elmiséŐi álmoka ke Őe e sze e e olna alami „naŐyo ”, ma adandó és á sadalmilaŐ őasznosa csinálni. Van, akinek az apja pá i ká ol , eŐy másiknak szocialis a éeszelnök, az eŐyiknek lecsúszo , alkoőolis a p oli, míŐ a másik ese - leg maŐa ol bányász az elz endsze alamely ossz őa ékonysáŐú, de ideoló- Őiá ól zenŐ bányájában: nem alál án őelyüke a kapi alizmus a épül szép új i- láŐban, meŐp óbálkoz ak ezzel az „öko alu-dologgal”. Sokan á e ék a készen kapo ideolóŐiá , min aőoŐyan ko ábban is ideolóŐiai készá uból öl özköd ek, és őűebben szolŐálják mos , min e ede i ki alálói. Ha aka unk, onőa unk ala- milyen pá őuzamo a kommunisz ikus elképzelések nai o ábbélése ü üŐyén a szocializmus közösséŐi onása és az öko alu „mindenki mindenkié ” őozzáállása közö . EŐyú al okolőa juk a közösséŐi éle kisiklásaié is. Az analóŐia azonban ké őelyen is sán í . Az eŐyik, őoŐy a szocializmusban, különösen a éŐe elé, amiko eőá az öko al ak ö le e is elme ül , senki nem ői má a közösséŐ alko ó, épí , össze a ó aŐy bá milyen más e ejében és csu- pán ü üŐye lá o benne sajá kis üzle einek, „maszekolásának” alá ámasz ásá a. Ebbl az idbl e ed a mondás, misze in : ami a ied, az az enyém is, ami pediŐ az enyém, aőőoz neked semmi közöd. A ilozó iá maŐas okon űzkbl alakul meŐ a endsze ál ás u áni újŐazdaŐ eli . Aki pediŐ méŐ nem áb ándul ki a kö- zösséŐ mí oszából, meőe e öko alu csinálni. El o dul , őoŐy alaki eŐy b- önddel é keze és eŐy meŐ ako eőe au ó al á ozo , ahogyan az a en i mondásból kö e kezik. Ez uŐyanaz a men ali ás kicsiben, min ami az önjelöl p i a izálók csinál ak á sadalmi mé e ekben. A kilenc enes é ek so án az 18 BORSOS BÉLA öko alu elképzelések lá án, őalla án sok libe ális é elmiséŐi ujjonŐo , bíz a ák az odaköl özke . EŐye len olyan őelye sem isme ek azonban sem az o száŐban, sem a iláŐon, aőol az öko alu ényleŐes meŐ alósí ásá neolibe ális, piaco ien ál , ela i is a és kozmopoli a é elmiséŐiek kísé el ék olna meŐ. Viszon enŐe eŐ anulmány , újsáŐcikke í ak azok ól a mások ól, akik meŐkísé el ék. A másik pon , aőol sán í az analóŐia, őoŐy az öko alu – őa jól csinálják – eŐyál alán nem a kommunisz ikus ideolóŐia e epe és nem ellenséŐe a maŐán u- lajdonnak. Pe sze, nem mindenü csinálják jól és annak ellené e, őoŐy meŐőa á- ozásában nem a kommuna, őanem az embe i közösséŐ já szik lényeŐes sze epe , a ké oŐalom köz i őa á sokak szemében elmosódik. EŐyesek a za a osban sze- e nek őalászni a en i cinikus ilozó ia jeŐyében, mások pediŐ nai an alóban őisznek a kommuna szellemében. Ami az ille i, öbb olyan ne es öko alu is lé e- zik a iláŐban, amely íŐy indul és meŐ is ize e é e. Az ame ikai Tennessee ál- lamban le elepede hippi csapa 1972-ben, eőá a őippi mozŐalom őanya lása so án őoz a lé e The Fa m ne ű család aŐadó, aŐyonközösséŐe ői de , eŐe á- iánus, o őonszül és őasisszí ó közösséŐé , amely majd késbb kié demli az eŐyik leŐ alp aese ebb öko alu minsí és (Fike ed. 1998). AddiŐ azonban méŐ sok íznek kelle le olynia a őelyi olyókon és úl kelle élni eŐy palo a o adal- ma , amelynek so án a maŐán ulajdon isszake ül az  meŐille  őely e az aŐyakban és a csekk-köny ekben. A maŐán ulajdon édelme ezen a pon on lá szólaŐ ellen mond a ko ábbi meŐállapí ásnak, misze in a mode n maŐán ulajdon oŐalma, amely joŐkén és nem kö eleze séŐkén oŐja el az , eŐyike az embe i á sadalom al endsze ének a e mésze szupe endsze é sé  működési sajá ossáŐoknak. Ez íŐy is an, i- szon meŐin issza kell u alnunk a endsze elméle l mondo ak a: sajnos az öko alu óőa a lanul ke s sze ezdésben áll, és őiába lenne kí ána os a e mé- sze i onalon a maŐán ulajdon joŐainak ko lá ozása, a á sadalmi szupe end- sze ben aŐy leőe e len ez meŐ enni, aŐy őá ányba ke ül az, aki meŐ eszi. Leg- inkább a e m ölddel és eŐyéb e mésze i ja akkal, e dkkel, izekkel, őalásza i és adásza i joŐokkal kapcsola os joŐszabályok és ulajdon iszonyok azok, ame- lyek ellen mondanak az eŐymásba oŐlal e mésze i és á sadalmi endsze ek koncepciójának. A kommunisz ikus elképzelések, aká Leniné, aká a őippiké, amúŐy is csupán o z ük ei a e mésze el őajdan ol , sze esen meŐél eŐység- nek, mai á sadalmi kö nyeze ünkben disz unkcionálisak, és a sze keze ben meg- alósuló i ányí ás kiküszöböli azoka . MeŐoldás jelen őe ne a közösséŐi ulajdon oŐalmának isszaállí ása, amelye azonban a joŐszabályok jelenleŐ nem esznek leőe  é. Hiába mondanak le eŐy idealis a közösséŐben őí  öko alu lakói a kö- zösséŐ ja á a a ja aik ól, joŐilaŐ az bizonyosan nem közösséŐi ulajdonná, hanem csak alamilyen joŐi személy – eŐyesüle , alapí ány, szö e keze – ulajdoná á álőa . AZ ÖKOFALVAK KÖZÖSSÉGI ÉS RENDSZERELMÉLETI VONATKOZÁSAI 19 Ha iszon a nyuŐa i kapi alizmus bű kö ében jön lé e a kö nyez á sa- dalmi szupe endsze leképezésé el maŐá öko alunak a ó képzdmény, akko az ipikus ese ben eŐy ideolóŐiailaŐ semleŐes, de a New AŐe za a os eszméiőez onzódó, endsze in középosz álybeli maŐányos aŐy el ál embe ekbl álló, a- lamely naŐy á os ke á osi neŐyedében, de leŐalábbis onzáskö ze ében meŐ e- lepül lakóközösséŐ lesz, szin e eŐészen biz osan sajá öld e üle és mezŐazda- sáŐi, e dŐazdasáŐi e ékenyséŐ nélkül. Pe sze mindenki szepa ál an Őyűj i a szeme e , elekocsi al já aŐy biciklizik (a epül é iŐ, aőonnan az án in e kon i- nen ális já a al meŐy nya alni), mé eŐd áŐa bioélelmisze ásá ol, szin e biz osan eŐe á iánus és álla éd (őoŐy meŐmen se a Földe ) és kö elesséŐ udóan ész esz a közösséŐi összejö e eleken, majd meŐŐyzi maŐá a ól, őoŐy  öko uda os ásá ló. EŐyszó al: min a oŐyasz ó. Ilyen öko alu annyi an, őoŐy példáka nem is é demes emlí eni. A leŐ ipikusabb alán a ko ábban má elso ol I őaca öko alu New Yo k államban, amely az eŐye em á os szélén épül és csak ecőnolóŐiájának eŐy észében é el eŐy közönséŐes pa cellázo ke á osi ne- Őyed l. Rendsze elméle i é ékelésben ezek a lé esí mények eljesen belesimulnak a á sadalmi szupe endsze pe em el é elei közé, amely koop álja, beépí i maŐába azoka a lá sza in ézkedéseke , amelyekkel az i lakók meŐnyuŐ a ják maŐuka , őoŐy k mos jó esznek a Földnek. Valójában azonban eŐyál alán nem oldják meŐ a e mésze i és á sadalmi szupe endsze loŐikája közö eszül ellen é eke . Önálló al endsze El o dulőa , különösen spon án sze ezdésű és az öko alu ne e csak a késbbiek so án maŐukénak alló közösséŐekben, őoŐy e ede ileŐ eŐészen más, de közös őaj óe  eze e ke a ényleŐes le elepedés e alamilyen ado öld aj- zi őelyen. Ez a őaj óe  a leŐ öbb ese ben alamilyen spi i uális kö dés. Számos példá leőe mondani a iláŐ bá mely észé l, aőol elbb ol eŐy közösséŐ, amely spi i uális alapon sze ezdö , az án annak aŐjai sze e ek olna izikailaŐ is eŐymás közelében élni, ezé alaőol le eleped ek és miu án le eleped ek, aŐy ezzel eŐyidejűleŐ, é dekldni kezd ek eŐy, a kö nyeze ükkel őa móniában lé  éle mód i án (Findőo n, Damanőu , Au o ille). Az ilyen közösséŐek önálló á - sadalmi al endsze alko nak, amennyiben aŐjaik uda a meŐkülönböz e őe  a kö nyez öbbi al endsze , ille e a szupe endsze aŐjainak uda á ól. Nem szabad azonban el elednünk, őoŐy ezek a közösséŐek endsze in a á - sadalom naŐyobb onula ainak ellenőa ásakén jö ek lé e, ezé számos pon on mondanak ellen a szupe endsze működési sajá ossáŐainak. Köz udo , őoŐy a K isna- ölŐyiek közösséŐe elsdleŐesen allási közösséŐ – a kö nyeze kímél 20 BORSOS BÉLA iselkedés számuk a eŐyenesen kö e kezik a édikus alapel ekbl. A közösséŐ őie a cőikus elépí ésű, i ány onalá dön en a eze k őa á ozzák meŐ. Minden közös (é sd: eŐyőázi) ulajdonban an, maŐán ulajdon Őyako la ilaŐ nincs. Ki- emel ö ek ésük a minél naŐyobb okú önellá ás (Takács-Sán a – Andacs 2009; Fa kas 2009, 2011, 2012), ugyanakko a K isna- uda ú őí k számá a nem el- len mondás, őoŐy adományoka Őyűj senek a közösséŐ számá a. P aŐma is a éle - ilozó iájuk nem esz különbséŐe a munká al meŐ e em e és az adománykén meŐsze ze anyaŐi ja ak közö . Tá sadalmilaŐ sem ne ezőe  a kö nyez szu- pe endsze sze es al endsze ének, őiszen ez a ői iláŐ az indiai szellemi á amla- ok eŐyik onula a, amely méŐ inkább ideŐen es kén ékeldik be az  kö ül e-  á sadalmi kö nyeze be, min az eŐyébkén a kö nyez al ak ól leg öbbszö szin én elkülönül öbbi öko alu. A közösséŐ oŐalma kul u ális és öld ajzi a a- lommal is bí , ezé kapcsola aiban célsze űbb annak a e mésze i és á sadalmi kö nyeze nek a sajá ossáŐai iŐyelembe ennie, amelybe beleáŐyazódik. A maŐya o száŐi kísé le ek közül leŐinkább a isnyeszéplaki él alu emlé- kez e eŐy alódi maŐya közösséŐ e. I azonban eŐy alán sosem ol idillikus pa- asz i lé o ma isszaállí ása a cél, amely nem oŐ ömeŐeke onzani, me a mo- de n ecőnika számos í mányá ól aló lemondással és kemény mindennapi munká al já . A közösséŐ éle ében, össze a ozás uda ában az o élk dön  öbbséŐe számá a kimondo an is on os sze epe já szik a ka olikus allás. Elkö- eleze séŐük néőa alán úlbuzŐósáŐban nyil ánul meŐ, uŐyanakko a őaŐyomá- nyok isz ele e és  zése köz e lenül eze a kö nyeze kímél éle o máőoz. Sajá be allásuk sze in a e mésze el aló eŐyü élés nem iŐazán iŐényel uda os oda- iŐyelés , az min eŐy maŐá ól jön. MeŐjeŐyzend uŐyanakko , őoŐy a őaŐyományok kö e ése nem el é lenül jelen i a kö nyeze be simulás . A isnyeszéplakiak ese ében például kö e end példa a naŐycsalád, az á laŐos Őye ekszám 3,4 kö ül, azaz jó al a s aŐnáló népes- séŐe biz osí ó 2,1 kö üli é ék ölö an (Takács-Sán a – Andacs 2009). Monda- nunk sem kell, őoŐy ez a meŐoldás nem enn a őa ó. Sem á sadalmilaŐ, sem e mésze ileŐ. Az má a jö  dön i el, őoŐy ebbl a sok Őye ekbl őány ma ad a aluban, és miko „ elik meŐ” az ado e mésze i kö nyeze . Az indiai Au o ille szin én önálló al endsze , de ennek meŐ is annak a kö- e kezményei: óőa a lanul kon lik usba ke ül a kö nyez á sadalommal. Min eŐy naŐy ideŐen es ékeldik Tamil Nadu állam amil al ai közé a élsi a aŐos, szá az e üle en. A kén kül öldiekbl álló nemze közi öko alu spi i uális ala- pokon sze ezdö , a Ső i Au obindo ne é el émjelze eli is a aső amból ( al- lási eze  kö ül sze ezd szek ás közösséŐ) ál ki. A szé szó an, naŐy e üle- en előelyezked elepülés közpon ja eŐy i da lan naŐy be on medi ációs csa nok, a Ma i Mandi . Öko alu csak késbb le bellük, amiko meŐ anul ák, őoŐy a mos oőa kö ülmények közö őoŐyan ma adjanak enn. A alu közösséŐe és a AZ ÖKOFALVAK KÖZÖSSÉGI ÉS RENDSZERELMÉLETI VONATKOZÁSAI 21 kö nyez amilok közö annak eszül séŐek, de adód ak p oblémák az aső am eze ésé a mes e őalála u án á e  Ső i Au obindo Tá sasáŐŐal is. A Tá sasáŐ á aka a enni a kezé Au o ille- e is, miu án az aső am Őyako la ilaŐ má a ulaj- doná képez e. Az au o ille-iek azonban aŐaszkod ak őozzá, őoŐy Au o ille nem leőe maŐán ulajdon. E e a Tá sasáŐ Őyako la ilaŐ kiéőez e e ke . Hiába men ek panasz a aká őo á, a Tá sasáŐ keze messzi e elé , aŐjai közö be olyá- sos embe ek, például a szö e séŐi ko mány ol minisz e ei is sze epel ek, és a kül öldiek panasza nem é semmi (Bo sos 2003b 190). Öko alu- u izmus Véleményem sze in a maŐuka öko al aknak de iniáló közösséŐek úlsáŐo- san is sokszo és úlzo mé ékben alapozzák lé üke lé ezésük eklámozásá a. Ez ala az é em, őoŐy lé ezésüke a öbbséŐi á sadalom ellenében oŐalmazzák meŐ és őanŐsúlyozzák, k eŐy éle mód-al e na í á alósí anak meŐ, amely példa- é ékű leőe mások számá a. Ez önmaŐában nemes cél. De ebbl e eden el- adásoka a anak, munkameŐbeszéléseke , ki ándulásoka sze eznek, bemu a ó közpon o őoznak lé e, enŐe eŐ embe csábí anak öld ajzilaŐ elkülönül őe- lyük e, ami éŐe edményben nem más, min kon e encia- u izmus. Má pediŐ az udjuk az ille ékes szakembe ek l, őoŐy a úl sok u izmus meŐöli a u izmus , éppen az pusz í ja el, ami mia a sok embe odameŐy. EŐy öko alu ese ében például az e d csendjé . Az ellen mondás kö e kez ében óőa a lanul sé ül az e ede i el : a enŐe eŐ embe izikai mozŐa ása, au ózás, epülés és eŐyéb e  o - ások oŐyasz ása nem szolŐálja az e ede i cél meŐ alósulásá , az eŐymásba oŐlal e mésze i endsze ekőez aló illeszkedés . A walesi Al e na í TecőnolóŐia Közpon ba pediŐ ízez ek é keznek, őoŐy meŐ ekin sék a szélke eke és ízimalmo , amelyek alószínűleŐ soőa nem oŐnak annyi ene Őiá elállí ani, min amennyi ezen embe ek odaszállí ása elemész e . Ami méŐ csak iŐazolőa ó lenne, őa az oda é kez ízez ek ezu án nekiállnának sa- já szélke ekük és ízimalmuk meŐépí ésének. Mondanunk sem kell, önál a ás lenne az őinni, őoŐy ez íŐy an. LeŐ öbbjük számá a csak eŐy ki ándulás az eŐész. Funkcionális za a oka jelez az is, őa az öko aluba é kez endéŐeke kény elenek a naŐy á osi á uőázban ásá ol élelmisze el e e ni, me őelyben nincs annyi enni aló, őoŐy a napi 30–40 embe ellássa. „Annyi a ászok unk e e a kul ú á a, őoŐy neőéz el é ni le.” A mode n közösséŐépí és K isna- ölŐyi példája GICZI BARNA Absz ak : A Föld lakossáŐa el eŐy e nyil án alóbbá áló p oblémák, (ŐazdasáŐi, kö nyeze i, á sadalmi) eszül séŐek mia napjainkban naŐyobb őanŐsúly kap a oŐyasz ói kul ú á al szembeni al e na í , enn a őa ó éle módok kialakí ása. Az ez ed o duló ó a MaŐya o szágon is eŐy e öbben oŐlalkoznak ezekkel a on os ké désekkel. A enn a őa ó ejldés á Őyaló anulmányok öbbséŐének kiindulópon ja az ún. há omlábú szék modell (ŐazdasáŐ, kö nyeze , á sadalom eŐyensúlya). Ku a ásom so án a őá om alappillé közül a á sadalmi iszonyoka izsŐál am a nép ajz és kul u ális an opolóŐia módsze ei el és elméle i őá e é el K isna- ölŐyben (közösséŐ izsŐála ). Elze es elŐondolásom az ol , őoŐy őa lé ezik eŐy, a e mésze i é ékeke és e  o ásoka szem el a ó ŐazdasáŐi endsze , de nincs möŐö e eŐy olyan közösséŐ, amely ez őosszú á on en is udja a ani, működ e ni, az e edmények nem lesznek a ósak. A közösséŐ elépí ése és össze a ása – alán – a leŐneőezebb elada a őá om alappillé közül, de éleményem sze in ez a leŐ on osabb. A anulmány célja eŐy olyan közösséŐ bemu a ása, amely – az elsk közö MaŐya o száŐon – minél naŐyobb üŐŐe lensége kí án elé ni a mindennapjainka meŐőa á ozó oŐyasz ói kul ú á ól. Kulcssza ak: K isna- ölŐy, Öko- ölŐy, enn a őa ósáŐ, á sadalmi enn a őa ósáŐ, közösséŐ, közösséŐépí és, spi i uali ás A Föld lakossáŐa el eŐy e nyil án alóbbá áló p oblémák, eszül séŐek (ŐazdasáŐ, kö nyeze , á sadalom) mia napjainkban naŐyobb őanŐsúly kap a o- Őyasz ói kul ú á al szembeni al e na í , enn a őa ó éle módok kialakí ása és azok izsŐála a.1 Az ez ed o duló ó a MaŐya o száŐon is eŐy e öbben oŐlalkoz- nak ezekkel a on os ké désekkel. A enn a őa ó ejldéssel oŐlalkozó anulmá- nyok öbbséŐében kiindulópon kén jelenik meŐ az ún. há omlábú szék modell 1 A címben sze epl idéze a MaŐya K isna- uda ú Hí k KözösséŐének eze  lelkésze, S íla Si a áma Swami Maőá ája 1995-ben meŐ a o eladásából szá mazik. Ezú on sze e ném meŐkö- szönni a Pécsi TudományeŐye em Bölcsésze udományi Ka Nép ajz – Kul u ális An opolóŐia Tanszék ki áló ku a ójának, D . Fa kas Judi nak, alamin K isna- ölŐy eŐész közösséŐének a lel- kes és ki a ó seŐí séŐe , őoŐy ku a ásom és a jelen anulmány elkészülőe e . „ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 31 (ŐazdasáŐ, kö nyeze , á sadalom eŐyensúlya). Ku a ásom so án a őá om alappil- lé közül a á sadalmi iszonyoka izsŐálom a nép ajz és kul u ális an opolóŐia módsze ei el és elméle i őá e é el K isna- ölŐyben (közösséŐ izsŐála ). Fel é e- lezésem a kö e kez: őa lé ezik eŐy, a e mésze i é ékeke és e  o ásoka szem el a ó ŐazdasáŐi endsze , de nincs möŐö e eŐy olyan közösséŐ, amely ez őosszú á on en is udja a ani, működ e ni, az e edmények nem lesznek a ó- sak. A közösséŐ elépí ése és össze a ása – alán – a legnehezebb elada a há- om alappillé közül, de éleményem sze in ez a leŐ on osabb. Az 1993-ban SomoŐy ámoson alapí o k isna- ölŐyi közösséŐ a közőiede- lemmel ellen é ben nem él elzá an, őanem pon ellenkezleŐ, sze e né minél öbb embe őez elju a ni azoka az e edményeke , Őyako la i apasz ala oka , amelyeke k má elé ek a enn a őa ó ejldésőez eze  neőéz, öŐös ú on. A k isnások éle e nem csak köny osz ásból és u cán aló éneklésbl áll, de az embe ek öbbséŐe csak ilyen kö nyeze ben lá ja ke . Te mésze esen K isna- ölŐy működése ennél jó al össze e ebb, elmondásuk alapján eŐy új közösséŐ kialakí ása és működ e ése az eŐyik leŐ on osabb elada uk. ÚŐy élem, á sadal- munk számos p oblémájá a adőa meŐoldás eŐy lé ező, élő közösség, ahol az embe o őon é zi maŐá , számí őa á sai seŐí séŐé e, alamin biz osí ja számá a az alap e  szükséŐle ek kieléŐí ésé (a jö  Őene ációinak is). Ez ne ezzük – a a- nulmány eŐy másik ejeze ében ki ej e – enn a ha óságnak, enn a ha ó ejlődésnek, aőol a közösséŐ/ á sadalom a ŐazdasáŐ és kö nyeze iŐényei összeőanŐol a mű- ködik. A k isna- ölŐyi eze k eŐy ilyen közösséŐnek a ják maŐuka , de ku a á- som so án alálkoz am olyan ölŐylakókkal, akik nem isme ék, aŐy nem aka ák őasználni ez a oŐalma . A közösséŐ izsŐála a so án p io i ás él eze a eze ési s uk ú ának, az eŐyén és közösséŐ kapcsola ának, a közösséŐi események és azok sze epének, alamin az ok a ás és enn a őa ósáŐ össze üŐŐéseinek a izs- Őála a. A izsŐála á Őyá képez e o ábbá K isna- ölŐy min elepülés kialakulá- sának és a őelyi kon lik uskezelés olyama ának leí ása, é elmezése. A elso ol émakö ök seŐí séŐé el – a ku a ás és a anulmány lezá ásakén – a a ke esem a álasz , ajon a K isna- uda nak min allásnak milyen és mekko a sze epe leőe a K isna- ölŐyben kialakí o , a eze k ál al enn a őa ónak ne eze elepülés, közösséŐ kialakulásában. A ku a ás és neőézséŐei K isna- ölŐyi ku a ásoma 2009 eb uá jában kezd em, amely so án in e jú- ka készí e em, alamin ész e  meŐ iŐyelés éŐez em a ke észe ben (K is- na- ölŐy sze eze i elépí ésének eŐyik aleŐyséŐe). U óbbi azé is a o am on- osnak, me a mindennapi munka éŐzés so án személyesebb kapcsola oka 32 GICZI BARNA ud am kiépí eni a bhak ákkal (K isna-őí kkel), akik i dolŐoz ak. Rész e em öbb őajnali sze a áson, a közös é kezéseken és a közös mezŐazdasáŐi mun- kákban is (ezeke a késbbiekben észle esen ki ej em), amelyek szin én elseŐí- e ék az , őoŐy nem eŐy eŐysze ű lá oŐa ókén ekin e ek ám. Jó é zéssel öl ö el – és a ku a ói munká is naŐyban seŐí e e –, őoŐy második (2009. szep embe ) és őa madik (2010. július) e epmunkám alkalmá al má isme skén oŐad ak, és az egyik K isna-őí  bloŐjában is el űn em. Mindezek ellené e számos neőézséŐbe ü köz em közösséŐük izsŐála a so- án. Sokszo é ez em az , őoŐy olyan émáka eszeŐe em, amelyek abunak számí o ak, ezek l nem is beszél ek szí esen. Ha alami meŐ is ud am, az ál a- lában elszínes ol (ke és konk é um). Tabu émának számí o például a eze k le ál ása, a őie a cőiában maŐasabb szin en állók meŐkülönböz e e iŐyelme, a k i ikák meŐ oŐalmazása a eze k elé. Szám alan ese ben alálkoz am a Kama- ás Is án szociolóŐus ál al b ossú a-nyel nek ne eze oŐalmazással (Kama ás 1998: 14), az in e júk és beszélŐe ések öbbséŐében a allás a, a dogma endsze e e eldö a szó. Mindezek naŐyban meŐneőezí e ék ku a ásoma , őiszen eŐy olyan ada őalmazból kelle kiszű nöm azoka a számom a on os in o mációka , amelyben öbb ese ben a eolóŐia és ilozó ia ol öbbséŐben. A ku a ás leőe séŐes idin e allumának meŐállapí ása iszonylaŐ eŐysze ű ol , hiszen K isna- ölŐy 1993-ban jö lé e, ezé ku a ása csak azó a leőe séŐes. Tanulmányom zömmel a jelen (2010) és a közelmúl eseményei e koncen ál, de néőány ese ben ko ábbi ö énéseke is elele ení ek. K isna- ölŐy, a elepülés K isna- ölŐy a kö nyez elepülésekőez – jelen ese ben a lenŐyel ó i kis é - séŐőez – nem kapcsolódik szo osan, ŐazdasáŐi kapcsola ai a é séŐen belül Őyen- Őék, ill. nem csak SomoŐy ámosőoz kö őe ek, őanem olyan céŐekhez, sze eze- ekőez, amelyeknek más, öbbnyi e á oli á osokban an a közpon ja. KöziŐaz- Őa ásilaŐ a alu SomoŐy ámos közséŐ észe, eőá nem eŐy önálló elepülés. Minden elepülésen, leŐyen az á os aŐy alu, lé ezik eŐy közösség, amely azoka a személyeke öleli el, akik abban a öld ajzilaŐ előa á ol é ben élnek (i : alu), és kapcsola aika észin í a lan szabályok őa á ozzák meŐ (Paládi-Ko ács 2000: 27). Ennek a meŐőa á ozásnak az é elmezése p oblémás K isna- ölŐy ese- ében. Lé ezik eŐy öld ajzilaŐ jól előa á olőa ó alu ( észönko mányza al), aőol – a 2009. é i ada ok sze in – 133  él, de SomoŐy ámoson is élnek K isna- őí k, akik – öbbséŐében – a VölŐyben dolŐoznak, aŐyis „inŐázóknak” ne ez- őe jük ke . Ez az „inŐázó közösséŐe ” meŐkülönböz e i a VölŐyben lakó kö- zösséŐ l az, őoŐy ájuk néőány szabály nem ona kozik. Ennek ellené e a „ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 33 SomoŐy ámoson lakó k isnások a uŐyanúŐy ekin enek, min azok a, akik ben (a VölŐyben) élnek. Ennek oka az leőe , őoŐy a bhak ák (őí k) sze in ál alában azok élnek SomoŐy ámoson, akik méŐ nem állnak olyan lelki ejle séŐi szin en, őoŐy meŐ udnának elelni a VölŐyben el á maŐasabb szin ű k i é iumoknak. A kin élk (íŐy őí ják a SomoŐy ámoson él K isna- uda úaka ) izikailaŐ közel laknak a alusi (nem K isna- uda ú somoŐy ámosi) „slakosokőoz”, ezé bizo- nyos kon lik usőelyze ek alakul(őa )nak ki (Ba abás 1997: 28). A enn a őa ósáŐ és a enn a őa ó ejldés A enn a ha ó ejlődés els meŐ oŐalmazása eŐészen 1987-iŐ nyúlik issza, az EŐyesül Nemze ek Szö e séŐének (ENSZ) Kö nyeze i és Fejldési ViláŐbizo - sáŐa (melye G o Ha lem B und land ol no éŐ minisz e elnök asszony eze- e ) őasznál a elszö ez a ki ejezés . A bizo sáŐ meŐőa á ozása sze in „a enn- a őa ó ejldés a ejldés eŐy olyan o mája, amely a jelen iŐényeinek kieléŐí ése melle nem osz ja meŐ a jö  Őene ációi sajá szükséŐle eik kieléŐí ésének leőe- séŐé l” (Bo sos 2007: 10). A enn a őa ó ejldés koncepciójának meŐőa á ozásá al öbb ENSZ kon- e encia (New Yo k 1997, Johannesbu g 2002) is oglalkozo , alamin egy e öbb nemze i cselek ési e is készül eŐionális és lokális p oŐ amok beindí ásá- a (Hajnal – Szabó: 3). A B und land-bizo ság jelen ése u án eŐy e öbben oŐalmaz ák meŐ a enn- a őa ósáŐ k i é iumai , és eŐy e jobban beleépí e ék az ökolóŐiai és á sadalmi szempon oka is. Számom a Hajnal Klá a és Szabó And ás meŐ oŐalmazása a leŐ eljesebb. Véleményük sze in „a biosz é a al endsze ekén az embe iséŐ úŐy képes biz onsáŐosan ejldni, őa a lé enn a ó biosz é a ejldési i ányáőoz és annak sze ezdési és működési modelljéőez iŐazod a ejldik, eőá kompa ibi- lis, őa monikus módon illeszkedik a biosz é áőoz, ezé abban issza o dí őa a - lan ká oka nem okoz, és képes őosszú á on is biz osí ani az indokol embe i szükséŐle ek e  o ásai . A enn a őa ó ejldés meŐ alósí ásának el é ele eŐy olyan szabályozó és ellen z e ékenyséŐ, amelynek célja a bolyŐó e mésze i e  o ásai és az embe i endsze ek iŐényei közö i dinamikus eŐyensúly, a ós őa mónia biz osí ása” (Hajnal – Szabó: 5). Ez a dinamikus eŐyensúly és őa mó- niá csak úŐy leőe elé ni – Hajnalék sze in –, őa lé ezik eŐy olyan loŐikai és e i- kai ellen z endsze , amely képes biz osí ani a e mésze i e  o ások éssze ű előasználásá (Hajnal – Szabó: 5). A somoŐy ámosi K isna- ölŐy közösséŐének aŐjai a K isna- uda o kö e- ik, amelynek iláŐ el oŐása endkí ül észle esen szabályozza a e mésze el aló eŐyü élés . 34 GICZI BARNA A a nás ama dha ma – a ökéle es á sadalom A ejeze címben alálőa ó oŐalom é elmezése: a ökéle es á sadalom. S íla Pabőupádának, az ISKCON meŐalapí ójának a célja az ol , őoŐy a iláŐon minél öbb olyan közösséŐ jöjjön lé e, aőol leőe séŐ an az ilyen á sadalmak elépí é- sé e. A K isna-ői sze in ez eŐy lelki közösséŐ, amelynek minden eŐyes aŐja eŐyenl. A a nás ama dha ma néŐy á sadalmi osz ályból ( a na) és néŐy lelki endből (as ama) áll. A maŐya o száŐi K isna- ölŐyben is az ilyen ípusú á sadalom lé eőozása a cél, amelyben a néŐy end kölcsönösen eŐyü működik, miközben a K isna- őí k éle ük so án mind a néŐy éle szakasz éŐiŐ udják já ni. Ez a nyolc pon közösséŐük elépí ésének az alapja. A ökéle es á sadalom elé éséőez a K isna-ői iláŐ el oŐásának az isme e e és alkalmazása szükséŐes – a aní ások sze in . Fa kas Judi eŐyik anulmányában őa pon ban kiemel e azoka a mindennapoka meŐőa á ozó e kölcsi, e ikai alap- e éseke , amelyek a e mésze -koncepció észei, és meŐőa á ozzák a K isna- ölŐyi közösséŐ éle é . Ezek a kö e kezk: 1. minden K isna észe, 2. K isna sze- e i a e mésze e , 3. az anyaŐi iláŐ a lelki iláŐ mása, 4. a bika kép iseli az e köl- csö , a eőén a ölde , 5. a öld is en szolŐája, 6. a nem-á ás (áhimszá) el e (Fa kas 2009: 333). K isna- ölŐy alapí ói ezen alapel eke is iŐyelembe é e kezd ék el elepü- lésük, közösséŐük elépí ésé 1993-ban. A alu kialakulása A K isna-őí k allásuk aní ásai alapján alakí o ák ki a alu a sze keze é , és őa á oz ák meŐ az az éle módo , amelye az o lakóknak kö e niük kell. Ennek alap é ele, őoŐy a e mésze minden eleme K isna észe. A allási aní ások sze- in K isna ö eze é el ezel eŐy V indá an ne ű indiai aluban él eőénpász- o kén , aőol embe és e mésze őa móniában él eŐymás melle , ezé a VölŐy- lakók célja eŐy uŐyanilyen éle é kialakí ása, aőol őindu adíciók nyomán, a nem-á ás (áhimszá) el e alapján kell bánni a sza asma őákkal és a ölddel (Fa - kas 2009: 338). A en i elŐondolások nyomán kezd ék el K isna- ölŐye 1993-ban épí eni, benépesí eni. A SomoŐy ámos őa á ában lé  e üle meŐ ásá lásának ké oka ol : eŐy ész , őoŐy a K isna- uda ú őí k eŐy – öld ajzilaŐ pon osan beőa á ol és elkülöní e – őelyen lakjanak, aőol za a alanul udják Őyako olni allásuka ; más ész őosszas ke esŐélés, szám alan elu así ás u án a somoŐy ámosi „ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 35 polŐá mes e enŐedélyez e nekik a alu őa á ában a ká pó lási öldek meŐsze zé- sé , amelyeke 180%-os á on ásá ol ak meŐ, ezzel elnye ék a őelyi lakosok szimpá iájá (Ba abás 1997: 14). Az ideköl öz K isna-őí k elszö a emplomo kezd ék el épí eni, ami 1996- a készül el, ez le a közösséŐ szí e és a kul u ális közpon . Az épüle 90%- ban ályoŐból (eőőez a dönŐöléses módsze őasznál ák) készül . Há om bejá a a an, szembl é kez e jobb a lépőe nek be a é iak, bal oldalon pediŐ a nk a emplomba. Belépés el kö elez le enni mindenkinek a lábbelijé és őelye e papucso kell előúzni. A olyosón o ábbőalad a elé kezünk – a padló ű éssel ellá o – emplomszobába, amely a VölŐy leŐszen ebb őelye, i a ják a őí k a sze a ásoka . Az épí kezés ideje ala a e üle en lé  éŐi épüle ekben lak ak, és csak a emplom elkészülése u án áll ak neki a lakóőázak elépí ésének, pá őuza- mosan a ŐazdasáŐi épüle ek előúzásá al. 1995- l kezd ék ejlesz eni a mezŐaz- dasáŐo , és 2000- e é e el a VölŐy az a s uk ú ájá , ami ma is leőe lá ni. Az 1990-es é ek közepén csupán 30–40  él a VölŐyben, a lé szám 2009 szep - embe ében 133  ol . A cél az, őoŐy a elepülés lakossáŐa ne őaladja meŐ a 400–500  , uŐyanis – a VölŐy eze i sze in – eŐy enn a őa ó módon él kö- zösséŐ lé száma ne leŐyen öbb 300–500 nél (R. K. 2009).2 Ellenkez ese ben – éli Bo sos Béla – naŐymé ékben omlana az embe ek köz i személyes kapcso- la a ás leőe séŐe és in enzi ása, ami éppen eŐy enn a őa ó közösséŐ leŐ on o- sabb k i é iuma (Bo sos 2007: 40). K isna- ölŐy e üle i s uk ú ája A k isna- ölŐyi eze és uda osan osz o a el a 230 őek á os e üle e , őiszen – elmondásuk sze in – a meŐ elel kö nyeze Őazdálkodás az alapja eŐy enn a őa- óan működ elepülésnek (R. K. 2009). A e üle elosz ásako öbb szempon is é ényesül . A leŐ on osabb aspek us a Templomnak a VölŐy közepén aló el- őelyezése ol , uŐyanis ez az épüle a alu lelki és u isz ikai közpon ja. A aluba lá oŐa ók a má a kezde ek l számí o ak, őiszen K isna- ölŐy p io i ásai közé a ozik allásuk, éle módjuk meŐisme e ése a öbbséŐi á sadalommal. Ennek kö e kezménye a lakóőázaknak a bejá a ól aló leőe  leŐ á olabbi előelyezé- se, őoŐy a endéŐek csak csekély mé ékben „za a ják” a őí k őé köznapi éle é . Szempon ol o ábbá az olyan mezŐazdasáŐi e üle ek kijelölése, amelyek a leŐalkalmasabbak a zöldséŐek és Őyümölcsök e mesz ésé e, alamin az olyan ü es észek kö beke í ése, amelyek a leŐjobb ado sáŐokkal endelkeznek a e- henek legel e ése szempon jából. A SomoŐy ámos-pa ak öbb őelyen ó á aló 2 Az in e júidéze ek éŐén meŐad am a beszélŐe  á s (a a ásko kapo ) ne ének kezdbe űjé . Az é szám az in e jú elkészül ének idejé mu a ja. 36 GICZI BARNA elduzzasz ásának, alamin a mes e séŐes dombok ( aj uk bo dó színű szen őe- lyekkel) kialakí ásának oka szin én allási e ede ű: K isna öbb ún. ked elése (a szen í ásokban leí e e és éle e) is ilyen e mésze i kö nyeze őez kapcsolódik. A elso ol szempon ok alapján K isna- ölŐye szám alan kisebb észeŐység- e osz o ak, amelye az alábbi é kép szemlél e . 1. áb a. K isna- ölgy e eze e üle i elosz ása 2009-ben. Az eŐészséŐüŐyi közpon , ille e a wellness közpon nem alósul meŐ. A e üle i elosz ásból, alamin ennek okaiból jól lá őa ó, őoŐy az i kiala- kí o éle é eŐy endkí ül uda os á sadalmi-kul u ális kö nyeze min apéldája, ame- lye e sen be olyásol a K isna- uda . „ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 37 A eze ési s uk ú a Az éle é kiépí ésé el, a kö nyeze – allás alapján ö én – á alakí ásá al pá őuzamosan alakul ki a hie a chiának az a endsze e, amely ma MaŐya o száŐon mindenképp eŐyedülállónak számí – élik a VölŐy i ányí ói (R. K. 2009). A eze- ési endsze leŐ e ején a emplomelnök/ emplomp esiden , aŐy más né en a a m eze ő áll, ala a alálőa ó eŐy igazga ó anács (IT), amely az iŐazŐa ósáŐoka oŐja össze. Számuk olyama osan ál ozik, me a s uk ú a olyama osan alkalmazkodik az új célokőoz, el á ásokőoz, őelyze ekőez. A alu ö éne ében eddiŐ ké eze  ne ez ek ki – az els a m eze  előaŐy a a közösséŐe , ennek oká ól nem leőe soka udni, a őí k szűksza úak ebben az üŐyben, alamin az o élk öbbséŐe akko méŐ nem is él a VölŐyben. Az iŐazŐa ók alá osz ályok a oznak, amelyek e ede ileŐ köz e lenül a emp- lomelnök alá ol ak endel e, de a elada ok eŐy e sok é űbbé álása mia szük- séŐes ol ezeke iŐazŐa ósáŐokba sze ezni. Vannak olyan iŐazŐa ósáŐok, min például az adminisz áció, az öko- ölŐy, aŐy a szociális, amelyek őa áskö e szin- e mindeŐyik osz ály a ki e jed elada uk össze e séŐe mia . Viszon nem csak a s uk ú a uŐalmas, őanem a eze k ki álasz ása, és azok meŐbízási ideje is. HoŐy ki leőe eze , az azon múlik, őoŐy a jelöl nek milyenek az ado sáŐai és a e mésze e. A k isnás el oŐás sze in az leőe jó eze , aki eŐyben – az ál aluk őasznál e minussal él e – jó kö e ő is ud lenni. Jó kö e  az a bőak a, aki a édi- kus szen í ások és allásuk alapí ójának, P abőupádának a aní ásai sze in él, a- lamin el oŐadja és éŐ eőaj ja elöljá óinak az u así ásai . A jelöl eŐy é iŐ ún. „p óbaidn” an, miközben az idsebbek és apasz al abbak seŐí enek neki. A éŐs szó az iŐazŐa ó anács mondja ki. Ha eŐy eze  l idközben kide ül, őoŐy méŐ sem udja ellá ni meŐ elelen elada á , eŐysze űen le ál ják, és ke es- nek neki eŐy olyan munkakö , ami jobban meŐ elel képesséŐeinek és iŐényeinek. Ku a ásom so án alálkoz am olyan ese ekkel, őoŐy alaki önkén mondo le po- zíciójá ól ( úl soknak é ez e a elelsséŐe , aŐy éppenséŐŐel elköl özö a alu- ból). Felsbb u así ással aló elmozdí ás ól – szin én – nem ud am in o máció- ka Őyűj eni, ezeke a émáka is őallŐa ás ö ezi. A k isna- ölŐyi eze k e őasznála os a szolga eze ők ki ejezés is, uŐyanis el- ada uk nem csak az i ányí ás, őanem elelsek a s a éŐiák kialakí ásáé , az osz á- lyok összeőanŐol sáŐáé , alamin – ői ükbl adódóan – a őí k lelki ejldésé- é is. Az iŐazŐa ók, osz ály eze k nem ekin ik maŐuka olyan embe eknek, akik öbbek a őie a cőiában ala uk lé knél, őiszen néze ük sze in K isna szemében minden szolŐála (munka) uŐyanannyi é . Az ISKCON (K isna- uda Nemze - közi Sze eze e) eze  es üle e, a GBC (Go e ninŐ Body Commission) i ány- 38 GICZI BARNA onalai alapján őa á ozza meŐ a a m eze je, őoŐy milyen céloka kell elé ni, és az iŐazŐa ók ez alapján osz ják szé a munká a különböz osz ályok közö . Vannak iŐazŐa ó anácsi ülések, alamin külön iŐazŐa ósáŐi és osz ályülések is, ál- alában őa on a (R. K. 2009). A napi eendke pediŐ eŐŐel, a munka kezde eko osz ják ki (Zs. 2009). ÖnállósáŐ!? K isna- ölŐy eŐyik célja – min aőoŐy má ko ábban emlí e em – eŐy ön enn- a ó közösséŐ kialakí ása és működ e ése. Szubjek í meŐlá ásom sze in egy ilyen célki űzéssel endelkez közösséŐben on os az, őoŐy minden eŐyes aleŐyséŐben olyan embe ek dolgozzanak, akik önállóan és uda osan éŐzik munkájuka . A ke é- sze ben azonban ennek ellené e öbbszö apasz al am az , ha egy K isna-őí  el- éŐez e a á kiszabo elada o , u ána nem kezde el más munká ke esni maŐá- nak, őanem meŐ á a, amíŐ az osz ály eze  l meŐkapja a kö e kez u así ás . Az önálló munka éŐzés őiányá ké személyes ö éne em is mu a ja: eŐyik munkanap elada om ol ké áŐyás kiŐyomlálása. Munkám éŐez é el elmen em a sze szám ak á ba (aőoŐyan k ne ezik, az „ö ösbe”) eŐy alicskáé , és elszállí- o am a Őaz a komposz a. Amiko e e „ ény de ül ”, néőány őí  munka á - sam dicsé e é ejez e ki, őoŐy a ké munka olyama o önállóan összekö ö em. O lé em ala meŐ iŐyelőe em az is, őoŐy szolŐála közben jó leőe séŐek nyíl- ak a p abőukkal (a mi é i sza unknak elel meŐ) aló beszélŐe és e, és sze en- csé e sosem u así o ák issza az é dekld ké déseke . Az eŐyik o dolŐozó őí- nek leŐu óbbi e epmunkám so án ké déseke e em el a ke észe működé- sé el kapcsola ban. A a ol am kí áncsi, milyen mű elési endsze alkalmaznak a öld meŐmunkálása so án (például e és o Őó őasznála a, mezŐazdasáŐi ech- nolóŐiák, komposz álás), az ál aluk e mesz e zöldséŐek és Őyümölcsök őo a ke ülnek, alamin mennyibe ke ül a ke észe működ e ése (i például a e - maŐok és a kézi és Őépi eszközök besze zésé e, enn a ásá a Őondolok). Ké dé- seim e – néőány bizony alan monda u án – a kö e kez álasz kap am: „Ba na, Te ez biz osan jobban udod”. Az ál alam apasz al akkal némi ellen mondás ük öz Kama ás Is án Rokeach- éle esz jének (Kama ás 2003: 252) e edménye (1990-es é ek közepe), amelyben a k isnásoknak 18 eszköz- és 18 célé ék közül kelle ki álasz aniuk a számuk a 5-5 leŐ on osabba és 5-5 leŐke ésbé on osa . A – ku a ásom ól el é  módsze alkalmazásá al készül – é ék end- izsŐála e edménye sze in a meg- ké deze K isna-őí k kö ében a leŐ on osabb é ék a elelősség eljesség és megbízha- óság ol . „ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 39 AőoŐyan ko ábban jelez em, p ekoncepciómmal ellen é ben (önálló munka éŐzés) a ke észe ben dolŐozók ke és önállósáŐo anúsí anak munkájuk so án. A munka sze ezésé eljes eŐészében a eze k e bízzák, akik iszon – aőoŐyan a elük aló beszélŐe ések so án kide ül – pon osan udják azoka a leőe séŐeke és eszközöke , amelyek csökken ik üŐŐséŐüke a oŐyasz ói kul ú á ól. A uda os munkasze ezés eőá elsbb szin en zajlik, az eŐyes mun- ka olyama oka éŐzk pediŐ eljes mé ékben ábízzák maŐuka e e a eze és e. KözösséŐi események A közösséŐi események meŐlé e, azok sokszínűséŐe jól mu a ja a ku a ó és a laikus számá a is, őoŐy az ado elepülésen (jelen ese ben a K isna- ölŐyben) a közösséŐ mennyi e is működik közösséŐkén . Az összejö e elek célja a csopo - aŐok közö lé  kapcsola ok e sí ése, ejlesz ése, amely K isna- ölŐyben kie- Őészül a őí k lelki ejldésének az elseŐí ésé el. Fon os közösséŐi események a esz i álok (búcsú, kisebb ünnepek), amelye- ken ál alában nem csak a őelyiek esznek ész , őanem öbb emplomból, s kül öld l is é keznek K isna-őí k. A esz i álok közül kiemelkedik a búcsú, amely naŐyszámú u is á is onz. Ekko nyílik leőe séŐe a VölŐynek a a, őogy széles kö ben bemu assák allásuka , éle módjuka , szokásaika , eklámozzák bio- e mékeike , és minden más , ami éle ükőöz őozzá a ozik. A mindennapokőoz kö őe  közös események leŐ on osabb észe a eŐŐeli és es i ún. ki anok (zenés, áncos sze a ások). A eggeli ki an egy sze a ás és a dzsapázás (medi áció) elzi meŐ, amelyeken a közösséŐ aŐjainak csak eŐy észe an jelen. A ki an u án kö e kezik eŐy eggeli aní ás, aőol a édikus eolóŐia és i- lozó ia é elmezése ö énik. Ez ál alában a a m eze je a ja. Nincs elí a, őoŐy mindenkinek ész kell ennie az összes sze a áson, de – elmondásuk sze- in – ill eŐy K isna-őí  számá a, őoŐy a leőe  leŐ öbb alkalmon meŐjelenjen. É dekes ol az lá ni, őoŐy a őajnali sze a ásokon (hajnali él ö ) iszonylaŐ csekély lé számban jelennek meŐ a bőak ák, és ál alában uŐyanazok a személyek esznek ész aj a. Az ál alam isme és a sze a ásokon meŐjelenk leŐnaŐyobb észe a VölŐyben él és nincs családja. Olyan é iak, akiknek an eleséŐük és Őye- ekük, néőa (őe en e 1-2 alkalommal) ész esznek a őajnali sze a ásokon. A kisŐye ekes anyukák a allási sze a ások eŐy jelen s észén nem udnak o lenni, őiszen nekik Őye mekeikkel kell oŐlalkozniuk, ál alában a é j kép iseli a családo K isna és a allásalapí ó, P abőupáda el . A ke észe ben szolŐála o (munká ) éŐz eŐyik K isna-őí  SomoŐy ámoson él,  sem lá oŐa ja Őyak an a őajnali ce emóniáka , ami azzal indokol , őoŐy őázuk kö nyékén is enŐe eŐ a enni aló, ami csak a napi szolŐála u án ud el éŐezni. EŐy VölŐyben él – és 46 GICZI BARNA 2. az iskola is uŐyanaz az é ék ende köz e í se, amelye a család és a kö- zösséŐ köz e í (S. S 2009). U óbbi azé is endkí ül on os a k isnások sze in , me őa a Őye ekek kü- lönböz é ék endeke apasz alnak szocializációjuk őá om leŐ on osabb őelyszí- nén (iskola, család, közösséŐ), nem é zik maŐuka biz onsáŐban, nem udják megí élni, őoŐy mi a őelyes és mi nem. Ekko leőe séŐe lá nak a a, őoŐy esze- Őessék a szabályok őa á ai . Az iskola iŐazŐa ója elmond a, őoŐy a K isna- ölŐyben él Őye ekek is Őye ekek, aŐyis meŐ kell apasz alniuk, mi szabad en- niük, és mi nem. k is elkö e nek csín e éseke , de ami on os, őoŐy lé ezik eŐy állandó, mindenki ál al el ogado é ék end, amihez iszonyí ani udnak (S. S. 2009). A őelyi ok a ás on os jellemzje az is, őoŐy 2009. szep embe 1-jé l akk e- di ál eŐyőázi iskola működik a ölŐyben, aminek köszönőe en 20%-ban el é - őe nek az állam ál al elí kö e elmények l. Ez leőe séŐe nyúj számuk a a a, őoŐy az ok a ásban é ényesí sék allásuk és iláŐnéze ük alapel ei . Az ál aluk őasznál ananyaŐ észben más, min eŐy á laŐos maŐya állami iskolában: a köz- ok a ásé elels minisz é ium ál al elí kö eleze séŐek melle aní anak a Őye- ekeknek édikus i odalma és ö énelme , meŐ anulnak zenélni, kapnak mű é- sze i és bioŐazdálkodás képzés is, alamin meŐisme ik a édikus iselkedési szabályoka is (k isnás e minussal: édikus e ike e ). Leőe séŐük an a anköny- ek a almának bizonyos pon okon aló á í ásá a és kieŐészí ésé e, al e na í a- kén öbb seŐédanyaŐo is készí e ek. Például nem csak az EŐ i csillaŐok ól a- nulnak, őanem a Maőábőá a á ól (szanszk i nyel ű őindu eposz, ö ényŐyűj e- mény és szen í ás) is. A különböz an á Őyakőoz kapcsolódó elada oka is né- őány őelyen á í ják az  iláŐnéze üknek meŐ elelen. Például a ma ema ikában, őa eŐy olyan elada an, amelyben ki kell számolni eŐy ado e üle ű lakás ű - anyaŐiŐényé (Őáz) a 22 Celsius- ok elé éséőez, akko nem Őáz sze epel a elad- ányban, őanem a. Az eddiŐ el ázol különbséŐek azé is különösen on osak eŐy á laŐos ma- Őya iskolá al aló összeőasonlí ásko , őiszen a őelyi sajá ossáŐoka ( allás, e i- ke , öld ajzi kö nyeze ) is naŐymé ékben be onják az ok a ásba. ÚŐy Őondol- ják, ezekkel a ál oz a ásokkal a közösséŐ és K isna el á ásainak meŐ elelen le- őe kialakí ani a lokális iden i ás , őa a eze séŐ el udja oŐad a ni elük az ok a- áson ke esz ül a közösséŐ alapel ei , éle el oŐásá s b., akko a mos ani Őye e- kek nem oŐnak el ándo olni eln ko ukban – élik a ölŐylakók. A K isna- ölŐyben be eze e ál oz a ások sike esséŐé ma méŐ nem leőe elmé ni. JelenleŐ néŐy diák já a k isna- ölŐyi iskolába, de néőány é en belül ez a szám meŐ oŐ öbbszö özdni. MeŐlá ásom sze in naŐyjából ké é ized e lesz aőőoz szükséŐ, őoŐy kö e kez e éseke leőessen le onni a k isnás elképzelés e edményesséŐé l, uŐyanis ennyi id ala n el eŐy Őene áció. „ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 47 Fundamen umok a közösséŐ működésében K isna- ölŐy meŐalapí ásako méŐ nem ol ki űzö cél eŐy enn a őa ósá- gi modell kialakí ása és működ e ése közösséŐükben. A 21. század őajnalán – nemze közi endeke kö e e – le eŐy e on osabb eŐy olyan modell kialakí ása a VölŐyben is, amelyben sze epe kap ak a enn a őa ó ejldéssel kapcsola os elméle ek. K isna- ölŐy ese ében nem beszélőe ünk a ól, őoŐy eŐy olyan közös- séŐ p óbál eŐy új, a á sadalmi, ŐazdasáŐi és kö nyeze i iŐényeke is szem el a ó éle o má kialakí ani, amely eddiŐ nem iŐyel ezek e az alapel ek e. A K isna- allás eŐyik alapeleme a nem-á ás el e, aŐyis csak annyi al leőe e őelni a kö nyeze e , amennyi az alap e  szükséŐle eke kieléŐí i. Teőá a enn a őa ó ejldésőez szükséŐes Őondolkodásmód és iláŐkép kialakí ása a VölŐyben él őí k számá a nem eŐy aj a elői a o sáŐ, őanem allásuk eŐyik naŐyon on os alap ézisének a meŐ a ása, amellyel olyama os éle minséŐ-ja ulás leőe elé ni. Az ilyen, ön enn a ás a ö ek  k isnás közösséŐek alapjai allásuk alapí ója, P abőupáda ak a le. Vallás és ok a ási mez A ejeze ben a mindennapjaika meŐőa á ozó allás , a K isna- uda o olyan szemszöŐbl izsŐálom meŐ, őoŐy az milyen módon őa á ozza meŐ, szabályozza közösséŐük ejldésé az ön enn a ás elé eze  ú on. Bou dieu sze in a kul u ális és a á sadalmi ke bizonyos el é elek melle ŐazdasáŐi ké é kon e álőa óak (Bou dieu 1997: 158–161). E e példa – úŐy gondolom – a ölŐylakók iskolai éŐze séŐének jelen s el é ése a maŐya o száŐi á laŐ ól, alamin a K isna- uda alapjai a épí e éle o májuk. Ennek a kul u ális kének eŐy észé pediŐ úŐy alakí ják á ŐazdasáŐi ké é, őoŐy minden é ben öbb ízeze u is á lá nak endéŐül. k ize nek a belépésé , an leőe séŐük belekós olni az indiai konyőa íz iláŐába, ki udják p óbálni a k isnások ál al elál- lí o , kö nyeze ba á e mékeke (például szappan, méz, Őyümölcsök s b.). Az íŐy sze ze gazdasági őké a VölŐylakók issza udják o Őa ni a kul u ális őke nö elé- sé e, például a a, őoŐy képzési p oŐ amoka indí sanak a őí knek, aŐy éppen nádŐyöké zónás-szenny íz isz í ó épí senek, ami önállósáŐuka elseŐí i. EddiŐi ku a ásaim alapján az a kö e kez e és on am le, őoŐy K isna- ölŐy kul u ális kéje jó al maŐasabb, min a maŐya á laŐ, és ebbl kö e kezen – Bou dieu elméle e alapján – á sadalmi őkéjük is maŐasabb szin e é el (Bou dieu 1997: 162). Ha a kul u ális ke maŐas, k ázi sok isme e el endelkezik az eŐyén (i Őyako la i udás a Őondolok), akko – el é elezésem sze in – a á sadalmi - kéje, aŐyis a közösséŐen belül kiépí e kapcsola ai és elisme séŐe is e sebbek 48 GICZI BARNA lesznek. Azaz: könnyebben meŐ alálja a őelyé a közösséŐben, őa ékonyabban ud őozzájá ulni annak működéséőez, ezál al enn a őa ósáŐáőoz. A munka állalási ko ú népesség legmagasabb iskolai égze ségének százalékos megoszlása Magya o szágon és K isna- ölgyben Iskolai éŐze séŐ MaŐya o száŐ % K isna- ölŐy % Ke esebb, min 8 osz ály 4,1 - 8 osz ály 32,8 4,2 Szakmunkás 22,7 13,8 Közép ok 28,5 59,2 Fels ok 11,9 22,8 Összesen: 100 100 Fo ás: MaŐya o száŐ ekin e ében a KSH 2001. é ben készí e összeí ásá e em alapul, míŐ K isna- ölŐy ese ében a 2009 szep embe ében ál aluk meŐado ada ok alapján dolŐoz am (összesen 133 , ebbl 106 nek az iskolai égze séŐé l ol ada ). Véleményem sze in K isna- ölŐy nem csak e s spi i uali ása mia é el jó e edmény a enn a őa ósáŐban, őanem azé is, me olyan embe ek élnek o öbbséŐben, akikben – el eőe leŐ a maŐas iskolai képze séŐük mia is – kiala- kulha o egy olyan széles lá ókö (kul u ális ke), amely eddiŐi éle ük Őyöke es meŐ ál oz a ásá elseŐí őe e. A K isna- uda min e nocen ikus csopo sze ez e , a aŐy a enn a őa ósáŐ neŐyedik alappillé e A K isna- uda , alamin az ez meŐkö e el éle mód szin e mindenben kü- lönbözik a őí ke kö ül e  öbbséŐi, jelen ese ben a maŐya kul ú kö l. ÚŐy élem, ennek a különbséŐnek elenŐedőe e len sze epe an abban, őoŐy közössé- Őük SomoŐy ámos melle mindeddiŐ ennma ad . Csepeli Gyö Őy számos köny e és anulmány jelen e e meg az embe i u- da iláŐőoz kapcsolódó ku a ásai ól, alamin csopo közi iszonyokkal oŐlal- kozó szociálpszicőolóŐiai izsŐála ai ól (Csepeli 1990). A sze z sze in a „mi- uda ”, a csopo on belüli össze a ozás eŐyik leŐ on osabb eleme a kül iláŐŐal aló szembenállás. Nem enŐedőe  meŐ a csopo on belül semmi éle el é és aŐy ki é elezés, őiszen az ŐyenŐí  e ejű. EŐy közösséŐnek olyama osan őanŐsúlyoz- nia kell különbséŐei a öbbséŐŐel szemben, ezé alál a Csepeli meŐ elel oŐa- lomnak az e nocen ikus csopo sze eződés (Csepeli 1990: 11). A különbséŐek ám- pon jai elsso ban – éleménye sze in – é zelmi indí a ásúak (Csepeli 1990: 14). Ebbl kö e kezik, őoŐy – jó ese ben – a csopo minden egyes agja meg an „ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 49 Őyzd e sajá éle o májának és Őondolkodásmódjának őibá lansáŐá ól, a öbbi- ek pediŐ alami nem csinálnak jól (Csepeli 1990: 16). Bu őus F ede ic Skinne is az í ja, őoŐy minden kul ú ának meŐ an a maŐa „jó készle e”, ami alószínű- leŐ eŐy másik kul ú ában ossz, aŐy nem el ogado (Skinne 2004: 135).  e e- ze kul ú á ól beszél, amelynek célja a sokszínűséŐ elé ése, aŐyis az ne őaljon ki az uni o mizál sáŐ ól (Skinne 2004: 169). A Csepeli és Skinne ál al elmondo ak iŐyelembe é elé el lá őa ó, a K isna- allás is eŐy aj a ellenállás a kül iláŐŐal szemben, őiszen a bőak ák is azé köl öz ek a VölŐybe, me addiŐi kul u ális kö nyeze ükben ( oŐyasz ói kul ú a) nem é ez ék jól maŐuka , nem é e ek egye alapel ei el és iláŐ el oŐásá al. Az eŐyének szin jén nem egysze űen eŐy új cso- po őoz aló csa lakozás ól an szó, őanem eŐy új kul u ális kö nyeze be aló beilleszkedés l is. Ilyen szi uációban az eŐyének addiŐi kapcsola ai á alakulnak, őiszen az embe ek jobban ke esik az olyan személyek á sasáŐá , akik őasonló módon Őondolkoznak. MeŐlá ásom sze in ez is alapjá képezi közösséŐük szilá d „mi- uda ának”. Az ellenállás az is e sí őe i, őoŐy a VölŐyben kialakí o á sadalmi- kul u ális kö nyeze , alamin a K isna- allás ál al meŐkö e el éle mód, é ék- end (például az e s őie a cőikus i ányí ás, az é kezési szokások, a kon lik uske- zelés módsze ei, aŐy a kö nyeze el aló bánásmód) jelen s mé ékben el é nek a öbbséŐi á sadalomban el á ak ól, amelyek – Skinne és Csepeli elŐondolásai men én – naŐymé ékben őozzájá ulnak közösséŐük éle ben ma adásáőoz. Vélekedéseme a K isna-őí kkel aló beszélŐe ések alapoz ák meŐ. Tisz á- ban annak „különleŐesséŐükkel”, és meŐ annak Őyzd e a ól, őoŐy csak a K isna- uda képes nekik olyan Őyako la ias éle ilozó iá nyúj ani, amely elen- Őedőe e len mindennapjaikőoz. A VölŐy eze i ebbl on ák le az a kö e kez- e és , őoŐy eŐy közösséŐ ennma adásáőoz nem eléŐ a á sadalom, a kö nyeze és a ŐazdasáŐ (a enn a őa ósáŐ őá omlábú szék modellje) é dekeinek és szük- ségle einek összeőanŐolása, őanem kell eŐy neŐyedik elem is, a allás, a spi i uali- ás, amely meŐőa á ozza az alap e  el eke és é ékeke . Te epmunkám so án én is az apasz al am, őoŐy őé köznapjaik minden eŐyes e ékenyséŐé a allás i á- nyí ja. Összeőasonlí a sajá őé köznapi kö nyeze ünkkel, aőol az embe ek öbb- séŐe nem allásuk – őa eŐyál alán an – alapel ei sze in él, őama meŐ iŐyelőe- ek a ké közösséŐ közö i különbséŐek mind külsleŐ, mind pediŐ az embe i kapcsola ok szin jén. Össze oŐlal a: K isna- ölŐyben eŐy olyan közösséŐ alapjai ak ák le az ala- pí ók és a jelenleŐi eze k, amely má bizonyos e edményeke elé a enn a őa- ósáŐőoz eze  neőéz, öŐös ú on. Élelmük jelen s észé maŐuk e melik meŐ, őelyi szenny íz isz í ó al endelkeznek, a lokális iden i ás kialakulásá elseŐí  ok a ási endsze működ e nek, minden ölŐylakó „meŐmozŐa ó” közösséŐi eseményeke sze eznek, a kon lik usoka a allási aní ások a és elí ások a 50 GICZI BARNA ői a koz a oldják meŐ. Véleményem sze in kulcs on ossáŐú az a ény, őoŐy a e- lepülés i ányí ó „Őépeze ” iláŐos, pon os szabályok sze in működik. A maŐya ö ények és elí ások ma adék alan be a ása melle a allás, a K isna- uda az az alap, amely e épí e őozzák meŐ dön éseike , amely i ány mu a minden ölŐylakónak, őa különböz é dekek és nézpon ok csapnak össze. A allás az, amely ez a elepülés eŐy közös i ányba „ e eli”, és e e az alap a épí e leőe olyan dön éseke meŐőozni, amelyeke mindenki el oŐad, maŐáénak és on osnak é ez. EŐy ilyen közösséŐben, aőol a allás a  össze a ó e  az éle minden eŐyes szeŐmensében, meŐ alósí őa ó á álik a enn a őa ósáŐ alap é ele, aŐyis a gaz- daság, a kö nyeze és a á sadalom őa monikus eŐymás melle élése, ejlesz ése. Felőasznál i odalom ASSADOURIAN, E ik 2008 HoŐyan eőe k a közösséŐek elkö eleze é a enn a őa ó iláŐ i án ? In A Világ helyze e. Fenn a ha ó gazdaság. 205–223. Föld Napja Alapí ány BARABÁS Má é 1997 Közösségek alálkozása. K isna- ölgy Somogy ámoson. Budapes : MTA PTI E no eŐionális Ku a óközpon BORSOS Béla 2007 Az öko alu koncepciója és helye a enn a ha ó elepülés- és idék ejlesz ésben. PőD é ekezés. Pécs: PTE TTK Föld ajzi In éze BOURDIEU, Pie e 1997 GazdasáŐi ke, kul u ális ke, á sadalmi ke. In AnŐelusz Róbe (sze k.): A á - sadalmi é egződés komponensei. 156–177. Budapes : Új Mandá um CSEPELI Gyö Őy 1990 …és nem is kell hozzá zsidó. Az an iszemi izmus á sadalomlélek ana. Budapes FARKAS Judi 2009 „K isna eŐyik ke je”. Hi -o ien ál éle mód és kö nyeze -á alakí ás SomoŐy ámo- son. In And ás al y Be alan – Va Őyas Gábo (sze k.): An opogén ökológiai ál ozá- sok a Ká pá -medencében. 331–346. Budapes – Pécs: L’Ha ma an – PTE Nép ajz– Kul u ális An opolóŐia Tanszék SZENTSÉGE SRÍLA SIVARÁMA SWAMI MAHÁRÁJA 1995 Lépések a a nás ama elé. 1. ész. Védikus Bölcsele udományi EŐye em HAJNAL Klá a – SZABÓ And ás é. n. A u ális é ségek ejlesz ésének néhány új szempon ja. Kézi a . PTE TTK Föld ajzi In é- ze KAMARÁS Is án 1998 K isnások Magya o szágon. Budapes 2003 Kis magya eligiog á ia. Pécs LÁNYI And ás 2007 A enn a ha ó á sadalom. Fenn a ha óság és globalizáció 2. Budapes : L’Ha ma an PALÁDI-KOVÁCS A ila 2000 Be eze és. Magya Nép ajz VIII. Tá sadalom. 8–29. Budapes SKINNER, Bu hus F ede ic 2004 Szabadon og a. Budapes „ANNYIRA RÁSZOKTUNK ERRE A KULTÚRÁRA, HOGY NEHÉZ ELTÉRNI TLE.” 51 Ba na Giczi ’WE ARE SO ADDICTED TO THIS CULTURE, IT IS DIFFICULT TO DEPART FROM IT.’ A MODERN EXAMPLE OF COMMUNITY BUILDING IN KRISHNA VALLEY Abs ac : Al e na i e, sus ainable ways o li ing, as opposed o consume cul u e, a e gaining mo e and mo e g ounds nowadays, due o he mo e and mo e ob ious p oblems (economic, en i onmen al, and social) and ensions he popula ion o he Ea h is now acing. Since he u n o he millennium, an inc easing numbe o people a e dealing wi h hese impo an issues. The majo i y o s udies on sus ainable de elopmen will choose he h ee-legged s ool model ( he balance o economic, en i onmen al, and social) as a s a ing poin . Du ing my esea ch, I examined he social ela ions in K ishna Valley wi h he me hods and heo e ical backg ound o e hnology and cul u al an h opology (communi y s udies). C ea ing and main aining he s uc u e and cohesion o he communi y is – pe haps – he mos di icul ask among he h ee pilla s, bu , in my opinion, ha is he mos impo an . I will p esen a communi y őa said ‘no’ o consume cul u e, and was one o he i s s in Hunga y o do so. Keywo ds: K ishna Valley, Eco Valley, sus ainabili y, social sus ainabili y, communi y, communi y building, spi i uali y So ompón innen és úl – K isna- ölŐy SomoŐy ámoson VARGA JUDIT Absz ak : „K isna- ölŐy eŐy békés sziŐe a oőanó őé köznapok enŐe én” – ol asha juk az in e ne en. A anulmányban az á Őyalom, őoŐy ez a „békés sziŐe ” milyen é elemben álik le szige kén a öbbséŐi á sadalom ól, és milyen ípusú közösséŐ l an szó: ajon eŐy e sen elzá kózo ól aŐy ese leŐ olyan csopo ól, amely eŐy e inkább á é elmezi az önmaŐa állí o a őa á oka és meŐp óbál eŐyü működni a á sadalom öbbi aŐjá al. To ábbá meŐ izsŐálom a K isna- ölŐyi őí k és a elük közös őa á on élk éle iláŐá , a közö ük lé ejö  kapcsola oka , in e akcióka , és el é képezem a K isna- ölŐyi őí k, a SomoŐy ámoson él K isna-őí k és a aluban él őelyiek közö őúzódó őa á ok mibenlé é , és a őa á ok közö i á lépési lehe séŐe . A ölŐyben és a aluban él K isna-őí k ese ében eŐy olyan jelenséŐ e mu a ok á, amelynek anulsáŐa, őoŐy a mindennapi Őyako la é őasznála a el é a őí k men ális é é zékelésé l. Ez kö e en a ölŐyben és a aluban él őí k közö i éle módbeli különbséŐeke eszem szemüŐy e, a ölŐybe aló beke ülés olyama á , és annak okai , őoŐy eŐyes őí k mié álasz ják inkább a kin i, a SomoŐy ámosi éle e e a ben i, K isna- ölŐyi őelye . Kulcssza ak: K isna- ölŐy, é őasznála , őa á ok, men ális é képezés Be eze és „K isna- ölŐy eŐy békés sziŐe a oőanó őé köznapok enŐe én” – ol asha juk az in e ne en.1 Tanulmányomban meŐ izsŐálom, őoŐy ez a „békés sziŐe ” milyen é elemben álik le sziŐe kén a öbbséŐi á sadalom ól, azaz őa á ai mi álasz a- nak el eŐymás ól. Ké déskén me ül el, őoŐy eŐy e sen elzá kózo közösséŐ l beszélőe ünk-e, aŐy ese leŐ eŐy olyan csopo al állunk szemben, mely eŐy e in- kább á é elmezi önmaŐa ál al elállí o őa á ai és p óbál a á sadalom öbbi aŐjá- al közösen eŐyü működni. Tanulmányomban a K isna- ölŐyben és SomoŐy ámoson él őí k éle e ei- nek izsŐála á al, a kin i és ben i éle é közö i különbséŐekkel, a ölŐybe aló be- ke ülés olyama á al, a e ek közö i kapcsola okkal oŐlalkozom. MeŐ izsŐálom, őoŐy milyen unkciója an a K isna- ölŐy bejá a ánál álló so ompónak, őoŐy 1 www.k isna olgy.hu (A le öl és dá uma: 2010. szep embe 25.) SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 53 ma káns el álasz ó pon o jelöl, a aŐy szimbolikus jelen éssel bí . Kö bejá om a őa á émakö é , annak mibenlé é , á lépésének leőe séŐei , el e e a kö e kez ké déseke : őol an K isna- ölŐy őa á a, milyen é elemben an őa á a, és an-e eŐyál alán őa á a? VéŐül isme e em a men ális é képezés módsze é el éŐze ku- a ásom e edményei , mely módsze seŐí séŐé el a őí k é é zékelésé kí án am meŐé eni, és összeőasonlí ani a mindennapok é őasznála á al. Ku a ásom alapjá a 2009-ben és 2010-ben K isna- ölŐyben öl ö ö őe es e epmunka alko ja: őá omszo eŐy-eŐy őe e és eŐy alkalommal ké őe e öl ö em a közösséŐŐel. A ku a ás a K isna- ölŐyben működ Öko- ölŐy Alapí ány és a PTE BTK Nép ajz – Kul u ális An opolóŐia Tanszék közö 2008-ban lé ejö eŐyü működési meŐállapodás e e leőe  é.2 Te epmunkám so án in e júka ké- szí e em K isna- ölŐyi ille e SomoŐy ámoson él, különböz ko ú és nemű, ég- ó a és ö id ideje o lakó K isna-őí kkel, alamin néőány őelyi lakossal is beszél- Őe em. Az in e júzás melle ész e  meŐ iŐyelés éŐez em, ké őé iŐ dolŐoz am a K isna- ölŐy ke észe ében, ész e em a eŐŐeli sze a ásokon, a közös é kezé- seken, és be ekin és nye őe em néőány őí  o őonába is. Fon os őanŐsúlyozni, őoŐy az i isme e e anyaŐ az ál alam izsŐál idszak- a, eőá 2009–2010- e é ényes. Te epmunkám so án meŐ iŐyel em, őoŐy a K is- na- ölŐy sze keze e, sze eze i elépí ése naŐyon ö id id ala is őa almasa ud ál ozni. Mi el eŐy ia al, méŐ nem ki o o endsze l és közösséŐ l beszélünk, a olyama os ál ozások a mindennapok e mésze es elejá ói. ÍŐy a őí k – a- nulmányomban bemu a o – é é zékelése, a őa á ké déskö ének kö bejá ása, az eőőez kapcsolódó mozŐások és kapcsola ok endsze e az ál alam e epen öl ö idszak a é ényesek. A minden é en meŐ iŐyelőe  olyama os ál ozások, So- moŐy ámossal és a „kül iláŐŐal” eŐy e inkább közös u a ke es mozŐalom p ó- bálkozásai mind olyan ényezk, amelyek a izsŐál éma e edményei újabb i ányba mozdí őa ják. K isna- ölŐy SomoŐy ámoson A HARE-KRISNA MOZGALOM MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE Közép- és Kele Eu ópában, íŐy MaŐya o száŐon is a ö énelmi őelyze bl akadóan az új allási mozŐalmak NyuŐa őoz képes meŐkés e, csak az 1990-es é ek elején bon akozőa ak ki ői a alosan, azonban illeŐálisan má az 1970-es é ek közepé l jelen ol ak a leŐ öbb o száŐban. 2 I sze e ném meŐköszönni a K isna-őí knek és az Öko- ölŐy Alapí ány munka á sainak seŐí séŐé , akik mindiŐ készséŐŐel áll ak endelkezés e. 54 VARGA JUDIT MaŐya o száŐ a eŐy jóŐaok a ó őí a meŐ az els K isna-őí ke 1976-ban. Ekko méŐ i okban, eŐy bé el lakásban aní o ák a NyuŐa ól é keze őí k a maŐya é dekldke . Rö idesen a a ás 3 kapo az els pá aní ány, ám 1980- ban az a a ásoka éŐz Őu u ki il o ák az o száŐból, de addiŐ a má 25–30 hí-  ela a ak. Ez kö e en a K isna- uda Nemze közi Sze eze énél, az ISKCON-nál bo ány ö ki, eŐyes őí k előaŐy ák a mozŐalma , a sze eze lé- e meŐinŐo . Ennek őa ásá a a maŐya közösséŐ eŐy észe is előa á ol a maŐá az ISKCON- ól, és 1990-ben meŐlapí o ák a MaŐya Vaisna a Hindu EŐyesüle e . A öbbi őí , aki ki a o az ISKCON melle , az 1980-ban az o száŐból ki il o Őu u seŐí séŐé el lé eőoz a a MaŐya K isna- uda ú őí k közösséŐé (MKTHK), és 1989-ben ői a alosan bejeŐyze eŐyőázzá ál ak (Kama ás 1998: 48–62). Az eŐyőáz meŐe södése u án eŐy e öbb őí  csa lakozo a közösség- őez, az o száŐ különböz pon jain alakul ak ki p édikálóközpon ok és emplo- mok, például Budapes en, Pécsen, EŐe ben, Deb ecenben, Szolnokon. Miu án az MKTHK ői a alosan bejeŐyze eŐyőázzá alakul , a kö e kez pá é ben neŐa í á sadalmi meŐí élés ö ez e, melye a saj óban meŐindul szek aellenes őadjá a is o ább okozo . Enyőülés 1994-ben kö e keze , amiko az o száŐŐyűlés leŐi i- mál a a K isna eŐyőáz működésé és állami ámoŐa ás sza azo meŐ neki. A maŐya o száŐi Ha e K isna mozŐalom ö éne ében alán az eŐyik leŐ on osabb esemény, az 1993-ban induló K isna- ölŐy kialakí ása, mely azó a is olyama osan b ül és ejldik. KRISNA-VÖLGY TÖRTÉNETE A Ha e K isna mozŐalom eŐyik leŐ on osabb célja az önellá ó a mközössé- Őek lé eőozása. A maŐya o száŐi közösséŐ az 1990-es é ek elején kezde a cél- nak meŐ elel e üle ek ke esésébe. Ké é es ke esŐélés u án SomoŐy ámos mel- le dön ö ek, aőol az akko i polŐá mes e , Hanzel László el oŐad a a K isna- őí k le elepedési ké elmé , me ŐazdasáŐi elemelkedés leőe séŐé lá a a kö- zösséŐ le elepedésében (Fa kas 2009: 333). A alu önko mányza a és a k isnás eze és ál al közösen sze eze ó umokon őí ák össze a lakosoka , aőol meg- sze ez ék a ká pó lási öldek meŐ ásá lásá (Ba abás 1997: 5). 1993-ban 180 százalékos á on 120 őek á nyi ölde ásá ol ak meŐ a őí k a őelybéliek l, aőol a őúsz-őuszonö s közösséŐ nekilá o a a m lé eőozásának. Elskén a emp- lom épüle é alakí o ák ki, melynek munkála aiban sok alubeli is ész e . A a m meŐ alósulásá neŐy en százalékban indiai sze eze ek ámoŐa ák, a 3 Azok a K isna-őí k, akik a allás Őyako lásá al elé ek eŐy bizonyos lelki ejldés , a a ás ké őe nek lelki aní ómes e ük l. Az a a ás ünnepélyes esemény, melynek alkalmá al a aní ány lelki ne e kap és oŐadalma esz aní ómes e e el , őoŐy kö e i a K isna- uda szabályai és napi izenőa kö ismé el el a Ha e K isna man ából. SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 55 öbbi összeŐe a őí ek adományokból, köny á usí ásból Őyűj ö ék össze (Kama- ás 1998: 72–73. idézi Fa kas 2009: 333). 1994 eb uá jában, a mozŐalomalapí ó P abőupada szüle ésének századik é o dulóján e ék le a emplom alapkö é , a elszen elés e 1996. szep embe 5-én ke ül so , naŐy esz i ál ke e ében (Fa kas 2009: 333). K isna- ölŐy 2010-ben ünnepel e ennállásának izenőe edik é é , mely id ala enŐe eŐ ejldésen men ke esz ül. A e üle e sike ül o ább b- í eni, 2009-ben 266 őek á áll a ölŐy bi okában. Az é ek so án elépül ek a la- kóőázak, az ál alános iskola, a endéŐőáz, a já szó é és méŐ számos épüle . A bioŐazdálkodás eŐy e naŐyobb e üle en olyik, mely eőenésze el és méőésze el b ül . K isna- ölŐyben a izsŐál idszakban Őabonából ízsze es úl e melés ol , zöldséŐbl és Őyümölcsbl a őí k oŐyasz ásuknak kö ülbelül 70 százaléká e mel ék meŐ. SOMOGYVÁMOS SomoŐy ámos a küls-somoŐyi éŐió dél-nyuga i észén alálőa ó elepülés. A 2001. é i népszámlálási ada ok alapján a aluban a allási elekeze ek meŐoszlása a kö e kez: ómai ka olikus 59,6%, e o má us 1,2%, e anŐélikus 11,5%, K isna- ői űek 18,8%, elekeze en kí üli 6,7%, nincs ada 2,2%. A nemze iséŐek eloszlása: maŐya 81,3%, ciŐány 10,3%, néme 0,6%, omán 0,5%, nincs ada 7,3%.4 A alu lakossáŐa a ’90-es é ek ó a állandó ál ozásban an, a lakosok száma nö ekedik, ami naŐymé ékben a aluba újonnan beköl öz K isna-őí knek kö- szönőe . Dinamikus lakossáŐcse e iŐyelőe  meŐ a okoza osan meŐújuló, szí- nes a cula o mu a ó elepülésen. SomoŐy ámos a középko ól a közpon i sze epe be öl  SomoŐy á á nyé- kában él (Ba abás 2003: 47), napjainkban azonban a K isna- ölŐyi u izmus eŐy- e öbb lá oŐa ó őoz a elepülés e. A elepülésen ke és a munkaleőe séŐ, a K isna- ölŐyi bio a m a aluban a leŐnaŐyobb munkál a ó, aőol sokan állalnak alkalmi munká a ke észe ben és az épí kezéseken. So ompón innen és úl KRISNA-VÖLGYBE VALÓ BEKERÜLÉS FOLYAMATA Ebben a ejeze ben az a szabály endsze p óbálom el ázolni, amely a ölŐybe aló beke ülés ille e a ölŐyben oly a o éle alapjá jelen i. Fon os 4 www.ksh.hu (A le öl és dá uma: 2010. szep embe 13.) 62 VARGA JUDIT „Szó al uŐyanúŐy csinálok szin e minden , min i a a mon. Az, hogy a so ompó másik oldalán aŐyok a őa madik őázban, az nem eŐy naŐy á olsáŐ. És a ól méŐ ényleŐ uŐyanúŐy ö énik szin e minden napom. Leőe , őoŐy an á amom, leőe , őoŐy an mosóŐépem, de uŐyanúŐy nem őasználok például kemikáliáka , aŐy uŐyanúŐy p óbálom Őyako olni a K isna- uda minden észé , min aőoŐy i Őyako- olják a őí k, és őá uŐye az is eŐy on os szempon , őoŐy nem is mindenki ud például i élni K isna- ölŐyben és nem is mindenki élőe i K isna- ölŐyben. […] Teőá én nem é zem maŐam iŐazából sok szempon ból külssnek. Teőá én az gondolom, hogy aki kin lakik i a aluban, az is mindenben ész eőe , és uŐyan- úŐy minden csinálőa . UŐyanúŐy, min aőoŐy eŐy ben lakó bőak a. De naŐyon nem sze e em olna soőa sem ilyen külss lenni.”12 A K isna- ölŐyi éle é azé jelen a allás őí ei számá a eŐy elé end cél , me a ölŐyben ud leŐinkább meŐ alósulni eljes alójában a allás Őyako lása. Nemcsak a ilozó iai, őanem Őyako la i észe is: az ön enn a ás, a Őazdálkodás, a eőenek és ök ök isz ele e, a allási ideolóŐia eŐysze e Őyako olőa ó. A észegy- séŐekbl összeáll a endsze . A kö e kez ábláza az 1999- l 2010-iŐ e jed idszakban zajló lé szám- ál ozás mu a ja be,13 amelybl kiol asőa juk, őoŐy é ek e lebon a őány K is- na-őí  él K isna- ölŐyben, SomoŐy ámoson és összesen mindké e üle en. A kezde ben őuszonö -őa minc bl álló közösséŐ, ami 1993-ban a e üle meŐ á- sá lása u án nekilá o a a mŐazdasáŐ kialakí ásáőoz, az ez ed o duló a meŐnéŐy- sze ez e aŐjainak számá , íŐy az 1999-ben méŐ 79  számláló csopo 2000- e má elé e a száz s lé számo . Ekko a SomoŐy ámos e üle én él őí k száma méŐ nem ol jelen s, ám lá őa juk, őoŐy eŐyik é l a másik a k is meŐké sze- ezd ek, 1999-ben 11-en, 2000- e má 21-en él ek a aluban. A 2000-es é l maŐabiz os nö ekedés iŐyelőe  meŐ mind a ölŐyben, mind a aluban. 2004 e- kin őe  a csúcspon nak, amiko a őí k összlé száma elé e a 176  . Ebben az é ben ol K isna- ölŐynek eddiŐ a leŐ öbb lakója, 152 . Az u ána kö e kez kis isszaesés kö e en a 2010-es ada meŐközelí i a 2004-ben elé csúcso . A SomoŐy ámoson él K isna-őí k lé száma 2001- l minden é ben á laŐ néŐy-ö  el Őya apszik. Vannak közülük olyanok, akik id el beköl öznek a ölŐybe, de őelyük e olyama osan újabb őí k é keznek. EŐy közösséŐ akko ud őosszú á on ennma adni, ha a agjai gondoskod- nak az újabb Őene áció u ánpó lásá ól. A ábláza ál al bemu a o 11 é ben a 2008-as é mondőa ó eddiŐ a leŐe edményesebbnek ebbl a szempon ból, ekko nyolc Őye mek jö iláŐ a. Összesen 19 18 é ala i kisko ú él a ölŐyben, a alu- ban pediŐ 11 Őye mek szá mazik K isna-őí k l, eŐyü esen a leŐ ia alabb Őene- 12 S.Á. 2009. áp ilis 1. − In e jú 13 A 2010- e ona kozó ada ok méŐ nem ekin őe ek éŐleŐesnek, a ábláza az áp ilisiŐ ö én lé szám ál ozás mu a ja. SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 63 áció eőá 30  esz ki. A ku a ás ideje ala 5 á andós n ol a ölŐyben, akikbl őá man 2010-ben, ke en 2011-ben őoz ák Őye meküke iláŐ a. ÚŐy gondolom, ez a lé szám biz os u ánpó lás a má eleŐend leőe , őa a Őye mekeke sike ül a közösséŐnek meŐ a ani – amié meŐ is esznek minden , például külön iskolá őoz ak lé e, aőol − a NAT-ban meŐőa á ozo kö elez á Őyak és anyaŐ melle − az ok a ók az ál aluk oly a o éle mód ól és a allás anainak alapjai ól adja á udásá a ia aloknak. Tá sadalmi jelzők – ő 1999 2000 ..01 ..02 ..03 ..04 ..05 ..06 ..07 ..08 ..09 ..10 K isna- ölŐyben lakó őí k 79 100 114 143 140 152 145 132 131 121 129 136 Somogy- ámoson lakó őí k 11 21 10 15 18 24 25 30 34 30 34 38 Gye ekek szüle ése 0 0 3 2 3 4 0 1 1 8 5 3 Összlé szám 90 121 124 158 158 176 170 162 165 151 163 174 1. ábláza . 1999–2010 közö i ada ok a K isna- ölgy igazga ósága ál al készí e nyil án a ásból. HATÁROK A TÉRBEN EŐy so ompó jelen ése ál alában eŐyé elmű: el álasz , előa á ol minke a- lami l, a ól a e üle l, melynek őa á á jelzi, alamin összekö i azoka a e üle- eke , melyeknek őa á án áll. A K isna- ölŐy bejá a ánál álló so ompó azonban el e e e bennem a ké dés , ajon i milyen mé ékben kell komolyan enni az eŐyes e üle ek eŐymás ól aló el álasz ásá , és ulajdonképpen mike őa á ol el eŐymás ól ez a émka . Mennyiben jelen ényleŐes el álasz ó pon o és mennyi- ben szimbolikus a jelen ése? Ezek a ké dések újabbaka Őene álnak, melyek má nemcsak a so ompó a ona koznak, őanem K isna- ölŐy eŐész e üle é e: őol an K isna- ölŐy őa á a, milyen é elemben an őa á a, és eŐyál alán an-e ha á a? Geo ge Simmel Híd és aj ó című esszéjében (Simmel 1909) a őa á ke s je- len ésé ké me a o a seŐí séŐé el mu a ja be, melyek mindiŐ eŐysze e jelennek meŐ a őa á oŐalmában. A őíd az eŐyesí és jelképe, összekapcsolja a ké e üle e , ami közö alálőa ó. Az aj ó – ese ünkben so ompó − min őa á á kelőely jele- nik meŐ, őiszen ké leőe séŐes állása (zá a aŐy nyi a) szabályozza a kin és ben közö i á amlásoka . A őa á eőá eŐy ell a őíd é én ösz önzi, más ell az aj ó ál al szabályozza a külön éle mozŐásoka . AőoŐy Bö öcz oŐalmaz: „A őíd és az aj ó – a kapcsolódás és a kizá ás aŐy á enŐedés – loŐikája mindiŐ eŐyü és 64 VARGA JUDIT eŐysze e jelenik meŐ a őa á oŐalmában. A őa á : aj ókkal elsze el őíd” (Bö- öcz 2002: 135). Simmel elméle é el kapcsola ban azonban el eőe  a ké dés, őoŐy a őíd me a o ája nem elesleŐes elem e a őa á maŐya áza ako . Hiszen őa az aj ó nyi a áll, akko az önmaŐában eŐy őíd, me összekö i az ál ala el álasz- o e üle eke , míŐ őa zá a an, akko ala képez közéjük. Jó példa e e a á ak le- és elnyi őa ó aj aja. Ha lee esz ik, őida képez a á á ok ölé, őa el onják, be- lesimul a alba. Teőá maŐa az aj ó eŐyben a őíd és a meŐállás pa ancsoló őa á . A so ompó ál al a őa á eőá előa á ol eŐy jelleŐze es á sadalmi-kul u ális ulajdonsáŐokkal endelkez e üle e . Jelen ese ben, eŐy a őazai kul ú á ól e  el- jesen el é , másik kul ú á Őyako ló közösséŐ éle e é álasz ja el a öbbséŐi á - sadalom ól. Azonban ma má nemcsak K isna- ölŐy e üle én, őanem a so om- pón kí ül, SomoŐy ámoson is sok K isna-őí  él, ezé a om on osnak meg- izsŐálni a so ompó jelenleŐi (szimbolikus) unkciójá . Azoknak a őí knek a meŐjelenésé el, akik má nem a szo osan e K isna- ölŐy őa á ain belül, őanem „kin ” laknak, előal ányul a so ompó eŐyé elmű el álasz ó sze epe. Hiszen akik kin annak, uŐyanolyan elkö eleze ek leőe nek K isna i án , min akik a ölŐy- ben laknak: szin e eŐész napjuka a ölŐyben öl ik, uŐyanazoka az el eke all- ják, min a ben iek, a különbséŐ eŐyes ese ekben ényleŐ csak annyi, őoŐy lak- helyük a so ompón kí ül alálőa ó. A so ompó kijelöli a bejá a o , aőol be leőe menni K isna- ölŐy maŐán e ü- le é e, a a a 266 őek á os e üle e, aőol a K isna i án elkö eleze őí k közös ideolóŐia alapján élik mindennapjaika , minél inkább ö eked e eŐy őosszú á on enn a őa ó, önellá ó á sadalom lé eőozásá a, melynek eŐyik on os eleme a kö nyeze uda os bioŐazdálkodás, alamin a szen álla oknak a o eőenek és ök ök a ása. A kö nyeze uda os Őazdálkodás SomoŐy ámoson is meŐjelenik, a kin lakó bőak ák szin e mindeŐyike e mel eŐy ke és zöldséŐe , Őyümölcsö a őázaka kö ül e  ke ekben. A eŐysze men esséŐ má e mésze essé ál kö- ükben, anácsoké , különböz p ak ikáké pediŐ bá miko o dulőa nak a K isna- ölŐyi bioke észe őez. A őa á eőá ebbl a szempon ból sem kell szi- Őo ú álasz ópon nak ekin enünk. Fon osabb szempon azonban az, őogy egy e öbb őí  köl özik SomoŐy ámos a, melynek köszönőe en K isna- ölŐy őa á a eŐy e inkább elmosódik, olyama osan alakul, s őúzódik ki elé, SomoŐy ámos e- üle ei maŐába ol asz a, nö el e ezzel K isna iláŐának e üle é . SomoŐy á- mos ezé K isna- ölŐy és a „kül iláŐ” közö i „köz es iláŐ”-nak ne ezem, ahol eŐy e inkább meŐ alósulnak a K isna- ölŐyi éle o ma eŐyes elemei. TényleŐes el álasz ó pon o csak abban az é elemben kép isel má a so ompó, őoŐy kijelö- li az a e üle e , ami a csopo maŐán e üle e. Több őí  sze in a őa á csak az anyaŐi iláŐ ól aló elzá kózás es esí i meŐ, őiszen maŐa a allás Őyako lása a- lamin a kö nyeze uda os éle mód bá őol másőol oly a őa ó, nem csak K isna- SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 65 ölŐyben. Az mondőa juk eőá , őoŐy az aj ó, azaz a so ompó olyama osan nyi a áll a K isna-őí k számá a. ElenŐedőe e len azonban meŐ izsŐálni a őí k iszonyá a nem őí kkel is, őiszen i eŐy olyan ese el állunk szemben, aőol a őa á nem csak ké kompo- nens álasz el eŐymás ól. EŐy ész annak azok a őí k, akik a ölŐyben laknak, más ész annak azok a őí k, akik kin laknak és őa mad ész annak azok, akik nem K isna-őí k. A en iekben a ölŐyben él és a kin i őí k kapcsola á i- Őyel em meŐ, és a a a kö e kez e és e ju o am, őoŐy a köz ük őúzódó őa á , a so ompó el álasz ó sze epe eŐy e inkább előal ányul. A kö e kezkben bemu a- om a nem K isna-őí  lakosok iszonyá a K isna-őí ké el. A ben i és a kin i őí ke i eŐy őalmazkén á Őyalom, őiszen uŐyanaz a allási ideolóŐiá és éle módo kép iselik, és min lá uk, a köz ük őúzódó őa á szin e meŐ sem jele- nik a mindennapi Őyako la ban, mi el a kin i őí k naŐy észe ben öl i minden napjá a ölŐyben. A őa á a nem K isna-őí k számá a is á já őa ó bizonyos el é elek melle . Ha „ideŐen” lép a e üle e, akko á is ona kozik néőány alap e  szabály, ezek közé a ozik például, őoŐy a ölŐy e üle én nem szabad őús oŐyasz ani, doőá- nyozni, alamin a emplom épüle ében cipben közlekedni. Az so ompó eőá nyi a áll a öbbséŐi á sadalom számá a is, a őí k on osnak a ják ideolóŐiáju- ka , éle módjuka minél öbb embe el meŐisme e ni, ezál al a K isna- uda o népsze űsí eni. MeŐp óbálják meŐ alálni az összes olyan kapcsolódási pon o a öbbséŐi á sadalommal, ami méŐ összeeŐyez e őe  allásukkal. A allási u iz- mus má a eŐyik  e ékenyséŐükké ál , az ideŐen o Őalmi észleŐ iskolákkal, nyuŐdíjas klubokkal és különböz sze ez i odákkal a en kapcsola o , ami- nek köszönőe en é en e kö ülbelül 15.000 lá oŐa ó já a K isna- ölŐyben. A nyi a a ási idben, a belép ejében ideŐen eze éssel aŐy anélkül bá ki meg- ekin őe i a ölŐyben olyó éle e . A u izmus a őí k számá a a allás ői de ésé szolŐálja, az ideŐen o Őalom ejlesz ése és a PR e ékenyséŐek kapcsán lá őa ó á álik, őoŐy K isna- ölŐy az „eŐysze ű éle , emelkede Őondolkodás” szloŐenjé el ellen é ben a 21. század leŐmode nebb eszközeiőez nyúl annak é dekében, őoŐy allásuka , éle módjuka népsze űsí sék.14 Kö es Ka alinnál ol asőa juk, őoŐy a őí k számá a az „amúŐy maximálisan üzle i jelleŐŐel működ ideŐen o Őalom eőá azál al leŐi imálódik, őoŐy a K isna- uda ői de ésé szolŐálja, enŐe eŐ em- be el meŐisme e i az …” (Kö es 2001: 58). A őa á , mely K isna-őí  és nem K isna-őí  közö őúzódik, ideolóŐiai, éle módbeli és iden i ásbeli őa á . IdeolóŐiai, me a közösséŐ eŐy meŐőa á ozo allási endsze el ei alapján éli éle é , éle módbeli, me eŐy uda os, önellá ás a ö ek , a allás el ei el szin én szo osan össze üŐŐ eŐysze ű éle e oly a nak. 14 Ezzel a émakö el Kö es Ka alin szakdolŐoza a észle esen oŐlalkozik (Kö es 2001). 66 VARGA JUDIT És éŐül iden i ásbeli, őiszen a őa á kijelölése szo osan kapcsolódik az önmeŐőa- á ozás ké désé el. „Ha a csopo sajá maŐa jelöli ki a sajá őa á ai , akko a őa á - jelek eŐyú al iden i ikációs bázisul is szolŐálnak.” (Bindo e 2004: 31), őiszen „a őa á kijelölése nem jelen más , min bizonyos csopo a jellemznek a o is- mé ek ki áloŐa ásá a endelkezés e álló á sadalmi ka eŐó iakészle bl, alamin ezek uda osí ásá és in e nalizálásá ” (Bindo e 2004: 31). A K isna-őí k e  el- jesen el é  iden i ással endelkeznek a SomoŐy ámoson él, nem a mozŐalomőoz a ozó lakosokőoz képes . A aluban a K isna-őí k meŐjelenésé el ké ellen é es iláŐképpel endelkez közösséŐ ke ül eŐymás mellé: az eŐyik oldalon alálőa unk eŐy, a á osi oŐyasz ói min áka kö e ni áŐyó alusi közösséŐe , a másik oldalon pediŐ eŐy eŐysze ű és uda os éle módo oly a ó allási csopo o . Az ellen é ek ellené e a ké közösséŐ éle e szo osan összekapcsolódik, Ba a- bás Má é á iláŐí a a, őoŐy „az eŐész őelyze pa adoxoná az adja, őoŐy a izikai ejldés el e , a őaŐyományos- e mésze es iláŐképe köz e í  allási csopo je- lenlé e naŐymé ékben indukálja a alu lakossáŐának ŐazdasáŐi, in as uk u ális nö- ekedésé ” (Ba abás 1997: 9). A K isna- ölŐy ál al lebonyolí o u izmus é én a alu őí ne é is maŐukkal iszik az idelá oŐa ó u is ák, alamin a ölŐyben éŐez- őe  alkalmi munkák leőe séŐe is a alu lakosainak ŐazdasáŐi őelyze é ja í ja. Azok a somoŐy ámosi lakosok, akik nem a oznak a Ha e K isna mozŐa- lomőoz, el é  néze eke allanak a alujukban él közösséŐ l. Vannak, akik el- lenszen el o dulnak eléjük, és eŐyál alán nem a ják jónak jelenlé üke , és annak, akik leőe séŐe lá nak abban, őoŐy ez a számuk a ideŐen csopo elepü- lésük e köl özö , é ékelik és el oŐadják a közösséŐ el ei . A lakosok öbbséŐe eŐyál alán nincs isz ában a K isna allás mélyebb ilozó iai anai al és az ál aluk oly a o éle mód jelen séŐé el. ÚŐy Őondolom, őoŐy annak ellené e, őoŐy ké ellen é es éle i elű közössé- Őe alálunk uŐyanazon a e üle en, id el eŐy e közelebb ke ülnek eŐymásőoz. EŐyikük á adőa ja udásá a másiknak, s közös össze oŐással biz os jö  e em - őe nek maŐuknak. Az össze oŐás a má sze eze ek is alakul ak, melyek p óbál- ják a ké közösséŐe eŐymásőoz közelebb őozni. A 2008-ban meŐalakul Öko- ölŐy alapí ány, mely öbbek közö a á sadalom szélesebb kö ének kö nyeze - uda os ne elésé e ö ekszik, és a méŐ alakulóban le  SomoŐy ámosé EŐyesü- le közös célja K isna- ölŐy és az  be oŐadó elepülés, SomoŐy ámos kapcsola- ának elmélyí ése, elsso ban a alu kö nyeze uda os ejldésé a a szem el . „Sze e nénk, őoŐy SomoŐy ámos eŐy olyan alu á áljon, ami mind Magya o száŐ, mind az eu ópai közösséŐ számá a példa é ékű a enn a őa ósáŐ szempon jából. Sze e nénk, őoŐy minél inkább a enn a őa ó állapo o p óbálja meŐ meŐközelí eni, bemu a ni, ük özni, a a eŐy példá mu a ni.” SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 67 – oŐalmaz az eŐyik eze .15 A közös eŐyü működés a 2010-es álasz ások e edménye is meŐkí ánja, őiszen az ö s SomoŐy ámosi önko mányza ba őá om K isna-őí  is beke ül , íŐy a alu és a ölŐy o ábbi so sa eŐy e inkább közös ú on eze . Az Őondolőa nánk, őoŐy eŐy kin lakó K isna-őí nek öbb kapcsola a an a nem őí  őelyiekkel, őiszen méŐiscsak eŐymás melle , elük szomszédos őá- zakban élnek. Azonban a e epen sze ze apasz ala ok és az ez i ányú ké dése- im e kapo álaszok az mu a ják, őoŐy a kin i őí k sem a anak enn különö- sebben szo os kapcsola o a őelyiekkel. Mi el a őí k idejük naŐy észé a ölŐy- ben öl ik, a közösséŐben alakí ják ki eŐymás közö a szükséŐes kapcsola oka , és a somoŐy ámosiakkal csak szomszédi iszonyban annak. A kö e kez in e jú- észle ben eŐy kin lakó őí  a a a ké désem e álaszol , őoŐy a aluban él nem K isna-őí kkel an-e kapcsola a. „Akik nem k isnások, olyanokkal nincs […] iŐazából olyanokkal nincs. Há bejá ok dolŐozni, azokkal az embe ekkel aŐyok kapcsola ban, úŐyőoŐy nem alakul ki semmi éle különösebb kapcsola .”16 A k isnás közösséŐ azonban szilá dan meŐ e e e lábai SomoŐy ámoson, ami a öbb őelyi lakosban meŐ oŐalmazódó élelem is bizonyí . Néőány alusi a - ól a , őoŐy eŐy-ké é en belül a K isna-őí k öbbséŐbe ke ülőe nek a elepü- lésen. A őelyiek a ól is panaszkodnak, őoŐy a kö nyez elepülések ke k isnás alukén emleŐe ik, a lakosoka pediŐ icceld e k isnásoknak ne ezik (Ba abás 1997: 11). BELS HATÁROK A K isna- ölŐy e üle én belül is el edezőe ek különböz őa á ok, melyek á lépéséőez naŐyon sziŐo ú el é eleknek kell eleŐe enni, s melyek á lépésé e csak eŐyes őí k annak előa almaz a. É dekes közelebb l meŐ izsŐálni a emplom épüle é , melyben öbb ilyen őa á is alálőa ó. MaŐa a emplom is eŐy olyan hely, melybe, őa belépünk, é ezzük, őoŐy eŐy másik é be é kez ünk, aőol bizonyos iselkedési szabályoka be kell a anunk. Csé al ay Zol án köny ében ol asőa unk ö iden eŐy ame ikai pszicőolóŐus, R. Ba ke beha io se ing ogalmá- ól, misze in „a é ben olyan speciális eŐyséŐek – beha io se ing-ek – alálőa ók, amelyek min egy el e p oŐ amozzák iselkedésünke . Ez ulajdonképpen eŐy meŐőa á ozo isel- kedési mód, és eŐy ado kö nyeze összjá ékából szá mazó mili. Ez a mili meg- őa á ozo maŐa a ás a kö elez mindenki , aki csak ele kapcsola ba ke ül” (Csé al ay 1994: 19). 15 R.K. 2010. május 5. 16 M.I. 2009. má cius 31. 68 VARGA JUDIT Nemcsak iselkedésünk, őanem őanŐula unk is eŐybl meŐ ál ozik, őa eŐy zajos u cá ól eŐy emplomba lépünk. ÍŐy an ez K isna- ölŐyben is, aőol a emplomon kí ül is csendes K isna-őí k méŐ őalkabbak és issza oŐo abbak lesznek, őa belépnek a szen őely e. A emplomban aló iselkedés szabályai a kö e kezk: cip el senki nem lépőe be – élen padló ű és seŐí i ez az elí ás be a ani, a- lamin papucsoka alálőa unk a bejá a nál az idelá oŐa ó u is ák számá a. A emplomba a nk számá a nem illik belépni ede len állal és boka ele é  szoknyában. A leŐinkább ész e eőe  szabály azonban a é iak és a nk elkülö- ní ése, mely öŐ ön a bejá a nál meŐjelenik: a é iak jobb oldalon, a nk balolda- lon közlekednek ki és be. A emplomszobában zajló sze a ásokon is sziŐo úan elkülöní e őelyezkednek el, az ol á ól jobb a a nk, bal a a é iak. É kezésnél a ké nem elkülönül e ül a öldön, jobb oldalon a é iak, baloldalon a nk. A emplomon belül az ol á és a konyőa so olőa ó méŐ azokőoz a on os e- ekőez, melyek őa á ainak á lépésé e nem minden őí  an előa almaz a. Az ol- á on ille e az ol á möŐö el éŐzend elada oka csak azok a K isna-őí k é- Őezőe ik, akik az ol á szolŐála a joŐoslu ak. k mosda ják, öl öz e ik az ún. mú ika (is en áb ázoló szob ok), és különböz eŐyéb í usokkal endsze esen isz ele üke ejezik ki nekik. A emplomban ké konyőa alálőa ó: az eŐyik a mú i-konyőa, aőol kizá ólaŐ K isna és pá ja, Rádőa áni számá a állí anak el é eleke , melyeke az án i uáli- san elajánlanak a mú iknak. A másik konyőában a őí knek készülnek az é elek (melyeke el oŐyasz ásuk el szin én elajánlanak K isnának). A konyőákba csak azok a őí k lépőe nek be, akik az é eleke készí ik, de ájuk is sziŐo ú szabályok ona koznak. Néőány ezek közül: alap e  k i é ium a isz asáŐ, ezé le ü öd e leőe csak belépni, a nk a mens uáció ideje ala eŐyál alán nem meőe nek be, alamin mindiŐ kö elez a eje kend el be edni. A mú i-konyőában méŐ sziŐo úbb szabályoka kell be a ani, melyek elí ják, őoŐy miőez szabad őozzá- é ni, milyen man áka (imáka ) kell közben elmondani, alamin a isz álkodás is sziŐo úbb el é elek közé szo í ja. Lá őa juk eőá , őoŐy a emplom épüle én belül milyen ma káns őa á ona- lak annak, melyek á lépési el é elei mindenki számá a kö elez be a ani. A men ális é izsŐála a Az 1960-as é ek l kezd e öbb udományáŐban a é új aj a izsŐála a jele- nik meŐ. A öld ajz, a pszicőolóŐia, a nyel észe és a á sadalom udományok, el- sso ban a kul u ális an opolóŐia e üle én eŐy e öbben kezdenek oŐlalkozni az embe i uda a almak é e ona kozó izsŐála á al. A kul u ális an opolóŐi- ában az ö enes-őa anas é ekben lezajló s uk u alis a és koŐni í o dula őa á- SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 69 sá a a é e ona kozó ku a ások a is új szemléle álik jellemz é. Az új elméle- ek szakí anak az addiŐi é szemléle el, mely a e e eŐy állandó, ál oza lan kép- zdménynek ekin e e (Le enyei 2006: 157–158). Edwa d T. Hall 1966-ban megjelen , Rej e dimenziók (1978) című köny e az eŐyik leŐisme ebb an opolóŐiai jelleŐű munka, mely az éllények kö nyeze e ona kozó, kul u álisan meŐőa á ozo udásá al, kommunikációjá al, ille e é - őasznála á al oŐlalkozik. Hall a különböz embe i kul ú ák és közösséŐek é - és időasznála ának eŐymással össze üŐŐ izsŐála á a a p oxemika ki ejezés eze i be. Köny ében őanŐsúlyozza, őoŐy az embe és kö nyeze e szo os kölcsönőa ás- ban áll eŐymással, amibl a a a kö e kez e és e ju , őoŐy bá minden embe uŐyanazokkal az é zéksze ekkel sze zi a iláŐ ól apasz ala ai , a é é zékelés méŐis kul ú ánkén naŐyon el é  leőe . A kul ú a eőá meŐőa á ozza iselkedé- sünke , Őondolkodásunka , lá ásmódunka . Hasonlóan naŐy jelen séŐű eŐy másik udomány e üle l szá mazó ku a ó köny e, az ame ikai épí ész Ke in Lyncő The Image o he Ci y című munkája, mely 1960-ban jelen meŐ. Lyncő empi ikus módon izsŐál a különböz á osok sze - keze é , kö nyeze é . Bos on, Los AnŐeles és New Je sey lakói ké e meŐ, hogy emlékeze bl ajzolják le á osuka . A sze z elsso ban á osépí észe i és á os- ejlesz ési szempon ok alapján elemez e az elkészül ajzoka , és meŐállapí o a, őoŐy különböz á osok, á os észek izuálisan el é  módon é elmezőe ek. A é ö külön éle elemé különí e e el a izsŐála so án: ú onalak, őa á onalak, csomópon ok, jól előa á olőa ó e üle ek és jelképpé ál objek umok. Az épí ész ku a ásának célja, a minél inkább á ekin őe , „ol asőa ó” á os meŐ e em ése ol (Csé al ay 1994: 287–298). 1973-ban jelen meŐ Robe M. Downs és Da id S ea közös mű e, Cogni i Maps and Spa ial Beha io : P ocess and P oduc s címmel. A köny ben új oŐalma e- ze be a sze zpá os, a men ális aŐy koŐni í é képezés oŐalmá : „pszicőolóŐi- ai olyama ok so oza ából álló olyama , amely meŐjeŐyzi, kódolja, ak á ozza, előí ja és dekódolja a mindennapi é beli kö nyeze e ona kozó in o máció ” (Le enyei 2006: 149). A sze zk a koŐni í é képezés őá om  sajá ossáŐá eme- lik ki. Elskén , a koŐni í é képezésőez szükséŐünk an bizonyos mennyiséŐű kö nyeze i in o máció a, amelye é zéksze einkkel sze zünk meŐ a kö nyeze el aló állandó in e akció olyamán. Másodszo , a éŐ elen számúnak ekin őe  in- o mációk közö sajá os ö énysze űséŐek alapján szelek álunk. Ha mad ész pediŐ, a beŐyűj ö in o mációka a meŐlé  uda i a almakkal újsze űen s uk- u ál a eŐy bels képpé alakí juk. A koŐni í é képezés eőá – mondja Downs és S ea – „eŐy in e ak í , szelek í és s uk ú a e em  olyama ” (Csé al ay 1990: 64–65). A maŐya szaki odalom el é  módon őasználja a men ális é kép és a kog- ni í é kép oŐalmá . EŐyes sze zk szinonimakén kezelik a ké ki ejezés , 70 VARGA JUDIT mások ké külön doloŐnak a ják. Le enyei például eŐy kalap alá eszi a ké o- Őalma , Csé al ay Zol án iszon ki ej i, őoŐy a men ális é kép nem eŐyezik a koŐni í é képpel, „jó al ke esebb annál, csupán é képi szemlél e ése mindan- nak, ami alakinek a koŐni í é képé l meŐ ud unk” (Csé al ay 1990: 18). A koŐni í é képek annak a udásnak az összesséŐé a almazzák, mely a é ben aló eliŐazodásőoz szükséŐes, eőá kollek í kul u ális udás , személyes élmé- nyeke , benyomásoka , cselek ési, é őasznála i szabályoka . Le enyei László alá- ló meŐ oŐalmazásá al, „a koŐni í é képek olyan uőa oŐasok, amelyek e álo- ga o emlékeinke biŐŐyesz őe jük” (Le enyei 2006: 612). A men ális é kép en- nek a komplex udásnak eŐy kis szele e, melye eŐy ado pillana ban leképez az eŐyén. A men ális é képek eŐyik on os jellemzje a szubjek i i ás. A é beli iláŐ sajá meŐ apasz alásá ük özik issza, szubjek í a almaka jelení enek meŐ, melyek a é kép ajzoló éleményé es esí ik meŐ. A kö ülö ünk lé  é l min- denki másőoŐy Őondolkodik, a é olyan elemei a ja on osnak eŐyikünk, ame- lye másikunk meŐleőe , ész e sem esz. Ebbl ki olyólaŐ uŐyana ól a őely l mindeŐyikünk más képe es , más elemeke emel ki, me az észlel in o máció- ka mindenki sajá é ék endsze éőez iŐazí ja és íŐy alakul ki eŐy sajá os s uk ú a. A men ális é képek másik alap e  jellemzje, őoŐy el é nek a alósáŐ ól, a ány alan mé e eke , o z kö onalaka mu a nak a pon os mé számokkal dol- Őozó é képekkel ellen é ben. Az el ál ozások ellené e ezeken a é képeken köny- nyű kiiŐazodni. Ku a ásom észé képez e eŐy, a men ális é képezés módsze é alkalmazó izsŐála , melyben K isna- ölŐyben lakó őí ke alamin „kin ”, SomoŐy ámo- son lakó őí ke ké em meŐ a a, őoŐy ajzolják le az a őelye , aőol élnek. A a ol am kí áncsi, ajon a nem K isna- ölŐyben lakó őí k is áb ázolják-e majd é képükön K isna- ölŐye . A ké dés azé a o am é dekesnek, me élnek SomoŐy ámoson olyan K isna-őí k is, akik nem a ölŐyben dolŐoznak és kü- lön éle okok mia naŐyon i kán lá oŐa nak el oda. Fel é elez em azonban, őoŐy k is meŐjelení ik majd K isna- ölŐye men ális é képükön, őiszen alamilyen szempon ból méŐiscsak on os nekik, őoŐy a közelében élnek. Az is é dekesnek a o am meŐ iŐyelni, őoŐy a ölŐyben lakó őí k ajon áb ázolják-e a „kül ilá- Őo ”, aŐy csak K isna- ölŐy e üle é . A őa madik ké dés, ami e a álasz ke es- em, őoŐy a 266 őek á os e üle bl mennyi isme nek, mennyi já nak be a őí k nap, min nap, mi számuk a az a alódi éle é , aőol mindennapjaika élik. HoŐy e e a ké dés e álasz kapjak, a a ké em ke , jelöljék be az ál aluk készí e é képen, őoŐy milyen ú onalakon közlekednek ál alában. ÚŐy Őondolom, őoŐy ezek e a ké dések e a men ális é képezés seŐí séŐé el alálőa am meŐ leŐeŐysze- űbben a álasz , mi el ezzel a módsze el el edőe ek a közösséŐek és az eŐyé- nek é őez kapcsolódó kö dései. SOROMPÓN INNEN ÉS TÚL – KRISNA-VÖLGY SOMOGYVÁMOSON 71 1. kép. men ális é kép. 27 é es n. SzolŐála őelye: zöldséŐke . Lakőely: ké és él é e él K isna- ölŐyben. Fon osnak a o am méŐ néőány in o máció meŐ udni a ajzolók ól, ezé a ki öl end papí ok áké dez ek nem e, éle ko a, lakőely e (K isna- ölŐy aŐy SomoŐy ámos), őoŐy mió a lakik az ille  azon a őelyen, alamin a be öl ö munkakö e. A munkakö azé on os isme nünk, me az is naŐymé ékben meŐőa á ozza, őoŐy ki mekko a szele é já ja be nap, min nap a K isna- ölŐyi e- üle nek. EŐy őí , aki például a eőenésze ben dolŐozik, elada ából akadóan jó al naŐyobb e üle e já be, ellen é ben eŐy olyan őí  el, aki a emplomban dolŐozik és szin e eŐész nap ki sem lép onnan. Az is naŐymé ékben be olyásolja a men ális e ekben aló Őondolkodás , őoŐy ki mennyi ideje lakik eŐy e üle en. Aki éŐó a, öbb é e-é izede él uŐyanazon a őelyen, az nyil án jobban isme i annak elduŐo abb észei is, min eŐy olyan alaki, aki csak pá napja, néőány őe- e é keze új lakőelyé e. IŐaz, jelen ese ben nem eŐy naŐy é l an szó, 78 VARGA JUDIT LETENYEI László 2006 Településku a ás I. Módsze ani kéziköny . Budapes : Új Mandá um – Ráció SIMMEL, Geo ge 1909 B ücke und Tü . In Simmel Geo Ő: Das Indi iduum und die F eihei . Essais. 2–12. F ank u am Main: Fische Taschenbuch Ve lag Hi a kozo in e ne es oldalak h p://k isna olgy.hu/ (A le öl és dá uma: 2010. szep embe 25.) www.ksh.hu (A le öl és dá uma: 2010. szep embe 13.) www.somogy.hu/somogy amos (A le öl és dá uma: 2010. ok óbe 6.) Judi Va ga INSIDE AND OUTSIDE OF BARRIERS – KRISHNA VALLEY IN SOMOGYVÁMOS, HUNGARY Abs ac : K ishna Valley is a peace ul island in he sea o e e yday u moil – s a es hei websi e. The essay discusses in wőa sense őis „peace ul island” de acőes i sel , as an island, om he mains eam socie y, and he kind o communi y i c ea es: whe he i is a s ic ly isola ed one, o a g oup ha g adually ede ines i s sel -se bounda ies and a emp s o coope a e wi h o he membe s o he socie y. Fu he mo e, he s udy examines he li e-wo lds o he de o ees in he K ishna Valley and o hose li ing along he sha ed bo de s o he Valley. I explo es he ela ionships o ming be ween hem, hei in e ac ions, and i also ies o map he na u e o he bo de s be ween he de o ees in he K ishna Valley, he K ishna de o ees in Somogy ámos and he illage s, sea ching also o possibili ies o c ossing hese bo de s. I is poin ed ou in ela ion o he K ishna de o ees in he Valley and hose in he illage ha he use o space in e e yday p ac ice di e s om őe de o ees’ men al pe cep ion o space. Tőe di e ences in őe li e s yle o he de o ees in he Valley and o hose in he illage a e also discussed, as well as he p ocess o and g ounds o se ling in he Valley, and he easons why some de o ees p e e li ing ou side, in Somogy ámos, ins ead o li ing inside, in he Valley. Keywo ds: K ishna Valley, use o space, bo de s, men al mapping Mon ázs Czúcz Judi Jagodics Edi Fa kas Judi Ka dos E elka Kilián Im e Kun And ás Pőcze Vilmos Zaja Pé e Öko alu – Sike ? Kuda c? Leőe őséŐ? Öko alu közösségek: GalŐaőé ízi Öko alu, Gömö szőlős, Gy  , K isna- ölŐy, MaŐ al a, Má iaőalom Bio alu, NaŐyszékelyi közösséŐ (KÖRTE), O mánsáŐ Alapí ány, Sze i Tanyák Szö e séŐe (SZÖSZ), Te mésze es űle mód Alapí ány (TEA, AŐos yán), Visnyeszéplak Kulcssza ak: MaŐya űlő alu Hálóza , meŐalko o közösséŐ, enn a őa ósáŐ, ökolóŐiai lábnyom, ökoŐazdálkodás, meŐújuló ene Őiák, új aőasznosí ás, kö nyeze ba á ecőnolóŐia, ökoépí észe , e mésze , őa mónia, őaŐyományos pa asz i udás, eőe ő adnö ények, éle e o m, eŐysze men es, au onómia, önellá ás, őaŐyomány, Öko- ölŐy, zöldek, k ízis, öko uda ossáŐ, ökospi i uális, élő alu, öko alu Az alábbiakban néőány élemény Őyj ö ünk össze az öko alu-jelenséŐ ől. A áloŐa ás nem aka i ány mu a ni, a éleményeke eljeséŐŐel éle lensze en szemezŐe ük, ezé nem alkalmasak komolyabb konklúziók le onásá a. EŐysze- en csak az sze e nénk meŐmu a ni, őoŐy néőány, a mozŐalomban benne lé ő sze eplő, ille e néőány, a mozŐalma kí ül ől (meŐ) iŐyelő ku a ó mi Őondol a - ól, ami öko alunak ne ezünk. „Az öko alu nem az eŐye len álasz a enn a őa ósáŐi k ízis e, csak eŐy a sok közül – és nekünk minden álasz a szükséŐünk an.” (Ka en Li in, poli olóŐus) Li in, Ka en 2012 A Whole New Way o Li e: Eco illages and he Re i aliza ion o Deep Communi y. h p:// acul y.washing on.edu/li in/ esea ch/A_Whole_New_Way_O _Li e.PDF „Az öko alu- ejlesz és a leŐíŐé e esebb és leŐ on osabb mozŐalom a ö énelem- ben.” (Robe J. Rosen őal, ilozó ia p o esszo ) Fo ás: h p://gen-eu ope.o g/uploads/media/lea le _hunga ian.pd ‘Tőe Eco illaŐe ‘Mo emen ’ is NOT őe Way Towa ds a New Democ a ic Soci- e y.’ (Takis Fo opoulos, poli ikai ilozó us, közŐazdász) MONTÁZS 83 Takis Fo opoulos 2000 The Limi a ions o Li e-s yle S a eŐies: Tőe Eco illaŐe ‘Mo emen ’ is NOT he Way Towa ds a New Democ a ic Socie y. Democ acy & Na u e Vol. 6. Issue 2. 287– 308. „Nem ki onul unk, őanem be onul unk, nem az Is en őá a möŐé, őanem az Is en színe elé, és nem mi oly a juk a úlélési kísé le e , őanem azok, akik a Vá- osban ma ad ak. Gy   és a öbbi maŐya o száŐi öko alu is kicsi olyan, min a maŐya na ancs. A meŐ alósulás kicsi kisebb le , kicsi akóbb, kicsi sa a- nyúbb – de méŐis i an, lé ezik, él. A miénk…” (Kilián Im e, Gy  ) Kilián Im e: Gyű ű ű. Az öko alu na ancsa. „Sze in em enŐe eŐ e edményünk an, de csak azok számá a őasznosí őa- ó, akik á lépnek eŐyik dimenzióból a másikba. Abban a oŐyasz ói dimenzióban, amiben az embe ek élnek, semmi sem őasznosí őa ó abból, ami mi csinálunk. Van eŐy piac a dobőa ó e mékünk, ami eŐy udás, ami e semmi éle ke esle nin- csen. EŐysze en nem aŐyunk e senyképesek a mi Őondolkodásmódunkkal a kul ú a piacán. Az, őoŐy an néőány de iáns embe , beleé e maŐama is a de iánsok kö- zé, aki p óbál alami csinálni, ez a iláŐ olyásán semmi nem oŐ ál oz a ni. Kicsi kis őősök aŐy áldoza ok leőe ünk, aŐy mindke ő eŐysze e.” (Lan os Tamás, O mánsáŐ Alapí ány) A mókuske ék kijá a a. Dokumen um ilm. Készí e ék: Gondos Gábo és si, 2008. „Az öko alusiaka – akiknek jó észe középosz álybeli é elmiséŐi – ál alában e ős e lexi i ás jellemzi: e lek álás a iláŐ dolŐai a, éleménynyil ání ás az ak- uális á sadalmi ké dések ől. A közösséŐ ől aló Őondolkodásuk á sadalomk i i- ka is egyben, amelynek alapja – a mé leŐelő-é ékelő é elmiséŐi Őondolkodás melle – a sajá os szemszöŐ, eŐy aj a al e na í lá ásmód, amely a öbbséŐi ől el- é ő é elmezésé adja a iláŐnak. Ez a lá ásmód és a i d azonban nem kizá ólaŐ az ö ék, az öko al ak ól lá szólaŐ adikálisan el é ő iláŐokban is alálkozőa unk ele. Ez pediŐ az öko alusi disku zus eŐy szélesebb kon ex usba őelyezi. Az öko alu min éle mód-kísé le a kö nyeze i-, á sadalmi- és ŐazdasáŐi p oblémák speciális, adikális kezelésé , a őa almi e ő iszonyok őálójából aló ki- onulási szándéko jelzi és jelen i – méŐ akko is, őa az öko alusiak inkább „be- onuláskén ” é elmezik. Ki onulási szándéko jelez eőá , eŐy olyan éle mód- s a éŐiá , amely azonban iŐen ke esek számá a onzó al e na í a, és méŐ ke e- sebb azok száma, akike nem csak onz, de meŐ is udják az alósí ani. Ily’ mó- don eőá alójában eŐy ma Őinális jelenséŐ ől an szó, méŐis úŐy élem, őoŐy 84 MONTÁZS é demes ele oŐlalkozni: EŐy elől me az öko alusi é ék end izsŐála a – eőá , őoŐy mi ellenében és mi melle jön lé e – jelen á sadalmunk p oblémáinak di- aŐnózisa leőe . Más elől pediŐ eŐy endkí ül é dekes á sadalmi kísé le nek a - om, ami a á sadalom udományok számá a is izŐalmas e epe kínál.” (Fa kas Judi , nép ajzku a ó) Fa kas Judi 2013 „EŐy ál issen sül ánk.” A közösséŐ „mí osza” a maŐya öko al akban. In Mí oszok a mode ni ásban – mode n mí oszok. Bp: MAKAT (meŐjelenés ala ) MONTÁZS 85 K isna- ölŐy A Nép ajzi Lá óha á e számában ké anulmány is oŐlalkozik K isna- ölŐy öko alu al. A endőaŐyó mon ázs e észe – a alu sajá bemu a kozása u án – in- e jú észle ekkel szemlél e i, mikén élekednek a K isna- ölŐyi lakók elepülé- sük ől és mi jelen számuk a az o ani éle .1 KRISNA-VÖLGY BEMUTATKOZIK ALAPÍTÁS, CűLKITZűSEK K isna- ölŐy éppen 20 é e, 1993-ban jö lé e SomoŐy ámoson a MaŐya - o száŐi K isna- uda ú Hí ők KözösséŐe (MKTHK) és a K isna- uda Nemze - közi Sze eze e (ISKCON) kiemel p oŐ amjakén . Fő céljaikén a Védákon – India ősi szen i a ain – alapuló őaŐyomány és kul ú a őazai bemu a ásá , a ka i a- í munka, az ok a ás, a e mésze es éle mód és kö nyeze édelem ámoŐa ásá oŐalmaz uk meŐ. A Védák aní ásai A.C. Bőak i edan a Swami P abőupada, az ISKCON alapí ója isme e e meŐ a nyuŐa i iláŐŐal 1965 és 1977 közö . Az  ins ukciói kö e e eŐy olyan – sze eze en eŐyü mködő – lelki közösséŐ lé eőozásán munkálkodunk, amely az eŐysze  éle mód oly a ásá al eleŐendő idő e em a lelki Őyako la ok éŐzéséőez, s a e mésze el őa móniá- ban biz osí ja a alós szükséŐle eke , az i lakók enn a ásá . A JELEN JelenleŐ 280 őek á e üle el endelkezünk, amelyen őelye kapo Eu ópa legnagyobb aisna a (K isna-őí ő) szen élye, kul u ális in ézmények, sok lakó- épüle , endéŐőázak, iskola, eőenésze , méőésze , bioke észe , Őyümölcsös, le- gelők, szán ók és e dők, alamin eŐy bo anikus ke is. A ája – az e őszakmen- esséŐ el éből akadóan – kíméle es nö ény e mesz ési módsze ekkel, leŐel e ő álla a ással őasznosí juk. Teőenésze ünkben bemu a juk a eőén édelem ősi őa- Őyományá , az ök ökkel aló munka jelen őséŐé . Az i élők eŐe á iánusok, a meŐ e mel ejből, mézből, Őabonából, zöldséŐekből és Őyümölcsökből készí jük é eleinke . GyóŐynö ényekkel és különleŐes sze ekkel is oŐlalkozunk, alamin i áŐke észe ünk is olyama osan ejlődik. K isna- ölŐyben nincsen eze ékes á am, i ó ízszükséŐle ünke a közösséŐ kú jából edezzük. A kele kező szenny íz meŐ isz í ásá sajá nádŐyöké zónás isz í ómben éŐezzük. Akk edi ál isko- lánkban a nemze i alap an e kö e elményein kí ül Őye mekeink m észe i, 1 Az in e júk mindeŐyiké Fa kas Judi készí e e. 86 MONTÁZS zenei és kézüŐyesséŐi ok a ás is kapnak. MeŐ anulnak őzni és Őazdálkodni, meg- isme kednek a lelki Őyako la okkal. Iskolánk 2009-ben ökoiskola minősí és nye . 1. kép. K isna- ölgy, pihenőhely. 2009. Fo ó: Fa kas Judi VENDűGFOGADÁS, BEMUTATÓ TEVűKENYSűG 1996-ban nyi o uk meg az Indiai Kul u ális Közpon és Bio a m kapui , ez kö e ően eŐy e öbb és öbb lá oŐa ó é keze őozzánk. ManapsáŐ é en e 25–30 eze endéŐ kí áncsi K isna- ölŐy e. A mindennapok nyuŐalma melle élénk kul u ális éle olyik. Rendsze esen őelye adunk esz i áloknak, lá ányos indiai és alusi ünnepeknek, kon e enciáknak, őazai és ideŐen nyel  an olyamoknak. Ál alános, naŐy közönséŐe onzó bemu a ó p oŐ amunk a minden é júliusában meŐ endezés e ke ülő K isna- ölŐyi Búcsú (3 nap). Ezek melle – bejelen kezés alapján – ema ikus oŐlalkozásoka is a unk eŐye emi, őiskolai és eŐyéb iskolás csopo oknak, aŐy bá mely más ko osz ály számá a (pl. ö énelem, eőenésze és bioŐazdálkodás émakö ökben). Kun And ás és Pőcze Vilmos SomoŐy ámos, 2013. decembe 8. MONTÁZS 87 VÁLOGATÁS AZ INTERJÚKBÓL „Jöőe alaki, és mondja, őoŐy: jó, őá i k isnások csak beszél ek, őoŐy annak ezek a dolŐok, de mi a bizonyí ék, őoŐy’ udjá ok bebizonyí ani? … űs akko mi az mondjuk: jó, akko mi meŐ alósí juk ezeke a dolŐoka , … egy kis államo ölépí ünk, és az eŐy make . Az eŐy make , és mi az mondjuk a á sada- lomnak, nézzé ek, mu a juk nek ek ez a példá , oŐadjá ok el.” (A. d. 2003) „K isna- ölŐy oldja az az elképzelés , őoŐy a K isna-őí ők csak kopasz sza- ladŐáló embe ek az u cán, akik éppen alami ké ém á Őya összeü öŐe nek. Sokkal eljesebb képe nyúj a K isna- uda ól, a K isna-őí ők éle é ől. A ipiku- san csak allási dolŐok kezdenek á alakulni abba, őoŐy ó, i ke észkednek, és sok minden más csinálnak, ami leőe , őoŐy é demes meŐ anulni.” (R. d. 2009) „Tizenö é e méŐ u csán néz ek ánk, mos iszon eŐy e öbben ké dezik az in ón, őoŐy őoŐyan leőe ideköl özni. VaŐy őoŐyan leőe a mi seŐí séŐünkkel eŐy uŐyanilyen dolŐo lé eőozni. KözösséŐek is jelen keznek ezzel, például ke- esz ény közösséŐ, anulni sze e nének. Me lá ják, őoŐy az alapok uŐyanazok, lá ják, őoŐy sze e jük Is en , és eŐy közösséŐi éle .” (S. d. 2009) „Teljesen meŐ alósí o öko uda os szemléle őosszú á on úŐysem a őa ó enn Is en-közpon ú iláŐkép nélkül. Ez u óbbi ma adék alanul p odukálja a öld bolyŐó al kialakí o pa ne séŐe . Az ökoszemléle e nem kell és nem is leőe le- álasz a kezelni a e em és leŐ elsőbb isme őjének őasznála i u así ásai ól. Is en bolyŐónk a ona kozó őasznála i ú mu a ója ele e ökocen ikus.” (2009) „K isna a lelki iláŐban öko aluban él. A kö nyeze ba á az az jelen i, őoŐy K isna- uda osan élsz K isná al.” (R. dd. 2009). „FJ: Nem ol neőéz a alusi éle ? Hiszen á osból jö él. K. dd.: Nem, nekem naŐyon, komolyan mondom, én ez él ez em, őoŐy nincs illanykapcsolód, őoŐy nincsenek ezek a csúnya konnek o ok és d ó ok a szoba sa kán, és imád am, őoŐy cse épkályőában leőe  eni. űs őoŐy nem néz- nek az u cán, őoŐy őa szá iban éŐiŐmeŐyek, és őoŐy nem kell mindiŐ kicsípe uőában mászkálni, őoŐy embe számba eŐyenek. űn naŐyon él ez em, őoŐy eŐy őó aposóban, eŐy szá iban, és eŐy csada ban meőe ek. A emplomőoz közeli őázban él em, ö ül em, őoŐy eŐysze en ud am élni: eŐŐel elkelek, és má ög- ön udok dzsapázni. Kilép e az aj ón, első ú a emplomba ud eze ni. EŐysze-  éle , abeőo dás, kézzel mosás. NaŐyon sze e em minden . 88 MONTÁZS 2. kép. K isna- ölgy, készül az Öko- ölgy sá o . 2010. Fo ó: Fa kas Judi FJ: Sze in ed a e mésze őez aló iszonyod ál ozo azó a? K. dd.: IŐen, iŐen! A naŐyszüleim ke észek ol ak, édesanyám ke épí ő, de ők nem ud ak á enni, őoŐy ke észkedjek. Nem é dekel . Vá osban lak am, a uőám má kája é dekel , a leŐújabb ecőnikai eszközök, a pénz, buli, ia alsáŐ. A e mésze nem é dekel , nem is oŐlalkoz am ele. Amiko idejö em, au oma i- kusan lá ja az embe , jobban ész e e em a asszal a Őyümölcsös , lá om, őoŐy milyen szépek ezek a i áŐok, csak úŐy benne élni eŐy ilyen szép őelyen, akko meŐmu a ja a e mésze a szépséŐei . űsz e eszi az embe , méŐ őa addiŐ nem is e e ész e. űsz e e e e maŐá elem a e mésze .” (K. dd. 2011) „FJ: ÚŐy őallo am, ős-bőak a aŐy. HoŐy ke ül él ide, őoŐy kezdődö a K isna- ölŐyi éle ed? K. dd.: NaŐyon é dekes, me őoŐy én á osi lány agyok. 1994-ben Si a ám maőa ádzs mond a, őoŐy K isna- ölŐyben maŐasabb szin en oly a ni udnánk a K isna- uda o , jobban beleme ülni, min eŐy á osban. VeŐyes é zelmekkel o- Őad am, de az mond am, őoŐy őa Őu umaőa ádzsomnak ez jó, akko az nekem is jónak kell, őoŐy leŐyen. NaŐyon aŐaszkod am Őu umaőa ádzsőoz, alaőoŐy ins- pi ál az ő lénye, az a uda ossáŐ, az, aőoŐyan mindiŐ nap a készen, és akko … [….] Kondé ban meleŐí e ük a ize , kancsó al ü öd ünk. MONTÁZS 89 3. kép. K isna- ölgy, szán ás. 2007. Fo ó: Fa kas Judi FJ: EŐy á osi lánynak ez sokk leőe e . K. dd.: IŐen, de udod az ol , mindiŐ ke es em az iŐazsáŐo , és amiko megkap am egy K isna- uda os köny e , és akko meŐ iláŐosod am, akko úŐy é ez em, őoŐy ez kell. űs mindiŐ alami, éle emben alami naŐy dolŐo sze e em olna csinálni. űnekesnő nem ud am lenni, me ud am, őoŐy milyen ado sáŐa- im annak, és mik annak ön . Szó al milyen iŐazsáŐ alansáŐok, udod, őoŐy o is a pénz beszél. Valami naŐyo aka am csinálni én is, nem aka am, hogy ez a i- láŐ csak annyi ól szól, őoŐy meŐőázasodj, és Őye eked lesz, és o ülsz a é é elő és mi an. űs akko ez nekem eŐy kiőí ás ol , meŐ ez sze e em olna. űs ak- ko kicsi eŐyes é zelmekkel, de leköl öz ünk, és akko ez az éle o má csinál- uk. űs én mindiŐ lelkes embe ol am. MaŐa a őely is naŐyon ked ező ol . űs az, őoŐy a közösséŐnek uŐyanazok ol ak az é ék endjei, az naŐyon naŐy e ő ado . Vol ak, akik lepe eŐ ek, kies ek. IŐaz, őoŐy én is á osi lány ol am, de sze- e em ezeke a lemondásoka , me jö belőle e ő, isz asáŐ, isz ább le az em- be .” (K. dd. 2011) 96 MONTÁZS 7. kép. Visnyeszéplaki búcsú, ha angláb. 2007. Fo ó: Ha asi Róbe Visnyeszéplak a Zselici e dőséŐ ölelésében ekszik és ez a dombos-lankás áj enŐe eŐ e mésze i é ék őo dozója is ( éde nö ény és álla ajok, előaŐyo Őyü- mölcsösök éŐi áj aj ákkal), ezé kezdeményez e az EŐyesüle má é ekkel ezelő a elepülés is maŐában oŐlaló öbb min 600 őek á os őelyi e üle éde é nyil á- ní ásá . Sajnos ez a kezdeményezésünk méŐ nem zá ul le, mi el számos ke ékkö- ője an a éde é nyil ání ásnak. Az EŐyesüle a ő mo o ja-sze ezője a őelyi kul u ális és spo éle nek is. Rendsze esek a őé éŐi ocimeccsek, de a éŐi maŐya közösséŐi já éknak, a mé á- nak is sok őí e an. Filmklubok, áncőázak, előadások színesí ik a őelyiek éle é . A leŐnaŐyobb Őye mekek má lassan ki epülnek, az iskolás ko el ál ja az önállósáŐ ko a. De minden emény meŐ an a a, őoŐy öbbséŐük ez az u a Visnyeszéplakon oly a ja majd, iss e ő leőel e a elepülésbe. Zaja Pé e Visnyeszéplak, 2013. decembe 8. MONTÁZS 97 Bemu a kozik a NaŐyszékelyi KÖRTE: KözösséŐi Önellá ás a RáőanŐoló Tuda os EŐyü mködés Olyan embe ek aŐyunk, akik eŐyü mködünk az éle különböző e üle ein, seŐí jük és ámoŐa juk eŐymás . A jelenleŐ min eŐy 10 őáz a ás maŐába oŐlaló naŐyszékelyi csopo nyi o : az csa lakozőa , aki eŐye é alapel einkkel; és idő , ene Őiá szakí az ak í ész é el e. Közös álmunk, őoŐy e mésze közeli éle o má alósí sunk meŐ eŐy jól működő, ba á ságos aluban, és lépéseke eŐyünk a közösségi önellá ás elé. 8. kép. Nagyszékely, pe makul ú a alálkozó. 2009. Fo ó: Fa kas Judi TERMűSZETKÖZELI űLETFORMA Po áinkon e mésze sze , eŐysze men es zöldséŐes-Őyümölcsös ke ek kialakí ásán munkálkodunk, áj aj a meŐő zéssel, ŐyóŐynö ényekkel oŐlalko- zunk, aiskoláka őozunk lé e. Kö nyeze uda ossáŐ a, őosszú á ú enn a őa ó- sáŐ a ö ekszünk. Fon os nekünk a íz, a öld, a le eŐő isz asáŐa, naŐy a becsül- jük a biolóŐiai sok éleséŐe , az önsze eződő ökolóŐiai endsze eke . Bá el é ő éle ú jaink annak, mindannyian é deklődünk a ke észkedés i án . Ezen a é en 98 MONTÁZS apasz ala aink mélyséŐe különböző: annak köz ünk a nö ények nyel é jól é ő szaké ők, és olyanok is, akik az első lépéseke eszik a ke ben. Többen naŐy si- ke el alkalmazzák a pe makul ú a módsze ei , és néőányan elindul ak a biodina- mikus Őazdálkodás szellemiséŐének i ányába is. JÓL MKÖD, BARÁTSÁGOS FALU A közösséŐ számunk a kiemelkedően on os, őiszünk az embe i kapcsola- ok e ejében. Sze e jük a alu á sadalmi éle é színesí ő, alálkozás a módo adó p oŐ amoka . Csopo unkon belül iŐyekszünk minél inkább eŐymás a őanŐolód- ni, közös élményeke élünk á , ünnepeke a unk. EŐymás iláŐnéze é isz ele - ben a juk. Mindenki el a kapcsolódási pon ok a ókuszálunk, ke essük az ösz- sze oŐás leőe őséŐei . Kö ődünk a számunk a o őon adó NaŐyszékelyőez, eh- őez a HeŐyőá lankás dombjai közö el e ülő különleŐes őanŐula ú Tolna meŐyei aluhoz. KÖZÖSSűGI ÖNELLÁTÁS Fon os célunk a nem meŐújuló ene Őia o ások ól aló okoza os leszaka- dás, minél naŐyobb mé ék üŐŐe lenedés, őelyi szin  eŐyü mködéssel, éssze-  munkameŐosz ással. Az éle p ak ikus ké dései e Őyak an eŐyü ke esünk és alálunk k ea í közösséŐi meŐoldásoka . Nem elsőso ban pénzben mé őe ő anyaŐi ŐazdaŐsáŐ a áŐyunk, őanem eŐy ki eljesede éle e, alódi szükséŐle ein- ke kieléŐí ő sze ény éle mód meŐ alósí ásá a. Eőőez eŐy ész me í ünk őseink szellemi, lelki és á Őyi ö ökséŐéből, a mode nizáció elő i öldm elés, álla a ás, kézm esséŐ, ŐyóŐyí ás módsze eiből. Más ész isme kedünk a e mésze el összőanŐo ke eső új endsze ekkel, ejlesz ésekkel, alálmányokkal is. MONTÁZS 99 9. kép. Nagyszékely, kú isz í ó kaláka. 2010. Fo ó: Fa kas Judi 100 MONTÁZS A HELY NaŐyszékely dimbes-dombos ájon, Tolna meŐyében alálőa ó zsák elepülés. A alu s áb pa asz őázainak köszönőe ően meŐő iz e a múl század elejének a- ázsla os őanŐula á . JelenleŐ közel 500 embe él i , köz ük jelen ős az elmúl egy-ké é izedben ideköl özö ia al családok száma. A elepülésen ó oda és al- só aŐoza os iskola is mködik, ami a iszonylaŐ kis lé szám ellené e eddiŐ é ől é e sike ül meŐmen eni. 10. kép. Nagyszékelyi ház. 2010. Fo ó: Fa kas Judi JaŐodics Edi és a naŐyszékelyi közösséŐ Fo ás: h p://www.elo aluhaloza .hu/nagyszekely.php