Enciklopedinis geografijos žodynas

terijum — „mit is aš idézek még fel itt?" Íme egy csokornyi példa: ichtiofauna, ichtiológia, ichtioszauruszok, iguanodonták, leguánok, tengeri fauna, tengeri tehén, tengeri káposzta, tengerililiomok, oroszlánfókák. Vajon ragaszkodnak ahhoz az elvhez, hogy lemondtak a távolabbi országok földrajzára jellemző speciális terminusokról? Hiszen az ichtioszauruszok csupán a madármedencéjű iš dinoszauruszok rendjébe tartozó hüllők egyik családja, ráadásul kihalt. be A felsorolt tengeri faunához tartozó képviselők bizonyára nem különlegesek semmilyen szempontból, hogy külön említeni kellene őket (ebben a szótárban a biológiai terminusok csupán mintegy egyharmadát teszik ki). Így tovább is lehetne sorolni. Még az a kifogás sem állja meg itt a helyét, hogy állítólag úgy döntöttek, nem veszik fel a szótárba a mindenki számára érthető terminusokat. Ha minden tanuló számára világos, mit jelent a település terminus, akkor éppoly érthető az is, hogy mi a kisváros vagy a tanya. ir | Tehát a szótár megírásának megkezdése előtt feltétlenül tudni kell, kinek és milyen célokra szánják, illetve mekkora terjedelmű lesz. Ha az iskola számára készül, érdemes kerülni az olyan terminusmagyarázatokat, mint a gargždas „a laza és cementált kőzetek durva frakciója <...>” (talán jobb lenne a DŽ magyarázata: „a tenger vagy folyó vize által lekoptatott, lekerekített kövek”). Ha a szótárban nem lehet felölelni az adott terület valamennyi terminusát, akkor gondosan ki kell válogatni a szükségeseket az absztraktság, a használat gyakorisága és az adott terminusrendszerben elfoglalt hely alapján. Nagy haszonnal járna a szinonimák betűrendes elrendezése; tegyük fel, hogy a tanuló a tankönyvben megtalálja az izohipszisek terminust, a szótárban ez nincs megmagyarázva, honnan tudná pedig, hogy ebben az esetben a magyarázatot a szintvonalnál kell keresnie. És ha olyan utalást találna, amelynél ez áll: „Lásd: horizontálisak”, hogy ne legyen félreértés. Emellett ez reális módja a litván terminusmegfelelők népszerűsítésének: az olvasó tudná, hogy a „kifejezetten megszervezett nyilvános értékesítés, kereskedelem, amely rendszeresen egy bizonyos piactéren működik” a varžytynės, más néven aukcionas, és nem fordítva. Emellett kreatívan fel kellene használni az adott területen korábban megjelent kiadványok anyagát. Így nem maradnának olyan nehézkes terminusok, mint a Föld kérgének oszcilláló mozgásai, amikor S. Agapov „Földrajzi szótárának” litván fordításában már egyszerűen a Föld kérgének ingadozásai szerepelnek. Tehát ahhoz, hogy a szótár valóban hasznos legyen az iskolások és más, földrajz iránt érdeklődők számára, tökéletesíteni kellene; egy ilyen kiadvány elkészítésének ötlete valóban jó. | | jį o Jurgita JERINAITE II Stasio Vaitekūnas által összeállított „Enciklopédikus földrajzi szótárban” 96 (Kaunas, „Šviesa”, 1994) a szócikkek a címszavak ábécérendjében követik egymást. A címszavak hangsúlyjelöléssel szerepelnek. A legtöbb olyan szócikknél, amelynek címszavában nemzetközi szavak találhatók, az etimonokat is feltüntették. A szótár az általános műveltséget nyújtó középiskola számára készült. Ahogy az előszóban írják, „az eddigi, fordításban készült (többnyire orosz nyelvből fordított) szótáraktól és kézikönyvektől eltérően ebben a szótárban eltekintettek a litván tanuló számára szükségtelen, erősen lokalizált (helyi) és speciális terminusoktól, valamint a távolabbi országok földrajzára jellemző fogalmaktól. Itt nagyobb figyelmet fordítanak a litván földrajzi terminológiára” (p. 3). Ezzel azonban ellentétben a szerző azt magyarázza, hogy mi a Afrikai Fejlesztési Bank, a Dawes-terv, az Európai Szénés ir Acélközösség stb. ir Be amelyben a szótárban kevés, a földrajzzal csak csekély su kapcsolatban álló terminus szerepel, pl.: kolera „[gör. cholera, < cholē ’epe’ + — rheō ’folyok’], — akut fertőző bélbetegség <...>" (p. 34). (Más betegségekről ebben a földrajzi szótárban nem esik szó. Miért emelték ši ki a betegséget? ), nagykereskedelmi kdina „az az ár, amelyen a gyártó áruit nagy mennyiségben értékesíti más vállalatoknak, szervezeteknek vagy kiskereskedelmi forgalomba. Az áru nagykereskedelmi ára alacsonyabb a kiskereskedelmi áránál, amelyet az egyéni vásárló už fizet" ka (o. 41), kiskereskedelmi ár „az az ár, amelyet a lakosság ka fizet az už árukért és ir szolgáltatásokért. Ji mindig magasabb a už nagykereskedelmi áraknál" (o. 120), rétegelt lemez „[ném. Furnier], lemezes faanyag. Lehet hántolt, fűrészelt ir és ragasztott. Ragasztott rétegelt lemez — 3-9 nyírés ar égerfa vékony lemezei, úgy összeragasztva, hogy a szomszédos lemezek farostjainak iránya merőleges legyen. Forró présekben ragasztják. Vastagsága — 1-12 mm <...>" (o. 50), tarifa “a munkadíj normája už egy ledolgozott egységre. Darabbéres bérezési rendszer esetén alkalmazandó <...>” (o. 73), nyugdíj “[lat. pensio fizetés, — juttatás), a törvényben meghatározott ideig megöregedett vagy dolgozott (=ledolgozott) emberek, rokkantak, valamint a kenyérkeresőjüket elvesztett családtagok számára rendszeresen fizetett megélhetési eszközök" (o. 147). Jó, hogy külön magyarázat található, ką vagyis a bio-, geohidroösszetevők, de az antropo-, subösszetevőket is ir meg lehetne magyarázni. Ne minden terminus pontosítva lett az általános terminológiai ir és nyelvművelési követelmények szerint. A szótárban még az Állami Nyelvi Bizottság határozatai figyelmen kívül hagyásának esetei is megtalálhatók, például: bartėriniai (=természetbeni) csere, Liz in-gas (=hosszú távú bérlet), helyesírási hibák: fiordas (=fjordas). A radiozondas terminus helyett inkább a radijo zondas lenne megfelelő. Ne egy helyen a képzőt ne kellene használni -inis mellékneveko et, birtokos 97 esetet, pl.: gazdasági (=a gazdaság) reform, állami (=az állam) bevételek, állami (=az állam) kölcsönök, állami (=az állam) bank, állami (=az állam) költségvetés stb. A 224. oldalon a vieningoji energétiné sistemd (az orosz k. edunan snepeemuveckan cucmena alapján) kifejezés szerepel. Mellette megpróbálták kijavítani — bendroji energetinė sistema, de mindkét kifejezés rossz. Helyettük a bendroji energetikos sistema lenne megfelelő. -. A terminusok magyarázataiban helytelen terminusok is előfordulnak, például: echolotas „clektronavigacinis (=elektroninis navigacijos) prietaisas jūros gyliui matuoti ultragarso bangomis <...>”. Talán a földrajzi szótárba beírt gazdasági terminus, a kapitaliniai įdėjimai (89. o.) helyett jobban megfelelne a kapitaliniai įdėjiniai? A szótárban nagyon kategorikus, de pontatlan állítások is vannak, például: „A nemzetközi nyelvek — az angol és a francia” („Kalba” szócikk, 87. o.); „A nemzetközi nyelvek az angol és a francia” („Pasaulio kalbos” szócikk, 145. o.). De csak ezt a két ar nyelvet tekintik nemzetközinek? Itt nem vállalkoztak e szótár szélesebb körű értékelésére. Ezúttal csupán a nyilvánvaló pontatlanságok és hibák egy kis csokrára kívánták felhívni a figyelmet. jo ir Gailutis LAUKAGALIS GONDOLATOK A PEDAGÓGIAI TERMINOLÓGIAI SZÓTÁRRÓL 1993-ban jelent meg L. Jovaiša professzor által összeállított, nagyon szükséges értelmező és fordítói szótár, a „Pedagógiai terminusok”, amelyet 3000 példányban a „Šviesa” kiadó adott ki. Ez az első Litvániában megjelent értelmező pedagógiai terminológiai szótár, amely az elméleti és alkalmazott pedagógia, annak története és módszertana mintegy 1000 gyakoribb terminusát tartalmazza. A szótárt nyelvészek is átnézték és hangsúlyozták, továbbá más tudósokkal együtt lektorálták. A kiadvány egyaránt hasznos a tudósok, az oktatók, a tanárok, valamint a tanári munkára készülő hallgatók számára. A szótár előszavában ez áll: „az első kísérlet az embernevelés ir tudományának fogalmait litván nyelven leírni és rendszerezni” (3. o.). Hiszen azonban már régen rendelkeztünk vele, igaz, csupán néhány évvel korábban jelent meg először nyomtatásban a befejezetlen kézirat, iš prof. St. Šalkauskis ! Jovaiša L. Pedagógiai terminusok. K.: Šviesa, 1993. 264 p. 98