Pirmųjų fizikos vadovėlių mechanikos terminai

A MÚLT VISSZHANGJAI Angelė KAULAKIENĖ AZ ELSŐ FIZIKAI TANKÖNYVEK MECHANIKÁJA A század XX elején egyidejűleg fizikakönyveket írtak a gimnáziumok számára. du Ez I. Končius fizikakönyve, amelyet tanári működése idején írt Észtországban, miután a palangai leánygimnáziumot átköltöztették į Verro városába. Ez a tankönyv nem került nyomtatásba. Jo 312 oldalas kéziratot a Vilniusi Egyetem kézirattárában őrzik'. A kéziratban nagyon pontosan meg van jelölve, mikor Írását megkezdték (1916 m. január 28 d.) ir decemb- (1919 m. er d.) 23 fejezték be. A gimnáziumok számára készült másik K. fizikatankönyv Šakenis műve. Amint arra rámutat J. A. „Martišius szerint K. Šakenis fizikát į tanított Vilnius, Voronyezs, Kaunas és Panevėžys különböző gimnáziumaiban, -tól -ig 1912 1926 m. 1917-1918 a voronyezsi tanévben, amikor egy órán litvánul magyarázott, erősen érezte annak szükségességét, hogy legyen egy litván ir nyelvű tankönyv. jo Voronyezsben írta meg az első részt, o 1918 m. már Vilniusban eddig Karácsonyig — II részt, 1919 m. szülőföldjén, Veleniškiuosen (Vabalninko járásban) — III. részt. Iš nyomtatásban jelent meg, 1920 átdolgozták és újra kiadták 1940-ig? Tehát ir I. Končius és ir K. Šakenis tankönyvei, mondhatni, a fizikai terminológia fejlődésének második szakaszának fő „forrásai P. Vileišis, Pr. Mašiotas J. és Dragašius tankönyvei az alsóbb osztályok tanulói számára készültek, o valamivel később jelentek meg V. Čepinskis „Fizikai előadásai” (1923— 1926) —hallgatók számára. Tehát milyen terminológijų a? A tanulmány csak e fizikatankönyvek mechanikai fejezeteinek terminológiáját elemzi. A mechanikai fejezeteket azért választották, mert a fizika tananyagának oktatását általában mindig a mechanikával kezdik; "Končius I. Fizika: Fizikos vadovėlis gimnazijoms: [Rankraštis]. 312p. // VUBR. Fl. F1039 (a továbbiakban — KF). , *Martišius J. A Konstantin Az első — litván fizikatankönyvek szerzője //Fizikų žinios. 1996. 11. sz. 16–17. o. ‘Kaulakieneé A. A fizikai terminológia fejlődésének szakaszai //Lituanistica, 1997. Sz. 3(31). P. 66-73. Íme, egy-egy ir tankönyv bevezetője és a ir mechanika fejezete alfejezeteinek néhány címe: ŠF' Bevezetés KF Bevezetés 1. Fizikai test. * Anyag 1° (=Anyag)’ I. Fizikai test 1. Fizika. Fizikai test 3 2. Jelenségek. Fizika. Kémia 2 2. Fizikai-kir émiai jelenségek 3 3. Fizikai feladat 2 4. Anyagok (= Az anyag halmazállapotai 3 3, Molekulák 4 4. A testek háromféle halmazállapota 4 5. Anyagok (= Az anyag előnyei (II. Testek tulajdonságai 1. Áthatolhatatlanság 5 2. Súlyosság 6 6. A fizikai testek néhány egyéb tulajdonsága 73. Statikus ir vízszintes irány 6 1) Bontás 7 |4. Függőón. Vízmérték 6 15. Összenyomód7 2) ás és ir terjedés megoszlása 8 {6. Nyomhatóság (simulékonyság) ir |növekedés 8 3) porozitás 9 |7. Porozitás 8 4) rugalmasság 10 [8. Merevség 8 (7. Mérések 12 III. Mértékeir gységek 1. Méret 9 8. Hosszmérés 12 Területmérés 14 Térfogatmérés 14 |2. A hosszúság, szélesség és ir térfogat mértékegységei 9 mūamamamamėa EERE EE EEE EEE EEE EEE EEE EEE EEE EEE EEE EEE EEE Hm E EER EEE EEE EEE EE EE EERE EEE EE EEE EEE Mechanika fejezet (=Mechanika) 25. Mechanikai feladat 31 26. Kuséjimas (=Mozgás) (Kinematika) 33 I. Erő ir mozgása 1. Mozgás 18 27. Egyenes vonalú egyenletes mozgás (=Egyenes vonalú egyenletes mozgás) 34 2. A mozgás sebessége 19 *Gyorsulás K. Fizika. I rész, Mechanika — Hőtan. V., 142p. 1920. (a továbbiakban — * A fejezetés alfejezetir címek terminusainak írásmódja nem lett javítva. Itt és ir másutt a szerzők szövege hiteles formában szerepel. * A szám a tankönyv oldalát jelöli. "I. Končius vagy kollégái javításai. 57 28. Közvetlen egyenes vonalú mozgás (=Egyenes vonalú mozgás) 36 29. A sebesség grafikonja 37 3. A mozgás gyorsulása ir 30. Mozgások (=Mozgásoir k) sebességeinek |csökkenés 20 összeállítás 37 4. Összetett mozgás 21 31. A korlátozott többség az erőkről (=erőket) 39 |5. Tehetetlenség 22 | A tehetetlenség elve (Dinamika) 39 6. Erők ir jų mérések 23 32. Erők (=Erők). Jų mérési 40 |38. Erők (=Erők) összeállítása 47 II. Az erők összetéir tele és felbontása 1. Az erők jelölése 32 | 2. Eredő erő 33 |39. Erők paralelogrammája 47 |6. Erők paralelogrammája 34 40. Erők elrendezése 48 7. Egy erő felbontása két erőre į K 36 41. Párhuzamos erők (=erők) összeadása 49|8. Egy irányban ható két į erő i — Félpárhuzamos 36 | 42. Párhuzamos erők (= erők) elrendezése 519. Egy erő felbontása két į = | párhuzamos erőre 38 43. Párhuzamos erők (= erők) összeadása, |10. Két párhuzamos erő, amelyek hatásvonalai ellentétes jy irányokba haladnak į 51 |ellentétĮ es oldalai 38 Amint a bemutatoiš tt alfejezetek címeiből látható, a tankönyvek felépítése kissé eltér egymástól. Ez teljesen érthető, hiszen a felépítés kialakításának elveit általában maga a szerző választja meg. A fogalmak többségét azonban az egyik és a másik ir tankönyvben ir hasonlóan határozzák meg, sőt azonos ir terminusokkal nevezik meg, például: fokru budu, s k y sa fenék felé irányuló nyomás, bármilyen is legyen az edény ir alakja, és bármennyi folyadék legyen is benne, s k egyenlő lesz a folyadék függőleges oszlopának súlyával K¥76; Tehát, ha egy minden oldalról zárt iš edényben folyadékot veszünk, akkor ez a nyomás egyenletesen fog hatni mindenütt ti A folyadékot, akkor ez a nyomás egyenletesen fog į hatni mindenütt A tartály ir falának minden négyzetcentiméterét egyenlő nyomás éri SF58; az emelő a — legegyszerűbb gép, olyan eszköz, amely valamilyen ellenállásra erőt ad át į KF52; Képzeljünk el egy tűt, amely egy ponton alá van támasztva C, ir amelynek végeit A ir B két párhuzamos erő húzza P ir O. Az ilyen tűt emelőnek nevezzük SF47. A fogalmak egy másik részét ir egyik, a ir másik tankönyvben úgy 58 mos Szintén hasonlóan, azonban a terminusok jų eltérnek, pl.: az egyes állapotokban való elhelyezés fizikai testének minden m as — változatát, amelyet a ar természet ar megnyilvánulásainak neveznek me KF2, a ŠF jelenség — pedig a fizikai testek állapotáir nak összetételében bekövetkező minden változás, ezeket SF3 jelenségeknek nevezik; s pė ka — határozza meg: minden mozgás oka, vagyis azt az okot, amely az egyenes ir vonalú egyenletes mozgást ir görbe vonalú egyenetlen mozgássá változtatja, erőnek nevezzük KF40,0 erő ŠF mindaz, ami — bármely tárgyat helyéből kimozdít, iš ami az egyenes vonalú egyenletes ir mozgást közvetetté vagy egyenetlenné teheti, azt erőnek pa nevezik SF23; a test mozgásán i ilyen módon a - test elhelyezkedésének u megváltozását értjük, jo összehasonlítva azt su valamely más, nem mozgó test elhelyezkedésével KF34,0SF mozgásról — beszélve tárgyakról j u d é j i m a, mindig más tárgyakra ir gondolunk, amelyek nyugalomban vannak. Ezek a tárgyak ir segítenek eldönteni, melyik irányban mozog a tárgy, és milyen úton ir halad SF18. Több ilyen változó, egy szóból álló ir összetett terminus is bemutatható. ir Egyszavas terminusok: KF ŠF terjedelem, 14 tompaság, 99 térfogat, 17 magasság, 6 magasság, 5 fújtató, 104 fúvóka, 92 gyorsaság, 35 sebesség, 19, gyorsaság, 27 hosszúság 6 és hossz 5, kimozdulás, mozgás, szélesség (vastagság) 34 6 és 18 szélesség 5, egyensúlytalanság 45, egyensúly, lyukacsosság 7, porozitás, folyadék 71, 40 folyadék, folyadék s p | u o g a s 60, 8 pontas, nyomásosság 92, 57, nyomás, 58 szétesés 7, osztódás, | összenyom43 ódás és kitágulás 7, tömörség 81 (simulékonyság), növekedés 8, 7 átnedvesedés, nedvesség, súlyosság, súly, rugalmassáir g, | feszesség 59 83 63 15 i 13 7 8 Összetett terminusok: nyitott manométer, 100 a hígított levegő nyomásának mérésére szolgáló 88 manométer, testek 63 | | esése, tárgyak 26 esése, testek 57 nehézsége, tárgy súlya, 41 eredő erő, eredő erő, 45 folyadékmanométer 33 100 i fémmanométer 89 "párhuzamos erők, 49 párhuzamos erők 38 erőparalelogramma 47, erők paralelogrammája 34 | a nehézség közepe, 57 súlypont, egyenes 41 o egyenletes mozgás, 34 egyenletes egyenes vonalú mozgás 19 | egyenes nem egyenletes mozgás, 35 | egyenetlen egyenes vonalú 19 mozgás, tűzoltósziv109 attyú, tűzoltógép, 94 zárt manométer 100 | manométer a sűrített levegő nyomásának mérésére 88 | vízemelők 68 | görbevonalú mozgás 19 víz-kusintojas 88 | kanyargós kuséjimas 37 Gyakran ir egy-egy ir tankönyv egyes részeiben a fogalmakat csupán két változatban vagy szinonimáiš kkal nevezik meg, amelyek közül az egyik rendszerint kölcsönszó. Nagyon változatosan vannak megadva: vesszővel elválasztva egymástól, vagy kötőszóval összekapcsolva, illetve zárójelben feltüntetve, pl.: gáz KF 92, 106, 110 ir gázok KF 110, ŠF 75; folyékony testek vagy folyadékok KF 4: aerosztát (léghajó) KF 111 ir aerosztát SF 85; térfogata (térfogat) KF 90, 98 ir térfogat SF 17; nyomás KF 187 ir fémek vagy nyomások SF 104; nyomás (nyomás) KF 92 ir nyomás SF 81; zsúfoltság (tompaság) KF 99 ir öntöttv17; as térfogata (Cugunas) KF 67 ir öntöttvas (špižius) SF 13, 104; Arkhimédészi törvény KF 79, 81 ir Archimédész igazsága SF 70; hidraulikus prések (prés), KF 76 ir víznyomás-fokozók vagy prések SF 60 ir uo. Az ilyen szinonimiai megnyilvánulások (csupán talán valamivel több olyan eset van, amikor mindkét 60 szinonima litván) bőségesen ir találhatók külön-külön mindegyik tankönyvben, pl. : KF — gáznemű testek vagy gázok (gázok) a 4; megdöntött test vízszintes vagy lejtős síkon történő 65; mozgása a normális mentén (egyszerű) A légnyomás megértése 95; (eszközö95; k) relat 'ív (összehasonlító) testtömeg font 43; vagy lat 67, o SF — nitrogén (oxigén) TT; nitrogén vagy oxigén téglatest (paralelepipedo100; n) kénsav, vagy vitriol sugár 45; 101: (sugár) 29; inga, vagy görbület 55 ir stb. Be abban, egy ir másik ir tankönyvben stb. megfigyelhetők a terminusok rendszerezésének, ir valamint a nemés fajtajelölő terminusok elkülönítésének esetei. Így jellemzik az anyag állapotát. Pl. : KF —, Az anyag három halmazállapotban fordul elő: szilárd, ir folyékony és gáznemű. 1) A fából, iš üvegből, vasból stb. ir készült tárgyakat szilárd testeknek nevezzük (3) <...>. 2) Az olyan testeket, mint a víz, a tinta, a higany, a szesz stb. ir folyadékoknak vagy folyadékoknak nevezzük. 3) Az ilyen testeket, amelyeknek egyes részei nemcsak alig kapcsolódnak egymáshoz, hanem már maguk is igyekeznek minden irányban į szétszóródni, gáznemű <...> testeknek (gázoknak) nevezzük, vö. (4), továbbá KF — megnyúlás: a megnyúlás egyenesen (1) arányos a teherrel (p); a megnyúlás (1) egyenesen arányos a hosszúsággal (L) (27); deformáció: maradó deformáció III; húzási alakváltozás maradó V; alakváltozás III; szivattyú: két hengeres légszivattyú, vajszivattyú, vízsugaras légszivattyú (102); vízszivattyú (106). ŠF — „A test lehet szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú; a szilárd test önmagától, .<...> segítség nélkül megtartja alakját és térfogatát.” ir <...>. „A folyékony testek példái lehetnek a víz, a petróleum, a szesz, Ir továbbá különféle folyadékok.” (4) <...>. „Gázoknak nevezzük a levegőt, a hidrogénir t, a ... (5), stb.” vö. tovább SF — dolog: folytonos dolgok mozgó (95); dolog szilárd dolog bemerített (18); dolog folyékony (16); dolog összetett (72); dolgok forgó dolog sűrű dolog (57); törékeny dolog gázok: (95); robbanó gázok világító gázok (29); (8); (9); (98); (77, 103); erő: légköri erő eredő erő (81); ellentétes Ji erő (33); centrifugális erő (72); párhuzamos (29); Erők állandó (38); erő folyamatos (24), erő felbontó erő nyomóerő (25); hirtelen erő pillanatnyi erő (38), (38); (24), 61 (25); összetevő erők (36) stb. Ebből következik, hogy az említett tankönyvek fogalommegnevezéseinek változatosságából, a terminusok szinonímiájából, rendszerezéséből, valamint a faji és nemi terminusok összehangolásából arra lehet következtetni, hogy akkoriban a fizikai terminológia még kialakulóban volt, és a terminológiaalkotás valamennyi sajátosságával rendelkezett. 62