Tarptautinė mokslinė konferencija „Aktuāli valodas prakses jautājumi“

Terminológia | 2008 | 15 255 Nemzetközi tudományos konferencia Aktuāli valodas prakses jautājumi SOLVITA LABANAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet 2008-at Lettországban a lettisztika évének nyilvánították, amelyet Lettország célja – új, a Lett Köztársaság kikiáltásának 90. évfordulójára, valamint a jelenlegi fennállásának centenáriuma megünneplésének szenteltek. A lettisztikai program lett nyelv, Lettország történelme és kultúrája tudományosan megalapozott elméleteinek létrehozása. A lettisztikai program egyik rendezvénye a nemzetközi tudományos konferencia és kerekasztal-beszélgetés, az Aktuāli valodas prakses jautājumi (Az aktuális nyelvhasználati kérdések) volt, amelyre 2008. október 24-én került sor Rigában, a Lett Tudományos Akadémián. A bevezető beszédet mondó Valentīna Skujiņa akadémikus és Ojāras Bušas habilitált doktor kiemelték a projekt alapvető kérdését: Mi a legveszélyesebb a lett nyelv számára? Az első szekcióban olyan előadásokat tartottak, amelyek a kontaktusnyelvek tapasztalatait mutatták be. A Ventspilsi Főiskola filológiai doktora, Juris Baldunčiks a Valodas kultūra un dominējošās kontaktvalodas spiediens: angļu valodas ietekmes desmit izpausmes veidi (A nyelvi kultúra és a domináns kontaktusnyelv nyomása: az angol nyelv hatásának tíz megnyilvánulási módja) című előadásában az angolizmusokkal való orosz nyelvi túlterhelésről és e jelenségnek a lett nyelv szerkezetére gyakorolt káros hatásáról beszélt. Az Ieskats angļu valodas praksē (Betekintés az angol nyelv gyakorlatába) – így hangzott a Modern Nyelvek Kar Összehasonlító Nyelvészeti és Fordítási Tanszéke professzorának, Maija Brēdének az angol nyelvhasználat újdonságairól szóló áttekintése. Kiemelték a rap és a hiphop nyelvi kifejezésmódjainak változatait, valamint a tintnīcas (lit. írószerek) terminus megjelenését – az úgynevezett hosszú szavakét, amelyek leírásához sok tinta szükséges. A Helsinki Egyetem vendégelőadója, a Lett Egyetem docense, Laimutė Balodė a No somu valodas prakses pieredzes (A finn nyelv gyakorlatának tapasztalataiból) című előadásában a finn nyelv gyakorlatát tárgyalta. A kutatónő szerint Finnországban erős a beszélt nyelvi hagyomány: az országban szlengben beszélnek, 256 és népszerű a nyelv rövidítése. Ennek az országnak nemcsak a finn, hanem a svéd is államnyelve, ezért a finnek szívesen nevezik magukat svédül beszélő finneknek. Ezzel toleranciát és tiszteletet tanúsítanak a másik nyelv iránt. Igaz, az ilyen kétnyelvűség meglehetősen sok kellemetlenséget is okoz. Az oroszországi képviselő, Pavelas Kolubkov a Par valodas kultūras stāvokli Krievijā (A nyelvi kultúra helyzetéről Oroszországban) című előadásában az orosz nyelvi szokásokról közölt információkat. A Litván Nyelvi Intézet képviselője, a doktorandusz Solvita Labanauskienė az Aktuālais valodas praksē Lietuvā (A litvánok számára aktuális nyelvhasználati kérdésekről) témát tárgyalta. Nemcsak a fennálló nyelvi problémákat (az anglicizmusok hatását, a mobiltelefonos üzenetek és az elektronikus levelek írását stb.), hanem a megelőző intézkedéseket is hangsúlyozták, amelyeket az Állami Litván Nyelvi Bizottság, a Litván Nyelvi Intézet és más intézmények tesznek. A témát Regina Kvašytė doktornő – a Šiauliai Egyetem docense – folytatta, az egyetem tapasztalatairól (Šauļu universitātes pieredze) beszélve. A konferencia első részét Vita Kalniņos-Kalnarājos Aktuāli risināmi problēmjautājumi: lielie sākumburti ES tiesību aktu tekstos (Aktuális megoldandó problémás kérdések: a nagy kezdőbetűk az EU jogi aktusainak szövegeiben) című előadása zárta. A lett nyelv gyakorlatának aktuális kérdéseit (Aktuālais latviešu valodas praksē) a konferencia második szekciójában tárgyalták. A lett terminológus, Iveta Pūtelė doktornő előadást tartott Valodas prakses vērtējuma aptaujas rezultāti (A nyelvhasználat értékeléséről szóló felmérés eredményei) címmel. A felmérésben részt vevő lett nyelvészek, újságírók, tanárok, hallgatók és a nyelvhasználók más csoportjai az adott időszak fontos kérdéseire válaszoltak, például: : A jelenlegi nyelvhasználat alapján értékelje a nyelvi kultúra színvonalát – a megkérdezettek 54,5 százaléka kielégítőnek, több mint 40 százaléka nem kielégítőnek ítéli; Ön szerint melyik a nyelvi kultúra legfontosabb megoldandó kérdése, illetve mit kell tenniük a nyelvészeknek – követniük kell a nyelvben zajló folyamatokat, de nem szabad didaktikusnak lenniük; népszerűsíteniük kell, amit a nyelvészek tesznek; fel kell gyorsítaniuk a lett nyelvi terminusok megalkotását a gyorsan fejlődő területeken stb.1 1 2008 őszén a Litván Nyelvi Intézetben felmérést végeztek a jelenlegi nyelvi helyzetről és a nyelvi kultúra legfontosabb megoldandó kérdéseiről. A felmérésben nyelvészek és litván szakos hallgatók vettek részt. Véleményük szerint a legfontosabb megoldandó nyelvi kérdések: litván terminusok létrehozása és a nemzetközi szavak megőrzése; az anglicizmus problémájának megoldása; a nyelv presztízsének növelése; a súlyos nyelvhasználati hibák kiküszöbölése; a nyelvészek és a nyelvhasználók kapcsolatainak normalizálása; a nyelvészek foglalkozzanak az ifjúság nyelvi nevelésével, hangsúlyozva a litván nyelv iránti tiszteletet stb. Solvita Labanauskienė | Tarptautinėmokslinėkonferencija... Terminologija | 2008 | 15 257 A Liepājai Pedagógiai Akadémia docense, Dzintra Šulcė a Valodas prakses pētījumi Liepājas Universitātē (A nyelvgyakorlat kutatása a Liepājai Egyetemen) című témában beszélt. A hallgatói felmérések alapján különös figyelmet kell fordítani a szónoklás művészetére, ezért meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a hallgatók gyakrabban beszéljenek nyilvánosan. A terminusképzés főbb módjairól a Lett Tudományos Akadémia tiszteletbeli doktora, Ilzė Ilziņa beszélt. Az ISO standartu ietekme uz latviešu valodas praksi: informātikas terminoloģijas izstrādes pieredze (Az ISO-szabványok hatása a lett nyelv gyakorlatára: az informatikai terminológia kidolgozásának tapasztalatai) című előadásban a terminusképzés négy módját említették – a meglévő formák használatát és új formák létrehozását; terminusképzés rövidített formák felhasználásával; terminusképzés logikai kiterjesztés alapján; terminusok létrehozása jövevényszavak alkalmazásával. Az előadó szerint az újonnan létrehozott terminusokat azonnal adatbázisba kell felvenni, és meg kell teremteni annak feltételeit, hogy módosíthatók legyenek, ha a felhasználók jobb változatot javasolnának. Anita Ščucka doktorandusz (Riga) a No Terminoloģijas un valodas kultūras grupas sēžu pieredzes: ieskats vēsturē (A Terminológiai és nyelvkulturális csoport üléseinek tapasztalataiból: történelmi áttekintés) című előadást tartotta, amelyben a fő feladatokat említették: a terminológiai kartoték összeállítása; a nyelvvel foglalkozó időszaki kiadványok figyelemmel kísérése; szóbeli és írásbeli tanácsadás nyújtása; nyelvművelési napok és nyelvi hetek szervezése; nyelvművelési ülések szervezése a vitatott kérdések megoldására. A leggyakrabban feltett kérdések a konzultációkon (Dažniausi konsultacijų metu užduodami klausimai) – Ditė Liepa, az Állami Nyelvi Ügynökség tanácsadójának témája. Felhívták a figyelmet két aktuális nyelvi probléma létezésére – a lett nyelv helyesírására és a tulajdonnevek jövőbeli írásmódjára. Az előadó szerint érdekességek is előfordulnak, például olyan kérések, hogy egy-egy politikus beszédéből távolítsák el a teiksim (sakykim) parazita szócskát és hasonlókat. Maija Sinka építész és közéleti személyiség retorikai kérdésére: Quo vadis, latviešu valoda? A (Hová mész, lett nyelven?) kérdésre azt válaszolták, hogy a nyelv helyzete kritikus, a jelenlegi időszak pedig zűrzavarnak nevezhető. A nyelvi stílusok keveredéséről Maija Baltiņa professzor folytatta az előadást – Valodas prakse kultūru kruscelēs (A nyelv gyakorlata a kultúrák kereszteződésében). Agris Timuška, az Állami Nyelvi Központ igazgatója (Valsts valodas centrs latviešu valodas praksei (Állami Nyelvi Központ a lett nyelv gyakorlatáért) című előadásában) sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a nyelvrendezési munkákra nem fordítanak pénzt, és hogy ennek az időszaknak a legsúlyosabb problémája a különböző elnevezések nagy kezdőbetűvel való írása. 258 A Lett Egyetem „Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete” ügynöksége által rendezett Aktuális nyelvhasználati kérdések című nemzetközi konferencia résztvevői a végén határozatot nyújtottak be, amelyben a nyelvhasználat következő alapvető kérdéseit emelték ki: a Lett Nyelvi Szakértői Bizottság munkájának aktivizálása; az aktuális nyelvi kérdésekről szóló információk terjesztése; a nyelvi kultúra népszerűsítése az iskolákban, az egyetemeken és más intézményekben; a nyelvi intézmények társadalommal, valamint a más országokban élő lettekkel fenntartott kapcsolatainak megszilárdítása stb. A lett nyelvhasználat problémái a litván nyelv számára sem ismeretlenek. Van mit tanulnunk egymástól. Érkezett: 2008-12-12 Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected] Solvita Labanauskienė | Tarptautinėmokslinėkonferencija...