Terminas prie termino. IX

202 Jonas Klimavičius | Terminus terminus mellett. IX Terminus terminus mellett. IX Jonas Klimavičius Pihennek a régi mezei szerszámok: az eke, a kasza, a kezek és a fogasborona Justinas Marcinkevičius Szerszám: sZInonImÁK És TermInIzÁcIÓ A szerszám és számos szinonimája különböző jelentésekben széles körben elterjedt az élő nyelvben. Elterjedési területük helyzetét a régi írások (és szótárak) adatai egészítik ki. Többségük motivációja világos, némelyiküké még hasonló is. Etimológiai magyarázatra alig van szükség. Motivációjuk másik hasonlósága a megkülönböztető jelleg hiánya, ebből pedig az élő nyelvre meglehetősen jellemző, a jelentések elégtelen differenciáltsága is következik. Az újabb írásokban megkezdődött a köznyelvi lexika bizonyos szemantikai differenciálódása, ez a mikrorendszerben is végbement, de lanyhán és hiányosan, az ezt kísérő jelentésmetaforizáció pedig a különbségeket ismét valamelyest nivellálta. A szinonimaszótár és a normatív szótár itt nem sokat segített. Csak a meglehetősen késői terminologizáció – bár nem fejeződött be teljesen és nem volt ellentmondásoktól mentes – hatott pozitívan a köznyelvi használatra is. 1. A „ügyes kezű” (įnagus) ember – képszerűen, nem pedig terminológiai értelemben (nem homo faber) szólva – csupán a körme közé, a kezébe vett (: rinkti „venni”; noha régóta létezik egy másik etimológia is) valamilyen kézhez álló, kéznél lévő természeti tárgyat (követ, csontot, kagylóhéjat, faágat vagy rudat) – eszközt vagy szerszámot (gyűjtéshez, halászathoz, vadászathoz, harchoz, munkához, játékhoz vagy zenéhez). Természetük szerint bizonyára teljesen azonosak, eredetük szerint azonban talán különböző korokból vagy akár különböző helyekről származó szinonimák. Eszköz 1. (és nag) LKŽ IV 1957 – „tárgy, amellyel valamit csinálnak; szerszám, műszer; fegyver“. De már az élő nyelvben szükségből – elsősorban az, amivel valamit csinálnak, nem pedig dolgoznak – bot, buzogány, dorong, vessző, ostor, korbács,… Azonban: A mester is bolond (– ostoba) eszköz nélkül Karklėnai. Minden eszközöm eltompult Skriaudžiai. Szerszám 1. (és įrankė) meghatározásával nem is törődtek – teljesen hibásan, vagyis a „eszköz, készülék, műszer, szerszám“ szinonimákkal magyarázzák. Bár a kutyáktól… 203Terminológia | 2013 | 20 A magyarázat hibáját a normatív DŽ1 1954 sem kerülte el: įnagis 1. „szerszám, eszköz, műszer” (2. bizalmas „korbács, ostor”), įrankis 1. – valamivel jobb – „szerszám, eszköz, amellyel dolgoznak”, de a DŽ2 1972 még rosszabb: „eszköz, amellyel dolgoznak (rendszerint kézzel); įnagis”; alig jobb a SinŽ 1980 – įrankis 1. „o l y a n e s z k ö z, amellyel dolgoznak” (holott ott a prietaisas egy másik szinonimasor dominánsa!..). Hiányzik a pontosság, valamint a DŽ3 1993: įnagis – 1. „egyszerű eszköz”, az eszköz pedig „munkaeszköz (rendsz. kézbe vehető)”. Bár már 40 évvel ezelőtt is léteztek külön normatív megjegyzések (Grinaveckienė 1972: 43; Klimavičius 1973: 25–26), és a DŽe 2006-ban az įnagis – a tarm. jelölés nélkül – 1. „egyszerű eszköz” [2. „ütött tárgy (…)”]. A sajtóban, amikor a metaforizációs törekvések (szinte versengések) virágzanak, az eszköz rendkívüli szerszámmá is válik: A Parker toll és az egyszerű kis kés váltak alkotásának legfontosabb e s z k ö z e i v é MkslL 2006 5 14. O eszköz 2. átv. „valamilyen cél elérésére szolgáló eszköz” bizonyára túlságosan szűk – elavult! – megértve – ez már „a legkülönfélébb munka, cselekvés, tevékenység elvégzésére” is: ENSZ – a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának eszköze T 1975 217 3; a politika eszközei Vd 2004 19 22, a művészet eszközként értelmezve NŽA 2010 7–8 276, a csónak – munkám eszköze Sav su TV 2012 39 18, a hang – munkám eszköze Sav su TV 2012 3 21, munkájának eszköze – a test IQ 2011 4 118. Ez itt szó szerinti jelentés, vagy metafora: A számítógép már nem elszigetelt eszköz Vd 2005 43 19. 1895-ben Vincas Pietaris visszaemlékezéseiben játékszereket említ: A Gudeliai Žiūriai falvakban a játékszerek közül használták a kanklėst, a retukast (– rėtukast), (a dobot – būbnelist), a kis szarvval ellátott sípot V. PietRR 1973 417. K. Būga megpróbálta használni a fúvós zenei hangszer kifejezést, A. Sabaliauskas-Žalia Rūta pedig a zenei eszköz (népi) kifejezést. K. Sirvydas szótárában azonban már szerepel a zenészek és énekesek hangszere. Az STŽŽ 1923 az instrumentas szót (aligha változtatva) így magyarázza: eszköz. A TŽŽ 1936 hasonlóképpen: instrumentas – eszköz, segédeszköz és hangszerészeti acél. Meghonosodott a zenei és az orvosi (sebészeti stb.) instrumentum. LKŽ IV 1957 instrumentas 1. „eszköz, fegyver“ M. Daukša és S. Vaišnoras írásaiból is adatolható. DŽ2 1972 instrumentas 1. „munkaeszköz“: sebészeti, kovácsszerszám. PolŽ 1984 instrument – csak eszköz. DŽ3 1993 instrumentas 1. „munkaeszköz“, de csak sebészeti, DŽe 2006 – sebészi. A szépségszalonok számára szebb (és szalonképesebb) nem az eszközök, hanem a fényűző műszerek Sav su TV 2009 11 10. A mai sajtóhasználatból mindenekelőtt meg kell említeni az instrumentas szó eszköz jelentésben való, nem ajánlott és nem megengedett használatát: asztalosműszerek Vd 2007 35 16 (aláírta: a leendő 204 Jonas Klimavičius | Terminus terminus mellett. IX. Litvánia elnöke – a Harvard Egyetem hallgatója, Gintaras Gavėnas! ), a tervező eszközei: ecset, ceruza, derékszög és hasonlók. Vd 2005 35 47, a gyerekek hozzászoknak az eszközökkel való munkához KV 1988 20 14. Az asztali evőeszközök trióját zeneileg írják le – hangszeres együttes Sav su TV 2007 36 20. A reklám önti: faipari és villanyszerelési eszközök. A nemzetközi finnyáskodók ezt írják: a b u d e l l ő munkaeszközei LA 1992 56 2, a d o h á n y z á s eszköze Vd 2006 26 23. Még a költő is: Véget ért a harcok / Mind szörnyűek, mind szentek. / És a fejsze az ágy mellett – / Csak egy eszköz / Vagy koporsóhoz A legjobb eszköz – a k e z e k sukalti, / Ar vygei išskobti LA 1992 27 14. Apie skulptorių – nepaprastai: KV 1983 51 7. A költőnek itt – kéznek és fejnek egyaránt – még maradt eszköze: Kezem, milyen jó eszköz vagy nekem! / - - - az én nagy eszközöm, az én fejem, <…> J. RainL 1975 178. az író eszközei pedig – mentálisak Vd 2005 41 56. És a nő szépségét egyre inkább eszközként hangsúlyozzák Sav su TV 2006 9 18. Az eszközök jelentős csoportja különösen gyakori: a gázvezeték – normális politikai eszköz Vd 2006 13 3, a váltó különösen jó eszköz a forgóeszközök finanszírozására Vd 2005 39 37, az internetkapcsolat csodálatos eszköz NŽA 2005 9 418; nyugdíj-megtakarítási eszközök LTV 2007-08-10, jogi és intézményi eszközök NŽA 2007 8–9 419. Ez a legigazibb eszköz, vö. instrument – 3. átv. eszköz, mód PONS. ALKŽ 2004. Miért az egyszerű és világos kifejezés helyett, hogy eszközként használni, az instrumentalizálás mellett döntenek, noha utána litvánul mondják újra: Amor concupiscentiae instrumentalizuoja kitą: a másik az én részemmé válik, a másik javát saját magam számára sajátítom ki, eszközzé téve azt saját javam szolgálatában NŽA 2007 11–12 555. A hangszer legtermészetesebb metaforizációja a zenei, pl. Az irányító tisztségeket betöltő emberek <…> csak azt valósíthatják meg, ami a korszak gondolkodásában rejlik. Az eszköz, amelyen játszaniuk kell, nem általuk készült – csak odaültetik őket mellé. Ugyanígy a művet is, <…>, nem ők írják – nekik csak a kottákat adják A. ŠveicK ir E 1989 81. Nagyon természetellenes: Az embernek a viselkedési szegénységből való kilábalásában segíteni nincs más eszköz, <…> Vd 2004 41 24. Egészen különös az eszköz és a mechanizmus párosítása: Kiváló példa lehetne az Európai Unió. Ennek olyan helynek kellett volna lennie, ahová mindenki behozza a legjobb eszközeit, és létrehoz egy tökéletes mechanizmust. S. Rouvillois véleménye szerint egyelőre csak nehezen irányítható, ormótlan eszközhalmazzal rendelkezünk, nem pedig harmonikusan működő mechanizmussal Vd 2004 22 19. Az ember egyszerűen elámul a nyelvi tompaságon, amikor a szerkesztő megdorgál egy valóban értelmes fordítót, ném. Az instrumentariumot lefordította 205 Terminológia | 2013 | 20 eszköz: „A fordítás elveszíti <…> azokat az eszközöket, amelyekkel kitapintható, mit tesz a szerző a kronotóp helyreállításakor” NŽA 2013 4 300. A nemzetközi terminus mellett van egy idegen szó is – a zenei stramentas LKŽ XIII 1984 és štrementas LKŽ XV 1991, strùmeñtas „eszköz” LKŽ XIII 1984. Ez idegen nyelvű udvarházakból származik – akárcsak a gazdasági ventoris „leltár” LKT 1970 328 (Suginčiai). Az ügyes ember (mintegy homo habilis) már maga megmunkálta, átdolgozta, vagyis (el)készítette magának. Ez az ő – padarga(s) (: padaryti Skardžius 1943: 102; Sabaliauskas 1990: 207) 1. „eszköz, készülék, berendezés (rendszerint mezőgazdasági munkákhoz vagy a háztartásban használatos)” LKŽ IX 1973. Már Jónas Bretkūnasnál és Mikolajus Daukšánál is ismert, a žemaičiaiakra legjellemzőbb. Csoportos jelentései is vannak: Mediga ant padargo ratų, žambių, stalų, šlėdžių (– šlajų), kubilų, lovų, krosnių, šėpų (– spintų) A. Juškos žodynas. Az itt látható jelentésbeli kiterjedést más források is tovább növelik, pl. : Su kitais padargais apsieit nemoku, ale (– bet) kirvį papratęs vartot K. Jurkšaičio pasakos. Padargas 3. A „csapda kioldódeszkája” (Biržai, Kupiškis) kétségtelenül nem poliszémia, hanem homonima (: padirg(in)ti). Nem ritka a žemaitiai pãdárga változata sem, a padargas pedig a -gas képző egyetlen származéka, jóllehet a gyakoribb -ga képzős származékok között a padarga az egyetlen eszközjelentésű, a többi cselekvésnevet jelöl (LKG I 1965: § 451; a Daiktavardžių darybos apraše mind a padargas, mind a padarga kimaradt). Aukštaičiai számára jellemzőbb a padaras 4.: Padarai ūkio: žagrė, akėčios, kirvis, spragilas A. Juškos žodynas. Használják gyűjtőértelemben is: Szegény gazda (– házigazda), hogy az egész jószág barna (– ősz) az udvaron felvezetve Rodūnia. Sok szép ruhája és jószága volt V. Krėvė. A žemaitisoknál, a lietuvininkeknél és a felvidék nyugati részének aukštaitisainál van még pãdarỹnė is: Padarynių medis J. Brodovskis szótára. Ez is gyűjtőjellegű. A jószágot is, a felszerelést is – mindent odaadtam Ramygala. Itt tárul fel jelentésének szélessége: Ősszel és télen a stotkusokat (– holmikat), vagyis bútorokat és más házi felszerelést, például: ekéket, boronákat <…> tartottak s. Daukantas. Még ritkább a padarinys 2: Az istállója mindenféle felszereléssel tele van tömve Šiauliai. Ritka a szinkópés pãdarnė is (Šeduva, Panevėžio r. Smigiai). A derivációs szinonimák többlete ugyanabban a nyelvjárásban vagy akár beszédmódban is a közvetlen egymás melletti használatukban nyilvánul meg: Minden gazdasági eszköz és felszerelés a tűzben hamuvá égett Grūžiai. Minden egyes alkalommal megtalálnád ott magadnak a szükséges eszközökhöz és felszereléshez való anyagot. Daukantas. 206 Jonas Klimavičius | Terminus terminushoz. IX Elkülönült nyelvjárási adat. nyelvjárási adat. jelentése – teremtmény 5. és Radviliškis padarynė 3. – „lószerszám“, jóllehet nyelvjárási. A 2padargai „lószerszám“ a padargas szócikkéből kiemelve. Déli ny. felsőfokú melléknév: padarinis „a padarynėhez, szerszámok készítéséhez megfelelő”, az illusztráció azonban csak padarinius (ellentéte: malkiniai) fákat tanúsít Igliauka településen (padarginiai fák csak J. A. Pabrėža írásaiban vannak megadva). Ezt a főnevek is tanúsítják: M e d g y e mester szerszámokat készít: szekereket, szánokat A. Juška szótára. M. Valančius, aki elég fával rendelkezett a szerszámokhoz és a fűtéshez. Ahogy az anyag (: fa, fák) jelentése kiterjedt mind a szövetekre, mind a vasakra, úgy a szerszám (változataival együtt) jelentéstartománya is bővült. Már a régi barokk írásokban is találhatók nagy metaforák: M. Daukša elveszi a halál szerszámait a szemük elől. Az ördög rabszolgái és eszközei (eszköz, közvetítők) S. Vaišnoras. Akár a szent iratok folytatása: Csoportokban özönlenek ki az emberek a házakból, a templom minden kellékével (zászlókkal, lámpásokkal stb.), teljes ünnepélyességgel Žemaitė. Így volt ez az ókori hadviselésben is: Lovak, fegyverek, harci felszerelések és szekerek – mind a litvánok kezére kerültek. s. Daukantas. Albert, miután magához vette a várrom romboló felszereléseit, a várba vonul. s. Daukantas. <…> észrevétlenül megrongálták a faltörő kosokat, szétszedték a gépeket, és csak arra vártak, hogy azok fedezékében kivihessék a városból az ágyúkat, a szekérkaravánokat, valamint a megrongálódott felszerelést a Nerisbe dobhassák A. VienR III 1986 322 (Kryžkelės). Még az ősember életéig is visszanyúlik: <…> a neolitikumban <…> az ember kőeszközökkel segített magán LT II 4 1919 511–512 (J. Basanavičius). Végül az ipar újdonságaihoz is hozzákapcsolódik: A gazdaság eszközeit egyre inkább gyárilag készítik, a föld jobb megmunkálásához igazítva Varpas (1895). Triebwerk – például hajtóeszköz, gépezet K II. Automat – önmagától működő eszköz K I. A köznyelvben már meghonosodott padargas változat jelentésköre sem rendelkezik különösebben világos határokkal. Néha tágabban vagy szűkebben határozzák meg a területeket: A. Kaminskas költészete a földművelés és a háztartási eszközök között mozog L ir M 1981 37 4. <…> a szántáshoz, vetéshez, őrléshez, s ü t é s h e z sokféle eszközre van szükség LP 1981 74 2. Valójában: A malomkövek, akárcsak a többi eszköz, <…> T 1983 123 4. De vajon melyik lenne sütőeszköz – a kemence, a tűzhely vagy a serpenyő? A teljes egyértelműség hiányát mutatja a „és egyéb” toldás is: ekevasakat, késeket, vésőket, sarlókat, kaszákat, baltákat, különféle horgokat és e g y é b h á z t a r t á s i e s z k ö z ö k e t kovácsolt P. TarasPab 1972 25. A szekérben láttál egy ládát, vas farkasés rókacsapdákat, egy üstöt, az üstben pedig két tölgyfa tányért, egy merőkanalat, hét kanalat és e g y é b f ő z é s i e s z k ö z ö k e t A. KivSBr 1968 96. Az itt felsorolt szerszámok (a horgok kivételével) vajon eszközök?! Miért jellemeznek itt teljesen különböző tárgyakat eszközökként: 207Terminológia | 2013 | 20 Eladok f i k u s z t, g a r á z s t, z o n g o r á t, gyermek v e z e t ő k o c s i t és padargus ŠlKal 1975 20.Pasakų senovės tyrinėtojas irgi bent kiek stebina más családi holmit e szó jelentésében: Miért van ez a hajó kerekeken? A v e z e t ő k o c s i és a h a j ó rendeltetését ismerve ezek az eszközök nem illenek össze V. J. BagdKGPas 1992 162. Az eszköz egyre kedveltebbé és gyakoribbá váló szó, nem ritkán humoros, ironikus árnyalattal: Tehát – a színház <…> – a világ megtévesztésének egyik ruhácskája. Jó, ha legalább sálacska, azonban lehet akár bikini is (…) egészen az elkerülhetetlen h i g i é n i a i eszközökig L ir M 1990 42 6. „Ha a tolvajokat a k a s z t á s s a l büntetjük, a rablókat k e r é k b e t ö r é s s e l, az eretnekeket p e d i g k e r é k b e t ö r é s s e l, akkor nem volna-e jobb, ha mindezekkel a b ü n t e t é s i e s z k ö z ö k k e l rázúdulnánk ezekre a pusztulás kovácsaira is <…>” (Luther) S. Mark NN 1969 207. <…> megszabadultunk az olyan n e v e l é s i e s z k ö z ö k t ő l, mint a b o t, a d e r é k s z í j és a szoba sarkába szórt borsó marékja Šl 1976 5 4. Van azonban komolyan és elismerésre méltóan metaforizált is: Egyéni eszközökkel dolgozzák ki az olyan szavak szemantikai mezőit, mint az ősz, az ajtó, az agyag, a nap L ir M 1982 51 5. Taigi, įrankio reikšmė 1. „žemės darbo ar namų ūkio įrankis“ ne tik tikslintina (apibrėžtis), bet fiksuotina ir iš jos pasidariusi perkeltinė. Iš muzikinio įrankio (Adolfo Sabaliausko vadinto džiaugsmo įrankiu A. KivSBr 1968 56) likęs tik prisiminimas: Prašydavo jų per atostogas pasidomėti liaudies muzikos įrankiais – taip tuomet vadindavome liaudies instrumentus GKr 1978 41 6. Kadangi žmogus irgi yra, nors gyvas, bet įrankis, visai nenuostabu, kad įrankis 2. yra „kūno organas“ LKŽ IX 1973. Be sakinio nurodytas ir gyvosios kalbos šaltinis – Šeduva, bet tai gal kiek tautosakiška, humoristiška, nes tam yra svetimybė šlunkas 1. LKŽ XV 1991 (greičiausiai išstūmęs savą narį – likęs tik piršto 1narys 2. ir 3. „kulkšnis, gurnas“ LKŽ VIII 1970). Bet kaip tik įžvalgusis Jonas Jablonskis ėmėsi čia diegti įrankį: Šikšnosparnio s p ar n as yra puikiausias, geriausias l i e č ia m as i s įrankis LKŽ IX 1973. Kaip terminas net organo atitikmeniu ar sinonimu netapo, bet Jablonskio takeliu eina ne vienas gyvosios kalbos rašytojas, vertėjas ar žurnalistas: Lygiai kaip aviacijoje, s k r i d i m o į r a n k i a i turi būti puikiai paruošti: p l u n k s n a s impregnuoja, išsitepdami riebalais ir iš pasturgalinės liaukos MG 1975 9 23. <…> a szépséget befogadó szervek a külső érzékszervek – a látás és a hallás GrožKont 1980 341. A fej, a szemek, az orr, az orcák, a fülek – az emberi lény legértékesebb szervei – nem állnak az [ökölvívás] szabályainak védelme alatt, amelyek viszont a nyakat, a mellkast és az egész megmaradt testet védik J. Par OD 1984 255. „Büszke szenvedésem 208 Jonas Klimavičius | Terminus terminushoz. IX oly sokáig üldözve, átdöfve és feldarabolva! Ah, ha az isteni egység, a fájdalomnak az a szövete, összekötné ezeket az elidegenedett s z e r v e k e t é s t a g o k a t, amelyek engem alkotnak“ (Oskaras Milašius) I ir B 1988 258. Az észlelés szervei L ir I 1980 209. Egy kicsit humorral, de irónia nélkül: <…> a költők által megénekelt emberi test legfontosabb szervéhez – a szívhez – remegő kezet téve Šl 1978 15 8. Kazimieras Jaunius 1padarga 2. és padarynė 2.: A beszéd két eszköze van: a hangszalagok a gége csomójában és a visszhangzó; ezek a nyelvészeti terminológia számára sorsdöntőek voltak. Jablonskis érdeme, hogy az elterjedtebb változatot részesítette előnyben, és megszilárdította a beszéd szerveinek használatát. Nem tudni, honnan bukkan fel néha valamilyen újítás, pl. a nyelv mint fő b e s z é d i e s z k ö z J. LipskSomP 1979 15. Természetesen a DŽe 2006 padargas 2. magyarázata – „testi szerv” – indokolatlanul túl tág. Lőfegyver 1. A „padargas, padarynė, įrankis, prietaisas” LKŽ IX 1973 žemaitis nyelvjárási, és P. Ruigis szótárából is meg van adva. Bővebben illusztrált változata a pabūklė: Megjavítottam a szerszámaimat: a cséphadarókat, ekéket, fejszéket, fúrókat, tollakat [az eke kormánylemezének szárnya] A. Juškos szótára. Semmilyen tárgy sem annyira szükséges az ácsnak és a kézművesnek, mint mesterségének e s z k ö z e i é s s z e r s z á m a i S. Daukantas. A motivációt csak az etimológia magyarázza meg: „:lenni; régebben a bū gyöknek tranzitív igei jelentése is lehetett, vö. ném. bauen, ópor. būan „élni, m ű v e l n i, ültetni“ a *bhūtőből” (Skardžius 1943: 193). De miért nem tették hozzá itt a bauen legfontosabb jelentését – „építeni”? A legújabb források – szótárak és írások – főként a jelentés másik oldalát mutatják: Senovės muzikos pabūklai L. Ivinskis. Van hangjegyünk és fegyverünk is – csak mondd meg, hogyan üljünk le? J. Balvočius-Gerutis. Ágyúk emelése J. Brodovskis szótára. Távolra látó ágyú L. Ivinskis. Hamarosan megjelent két orvos (– gyógyító), saját ágyúikkal Tiesos prietelius (1880). A fegyverek a következők eloltására szolgálnak: S. Daukantas – a halál (– halál), M. Valančius – a kínzás, S. Gimžauskas – a fényűzés. Ritka jelentés – „egy szétszedett tárgy alkotóeleme”: Kuršėnai kivette a malom minden alkatrészét. Hasonló, de teljesen ritka jelentés – egészen eltérő az ugyancsak ritka 1.-től. „tartózkodási, lakóhely, székhely” K. Sirvydas szótára, Panevėžys, Vaižgantas – 2. (gyakoribb: būkla 3., būklė 7.) „eszköz, készülék” LKŽ I1 1941: Adynykas (– óra), tengeri – hasznos eszköz a tengeren, amely megmutatja a hajósoknak, hogyan kell a hajót irányítani L. Ivinskis. Apskleistuvė – állapot, amellyel eső vagy nap ellen befedjük magunkat L. Ivinskis. 209Terminologija | 2013 | 20 Az újabb írásokban a pabūklas szó teljesen alkalmi, de meglehetősen változatos, pl.: <…> az osztály gyámja azt mondta, hogy vásároljunk p a iš e l i us ir tr i nt u k ų. <…>. Man nusiminimas taip nusmelkė širdį, kad rajzfelszereléseket, minden eszköz kiesett a kezükből NŽA 2013 5 357 (J. Aistis). Hé, trojka (– háromlovas, háromfogatú), <…>! <…>? <…>. Úgy tűnik, még az út nem túl ügyes eszköze is, <…> N. GogR V 1954 288 (ford. M. Miškinis). <…> gyakran bekövetkeztek a közlekedési eszközök katasztrófái B. RailKA 1991 405. Így tehát a DŽe 2006 szerint a pabūklas 1. A „szerszám, készülék, eszköz” nem valódi jelentés – ez tájnyelvi. A katonai ágyúk nagyméretű fegyverek S. Šalkauskis. Furcsa, hogy a KarŽ 1919-ben a pabūklas még nem ezt jelenti: pabūklai, padargai – opyдiя, приспособленiя, инструменты, pabūklas dengtukui pakelti – приборъ для подъема клапана. Az RLŽ 1924-ben azonban az opyдie már nemcsak padargas, pabūklas, rykas; eszköz, szerszám; hanem már ágyú, löveg is. Bár a SinŽ 1980-ban az įrankis 1. domináns elem magyarázata „e s z k ö z, amellyel valamit végeznek”, ott a prietaisas egy másik szinonimasor domináns eleme, és meglehetősen furcsán – „speciális szerkezet” – magyarázzák. Jobb az LKŽ X 1976 – 1. „bizonyos összetettebb eszköz, berendezés, készülék” Prietaisas és prietaisa, valamint pritaisymas 2. főként aukštaitisi: Ajagi, milyen szerkezetek ezek most: odamegy a t r a k t o r egy hatalmas kőhöz, meglöki, és előre hajtja Kuktiškės. Hol vannak a ka l u k ai – a kasza élezéséhez szükséges összes prietaisos? Veliuona. Ez prietaisos – felakasztja [az órát], és megy tovább Pilviškiai. Vigyél át, legény, a Nemunėlisen, evező nélkül, l u o to, prietaisėlės nélkül Zapyškis. Nincsenek semmiféle pritaisymásaim a d eš r o m s k i mš t számára Skirsnemunė. Mintha egyértelmű motiváció lenne – a „p r i t a i s y ti ką p r i e ko” a példák alapján nem igazolódik. Valójában ez egészen más – vö. pritaisyti 8. „felszerelni, berendezni”: Szerelj neked a gyerekeknek valamilyen kis kereket Sudeikiai. Abban a ravo (– árok) malomban volt felszerelve Vepriai. A horgászathoz botokat szereltek fel kerekekkel – és bedobják Degučiai, taisyti 11. „rögzíteni, behelyezni”: A kaszákat rövid nyélre rögzítik Čedasai és 17. „valamilyen tárgyat készíteni, gyártani”: Nyírfakanalakat a nyírfa tövétől készítettek Biržai (LKŽ XV 1991). Az eszköz szó valódi motivációja pontosan olyan, mint a szerencsétlen jövevényszó, a nočyna „eszköz, szerszám” LKŽ VIII 1970 forrásáé – lengyel. naczynie: naczynić „elkészíteni”. Már az élő nyelvben elkezdődik a transzmotiváció – 1. ‖ „amit valamihez hozzáerősítettek“: A lepedőkhöz való rögzítékek vagy a párnák végződései szinte ugyanazok Palanga. Ezért volt szükség a mai kétértelműségtől mentes, motivált 1. szerkezetre. „ami be van építve; készülék, berendezés“ (és įtaisa, raštų – valamint įtaisis, 210 Jonas Klimavičius | Terminus terminushoz. IX įtaisinys) LKŽ IV 1957: Mézszűréshez nincs eszközöm Ėriškiai. Szövéshez sincsenek eszközeink Kairiai. Ez jó készülék, mert íráskor nem kell tintába mártogatni Marijampolė. Korán megkísérelték terminussá tenni: Bėgių kelias ir visi jo įtaisai VĮ 1924. Amikor fél évszázaddal később szélesebb körben és konkrétabban próbálták megvizsgálni, a különbséget tapogatózva meglehetősen pontatlanul ragadták meg: „A készülék az eszköznél összetettebb segédeszköz <…>.“ „A készülékektől meg kell különböztetni a szerelékeket, más szóval a gépek vagy készülékek alkatrészeit“ (Lukšys 1973: 70,71). És amikor szisztematikusan megkísérelték szabályozni a készülék fogalmának határait, nem találták meg azokat (Dragūnevičius, Klementavičius 1984: 11). Újabb 15 év elteltével a prietaisas – angolul és franciául instrument – pontos meghatározást kap, noha a fogalom összetett: „olyan egységes szerelék, amelyet többnyire más szerelékekkel és energiaforrással együtt használnak mérések elvégzésére és eredményeik feldolgozására“ (Valiukėnas, Smilgevičius 1999: 8). A MetrŽ 2006 végi változatában módosították – a „naudojamas <…>“ helyett – „atliekantis tam tikras funkcijas“. Néhány berendezést is (aparatas – „bizonyos technológiai, műszaki vagy egyéb funkciókat ellátó egységes, kompakt szerelék, amelyet többnyire a mindennapi életben, a háztartásban, az orvostudományban vagy más területen használnak“) készüléknek neveznek, például háztartási elektromos készülékeknek (porszívók, serpenyők, sütők, vasalók stb.) (Valiukėnas, Smilgevičius 1999: 7–8). Az ilyen készülék meglehetősen közel áll a szerelékhez – angolul device, unit, franciául dispositif, unité – „valamely technológiai, műszaki vagy egyéb funkció ellátására szolgáló késztermék (– segédeszköz)“ (Valiukėnas, Smilgevičius 1999: 7; MetrŽ 2006). Mindezek után a DŽe 2006 magyarázatai – prietaisas – műsz. „összetett fizikai jelenségeken alapuló működésű eszköz, készülék”, įtaisas – műsz. „ami be van építve; milyen berendezés (rendsz. egyszerű)” – úgy tűnik, eltévedtek a tudomány és a közérthetőségre való törekvés között. Prietaisas 1. ‖ „testrész, szerv” Skirsnemunė, továbbá prietaisa 1. ‖ kūno prietaisos Vydūnas, vidurių prietaisos J. Balvočius-Gerutis, įtaisas 1. / növényi įtaisai vagy szervek: virágok, termések, szárak, levelek, gyökerek LT II 3 1914 431 (K. Grinius) nem került be a köznyelvi lexikába, még kevésbé a terminológiába, akárcsak egy ilyen padargas. Az élő nyelvben az įrengti fő jelentése – 1. „berendezni, felszerelni (házat, épületet, szobát)” az írásokban bővült, az įrengimas pedig már a VĮ 1924 óta a 3. jelentéssel is rendelkezik. „készülék, mechanizmus“ LKŽ X 1976. Az élő nyelv számára nem idegen a -imas képzővel képzett absztraktumok tárgyi (kalėjimas, klojimas, audimas, arimas, minkymas; apsirengimas, apsiavimas, valgymas, grimas, skýnimas, pýlimas), vagy egyébként nem cselekvést, hanem konkrét dolgot jelölő (suvažiavimas, susirinkimas, susitikimas, pasimatymas), illetve az írott nyelvre jellemző, a tudományos termi- 217Terminologija | 2013 | 20 egy egységbe összeállított, bizonyos funkciók ellátására szolgáló (pl. reduktorok, tengelykapcsolók, csapágyak, hajtóművek)“, noha jóval korábban megjelent a normatív szótárban – 1mazgas 4. tech. „alkatrészekből összeállított mechanizmusrész“ DŽ3 1993. A Padargo 1. meghatározásának egy ismert hibája van – „a földműveléshez és a háztartáshoz használt e s z k ö z, szekér, szán“ –, valamint, jó szándékú, de meghatározatlan kompromisszumos állítása: „Hagyományosan ∆-n a r t a i s d ar va d i n a m os egyszerű, forgó alkatrészekkel nem rendelkező földművelő gépeket értünk, pl. eke, borona“ ŽŪE II 2003. Valójában ebben az enciklopédiában az eke „fém e k e <…>“ ŽŪE III 2007, a borona pedig „eszköz <…>“ ŽŪE I 1998. A mezőgazdasági gép meghatározása itt lényegében tautologikus – „gépek, amelyekkel mezőgazdasági m u n k á k at végeznek“, azonban az említett járószerkezettípusok – kerekes, lánctalpas, féllánctalpas ŽŪE III 2007 (Antanas Sakalauskas) csak az eke és a borona gépek közül való kiemelését, vagyis eszközként való elismerését erősítik meg. Ez már valami.дай Yra šiek tiek. És ez már nem az egyetlen eset. Meglehetősen fontosak bizonyos, adminisztratív normatív erővel rendelkező használati ajánlások: (mezőgazdasági) eszközök – angol agricultural implement – francia outil agricole – német landwirtschaftliches Gerät EurŽ 2004; traktoros eke – „a talaj szántására szolgáló gép (eszköz)” LietRTermB, jóllehet a kultivátor ajánlott meghatározását, „a talaj lazítására és egyengetésére, a gyomok irtására és ásványi trágyák bedolgozására szolgáló mezőgazdasági e s z k ö z”, egy jóváhagyottal módosították – „a talaj lazítására és a gyomok irtására szolgáló g é p. Trágyabedolgozó berendezései lehetnek” LietRTermB. Az elkülönítés alapelve – a forgó részek megléte vagy hiánya – nem világos, mivel maguk a forgó részek kifejezés sehol sincs meghatározva – erre nem tér ki sem a ŽŪMechŽ 1983 és a PolŽ 1984 (орган és часть), sem a TechEnc IV 2010. A nyelvész is képes megkülönböztetni, hogy a motor a hajtóművek – kerekek, lánctalpak és hasonlók – forgatásához szükséges, hogy a helikopter hajtóművei a motor által – a légcsavaron keresztül – forgatott szárnyak, míg a forgószárnyas repülőgépéi maguktól forognak a levegőtől (tehát az első forgó, a második forgató működésűként jellemezhető), hogy a hidraulikus turbinák rotora forgó, míg az elektromos gépeké forgató rész, hogy a forgókemence – „a vízszintes tengely körül forgatott hengeres kemence folyékony öntöttvas <…> acéllá való feldolgozására és színesfémek feldolgozására” TechEnc IV 2010 – nem azért forog, hogy az a feldolgozás végbemenjen, hanem csak azért, hogy a henger (a benne lévő töltet) egyenletesen melegedjen. Bár kissé különös, hogy annak meghatározásához, mi az eszköz, meg kell érteni, mi a gép, ez elkerülhetetlen. Bár az LKŽ-ben bemutatott élő nyelvi használat nem terminológiai, sőt az írott nyelvé sem – gyakran olyan vagy determinizált –, jobb ezzel kezdeni. Gép, 218 Jonas Klimavičius | Kifejezés kifejezés mellett. IX gép, tájnyelvi. gép, vö. még mašin, mašinas LKŽ VII 1966 1. „Kybartai mechanamas mašinas nizmas, atliekantis kokį nors darbą“: Kuliama mašina Druskininkai. Pjauturėjo.” S a v i m s egy gyapjúfésülő gépet vásárolt Šatėsben. A lábbal hajtott varrógéppel könnyebb varrni, mint a kézivel Alsėdžiai-ban. A teheneket géppel fejik Pumpėnai-ban. Ilginiams krėsti buvo mašinai Darbėnai; 2. „gépesített közlekedési eszköz (gépkocsi, motorkerékpár stb.)“, 3. „vonat“ Eišiškės, Obeliai. Pasvalys (vö. mašinistas), sőt 4. „tűzhely“ Švėkšna, Veiviržėnai, Pagramantis, Čekiškė, Jurbarkas, Naumiestis, Vilkaviškis, Šunskai, Kalvarija, Sasnava, Ūdrija, Krokialaukis. Ide még hozzáadandó a mašinėlė – 1. írógép, húsdaráló Raštai, 2. „tűzgyújtó“ Tilžė, Klaipėda (mašinka Daugailiai), 3. „személygépkocsi (– autó)“; néhol még a „cipzár” is – masinka. Nagyon elterjedt a manézs (lóvontatta járgány) és a cséplőgép mašina elnevezése, ebből a mašinbūdė „gépek (rendszerint a manézs) tárolására szolgáló fészer” Krosna, mašinkūlė 1. „cséplőgép” Raštai (mašinkūlis Tryškiai, Kairiai, Papilė), 2. „cséplési idő, cséplés” Žagarė, Gruzdžiai (mašinlaikis Klykoliai); mašinierius „aki a cséplőgépet felügyeli” Laižuva, Žemaičių Kalvarija; mašinuoti, mašynuoti 1. „géppel csépelni” Šatės, Kretingalė, Tauragė, Sintautai (mašinėti 2. Šatės, mašinavoti, mašynavoti 1. Kvėdarna, Salantai, Židikai), mašinaũtė, mašynautė 1. „géppel való cséplés, cséplés” Judrėnai, Vainutas, Skaudvilė, Pagramantis, 2. „cséplőgép ideje“ Katinėnai, Žviñgiai [gépesíteni 2. „tejet szeparátorral szétválasztani, szeparálni“ Seredžius, Priekulė (gépesíteni 2. Alsėdžiai, Židikai), 3. „húst géppel ledarálni“ Jurbarkas, gépesíteni 2. ‖ „kicsavarni (mézet)“ Smalininkai]. Az SNŽŽ 1907-ben a mašina nem szerepel (talán magától értetődőnek tartották), a mechanizmas pedig – „a gép teljes szerkezete, annak felépítése“ (hasonló a helyzet az SNŽŽ 1924-ben is). A TŽŽ 1936-ban a mašina – „minden olyan mechanikus szerkezet, amellyel az energiát, az erőt valamely hasznos munka elvégzésére alkalmazzák“, hasonló itt a mechanizmas is – 1. „az erő átadásához és a cselekvés kiváltásához szükséges eszközök“, 2. „a gép telepítése és részeinek összessége“. Ebben semmi tudományos nincs. A tudományos terminusok meghatározásai meglehetősen egyértelműek: a gép – „energia, anyagok és információ átalakítására szolgáló berendezés” – energetikai, munkaés információs [gép] az LTE VII 1981-ben (nagyon hasonlóan a VLE XIV 2008-ban és a TechEnc III 2006-ban is), az LTE IV, a VLE VIII 2005 és a TechEnc II 2003 azonban nem említ berendezést, továbbá a gép történeti részében említett szkrécsek, Arkhimédész csavarja, az emelő, a csörlő (sőt a szélmalom is) mai szemmel nem tűnnek berendezéseknek, még kevésbé gépeknek. A kar talán emelőkaros mechanizmus jelent (a mechanizmus – „testek olyan rendszere, amelyben egy vagy több merev test mozgása bizonyos más merev testek 219Terminológia | 2013 | 20 a test mozgásává“ LTE VII 1981) – a beszéd mozgása kő vagy rönk mozgásává változik. De akkor elméletileg minden tárgyalt technikai eszköz mechanizmus, ezeket pedig a mechanizmusok és gépek elmélete, valamint annak ága – a mechanizmusok és gépek dinamikája egyesíti a gépekkel LTE VII 1981, TechEnc III 2006. Az iparban megkülönböztetik a gépés készülékgyártó ipart, amelynek „vállalatai tervezik, gyártják, üzembe helyezik és javítják a különböző „gépeket, berendezéseket, készülékeket” VLE XIV 2008, köztük – „ž. „žemės ūkio ir energetikos mašinos“, čia minima ir (1912 m.) N. Vilnios dalių gamykla, nesudėtingos žemės ūkio mašinos ir padargai. Technikos – „žmonijos veiklos materialiųjų priemonių“ rūšyje gamybos technika pirmiausia minimos mašinos ir mechanizmai, tačiau vėliau smulkiau skirstomos tik mašinos, vienos iš jų – žemės ūkio mašinos LTE XI 1983. Šiame technikos straipsnyje teigiama: „Universali ∆ klasifikacija dar nesukurta.“ Pats straipsnis rodo, kad tai, kas sukurta, yra labai netobula. Kiek paguodžia visai ne naujausio rusiško žodyno apibrėžtis: машина – 1) „механизм или сочетания механизмов, осуществляющие определенные целесообразные движения для преобразования энергии (м а ши н ы-д в и г а т е л и), изменения формы, свойств, состояния или положения предмета труда (м а ш и н ы-о р у д ия, рабочие машины), сбора, передачи, хранения, обработки и использоinformáció (pl. számítógépek) tárolására szolgáló eszközök” SISZ 1979. Tačiau ir naujasis TŽŽ 2013 tik kartoja TŽŽ 2001 mašinos 1. apibrėžtį – „iš vieno ar kelių mechanizmų sudarytas įrenginys energijai, medžiagoms arba informacijai transformuoti, mech. darbui atlikti“. Taigi mašinos yra ne įrenginių, o mechanizmų giminė. Tikriausios mašinos yra energijos keitimo – varikliai (variklis, motoras – „mašina, keičianti kokios nors rūšies energiją į mech. darbą“ LTE XII 1984) arba mechanizmai su varikliais. Ezt a gondolatot a „gép” második jelentése – „autó” – is alátámasztja. Magam részéről hozzá merem tenni, hogy az élő – emberi vagy állati – energia átalakításának mechanizmusai elméletileg nem sorolhatók a gépek közé, mivel a fizikában ilyen energiafajtáról nem beszélnek. Ezért még egy meglehetősen nagy mechanizmust, a k é t k e r e k ű t sem nevezik gépnek; még a motoros (motormeghajtású) is csupán egy géppel – motorral – ellátott mechanizmus. A Машины-орудия mechanizmusok, vagyis szerszámok – nemcsak lóvontatásúak, hanem traktorosak is. A szelelő r o s t á k (gépek) LEtn 1982 54, a r o s t a – az elsődleges gabonatisztítás gépe TechEnc I 2000 elméletileg csupán szerszám, vagy mechanizmus. Mezőgazdasági gépesítés, nem pedig gépiesítés. A mechanizmust, vagyis a szerszámot gépnek nevezni ugyanaz, mint a tölgyet fának: lehet, de korlátozottan – nem mondhatod, hogy a makk a fán nő. 220 Jonas Klimavičius | Terminus terminus mellett. Maga a nyelvészek és a Lietuvių technikos mokslininkai – terminologai ir terminografai, taip szerkesztők is belátóan, egyszerű módon csökkentették az ilyen „gépek” számát: terminologizálták a litván szavakat, és új szavakat alkottak, például: šienapjovė (szénakaszáló), žoliapjovė (fűnyíró), javapjovė (aratógép), lapapjovė (lombvágó), šiaudapjovė (szalmaszecskázó),… bulviasodė (burgonyaültető), daigasodė (palántázó),… linarovė (lenbetakarító), kelmarovė (tuskóirtó),… poliakalė (cölöpverő), poliatraukė (cölöphúzó),… angliakasė (szénabányászati gép), žemkasė (földkitermelő), žemsemė (földkotró),… smėliapūtė (homokfúvó), šratasrautė (sörétszóró), šratasvaidė (sörétszóró gép), šeivatrynė (rostatisztító),… (még a garvežys [gőzmozdony] is, holott: garo mašina [gőzgép]); kuliamoji (cséplőgép), sėjamoji (vetőgép), sodinamoji (ültetőgép), tręšiamoji (trágyaszóró), siuvamoji (varrógép),… grūdų valomoji (szemtisztító), sėklų valomoji (vetőmagtisztító), runkelių kasamoji (répakiásó), linų brukamoji (lenmorzsoló), kalkių barstomoji (mészszóró),…; mestuvai (dobógép), karštuvai (kártoló), veltuvai (nemezelő), šiauštuvai (bolyhozó),…; verptuvas (fonógép), temptuvas (húzógép), maišytuvas (keverőgép), plūktuvas (tömörítő), rietuvas (rakásoló),… vamzdžių klotuvas (csőfektető), sniego valytuvas (hótakarító), šakų genėtuvas (ágnyeső), vandens keltuvas (vízemelő), akmenų rinktuvas (kőgyűjtő),…; kedentuvė (fellazító), šukuotuvė (fésülőgép), pašytuvė (borzoló), pluoštintuvė (rostosító), dulkintuvė (poroló),…; rūšiuoklė (osztályozó), kratyklė (rázógép). A terminológiánkat sokféleképpen befolyásoló orosz nyelvben erre a машина szó szolgál: PolŽ 1984, ŽŪMechTŽ 1983. Az angol nyelvben is több „gép” van: machine – 1) – és talking machine – fonográf, 3) kerékpár; <…>; repülőgép, 4) varrógép, machine-gun – géppuska, machine-tool – szerszámgép [sőt tool – 3) szerszámgép – 1) szerszám, műszer, 2) eszköz, 4) véső], továbbá machinist – 1) lakatos; szakképzett munkás (fémmunkás vagy gépkezelő, 4) varrógéppel varró; varrónő ALKŽ 1975. Feltételeznünk kell, hogy a mašina, mechanizmas terminusok túlzott használatát erősen befolyásolta metaforikus használatuk, amely kétségtelenül könnyen átvehető a nagy kontaktusnyelvekből. Pl.: a televízió – a pokol gépezete Vd 2008 4 26, az állami intézmények gépezete Vd 2008 4 70; a piac mechanizmusai NŽA 2007 8–9 418, a terror mechanizmusai NŽA 2007 11–12 566, a tudat manipulálásának mechanizmusai Vd 2008 4 57, szervezeti mechanizmus L ir M 2005 26 2, a hatalom működésének, alkalmazásának „mechanizmusai“: jogi mechanizmus, fegyelmezési mechanizmus, biztonsági mechanizmus NŽA 2007 11–12 548, egy életforma önvédelmi mechanizmusa Vd 2008 4 57, mechanizmus a családi intézmény erősítésére Vd 2004 41 24, a raliverseny konyhája – összetett mechanizmus Vd 2005 3 54. Ez nem segíti elő a nyelv világosságát és egyszerűségét, sem a fogalmak pontosságát, sőt ellenkezőleg. A DŽe 2006 meghatározásai hiányosak, sőt nem mentesek a hibáktól sem: mašina – 1. tech. „valamilyen munkát végző mechanizmus“: gőzgép, holott ez éppen nem munka-, hanem energetikai gép; mechanizmas – 1. „a mozgások továbbítására és átalakítására szolgáló készülék”, valójában pedig „a technika eszköze az erőmozgás munkamozgássá vagy cselekvéssé alakítására”, 3. átv. „belső felépítés, r e n d s z e r”: nyelvi r., állami r., ez pedig – „a rendszer működésének módja / működésformája”; technika – 221 Terminológia | 2013 | 20 1. „az emberi tevékenység anyagi eszközei (gépek, berendezések stb.)”, amelyek lényegi részei – „gyárt. épületek, utak, hidak, csatornák, közlekedési és hírközlési eszközök” LTE XI 1983, ezért nem hagyhatók el. KÖVETKEZTETÉSEK A szinonimák széles csoportjai – szerszám, eszköz; eszköz; szerszám (padaras, padarynė, padarinys), fegyver, būklas, készülék, szerkezet, berendezés, eszköz, felszerelés; akasztóeszköz, beakasztó, akasztó, függesztő; eszköz, szerszám, holmi – a legtöbb elem az élő nyelvből származik. A motiváció többnyire világos vagy etimológiailag könnyen megmagyarázható, de vannak vitatott magyarázatok is. Szinte minden elem poliszémiával rendelkezik, a szinonim jelentések köre meglehetősen széles és nem teljesen meghatározott. Poliszémia és szinonímia ugyanazon nyelvjáráson belül is előfordul. A legtöbb bekerült a köznyelvbe, csak az įkaboklis, įstrakalas, (pa)kibyklas maradt mintegy szükségtelenül. A változatok túltengése meglehetősen könnyen kiküszöbölődött. A normatív lexikográfia itt nem tudott megbirkózni a differenciálás szükségességével. A terminologizáció meglehetősen vontatottan zajlott, elhúzódva – természetesen a technikai fejlődés ütemét követve, de késve is, jóllehet talán közel jár a végső eredményhez (csakhogy ez e terület fogalmainak tudományos osztályozásának véglegességétől is függ). Szemantikailag különvált az instrumentas – a zenére és az orvostechnikára, valamint a pabūklas – a hadászatra. A ryko és a rakando esetében, amelyek jelentéseire jelentős tarkaság (kontrasztosság) jellemző, a terminologizáció eredményei talán csak fél sikert hoztak. A használatban nagyon sokáig fennmaradt a nem kellően meghatározott įrengimas (általában többes számú įrengimai) – az įrenginys (amely szintén nem teljesen egyértelmű) és az įranga helyett. Nagyon kifogásolható, bár nem mindenki által észrevett használati jelenség – az įrankis használata a padargas helyett. Másfelől a padargast indokolatlanul kiszorítja a mašina, miközben ez utóbbi nincs megfelelően elhatárolva a mechanizmustól. Itt az elméletre kell támaszkodni, nem pedig az oktatott tárgyak (vagy tanszékek!…) pragmatikus elnevezéseire, továbbá nem az élő nyelv gyakorlatára, amelyet egyébként más nyelvek (az általános, nem pedig a terminológiai használat) gyakorlata is befolyásolt, és amelyet az elmélet nem szabályoz. Egyébként a litván terminológiában a gép nagyon érthető módon visszaszorult – konkrét, világosan motivált litván szavakkal (többnyire neologizmusokkal). Nem használták ki a legáltalánosabb jelentés eszközét – mint a lexikográfiai és terminográfiai meghatározások, leírások és az összegzés szavát –, talán azért, mert ez az eszköz a befejezhetetlen kommunista nevelés, indoktrináció és szervezés tolakodó eszköze volt, továbbá egy javító „rendezvény”; de ez már régen a múlté. A determinizáció és a terminusok metaforizációja – többnyire publicisztikai, különösen az instrumentum, valamivel kevésbé az eszköz és a mechanizmus esetében – főként kozmopolita és kreativitás nélküli, sablonos. 222 Jonas Klimavičius | Terminus terminus mellett. IX Források ALKŽ 1975 – Angol–litván szótár. Összeállította A. Laučka, B. Piesarskas, E. Stasiulevičiūtė, Vilnius: Mintis. ALŽŪTŽ 1977 – Angol–litván mezőgazdasági szakkifejezések szótára. Összeállította D. Čeponienė, R. Gelūnienė, J. Kazėnas, R. Kelbauskienė (felelős szerkesztő), Vilnius: Mokslas. J. V. BagdKGPas 1992 – Bagdanavičius V. J. Kulturális mélységek a mesékben, Vilnius: Taura. DŽ1 1954 – A mai litván nyelv szótára. Felelős szerkesztő. J. Kruopas, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. DŽ2 1972 – A mai litván nyelv szótára. Felelős szerkesztő. J. Kruopas, Vilnius: Mintis. DŽ3 1993 – A jelenkori litván nyelv szótára. Főszerk. S. Keinys, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. DŽe 2006 – A jelenkori litván nyelv szótára. VI. (III. kiadás), főszerk. S. Keinys, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. EurŽ 2004 – Európai szótár. Eurovoc 1 – Betűrendes rész, 2 – Tematikus rész, 3 – Többnyelvű rész, Vilnius: A Litván Köztársaság parlamenti hivatala. GKr – Gimtasis kraštas (újság). N. GogR V 1954 – Gogol N. Művei 5, Vilnius: Állami Szépirodalmi Kiadó. GrožKont 1980 – A szépség körvonalai, Vilnius: Mintis. I ir B 1988 – Történelem és lét, Vilnius: Mintis. IQ – IQ (folyóirat). K I 1870 – Friedrich Kurschat litván nyelv szótára 1, Halle: A kiadó Buchhandlug des Waisenhauses. K II 1874 – Friedrich Kurschat litván nyelv szótára 2, Halle: A kiadó Buchhandlug des Waisenhauses. KarŽ 1919 – Litván–orosz és orosz–litván katonai szótár, Kaunas: Honvédelmi Minisztérium. A. KivSBr 1968 – Kivis A. A hét testvér. Ford. A. Sabaliauskas, szerk. D. Urbas, Vilnius: Vaga. KV – Kalba Vilnius (újság). LA – Lietuvos aidas (újság). LAKŽ2 1991 – Piesarskas B., Svecevičius B. Litván–angol szótár, Vilnius: Mokslas. LEtn 1964 – A litván néprajz jellemzői. Szerk. A. Vyšniauskaitė, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. LEtn 1982 – Dundulienė P. Lietuvių etnografija, Vilnius: Mokslas. LietRTermB – A Litván Köztársaság terminológiai bankja. – http://terminai.vlkk.lt. J. LipskSomP 1979 – Lipskienė J. Lietuvių kalbos somatiniai posakiai, Vilnius: Mintis. L és I 1980 – Idő és eszmék, Vilnius: Mintis. L és M – Irodalom és művészet (újság). LKT 1970 – A litván nyelv nyelvjárásai. Chrestomatija, Vilnius: Mintis. LKŽ I1 1941 – A litván nyelv szótára 1, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. LKŽ I2 1968 – A litván nyelv szótára 1, Vilnius: Mintis. LKŽ IV 1957 – A litván nyelv szótára 4, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. LKŽ V 1959 – A litván nyelv szótára 5, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. LKŽ VII 1966 – A litván nyelv szótára 7, Vilnius: Mintis. LKŽ VIII 1970 – A litván nyelv szótára 8, Vilnius: Mintis. LKŽ IX 1973 – Litván nyelv szótára 9, Vilnius: Mintis. LKŽ X 1976 – Litván nyelv szótára 10, Vilnius: Mokslas. LKŽ XI 1978 – Litván nyelv szótára 11, Vilnius: Mokslas. LKŽ XII 1984 – Litván nyelv szótára 12, Vilnius: Mokslas. LKŽ XV 1991 – Litván nyelv szótára 15, Vilnius: Mokslas. LP – Lietuvos pionierius (újság). LRKŽ 1988 – Lyberis A. Litván–orosz nyelvi szótár, Vilnius: Mokslas. LT II 3 1914 – Litván nemzet 2 3, Vilnius. 223Terminológia | 2013 | 20 LT II 4 1919 – Lietuvių tauta 2 4, Vilnius. LTE IV 1978 – Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 4, Vilnius: Mokslas. LTE VII 1981 – Litván szovjet enciklopédia 7, Vilnius: Mokslas. LTE XI 1983 – Litván szovjet enciklopédia 11, Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija. LTE XII 1984 – Litván szovjet enciklopédia 12, Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija. LTV – Litván Televízió. S. MarkNN 1969 – Markišas S. Senkinek sem engedek. Ford. M. Žilionienė, szerk. A. Kašinskaitė, Vilnius: Vaga. MetrŽ 2006 – Valiukėnas V., Žilinskas P. J. Ötnyelvű értelmező metrológiai szakkifejezés-szótár, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. MG – A mi természetünk (folyóirat). M és É – Tudomány és élet (folyóirat). MkslL – Litvánia tudománya (újság). MLE II 2003 – Kis-Litvánia enciklopédiája 2, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. MLE III 2006 – Mažosios Lietuvos enciklopedija 3, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. NKn – Naujos knygos (žurnalas). NŽA – Naujasis židinys–Aidai (žurnalas). J. Par OD 1984 – Parandovskis J. Olimpijos diskas. Ford. D. Urbas, szerk. A. Gailius, Vilnius: Vaga. V. PietRR 1973 – Pietaris V. Rinktiniai raštai, Vilnius: Vaga. PolŽ 1959 – Orosz–litván politechnikai szótár. Szerkesztői bizottság. A. Novodvorskis felelős szerkesztő, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. PolŽ 1984 – Orosz–litván politechnikai szótár. Összeállította G. Daugėla, Vilnius: Enciklopédiák Főszerkesztősége. PONS. ALKŽ 2004 – PONS. Angol–litván szótár, Vilnius: Šviesa. PrekŽ 1996 – Pričinauskas J. Orosz–litván áruszótár, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. B. RailKA 1991 – Raila B. Miért másképp?, Vilnius: Vaga. J. RainL 1975 – Rainis J. Líra. Ford. K. Korsakas, Vilnius: Vaga. RLKŽ II 1983 – Orosz–litván szótár 2. Szerk. Ch. Lemchenas, Vilnius: Mokslas. RLŽ 1924 – Baronas J. Orosz–litván szótár, Kaunas: Spindulys. Sav su TV – Savaitė (TV-melléklettel) (folyóirat). SinŽ 1980 – Lyberis A. Szinonimaszótár, Vilnius: Mokslas. SNŽŽ 1907 – Idegen és érthetetlen szavak szójegyzéke. Összeállította J. Šlapelis, Tilžė. SNŽŽ 1924 – Norkus J. Idegen és érthetetlen szavak szójegyzéke, Kaunas: „Vaivos“ b-vė. STŽŽ 1923 – M. és S. Idegen és nemzetközi szavak szójegyzéke, Šiauliai: „Vilties“ dr-ja. Šl – Šluota (folyóirat). ŠlKal 1975 – A „Šluota“ naptára, Vilnius: Litván SZSZK Újságíró-szövetsége. A. ŠveicK ir E 1989 – Šveiceris A. Kultúra és etika, Vilnius: Mintis. T – Tiesa (újság). P. TarasPab 1972 – Tarasenka P. Menekülés, Vilnius: Vaga. TechEnc I 2000 – Technikai enciklopédia 1, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. TechEnc II 2003 – Technikai enciklopédia 2, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. TechEnc III 2006 – Technikai enciklopédia 3, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. TechEnc IV 2010 – Technikai enciklopédia 4, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóközpont. TLE III 1987 – A Szovjet Litvánia enciklopédiája 3, Vilnius: A Fő Enciklopédia-szerkesztőség. TLE IV 1988 – A Szovjet Litvánia enciklopédiája 4, Vilnius: A Fő Enciklopédia-szerkesztőség. TŽŽ 1936 – Idegen szavak szótára, Kaunas: Sajtóalap. TŽŽ 2001 – Idegen szavak szótára, Vilnius: Alma littera. TŽŽ 2013 – Idegen szavak szótára, Vilnius: Alma littera. Vd – Veidas (folyóirat). VĮ 1924 – Vireliūnas A. A Terminológiai Bizottság által elfogadott elnevezések, illetve terminusok, Kaunas: Sakalas. A. VienR III 1986 – Vienuolis A. Írások 3, Vilnius: Vaga. VLE VIII 2005 – A litvánok egyetemes enciklopédiája 8, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. 224 Jonas Klimavičius | Terminus terminus után. IX VLE XIV 2008 – A litvánok egyetemes enciklopédiája 14, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. ŽŪE I 1998 – Mezőgazdasági enciklopédia 1, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. ŽŪE II 2003 – Mezőgazdasági enciklopédia 2, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. ŽŪE III 2007 – Mezőgazdasági enciklopédia 3, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. ŽŪMechŽ 1983 – Orosz–litván mezőgazdasági gépesítési terminológiai szótár. Összeállította V. Gerulaitis, S. Lukėnas, Vilnius: Főszerkesztőség az enciklopédiák kiadására. СИС 1979 – Словарь иностранных слов, Москва: Русский язык. irodalom Dragūnevičius A., Klementavičius A. 1984: A műszaki terminusok rendszerezésének kérdéséhez. – Mūsų 3–12. kalba 2, Grinaveckienė E. 1972: Eszköz és szerszám. – Mūsų kalba 9, 43. Klimavičius J. 1973: Nemcsak érdekesen. – Mūsų kalba 8, 19–28. LEW 1955–1965: Ernst Fraenkel litván etimológiai szótára, Heidelberg: Carl Winter. Universitätsverlag, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. LKA I 1977: A litván nyelv atlasza 1. Lexika, Vilnius: Mokslas. LKG I 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1, Vilnius: Mintis. Lukšys D. 1973: Műszerek és szerkezetek elnevezései. – Kalbos kultūra 25, 70–72. Sabaliauskas A. 1990: A litván nyelv lexikája, Vilnius: Mokslas. Skardžius P. 1943: A litván nyelv szóképzése, Vilnius. Valiukėnas V., Smilgevičius A. 1999: A technikai eszközök megnevezéseiről. – Anyanyelv 2, 7–9. Érkezett: 2013-10-03 Jonas Klimavičius Erfurti u. 56-14 LT-04107 Vilnius, Litvánia