Teigiamų alelinių būdvardžių ir jų vedinių aktantų raiška

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ SEMĖNIENĖ Litván Nyelvi Intézet A POZITÍV ALLELIKUS MELLÉKNEVEK ÉS SZÁRMAZÉKAISK AKTÁNSAINAK KIFEJEZÉSE 1 KULCSSZAVAK: szubjektumorientált allelikus predikátum, melléknév, melléknévi származék, aktáns, reciprok konstrukció, morfoszintaktikai kifejezés. 1. BEVEZETÉS Az analóg, ekvivalens, egyenlő, párhuzamos, hasonló, arányos, azonos, identikus, egyenletes, szimmetrikus, szinonim, merőleges stb. melléknevek lexikai (inherens) reciprokok 2 (angl. lexical reciprocal), illetve allelikus predikátumok (angl. allelic predicate). Az ilyen allelikus 3 predikátumok a helyzet legalább két résztvevője – a mutuantok (angl. mutuant) – közötti kölcsönös (angl. mutual) viszonyt fejezik ki. Az inherensen kölcsönös viszony szimmetrikus, az ilyen predikátumok kétvalenciájúak. 4 Például a reciprokális szerkezetben (angl. reciprocal construction) a sūnus hasonló į tėtį „a fiú hasonlít az apára” a kölcsönös viszony résztvevőit (a fiú, az apa) a hasonló melléknév két valenciaaktánssal fejezi ki: alanyi nominativusszal és közvetett tárgyként funkcionáló, az į elöljárószóból és accusativusból álló szerkezettel. Martin Haspelmath (2007: 2091) szerint az a tendencia uralkodik, hogy a kölcsönös helyzet (angl. mutual situation) mutuantusait egyetlen aktánsként fejezzék ki, vagyis tipikusan a helyzetben részt vevő valamennyi mutuantust – azok összességét, nem pedig valamelyiküket – választják referenciapontnak (angl. reference point). Ekkor az alelliptikus predikátumok mindkét 1 Őszintén hálás vagyok a Litván Nyelvi Állami Bizottság (a továbbiakban – VLKK) vezető szakértőjének, Aistė Pangonytėnek azért a kérdésért, amely felhívta a figyelmemet a cikkben tárgyalt kérdésekre. Szintén köszönöm a tisztelt anonim lektoroknak a hasznos megjegyzéseket, amelyek hozzájárultak a cikk tökéletesítéséhez. 2 A cikk ezen melléknevek hímés nőnemű alakjaival foglalkozik. Az úgynevezett semlegesnemű alakot figyelmen kívül hagyjuk. 3 ,,A lexikai reciprokális predikátumok (más néven allelikus predikátumok) olyan predikátumokként határozhatók meg, amelyek önmagukban, szükséges grammatikai jelölés nélkül fejeznek ki kölcsönös konfigurációt. Szemantikailag korlátozott predikátumok halmazát alkotják, amelyek jelentései általában a társadalmi cselekvések és viszonyok („házasodik”, „veszekedik”, „barát”), valamint a térbeli viszonyok („szomszédosnak lenni”) osztályába esnek, 'next to'), and relations of (non-)identity ('same as', 'different from', 'resemble')“ (Haspelmath 2007: 2090). 4 A mutuantus, illetve reciprokantus (angl. mutuant resp. reciprocant), a reciprokális, illetve szimmetrikus, illetve kölcsönös (reciprocal resp. symmetric resp. mutual) fogalmakról, valamint azok terjedelméről lásd bővebben Haspelmath 2007. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív jelentésű melléknevek és származékaik aktánsainak kifejezése BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 |2 Az aktánsokat a mondatban alanyi szerepű főnév vagy névmás többes számú alakja fejezi ki, illetve a daiktavardžiais ar įvardžiais, sujungtais sujungiamuoju jungtuku ir. Kaip matyti 1–2 sakiniuose, žmogus hangya, a nő és a férfi morfoszintaktikailag egyformán kiemelkedő (angl. salience) – patientként [P] 5 atliepiančiu subjektu; tiksliau kalbant, toks patientas sutampa (susilieja) su komparatyvu [Comp] 6 ir jį szerepel; [P] komparatívként [PComp] is értelmezhető (vö. az 1a–2a mondatokat, amelyekben a melléknév mindkét aktánsát egyetlen többes számú alak fejezi ki). Itt a szintaktikai aktánsok csökkentése (angl. valence-reduction) figyelhető meg: a lygūs, panašūs egyvalenciájúként használatosak. Az ilyen használati eseteket egyrészes, illetve monadikus (reciproka) konstrukcióknak nevezik (angl. simple construction; 7 monadic construction). (1) Ezenkívül fontos számára az ember és a környezet harmóniája. Azt mondja: „Az ember és a hangya egyenlő”. DLKT (1a) 8 Egyenlők. (2) Nő és férfi: oly különbözők és hasonlók... Azt mondják, hogy már születésünkkor magunkkal hozzuk földi létünk sorsát és értelmét. DLKT (2a) 9 Hasonlók. A kölcsönös kapcsolat egyik résztvevője komitatívuszi (a barátnő) alanyként értelmezhető (lásd a 3–4. mondatot). A monadikus konstrukciók ilyen, su elöljárószóval és esettel jelölt komitatívuszi alanya morfoszintaktikailag és pragmatikailag háttérbe szorul (angl. lower). A 3. mondatban az ember morfoszintaktikailag kiemelkedőbb és pragmatikailag fontosabb, a 4. mondatban pedig a nő. A 3–4. mondatokban a ragozás eset és szám szerint azt mutatja, hogy a su elöljárós szerkezettel kifejezett alany (akárcsak az 1–2. mondatokban). (3) Žmogus su skruzdėle yra lygūs. (4) A nő és a férfi hasonlók. 5 Páciens [P] – a cselekvés hatása befogadójának vagy az állapot birtokosának funkciója, amely élő és élettelen dolgokra, valamint absztrakt dolgokra egyaránt jellemző (a háború borzalmai [P] ellentétesek az emberi természettel) (Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 30). 6 Komparatívum [Comp] – az összehasonlítási standard funkciója, amely az állapot páciensével együtt jár, és arra a dologra jellemző, amellyel valamit összehasonlítanak, amelyhez valami igazodik (a fiú hasonló az apjához, a fordítás közel áll az eredetihez) (Vaičiulytė-Semėnienė 2001: 30). 7 ,,Az egyszerű konstrukciók azok, amelyekben mindkét reciprokáns alanyként van kifejezve“ (Nedjalkov, Geniušienė 2007: 396). „Monadikus konstrukció, amely az alanyi NP-ben csoportosítja a reláció résztvevőit, miközben elveszít egy tárgyi NP-t” (Hurst 2010: 290). 8 Vö. a melléknévi igét tartalmazó monadikus konstrukcióval: Bár a mexikóiak mai nemzedéke „európaizálódik” – a nő és a férfi jogai kiegyenlítődnek, a „macsó” azonban most is „macsó”. DLKT 9 Plg. monadinę konstrukciją su būdvardiniu veiksmažodžiu: Tėvo ir sūnaus balsai panašėjo, kol visai supanašėjo (Sližienė 1998: 115. alapján idézve). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Pozitív értékű melléknevek és származékaik aktánsainak kifejezése |3 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Az 1–4. mondatból látható, hogy a szóban forgó kétértékű melléknevek két argumentumának egyike „szabadon” marad. Ez kitölthető egy nem valenciahordozó, szabad tag státuszával rendelkező reciprok jelölővel (angolul reciprocal markers): az egyikkel a másikkal, az egyik a másikhoz típusú monosemantikus reciprok anaforával, illetve a kölcsönösen vagy egymás között jelentésű helyhatározóval (vö. az 5–7. 10 mondatot). Az alanyesettel koreferens, kölcsönös viszonyt jelölő ilyen jelölők – amint az a 8–9. mondatban látható – szükségesek is lehetnek, vagyis a második argumentum pozícióját ki kell tölteni. Más szóval az egyik esetben a kölcsönös viszonyt kifejező, azt aktualizáló és specifikáló reciprok jelölők módosítókként használatosak (úgynevezett reduplikáció, illetve a kölcsönös viszony kettős kifejezése (angolul reduplication, double reciprocals)), más esetekben 11 – kaip valdiniai (dar plg.: Jie pasibučiavo (vienas su kitu) vs. Jie pabučiavo vienas kitą.). (5) – De mi is gazdagok vagyunk – erősítette makacsul Hans. – Ha két gazdag ember találkozik, akkor egyenlők egymással (vö. kölcsönösen, egymás között). Egyetértesz ezzel? DLKT 12 (6) Az utca olyan szűk, szűk, olyan komor és elhanyagolt, akárcsak csaknem valamennyi, benne a földszinten sorakozó, fából készült, düledező, egymásra hasonlító (vö. egymáshoz, egymás között) házikó. Mintha régóta senki sem lakna bennük... DLKT (7) Kétségkívül jobban hasonlítottak egymáshoz (vö. egyik a másikhoz) a bilingvisek orosz, illetve litván nyelvű közös válaszai. DLKT (8) Merőlegesek-e egymásra (vö. egymás között, egymáshoz) az {1; -3; 0} és {4; 1; 2} vektorok? Miért? DLKT (9) *Merőlegesek-e az {1; -3; 0} és {4; 1; 2} vektorok? 10 ,,A jelenlegi belföldi helyhatározó, különösen az elvontabb főnevek esetében, időnként a cselekvés végrehajtásának módját jelenti. Az ilyen helyhatározó a mondatban módhatározói szerepet tölt be. <...> Valamivel feltűnőbbek, a köznyelv számára ajánlhatóbbak, a nyelvjárásokban és a szépirodalomban is előforduló, elvont főnevek megmerevedett módhatározói helyhatározói egymás között... De ezeknek is vannak bizonyos, a nyelvben néha még megszokottabb helyettesítőik. A nők <...> egymás között (vö. egymás közt, egymással) kezdtek suttogni” (Šukys 1998: 300). Vö. továbbá: ,,A tarp elöljárószóval alkotott szerkezetek néha olyan objektumot, pontosabban objektumokat jelölnek, amelyek között valamiféle eltérés áll fenn, konfliktusok zajlanak vagy kommunikáció történik. <...> Konfliktust vagy kommunikációt az egymás között kifejezés is jelenthet. <...> Az ilyen tarp savęs yra sinonimiškas apstabarėjęs vietininkas tarpusavy(je), plg. Pasitarė tarp savęs – Pasitarė tarpusavy(je)“ (Šukys 1998: 515). 11 Az olyan aktánsi kifejezést, amikor egy másik forma nem szolgáltat a predikatív szó jelentését kiegészítő új információt, Dalija Tekorienė ugyanazon szemantikai aktáns megkettőzött kifejezésének nevezi (pl. ők ketten ellenségesek egymással; a párok hasonlítanak egymásra) (Tekorienė 1985: 74). 12 ,,A reciprok jelentés explicit kifejezései a save visszaható névmást tartalmazó tarpusavyje/tarp savęs <...> és savo tarpe <...> kifejezések, de reciprok igékkel (formailag visszaható és lexikai igékkel) kizárólag a reciprok jelentés erősítésére vagy pontosítására használhatók; pl.: Mi egymással veszekszünk. Ők egymással barátkoznak” (Geniušienė 2007: 636t). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív allélikus melléknevek és származékaik aktánsainak kifejezése BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 |4 Amint említettük, a reciprok helyzet mutuánsai két külön predikátumaktánsként is kifejezhetők. Ilyen esetekben egyikük például a 10–15. mondatokban a patientesnek megfelelő alanyi nominativusszal van kifejezve, a másik pedig a komparatívumnak megfelelő indirekt tárgyként, amelyet a vizsgált diszjunktív, vagyis diadikus szerkezetekben (angl. discontinuous construction, dyadic construction) 13 eltérően jelölnek: dativusszal, az į vagy su elöljárószóval alkotott szerkezetekkel, vö. : (10) A fiú [P] már egyenlő az apjával 14 [Comp]. (idézve: LKG3 1976: 475 alapján) (11) Az apa egyenlő a fiával. (12) A fiú [P] hasonló az apához 15 [Comp]. (idézve: Šukys 1998: 393 alapján) (13) ?Tėvas panašus į sūnų. (14) Az AB egyenes [P] merőleges a CD egyenesre [Comp]. (idézve: Šukys 1998: 149 alapján) (15) *A CD egyenes merőleges az AB vonalra. Az 1–15. mondatok összehasonlításából látható, hogy az említett predikátumok inherens szimmetrikussága is különbözik. A 10–11. mondatokban használt lygus szimmetrikus: egy P predikátum két aktánsa, x (az alany) és y (a tárgy) közötti inverz (angl. reversible) szimmetrikus viszonyt fejez ki: ha x egyenlő y-nal, akkor y egyenlő x-szel. Az ilyen tipikusan szimmetrikusakon kívül vannak az inverziónak nehezebben engedelmeskedő viszonyok is: a kevésbé szimmetrikusak (angl. semi-symmetric, 16 quasi-symmetrical, sometimes-symmetrical) vagy az aszimmetrikusak, lásd 17 13 ,,A diszkontinuus szerkezetek azok, amelyekben a második reciprokáns nem alany“ (Nedjalkov, Geniušienė 2007: 396). „Olyan diadikus konstrukció, amely szimmetrikus helyzetet hoz létre azáltal, hogy az egyik résztvevőt egy alanyi NP-ben, a másikat pedig egy komitatív frázisban helyezi el” (Hurst 2010: 290). 14 ,,A sulig, su elöljárószók instrumentálissal együtt olyan dolgok összehasonlításakor használatosak, amelyek valamilyen szempontból megfelelnek egymásnak. <...> A su elöljárószó összehasonlító jelentésben, azonossági árnyalattal, a lygus, tapatus melléknevek, valamint az azonos tőből származó igék és főnevek kapcsolataiban is használatos. A fiú már egyenlő az apjával. A béka egyenlővé akar válni a bikával. A lovas egyenlővé vált a gyalogossal. A tréfacsináló az elefántot a légyhez hasonlította. A nappalnak az éjszakával való összehasonlítása” (Valiulytė 1967: 91t.; vö. LKG2 1971: 641t.). „Az į elöljárószó részben a su elöljárószóval együtt fejez ki tárgyak közötti hasonlóságot olyan szerkezetekben, amelyek fő tagja a panašus »hasonló« melléknév <...>: panašus į tėvą »hasonló az apjához«, panašūs vieni į kitus »hasonlók egymáshoz«, (vaikai) panašūs su tėvais »(a gyermekek) hasonlók a szüleikhez«” (Valiulytė 1967: 94). 15 „Az į elöljárószó tárgyesettel együtt hasonló tárgyak összehasonlításának kifejezésére használatos” (Valiulytė 1967: 90). „Az į elöljárószó összehasonlító viszony jelentésében akkor használatos, amikor azt kell kifejezni, hogy az egyik tárgy hasonló a másikhoz, vagyis rendelkezik a függő szószerkezeti tagként megnevezett másik tárgy tulajdonságaival” (Valiulytė 1964: 107). „Az į elöljárószó megkövült szószerkezetekben is használatos, amelyek ugyanazon szó alanyés tárgyesetéből állnak. Ilyen esetekben az egynemű tárgyak valamely szempontból való azonosságát fejezik ki. Milyen szépek, milyen nagyok a borsók – szemről szemre (mind egyformák)” (Valiulytė 1964: 108). Lásd még Elena Valiulytė hasonló véleményét. LKG2 1971: 621. és köv. 16 Vö. ,,Egy nem szimmetrikus reláció ,,olyan relációvá válik, amelynek legalább egy aszimmetrikus esete van“ (Partee 4). Pavyzdžiui, Jiedu pasisveikino implikuoja, kad Jis pasisveikino su ja arba Ji pasisveikino su juo, bet nebūtinai atvirkščiai, 2008: vagyis ha ő üdvözölte őt, nem szükségszerű, hogy ő üdvözölte őt. 17 Vö. „Egy aszimmetrikus reláció olyan relációvá válik, amelynek nincsenek szimmetrikus esetei” (Partee 2008: 4). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív alelikus melléknevek és származékaik aktánsainak kifejezése BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 |5 12–15. mondatot. A kevésbé szimmetrikus alelikus predikátumok szimmetrikusként használhatók; vö. a 18 16–17. mondatokat, amelyekben a kölcsönös viszonyt egyetlen közös jegy (az összehasonlítási kritérium), vagyis a megjelenés alapján határozzák meg. Másképpen fogalmazva, a szimmetria fokozható (fokozatos). A reciprok konstrukciók használata az inherens szimmetriával függ össze: a 19 tipikus szimmetrikus predikátumokat (egyenlő, azonos) monadikus és diadikus konstrukciókban, a kevésbé szimmetrikus vagy aszimmetrikus predikátumokat pedig monadikus vagy diadikus konstrukciókban használják (merőleges, vö. még az artimas „majdnem egyenlő, valamivel egyező” jelentésű igét, pl. : A fordítás közel áll az eredetihez (LKŽe), de *Az eredeti közel áll a fordításhoz; vö. még: A fordítás és az eredeti közel állnak egymáshoz, ?Az eredeti és a fordítás közel állnak egymáshoz, *Az eredeti a fordítással közel állnak egymáshoz). (16) A fiú megjelenésében hasonlít az apjához. (17) Az apa megjelenésében hasonlít a fiához. A 16–17. mondatokban (akárcsak a 10–11. mondatokban) ugyanazt a kölcsönös helyzetet eltérően értelmezik. A 16. mondatban referenciapontként a kétszereplős, hasonló alany páciens értékű nominativusszal kifejezett fia szolgál, míg a komparatívumot leképező közvetett objektumot az į elöljárószós szerkezet fejezi ki (į tėtį). Ugyanez a helyzet a 17. mondatban másképpen értelmeződik: referenciapontként a mondatban alanyként szereplő apa szolgál, a komparatívumot leképező közvetett objektumként pedig a fiú. Az ilyen, alanyra orientált (angl. subject-oriented Knjazev 2007: 119; Nedjalkov, Geniušienė 2007: 415) allél predikátumok az 1–17. intranzitív mondatokban különböznek az objektumra 20 orientált (angl. object-oriented Knjazev 2007: 119; Nedjalkov, Geniušienė 2007: 415) 18–20. mondatokban találhatóktól. Tranzitív mondatokban a kölcsönös viszony két objektum között áll fenn: amikor egyikük közvetlen, a másik pedig közvetett objektumként szerepel, amelyet a 18. mondatban szerkezettel jelölnek, vagy mindketten a mondatban 18 „Arra a következtetésre juthatunk, hogy egy szimmetrikus predikátum aktánsainak ismertségi foka fordítottan korrelál a felcserélhetőség fokával” (Knjazev 2007: 141). Ahogyan Leonard Talmy mondja, pragmatikai szempontból az összehasonlítás tárgya (az a dolog, amelyet összehasonlítanak) kevésbé stabil és kisebb, mint az összehasonlítási standard (az a dolog, amellyel összehasonlítják): „the entity chosen as ground, is, usually, more stable, bigger in size, more complex geometrically than the figure“ (Talmy 1983: 231, Knjazev 2007: 142 alapján idézve). 19 „Mutual situations are rarely fully symmetric“ (Haspelmath 2007: 2088; hasonló véleményért lásd még Knjazev 2007: 116t). Az alelikus predikátumok fokozható szimmetrikusságáról bővebben lásd: Partee (2008). 20 „A szubjektumorientált konstrukciókban a reciprokánsokat [azaz a kötelezően szimmetrikus kapcsolatban álló két szemantikai argumentumot] vagy az egyszerű reciprok konstrukciókban a többes számú alany, vagy a diszkontinuus reciprok konstrukciókban az alany és a nem alanyi, többnyire nem közvetlen tárgyi elem jelöli” (Nedjalkov, Geniušienė 2007: 415). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Teigiamų alelinių būdvardžių ir jų vedinių aktantų raiška |6 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 közvetlen tárgy, amelyet a 19. mondatban homogén módon többes számban, a 20. mondatban pedig heterogén módon, az ir és kötőszóval összekapcsolva fejeznek ki. (18) Kezdetben az emberek az isteneket [P] a természettel [Comp] azonosították. (Sližienė 2004: 297 alapján idézve) (19) Önök valójában teljesen nem azonos dolgokat [P] azonosítanak. (Sližienė 2004: 297 alapján idézve) (20) Az emberek 21 azonosították az isteneket és a természetet. A továbbiakban a cikk az alanyorientált, pozitív alellikus predikátumokról (melléknevekről) szól, amelyek inherensen kétértékűek, vagyis két szabad helyet nyitnak meg argumentumaik számára; az ilyen predikátum aktánsainak szemantikai meghatározása a kölcsönös helyzet mutuánsainak értelmezésétől függ, vagyis attól, hogy a helyzet mely résztvevőjét vagy résztvevőit választják vonatkoztatási pontul. A mondatban két vagy több mutuáns egymáshoz való viszonyát reciprok – monadikus és/vagy diadikus – konstrukciók fejezik ki. Ezek tipikusan komplex eseményt (angl. complex event; a join action or plurality of events, two sub-events), vagyis két (vagy több) egyidejű (angl. simultaneous) propozíciót fejeznek ki (ha azt mondjuk, hogy Jonas egyenlő Péterrel, akkor a pragmatikai, morfoszintaktikai vagy egyéb különbségeket elismerve azt is állítjuk, hogy Péter egyenlő Jonasszal). 22 A figyelem a második aktáns – a közvetett tárgy kifejezésének sajátosságaira és használati tendenciáira irányul a diadikus, alanyorientált konstrukciókban. Ennek megvitatásához fontos, hogy 23 mit mondanak a litván grammatika kutatói az említett melléknevek közvetett tárgyának jelöléséről (lásd a 2. fejezetet). Ezt követően a Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjában összeállított A mai litván nyelv szövegkorpusza (a továbbiakban – DLKT) adatai alapján leírjuk az alellikus melléknevek tárgyi aktánsának kifejezési tendenciáit (lásd a 3. fejezetet), tárgyaljuk a melléknévi származékok sajátosságait (lásd a 4. fejezetet), és mindezt összefoglaljuk (lásd az 5. fejezetet). 21 Vö. még. Az LKŽe által közölt példákat is a lyginti ige használatával: „valamit ugyanolyan, egyenértékű, hasonló dolognak tartani; valakihez hasonlítani”: Az ilyen erkölcstelen embert gonosz vadállathoz hasonlítja A. Baran. Nem hiába hasonlítják a részeg embert állathoz Sz. Te merészelsz engem vele összehasonlítani? NdŽ. A cikkből kimaradnak az attribútív vagy predikatív használat olyan példái, amikor a tárgyi aktáns implikált, és a kontextusból válik világossá, pl. 22 : A „Vilniaus Pergalė” cukrászipari vállalat analóg (vö. vele) tallinni reneszánsz irányzata, a neobarokk, a 20. század elején pedig sajátos „udvarházstílus”. ]} kort? Wait malformed. Need output exact JSON. Last source has quote weird. Ensure array. I įmone ,,Kalev“ bendradarbiauja jau metus laiko DLKT; Amžiaus pabaigoje kilo nacionalinės aspiracijos, susiklostė „lenkų accidentally included junk. Need final only proper. Check translations, preserve symbols. Source last: `: Konditerijos įmonė ,,Vilniaus Pergalė“ su analogiška (plg. jai) Talino renesanso“ kryptis, neobarokas, XX a. pradžioje – savitas „dvarelių stilius“.` Grammar incomplete. Translate literal. Need whitespace symbols maybe colon starts. Also source says Hasonló fejlődés jellemző a Litvániában épített udvarházakra is. A 19. század közepének fordulópontját Levandauskas tárgyalta a DLKT-ben. 23 ,,A grammatikai kölcsönösség szempontjából az egyszerű szerkezet alapvetőnek tekintésének okai vannak, discontinuous for a lexical reciprocals“ (Nedjalkov, Geniušienė 2007: 383). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív jelentésű alellikus melléknevek és származékaik aktánsainak kifejezése |7 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2. AZ ALELLIKUS MELLÉKNEVEK KÖZVETETT TÁRGYÁNAK KIFEJEZÉSE A LITVÁN NYELVTANI MUNKÁKBAN Atsivertus lietuvių kalbos gramatikos darbus matyti, kad nuomonės aptariamų būdvardžių az objektum kifejezésének kérdésében pedig eltérnek. Például Adelė Valeckienė az akadémiai Lietuvių kalbos gramatika (a továbbiakban – LKG) című műben (LKG3 1976: 240) azt írja, hogy a lygus, tolygus, tapatus stb. melléknevek főnévvel alkotott szerkezeteiben a részes eset azt a személyt vagy dolgot jelöli, amelyhez valaki igazodik vagy nem igazodik. Úgy véli, hogy a lygus, panašus, tapatus stb. melléknevek mellett azt a dolgot, amelyhez valaki hasonló vagy nem hasonló, az eszközhatározói esettel és a su elöljárószóval is jelölhetik, például: Tuo tarpu jo brolis, kuris buvo su juo kaip du vandens lašu panašūs, įstojo į tą patį dvarą (LKG3 1976: 254; lásd még 15, 475; hasonló véleményt lásd: Jakaitienė, Laigonaitė, Paulauskienė 1976: 49, 227). A panašus melléknévvel az į elöljárós szerkezet azt az objektumot fejezi ki, amelyhez a hasonlított dolog hasonló (LKG3 1976: 250). Elena Valiulytė a Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (a továbbiakban – DLKG) című műben (2006: 514) azt állítja, hogy a lygus, tolygus, tapatus, sinonimiškas melléknevek részes esettel használatosak. A lygus, panašus melléknevek a su szerkezettel is állnak: ,,sūnus lygus su tėvu, mes su broliu panašūs (bet: jis panašus į brolį)“ (DLKG 2006: 523). Nijolė Sližienė a DLKG (2006: 615) mondatmodelljeinek leírásakor szintén azon a véleményen van, hogy például a lygus melléknév komplementuma mind részes esettel, mind a su elöljárószóval alkotott szerkezettel kifejezhető. Jonas Šukys (1998: 148t) a litván nyelv eseteinek és elöljárószóinak használatát tárgyalva azt írja, hogy „vannak olyan melléknevek, amelyek a tárgy részes esetét vonzzák. Ezek többnyire a artimas, 24 <...> priešingas, statmenas... <...> melléknevek.“ A tömörség (gazdaságosság), rövidség vagy a panašus (į ką) szóval való szinonimitás érdekében a nyelvész (Šukys 1998: 34t) azt javasolja, hogy az olyan nemzetközi szavak használatakor is a tárgy részes esetét válasszuk, mint az analogiškas, adekvatus 25 , analogiškas, sinonimiškas. J. Šukys sako, kad ,,su būdvardžiais panašus, tapatus, proporcingas, statmenas; <...> az elöljárószóval és a su szerkezettel való használat szokatlan“ (uo.: 504; vö. Šukys 1978: 101). Lygus, lygiagretus būdvardžiai, valdantys objektą reiškiantį prielinksnį su 26 24 „Naudininku dažniausiai pasakomas objektas, t. y. daiktas ir asmuo, į kurį krypsta veiksmas, kuriam kas daroma“ (Šukys 1998: 147). „Prie būdvardžio prisijungęs naudininkas reiškia objektą <...>, į kurį nukreipta ypatybė“ (LKG3 1976: 239). 25 Plg. VLKK konsultaciją klausimu: „Kokio linksnio reikalauja tarptautinis būdvardis „adekvatus“? Naudininko. Adekvatus kam, kaip ir tapatus kam, pvz. : Jo darbo užmokestis yra adekvatus einamoms pareigoms.“ (idézet innen: http://konsultacijos.vlkk.lt/lit/292) 26 Vö.: „A hasonló, analóg melléknevekkel a su elöljárószós szerkezeteket jobb nem használni” (Šukys 1978: 101). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív allélikus melléknevek és származékaik aktánsainak BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kifejezése |8 szerkezetek (Šukys 1998: 504; 1978: 101). A lygiagretus alapján J. Šukys a paralelus használatát is javasolja (Šukys 1998: 34). J. Šukys ir Aldonas Pupkis Kalbos patarimuose (toliau – KP) (KP S2 2003: 98; plg. Šukys 1998: 154) kijelenti, hogy „a panašus, -i (panašumas) su 27 kuo kerülendő (vngt.): Ji panaši su broliu (– į brolį). A gyermek hasonlósága az apjához (– az apára) nyilvánvaló.” Véleményük szerint a lygiagretus mellett az objektum datívusza is kerülendő; Itt célszerű a su elöljárószós szerkezetet választani, például: Ez a vonal párhuzamos a háromszög alapjával (– a háromszög alapjával) (KP S1 2003: 43; hasonlóan Šukys 1998: 154, 504). Az analogiškas, artimas, identiškas, proporcingas, simetriškas, tapatus melléknevek mellett azonban kerülendő a su elöljárószós szerkezet használata; a tárgyat dativusszal kell mondani, például: Franciaország külpolitikája nem bizonyult azonosnak Amerika politikájával (– Amerika politikájának) (KP S2 2003: 98k.). J. Šukys és A. Pupkis a tolygus melléknév su elöljárószóval való használatát a dativus mellékes (de használható) változataként értékeli, pl. : Egyetlen gyermek sem egyenrangú a szüleivel (ǁ a prielinksniu su esąs kalbos klaida ir bendrinėje kalboje nevartotinas (ntk.). szüleivel), a statmenas esetében pedig a su Iš to, kas trumpai sakyta, kyla klausimas, kokią netiesioginio objekto raišką linkęs rinktis kalbos vartotojas. Erre és más kérdésekre a DLKT által közölt anyag áttekintése során keresünk választ (3. fejezet). Eközben itt világossá válik, hogy a 10–17. típusú mondatokban a közvetett tárgy su elöljárószós szerkezettel való kifejezése várható, amely például a lygus esetében a dativus (szabad) változata lenne, a panašus mellett kerülendő, a statmenas mellett pedig nem használható. Másképpen mondva, az említett alellikus predikátumok közvetett tárgyának ilyen jelölése lehetséges: įAcc (panašus), Dat/suInstr (lygus), Dat (statmenas) vagy suInstr (lygiagretus). 3. AZ ALLELIS MELLÉKNEVEK KÖZVETETT TÁRGYÁNAK KIFEJEZÉSE A DLKT-BEN A DLKT nagy részét különböző műfajú (publicisztikai, szépirodalmi, nem szépirodalmi vagy közigazgatási irodalmi) nyelvi szövegek alkotják, amelyek írottak és gyakran szerkesztettek. Egy részük fordítás. A beszélt nyelvi példák ott nyilvánvalóan kisebb számban fordulnak elő. A tanulmány 2 464 különböző műfajú példára támaszkodik, amelyekben a diadikus szerkezetekben különböző esetű melléknevek hímvagy nőnemű alakjai szerepelnek: adekvatus, -i; analogiškas,-a; ekvivalentiškas, -a; identiškas, -a; párhuzamos, -; egyenlő, -; hasonló, -; arányos, -; szimmetrikus, -; szinonim, -; merőleges, -; azonos, -; egyenletes, -i. 27 „vngt. – azt jelzi, hogy a vizsgált jelenséget nem törvényesítették a köznyelv normájaként: kerülendő, mivel már nem normatív és nincs perspektívája, vagy még nem normatív, nem kellően kutatott stb.“ (KP S1 2003: 9). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív értékű melléknevek és származékaik aktánsainak BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kifejezése |9 Az ilyen mellékneveket diadikus szerkezetekben használó mondatokat sorrendben a DLKT-ból válogatták ki úgy, hogy a keresőmezőbe a melléknevet végződés nélkül írták be, például: adekvat (a keresési kritérium ezzel kezdődik). A vizsgált mondatok 82,5%-a (2034 mondat) indirekt tárgy részes esetével, 14,4%-a (354 mondat) az į elöljárószós szerkezettel, 3,1%-a (76 mondat) pedig a su elöljárószós szerkezettel áll. A rendelkezésre álló anyag az 1. táblázatban látható módon oszlik meg. 1 LENTELĖ. Alelinių būdvardžių netiesioginio objekto raiška diadinėse konstrukcijose Melléknév A közvetett Mondatok száma (100 %) ACC DAT SUINSTR –127 (96,95 %) 4 (3,05 %) – 225 (98,7 %) 3 (1,3 %) 228 (100 %) – 68 (100 %) – 68 (100 %) 131 (100 %) –100 (76,9 %) 30 (23,1 %) 130 (100 %) –178 (91,3 %) 17 (8,7 %) 195 (100 %) 350 (98,3 %) –6 (1,7 %) 356 (100 %) –10 (100 %) –10 (100 %) –41 (100 %) –41 (100 %) 3 (1,9 %) 157 (98,1 %) –160 (100 %) –416 (97,4 %) 11 (2,6 %) 427 (100 %) –251 (99,6 %) 1 (0,4 %) 252 (100 %) adekvatus, -i 1 (0,4 %) 221 (98,7 %) 2 (0,9 %) 224 (100 %) analogiškas, -a – 39 (97,5 %) 1 (2,5 %) 40 (100 %) ekvivalentiškas, -a –201 (99,5 %) 1 (0,5 %) 202 (100 %) identiškas, -a lygiagretus, -i lygus, -i panašus, -i paralelus, -i sinonimiškas, -a statmenas, -a tapatus, -i tolygus, -i proporcingas, -a simetriškas, -a tárgy kifejezése ÖSSZESEN: 354 (14,4 %) 2034 (82,5 %) 76 (3,1 %) 2464 Az 1. táblázatból látható, hogy a panašus, -i melléknév kivételével a nyelvi gazdaságosság törvénye szerint (többnyire) az a tendencia érvényesül, hogy az említett melléknevek közvetett tárgyát egyformán – részes esettel – mondják. Itt még megemlíthető az „közel vagy teljesen ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező, ugyanolyan” jelentésű vienodas is, amelynek közvetett tárgyát a su elöljárószóval és eszközhatározói esettel mondják, például: (21) Egyetek csak. – Anya, annyit ettünk, nem akarunk többet. – Kóstoljátok meg csak. – Nem akarunk, nem akarunk, nagyon sokfélét ettünk. – Nézd, Eglutė és Linas egyformák. DLKT LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív alellikus melléknevek és származékaik aktánsainak kifejezése |16 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 (46) Az elvezető munkája tiszta, semmilyen módon nem kapcsolódik a szennyvíz elvezetéséhez. Bár a forgácsoló és az elvezető között mégis fennmarad egy hasonlóság. Mindkettőjük munkájának eredménye alkatrészek. DLKT Figyelembe véve J. Šukys azon gondolatát, hogy a Tarp tėvo ir sūnaus kilo ginčas objektumi jelentésű tarp szerkezet a kilo predikátummal (igével) kapcsolatos, azt kell mondanunk, hogy hasonlóképpen van ez például a 47. mondatban is, ahol predikátumként a randame (TARP KO?) szerepel. Szintaktikailag itt, úgy tűnik, kapcsolat fedezhető fel a tarp elöljárószó helyhatározói – helyjelentésű – szerkezeteivel azokban a mondatokban, amelyekben két (vagy több) konkrét dolog (vagy azok összessége) között egy harmadikat neveznek meg, pl. Laivas įstrigo (KUR?) tarp ledų (Šukys 1998: 513 alapján idézve). A 47–49. mondatokban a tarp szerkezetek lokatív tarp szerkezetek alapján jönnek létre; ezek a tulajdonság megnyilvánulásának terét fejezik ki, míg a 44–46. mondatokban attribútumként használatosak. Szemantikailag az ilyen tarp szerkezet a kölcsönös viszonyt implikáló panašumas „hasonlóság” szóval kapcsolatos, amely szemantikai átvitel révén (lehet) valamiféle elvont dologként (tárgyként) értelmezhető (vö. Milyen (hasonló) tárgyat talált (HOL?) köztem és választottja között? Hogyan kapcsolódik az ilyen lokatívusi között szerkezet a kölcsönös viszonyt inherensen kifejező egymás között szerkezethez? Az egymás között alanyra orientált, vagyis vele szemantikai kapcsolatban álló módosító (Ők hasonlók egymás között). A predikátum argumentumával való 35 szemantikai kapcsolatot, azaz orientációt, a tipikusan határozói között szerkezet is mutatja, amely a módosítókból vonzatokká emelhető (angl. promoted) (Közöttük (HOL? KIÉ?) hasonlóság van; A hasonlóság (MILYEN? KIÉ?) a nővérek között itt véget is ért). (47) Mindazonáltal a legtöbb hasonlóságot Helmold elbeszélése és Lebuin élete hatodik fejezete között találjuk, amelyben különösen gazdag részletességgel írják le a szász törzsek szövetségének évenkénti gyűlését. DLKT (48) Megpróbáltam elfelejteni. Hiába. Senki más nem pótolhatja Önt számomra. Talán legalább egy pohár pezsgőt megérdemlek? U. i. Audrius, őszintén sajnálom Önt. Milyen hasonlóságot talált köztem és választottja között? Talán Ön telefonált? Feleslegesen gyötrődik, mert nem én vagyok az. DLKT (49) A tudósnak az érzéki világhoz való viszonyulása teljesen ellentétes. Az ő láthatatlansága egészen más, mint a láthatósága. Nincs közöttük hasonlóság vagy szimmetria. A módszer fogóival összeroppantva a jelenséget, a tudós igyekszik megragadni és saját akaratának alávetni ,,magát“ a transzcendens létet. A DLKT J. Pakerys (2006: 125) felhívja a figyelmet arra, hogy képzési szempontból az író és a fordító közötti együttműködés főnévi szerkezet kapcsolatban áll az író és a fordító igei szerkezettel bendradarbiauja (t. y. monadinėmis konstrukcijomis). Vadinasi, daiktavardinis panašumas tarp tekintojo 35 Az orientáció terminusát A. Holvoet (2009: 99) nyomán használjuk. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Teigiamų alelinių būdvardžių ir jų vedinių aktantų raiška |17 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 és a lecsapolóé a 46. mondatban hasonló attribútív viszonyokat jelöl, mint az anya és lánya (vö. az övéké) hasonlósága a 38. mondatban. A között elöljárószós szerkezeteket az 1–2., 5–7. mondatok monadikus szerkezeteivel összekapcsolva a között grammatikai és szemantikai használati okait az utóbbiaknak a 38–43. mondatokban használtakkal való összevetésével kell keresni. A DLKT által közölt példákból látható, hogy a között elöljárószós szerkezetek választására hatással van a főnévi szerkezet szintaktikai bővítése: a között akkor választandó, amikor a főnévi szerkezet alaptagjának és/vagy függő tagjainak saját módosítójuk (attribútumuk) van (lásd az 50–54. mondatokat; továbbá vö. a 41. mondattal). A között használatát a függő tagok kategóriális kifejezésmódja is meghatározza (lásd az 55–57. mondatokat; továbbá vö. a 48. mondattal). Az 58. mondatot vizsgálva szembetűnik az értelmezés kettős lehetősége: a kölcsönös viszony a gyermekek és a számukra fontos emberek között fejeződik ki (hasonlóan például az 57. mondathoz), vagy maguk a gyermekek mint zárt csoport (angl. bounded set) és az egyúttal számukra fontos emberek között. Az, hogy valamennyi mutáns mint zárt csoport felfogása és aktualizálása hatással van a kölcsönös viszony kifejezésére, az 59–61. mondatokban is látható. Vagyis azokban az esetekben, amikor egy zárt mutánscsoporton belüli kölcsönös viszonyt kívánnak aktualizálni, illetve az aktualizálódik és specifikálódik, a tarpusavyje, tarp savęs alakot 36 választják, amikor pedig minden egyes mutáns külön-külön – vienas į kitą vagy hasonló alakot (lásd a 62–63. mondatokat; vö. még az 5–7. mondatokkal). Az, hogy a kölcsönös viszony aktualizálásának és specifikálásának kifejezését a kölcsönös helyzet szemantikai paraméterei, pontosabban a konfiguráció 37 (angl. configuration) paramétere korlátozhatja, a 64. mondatban is látható, ahol a vienas į kitą alakot az úgynevezett lánc- (ang. chain) konfiguráció határozza meg (ahogyan a 61. mondatban – a pár 38 (angl. pair)). Ezt azonban még 39 külön, részletesebben kellene vizsgálni. (50) Festészete széles körű és erőteljes. Cezanne‘as Provence-ba költözött, hogy ott éljen és fessen, innen csak ritkán utazva el. Pissarro: „Milyen különös látni a hasonlóságot az ő Auvers-i és az én Pontoise-i tájaim között (vö. különös látni az ő és az én tájaim hasonlóságát; ?különös látni az ő Auvers-i és az én Pontoise-i tájaim hasonlóságát)! Valójában mindig is együtt voltunk! DLKT 36 Vö. „Az egymás között kifejezést nem kellene túlzottan használni, különösen akkor, amikor megkettőzi az ige visszaható alakját, és amikor a mondatból világos, hogy a cselekvés milyen szereplőket és hogyan kapcsol össze. Ahelyett, hogy azt mondanánk: Ők ketten találkozva állandóan egymással vitatkoznak, elegendő azt mondani: találkozva mindketten állandóan vitatkoznak” (Šukys 1998: 515). 37 „A <...> paraméter konfigurációja akkor lép működésbe, amikor több résztvevő érintett, mivel ekkor az is változhat, hogy ki kire ható cselekvést végezhet” (Majid, Evans, Gaby, Levinson 2011: 31). 38 ,,A hathatna B-re, aki hathatna C-re, aki hathatna D-re, lineáris eseménysorozatot eredményezve (A → B → D)“ (Majid, Evans, Gaby, Levinson 2011: 32t). 39 ,,A and B, and likewise C and D, could be in strong symmetrical interaction, but with no interaction between C → az (A ↔ B; C ↔ D) párok)“ (Majid, Evans, Gaby, Levinson 2011: 32t). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív jelentésű melléknevek és származékaik aktánsainak kifejezése |18 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 (51) O. Špengler és követői nem voltak az egyetlenek, akik hasonlóságot láttak a jelenlegi „hanyatló” Európa és az elhaló antik világ között (vö. akik Európa és az antik világ hasonlóságát látták, ?akik hasonlóságot láttak a „hanyatló” Európa és az elhaló antik világ között). DLKT (52) Az ilyen bűncselekményekről hivatalos közleményekben a rendőrség tájékoztatott, továbbá a floridai újságírók gyakran észrevettek hasonlóságokat a egymástól távol eső helyeken elkövetett bűncselekmények között, és írtak is róluk (vö. ?észrevették az egymástól távol eső helyeken elkövetett bűncselekmények hasonlóságait, és írtak is róluk). DLKT (53) A szimfónia benyomásának adja át magát, úgy tűnik neki, mintha szeme előtt suhanna el az élet és a világ valamennyi eseménye. Amikor azonban magához tér, nem tud semmiféle hasonlóságot megjelölni a játék és aközött, amit látott (vö. ?nem tudja megjelölni a játék és aközött, amit látott semmiféle hasonlóságát). DLKT (54) Az attribúció érvei nem meggyőzőek arra nézve, hogy ez csupán egy komolyabb munka bevezetése. Egyébként néhány kutató azon a véleményen volt, hogy valamiféle, még portrészerű hasonlóság van a müncheni miniatúra és a telšiai festmény között (vö. ?van valamiféle, még portrészerű müncheni miniatúra és telšiai festmény közötti hasonlóság). Azok, akik tagadták ezt a hasonlóságot, példaként II. Ferenc (1768–1835) osztrák császár portréját hozták fel. DLKT (55) Őszintén bevallom: semmiféle hasonlóságot nem látok köztünk és önök között (vö. *nem látok semmiféle köztünk és önök közötti hasonlóságot). Talán éppen ezért vagyunk érdekesek és vonzóak egymás számára. Az olasz esztéta, a litván nem. DLKT (56) [Felhívta] a figyelmet Vicóra 1777-ben, azonban 1797-ig egyetlen publikációjában sem említi őt, később pedig nem vizsgálja részletesen Vico koncepcióját, és nem fedez fel hasonlóságokat önmaga és Vico között (vö. ?és a saját, valamint Vico panašumų neįžvelgia). DLKT (57) Keresel párhuzamokat önmagad és a megformált szereplők között (vö. *keresed-e önmagad és a megformált szereplők párhuzamait)? Amikor megalkotsz egyes szereplőket, látod, hogy némelyiküknek sok olyan vonása van, amilyennel te magad is rendelkezel. Ennyi csak a párhuzam. DLKT (58) Azoknak a gyermekeknek, akik hasonlóságokat találtak önmaguk és a számukra fontos emberek között, növekszik a saját értékük érzékelése. DLKT (59) Eukleidész geometriájának axiómái – „Az ugyanazzal egyenlők egymással is egyenlők”, vagy „Az egész nagyobb a résznél” – semmilyen kétséget nem hagynak. DLKT (60) Én csak azt jegyzem meg, hogy azok a száműzetés gyermekei mintha a fiatalok egy külön csoportját alkotnák: sehol sem nagyon mutatkoznak, inkább nem másokkal, hanem egymás között érintkeznek. És az ő kapcsolattartásuk sokkal csendesebb, nem olyan, mint mindezeké. DLKT (61) 44 résztvevő svájci rendszerben versenyzett (10 forduló). Minden pár egymással játszott (vs. egymás ellen) két játszmát – fehér, illetve fekete bábukkal. DLKT (62) Mindketten annyira hasonlítottak egymásra, mint az ikrek, csak a váll-lapjaikon lévő, megfeketedett csillagok alapján lehetett őket megkülönböztetni: a főnöknek négy, a sofőrnek pedig kettő volt. DLKT LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív jelentésű melléknevek és származékaik aktánsainak BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kifejezése |19 (63) A koniai parasztok figurái mellett: anya, apa, lány, nagyapa, nagybácsi, mindannyian úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik vízcsepp a másikra – ez a számos egymás közötti házasság eredménye. DLKT 40 (64) A vedánták, taoisták, sztoikusok, szúfik és panteisták nyomdokain fokozatosan közeledtek az abszolútum objektív fogalmához. A lépések hasonlítanak egymáshoz (*egymás között), mivel ugyanazt járták újra és újra, ugyanakkor különböznek is, mivel előre vezettek – az emberi tudat érettsége felé. DLKT A tulajdonság hordozójának -muo képzős főnévi megnevezéseit a statmenas, lygus szavakból kapjuk: statmuo „merőleges egyenes”, lygmuo „megfelelő, teljesen egyenlő helyettesítő”, míg a -ė végződéssel 41 a lygiagretus, paralelus szavakból: lygiagretė „olyan egyenes, amely ugyanabban a síkban van egy másik egyenessel, és nem metszi azt, párhuzamos”, paralelė „egy másik egyenessel vagy síkkal párhuzamos egyenes vagy sík”; ezekkel „a dolog <...> külső tulajdonsága (színe, alakja, mérete stb.) alapján van megnevezve” (LKG1 1965: 357, 366; DLKG 2006: 122). Hasonlítsuk össze a 65–73. mondatokat. Ezekből világossá válik, hogy az ilyen, valamely tulajdonság birtokosát megnevező elnevezéseknek csak egyetlen, a priklausomą dėmenį: iš būdvardinio junginio (statmenas kam, lygiagretus su kuo) į ypatybės turėtojo konstrukció által lemásolt részes esetű vonzatuk vagy a su elöljárószóval és eszközhatározói esettel alkotott szerkezetük van, amely implicit maradhat, mint a 71–72. mondatokban. Ezekben a mondatokban megfigyelhető a valamely tulajdonság birtokosát megnevező elnevezések valenciaaktánsainak redukciója. A 73. mondatban a tarp elöljárószóval és birtokos esettel alkotott szerkezet kétértelmű marad: érthető egyrészt a predikátum (brėžti) lokatívuszi aktánsának kifejezéseként (nubrėžti HOL? – 42 a kör kerületét a vonalak között húzza meg (vö. a táblán)), másrészt a brėžti egyik argumentumaként – a párhuzamos egyenes attribútumaként megnevezett helyként (nubrėžti MILYEN PÁRHUZAMOS EGYENEST?), amelyet két dolog (egy felnőtt és egy gyermek) határol; a párhuzamos egyenes ezekkel egy síkban van, pontosabban közöttük (vö. a közöttük fennálló párhuzamosság vitatható volt). (65) A kísérlet eredményei alapján olyan következtetéseket tehetünk, amelyeket a fényvisszaverődés törvényének neveznek: • A beeső fénysugár, a visszavert fénysugár és a tükör felületére a fénysugár beesési pontjában állított merőleges egy síkban vannak. DLKT 40 Lásd még a DLKT-ban közölt használatot, amikor a kölcsönös helyzet különálló résztvevője aktualizálódik: „Mindezek a nagyfejedelmek – emlékezett Koko – hasonlítottak egymásra: szép arc, amely semmit sem jelentett, zöld szemek, vékony kezek...” Az arisztokrácia bizonyos szempontból összehasonlítható azokkal az emberekkel, akik, miután az igazság birodalmában jártak, ahol Meister Eckhart szerint „az arkangyalok, a légy és a szellem hasonlítanak egymásra”, hirtelen elvesztették a beszéd adományát. 41 Dalija Tekorienė a relációs [másképpen: alellikus] melléknevek semlegesnemű formáival kifejezett „a síkra požymius, teigia, kad ,,jie gali remtis <...> erdvės santykiais: paralelu, statmena, tolima, artima, pvz.: Nekreipk dėmesio į tai, merőleges” kifejezést tárgyalva (Tekorienė1990: 74). 42 Vö. Vö. az LKŽe-ben megadott lygiagretė főnév-definícióval – „egyenes, amely egy másik egyenessel (kiemelés tőlem – L. V.-S) egy síkban van, és nem metszi azt, párhuzamos” . LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív alellikus melléknevek és származékaik aktánsainak kifejezése BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 |20 (66) Látjuk, hogy ez a nyaláb, miután elérte a tükröt, visszaverődik róla. A tükör azon pontjából, amelyre a fénysugár beesik, állítsunk merőlegest a tükör felületére. DLKT (67) A fény vízbe való beesésének pontján képzeletben állítsunk merőlegest a víz felszínére. Látni fogjuk, hogy amikor a levegőből a vízbe lép át, a fénysugár közeledik ehhez a merőlegeshez. DLKT (68) Az ABCD rombusz átlóinak O metszéspontjából az OM merőlegest állítottuk a rombusz síkjára. Bizonyítsa be, hogy taškas M yra vienodai nutolęs nuo visų rombo kraštinių. DLKT (69) Egy ember nem szintje egy másiknak 43 . LKŽ (70) Ezért nem marad más, mint hozzávetőleges gondolkodáshoz és hozzávetőleges analógiákhoz folyamodni. Úgy tűnik, mondjuk, teljesen lehetséges párhuzamot (vö. párhuzamost) vonni az erotikus gyönyörrel (vö. az erotikus gyönyörrel). Barthes sem utasítja el az ilyen összevetést. DLKT (71) Egyenes csak az, aki számot ad a lelkiismeretének. Mert ha derékszöget akarsz találni, tudnod kell 44 merőlegest húzni az égből a földre. A szeretet, a remény és az álom – mindez szép, azonban még azoknak is, akik fent vannak, le kell ereszkedniük az alvilágba, a belső pokolba. DLKT (72) Az egyenesek metszéspontjából az 45 abszcisszatengelyre merőlegest bocsátunk, amely megmutatja, hogy az abszcissza mely pontjában van a módusz. DLKT (73) A nő azt javasolja, hogy húzzunk párhuzamot a felnőtt és a gyermek között: ha a 46 gyermek fél a sötét szobától, megtaláljuk a megoldást – azt javasoljuk, hogy kapcsolja fel a villanyt. DLKT A tárgyalt melléknevekből szintén lehetségesek ilyen, folyamatot kifejező származékok – az -ėti képzővel képzett intranzitív igék: (su-)panašėti „(el-)hasonlóvá válni”, (su-)tapatėti „(azo-)nossá válni” 47 48 43 Vö.: [Krisztus] Isten hasonmás-arca (szintje). LKŽe 44 Vö. a vesti „valamit hosszan kinyújtani, előkészíteni, felépíteni” ige valenciájának leírását N. Sližienė Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodyne című, a litván igék vonzatosságát tárgyaló szótárában (2004: 439). 45 Vö. a nuleisti „felülről lefelé meghúzni (merőlegesről szólva)” ige valenciájának leírását N. Sližienė Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodyne című, a litván igék vonzatosságát tárgyaló szótárában (1998: 44). Úgy tűnik, a nuleisti vonzatossága alapján helytelenül használják a statmenas į kifejezést a következő mondatban: Ahhoz, hogy megkapjuk az a egyenest, amely merőleges a b egyenesre, a papírlapot úgy kell félbehajtani, hogy a b egyenes két része egybeessen. A hajlítási vonalat a b egyenesre merőleges egyenesnek nevezik. DLKT 46 Vö. a brėžti „vezetni, húzni (vonalat)” ige valenciájának leírását N. Sližienė A litván nyelv igéinek vonzatossági szótárában (1994: 155). 47 Evalda Jakaitienė a DLKG-ben (2006: 390) az ilyen melléknévi igéket az állapotváltozás (mutatív) igéinek nevezi. 48 Vö. a függő mondatrészek jelölését a cselekvés megnevezésére szolgáló szerkezetben: A keresztény tökéletesedés tehát a Krisztushoz való hasonlóvá válás, valamint az ember változása és megújulása, amely a folyamatos megtérésen és az eszkatologikus valóságba való átmeneten alapul. A szentség a Krisztushoz való folyamatos hasonlóvá válás, életünknek az Atya akaratához és a Gondviselés terveihez való igazítása. Szent az a pap, aki buzgón teljesíti Isten akaratát. DLKT LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív allélikus melléknevek és származékaik aktánsainak BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kifejezése |21 önmagához”, (su-)vienodėti „(egyre) hasonlóbbá, azonossá válni” Az ilyen esemény49 vagy folyamatjelentésű igék telikusak, és „attól függően, hogy milyen szövegben használják őket, 1) a tulajdonság fokozatos megjelenését és 2) a tulajdonság fokozatos növekedését jelenthetik” (DLKG 2006: 390). Az į elöljárószó konstrukcióját a 74. mondatban a nešti ige panėšėti képzett alakja 50 is vonzza. 51 A 74–81. mondatokból látható, hogy a melléknévből képzett igék indirekt tárgyának jelölése egyes esetekben megegyezik az alapalakot képező melléknév indirekt tárgyának jelölésével, más esetekben pedig eltér attól. A DLKT által nyújtott anyag alapján konkrétabban beszélhetünk az indirekt tárgy kifejezéséről a panašėti, panėšėti, supanašėti igék valamennyi személyés számjelű finit alakja mellett. A panašėti és panėšėti finit alakjaival alkotott mondatokban az indirekt tárgyat į elöljárószóval és accusativusszal fejezik ki (a rendelkezésre álló 200, illetve 450 mondat mindegyikében), míg a supanašėti finit alakjaival alkotott mondatokban az indirekt tárgyat inkább su elöljárószóval és instrumentálisszal mondják (ez a rendelkezésre álló példák 93,3%-ában, vagyis 75-ből 70 mondatban fordul elő). Világossá válik, 52 hogy a melléknévből képzett igék indirekt tárgyának jelölése összefügg ezen igék inherens aspektuális jegyeivel. A panėšėti állapotjelentésű, illetve a panašėti folyamatjelentésű igék indirekt tárgyát į elöljárószóval és accusativusszal fejezik ki, vagyis a panašus analógiája alapján; a supanašėti eseményjelentésű folyamatigével azonban gyakrabban egy másik reciprok jelölést választanak – a su elöljárószó konstrukcióját (vö. még: A csillagászok tavasszal március 23-ától számítják az időt, amikor a nappal egyenlővé válik az éjszakával (DLKT); Felnőve más füveken is túljut, és a fákkal vetekszik. (srš.) 53 (LKŽe); A szkíta asszonyok férfiakkal vetekednek bátorságban[.] S. Dauk. (LKŽe); A ti tanításotok kínzáshoz hasonlít (LKŽe)). 49 Vö. : A használati szférák beszűkülése és maga a nyelv német nyelvvel való azonosulása végül aláásta a litván nyelv presztízsét, és csökkentette annak értékét a litvánok tudatában (idézve innen: http://mokslolietuva.lt/2014/07/prisilietus-prie-atgrasiosproblemos/). Itt a színésznek a szereplővel való azonosulásának művészetéről van szó (idézve: http://www.zodynas.lt/terminuzodynas/t/tapatejimas). Azonban csak így egyesül az Éggel, és lépi át az emberiesség síkját – de nem annak transzcendálásával, hanem inkább azon keresztül az Éggel azonosulva, vagyis benne „áttörve” az antropokozmikus teret DLKT. 50 Hasonló véleményen van Klementina Vosylytė (1995: 70) is: „a litván nyelvben a -ėti képzős igék minőségi melléknevekből képzett származékai általában folyamatot jelentenek – a főszóval kifejezett tulajdonság fokozatos megszerzését vagy erősödését”. 51 Arról, hogy a panėšėti a nešti igei származéka, bővebben lásd Vosylytė (1995: 70tt). Eltérő véleményen van J. Šukys (1998: 393), aki azt állítja, hogy „a melléknevek közül a panašus és származékai – a panašumas főnév és a panėšėti ige – kívánják meg az į elöljárószós szerkezetet”. 52 Ugyanezek a morfoszintaktikai jelölési tendenciák láthatók a DLKT által közölt supanašėjimas igei főnév használati példáit vizsgálva is (a talált 32 mondatban a su elöljárószó és az eszközhatározói eset szerepel), vö. : A részesedőknek azzal való hasonulása, akinek ők a részesedői, a hasonlóság révén ahhoz, amelyben részük van, elérhető valódi azonosság azzal a dologgal. A részesedők azonossága, amely valóban a részvétel tárgyával való hasonulás révén érhető el, az arra méltók istenivé válása. 53 A su és su-si prefixumok által kifejezett kölcsönös jelentésről a litván nyelvben lásd bővebben: Geniušienė (2007: 653kk.). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Teigiamų alelinių būdvardžių ir jų vedinių aktantų raiška |22 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 (74) Kidülledt szemmel bámultak a felborult autóra, amely [autó] távolról egy vihar által ledöntött pajtára hasonlított. (Šukys 1998: 393 alapján idézve) (75) A fiú [P] egyre inkább hasonlított az apjára [Comp]. (Sližienė 1998: 115 alapján idézve) (76) Szent Ágoston azt mondja: „A lélek hasonlóvá válik ahhoz, amit szeret.” DLKT (77) Valósághűbbet el sem lehet képzelni – még a fehéres felhőcskék 54 is a földhöz hasonultak. DLKT (78) Fekete szemöldökeid szárnyakhoz váltak hasonlóvá, amelyek zöld csillagokat ölelnek körül. DLKT (79) A későbbi klasszikus római jogban a procurator helyzete általában fokozatosan azonosult a cognitor helyzetével. Google (80) Érezhető, hogy a legtöbb áru ára az egykor litában kifejezett [árakkal] egységesedik. Google (81) Kinek leszünk érdekesek, ha átadjuk magunkat a globalizmusnak, és elveszítjük sajátosságunkat? – Sajátosság nélkül az ember egybeolvad másokkal. Google 5. KÖVETKEZTETÉSEK Az alanyorientált, graduális predikátumok (melléknevek) aktánsainak szemantikai meghatározása a kölcsönös helyzet résztvevőinek értelmezésétől függ, vagyis attól, hogy a helyzet mely résztvevője (résztvevői) kerül kiválasztásra vonatkozási pontként. Ez megfelel a reciprok (monadikus, illetve diadikus) konstrukciók megválasztásának. Azokban az esetekben, amikor vonatkozási pontként a kölcsönös helyzet valamennyi résztvevője kerül kiválasztásra, a monadikus konstrukciókban alanyként megnevezett kölcsönös viszony a mondat alanyának nominativusával koreferens reciprok jelölőkkel is aktualizálható és specifikálható. A kölcsönös viszony szemantikai paraméterei, valamint a mutuánsok zárt csoportként való felfogása hatással van a reciprok konstrukciók megválasztására. A reciprok anafora minden egyes résztvevőt külön-külön aktualizál (Jonas és Marytė hasonlítanak egymásra; Mindketten hasonlítanak egymásra), a kölcsönös viszonyban vagy egymás között – a résztvevők zárt csoportját (Kölcsönösen hasonlítanak egymásra; egymás között). A monadikus konstrukciókban a kétértékű melléknév vonzatai alanyként szereplő főnév vagy névmás többes számú nominativusával (Ők ketten hasonlítanak egymásra), az és kötőszóval összekapcsolt két főnévi vagy névmási nominativusszal (Jonukas és Marytė hasonlítanak egymásra), illetve a főnév vagy névmás nominativusával, valamint a su prepozíció és az instrumentalis konstrukciójával fejeződnek ki (Jonukas Marytėvel együtt hasonlítanak egymásra). 54 Vö. még: A DLKT példája: Nem olyan vagy, mint ők, és nem is törekszel arra, hogy hasonlóvá válj. - Hasonlóvá válni? Kivel? Én továbbra is megkülönböztetem a fogalmakat – nemzet és nép. - De egyetértesz abban, hogy minden nemzetnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel? Sakk! LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. A pozitív fokú melléknevek és képzett vonzataik aktánsainak kifejezése |23 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A melléknév bővítménye, amely a diadikus szerkezetekben indirekt tárgyként szerepel, három domináns stratégia szerint jelölhető: részes esettel (lygus, lygiagretus, statmenas, tapatus stb.), az į elöljárószóval és tárgyesettel (panašus), vagy a su elöljárószóval és eszközhatározói esettel (vienodas). A részes esetet a nyelvi gazdaságosság törvénye alapján választják. Vediniai iš būdvardžių išlaiko pamatinio žodžio inherentinę tarpusavio reikšmę ir valentingumą. A tulajdonságnevek vagy a tulajdonság birtokosainak szerkezeteiben a vonzatok implicit módon is turėtojų konstrukcijose priklausomojo dėmens sintaksinis būtinumas yra mažesnis. maradhatnak. Tulajdonság. A monadikus szerkezetekből képzett tulajdonságnév-szerkezetekben az alanyt birtokos eset jelöli (az ő hasonlóságuk (ők hasonlóak); Jonukas és Marytė hasonlósága (Jonukas és Marytė panašūs)) arba kilmininku ir prielinksnio su ir įnagininko konstrukcija Jonuko su Maryte panašumas (Jonukas Marytével együtt) hasonlóak). A monadikus szerkezetek alanyával derivációsan összefüggő, a tulajdonságnevet meghatározó függő tag a tarp elöljárószó és birtokos eset szerkezetével is kifejezhető (a közöttük, Jonukas és Marytė között fennálló hasonlóság nyilvánvaló volt (ők, Jonukas és Marytė, hasonlóak)). Az ilyen tarp elöljárószós szerkezet a lokatívuszi szerkezetekből öröklődött (vö. A levél itt van (fekszik), a szétszórt tárgyak között, a toll és a könyv között; Közöttük, Jonukas és Marytė között, van hasonlóság (bennük van hasonlóság)). A lokatívuszi tarp elöljárószó nominalizációkban való használatára grammatikai és szemantikai tényezők vannak hatással: a szintaktikai kapcsolatok bővítése, a függő tagok kategoriális kifejezése, valamint a mutuánsok aktualizálásának jellege. A DLKT mennyiségileg csekély adatai miatt nehéz általánosítani a melléknévi főnevek olyan függő tagjának jelölési tendenciáit, amely az alapul szolgáló melléknév közvetett tárgyának felel meg. A melléknévi igék közvetett tárgyának kifejezése egyes esetekben egybeesik az alapul szolgáló melléknév közvetett tárgyként álló vonzatának jelölésével (panašus į ką – panašėti į ką; vienodas su kuo – (su)vienodėti su kuo), más esetekben pedig eltérhet vagy eltér tőle (panašus į ką – supanašėti su kuo, lygus kam (su kuo) – susilyginti su kuo; tapatus kam (su kuo) – (su)tapatėti su kuo). Az eltérő jelölést a melléknévi ige aspektusa befolyásolja. ŠALTINIAI DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas, sud. Kauno Vytauto Didžiojo universiteto Kompiuterinės lingvistikos centras. Prieiga internete: http://donelaitis.vdu.lt. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Teigiamų alelinių būdvardžių ir jų vedinių aktantų raiška |24 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, elektroninis variantas. Red. kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. red.), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. – Atnaujinta versija, 2008. Prieiga internete: www.lkz.lt. LITERATŪRA DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Redagavo Vytautas Ambrazas. 4-as patais. leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Geniušienė E. 2007: Reciprocal and reflexive constructions in Lithuanian (with refrences to Latvian). – Reciprocal Construction 2, Nedjalkov, Vladimir P. (ed.). John Benjamins Publishing Company: Amsterdam/Philadelphia, 633–672. Haspelmath M. 2007: Further remarks on reciprocal constructions. – Reciprocal Construction 4, Nedjalkov, Vladimir P. (ed.) John Benjamins Publishing Company: Amsterdam/Philadelphia, 2087–2116. Holvoet A. 2009. Bendrosios sintaksės pagrindai, Vilnius: Vilniaus universitetas. Holvoet A., Judžentis A. 2003. Sintaksinių ryšių tipai. – Sintaksinių ryšių tyrimai [= Lietuvių kalbos gramatikos darbai 1], Holvoet, Axel, Artūras Judžentis (red.). Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 11–35. Hurst P. 2010: The syntax of lexical reciprocal constructions. – Proceedings of the LFG10 Conference, Butt, Miriam, King, Tracy Holloway (eds.), 290–310. Prieiga internete: http://cslipublications.stanford.edu/290 (žiūrėta 2016-02-10). Jakaitienė E., Laigonaitė A., Paulauskienė A. 1976: Lietuvių kalbos morfologija, Vilnius: Mokslas. Knjazev J. P. 2007: Lexical reciprocals as a means of expressing reciprocal situations. – Reciprocal Construction 1, Nedjalkov, Vladimir P. (ed.). John Benjamins Publishing Company: Amsterdam/Philadelphia, 115–l46. KP S1 2003: Kalbos patarimai, kn. 2: Sintaksė: linksnių vartojimas (S1). Sudarė Rita Miliūnaitė. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. KP S2 2003: Kalbos patarimai, kn. 2: Sintaksė: prielinksnių ir polinksnių vartojimas (S2). Sudarė Rita Miliūnaitė. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Labutis V. 1998: Lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Teigiamų alelinių būdvardžių ir jų vedinių aktantų raiška |25 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LKG1 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1. Fonetika ir morfologija. Redagavo Kazys Ulvydas, Vilnius: Mintis. LKG 2 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2. Morfologija (veiksmažodis ir kt.). Redagavo Kazys Ulvydas, Vilnius: Mintis. LKG 3 1976: Lietuvių kalbos gramatika 3. Sintaksė. Redagavo Kazys Ulvydas, Vilnius: Mintis. Majid A., Evans N., Gaby A., Levinson S. C. 2011: The semantics of reciprocal constructions across languages. An extensional approach. – Reciprocals and Semantic Typology, Evans Nicholas, Gaby Alice, Levinson Stephen, Majid Asifa (eds.). John Benjamins Publishing Company: Amsterdam/Philadelphia, 29–59. Nedjalkov V. P., Geniušienė E. 2007: Questionaire on reciprocals. – Reciprocal Construction 1, Nedjalkov, Vladimir P. (ed.). John Benjamins Publishing Company: Amsterdam/Philadelphia, 379–434. Pakerys J. 2006: Veiksmo pavadinimo konstrukcija lietuvių kalbos gramatikoje. – Daiktavardinio junginio tyrimai [= Lietuvių kalbos gramatikos darbai 4], Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas (red.). Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 121–149. Partee B. H. 2008. Symmetry and symmetrical predicates. – Computational Linguistics and Intellectual Technologies: Papers from the International Conference „DIALOGUE“, Kibrik A. E. et. al (ed.). Moscow: Institut Problem Informatiki, 606–611. Prieiga internete: https://udrive.oit.umass.edu/partee/Semantics_Readings/SymmetryHandoutPentusSeminar CorrectedPlusNotes.pdf (žiūrėta 2016-02-10). Sližienė N. 1994: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Sližienė N. 1998: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2 (1), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Sližienė N. 2004: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2 (2), Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Šukys J. 1978: Prielinksnių vartojimas, Kaunas: Šviesa. Šukys J. 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. Tekorienė D. 1985: Lietuvių kalbos būdvardžių būtinojo semantinio valentingumo raiška. – Kalbotyra 36 (1), 72–83. Tekorienė D. 1990: Bevardės giminės būdvardžiai, Vilnius: Mokslas.