Rytų aukštaičių pontininkų ir vakarinių puntininkų tarmių būdingosios fonetinės ypatybės

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK V LI E.-T U VO S TSR TUDOMÁNYOK A .K A D E M I J A KELETI FELFÖLDI DIALEKTUSOK PONTININKUSOK IR NYUGATI PUNTININKUSOK NYELVJÁRÁSÁNAK JELLEGZETES FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI J. SUKYS A leíró nyelvjárások területe, ir szomszédok A litván nyelvjárási hagyományiš okat fonetikai kritériumok alapján osztályozzák. A keleti aukštaitiai pontininkai a puntininkusoktól a tőhangsúlyos kettőshangzók, az am kiejtése alapján an különülnek el: a pontininkai a szótő tőhangsúlyos kettőshangzóit, az am-et dm-nek, dn-nek an ejtik, a puntininkai o — #m, és un. Nyugati puntininkákkal ebben a cikkben! Az a nyelvjárás, amelynek területe a puntininkai nyugati peremét foglalja el, ir sem a puntininkai rotininkaihoz, sem a puntininkai žalininkaihoz nem tartozik. (Vö. 1 ir 2 ábra? ). Amint a térképeken iš látható, a pontininkai szomszédai nyugaton és ir délen a pantininkai, a nyugati puntininkai szomszédai délnyugaton a közép-aukštai- — tisok, délkeleten — a zalininkai, — keleten a rotininkai. A pontininkai keleti pereme teljes hosszában a su nyugati puntininkaival határos. Az újonnan gyűjtött dialektológiai anyag lehetővé teszi a litván nyelvészeti szakirodalomban megadott, leíró ir nyelvjárások határainak pontosítását és kijavítását. Például a jelenleg rendelkezésre álló új anyag azt mutatja, hogy a pontininkai kisebb területet foglalnak el, mint amekkorát az eddig nyomtatásban megjelent térképeken ábrázoltak? (vö. 2 ábra. ). A korábban készített térképeken a pontininkaihoz sorolták azokat a pontokat*, amelyekről most megállapították, hogy puntininkuo-- jellegűek 234 (Miežiškiai — Mieškai), 802 (Manikūnai) a ir pontininkus nyelvjárást beszélő pontok 168 (Getautai), 201 (Smilgiai), 231 (Sidabravas). Másrészt a pontininkusokhoz nem sorolták azokat a pontininkusokat, akik a környékén éltek Uliūnai, Dūdonis A (268). pontininkusok határait jóval pontosabban, mint az említett térképeken, így jelölték meg ! A „nyugati puntininkusok” terminust a litván nyelvű szakirodalomban mindeddig nem használták. 2 A térképek Litvánia alapján készültek TSZSZK MA A Litván Nyelv Irodalmi ir Intézetében található, a szovjet években dialektológiai expedíciók során összegyűjtött anyaggal. ¥ „Archivum Philologicum“, t. 4, Kaunas, 1933, p. 21—35 (a tanulmányhoz mellékelt térkép); A litván nyelv helyesírási szótára, Kaunas, 1948, 118. o. * A tanulmányban számokkal jelölt helyek olyan pontokat jelölnek, amelyek hálózatát a LKLI Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályának „A litván nyelv atlasza” céljára állították össze. Részletesebb adatokért lásd a „A pontininkusokkal és a nyugati puntininkusokkal határos szomszédos nyelvjárási pontok jegyzéke” című mellékletet, 175 P. Būtėnas „Aukštaičių tarmės okuojančiosios pašnektės sienos“ című cikkében*, noha az okuojančioji pašnektét P. Būtėnas jóval tágabban értelmezte, mint ahogyan a pontininkai fogalmát ma értelmezzük (az okuojančioji pašnektét a tvirtagaliai am, an > om, on átalakulása alapján különítette el; így az okuojančioji pašnektéhez a pantininkai nagy részét is hozzásorolta). A leírt nyelvjárások fonetikai általános jellemzése A pontininkai és a nyugati puntininkai abszolút egységes nyelvjárási egységeket nem alkotnak. Legalábbis fonetikai szempontból valamivel egységesebbek a pontininkai, míg az északon elhelyezkedő nyugati puntininkai a hangsúly visszahúzódása, a szóvégek rövidülése és néhány más sajátosság révén a pontininkaihoz kapcsolódnak, ezáltal elkülönülnek a többi nyugati puntininkaitól. De ez teljesen érthető is. Amint azt V. Grinaveckis® helyesen megjegyezte, Aukštaitija területén a hangsúly visszahúzódásának és a szóvégi rövidülésnek a központja a Mūša folyó vízgyűjtője, ezért a pontininkai és az északon elhelyezkedő nyugati puntininkai e tekintetben sok közös vonással rendelkeznek. Másfelől az am, an kettőshangzók átalakulásának és a mássalhangzó /keményedésének hullámai keletről terjedtek, és e jelenségek izoglosszái egészen másképpen helyezkednek el, mint a hangsúly visszahúzódásának és a szóvégi rövidülésnek a jelenségeit jelző izoglosszák. Ezen okok miatt a vizsgált nyelvjárások fonetikája változatos és összetett". Ebben a tanulmányban csak a pontininkai és a nyugati puntininkai nyelvjárások jellegzetes fonetikai sajátosságait tekintjük át, történeti fejlődésük vizsgálata nélkül, és mellőzve a leírt nyelvjárások néhány kevésbé fontos fonetikai jelenségét, valamint ingadozásait. 1. A szótő kettőshangzóinak am, an, em, en sorsa: am, dn, ėm, én A pontininkai nyelvjárás teljes területén az dm, dn>om, 6n® változás figyelhető meg, például: kénd® ~ kanda, longs ~ langas, ponis ~ pdntis, somi§ ~ samtis, tonkė ~ tankiai, vont ~ vdnta, az ém, én pedig változatlanul megmarad, például: gevéni ~ gyvénti, pémpe ~ pémpé. A szakirodalomban itt-ott közölt pontininkai példák, a givéni és a pémpe'® jelenleg nincsenek adatolva, és úgy tűnik, korábban sem lehettek adatolva- ", A régi dn helyett a réshangzók, vagyis az /, m, n, r, j, v, S, §, z, ž mássalhangzók előtt a pontininkai nyelvjárásban hosszú o-t ejtenek, például: kdsf ~ kąsti, džals „tölgy“, a régi én helyett pedig ugyanezen mássalhangzók előtt hosszú e-t ejtenek, például: sprési ~ sprėsti. —5 Zr. P. Būtėnas, A felső-aukštaitisi nyelvjárás okúojančiosios beszédmódjának határai, „Archivum Philologicum“, 3. kötet, Kaunas, 1932, 168—194. o. 8 V1. Grinaveckis, A szóvégek megrövidülése a litván nyelvjárásokban, „Vilniusi Állami Pedagógiai Intézet tudományos munkái“, 8. kötet, Vilnius, 1959, 97—104. o. 7 Vö. I. Jašinskaitė, A hangsúly, a hanglejtés és ezek hatása a Biržai nyelvjárás vokalizmusára, „Lietuvių kalbotyros klausimai“ (a továbbiakban —LKK), 1. kötet, Vilnius, 1957, 189—194. o.; J. Šukys, A Miežiškiai nyelvjárás vokalizmusának jellemzői, LKK, 2. kötet, Vilnius, 1959, 151—163. o. * Mind a pontininkusok, mind a nyugati puntininkusok valamelyest lk.-t ejtenek. A nyelvjárás képviselői, akiket e markáns nyelvjárási sajátosság (a dm, an átalakulása) érint, gyakran kerülik, és a dm, dn hangkapcsolatokat nem ritkán lk.-ként ejtik. ? * Nem kdnd, hanem kėnd ejtés hallható az északi pantininkusoknál is. Lehetséges, hogy a kdsf, kd§ans analógiája hat rá. 10 Lásd: Lietuvių kalbos rašybos žodynas, Kaunas, 1948, 119. o. 11 Vö. P. Būtėnas, i. m. tanulmánya. 176 A nyugati puntininkusok egész területén dm, dn < iū.m, ū.n? ?, pvz.: kū.nd(v) ~ kanda, lū.ng(v)s ~ langas, pi.nti.§ „„pantis- “, su.mti.\§ „samtis- “, tū.nkė ~ tankiai, vū.nt(v) ~ vanta, o beveik visų vakarinių puntininky plote ém, én> i.m, in, pvz.: givi.nt ~ gyvėnti, pi.mpe ~ pėmpė, Sveikus ėm, én išlaiko vakariniai puntininkai, esantieji pagal šiaurės pontininkus (26, 55, 80, 80*, 112) įr pagal pantininkus (373, 408, 446). "alum senojo dn prieš /, m, n, r, J, V, 8, §, z, Z puntininky tarméje tariama i, : kiisi ~ kąsti, #zal(v)s || ūžol(v)s „ąžuolas- “!2, am, an, em, en; Visų pontininkų am, afi, em, eii > om (om), oii (of), ém (em), ėfi (eA), pvz.: komša (komša) ~ kamšo, roiikos (rofikos) ~ raiikos, témp (temp) ~ tempia, $véiite (šverite) ~ švefitė. Lygiai taip pat, kaip Pontininkuose, am, aii, em, efi išvirtę vakariniuose Puntininkuose apie Saločius (26, 55, 80, 80%). Visų likusių vakarinių puntininkų a, an, em, ei > um, un, im, if, pvz.: kumša ~ kamšo, ruiika.,s ~ raūnikos, timpi ~ tempia, švifiteį, ~ šventė. Pontininkų tarmėje vietoje senojo ai prieš I, m, n, r, j, v, s, š, z, ž yra ilgasis o, pvz.: ždsis ~ žąsys, grosts ~ grąžtas, o vietoje senojo efi prieš tuos pačius priebalsius yra ilgasis e, pvz.: grėž ~ grėžia, tési ~ tėsti, Vadinasi, pontininky pavyzdžiai sprési, tési'* laikytini nepaliudytais. Vakariniy puntininky tarméje vietoje senojo afi prieš I, m,n, r, j, v, S,Š, z, ž yra i, pvz.: žiūsių) (9 ~ žūsys, grūšt(v)s ~ ~ grąžtas, o vietoje senojo ei prieš tuos pačius priebalsius yra f, pvz.: griži ~ gréZia, fist ~ testi. Tiktai pereiginé Saločių tarmė (55,80%, 112) senojo esi vietoje prieš /, m, n, r, j, v, s, š, z, ž, kaip ir pontininkai, turi pvz.: grėž, tési. e, A hangsúlytalan am, an, em, a en Pontininkusban a hangsúlytalan am, an, em, en>om (om), on (on), ėm (em), ėn (en) alakokká vált, pl.: kompéls (kompéls) ~ kampėlis, ronkėla (ronkėla) ~ rankėlė, kėmpi.ne (kempine) ~ kempinė, pėnkėlek (penkédlek) ~ penkiolika. Pontininkushoz hasonlóan a hangsúlytalan am, an, em, en a nyugati Puntininkusokban Saločius környékén ugyanígy változott el (26, 55, 80, 80%). Az összes többi nyugati puntininkus am, an, em, en > um, un, im, in, pl.: kumpėliųs runkėla; ., kimpiney, pinkdlek(v). (9, A régi hangsúlytalan an, en helyén a pontininkusok és a hozzájuk csatlakozó nyugati puntininkusok Saločius-i nyelvjárásában rövidek vannak, pl.: kosnėls kąsnėlis, žosėles žąsėlės, o, ę, gręeži.ms gręžimas, ~ az összes többi ~ nyugati puntininkus ~ esetében a o régi hangsúlytalan an helyén, ugyanazon mássalhangzók előtt rövidek en vannak u, i, pl.: kusnėliį$, Zuselag.ys, grizi.m(v)s. 12 Természetesen a dm, dn>ū.m, G.n más ir pontininki nyelvjárásokkal közös jelenségei, valamint a nyugati pontininki su nyelvjárásoknak a ar többi pontininki jų nyelvjárástól való eltérései a cikkben nem kerülnek tárgyalásra. 13 Példák a su régi én nyelvállapotból a következő hangok előtt: I, m, r, v, j, s, š, z, ž a nyugati pontininki nyelvjárásokW ban nem találhatók. Lásd: A litván helyesírás szótára, Kaunas, 1948, p. 119. 12, A litván nyelvészet kérdései, V 177 2. A szóvégi régi kettőshangzók an, sorsa en *an, *ėn A szóvégi régi *dn, *én helyén (vö. a, e) szinte valamennyi pontininkas már nem rendelkezso ik magánhangzóval, pl.: rofik ~ su kéz, kar? so ~ su karve, mėšk ~. miškė, a o nyugati pontininkasok, kivéve a következő pontokat Saločius ir Biržus, amelyek ebben az esetben a pontininkassu okkal együtt haladnak, redukált v, i, alakokkal su rendelkeznesu k, pl.: rufšiko, kdrvi, miški. *an, *efi A szóvégi *an *aii helyett *efi (Ik. ą, ¢) a pontinyi nyelvjárásnak rövid 2 (0), ė (g) hangjai vannak, pl.: vaiko (vaiko) ~ vaiką, lūpė (ldpe) ~ lūpę, bū.vės (bū.vęs) ~ būvęs. Pontininkai zachodni w okolicach Saločiai mają ir dokładnie takie same samogłoski Saločiai (26, 55, 80, 80%). Wszyscy pozostali pontininkai zachodni mają samogłoski i.), u.. Samogłoski półdługie i mają pontininkai u. zachodni na pograniczu rotininków, np.: vaiku., lapi., bū.vi.$, krótkie mają o pontininkai zachodni i, « na pograniczu Zalininky, np.: vaiku, ldpi, bū.vis. 3. Wydłużenie krótkich samogłosek rdzenia wyrazu w sylabie akcentowanej i, u W opisanych gwarach krótkie samogłoski rdzenia wyrazu w sylabie akcentowanej i, w wydłużyły się do półdługich, np.: vi.s(v)s visas, ki.t(v)s ~ kitas, bū.va ~ būvo, šū.i(i.) ~ ~ šūnį. 4. A hangsúlytalan vagy később visszahúzó hangsúlyt kapott szó­tőbeli rövid magánhangzók i u tágulása A pontyininkai nyelvjárások nagy részében (Pasvalys, Joniškėlis környékén) a hangsúlytalan vagy később visszahúzó hangsúlyt kapott szó­tőbeli rövid magánhangzók i, w megtágultak: lágy i mássalhangzó előtt például így ejtik: e, ešėje „kiment”, ~ preleiides „hozzáéri- ~ ntés”, mėšk ~ miske „az erdőben”, vės ~ visi „mind”, i kemény mássalhangzó előtt rendszerint suprie šakintas 2-ként ejtik, például: paioiik ~ patiiika, Dg ~ liga; a hangsúlytalan u mindenütt 9-ként ejtik, például: oštėka „eldugul”, bovo „volt” buvaū, ~ ~ tė ~ te. 5. A hangsúlytalan szó­tőbeli hosszú magánhangzók rövidülése és a fe, uo kettőshangzók egyhangúsodása Minden hangsúly előtti és hangsúly utáni szó­tőbeli hosszú magánhangzó i, į a pontyininkai és a nyugati puntyininkai nyelvjárásokban röviddé rövidült, például: tilet ~ tylėti „hallgatni- ”, grudėl(i.f8) „magocska”. Minden hangsúly előtti és hangsúly utáni szó­tőbeli hosszú magánhangzó ė, valamint o is röviddé rövidült. A leírt nyelvjárások egy részében (a nyugati puntyininkai központi területén) a ė, o magánhangzók minőségük megváltoztatása nélkül rövidültek, például: tėvėli.y8? „tėvėlis“, ZoRte ~ žolytė. Kai kuriuose aprašomuose dialektuose (pontininkuose ir pietų vakariniuose puntininkuose) jie sutrumpėdami susiaurėjo ir virto ¢ (i), o(u), pvz.: tevél(i.)®, tivél(i.)®, ZoIre, žultte. Vakariniuose Puntininkuose apie Biržus, Vabalninką 0 trumpėdamas paplatėja i ir tariamas 0 ar net beveik visiškai kaip a, pvz.: žolite, Zalrte,., ~ žolytė, stovéi, stavét ~ stovėti. Vietoje Ik. nekirčiuoto ė apie Raguvą (302) ir į pietus nuo Raguvos tariama e, pvz.: mesite ~ mésyté, dežū.te ~ dėžūtė, 178 Nekirčiuoti žodžio kamieno dvibalsiai ie, yra uo suvienbalsėję taip pat ir trumpi, pvz.: donite, donite, dunite, donite, danite duonytė; pėnėl(i.y9), penėl(i.)9), pinél(i.)s), pėnėl(i. Yy9, ~ penél(i.)s’ „pienčlis“. 6. Kirčio atitraukimas ir žodžio galo trumpėjimas A pontininkų ir nyugati puntininkų szóvégi fonetikai rövidülésének mértéke a hangsúly visszahúzódásának mértékétől függ (lásd a mellékletet — 3 ábra ). ; A hangsúly leginkább visszahúzódik a Mūša vízgyűjtő területén ir élő pontininkų nyugati puntininkų (körülbelül Saločius) nyelvjárásaiban. Iš A rövid tővégi ir tvirtagalés'® szótag előtt į álló hosszú ir vagy rövid szótesti szótag hangsúlyát itt mindig visszahúzzák, pl.: tvdr kerítés, šak ág, gaids kakas, sako mondta. ~ ~ ~ ~ Mivel a hangsúly-visszahúzás itt a legintenzívebb, e nyelvjárásokban a szóvégek ir rövidültek meg a leginkább. A szóvégi rövid magánhangzók (itt azokra gondolunir k, amelyek a régi iš tvirtapradžiai hosszú magánhangzókból, valamint az ie, uo kettőshangzókból keletkeztek) kiestek vagy elhagytm ák őket, pl.: vaiks gyerek, ~ aks szem, ~ sūns fiak, gėf ~ jók(i< ie), vaik gyerekū + (u<-uo). A szóvégi mássalhangzókra ilyen esetben /, m, n, r, j, y bizonyos szótagképző jelleg jellemző. Ha nehezen kiejthető mássalhangzócsoport alakul ki, betoldott magánhangzó jelenik meg; a palatális mássalhangzók csoportjában ez a magánhangzó elöl képzett, pl.: aškals ló, tėkai igazak, a ~ kemény mássalhang- ~ zók o csoportjában hátul képzett, pl.: — + ti.kars valódi, kdkals kankalin. ~ ~ A szóvégi tővégi magánhangzók rövidülnek rövid magánhangzókká, pl.: šaūdu ~ szalmát, grėžo „szépet“. A rövid magánhangzók az összeolvadt ir kettőshangzók helyén állnak, pl. ; gare jól, siko sakaū. ~ ~ Egyes esetekben a régi szóvégi tővégi magánhangzók teljesen el is tűntek: az ia-tövű főnevek egyes számú alanyeset7, ének példái: ~ arkals ló, ėžs sün; ~ egyes számú tárgyesį, etének példái: : dk ~ aki, aūš aišsį, di.del didelį, ~ ia-kamienių daiktavardžių ~ sutrumpėjusios vietininko formos nekirčiuotas pvz.: daržėl y, „daržėlyje“, miškėl „miškėlyje“. Nėra jokio balsio ir vyr. giminės daiktavardžių vns. naudininko galūnėje, pvz.: gaid gaidž || „gaidžiui““, vaik „vaikui“. Pontininkų pietuose apie Panevėžys ir mellett, a pontininkusokhoz tartozó nyugati puntininkusokban a hangsúly következetesen visszahúzódik a rövid szóvégről a szótő előtte álló hosszú szótagjára, pl.: dien(v) ~ diena, perk(i) ~ perki, más esetekben azonban ingadozások fordulnak elő, pl. : Sak || šakdš ~ šaka, vis || visi ~ visi, gaid(i)s | gaidis ~ gaidys, gėre || geré ~ gerai, sako || sakė ~ sakaū (a 268. pontban csak labė, sakd; a hosszú szóvégről az előtte álló rövid szótagra a hangsúly itt soha nem húzódik vissza). Néhány pontininkusban (a 202., 203. és 233. pontban) a hangsúly vissza nem húzásának ilyen esetei nagyon ritkán fordulnak elő (a mondat ritmikája, a nyelvjárási adatközlő életkora stb. határozza meg), a pontininkusokhoz tartozó nyugati puntininkusokban azonban ezek az ingadozások meglehetősen szembetűnők. A hangsúly általános visszahúzásáról a feltételesre való áttérés valamennyi átmeneti nyelvjárásában a rövid magánhangzók időnként (különösen nehezen ejthető mássalhangzócsoportokban) nem estek ki vagy nem tűntek el, hanem bizonytalanul, motyogva még ejtik őket, a hosszú magánhangzók eltűnése viszont itt nem jellemző, pl.: ti.kr(v)s ~ tikras, arkl(i)s ~ arklys. A nyugati puntininkusok északi részén (a Lett SZSZK és Biržai környékén) a hangsúly következetesen visszahúzódik a rövid szóvégről az előtte álló hosszú és rövid 1S szótagra. Maguknak a pontininkusoknak az északi részén a hangsúly néha még a tőhangsúlyos szóvégről is visszahúzódik, pl.: blėgom „blogoms“, sūnam „sūnums“, azonban. a megrövidült helyhatározói végződésről a hangsúly nem húzódik vissza, pl.: dend „dienoje“, galvė „galvoje“, kertė „kertėje“, vagėd „vagoje“, 179 szótagjára, pl. tvdr ~ tvora, sins ~ sūnūs, Sak ~ šaka, vis ~ visi. Amint a példákból látható, itt a szóvégi rövid magánhangzók mind kiestek vagy eltűntek. A hangsúlytalan szóvégi hosszú magánhangzók a biržai nyelvjárásban csak félhosszúakká rövidültek, pl.: bū.vi.8-m būvęs, kati. ~ kate, pi.gu. ~ pigų, stégu. ~ stogą. A megmaradt nyugati puntininkusok hangsúlya következetesen visszahúzódik a rövid végződésről az azt megelőző hosszú szótagra, pl.: mokikla ~ mokykla, tvéro ~ tvora, „verki ~ verki. A szóvégi rövid magánhangzók ebben a nyelvjárásban nem hullanak le és nem esnek ki, azonban mind redukálódtak, pl.: vdkaros ~1® vakaras, lazdd ~ lazda, giji ~ gyja, bitiš ~ bitės. A hangsúlytalan szóvégi hosszú magánhangzók a rotininkusok határvidékén félhosszúakká rövidültek, pl.: grdžu. ~ grūžų, karvi. ~ kdrve, nūmu. ~ nūmą, pirti. ~ pirtį, saki.§ ~ sakes, o žalininkų pasienyje —iki trumpųjų, pvz.: grdžu ~ grūžų, kdrvi ~ karvę, ndmu ~ nūmą, pirti ~ pirtį, sūkis ~ sakes. A hangsúly visszahúzódása, a szóvégi rövidülés és más fonetikai jelenségek annyira megváltoztatták a puntininkaiak és különösen a pontininkaiak nyelvjárásának fonetikai rendszerét, hogy Ik-tól kezdve. meglehetősen sok különbsége van. -ba/-be 2 A pontininkaiakkal és a nyugati puntininkaiakkal határos nyelvjárási pontok jegyzéke 2. A pont megnevezé-: | Melyikhez. nyelvj. <: Apylinke kerület mei prigS nimas az klauso 25 Žeimelis Žeimelio Pakruojo pléb. '? 53 Stegviliai Bardiškių " 60 Virskupénai Punduriy Biržų ker. 78 Guostagalis Guostagalio Pakruojo pléb. 84 Skrebiškiai Kvetkų Pandėlio ker. 115 Kupreliškis Kupreliškio ” " 138 Kapčiūnai Valdeikių Pasvalio pléb. (csak nyomok) 143 Bakšėnai Salamiesčio Kupiškio ker. 168 Getautai Klovainių Pakruojo pléb. 174 Pyragiai Kupiškio Kupiškio ker. * 201 Smilgiai Smilgių Šeduvos pant. 205 Noriūnai Noriūnų Kupiškio rot. 231 Sidabravas Sidabravo Šeduvos pant. 235 Subačius Subačiaus Kupiškio rot. 267 Eriskiai Ėriškių Ramygalos pant. 270 Surdegis Surdegio Anykščių rot. 271 Vaidlonys Troškūnų T žal. 304 Grybuliai Traupio " " 340 Narbutai Dabužiai, Kavarskas, ir 372 Pagirys Pagirys, Ramygala, pant. 375 Knitiškiai Kunigiškiai, Kavarskas, žal. 16 Néhány rotininkų határállomáson a szóvégi (114, 142, 172, 173) helyzet mellett a is fel van wv jegyezve. 17 pant. — pantininkai, rot. — rotininkai, žal. — žalininkai, vidur. — közép-aukštaičiai, 180 o Šiauliai 1 RR 2 | ábra, a keleti aukštaičiai ir pontininkai és a nyugati puntininkai nyelvjárásának területe. 1 — a pontininkai nyelvjárás területe, 2 — a nyugati 181 puntininkai nyelvjárás területe JELLEMZŐK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGOK I'OBOPOB BOCTOYHBIX AYKINTAKTOB NMOHTHHUHKOB H 3ANAHBIX MYHTHHUHKOB H. HIYKHC A keleti K akcentusú bevándorlók beszédéhez tartozik az a beszéd, amely… B TOPOM JH(TOHTHYECKHEe COUueTAHHS OCHOBbI CJIOBa dm, dn>>oém, én. K roBopy BOCTOUHBIX AYKIITAHTOB 34TaJHBIX MYHTHHHHKOB OTHOCHTCS TOBOP, B KOTOpOM AHDTOHTHYECKHE COYETAHHS OCHOBbI CJIOBA dm, dn>ūm, tin W KOTODpbIK, TeppHTOPHAJILHO 3aHHMAS 3anajHyi0 YacTb NMYHTHHWHKOB, HE OTHOCHTCS HH K TMYyHTHHHHKAM POTHHHHKAaM, HH K NYHTHHHHKaM XXaJuHWHKaMm. [TOHTHHHHKH H 3anajHble MYHTHHHHKH B OCHOBHOM 3aXBATHIBAIOT Bupxaiickuii, IMacsanbckuii, [TaweBEXKHCCKHH, YKkmeprekuii paiionst JTutoBekoit CCP, a Take Kai kurių gretimų rajonų gyventojai. Aprašomi dialektai skiriasi dideliu fonetinių reiškinių įvairumu, kurių dauguma yra nauji TO palyginti C su literatūrine kalba. Ypač tai būdinga As upės baseinui Mya H JI HacesIEHHBIX MYHKTOB y rpanuusl Jlatsuiickoit CCP. 3Snecb oTmeuaercs HHTEHCHBHAS OTTS2KKA YJapeHHsI H MWHTEHCHBHOE COKpAllleHWe KOHIA CJIOBA BIVIOTE JO BbIaJICHHS! BCEX KPATKHX TJIACHBIX, A B HEKOTOPBIX CJayyasx H. Oe3YAApHBIX JOJITHX TJIaCHbIX (C BOCXOAsuleH mHTOHAuwed). OTTSxKA yaapeHHS H COKpallleHHe KOHIA CJIOBa, XOTSl MeHee HWHTEHCHBHLIE, OTMEUAIOTCH H Ha OCTAJIbHOH TEPPHTOPHH OMHCHIBaEMBIX rosopoB. Ha Bceii TEPPUTOPHH jJĮAHHbIX roBopoB Oe3yjapHble TI/JacCHble i, u, é, O B OCHOBE CJOBa COKpaLaioTes Jo KPaTKHX, a yaapsiemble KpaTKHe i, u YAMHHAIOTCA 10 noayjaoarux. ĮludronrnHECKHE cOueTaHHS5A OCHOBbI CJIOBA am, an, em, en C HHCXOAfAIIeHl HHTOHALMENH B TOBOpE€ MOHTHHHHKOB MPOH3HOCATCS Kak om, dn, ém, én, a B roBope 3anajiHbIX TYHTHHHHKOB Kak um, tn, im, in. Te xe nu(TOHrHYECKHE COYETAHHA © C BOCXOAsIIel HHTOHALIKeH B roBOPe NOHTHHHHKOB MPOH3HOCATCH Kak om(om), ofi(ofi), ėm(em), éfi(en), a MOUTH y BCEX 3anajinbix NMYHTHHHHKOB Kak wm, wil, im, in. 183