Naujasis „Rusų–lietuvių kalbų žodynas“

a helynevek nemét, munkája sokkal kompaktabb és precízebb lett volna. Az egyes alfejezetek és szakaszok természetesen egészen más formát öltöttek volna. Az egyéb kisebb hiányosságok és pontatlanságok közül megemlíthetők az előforduló kétes etimológiák, különösen azokban az esetekben, amikor a képzős oikonimát közvetlenül egy közszóból vezetik le. Például a szláv eredetű pdpas, patasas (< ném. Pottasch) közszavakból, a randas (< lengy. rząd „hatalom, kormányzat...”), sabalas, tūboras, važnyčia szavakból levezetett Papiškės, Papiškiai (55. o.), Patūšinė (J. Princnél pontatlanul Patašynė), Patūšiškės, Patūšiškė (55. o.), Randiškė (55. o.), Sabališkėnai, Sabališkės (56. o.), Tabarai, Tabarauskai (56. o.), Vazniškiai (Gudeliai; J. Princnél pontatlanul —Važniškiai), Vazniškiai (Liudvinavas; 57. o.) helynevek valójában a Papas, Patūšius, Randis, Sabalys, Tabaras, Tabarauskas, Vaznis, Vaznys, Vaznius személynevekből képzett -išk származékok. Más kérdés, hogy e személynevek egy része szláv eredetű lehet. A Demeniškiai (44. o.) falunév nem az orosz ĮJleMban vagy a lengyel Dominik szóból vezetendő le, hanem a litván Dėmenas tónevéből. A Pakuonis (lengy. Pokojnie) és Salūperaugis (lengy. Salopirogi) helynevek a helyettesítés (Deutung) világos példái, de a szerző csak a végződések elszlávosításáról szóló fejezetben említi őket. Előfordulnak olyan esetek, amikor a helynév litván és szláv formáinak összevetése még nem elegendő annak megállapításához, melyikük az elsődleges. Íme a szerző, a képzők és ragok változásairól szólva, azt állítja, hogy az Alšėnai (65., 126. o.; Garliava), Barsūkai (164. o.; Liudvinavas), Bundériai (166. o.; Alytus) helynevek lengyel Olszany, Borsuki, Bondary alakjai korábbiak, litván megfelelőik pedig állítólag a lengyelből átalakított formák. Az ilyen állítás azonban bizonyítékokat igényel, pontosabban: szükség van a helynév történetére. Hiszen például a Barsūkai helynév később is kialakulhatott, mint ahogy a barsūkas közszó bekerült a litván nyelvbe. Következésképpen a litván barsūkas szóból (jövevényszóból) is származhat. Akkor a helynév lengyel -i végződése csupán a litván -ai megfelelője, nem pedig fordítva, ahogyan J. Princas állítja. : A könyv végén a szerző hozzáadta az egykori Suwałki kormányzóság térképét. Ez nagyon szükséges melléklet, azonban a térképen szereplő helynevek litván alakjait is meg lehetett volna adni, legalábbis a leginkább litván hangzású helynevekét. Előfordul egy-két pontatlanság az idézésben, például: L. 23, p. | Likiškėlio, J. Princas pedig Likiškėliai alakot ad; Sabeliškeniai (a pontos forma: Sabaliskénai) L. 23, 2,0. o. 2. oldalán található, nem az 1. oldalon; Jokūboniai — L. 23., 281. oldal, nem pedig a 218. oldalon. A. Vanagas ÚJ OROSZ–LITVÁN SZÓTÁR Orosz–litván szótár. A J. Baronas által összegyűjtött nyomtatott és kéziratos anyag felhasználásával összeállította. Készítette: V. Baronas és V. Galinis. Szerkesztette: A–H: B. Larinas professzor, K–H és T–§: J. Macaitis (felelős szerkesztő), O–C: K. Musteikis. „Mintis”, Vilnius, 1967 (I. rész, 569 o., II. rész, 622 o.). A jól ismert pedagógus és lexikográfus, J. Baronas (1873—1952- ), „Orosz–litván szótárát” 1924-ben adta ki. Szótárának második, jelentősen kibővített és 200 javított kiadása 1933 m!-ben jelent meg. E szótár nagy ir mennyiségű kéziratos anyagának alapján új szótárt készítettek, amely hatalmas kötetekből áll du —a 200 szerzőről. ívről. A szótár több mint 75.000 szót tartalmaz. Ilyen terjedelmű orosz–litván szótárunk eddig nem volt. A szótár összeállítói jó munkát végeztek, amikor felhasználták a nyomtatott kéziratos ir J. Baronas szótári anyagát. Ez a szótáríró, mint ismeretes, meglehetősen mély barázdát szántott a litván lexikográfiában. Jo A „Rusų-lietuvių Žodynas“ nagyon gazdag, — bővelkedik a nép beszélt ne nyelvének és a különféle írásoknak a szavaiban, de ir ir jo saját maga által sikeresen alkotott neologizmusok. Által J. Baron szótárából į olyan ma ismert szavak kerültek be a litván irodalmi nyelvbe, mint: apžavai, gaisravietė, gembinė, linksmuolis, niekalas (brokas), niršulys, niršus, nuoraudis, nuožvalgus, pastriūbomis, pašnekovas stb. Az új szótár, bár összeállított ir J. Baronas szótárának alapján készült, azonban kevéssé hasonlít rá, hacsak nem į a szótári anyag gazdagságában. Mind terjedelmét, mind a szavak kiválasztását, valamint lexikográfiai feldolgozását ir jų tekintve —ez egy új szótár, amelyet a szovjet lexikográfia elvei alapján állítottak össze. Į jį mindenekelőtt a mai orosz irodalmi nyelv szavai kerülnek bele, de szigorúan nem kerülték az újabb orosz irodalomban ir gyakrabban előforduló nyelvjárási szavakat, valamint az elavult szavakat sem. A szótárban jelentős számú tudományos és műszaki szakkifejezés található. ir Az orosz nyelv szavai mellett szükség esetén használati jellemzés is szerepel: megjelölik, mely nyelvi jų területhez tartoznak, — milyen! 'stilisztikai árnyalatuk van. A szavakat jelentésük szerint részletesen felosztják, és használati példákkal illusztrálják. ir jų Po to už egy bizonyos jel (rombusz) alatt a nem irodalmi ža módon litván į nyelvre lefordított közmondások, példabeszédek és frazeológiai szókapcsolatok szerepelnek. Štai keletas jų: epėm rar nucannomy meluoja išsijuosęs; no Oytinas — eon08ytuKa padauža, pramušitgalvis, narsuolis; dame — eurma pasprukti; — Oéuieeo da enuao pigią — mėsą šunys ėda; monuamo mpanouxy laikyti 6 prikąstą — liežuvį, neprasitarti, nereikia; ckocumo galą ko gauti, He nusisukti 201086 — sprandą; oHnu dpye dpyea cmosamb abu labu tokiu, abu vieno galo; nocae yocura — 2opuuya — Saukstai popiet; nyeanas 60poka u Kycma GoumcAa — nušutęs karštu ir šalta pučia; cOeAamo myxu U3 cAoKa— adatos iš vežimą priskaldyti kt. ir Žodynas daugeliu atžvilgių sudarytas pagirtinai. Azonban, mint minden nagy munkában, ebben is előfordul egy-egy ir pontatlanság, tökéletlenség. ar Néhány általunk észlelt apróságot megemlítünk. 1. A litván į szavakat számos szinonimával (lexikai, szóalkotási, morfológiai) fordítják, például: : Apoxb — remegés, reszketés, rezgés, rázkódás, didergés, rázkódás, borzongás, hidegrázás, csípős hidegérzet; görcsös — 1. remegés; pyGwnma rúd, bot, vessző, pálca, dorong, bunkó... 2. tökfilkó, ügyefogyott, farönk, együgyű, ostoba, tuskó, fatuskó, disznóólajtó. Elég sok jelentésbeli stilisztikai ir szinonimát találunk csaknem minden tágabb jelentésű kszónál. A szinonimák bőséges használata kétségtelenül a szótár jellegzetesbe sége, mivel egy nyelv szavához ma nem mindig lehet a másik ne nyelvben pontosan egyetlen megfelelő szót találni. Az egyik kontextusbir an az egyik, egy másikban pedig egy másik megfelelő lehet alkalmasabb. — Másfelől iš azonban a szinonimák túlzott használata, illetve o olykor ir ne meglehetőo sen eltérő jelentésű szavak szinonimaként való feltüntetése egy másik nyelv egyetlen szavához * Az új (év) (1967 szótár előszavában a ir lexikográfiai források jegyzékében pontatlanul szerepel, hogy a második kiadás valójában kiadásra került; a második kiadás 1932 m. Iš utolsó oldalán, közvetlenül a szótár szövege után, egy dátum van feltüntetve po — 1933 m. február 7 d. Tą napján; nyilvánvalóan a szótár nyomtatása ekkor fejeződött be. 1933 m. a dátumot adja meg ir „Kis litván szovjet enciklopédia”. 201 a szó lefordításához — akadályozza, hogy a szükséges jelentésben értsük meg. Vegyük például e szótár ryaska szavát, amelyet litvánra a következő megfelelőkkel fordítanak: dykinkėtojas, bastūnas, šlaitas; padauža, pludungis, ūžautojas, ūžikas, puotautojas, lėbautojas, girtuoklis; Hounol eyaska —naktikovis, pabalda, naktibalda, kildašas. Amint látjuk, itt egyetlen orosz szóhoz meglehetősen eltérő jelentésű litván megfelelők vannak megadva. Az orosz nyelv szótárai az eyasxa szót így magyarázzák:,,TOT, KTO NpasjJHO H pa3ryJibHo MKHBET“- %; , TOT, KTO JIIOGHT TYJISITb- “*, Ha az első három szó (dykinėtojas, bastūnas, šlaitas) többé-kevésbé kifejezi az eynara szó tartalmát, akkor a padauža inkább a rusz. nocesa, a pludungis —eemperux, az ūžautojas, ūžikas, puotautojas, lėbautojas —Kymuaa, a girtuoklis —neanuya szónak felel meg; naktikovis (=naktikovas?) —ritka nyelvjárási szó, amely a naktibalda jelentését hordozza. Teljesen érthetetlen, és nem tudni, honnan származik a kildašas (az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas” V. kötetében nem szerepel). A Ganga szó („Conbnioh TSKĖJILIŪ MOOT) litvánra —kūjis, kuoka, vézdas —fordítható. De ezek különböző jelentésű szavak: a kūjis —vasból készült szerszám, míg a kuoka, vėzdas —fából készült szerszámok, és inkább az orosz JdyO6una szónak felelnek meg. Gor —isten, istenség; bálvány. Aligha szükséges itt a bálvány (oroszul udoa, ucmyKan). neryx —kakas, skétronas. Valójában a skėtronas, akárcsak a kakarikonas, csupán a kakas mellékneve, nem pedig a nominativusi jelentés szinonimája. 2. Egyes orosz szavakat ritka, érthetetlen, J. Barono vagy más szerzők által alkotott szavakkal fordítanak litvánra, pl. : Ope3sryn —dygeklis (J. Barono szótárának II. részében būvo dyguoklis), neapsiviežėlis, išvingėlis, magašius, šleikštuolis. Nem világos, honnan származnak a dygeklis és magašius szavak; az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas”-ban nem találjuk őket. A 6yxr szóhoz a következő megfelelők vannak megadva: ryšulys, gniutulas, gezulas, kypa. A gezulas szó helyett jobb lett volna a kezulas szót használni. A kypa szóhoz a „Lietuvių kalbos žodynas” a „kriivos, virtinės” jelentést adja meg, nem pedig a „rySulio®” jelentését. A GypeBaJi fordítása: vėtralauža, vėjalauža, griaumedis, išvartos, lūžtvė, sankrytos, išlaužos, išgulos, lūžtis, kirma, griaumenys. A kirma szó csak ebben a szótárban van rögzítve. A széles körben ismert lūžtvė mellett a ritka lūžtis fölöslegessé válik. Valószínűleg A. Juška szótárából kerültek ebbe a szótárba olyan ritka szavak, mint a byjus „baimė” (601345), a blizgas „blizgė” (6recna), a dyksmiltė „Jakusis smėlys” (cbiny4uti necox), a dotalas, dotas „dovana” (nodapok), valamint a ritis „rūsys” (noepeb). Kizárólag J. Baronnál és ebben a szótárban használt szavak: girdyklas „ital“ (noiino), spiegura „krėnelė, krėna“ (naena), blastūnas „intrikus“ (uxmpuearnm), gamus „produktív, termékeny“ (npous3eodumehoHblii), nuogapustys „Jakusis homokos terület“ (coinyuue necku), gydvietė „gyógyüdülőhely“ (kypopm), geltymas „tojássárgája“ (cenrmox), sėdis „ülés“ (ceanc), plikšys „denevér“ (Aemysdan Moltuo). Úgy tűnik, hogy a szótár könnyedén meglenne nélkülük. 3. Az előszóban a szerzők megjegyzik, hogy az orosz szavak jelentéseinek megadásakor nem kerülik „kivételes esetekben még a szélesebb körben használt idegen szavakat sem”. Az ilyen „kivételekhez“ lásd. Az orosz nyelv szótára. Összeállította S. I. Ozsegov, szerk. 4. kiadás, M., 1960. 3 Az orosz nyelv szótára. Coct. A Szovjetunió Tudományos 1957. Akadémiájának Orosz Nyelvi Szótára, I. kötet, M., 4. Lásd. S. I. Ozsegov szótárát, 202 A „...nų” esetek közé lehetne sorolni a bliūdas (621000), balana (Ayuuna), bizūnas (Kamua), karčiama (Kopuma), rėčka (6ades), gryčia (usba) és más szavakat, de aligha van szükség a szótárban olyan germanizmusokra, mint például: ronas „rönk, gerenda” (6peexo), spangis „rėčka, dézsácska” (6ades), šnapsas „pálinka” (tunanc), tynė „fürdőkád” (eanna). A szótárban használt egyes szavakat ma már nem adják meg az irodalmi nyelv számára, például: atmirti „meghalni, eltűnni, megszűnni létezni” (ommepemo), rašytojinis „írói” (nucamenockuti), chuliganyti „huligán módjára viselkedni” (xyaueanume), kinietis „kínai” (kymaey). 4. A szótár számos tudományterület különféle szakkifejezését tartalmazza. Többségüket sikeresen használják, és litván nyelvre fordítják. Mindazonáltal terminológiai pontatlanságok és következetlenségek is előfordulnak. A szótárban egyes összetett tulajdonneveket nem egységesen írnak, például: Gegužės pirmoji (a maéexka, mai, uecmeue szócikkben), illetve Gegužės Pirmoji (a nepeomaii, nepeomaitickui, npeOmaitickuii szócikkben); Paukščių takas (az mMAe4Holi, nymo*“ szócikkben), de Raudonasis Kryžius (a Kpecm szócikkben). Be kellene tartani a „Lietuvių kalbos gramatika” szabályait, és az említett, valamint más hasonló összetett elnevezések második tagját nagy kezdőbetűvel kellene írni. A 2epouHs szócikkben motina didvyrė, az Mambo szócikkben pedig ugyanaz a szókapcsolat —motina-didvyrė alakban szerepel. A kötőjel ebben az esetben szükségtelen. A sasy szócikkben vaistinis smidras (Asparagus offic.), a cnapoca szócikkben pedig smydras (Asparagus) szerepel. Ajánlatos a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” szerint eljárni, és a smydras szót írni. Ugyancsak a ne pokelinis tabakas helyett pakelinis tabakas írandó (str. naueunoiii), hanem pakelinis tabakas. Előfordul a terminusok hangsúlyozásának következetlensége is, pl. »: Ziovéinis (str. 3e6) és Zioveinis (str. A66ėkoK), bylpinigiai (str. u3aOdepoaxu) és bylpinigiai (str. cyoeGroul), vaštaka, Fulica atra (str. Kypouxa) és vastaka, Fulica atra (str. avicyr), būlvinė saulėgrąža (str. epytwia) és bulvinė saulėgrąža (str. 3emnanoiti- ), dešimtdinė trūpmena (str. Oecamoiunotii) és dešimtainė tripmena (str. dpobs), nėndrinė vištėlė (str. 6odanou, Kypuua) és nendrinė vištėlė (str. KaMbuUHUK) stb. A szótárban elavult és pontatlan terminusok is találhatók. Jellegzetesebb példáikat megemlítjük. Az o6esxcupernroul című szócikkben a nuriebintas, nuriebinimas (nuriebinti vilnas, nuriebinti preparatus spiritu ir t. t.) litván megfelelőket találjuk. Ez valódi félreértés. Legfeljebb a nuriebalinti —nuriebalinimas (vö. nuvandeninti->nuvandeninimas, nuZievinti—- >nuZievinimas stb.) szavak helyessége és alkalmassága vitatható az anyag eltávolításának jelentését általánosan, főnévi igetővel megjelölő kifejezésként®, de erre a célra semmiképpen sem használhatók melléknevekből képzett igék és azok főnévi absztraktumai. A kopeiika szó a szótárban a krūtininė, krūtingalis litván megfelelőkkel van fordítva. Vagy meg kellene adni ennek az orosz terminusnak két jelentését, vagy csak a nugarinė szóval kellene fordítani, ahogyan azt a „Rusų-lietuvių kalbų politechniniame žodyne“ (Vilnius, 1959) javasolja. A kopeiika szót az állattenyésztési terminusok szójegyzéke a következőképpen magyarázza: „cnuRXas HIM nosckusnas 4acmb ceunoit norAymytuu“". A mai orosz irodalmi nyelvben5 Az orosz terminusok helyesírásának egyenetlenségeit ebben a recenzióban nem tárgyaljuk, bár ezek is előfordulnak, pl. : Maeuntid nymo (str. nymo) és Maeunowd [Tyme (str. maeunoud), mne6Gedb KAuKyK (str. 2e6eds) és aebedo-xaukys (str. Kauxkame), stb. 6 Bővebben erről lásd Zr. „Nyelvi kultúra”, 7, Vilnius, 1964, 29. o. 7 DHUMKJIONIeIHYECKHT CJIOBAPL-CNPABOYHHK NO JKHBOTHOBOACTBY, M., 1960, 219. o. 203 a xopetixa szó először éppen ebben a jelentésben használatos- *. Vilnius város márkás húsboltjaiban a kopeixát szintén csak hátszínnek nevezik. A cikkben a nepenad hidrotechnikai terminusaként a perpuolis szót javasolják (MHOeocmynenuamoii: nepenad — többlépcsős perpuolis). A meliorációs szakemberek a nepenad orosz terminust a slenkstis litván szóval fordítják (MH020CmyneKuamoii nepenad — többlépcsős slenkstis)?. A ceasnka levest a szótár litvánul így nevezi —selianka. A szakácsok ezt a levest már régóta a šiupininė litván szóval nevezik. Ez az elnevezés már az étlapokon is használatos. Sokkal megfelelőbb, mint a fent említett kölcsönszó. A dsypyuras szócikkben Jeypysnas nuna —kétkarú fűrész szerepel, a nuaa szócikkben pedig nonepeunas (0sypyunas) nuna —kétfogantyús fűrész. A soak terminust tengeri farkas (hal), Anarhichas lupus formában fordítják, a 02k szócikkben pedig a vilkutis, Anarhichas lupus alakot találjuk. A saay szócikkben megadják, hogy a sasuss Konycma — nagy varjúháj, Sedum maximum, a Kanycma szócikkben azonban ugyanazt az orosz terminust nyúlkáposzta, Oxalis acetosella formában fordítják. A fent említett litván terminusok mind kifogástalanok, de ugyanabban a műben mégis egységesíteni kellett volna őket. A szótárban a botanika és zoológia latin terminusai változó használatban fordulnak elő. Pyz. : Jle6edo Kauxkyu—- énekes hattyú, Cygnus cygnus (Ae6eJdo szócikk), de Aeb6edo-- kaukyn —énekes hattyú, Cygnus musicus (KAuKamo szócikk). T. Ivanausko, M. Valiaus és más ornitológusok műveiben ezt a hattyút Cygnus cygnus L.-nek nevezik. Mopckoii nee — tengeri oroszlán, Otaria Stelleri (vö. zee), tengeri oroszlán, Otaria stelleri (vö. wopckoti), de tengerifóka, Phoca leonina (vö. cueytu). Nem egységesítették sem a latin, sem a litván megfelelőket. Ilaciokx — rágcsáló (szürke patkány), Rattus norvegicus, de Kpbica — rágcsáló (szürke), Mus decumanus. T. Ivanausko, S. Maldžiūnaitė és más zoológusok műveiben ezt a patkányt latinul Rattus norvegicusnak nevezik. Opaan — tengeri sas, Haliaeetus, de mopckoū opéa — tengerisas, Haliastus albicilla (vö. moperotii). T. Ivanausko műveiben ezt a sast latinul Haliačtus albicillának nevezik. Kaywa — csóka, Colenus monedula, de easka — csóka, csókabéka, kis varjú, dolmányos varjú, Coleus monedula. A „Lietuvių kalbos žodyne“, taip pat T. Ivanausko és S. Mastausko műveiben a kuosa — Coloeus monedula. Felsoroljuk még e faj terminusainak közlésében előforduló szerkesztési hibákat, amelyek félrevezethetik az olvasót, és amelyek nem szerepelnek a második kötethez mellékelt, a felfedezett és kijavított hibák jegyzékében. Pl.: esixyxoso — pézsmapocok, Desman moschata (= Desmana moschata); 20aybs: necnoti: 201Yy06 — örvös galamb Coenas (= Columba oenas vagy C. oenas); KpacHbowii: KpacHoui 2yco — flamingó, Phoencopterus (= Phoenicopterus), vö. ¢pramureo — flamingó, Phoenicopteri (= Phoenicopterus); C6UHKQ: MOpcKas ceuHka — tengeri malac, Clavia cobaya (= Cavia cobaya), vö. mopckol: mopckas ceuxka — tengeri malac, Cavia cobaya; cancan — vándorsólyom, Falco pelegrinus (= Falco peregrinus); KOHCKULL: KOHCKUŪ waseab — lósóska, gudaZolé, Rumex hyd8 Zr. A modern orosz irodalmi nyelv szótára, 5. köt., M., 1956. ? Lásd: J. Čeičys, A meliorációs terminusok szótára, Vilnius 1960, 154. o., 204 rolopathum (= Rumex hydrolapathum), vö. uųaeenb : KoHcKull wasess — ilgalapé keserűfű, gudažolė, Rumex hydrolapathum; rononasnka — csücsörke, kenderike, čeklelė, Acanthis (Carduelis) canabina (= Acanthis cannabina), vö. kenderike, — Acanthis cannabina. 5. Ir Az orosz és ir litván szavak hangsúlyozva vannak, kivéve a dőlt betűvel írtakat. A litván szavak hangsúlyozásakor igyekeznek nem eltérni az irodalmi nyelvben meghonosodott hangsúlyozási szabályoktól, jóllehet azok még sehol sem szilárdultak meg teljesen. ne A régi J. Baronas szótára ebből a szempontból különösen hibás volt. Sok szót a keleti nyelvjárás szerint hangsúlyoztak, amelynek maga a szerző volt a képviselője. Különösen ügyetlenül hangsúlyozták a nemzetközi szavakat. Ezek a hibák az új szótárban már nem fordulnak elő. Nagyon kevés hangsúlyozási hibát figyeltek meg: besiilsintis (=besiilsintis) — str. omdbixarowmjui, karaliūnas (=karaliūnas) —xoponeeus, liūnas (=liūnas) — mpscuna, nenudžiūvo (=nenudžiūvo) — str. Moaoko, septynmetis (=septynmetis) — cemunemue, šiūdra (=šindra) — 6ymepask. A szó mellett Az Eepona hangsúlyodu zási változatai — Európa ir Európa, noha más hasonló szavakat egyféleképpen hangsúlyozunk: Bona, Róma, Onyega. A szótár összeállítói ezzel nyilvánvalóan a hajózási fajtájú ją szavak hangsúlyozási tendenciáját akarták bemutatni, ez azonban ar aligha indokolható. K. Gaivenis ir A. Lyberis