Somijas uzvārdu saraksts baltu valodu pētnieka lasījumā

Bv Levegő ia SL A tais sak is "ra WATE 1 ph ir ele) ol I zs SR te SE he ati Pa) Via kos Wo Dsi sis aa aki Jonų HI e ia Fi LITVÁN NYELVTUDOMÁNY KÉRDÉSEK, XXXII (1993) A © BALTI NÉVTANI KUTATÁSOK SL Macska Ae mint wor pr Yaoi san eH VEZETÉKNEVEK JEGYZÉKE BALTI NYELVEK SZERINT KUTATÓ OLVASS JUMA ' + aaa | Mit találhat egy balti nyelveket kutató egy ilyen listában? Kétségtelenül nem túl sokat —AR davdz. However, if a Berlin telephone directory can serve as a source for material for a Baltic-oriented onomastic study—as Anatoly Nepokupny once brilliantly demonstrated—then a relatively complete list of Finnish surnames can nevertheless provide at least as much noteworthy information. Š me At present, both scholars and other interested parties have access to three such publi | cations: the one prepared by the Finnish Pension Administration in 1970, as well as those prepared in 1985 and — 1990 by the Population Register Centre. The latter two are newer ——— and apparently also more complete, but are available only in the form of an alphabetically arranged list copied onto microfilm (with supplementary statistical information). By contrast, 1970. the other list g. exists in various forms 3 resembling 3 thick office ledgers: an alphabetical list 1) with an —— indication of ar frequency (the number of surname bearers); a list of surnames in 2) order of frequency; a a | list in reverse alphabetical 3) order. All the aforementioned lists- — ti glabājas Helsinkos A Helyi Nyelvek Kutatóközpontja (Kotimaisten kielten tutkimuskeskus) Onomasztikai di Osztályának archívuma (itt szívből jövő köszönet- — et kell mondani ennek az osztálynak a vezetőjének Dr. Eva-Maria Nerhi (Eeva-Maria Nārhi) az archívumi osztály A használatának ar szívélyes bemutatásáértun ). tā i E vezetéknevek jegyzékeinek tanulmányozása során a baltista legalább háromféle számára Žā 3 érdekes információhoz juthat. Először is, ir különféle megfigyelések önmagukban érdekes in- — "i formációt. Először is azok a ir különféle megfigyelések, amelyek nem kapcsolódnar ak szorosan E egyik vagy másik nyelv konkrét sajátossáun gaihoz, inkább az uz általános névtanra vonatkoznak — (vagy pedig, jóllehet közvetlenül a finn nyelvekhez ar kapcsolódnak, mégis érdekesek ir a különböző er. S nyelvek szakemberei számára). Secondly, the ir Finnish un surnames that could mislead a researcher of Baltic i languages not ar connected with Finnougristics, that is, those ar Ca 3 surnames that, due to so-called interlingual homonymy, appear Baltic, yet in fact are not so, must be noted and —— recorded. Un Thirdly, of course, genuinely Baltic surnames must be surveyed, including in this category those that are Baltic ir only from the point of no view of their grammatical morphologicai al form (but not in ne terms of the origin of their root morphemes), e.g., Gareckis, k“ : Orlavicius. It must be taken into ka account that Baltic surnames in kā Finland are less a ir R linguistic and more a historical category as an object un of study; a corresponding study perhaps š R. belongs more to history than to linguistics. pyp kels te malig T ? | ! A Stockholmban, 1991. VI. 16-án a Balti tanulmányok konferenciáján d elhangzott előadás, amelynek elkészíté se Helsinkiben lehetővé vált az északi országok Mi- "AIR niszteri Tanácsa által odaítélt ösztöndíjnak köszönhetően. — ARC wd PES, RRN ās AS ti Gal AE as at oi ea VAR KA | Ta Anis AK UE ka ASR. ATC Nom Sea) i AE SEIT aE AEE Sa NE ou J IR Srl ina, gs pūci, dei: 0 ms el A SE EC Ada oo Tak dedas tai Ee a Sag od Seja, VM S Tes sm R V a a k pas Ari HL TR gbe Ta genas sai Kia Le Ato AE na A Taa „Ami az első kérdéskört — az általános névtant — illeti, mindenekelőtt a területileg kötött antroponímiai együttes Ārā vagy rendszerének (ha rendszerként ismerjük el) kutatási módszereinek kérdése merül fel. Mint jól ismert, az antroponímiában hagyományosan etnikailag kötött vagy nyelvileg korlátozott rendszereket vizsgáltak. Kezdetben ez az etnikai-nyelvi kötődés gyakran lényegében azonos volt a i RY területi kötődéssel. A ir modern világban azonban egyre kevesebb az etnikailag „tiszta” terület. Finnország mindazonáltal még mindig viszonylag homogén népességű állam (illetve kétnyelvű, ha külön kiemeljük Finnország svédül beszélő lakosságát). És még ebben az országban is meglehetősen sok olyan állandó lakos él már, akiknek a vezetéknevei =. mind többé-kevésbé egzotikus régiókra emlékeztetnek — Japánra (Aoki, < i.“ Kawasumi, Kono, Nakabe, Nakagawa, Suzuki, Yamakawa), a muzulmán álla-— 2 mokra (Abdulla, Mohammed, Ibrahim, Allahwerdi, Ahmed, Hisa metdin, Salahetciti din), Indiára (Chatterjee, Rao), Délkelet-Ázsiára (Phrasithidet, Nguyen, einą Maung), Kínára (Chao, Chen, Chia-Chi, Tcheng, Wang), valamint a legkülönfélébb #5 európai országokra is: Magyarországra (Nagy, Kiss, Szabo, Dēmēter), Örményországra (GasparSie jan, Sarkissian, Aghazarian, Bagdasarian, Kevor kijan, Kchachatouriants), 5 A Grúziára (Abaschidze, Revischvili), Angliára (Baskerville, English, England, — ebm, James, Robinson, Stanley), Görögországra (Athanasakis, Papatheocharis, PolemiVE kos), Szerbiára és Horvátországra (Bjelogrlic, Dejanovic), Lengyelországra (Adamezyk, Hawrysatiku, i luk, Urbanowicz), Romániára (Vegrca), Izlandra (Kristjansdottir; a hagyományos izlandi apai név — „Kristjana lánya” — Finnországban vezetéknévvé alakult). Te A Te minēta tikai neliela dala, Somijas uzvārdu sarakstā var atrast vēl daudzus jo Ki daudzus piemērus, pārāk daudzus, lai tos varētu traktēt tikai kū atseviškus ale kuriozus®. Turklāt viens otrs no minētajiem uzvārdiem laulību rezultātā ir rk iekļāvies arī etnisko somu personvārdu sistēmā. Kā redzams, Somijas antroponīmiskā ainava vairs nav iedemājama bez bagātīgas citvālodu inkrustācijas. Vēl jo piesātinātāka šāda inkfustācija ir tādās valstīs kā Zviedrija vai Vācija, arī Latvija un Igaunija (protams, ar atšķirīgām inkrustācijas elementu proporcijām). Ka pētit šādi heterogēnu antroponīmijas kopumu —uz šo jautājumu izsmeļoša atbilde vēl ir meklējama. Katrā ziņā šķiet skaidrs, kā ar tīri lingvistiskām metodēm vien šeit pārāk daudz panākt neizdosies. Un tagad pievērsīsimies šī raksta galvenajam priekšmetam, proti, somu un baltu uzvārdu paralēlēm. Ko gan teiktu valodnieks, redzot tādus uzvārdus kā Vilkas, Kaunas, Raitis, Aste, Bernas, Sarma, Wasara, Saule, SADATS COONEY LIAM tra S UATRKIGRUCITE Wi GREE EO KAS viriai: dini (871006 ieižā kb najimīsnomod vbolevrits a amd „ibiēvīu ilu AE idos d d baitu pes gēl * tRŽĀLA Edin aij _ iba Vs! Igaz, sok hasznos dolgot találna ebben a listában a különlegességek keresője is — mind a mitikus hősök hasonmásait (Toktamesh, Ra, Ajar, Faust, Sadko, Nasretdin), mind az „írókat” (Merime, Puschkin, Turgenev, Chlebnikov, Pasternak, Sienkiewicz, Vergilis, Kaffka, Shaw), mind a „politikusokat” (Churchill, Lincoln, Franklin, Kennedy, Nizon, Rcmanov, Godunov, Uljanov, Sverdloff, Wrangell, Kalinin, Lukjanow, Sobtschak, Franco, Moubarak, Hussain), mind a sportvilág képviselőit (még a holland gyorskorcsolya- -válogatott csaknem teljes keretét is — Schenk, Verkerk, Visser), mind pedig a legkülönfélébb más területek hírességeit (Ferrari, Nobel, Gagarin, Casanova, List). Figyelmet keltenek az egymással ellentétes elemeket tartalmazó kettős vezetéknevek is (Berg-Ahmed, — Ilmonen-Schaworonkoff, Venediktow-Vaskelainen, Singer-Semenoff-Tjan-Schanskj), valamint a sajátos eredeti szemantikájú vezetéknevek (Filosof, Appelsin, Aspiranta, Komandsroff, Landwehr, Pikku-Stanoja, „a kis disznóárok”). Y x Maršas VE RS TE TR SE i EL = 3 cat JONS Fu So bs F+- | V na J ai) pā ās sb VIET, VI ARAA a on KĀ TT. pe Ép ALS = SL | Jar tat TÖRÖL ak SR rh HANG aaa SS LD ol [Re i TY - = Tol LÁT SL SES sa Talis a ia jai 3 Sn ey oe AE) K Z | Th +1 banal ad A Lat ot adi] Ot SACS C |77, A ea] RAE, as itn ek Iš SARL hoa AON CH A ja gatis: Atis ti sr 7 ss ro a; pig he M ksi Eo aga S is gi tē Liesma? Ha ez a nyelvész litván vagy lett lenne, akkor a legcsekélyebb Z il. kételkedés nélkül balti eredetűnek tekintené ezeket a vezetékneveket. És egyáltalán nem érdemelne szemrehányást a kritikátlan megközelítésért, ennek a kutatónak szinte mindig teljesen igaza lenne. Szinte mindig — ám nem akkor, amikor ilyen jo vezetéknevek iv megtalálhatók i Finnország vezetékneveinek jegyzékében. Ez utóbbi esetben ezek többnyire LS VIE tisztán finn vezetéknevek, és azok a néhányak is, amelyek finn volta nem teljesen kétségtelen, —bi a CR) omēr semmiképpen sem balti eredetűek. ASS = ā Nézzük meg például a Vilkas vezetéknevet, amely 1970. g. Finnorszáir gban eizes 90 Es Aa alkalommal volt bejegyezve (tehát 90 finn állampolgárnak vagy állandó lakosnak volt ilyen = gt vezetékneve); A Vilka vezetéknév további 7 alkalommal van bejegyezve, amely annyira meggyőzően néz ki Ei "R-ként a lett nyelv nőnemében. Egyébként a viszonylag magas frekvencia, illetve előfordulási gyakoriság is lehetővé teszi, hogy néhány nem egészen világos esetben valószínűbbnek tekintsük a finnugor értelmezést. De ebben a konkrét esetben, Vilkáról beszélve, semmi alap nincs a finn voltával kapcsolatos kételyekre, mivel a finn nyelvben van egy igen közismert vilkas melléknév, amelynek jelentése: „élénk, fürge” . Protams, ka šajā tāpat 34d ni kā visos citos līdzīgos gadījumos nevar gluži kategoriski apgalvot, ka starp SKS | visiem šiem somiem ar uzvārdu Vilkas nav "nomaskėjies" arī kāds lietuvietis AT Vilkas. Ezt a lehetőséget nem lehet kizárni, ellenőrizni nehéz, még ha a herceg… į | cipā lehetségesek, de az ilyen vizsgálatok eredményei semmiképpen sem változtatják meg az alaptézist; —| A Vilkas vezetéknévnek Finnországban finn eredete van (a feltételezett kivételes eset —4 csak megerősíti a szabályt). ā | Vizsgáljunk meg még néhány példát. Vezetéknév A Kaunas, amelyet mindössze négyszer jegyeztek fel, nyilvánvalóan a finn kauna szóval hozható etimológiai ar kapcsolatba „gyűlölet, I rosszindulat”, de a finn kaunis szóval való kapcsolat ar sem zárható ki „szép”. Igaz, a šī vezetéknév viselőinek csekély száma Finnországban lehetővé teszi a litván értelmezést is, hogy az (nt! nem egészen lehetetlennek tekintsük. Uzvārdam Raitis (51 īpašnieks) savukārt nav 1 nekā kopēja latviešu adjektīvu raits vai ar no tā származtatott lett személynévdu Raitis. Lettül a „raitis” ir melléknév "nenoreibis; „svaigs”, az un említett — vezetéknév kétségtelenül ar kapcsolatba hozható vele. Uzvārdam Wasarair közös eredete nem pedig ļ ar lett-litvun án apelatívusz nyár, hanem finn nyár ar „kalapács”, amely, į mint ismeretes, a kā lett nyelv finnugor jövevényszavainak egy etimológiai fészkébe tartozik. ar | L: | Finnorszir ágban is vannak ilyen vezetéknevek ka Kutya un Farok. Bár annyira lettnek tűnnek, eredetük azonban to minden valószínűség ir szerint a finn nyelvben keresendő. Jo farok ir ne nemcsak a lett kutya büszkesége, hanem finnül is „fokozat, fok”. El kell ismerni azonban, ka hogy egy ilyen ar jelentésű szó nemigen szolgálhat jól egy antroponima motivációjául. | Ne az illető vezetéknév gyakorisága már hiábavaló ir 1 — tehát 1970. g. Finnorszir ágban | egyetlen ember viselte ar ezt a vezetéknevet. Ez a vezetéknév azonban lehet tisztán finn eredetű; egyébként még számos kétségtelenül | finn vezetéknevet is ir csak egyetlen személy visel, pl. Hautapaakkonen, Hietinen, Hyétilainen, Ileskinen, Ryssā, ar Kustaanpotka u,d.c. | A vezetéknév A lett eredet kevéssé ir valószínű azért is, ka — a lett nyelvben nem népszerű, jóllehet a *, megfelelő appellatívum a szókincs alaprétegéhez —— tartozik. Talán érdemes megfontolni e vezetéknév valamely más eredetét is Kia) REVI {a Z, eR A Vei dg S08 - 3 V. Staltmane gyűjtésében ilyen vezetéknév egyáltalán nincs, de egyszer Vilkaste néven feljegyezték — (Cranrmane B. Jlarsuuckas amrpononumusa. Pamuxuu. M., 1981, C. 126). sa iar į S RÜGYEK EVRY gadina, prrmājiers citviet gadu dzcautiem, Varbiu TF A ld i er "ŠĀ Ho tn igen "Uu i A HE tombolt, LE Lote SNR Rey SS tei ra Jr LSS EPs Eine sek era sai ae ly TS ia srg EC Ty ans vo VAS SEE Növények Tho a Sh Une 27 kia es es a i che ki mk pn ib cdwomia dl Sue ša Si iespēju (no ģermāņu valodam- ?)? Valami kissé eltérő a helyzet a Bernas (24 regisztráció), NG Bārnas (16 regisztráció) vezetéknevekkel. Összesen tehát 40 regisztráció, és ez túl sok ahhoz, hogy ezeket a vezetékneveket baltinak magyarázzuk, jóllehet finnül sem azok. Ezeknek RR <. nincsenek megfelelőik a finn nyelv örökölt appellatív szókincsében, és egyáltalán nemPR sem lehetnek pusztán fonetikai okokból, mivel a b-hang a finn nyelvben csak MĒB) az írott nyelv fejlődésével honosodott meg. Lehet, hogy ezek a vezetéknevek svédek? Svédországban megtalálhatók a Barne, Bern, Berna, Bernas vezetéknevek, valamint más, e névtővel rendelkező nevek is, gyakoriságuk azonban igen csekély (a számunkra legérdekesebb Bernas 4 alkalommal van regisztrálva, míg e csoport leggyakoribb neve — Bern — 12 alkalommal). lásd: Ennek ellenére a finnországi Bernas, Būrnas vezetéknevek svéd eredete sokkal valószínűbbnek tűnik, mint a balti (annál is inkább, mivel a litván nyelvben ugyan van egy apelatívum, a bernas, megfelelő vezetéknevet azonban nem rögzítettek”). Lehetséges, hogy a tk népszerű skandináv Bjorn személynévhez kapcsolhatók? k alų Annak megállapításához, hogy valamely vezetéknév eredete nem idegen földeken keresendő, nemcsak akkor van alapunk, amikor az adott vezetéknévnek viszonylag sok bejegyzése van, Ši —hanem akkor is, amikor beilleszkedik egy egész olyan vezetéknévsorba, amely ugyanabból a névtőből származik. Így például a Sarma vezetéknévnek Finnországban csak Li, egyetlen viselője van, és a megfelelő finn nyelvi közszó sem található meg olyan könnyen h. Így a balti eredet teljesen lehetségesnek tűnne. Figyelembe kell azonban Era venni azt a vezetéknévsorozatot, amely a következőkből áll: Sarma, Sarme, Sarmi, Sarmia, Sarmio, — a Sarmo, Sarmu, Sarmasto, Sarmavuori stb. (egyébként e vezetéknevek frekvenciája csekély). Egy ilyen sorozat létezése elegendő bizonyítéknak tekinthető arra, hogy mindezek a vezetéknevek, köztük a Sarma is (bármilyen legyen is konkrét etimológiájuk), végső soron mégis finn eredetűek. S És e vezetéknévtípus (ezeket pszeudobaltikumiaknak lehetne nevezni) rövid áttekintésének befejezéseként még meg kell említeni egy vezetéknévsorozatot: Latva, Latve, Latvela, Latvala, Latvi, Latvio, Latvisto, Latvonen, Latvus, Latvusto, Latvanne, Latvas. Itt nincs semmilyen probléma — meglehetősen magas a frekvencia (pl. Latvus —21, Latvio —38, Latva pedig — nem kevesebb mint 625 bejegyzés), és a megfelelő finn nyelvi közszót sem nehéz megtalálni: ez a latva „lombkorona” jelentésű szó. Tehát ebben az esetben csak azt kell tudomásul venni, hogy az említett vezetéknév-sorozatnak semmilyen kapcsolata nincs Lettországgal — éppúgy, ahogy a Lieto, Liettu, Lietu vezetékneveknek sem Litvániával (e vezetéknevek alapja a lieto „szelíd” finn melléknév). Befejezésül — néhány megfontolás a valóban balti vezetéknevekről Finnországban. A finn nyelvész, Pirko Nuolijervi (Pirkko Nuolijārvi) a ” Monikielinen Suomi” (”A többnyelvű Finnország”)* című írásában olyan számokat közölt, amelyek Finnország lakosságának anyanyelvük szerinti megoszlását mutatják. E számok szerint (amelyeket hivatalos statisztikából vettek át) 1990. január 1-jén Finnországban 4 A svéd vezetéknevek jegyzéke gyakorisági adatokkal együtt mikrofilmen is hozzáférhető: a Helsinki Helyi Nyelvek Kutatóközpontja* Onomasztikai Osztályának archívumában. ris Lásd. Lietuvių pavardžių žodynas /Szerk. szerk. A. Vanagas. V., 1985. 1. köt. P.: 1991 áprilisában a szerző szívélyesen megismertetett akkor még kiadatlan cikke kéziratával. ei 8 iuakīmgroj si, I=" mt rit Te a perma S LE da V TEVA NAY ae pam SV TT Renn LZS ij Si A V EA E A M, JE S SS, VE SO EE K, Artio. i i 4 EnS ad KA m T ių "(F a g FR 4, itis arti S L | "o SRR SR RTL keg aijo dit 7 a eg Félelem Pite TR a Ary sr ia ro Könnyedség ag SR us A E ia tid eT Ey 11 olyan ember élt ott, aki a lett nyelvet vallotta anyanyelvének, és 10 — a litvánt (ezek a számok nem tartalmazzák azoknak az embereknek az adatait, akik Finnországban ideiglenesen tartózkodnak). Egyébként mindkét csoportban — mind a lettek, mind a litvánok között — a nők száma jóval nagyobb a férfiakénál, ezért feltételezhető, hogy nem mindannyiuknak vannak balti vezetéknevei. Finnország azon lakosainak száma azonban, akiknek kétségtelenül balti vezetéknevük van (beleértve, amint azt már kezdetben említettük, azokat is, amelyeknek csak a formája mutat balti eredetre), jóval nagyobb — talán négyszeres, talán ötszörös. Ezt egészen pontosan nem lehet megmondani az értelmezés elkerülhetetlen nehézségei miatt. Litvánnak tekinthetők Finnország lakosainak következő vezetéknevei: Abraitis, Gaizulis, Grasutis, Gruzdaitis, Jasbutis, Kairas, Kheimonas (?), Kinaitis, Klimaviiššicius, Lydeck, Loleytis, Marganavicius, Matschulaidis, Mikalur.- as, Miklowatt, Morattis, Naujoks, Orlavicius, Panteleit, Wischtukat; litvánnak vagy esetleg lettnek — Boleckis, Bruklis, Dauksz, Galinis, Gareckis, Norvila, Noravill, Rimeika, lettnek — Bebrisch, Behrsin, Behrns (de vö. az imént közölt adatot a Bernas, Barnas nevekről- ), Ziprus, Zihruls, Tchivtschis, Dauguls, Driksna, Dsinnejs, Gribust, Graudums, Kad_ik, Kaleij, Kalva (de vö. a finn kalvaa „rágni”, kalvo „hártya” szavakat), Kruming, Kurmis, Leijneck, Mellais, Norrbutts, Ozolins, Peeoe balg (1 ember, aki az 1990. évi jegyzékben már halottként van feltüntetve), Plattais, Pretts-- Freimants, Pukit, Purin, Upmal, Vitol és Vitoll, Zemitis, Zvaigzne (csak 1990. g. a jegyzékben). Emellett egész sor ir olyan vezetéknevet is regisztráltak, amelyek — ; | értelmezése nem biztos, mindazonáltal legalább egy részüknek nyilvánvalóan balti-A AP = eredete ka van (néha nem ta nyelvi, hanem történelmi megfontolások engednek erre következtetni) : aa : | Abol, Airis, Apala, Ape, Asara, Bemeleit, Bundul, Dreijmann, Dundar, Egli, TR a Eglon-Terho, Elks, Esars, Gabran, Hennieks, Jaaran, Jacobi (mint ismeretes, ilyen olaszos JS ; típusú vezetéknév a lett álolaszos vezetéknevek között is előfordul), JeSag ring, : Jurasch, Kabata, Kalving, Kamara, Karrasch, Karring, Keyzers, Kerkis dūc "| un Kārkis, Kylkis, Kischis, Klinthe, Kluss, Kupri, Laisma, Lapina, LejRos man, „4 Lohse, Maltusch, Mellen, Nabba, Namdar, Niera, Nykull, Ogle, Otto- «gerinc | Sprunck, Plewe, Presas, Pulkkis, Pundars, Purves, Pusar, Rabeneck, Raini Ean un Rainis, Rieks, Rosenthal, Sarkano, Seme, Silke, Skrivars, Skroderus, Skuj, KES į ķi Sparre un Sparr, Sporis, Staarast, Svidis, Tolkis, Treij, Valkas un Walk, Vaar- — | nas, Voittis, Zalcman, Zeifert. Many doubts te could be resolved relatively AE | simply by ar the interview method, but this requires more time than, while staying Sohe ly i in Somija, was the šī action of the author of the article. The same must be said about another group of surname- — s, ES r about whose possible connection with ar the Latvian language one might to think because of the endings a? = -s due to. In most cases, however, such connections apparently do not exist, so here only a couple of — examples: Adolfs, Arnolds, Daniels, Edmunds, Ehwalds, Henrichs, § i Herberts, Georgs; Akers, Birgers, Dahls, Gerts, Jāgers, Meiners, Sanders, — Smulters, Vilsons, Vollmers, Zeitis és mások. what F Without addressing this time the aforementioned Baltic resp. the detailed linguistic analysis of Baltic surnames, it must nevertheless be noted that there is a certain peculiarity of the orthography, namely, several Latvian surnames have preserved quite old orthographic features characteristic of the beginning of the century, e.g., Peebalg (in modern orthography Ga | Piebalgs), Behrsin (Bėrzinš), Plattais (Platais), Zihruls Pa į (Cirulis), Kaddik to ki | (Kadiķis), Kruming ir (20. R | (Krūmiņš- ), Dsinnejs સચેતં]}] Nonsense? Need Hungarian, source Latvian-ish. Translate literal. Last malformed quote. Need preserve. as | maybe. Let's output Hungarian. no. (Motor). Šo surname owners ah ā resp. thus their family have been living in Finland for a long no time, most of them apparently | — living there since the first two decades of our century. Could express as SA aa a izlādi g A Sa e Ak aa, ka TER MO ių ds gs Vip. i AES IRE V ARS + 0 SEES Sa i UE pa VĒL Se EE Se S šā 2 5 40 Sedā Rall BL aa Se A SU k ar = X ri ķi: oid PH =e | x semmi Ņ Ka < SE T Ku! = ek g 5 sv i ch a fide vaja: a MIGS mi ay ne a R R T feltevése, hogy e személyek többsége közvetlenül az 1905-ös forradalom után vándorolt ki Lettországból. Történelmi kutatás arról, hogyan kerültek ezek az emberek Finnországba, és miként alakult további sorsuk családjukkal együtt egészen . -— = - kezdetétől . + -— - v RA; napjainkig, kétségtelenül nemcsak érdekes, hanem tanulságos is lenne. Talán akad egy történész, aki vállalkozik egy ilyen feladatra? A személynevek. lingvisztikai elemzése ebben az esetben az elemzés első fokát képezné. he Xie sti ad Fx = g R ; ! kezdés | TE akis ta: i FINN VEZETÉKNEVEK JEGYZÉKE BALTI NYELVEK airi daro at S x Ba i į o Aa Ee E Nem KAZU itt tā J CY RINETOSO AKIMIS T dis ai) LL ee CR adas aidu 0807 tēti lā i Összefoglaló dk: A cikkben bemutatott kutatási adatok három iš Finnország lakóiss 0 a Helsinki Helyi Nyelvek Kutatóközpontjában található névjegyzékből származnak Az Onomasztikai Osztály Ws] A cikk fő célja a finn balti — vezetékneir vek párhuzamainak bemutatása. Az olyan — vezetéknevek, mint Vilkas, Kaunas, Aste, Bernas, Sarma, Vasara ir stb. csak első iš —ránézésre tűnnek balti eredetűnek. Valójában ezek többnyire olyan finn vezetéknevek, amelyek a — köznyelvi megfelelőkből származnak (pl. : A vilkas iš finn melléknév vilkas "éber, vii _gilis”; Kaunas a iš finn kauna köznév "ellenségessépi dē g, vagy a _katunis "szép" melléknév; Vasara a iš finn vasara köznév „plaktukas”; vö. lat. a vaseris, amely a finn–ugor nyelvekből ered stb. <a A vezetéknevek esetében kissé más a su helyzet Bernas ir Barnas. A finn appellatív — lexikában nincsenek jy megfelelőik, a o hangzás b — csak írásokbiš ól bevezetve. Lehetséges, a hogy ezek a vezetéknevek skandináv személynevekhez su kapcsolódnak Bjorn. i Vezetéknevek Latva, Latve, Latvela, Laivala, Latvi, Latvio, Latvisto, Latvonen, Latvus ir stb. iš első pillantásra lett eredetűnek tűnik. Mindazonáltal könnyen megtalálható a finn közszó, ez a jy latva „levél, lomb”, tehát e vezetéknév su Lettországnak semmilyen kapcsolata nincs. Ugyanaz a kab Lieto, Liettu, Lieta (finn lieto ”szelíd”). Hangsúlyozni kell, hogy a lett vezetéknevek többsége Finnországban valóban régi, az évszázados hagyományokra jellemző) (20 helyesírási sajátosságokat őrzött meg, pl. : Peebalg (most Piebalgs), Zihruls (Cīrulis), Kaddik (Kadikis), Dsinnejs (Dzinējs) ir stb. ae 0 {Ur SE AT RR CL yo Bak BRR SLUT SL RE ar Rah do mv Jia | „Alkai wD jāt ai oS iia] Malų gal DM "sl | AR kait pasai te are ai To Atia sid Gr Pirae Got dil ig rial navel mae oar and issued IN Fe va tą HAMNER ow id EA 1 riai En at NTL Bs Wt) - Ala a EA, ne rai a tnd aa RL A Visi i Tw th (RAN aL sd ED red Nae Som CA et Tano M M SE jukās redeli ae] Er hay ost a al = oat rātei weit Tine menos geļiofsvošgati TE fee SR veh oi di NT he SA a ja fos. =< Ar RN nate Sant Sd Alet an i TERÜLETEK Nakai av |B a a ei ārmalā S wi «dj 0] Agla tarė A shevies dj dzesi) Vinita, ordi) mvs tagindas” ta, „i AU T RRR) ēka ai Akto) rosīgi I eee ay „ari vis ēiīmo? balai zeīmie5 upiv Bo Gam rw meittiush vhay masis meiisanty atmibeg vau dqod web 20 “hn oe EFL VM ak Kns tke he N Dl oleae Ra K ati, Ryo ed et SALE varen per Jis jā Pal Cie ore ji Pi di sti t Tedis i ja kās" MeL ES SR rte LS Mr JE S amid jā pie ihe Sito