Vardažodinių priesagos „-inė“, „-inis“ daiktavardžių kirčiavimas

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXVIII (1997) Vilija LAZAUSKAITĖ NÉVSZÓI KÉPZŐK -inė, -inis FŐNEVEK HANGSÚLYOZÁSA A cikk a főnevek képzőivel su foglalkozik -iné, -inis (galambház, ötös, kosárlabda, forrás) hangsúlyozása. Képzők -iné, -inis főnévi eredetű főnevek gyűjtése iš 1993 év A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno”. Ši az anyag összehasonlítva su A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ korábbi kiadásai (DŽ,, DŽ,), a nyelvjárási szótárak (DūnŽ,LzŽ, DrskŽ) , A „Lietuvių kalbos žodyno“ (LKŽ1I-XVII) ir A Litván Nyelvi Intézet Szótári Osztályának cédulaanyagában szereplő adatok alapján. §1. Ezekkel a képzőkkel létrejött su szavak nagy része, amint azt V. Urbutis (LKGI . 343, 352; DLKG 115), „kezdetben feltehetően egyszerű -in€, -inis képzős melléknevek voltak, amelyek csak később főnevesültek” (lásd még P. Kniūkš 115-119; V. Urb 297; A. Paul 43; S. Ambr 63, 95; A. Pak 61; A. Paul, 74-75). Iš a szóban forgó főnevek képzése valójában nem egységes. Beszélhetünk szubsztantivizációról és az -inč, -inis képzővel alkotott főnevekről is — ma már nehéz meghúzni a határt az egyik és a másik képzettípus között. A diakrónikus substantivizáció azzal zárul, hogy az egykori melléknévi képző szinkrón módon már főnévképző formánsaként értelmeződik. A substantivizáció által előkészített talajon gyakran megjelennek és gyarapodnak a már valódi (morfológiai) szóképzési típusok is (adjektivális eredetű képzőkkel- ), vö. a -iné képzős helynévképzés típusát (V. Urb 297). Ezért ma nehéz megmondani, hogy egyes származékok (pl. palaidinė, įžambinė, šaltinis stb.) a tárgyalt képzővel képzett főnevek-e, vagy e képzőt tartalmazó, főnevesült melléknevek (A. Paul 44; lásd még P. Kniūkš 117; A. Paul, 74-75). Gyakran még az sem világos, miként használhatók – amint P. Kniūkšta (1976: 117) állítja – „melléknévi értelemben milyen főnévvel: degtinė, grietinė, kiaušinis, krūtinė, megztinis, naginė, pirštinė, rudinė, šaltinis”. §2. Az akadémiai nyelvtanokban (LKGI, DLKG) az alapszóhoz való viszony és a képzési jelentés alapján a -inėč, -inis képzős származékokat több kategóriába sorolják: | 1) A valamely főnévi tulajdonsággal rendelkező személyek vagy dolgok megnevezései. Többségük főnevekből képzett, pl. skardinė, krūminė, pirštinė, nosinė, pūslinė liga“, bulvinis, vatinis; melléknevekből, pl. rudinė, šiltinė, skersinis, šaltinis; számnevekből, pl. dešimtinė, keturinė „négy személy által énekelt sutartinė“ (LKGI 343-344; DLKG 115-116 ). 2) Helynevek (főnevekből alkotva). Ezek vagy edények és hozzájuk hasonló tárgyak elnevezései, pl. muiliné, peleninė, piniginė, vagy nagyobb, különleges helyiségek elnevezései, pl. mdlkiné, plytinė, vaistinė 190 (LKGI 398; DLKG 134). 3) Az ünnepi ir szertartások elnevezései (többnyire többes számúak). Egyesek főnevekből vannak iš alkotva, pl. Petrinės, Joninės; mások — iš sorszámnevekből, pl. Devintinės, Sekminės. Egyes számú alakú toldalékok Az -inė képzős származékok ritkán válnak ünnepnevekké, pl. Žolinė (LKGI 422; DLKG 144). 4) Az igei tulajdonságok birtokosainak megnevezései, pl. auklėtinis, -e, sugyvčėntinis, grūstinė durva árpadara, kruštienė. -€; ,,1. 2. ilyen kruosriupy ba”, mustinis „1. régi ezüst ar aranypénz. 2. kul. „darált húsból készült fasírt”; pulóver, válogatott. V. Urbutis (LKGI 323; A DLKG 107-108) szerint a származékok egy része feltehetően a múlt idejű szenvedő igenevekből iš képzett. Azonban most e į típus valamennyi származékának képzését helyesebb lenne másképpen értelmezni, mégpedig a képző elkülönítésével -tiné€, -tinis, amelyet az igéhez illesztenek (gyakori: a "- tranzitív) főnévi igenév tövéből, vö.: jámborító, -nő, befogható, rali. tiné (lásd még A. Pak 66). P. Kniūkšta (1976: 116) megjegyzi, hogy a melléknévként g használt igenevek származékai ir főnévként is használatosak (augintinis, globotinis, įgali tinis, pintinė, laužtinė), de ezeket a -inė, -inis képzős származékok közé sorolja. Az igékből képzett főnevek kategóriáit részletesebben tárgyalja Iš Ambrazas S. Az első litván nyelvtanokban és tankönyvekben a képzők... (1993: 63, 95-96, 195, 214). §3. }]} naa? 腾讯分分彩 在天天中彩票?ҙам? } 海南天天中彩票?[]{ *}]}േരള? (invalid?) Wait need exact. Need provide valid JSON, no corruption. Last string Az -inė, ~inis képzős főneveket bizonyos hangsúlyozási típusok példáiként adják meg, magát a képzőt azonban vagy egyáltalán nem említik, vagy iš hangsúlyozását nem írják le. J. Jablonskis 1992-ben megjelent „A litván nyelv grammatikája” című művében említi a -inė, -inis képzőt, és (a szófaj megnevezése nélkül) a következő példákat hozza: mokytinis „tanulmányokat végzett ember...“, suktinis „Tánc“, Šaltinis, vytinis; degutinė „ahol kátrányt égetnek, ahol azt tartják“, druskinė „ahol sót tartunk“, girntinė, krūtinė, lįgoninė, malkinė, peleninė, pirštinė, plytinė, plūnksninė „plūksninė“, šaukštiné „kanáltartó- “, Šeimyninė, varpinė, viralinė (ahol a főtt ételt tartjuk); petrinės, sekminės, gegužinės, vardinės „névnap“ (J. Jabl, 371)'. A „Litván nyelvi tankönyvben“ (J. Jabl 26-27) a szerző megjegyzi, hogy „az írott nyelvben többek között a következő többszótagú szavak nem ejtik a hangsúlyfajtákat: /../drūskinė, ligonine, malkinė, šeimyninė“. J. Jablonskis egyik említett műben sem ír részletesebben a -ine, -inis képzős főnevek hangsúlyozásáról, és amint a példákból látható, egyes származékokat hangsúlyjel nélkül is megad. §4. V. Kamantauskas (1928: 20) a többszótagú főnevek hangsúlyozási típusait tárgyalva a Ila típusba sorolja azokat a főneveket, amelyek „az utolsó előtti szótagban cirkumflex hangsúlyúak, vagy a végétől számított harmadik (negyedik) szótagban állandó hangsúlyuk van““. Példaként a naginė főnevet hozza fel. Önmagában a -inė, -inis képző a „Rövid litván hangsúlytan” elméleti részében ! J. Jablonskis „A litván nyelv nyelvtanában” egyes példákat hangsúlyjelölés nélkül közöl. 191 részben nincs megemlítve. 1929 évek A „Hangsúlyszótárban” V. Kamantauskas a képző tucatnyi -inė származékszavát ir közli: aušrinė aūšrinė, būstinė, daržinė, dedervinė, degtinė, dešimtinė, giltinė, giminė, grandinė, kaiminė, krūtinė, marginė, naginė, palapinė, pamatinė, piištinė, rudinė, statinė, šiltinė, vytinė, žinginė. §5. P. Būtėnas a (1931: 88, 92) második ragozás több szótagú főneveinek hangsúlyozását tárgyalja, és beszél ir „nem változó hangsúlyú”, pl. seimyna, šeimyninė ir „ingadozó hangsúlyú”, pl. giltinė giltinę főnevek — hangsúlyozását. A szerző (P. Būt 107) bemutatja az -ine képző I. (vagyis nem változó hangsúlyú) ir II. és III. (vagyis ingadozó hangsúlyú) paradigmáinak származékait. Például állandó hangsúlyúak —degūtinė, drūskinė, ligoninė, malkinė, pirstine, plytinė, plūnksninė, rašalinė, raštinė, Saukstine, šeimyninė, varpinė; ingadozó hangsúlyúak —kareivinės, krūtinė, peleninė, viralinė, Petrinės, Sekminės, gegužinės, vardinės; mozgó hangsúlyozású —daržinė, -ės, daržinę. Más munkákban, J. Jablonskis (1901), M. Durys (1929), P. Skardžius (1936), B. Babrauskas (1939) műveiben a -inė, -inis képzővel képzett főnevek hangsúlyozását nem tárgyalják. §6. Az 1948-as „Lietuvių kalbos rašybos žodynas” csaknem másfél száz, az -inč, -inis képzővel képzett származékot sorol fel. * Többségük az első (pl. 4datine, dėšrinė, išimtinė, lavoniné, papirosiné, vaistinė stb.), valamivel kevesebb a második (pl. arestiné, kailinė, penkinė, stréniné stb.), néhány pedig a harmadik (pl. giminė 3?, raugtinė 3*, stoginė 3* stb.) hangsúlytípusba tartozik. §7. A. Laigonaitė (A. Laig 36–37; lásd még LKGI 237–241), a többszótagú főnevek hangsúlyozását tárgyalva, megadja az -in€, -inis képzővel alkotott első hangsúlytípusú (druskiné, malkinė) és második hangsúlytípusú (alin, skardinė, stiklinė, degtinė) származékokat. Ő (A. Laig 45) hívja fel talán elsőként a figyelmet arra, hogy „a hangsúly szempontjából a -/nis, -¢ képzős főnevek is változatosak”. A helyet vagy szálláshelyet jelölő főnevek egy részének a képzőn van a hangsúlya, és a második hangsúlytípus szerint ragozódnak: a/inė, skardinė, stiklinė stb. Mások megőrzik az alapszó egyes számú accusativusának hangsúlyhelyét és intonációját, és az első hangsúlytípus szerint hangsúlyozódnak: ba/aninė, druskinė, mėsinė stb. A harmadik hangsúlyozási osztályba tartozó hangsúly a végződésben van —daržinė (3°). A. Laigonaitė (1978) a „Lietuvių kalbos akcentologijoje” külön nem említi az -inė, -inis képzős főneveket. §8. P. Skardžius (1968: 43) felsorolja az -in€, -inis képzős, több szótagú főnevek első (Žinginė), második (aušrinė), harmadik (liepiné,liepinis indas“, stoginė „daržinė““) hangsúlyozási osztályú származékait, de hangsúlyozásukat nem tárgyalja. §9. A. Pakerys (1994: 61-67, 112-117) vizsgálja a legrészletesebben az -in€, -inis képzős főneveket. Nem korlátozza magát csupán a köznyelv adataira, ? Minden példa szerepel a mutatóban (lásd a Függeléket). 192 Nyelvjárási anyagra és statisztikai adatokra támaszkodik, valamint bemutatja a hangsúlyozási változatokat. A. Pakerys (1994: 61) rámutat, hogy az első hangsúlyozási osztály származékai az első és a második hangsúlyozáar si osztály azon szavaira épülnek, amelyek többes számú részes esetének (vagy más, hasonló ragozású szó) tövének utolsó előtti szótagja hangsúlyos, pl. J/fgdninė (: ligonis, -ė 1, ligoniams, -ėms), mėtinės (: mėtai 2, métams), pirstinė (: pirštas 2, pirštams), rankinis (: ranka 2, rankoms) stb. Egyes főnevek hangsúlyozási normája nem teljesen rögzült: „ugyanaz a származékszó egyes kiadványokban az első, másokban — a második hangsúlyozási típusba van sorolva, vagy mindkét módon hangsúlyozzák” (A. Pak 62). A származék főneveket azonos képzésű melléknevekkel vetik össze, pl. aliėjinė 1 (: aliėjus 2) és aliejinė 2, aliėjinė 1 (vö. aliėjinė 2 (=1), aliejinė 2, melléknév. aliejinis, -ė 2, aliėjinis, -ė 1) stb. Rögzítették a nyelvjárási változatokat, pl. balanidinė 1, balandiné 2 stb., amelyek közül a köznyelvbe csak az 1. hangsúlyozási típusú alakok kerülnek be (A. Pak 63). A képzős hangsúlyozási típushoz (azaz a második hangsúlyozási típushoz) azok a származékok tartoznak, amelyeknek A. Pakeris (1994: 112) szerint „az alapszavainak hang. (vagy ugyanazon hangsúlyhelyű másik ragozott alaknak) nem az utolsó előtti, hanem az utolsó, a hátulról harmadik vagy még távolabbi szótagja hangsúlyos”, pl. grandinė (: grandis 4) stb. Tucatnyi -imė, -inis képzős származékot közölnek, amelyek hangsúlyozási normája a köznyelvben ingadozott (vagy még ma is bizonytalan), pl. gaisrinė 2 DŽ, 191, DŽ, 159, gaisrinė 1 RŽ 202, gaisrinė 2, gaisrinė 1 DŽ, 160 stb. Kivételes eljárással a második hangsúlytípusba sorolnak néhány származékot, pl. kareivinės (: kareivis 2, kareiviams) és mások. (A. Pak 113–114). §10. Az első hangsúlytípushoz azok a -iné, -inis képzős származékok tartoznak, amelyek alapszavainak többes számú részesete hangsúlyos utolsó előtti szótagot tartalmaz (másképpen szólva régi baritonok): būstinė (: būstas 1), dūrpinė (: dūrpės 1), garstytinė (: garstycia 1), vö. garstytinė (: garstyčia 2, garstyčią) DŽ,200, yldeginé (: yldegis 1), kalkinė (: kalkė 1), karpinės „zool. halak családja“ (: karpis 1), kilpinė (: kilpa 1), kojiné (: koja 1), ldiptiné (: Idiptas 1), nosiné (: nosis 1), patroniné (: patronas 1), pusidukampiné (: pusidukampis 1), pusiaukraštinė (: pusidukrastis 1), ropiné (: ropé 1), rumbūotinė (: rumbūotas 1), salyklinė (: salyklas 1), sankirtinė (: sankirta 1), sargybinė (: sargyba 1), sostinė (: sostas 1), sūrinė (: sūris 1), sviestinė (: sviestas 1), vėjinė (: vėjas 1), vėtrinė (: vėtra 1); cigarinė (: cigaras 2), degūtinė (: degūtas 2), dešrėlinė (: dešrėlė 2), ginklinė (: ginklas 2), iždinė (: iždas 2), knyginė (: knyga 2), lakštiniai (: lakštas 2), mūsinė (: mūsė 2), papirosiné (: papirosas 2), pieštūkinė (: pieštūkas 2), pipirinė (: pipiras 2), pyraginė (: pyragas 2), plytinė (: plyta 2), pūdrinė (: pudra 2), pūslėlinė (: pūslėlė 2), raktinė (: raktas 2), ratinė (: ratas 2), rūbinė (: rūbas 2), saldaininé (: saldainis 2), salotiné (: salota 2), serbentinė (: serbentas 2), silkinė (; silkė 2), sporinė (: spora 2), šiūkšlinė (: šiūkšlė 2), vytėlinė (: vytėlė 2), žvakinė žvakė žvynėlinė (: 2), (: Zvynélis 2). 193 $11. A mai nyelv első hangsúlytípusú -mné€, -inis képzős származékai közül a nyelvjárásokban és egyes írásos forrásokban kettős hangsúlyozásúak: egyik helyen ugyanazt a származékot úgy hangsúlyozzák, mint az alapszót: arbatiné Pn, aliėjinė Gs, balandinė Trg; BZ 99, bulviné Alk, Ob, cukriné Mit; DrskŽ 50, druskiné Ins, Jz, Mrj; JD 147, LzŽ 63, DrskZ 73, dioniné Ldk; DrskZ 77, kdiliné Sim, karstiné Ut, Ng, Sk; DrskZ 140, BZ 490, kilpinis K, J, kifviné LKŽ V 875, kdjinis Als, Vks, NmS; J, kumstiné Grz, Ppl, lydékiné DZ, 421, DZ, 366, liepiné Pgr, Mrj, NmS, Zg¢, ligoninė Jib, J. Jabl; DrskZ 192, miltiné Grs, pastoginé Rm, plūnksninė J. Jabl, priesiné Pl, DrskZ 283, raštinė Viv, Gril, Kiš, sékliné BZ, siukstiné Ut, Vdn, Brz, Bsg, Trgn, Gdr; Š, NdZ, šeimyninė Jnš, Mrj; Rtr, KZ, ŠOninė Imb, Kur, Trgn, Klvr, Lb, Dsn; Š, NdZ, PolZ, tabakiné KzR, tosiné NdZ, Š, KZ, vafliné LKZ3, vaistinė Pns; Š, NdZ, Rtr, valstybinė Š, NdZ, varūzdinė DZ, 914, velykiné Krs, Nm, Sutk, Kt, vyniné Fr W, vifviné DZ, 939, zuikiné Rdm; kitur vedinys kirčiuojamas priesagoje: arbatinė Grg, aliejiné Skr, balandiné Vdzg, bulviné DZ, 95, cukriné LzŽ 46, druskiné Kv, Up, Skd; K, R, 98, duoniné DūnŽ 79, kailiné Lnkv, karštinė LKŽ V 326, kilpinis Ign, kirviné Up, Vdk, kojinis GK,,,, kumstiné Alk, Skr, lydekiné Grg, Sint, liepiné Dkš, $n, ligoninė Kis, miltiné Vn, pastoginé Er, 8d, Tv, Lk, Ps; Jn, plunksniné Er, priesiné Ud, raštinė End; Lc, sėklinė Jib, Saukstiné Dkst, Dt, šeimyninė Brs, Vgr, VI, 1, Šoninė Plt, Viv, Ping, Uzv, $k, fabakiné Kivr, Mrj; KZ, Rtr, tosiné K, Brs, Ggr, Ms, Plt, Srv, vafliné LKŽ, vaistinė (2) Ppl, Kp, Adm, valstybinė Var, End, Pln; KZ, DūnŽ 425, velykiné Gdr, Šv, Uzv, Sim, vyninė Grg; KZ, zuikiné KZ; vagy mindkétféleképpen hangsúlyozva: kdiliné 1 és kailiné 2 RZ, karštinė 1 és karštinė 2 /K/, lydékiné 1 és lydekiné 2 DZ,369, sékliné 1 és sėklinė 2 NdZ, tabakiné 1 és tabakiné 2 NdZ, varūzdinė1 és vamzdiné 2 NdZ, velykiné 1 és velykiné 2 NdZ, vifviné 1 és virviné 2 NdZ, zuikiné 1 és zuikiné 2 NdZ. Az említett -in€, -inis képzős származékok közül néhányat a nyelvjárásokban nemcsak az első, második, hanem a harmadik hangsúlyozási típussal is hangsúlyoznak: bulviné 3* Gs, Alk (vö. bulviné Al), kojinys Akm, Vkš (vö. kdjinis Vk3), liepiné 3* K, NdZ és liepiné 3° Trg, Lkš, Br, malkinė 1 (: malka 1) Alk, Trg, Sb, Grz (vö. malkiné 3* Jib), pirstiné 1 (: pirštas 2) Gr, Kv, Ob, Sint, Kp, Ps, Plv, Erz, Nmč (ple. pirstiné 3° Skr; K), priesiné Gdl. Amint a bemutatott példákból látható, a köznyelv első hangsúlyozási típusába tartozó -inė, -inis képzős származékokat a litván nyelv egész területén kétféleképpen hangsúlyozzák: a tőben és a képzőben egyaránt. Ebben az esetben megállapítható, hogy a képzői hangsúlyozásra való hajlam nem csupán egyetlen nyelvjárásra jellemző, hanem a litván nyelv egész területére. §12. Azt a tendenciát, hogy a hangsúly a képzőre kerüljön, amikor az alapszó többes számú részes esete a hangsúlyt az utolsó előtti szótagon viseli, a mai nyelv néhány esete is tükrözi. A cirkumflexes tövű származékokat gyakran a képző előtt hangsúlyozzák3 LKŽ a Litván Nyelvi Intézet Szótári Osztályának cédulakatalógusát jelöli. 194 zőben, pl., aukštinis aūkštis (: aukštinė 2), aūkštis (: gandrinis 2), gandras (: karklinis 2), karklas (: kiaušinis 2), kiaūšis (: lapiné 2), lapė (: marinis (: 2), marios 2), spalinė (: spaliai 2), varinė (: varis 2), žabinė C Zabas 2), Zeminé (: Zémé vö. 2) Zéminé DZ, DZ, 969, DZ, de 960, földkuny953, hó DrskZ 475. A. Pakerys (1994: 114-115) a megadott szavakat kivételként a második hangsúlyozási típushoz sorolja, jóllehet „azok a főnevek, amelyek képzésének alapjául olyan szavak szolgálnak, amelyeknek a hangsúlyos szótagja a többes szám részes esetének (vagy más hasonló esetnek) b. k. tövében az utolsó 1 előtti, rendszerint a hangsúlyozási típusba tartoznak.” A második (és nem az első) hangsúlyozási típushoz tartoznak továbbá azok az -ir6, -inis képzős származékok is, amelyek főnevesülésükkor a megfelelő melléknevektől vették át a hangsúlyt; ezek a melléknevek leggyakrabban olyan tulajdonságot jelölnek, amely ahhoz az anyaghoz kapcsolódik, amelyből valami készült, vagy amellyel valami készült (lásd még LKGI 240; A. Pak 115), pl. kmyniné (: kmynas 2, vö. kmyninis, -ė mn.), sidabrinė (: sidabras 2, vö. sidabrinis, -€ mn.), stumbrinė (: sturnbras 2, vö. stumbrinis, -ė mn.), šermukšninė (: šermūkšnis 2, vö. šermukšninis, -€ mn.), vyšninė (: vyšnia 2, vö. vyšninis, -€ mn.). A főnevesülés azoknak a főneveknek a hangsúlyhelyét is meghatározhatta, amelyek képzési alapja három szótagú, első hangsúlyozási típusú szó. Ezeket a több szótagú, első hangsúlyozási típusú szavakból képzett melléknevekhez hasonlóan rendszerint a képzőben hangsúlyozzák, pl. adatinė (: adata 1, vö. adatinis, -ė mn.), parakinė (: parakas 1, vö. parakinis, -€ mn.), penkrubliné (: penkrublis 1, vö. penkrublinis mn.), poilsinė (: poilsis 1, vö. poilsinis, -€ mn.), rankšluostinė (: raūkšluostis, vö. rankšluostinis, -ė mn.), silosiné (: silosas, vö. silosinis, -ė mn.), skepetinė, skepetinis (: skėpeta 1, vö. skepetinis, -ė mn.), spanguolinė (: spanguole 1, vö. spanguolinis, -€ mn.), Sautuviné (: šautuvas 1, vö. Sautuvinis, -€ mn.), Simtrubliné (: širtrublis 1, vö. simtrublinis, -€ mn.), vasarinė (: vasara 1, vö. vasarinis, -€ mn.), trirubliné (: trirublis 1, vö. trirublinis), tūkstantinė (: tūkstantis 1, plg. bdv. tūkstantinis, -€), užkandinė (: užkanda 1, plg. bdv. užkandinis, -€), užmies tinė (: užmiestis 1, plg. bdv. užmiestinis, -€), žemuoginė (: žemuogė 1, plg. žemuoginis, -€). Az 1954-iki „A mai litván nyelv szótárában” említett, -in€, -inis képzős származékszavakat szabályosan, vagyis az első hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyozták: adatiné, parakine, šautuvinė; a későbbi kiadásokban azonban csak a második hangsúlyozási osztályba sorolják őket. A képzőben hajlamosak hangsúlyozni azokat a -in€, -inis képzős származékszavakat is, amelyek alapszavának hangsúlyos rövid magánhangzója van, pl. braižiklinė (: braižiklis 2, vö. braižiklinė DZ 87), drabužinė (: drabūžis 2, vö. drabūžinė DZ, 145), kepurinė (: kepūrė 2, vö. kepūrinė és kepuriné DŽ,331), krūtininė (: krūtinė 2, DŽ, nem szerepel), vežiminė (: vežimas 2). A beszélt nyelvnek azt a tendenciáját, hogy a képzőben hangsúlyoz, a Javoniné 1 (: lavonas 1) szó hangsúlyozása is tükrözi: a szótárak csak az első hangsúlyozási osztályt rögzítik. jo A képzős hangsúlyozás felé hajlanak a nemzetközi szavak is, pl. bagažinė (: bagažas 2), elėktrinė (: elektra 2), jóllehet a tőben kellene őket hangsúlyozni: bagabagažas elektrinė 195 žinė 1 DŽ, (vö. 60 2), 1 RŽ 199 (vö. elektromosság 2). §13. A képzős hangsúlyozású (azaz a második hangsúlyozási osztályba tartozó) származékszavak azok, amelyek alapszavainak többes számú részes esete hangsúlyos utolsó szótagú (másképpen szólva: mozgó hangsúlyozású): aliné alūs ausiné ausis blusinės blusa dešrinė dešra garinė garas giriné gira gleivinė gleivės grandinė grandis gumbinė gurnbas kampinė karpas kraštinė kraštas krepšinis krepšys laiviné laivas lediné lėdas lininis linas lopšinė lopsys miškinis miškas naktinis, naktis naminė namas naminis, y. namas penkiné penki plausiné plaūšas pakiné pūkas pasliné pūslė pusiné pušis raziné ražas rudiné rudas saginé saga siurblinė siurblys skaliné skala skardinė skarda skrandinė skranda skreplinė skreplys skujinė (: (: skuja 4), 4), statinė (: (: status 4), 4), stiklinė (: (: stiklas 4), 4), stréliné (: (:strėlė 4), 4), šatrinė (: šatra 4), šeškinė (: šėškas šilinė 4), šilas šilkinė (: šilkas vairiné 4), (: vairas 4), (: vininé (: vinis 4), 4), vytinė (: (: vytis 4); 4), (; 4), (: 4), (: 4), (: 4), (: 4), (: 4), (: 3,4), (: 4), -¢ (: 4), (: 4), -€ (: A 4), harmadik (: hangsúly4), ozási (: osztály 4), alapszav- (: ai 4), csaknem (: mind 4), három (: szótagúa4), k: dilgėlinė (: (: dilgėlė 4), 3*), (: garvežinė 4), (: (; garvežys 4), 3*), (: gegužinė 4), (: gegužė (: 3?), 4), gėralinė (: (: gėralas 4), 3°), (: kambari4), nė (: (: kambarys 4), 3"), katilinė (: katilas 3?), keturinė (: keturi 3), pamatinė (: pamatas 3"), pašarinė (: pašaras 3°), patalinė (; patalas (: 3%), 4), pavariné (: (: pavara 4), 3°), (: peleninė ¢ 4), pelenai (: 3°), 4), piniginė (: pinigas 3), rašalinė (: rašalas 3?), riešutinė (: riešutas 3*), skiedininė (: skiedinys 3°, 3*) smegeninė (: smégenys 3?), spragilinė (: spragilas 3°), sultininė (: sultinys 3°, 3*), šermeninė (: šefmenys 3?), uodeginé (: uodega 3*), užkurinė (: užkurys 3?), vidurinė (: vidurys 3%), žagarinė (: žagaras 3?), žibalinė (: žibalas 3°), išskyrus reikmeninė (: reikmuo 3%), sarginė (: sargas 3), sprandinė (: sprandas 3), šiaudinė (: šiaudas 3), vandeninė (: vanduo 3*). A mai nyelv képzős hangsúlyozású származékai közül néhányat a nyelvjárásokban és az írásbeliségben a tőben hangsúlyoznak (azaz az első hangsúlyozási osztályba tartoznak): aušrinė Gs, Grž, Kp, Klv, D, Sts; §14. J ir adsriné Ds, Grž, beržinė Pln, Skr; az utóbbiak pedig: Ds, Grž, beržinė Pln, Skr; … translations_tmp BM 290 és Dėržinė LKŽ I 777, blauzdiné Alk, Pnm, Vdk, Užv és b/aūzdinė Pn, Stč, Inšk, Sdb, Joninės Dkš; K, Š, NdŽ, DrskZ 126 és Joninés Pjv; NdŽ, MZ, R, raginė An, Br; JR 104 és raginė An, skersinė NdŽ és skefsiné Pl, Trs; NdZ, skiedrinė NdŽ és skiedrinė Pu, staliné NdZ, KZ és stalinė Rtr, BZ, Šimtinė Jrb, Dg, Dglš; Š, KZ, Rtr és Širūtinė Kbr; M, NdŽ, L, Sratiné NdZ, KZ és šratinė BZ, vakarinė Gd; Lec, P. Skar és a nyugati FmW, Žolinė „szent“ Mergelės Marijos ėmimo į dangų šventė“ Slm, Eig, Krš, Sd, Kp, Skp; DūnŽ 461 és Zoliné Sug, Alv; DrskŽ 484, Žolinė Krš és Žolinė Db; a többiek pedig a végződésben (vagyis a harmadik hangsúlyozási paradigmához tartoznak): marginé Jrk, Sauk, KI 461 és marginé Sint; NdZ, šaltinis Skr, Vikv, Pls, Er, Jib; K, Š, NdŽ, J és Saltinys Lb; N, taukiné Jib, Nm, Vit, Erz Skr, Ds, Km és faukiné Pk. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“ (DZ, 160) a gaisrinė származékszó kettős hangsúlyozása szerepel: a normatív változat gaisrinė (: gaisras 4) és a beszélt nyelvben uralkodó gaisrinė (1). Az utóbbi a „Lietuvių kalbos žodyne” (LKŽIII) nincs rögzítve. A második hangsúlytípushoz tartozik a világos szóalkotási alappal nem rendelkező palapinė főnév is, amely főnevesült melléknévként értelmezhető. 196 36 ) 815. Az első hangsúlyozási típusba kivételes eljárással, amint azt állítja A. A (1994: 64), Pakeryshez a képzők egy kis csoportja tartozik -inė olyan származékokban, amelyek olyan szavakon alapulnak, amelyek többes számú részes esete hangsúlyos szótagra végződik: arg/inė (: anglis 4, anglims), kvapinė (: kvapas 4, kvapams), mėsinė (: mėsa 4, mésoms), pilvinė (: pilvas 4, pilvams), stoginé (: stogas 3, stogams), vaipinė (: vaipas 4, varpams). A tájszólásokban említett valamennyi származékszó (az argline származékszó kivételével) a képzőn hangsúlyos: kvapiné Ss, mėsinė Jib; J, hasi Vik, Dkšt, Dglš, Ign, sf0ginė Rdm; KZ (vö. még a stoginė Lok, Ping, Gril, varpinė Ss címszavakat is); Š, NdZ. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” (DZ, 346) csak a kvapinė származékszó és a képzős változat szerepel. A képzős hangsúlyozást nemcsak a szubsztantivizáció, hanem az alapszavak akcentuációjának változása is előidézhette. A. Pakerys (1994: 64) a kivételek közé hajlik sorolni az ndginé származékszót is, ha alapszavának az ndgas 4, nagams tekintendő. Ezt a származékszót a nyelvjárásokban vagy állandó —n4giné hangsúllyal ejtik Pai, Kl; DūnŽ 512, DrskŽ 220, vagy a harmadik hangsúlyparadigma szerint —naginė Šv, Grd, Skr, Brsl, Pns, Jrb. Kivételnek tekintendő a šiltinė főnév is, ha a šiltas, -a 4 melléknévvel hozzuk kapcsolatba. A származtatott szó alapján A. Pakerys (1994: 64) a šiltis „melegség, felmelegedés, magas hőmérséklet” főnevet hajlamos a második hangsúlyozási osztályba sorolni. Az írásos forrásokban a képzői hangsúlyozás változata is rögzítve van: Ši/tinė /K/, Rtr. 816. A harmadik hangsúlyozási osztály szerint (3?) hangsúlyozódik a daržinė (: daržas 4, daržams) főnév, valamint a kapinės 3? is, jóllehet kapas 4, kapams. Ez utóbbi származék a nyelvjárásokban a képzőn is hangsúlyozódik —kapinės Tvr, Trak, Jrb, Švnč, Ad. Ezt a hangsúlyozást a szubsztantivizáció okozhatta, vö. mn. kapinis, -€. §17. A bemutatott anyagból látható, hogy a -in€, -inis képzős, állandó hangsúlyozású főnevek a nyelvjárásokban szintén hajlamosak áttérni a képzői hangsúlyozás típusára (pl. arbatiné 1 és arbatinė 2). Ez a tendencia a beszélt nyelvben is tükröződik. A vizsgált -inė, -inis képzős főnevek közül mindössze 50 (20,8 96) őrzi meg az alapszó hangsúlyhelyét, és nincs bennük képzős hangsúlyozási változat (pl. būstinė, nosinė). Ez általában megfelel a litván nyelv hangsúlyozási tendenciáinak. A statisztikai adatok azt mutatják (Karosienė, Girdenis 1990: 36— 46), hogy a három szótagú szavakban különösen gyakori az utolsó előtti szótag hangsúlya (az összes eset 51,71 96-a): ahogy a szavak hosszabbodnak, a hangsúly mintegy a közepük felé tolódik (Gir: denis 1983: 117-118). Ennek megfelelően a -inė, -inis képzős főneveket a köznyelvi normatív szótárakban hangsúlyozási változatokkal kellene közölni — a tőhangsúly (lavoniné 1) mellett a képző hangsúlyát is feltüntetve (/avoninė 2). 197 Függelék NÉVSZÓI KÉPZŐ -iné, -inis FŐNEVEK KÜLÖNBÖZŐ FORRÁSOKSE MUTATÓ tűs (2), DZ, DZ, 2, LKŽ 4, I 19, RZ 151, A. Pak 113, 116 adatine (1), DZ2, LKZ 119, A. Pak 113 aligjiné (1), DZ, DZ, 9, DZ, LKZ 11, 11, I 98, RZ 153, LKG I 398, A. Pak 62 aliejiné (2), LKZ I 98, RZ 153, LKG I 398, A. Pak aliné 62 (2), DZ, DZ, 10, DZ, LKZ 11, 12, 199, RZ 153, A. Laig 37, 45, LKG I 241 afingliné (1), DZ, DZ, 13, LKZ 14, 1 138, RZ 155, A. Pak 64 apyverpiné (1), DZ, DZ, 26, LKZ 28, I 233, A. Pak 65 arbatiné (1), DZ, DZ, 39, DZ, LKZ 40, 33, I 290, RZ 159, LKG I 398, A. Pak 62, 66 teáskanál O), LKŽ I 290, LKG I 398, DūnŽ 32, A. Pak 62 aukštinė (2), DZ, DZ,63, 64, DZ, 55, A. Pak 112 aukštinis (2), DŽ, DŽ, 64, DŽ, LKŽ 63, 55, I 493, LzŽ 27, DrskŽ 24 felsőfokú alakja, 27 'LzŽ fülbevaló (2), DŽ, 64, DŽ, 63, DŽ, 55, LKŽ I 501, LKG I 353, DūnŽ 468, DLKG 115 aušrinė (2), DŽ, 65, DŽ, 64, DZ, 56, LKZ 1513, V. Kam II 17, RZ 164, A. Laig 45, P. Skar 43, A. Pak 114 aūšrinė (1), LKZ I 513, V. Kam II 17, A. Pak 114 bagažinė (2), DZ, 68, DZ, 66, RZ 166, A. Pak 115, 116 bagaziné (1), DZ 60, LKZ I 554, A. Pak 115 balaidiné (1), DZ, 69, DZ, 68, LKZ I 584, A. Pak 61, 63 balandiné O), LKŽ I 584, A. Pak 63 beržinė (2), DZ, DZ, 80, DZ, LKZ 78, 76, I 777, A. Pak 114 bérziné 1), LKZ I 777, A. Pak 114 blauzdinė (2), DZ, 85, DZ, 83, DZ, 83, LKZ I 893, LKG I 353, A. Pak 114 blaūzdinė (1), LKŽ I 893, A. Pak 114 blusinės dgs. (2), DŽ, 87, DŽ, 85, DŽ, 86, LKŽ I 954 braižiklinė (2), DZ, 88, DŽ, 86, A. Pak 115 braižiklinė (1), DZ, 87, LKZ 1 986, RZ 175, A. Pak 115 bulviné (1), DZ, 94, DZ, 92, LKZ I 1156, LKG I 398, A. Pak 63 bulviné 2), DZ, 95, LKZ I 1156, DLKG 116, A. Pak 63 bulviné (3), LKZ I 1156, LKG I 398 būstinė (1), DZ, 95, DZ, 93, DZ, 98, LKZ I 1211, V. Kam II 25, RZ 179, A. Pak 61 cigariné (1), DZ, 98, DZ, 96, DZ, 102, LKZ II 26 cukriné (1), DZ, 100, DZ, 98, DZ, 104, LKZ II 49, LKG I 394, A. Paul 56 cukriné 2), LzŽ 46 daržinė (3%), DZ, 109, DZ, 107, DZ, 118, LKZ II 206, V. Kam II 28, P. Būt 10, RŽ-185, A. Laig 45, DūnŽ 478, LzŽ 52 degutiné (1), DZ, 113, DZ, 111, DZ, 123, LKZ II 377, P. Būt 107, RZ 187 dešimtinė (2), DZ, 117, DZ, 115, DZ, 130, LKZ II 436, V. Kam II 30, A. Laig 45, LKG I 344, DrskZ 64, DLKG 116, A. Pak 114 dešimtinė (1), LKZ II 436, A. Pak 114 desréliné (1), DZ, 118, DZ, 116, DZ, 130, LKZ II 440 desriné (2), DZ, 118, DZ, 116, DZ, 130, LKZ II 440, DūnŽ 79, DrskZ 64 dėšrinė (1) RŽ 188 dilgėlinė (2), DZ, 123, DZ, 121, DZ, 138, LKŽ II 548, LKG I 344 drabužinė (2), DŽ, 128, DŽ, 126, LKŽ II 623, RŽ 192, A. Pak 115, 116 198 petróleumlámpa (2), DZ, DZ, 955, DZ, LKZ 962, zinginé 971, (1), DZ, DZ, 958, DZ, LKZ, 965, Kam 976, V. II 146, P. Lenni 94, RZ 379, P. Skar 43 žinginė, LKŽ žolinė! (2), DZ, DZ, 963, DZ, LKZ, 971, 982, RZ 380 gyógynövényes (1), LKŽ žolinė? (2), DŽ, DŽ, 963, LKŽ, LKG 971, I 422, DūnŽ 461, DLKG 144, A. Pak 133 žolinė (1), DŽ, LKŽ, 963, LKG I 422, A. Paul 57, DrskŽ 484, A. Pak žvakinė 113 (1), DZ, 965, DZ, 972, LKZ žvakinė 2), LKZ, RZ 381 zvynéliné (1), DZ, 967, DZ, 947, DZ, 987, LKZ, LKG I 353, DLKG 115, A. Pak 61 IRODALOM S. Ambr—Ambrazas S. DaiktavardZiy darybos raida, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993. Babrauskas B. 1939: Hangsúlyozási szabályok. 99 litván nyelvi hangsúlyozási szabály, Kaunas: Sakalas. Būga K. 1961: A hangsúly és a hanglejtés tudománya. —Būga K. Válogatott írások 3, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. PBūt-Būtėnas P. A litván nyelv akcentológiájának tankönyve. Az iskolának és az életnek, Kaunas: Sakalas, 1931. DLKG-Urbutis V. A főnevek képzése. —A mai litván nyelv grammatikája, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1994, 86-144. DrskŽ-Naktinienė G., Paulauskienė A, Vitkauskas V. A druskininkai nyelvjárás szótára, Vilnius: Mokslas, 1988. DūnŽ-Vitkauskas V. Az északkeleti dzuk nyelvjárások szótára, Vilnius: Mokslas, 1976. Durys M. 1929: A nyelvtudomány alapjai, Kaunas: Švyturys. DZ, —A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1954. DZ,-A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Mintis, 1972. DŽ, —A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. Girdenis A. 1983: A litván köznyelv prozódiai szótagtípusainak relatív gyakorisága. — Kalbotyra 34(1), 117-119. J. Jabl —Jablonskis J. (Rygiškių Jonas) A litván nyelv tankönyve, Kaunas: Vaiva, 1925. Jablonskis J. 1957: A litván nyelv grammatikája (1961). —Jablonskis J. Válogatott írások 1, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 59-180. J. Jabl,—Jablonskis J. A litván nyelv grammatikája (1921). —Jablonskis J. Válogatott írások 1, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1957, 182-433. VKam-Kamantauskas V. A litván nyelvi hangsúlyozás rövid tudománya 1, Kaunas: Švyturys, Kamantauskas V. Hangsúlyszótár 2, Kaunas: Švyturys, 1929. 1928. Karosienė V, Girdenis A. 1990: A köznyelv szavának és szótagjának statisztikai szerkezete. —Ka/botyra 41(1), 36—48. PKniūkš-—- Kniūkšta P. Az -inis képzős melléknevek: Képzés, jelentések, grammatikai szinonimák, Vilnius: Mokslas, 1976. A. Laig-Laigonaitė A. A litván irodalmi nyelv hangsúlyozása, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1959. Laigonaitė A. 1978: A litván nyelv akcentológiája, Vilnius: Mokslas. LKGI-Laigonaitė A. A főnév. —A litván nyelv grammatikája 1, Vilnius: Mintis, 1965, 161-251. 205 Urbutis V. A főnevek képzése. — A litván nyelv grammatikája 1, Vilnius: Mintis, 1965, 251-473, 532. LKŽI-II — A litván nyelv szótára 1-2, Vilnius: Mintis, 1968-1969. LKŽIII-LKŽXVII — A litván nyelv szótára 3—6, Vilnius: Állami Politikai ir Tudományos Irodalmi Kiadó, 1956, 1957, 1959, 1962; 7-9: Gondolat, 1966, 1970, 1973; 10-15: Tudomány, 1976, 1978, 1981, 1984, 1984, 1986, 1991; 16-17: Tudományos ir Enciklopédiák Kiadója, 1995, 1996. APakPakerys A. Akcentológia 1, Kaunas: Šviesa, A. 1994. PaulPaulauskienė A. A litván nyelv morfológiai vázlata, Kaunas: Šviesa, 1983. A Paul, —~ Paulauskienė A. A litván nyelv morfológiája, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijy leidykla, LzŽ-Petrauskas J, 1994. Vidugiris A. A lazinyai nyelvjárás szótára, Vilnius: Mokslas, 1985. RŽ-A litván nyelv helyesírási szótára, Vilnius: Valstybinė enciklopedijų, žodynų ir mokslo literatūros leidykla, Skardžius P 1936: A köznyelvi litván nyelv hangsúlyozása, Kaunas: Šviesos spaustuvė. PSkar-Skardžius P. A litván nyelv hangsúlyozása, Chicago: Pedagoginės literatūros institutas, 1968. 1948. VUrb-Urbutis V. A szóképzés elmélete, Vilnius: Mokslas, 1978. A -iné, -inis végződésű főnevek hangsúlyozása Összefoglalás A -iné, -inis toldalékkal képzett főnevek (balaidiné, krepšinis) hangsúlyozását tárgyaljuk. Az összegyűjtött anyag arra utal, hogy az -iné, -inis végződésű névszók a nyelvjárásokban állandó hangsúllyal a képzői hangsúlytípust mutatják. Ez a köznyelvben is tükröződik. A vizsgált, -iné, -inis végződésű 249 névszó közül mindössze 50 (20,8%) őrzi meg a tő hangsúlyát, és nincs képzői hangsúlyú változata. Ez megfelel a litván hangsúlyozás tendenciáinak. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a három szótagú szavakban nagyon gyakran fordul elő a hátulról számított második szótag hangsúlya (az összes eset 51,71%-ában); amikor a szavak hosszabbá válnak, akkor őket a A közepe hangsúlyos. Ezért az irodalmi nyelv szótáraiban az -inis, -iné végű névszókat hangsúlyváltozatokkal kell feltüntetni — a tőhangsúly (/avéniné 1) mellett a képzői hangsúlynak is szerepelnie kell (/avoniné 2). 206