Depiktyvų žymėjimas lietuvių kalboje

128 acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII VesLaVa ČiŽik-ProkaŠeVa Litván Nyelvi Intézet Kutatási irányok: szintaktikai hierarchiák, szabad másodlagos predikatívumok. a depiktyvák jelölése a litván nyelvben A depiktyvák jelölése a litván nyelvben. A tanulmány a szabad, nem eredményjelölő másodlagos predikatívumok (depiktyvák) jelölését vizsgálja a litván nyelvben, valamint röviden áttekinti a depiktyvák felosztását a külföldi nyelvészeti munkákban. A tanulmány a depiktyvákat két csoportra – szintaktikai és szemantikai depiktyvákra – osztja, és részletesen tárgyalja az egyes csoportok kifejezési formáit. Célja bemutatni, miben különböznek a litván nyelv depiktyvái más nyelvek depiktyváitól, valamint kiegészíteni a litván nyelv grammatikáiban és szintaktikai kutatásaiban közölt adatokat. A gyakoriság alapján felállítja a depiktyvák formáinak és az őket kifejező szófajoknak a hierarchiáját. A tanulmány a másodlagos nem eredményes predikátumok (depiktívek) jelölésével foglalkozik a litván nyelvben. Ebben a tanulmányban a depiktíveket két csoportra osztjuk: szintaktikai és szemantikai depiktívekre; mindkét csoportot részletesen tárgyaljuk a depiktív minden lehetséges formáján keresztül. Ebben a tanulmányban arra törekedtem, hogy bemutassam, miben különböznek a litván nyelv depiktívjei más nyelvek depiktívjeitől, valamint kiegészítsem a litván nyelv grammatikáiban és szintaktikai tanulmányaiban közölt adatokat. Bizonyos depiktívek használatának gyakorisága alapján két hierarchiát adunk meg: a depiktívek eseteinek hierarchiáját és a depiktívek formáinak hierarchiáját. 0. Bevezetés A strukturális és funkcionális grammatikát képviselő litván nyelvészeti szerzők (elsősorban Adelė Valeckienė cikke (1967), a Litván nyelv grammatikája (1976), a Mai litván nyelv grammatikája (1996) említendő) már vizsgálták a másodlagos állítmányokat Kulcsszavak: másodlagos predikátum, depiktív, a depiktívek jelölése. KULCSSZAVAK: másodlagos állítmány, depiktívum, a depiktívumok jelölése. ALL_62_63_maketas.indd 128 2011.06.17 08:24:08 korábbi munkáikban (pl. Valeckienė 1967; Ulvydas, szerk., 1976; Ambrazas, szerk., 1996) predikatív / állítmányi / állítmányi jelzőnek nemcsak az eset szerint Marijampolės apskrities asmenvardinės kilmės agronimų darybos bruožai 129cikkek / articles predikatív1 kifejezést használjuk, azonban munkáikban nem operáltak a másodlagos predikáció fogalmával: a mondat szintjén jelentkező szintaktikai jelenség – a másodlagos predikátum – számukra legjobb esetben is csupán az igei frázis része (állítmányi / predikatív jelző) volt, gyakran azonban egyszerűen az összetett állítmány névszói része vagy az összetett tárgy egyik tagja. a valószínűleg legtöbbet tárgyalt predikátumokat a mondat szintjén jelentkező jelenségnek tekinteni nem engedte a litván grammatikai hagyományban meggyökeresedett kettős szintaktikai kapcsolat koncepciója2 . a legújabb szintaktikai munkákban (Axel Holvoet és társszerzői, valamint Loreta predicate modifiers, postnominal and postverbal adjectives (Nichols 1978b: 114; Schultze-Berndt, Himmelmann 2004: Vaičiulytės-semėnienės straipsniai) operuojama antrinės predikacijos sąvoka, bet 1 užsienio mokslinėje literatūroje antriniai predikatyvai dar vadinami praedicativum, predicative attributes, predicative adjuncts, copredicates, copredicatives, labeled adjuncts, attributes, predicate nominals, 60; Himmelmann, Schultze-Berndt 2005: 4 és az ott hivatkozott szakirodalom). A litván nyelvészetben az elnevezésükre használt állítmányi jelző terminus nem megfelelő, mert Axel Holvoet szavaival élve állítmányi minden jelzőként álló melléknév (a predikáció csupán a főnévi csoport szintjére tevődött át), a másodlagos predikátum pedig nem jelző abban az értelemben, hogy nem alkot főnévi csoportot a főnévvel (Holvoet 2003: 74; Holvoet 2009b: 99). A szakirodalomban használt másodlagos predikátum fogalmát a litván hagyományban meghonosodott állítmányi / predikatív jelző fogalmával összevetve látható, hogy az előbbi a mondat szintjén megjelenő kiegészítő predikációt határozza meg, míg az utóbbi azt a gondolatot sugallja, hogy a predikátum csupán az igei frázis, sőt akár a mondat predikátumának integráns része. bár a predikatív jelző koncepciójának hívei új, önálló mondatrészről beszélnek, ez az elnevezés mégis a jelzőre irányítja a figyelmet – mintha a jelző sajátos alfaja volna. valójában ez a mondatrész nagyon különbözik a jelzőtől (lásd még Labutis 1998: 250–251). ezért a tanulmányban a predikatívum terminust használjuk. 2 dvilypio sintaksinio ryšio koncepcija atmestina dėl kelių priežasčių. Pirma, ankstesniuose lingvistiegyeztetett, hanem az eset szerint nem egyeztetett jelzőket is tekintették, ami ellentmondott a megadott meghatározásoknak: hangsúlyozták, hogy a predikatív / állítmányi jelzőkre kettős kapcsolatok jellemzők: az egyik az igével (hozzákapcsolódás), a másik az alannyal vagy a tárggyal (egyeztetés), márpedig az eset szerint nem egyeztetett predikatív jelzők a mondatban csak egyetlen szintaktikai kapcsolattal – az igével – állnak kapcsolatban, ezért a megnevezett munkákban nem kellene őket predikatív jelzőnek tekinteni. másodszor, mivel a korábbi nyelvészeti munkákban a predikatív / állítmányi jelző fejezeteiben csak a szabad másodlagos állítmányokat tárgyalták, és abból indultak ki, hogy az igét és az állítmányt szintaktikai kapcsolat köti össze, továbbá mivel ez a kapcsolat sem nem būtinieji, veiksmažodžio valdomi neaptariami, šiuose darbuose buvo kalbama tik apie šliejimą. buvo egyeztetés, sem nem vonzatosság, hozzákapcsolódásként jellemezték. tehát a hagyományos grammatikában az ige és az állítmány kapcsolatát morfoszintaktikai jegyre való hivatkozás nélkül állapították meg. Az újabb munkákban (a Litván nyelv grammatikájának munkái című sorozatban) elvetették a hozzákapcsolást mint a szintaktikai függőség kapcsolatát, mivel nincs olyan morfoszintaktikai jegy, amely a szintaktikai kapcsolatot jelezné, és bevezették a módosítás fogalmát, amely lehetővé teszi, hogy predikatívumnak tekintsék mind az eset szerint egyeztetett, mind az eset szerint nem egyeztetett predikatívumokat. Jelen cikkben az újabb megközelítést követjük, vagyis úgy véljük, hogy a szabad másodlagos állítmányok nem predikatív / állítmányi jelzőt vagy egy további állítmány részét alkotják, hanem a mondat szintjén önálló mondatrészt; , ezért a cikkben nem az állítmányi / predikatív jelző, hanem a depiktívvo terminas. ALL_62_63_maketas.indd 129 2011.06.17 08:24:08 130 VesLaVa ČiŽik-ProkaŠeVa acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII ezek a munkák nem foglalják magukban a jelenség morfoszintaxisának teljességét. A tanulmány a litván nyelv szabad, nem eredményjelölő másodlagos predikatívumainak3 – a depiktíveknek – a jelölését tárgyalja. célja annak bemutatása, hogy a litván nyelv depiktívumai miben különböznek más nyelvek depiktívumaitól, valamint a litván nyelv tyrimuose. remiantis dažnumu4, sudaromos depiktyvų formų ir kalbos dalių, kugrammatikáiban és szintaxisáról szóló munkákban közölt adatok kiegészítése a depiktívumok által kifejezett hierarchiák tekintetében. a depiktívumok5 a mondatban kettős kapcsolatokkal rendelkeznek: a szintaktikai kapcsolat a depiktívum és a fő predikátum között áll fenn, a szemantikai kapcsolat pedig a depiktívum és a fő predikátum azon argumentuma között, amelyet a depiktívum jellemez6 (vö. Schultze-Berndt, Himmelmann 2004: 74–77). a depiktívum és a fő predikátum argumentuma közötti szemantikai kapcsolat a részek (grammatikai funkciók) vienas iš svarbiausių kriterijų, padedantis atskirti depiktyvus nuo kitų sakinio kapcsolata. egy másik nagyon fontos kritérium, amely elválasztja a depiktívumokat (az ige módosítóit7) az igék által megkövetelt argumentumoktól (vonzatoktól), a depiktívum szükségtelensége, vö. (1) Sūris gulėjo šaldytuve įvyniotas į popierių és (2) Sūris gulėjo šaldytuve, (1) Juozas išėjo iš vakarėlio piktas és az alábbi Luiza atrodo pavargusi és Vaikas taps tapytoju mondatokat, amelyekben a melléknévi igenév és a főnév kötelező (2) Juozas išėjo iš vakarėlio, kur antrųjų sakinių esmė yra tokia pat, kaip ir pirmųpredikatívumok, és nélkülük a mondatok hiányosak lennének: *Luiza at3 az antrinis predikatyvas, laisvasis (rezultatinis / nerezultatinis) antrinis predikatyvas fogalmairól lásd Veslava Čižik-Prokaševa 2010. 4 összesen 991 depiktív példát gyűjtöttünk össze. Ezeket Jonas Jablonskis Lietuvių kalbos sintaksė (1911) és Linksnių ir prielinksnių (1928) című művéből, Jonas Balkevičius Dabartinės lietuvių kalbos sintaksė (1963) című munkájából, Adelė Valeckienė 1967-es tanulmányából, a Lietuvių kalbos gramatika (1976) című műből, Vitas Labutis Lietuvių kalbos sintaksė (1994) című munkájából és 1992-es tanulmányából, a Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (1996) című műből, Jonas Šukis Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos (1998) című könyvéből, Holvoet és társszerzői, Vaičiulytė-Semėnienė, valamint külföldi nyelvészek olyan tanulmányaiból gyűjtöttük, amelyek a másodlagos predikatívumok témáját tárgyalják; továbbá a kaunasi VDU kortárs litván nyelvi korpuszából (online hozzáférés: http://donelaitis. vdu.lt), valamint a Google világhálójáról (online hozzáférés: http://www.google.lt). 5 A tanulmányban a depiktívek tágabb értelemben értendők, vagyis magukban foglalják a szűkebb értelemben vett depiktíveket és a körülményes másodlagos predikatívumokat is (bővebben lásd Čižik-Prokaševa 2010). 6 Vö. „a predikatív jelző kettős szintaktikai kapcsolatban áll az állítmány szerepét betöltő, önálló lexikai jelentésű igével, az ilyen igét tartalmazó igei szerkezettel vagy más, megfelelő funkciót betöltő szóval, valamint az alany névszói esetével vagy a tárgy eseteivel” (Valeckienė 1967: 115); „az állítmányi jelző a mondat olyan része, amely a mondat tagolásának ugyanazon szintjén kettős alárendelő kapcsolatban áll: az állítmánnyal, valamint egyidejűleg az alannyal vagy a tárggyal” (Ambrazas, szerk., 1996: 490); „a szabad másodlagos predikatívumok predikatív szavak (melléknevek, melléknévi igenevek és főnevek), amelyek a mondatban az ige módosítójának funkcióját töltik be, és sajátos szemantikai, valamint ryšiu susiję su vienu iš pagrindinės predikacijos argumentų“ (holvoet, Mikulskas b: 1). morfoszintaktikai 7 A vonzatosságot és a módosítást ebben a tanulmányban a Lietuvių kalbos kiniuose (plačiau žr. holvoet, judžentis 2003: 12–15; holvoet, judžentis 2005: 16). gramatikos darbų serijos rinALL_62_63_maketas.indd 130 2011.06.17 08:24:08 a fő predikátum Marijampolės apskrities asmenvardinės kilmės agronimų darybos bruožai 131straipsniai / articles rodo ir *Vaikas taps. kalbose, kuriose derinimas padeda susieti antrinį predikatyargumentumával fennálló kapcsolatként értelmezzük, az egyeztetést pedig szintén az egyik legfontosabb kritériumnak tekintjük – ez jelzi, hogy a szó depiktívként használatos (vö. Himmelmann, Schultze-Berndt 2005: 62). A litván nyelvben a depiktív esetét leggyakrabban az egyeztetési kiváltó8 esete alapján választják meg. A depiktív és az egyeztetési kiváltó egyeztetése az egyeztetési célpont mondatbeli szemantikai kapcsolatát tükrözi, nem pedig azt mutatja, hogy a depiktív a 2004: 82). A litván derinimo davikliu sudaro daiktavardinį junginį (schultze-berndt, himmelmann nyelvben az eset segít elkerülni a kétértelműségeket, világosan megmutatva, hogy a depiktív melyik mondatbeli szóval áll kapcsolatban. Pl. az Aš jaunikį išsirinksiu žvalų ir vikrų mondatban világosan megmutatkozik, hogy a žvalų és vikrų depiktívek a közvetlen tárgyat, nem pedig az alanyt jellemzik9 . a külföldi tudományos szakirodalomban a depiktíveket aszerint csoportosítják, gramatinę funkciją sakinyje atlieka pagrindinės predikacijos argumentas, kurį apihogy mit jellemez a depiktív. általában megadják, hogy a depiktív másodlagos predikátumok az alannyal (angl. subject) vagy a közvetlen tárggyal (angl. direct object ) (brown, Miller, ed. 1999: 325; Marušič, Marvin, Žaucer 2003: 375; schultze-berndt, himmelmann 2004: 72; himmelmann, schultze-berndt 2005: 54; holvoet, Mikulskas b; Šarić 2008: 297–298). ritkák az olyan nyelvek, amelyekben a depiktívek a közvetett tárgyat (angl. indirect object), a távolabbi tárgyat (angl. oblique) vagy a prepozíciós szerkezetet jellemeznék10. Általában azt állítják, hogy például az angolban a depiktív nem jellemezheti a közvetett tárgyat (a (3), (5) mondatok) és a prepozíciós szerkezetet (a (4) mondat), csak olyan mondatok lehetségesek, amelyekben a depiktívek az alannyal (a (1), (5) mondatok) és a közvetlen tárggyal (a (2) mondat) állnak kapcsolatban: 8 mivel a másodlagos predikátum rendszerint egyeztetéssel igazodik a fő predikátum argumentumához, az utóbbit helyénvaló egyeztetési vezérlőnek (angl. agreement controller, agreement trigger), a másodlagos predikátumot pedig egyeztetési célnak (angl. agreement target) nevezni. Így nevezi őket Vaičiulytė-semėnienė (2007b: 116–117). E terminusok értelmezéséről lásd még Corbett (1998: 1; 2003: 110). 9 Ebben a tanulmányban az alany, a közvetlen, a közvetett és a távolabbi tárgy fogalma megfelel a subject, direct / indirect / obligue object angol szemantikai terminusoknak (lásd még Morkūnas, szerk., Ambrazas, szerk., 2008: 378, 515). 10 Pvz., valbirių (varlpirių) kalboje derinimo daviklis gali turėti naudininko objekto ar kitokio tolimesnio objekto formą. naudininko objekto formos derinimo daviklis randamas ir gruzinų kalbose. australijos A nyelvekben az egyeztetési vezérlő gyakran a passzív mondat közvetett tárgya; A finn nyelvekben szintén használható olyan depiktívum, amely közvetett tárgyat jelentő argumentumot ír le (bővebben lásd Schultzeberndt, Himmelmann 2004: 73–74; Himmelmann, Schultze-Berndt 2005: 54 és az ott hivatkozott szakirodalmat). A horvát nyelvben a depiktívum a részes esetű és az eszközhatározós tárgyakat, valamint a helyhatározói körülményt írhatja le (Šarić 2008: 298), a szlovák nyelvben pedig az alanyt, a konstrukciją (Šarić 2008: 298–299). taip pat yra ir romanų bei albanų kalbose (žr. irimia 2005). sloközvetlen tárgyat, a közvetett tárgyat és a névutós szerkezetet; a vén nyelvben leírhatja az alanyt, a közvetlen és közvetett tárgyat, a birtokos esetű és az eszközhatározós tárgyakat, a helyhatározói körülményt, valamint a névutós szerkezetet (Marušič, Marvin, Žaucer 2003: 373–375). ALL_62_63_maketas.indd 131 2011.06.17 08:24:08 132 acta Linguistica VesLaVa ČiŽik-ProkaŠeVa Lithuanica LXII–LXIII (1) Johni drank the coffee tiredi. (Marušič, Marvin, Žaucer 2003: 376) ‚jonas fáradtan megitta a kávét‘ (2) John drank the coffeei hoti. (Marušič, Marvin, Žaucer 2003: 376) ‚jonas forrón itta meg a kávét‘ (3) *Éhesen_i adtam Marynek_i a húst. (irimia 2005: 21) ‚aš daviau maisto Marijai alkanai‘ (4) *I talked to Suei drunki. (irimia 2005: 21) ‚részegen beszélgettem sjuval‘ (5) János_i fáradtan_i/*j adta Mary_j-nek a kávét. (Marušič, Marvin, Žaucer 2003: 376) ‚jonas fáradtan / *fáradtnak adott Marijának kávét‘ A ninko tárgyat), például a tai, kad anglų kalboje depiktyvas negali nurodyti į netiesioginį objektą (naudi- *The nurse gave Johni the medicine illi ‚a nővér betegen adott gyógyszert joninak‘ mondatban, susana rothstein (1985) ezt azzal magyarázta, hogy a depiktívum utalhat az ágensre vagy a páciensre (átélőre), de a beneficiensre nem11. Valójában nem egy szerző kivételeket is bemutat (pl. Marušič, Marvin, Žaucer 2003; himmelmann, schultze-berndt 2005). Egyes nyelvekben vannak bizonyos jegyek, szerkezetek, eszközök, amelyek lehetővé teszik a depiktívek egyértelmű elkülönítését a mondat többi részétől (schultze-berndt, himmelmann 2004: 81–94). Az, hogy a depiktívumot a szubjektumtól, a közvetlen vagy közvetett tárgytól eltérő egyeztetési kiváltóval használják-e, függhet a beszélőtől, a kontextustól, a műfajtól, attól, hogy írott vagy beszélt nyelvről van-e szó, továbbá a téma és a réma megoszlásától, valamint a szórendtől (vö. himmelmann, schultze-berndt 2005: 54; nichols 1982: 320). A litvánban a depiktívek nemcsak a szubjektumra és a közvetlen tárgyra, hanem más közvetett és távolabbi tárgyakra, valamint határozókra is irányulhatnak. A grammatikai funkciókat a külföldi nyelvészeti hagyomány szerint felosztva elmondható, hogy a litvánban a depiktívek szemantikailag a következőkkel állhatnak kapcsolatban: a) a szubjektummal, pl. : (6) Mindenki meglepetésére Taraila hét nap elteltével szinte élve tért vissza. DLKt12 b) tárgyként, pl. : (7) Márciusban, a tavasz közeledtével ismét megláttam Bilaišį – Perkūnėlį, fáradtan, de vidáman. DLKt 11 A depiktívek alkalmasságát a német nyelvben is így magyarázták (Wunderlich 1997). Hubert Haider (1985) az ilyen eseteket azzal magyarázta, hogy az alanyeset és a tárgyeset strukturális esetek, míg a részes eset lexikai (erről bővebben lásd Müller 2001: 3–4). 12 A példákban a depiktívek ki vannak emelve. A példák forrásait közvetlenül a példa után adjuk meg (a források jegyzéke a cikk végén, az irodalomjegyzékkel együtt található). A forrásmegjelölés nélküli példákat a szerző alkotta, a DLKt hivatkozással rendelkezők a Kaunasi Vytautas Magnus Egyetem mai litván nyelvi korpuszából származnak, míg a valamely internetes oldalra mutató hivatkozással rendelkezők a Google internetes keresőből. ALL_62_63_maketas.indd 132 2011.06.17 08:24:08 Marijampolės apskrities asmenvardinės kilmės agronimų darybos bruožai 133 cikk / articles c) közvetett tárgyakkal, pl.: (8) „Most – mondja Elvidius –, már nem érzek szenvedést, csak kisgyermekkoromban voltak szörnyű depresszióim.” Mostanra ez már nincs meg. Van reményem.” DLKt d) távolabbi objektumokkal, pl. : (9) A szobrász bevallotta, hogy nehéz volt számára egy olyan ember szobrát elkészíteni, akit soha életében nem látott13. DLKt (10) Én válaszoltam, csodálkozva azoknak a gyermekeknek a féktelen kíváncsiságán. (11) …sok növény személyesen ismer engem, ahogyan én is őket; én magam vetettem el vagy ültettem el őket, némelyik magától hajtott ki, és még csecsemőkorukban megismerkedtem velük14... (http://toltikkontaktai.blogas.lt/kvieciu-i-svecius-2.html) e) körülményként, pl. : (12) Vágtában nekilódultam, hogy fussak, és egyetlen lélegzetvétellel a még meleg előszobában találtam magam15. mivel az eset a grammatikai funkciók felismerésének egyik fő formális kritériuma, a depiktívek tárgyalása nem az egyeztetés kiváltójának grammatikai funkciója, hanem a formális kritérium – az egyeztetés kiváltójának és fogadójának esete, valamint alakja – alapján történik (akárcsak például a már említett franc Marušičius, tatjana Marvina és rokas Žauceris (2003) esetében, lásd a 15. jegyzetet). A litván nyelv szabad másodlagos predikatívumainak legnagyobb leírásaiban a depiktíveket szintén az esetük alapján tárgyalják (Valeckienė 1967; ulvydas, szerk., 13 a genitivusnak mint távolabbi tárgynak a kezeléséről lásd holvoet (2009c). 14 A depiktív a prepozíciós szerkezetre utal. 15 Vö. a litván nyelv példáit a szlovén nyelv példáival (Marušič, Marvin, Žaucer 2003: 373–374): subject: Peteri je dal Meti piškote ves polomljeni. ‘Peteri Metának adott néhány teljesen összetört (= hátfájós) kekszet.’ direct object: Peter je dal Meti piškotei vse polomljenei . ’Peter Metának adott néhány teljesen összetört (= szétmorzsolódott) kekszet.’ indirect object: Peter je dal Metii piškote vsej polomljenii . ’Peter teljesen összetört (= hátfájós) kekszet adott Metának.’ dative subject: Budweiser Vidui ugaja pijanemui, ne pa tudi treznemui . ’Péter a kekszeket a kosárba tette_i, mind összetörve_i.’ ’Vidi may like budweiser drunki, but certainly not soberi.’ Locative: Peter je dal piškote v košaricoi vso polomljenoi . genitive: Sliki se je dotaknil še vseh mokrihi . ’még minden teljesen nedves festményt megérintett.’ instrumental: Mučil se je s sekiroi že vso topoi . ’már teljesen tompa fejszével küszködött.’ A horvát nyelv olyan példáit, amelyek alanyt, közvetlen tárgyat, közvetett tárgyat, eszközhatározói tárgyat, helyhatározói körülményt és prepozíciós szerkezetet leíró depiktíveket tartalmaznak, lásd. Ljiljana Šarić (2008: 298). ALL_62_63_maketas.indd 133 2011.06.17 08:24:08 134 VesLaVa ČiŽik-ProkaŠeVa acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII 1976). először a kongruenciaadó esetét követve a szintaktikai (egyeztetett) depiktívek kerülnek tárgyalásra (azok az esetek, amikor a kongruenciaadó és a kongruenciafogadó esete megegyezik), ezt követően pedig a depiktív formája alapján a szemantikai depiktívek (azok az esetek, amikor a depiktív a fő predikátum egyik argumentumára irányul, bizonyos esetekben nemben és / vagy számban egyezik vele, morfoszintaktikailag azonban a fő predikátum azon argumentumától eltérő esetben fejeződik ki, amelyre utal). 1. szintaktikai dePiktyVek 1.1. Nominatívusz Mint már említettük, az egyik leggyakrabban előforduló és számos nyelvben lehetséges depiktív a szabad másodlagos predikatívum, amely a mondat alanyának nominativuszával áll kapcsolatban. A litván nyelvben az alany tipikus formája a főnév vagy névmás nominativusza, tehát az egyeztetés miatt a depiktív is nominativuszt kap. A nominativuszi szabad másodlagos predikatívumokat különböző szófajok fejezik ki: • depiktyvas, išreikštas būdvardžiu, pvz.: (13) 100 g lenmagot fél pohár forrásban lévő vízzel leöntünk, fél órán át állni hagyjuk, majd a megduzzadt magvakat még melegen felrázzuk16... (http://www.ekopasaulis.com/ index.php?cid=591&new_id=833&page_nr=) A nyelvészek a mellékneveket és a melléknévi szerkezeteket olyan csoportként jelölik meg, amely leggyakrabban depiktív másodlagos predikatívumként jelenik meg, más szóval ezek prototipikus depiktívek; fizikai vagy érzelmi állapotot, állapotot, helyzetet, testtartást, pózt, viselkedést fejeznek ki (vö. schultze-berndt, himmelmann 2004: 95–97; himmelmann, schultze-berndt 2005: 8, 57). • depiktyvas, išreikštas dalyviu, pvz.: (14) A vasútállomásról, miután elkísérte Sault, Ignas szomorúan és elgondolkodva tért vissza. A DLKt-beli melléknévi igeneves depiktívumok szintaktikai és szemantikai tulajdonságai megegyeznek a melléknévi és főnévi másodlagos predikatívumokéival (Nichols 1978b: 123–124). A litván nyelvben csak azokat a melléknévi igeneveket tekinthetjük depiktívumoknak, amelyek által kifejezett állapot időben egybeesik a fő predikátum által kifejezett cselekvéssel, míg azokat a melléknévi igeneveket, amelyek 16 meg kell említeni, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor az egyeztető jelző egy főnévi csoport, az egyeztetés célpontja pedig melléknév vagy melléknévi igenév. ilyen esetekben a depiktívum esetben a csoport fő szavával egyezik, nemben és / vagy számban pedig a csoport függő szavával, pl. Dauguma mergaičių išlėkė basos.: A lányok többsége mezítláb szaladt ki. Aš tokį būrį kiaulių nevaliosiu šerti uždarytas (Jablonskis 1911: 467).: Én ilyen disznócsordát bezárva nem fogok etetni (Jablonskis 1911: 467). ALL_62_63_maketas.indd 134 2011.06.17 08:24:08 Marijampolės apskrities asmenvardinės kilmės agronimų darybos bruožai 135straipsniai / articles reiškia antraeilį veiksmą, nesutampantį su pagrindinio predikato reiškiamu veiksmu (leggyakrabban a fő predikátum által kifejezett cselekvésnél korábban bekövetkezettet), pl. Grįžusi namo paslėpiau visus saldumynus.: Hazatérve elrejtettem az összes édességet. Felébredt, amikor meghallotta, hogy valaki bejött a bezáratlan ajtón, és lefeküdt a kanapéra (dLkt), nem depiktívumoknak, hanem körülményeknek predikatyviniais pažyminiais, taigi depiktyvais, nelaiko ir neveikiamųjų esamojo tekintendők (bővebben lásd Valeckienė 1967: 110; sirtautas, grenda 1988: 91). Valeckienė a részes igék alanyesetű alakjait és a félig részes igéket annak alapján tekinti [annak], hogy „szinte mindig nem állapot-, hanem másodlagos cselekvésjelentésük hangsúlyosabb árnyalatával rendelkeznek, amely idő tekintetében egybeesik a mondat fő cselekvésével” (Valeckienė 1967: 111). Néhány mondatot mutatunk be, pl. : Az öreg, meg kiamųjų esamojo laiko dalyvių laikyti depiktyvais iš tikrųjų negalima, nes jais tokiais sem kérve (= bár nem is kérték), leült az ablak melletti padra. Juras elfutott a kerítéstől, hogy megnézze, amint az asszony visítozva csépeli (= visítozik és csépel) az istentelent. bizonyos esetekben a másodlagos cselekvést más személy / személyek hajtják végre. További kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a félig damas labiau reiškia būseną (plg. nuobodžiauti ‚jausti nuobodulį‘, LkŽ), nei antrarészes igék a litván nyelvben depiktívumoknak tekintendők-e. Valeckienė példájában Jurgis Martynaitis a piacon, a disznópiacon, a szekerénél áll, és unalmában szalmát rág; a félig részes ige az unalommal kapcsolatos cselekvést fejezi ki. A külföldi nyelvészek hajlamosak a félhatározói igeneveket depiktívumoknak tekinteni. Például Johanna Nichols (1978a: 330–331) a sidja ‚ülve‘ alakot az On spit sidja ‚ülve alszik‘ mondatban másodlagos predikátumnak tekinti17. A litván nyelvben a félhatározói igeneveket szintén depiktívumoknak lehetne tekinteni több okból: a fő predikátum és a félhatározói igenév alanya azonos, időbeli szempontból a két állapot egybeesik, a félhatározói igenév egyezik a fő predikátum argumentumával, és olyan, az élőlényre jellemző tulajdonságot, állapotot jelöl, amely a fő predikátummal kifejezett esemény idején áll fenn (Schultze-Berndt, Himmelmann 2004: 97–99). • számnévvel kifejezett depiktívum, pl. : (15) Nem akart leereszkedni, és beleegyezni abba, hogy Skinderis elsőként törjön be a titkos szobába. A DLKt-ben az olyan sorszámnevek, mint az első, a második, a negyedik stb., kétségtelenül a fő cselekvés résztvevőjére irányulnak, egyeznek a fő predikátum argumentumával, és az általuk kifejezett tulajdonság a fő cselekvés idején releváns. A latin nyelvben a sorszámnevek egyeznek az általuk jellemzett argumentumokkal, és predikatívumokként kezelik őket. Más nyelvekben, például a németben, a sorszámneveket a predikatívum funkciójában ugyanúgy jelölik, mint a prototipikus funkció-/szerepjelölőket 17 a félhatározói igeneves būti-szerkezetek, például būdamas girtas, vaikas būdamas lehetséges depiktív értelmezéséről lásd Vaičiulytė-Semėnienė (2010). ALL_62_63_maketas.indd 135 2011.06.17 08:24:08 valamint az életszakasz jelentései18 136 Acta Linguistica VesLaVa ČiŽik-ProkaŠeVa Lithuanica LXII–LXIII depiktívumok (Himmelmann, Schultze-Berndt 2005: depiktívumok (a predikatív főnévi 36). nichols (1981: 137–139) kelintinius skaitvardžius ir būdvardį paskutinis laiko kifejezés (angl. predicate nominal) terminusával használatos, pl., Наша команда nas). ji skiria du semantinius tipus: laiko (angl. temporal type) ir erdvės (angl. spatial type) tipus. Laiko tipo depiktyvai nurodo eilę, seką, kuria veiksmo dalyviai įtraukiami į vyksmą, pvz., Люба первая вскочила в кабину ‚Liuba pirmoji įšoko į kabiną‘, o erdvės tipo depiktyvai nurodo poziciją, kurią dalyviai įgauna veiksmo стартовала первой ‚A csapatunk elsőként rajtolt‘. A sorszámneveket depiktívumoknak tekinti (a predikatív / állítmányi jelző, a kiegészítő állítmány, a depiktívum terminusait használja) Valeckienė (1967: 98–99), Kazys Ulvydas (1976: 447, 449–450), Vytautas Ambrazas (1996: 627), Labutis (1998: 250) és Vaičiulytė-Semėnienė (2007b: 124) is. • depiktyvas, išreikštas įvardžiu, pvz.: (16) Igen, mindenkinek kell valahol laknia, de vajon egyedül képes-e szembeszállni az egész babonás világgal? A DLKT-ben az olyan névmásokat, mint a vienas, visas, pats, depiktívumoknak tekintik, mivel egyértelműen jelzik a fő predikátum argumentumára való orientációt, egyeztetve vannak saját egyeztetési hordozóikkal, továbbá azért is, mert szabad módosítók, és a cselekvésbe bevontak mennyiségét fejezik ki (az ilyen depiktívumokról lásd még: savybė aktuali pagrindinio veiksmo metu. Įvardžio depiktyvais nurodomas dalyvių, Himmelmann, Schultze-Berndt 2005: 35; Boeder 2005: 211; Kutscher, Genç 2005: 254–255; McGregor 2005). A névmásokat depiktívumoknak tekinti Valeckienė (1967: 98–99), Ulvydas (1976: 447–448, 450), Ambrazas (1996: 627), Labutis (1998: 250) és Vaičiulytė-Semėnienė (2007b: 124) is. • főnévvel kifejezett depiktívum, pl. : (17) A nagy, szürke sermegába öltözött és fekete fejkendőbe burkolózott nő kilépett az udvarra, ahol még kislányként nőtt fel és szaladgált. (ulvydas, szerk., 1976: 448) Széles körben ismertek a főnevekkel kifejezett depiktívumok is; az ilyen depiktívumok életszakaszt jelölnek, vagy az objektum ideiglenes szerepére, állapotára, helyzetére utalnak (schultze-berndt, himmelmann 2004: 95t; himmelmann, schultze-berndt 2005: 57–58). A depiktívum funkcióját betöltő főneveknek a más grammatikai funkciókat betöltő főnevektől való elkülönítésében grammatikai jelölők segítenek. L. Vaičiulytė-semėnienė véleménye szerint a grammatikai jelölők, a dar és a jau, a depiktívum funkcióját jelzik, és segíthetnek a depik18 eva schultze-berndt és nikolaus P. himmelmannas (2004: 120) a depiktívum jelentéseinek következő hierarchiáját állapították meg: állapot (angl. Condition / State) > mennyiség (angl. Quantity) > együttesség (angl. Concomitance) > összehasonlítás (angl. Comparison) > mód (angl. Manner) > hely (angl. Location) > idő (angl. Time). A depiktívum valamennyi lehetséges jelentéséről lásd: himmelmann, schultze-berndt (2005: 29). ALL_62_63_maketas.indd 136 2011.06.17 08:24:08 Marijampolės apskrities asmenvardinės kilmės agronimų darybos bruožai 143tanulmányok / articles 1.6. A helyhatározói eset Egyes nyelvekben előfordulnak a helyhatározói eset depiktívuszai is, de – akárcsak az eszközhatározói eset esetében – ezt az esetet a depiktívusz többnyire nem a fő predikáció argumentumával való egyeztetés révén nyeri el (az ilyen depiktívuszokra később hozunk példákat). de a nyelvekben lietuvių kalboje, kaip ir, pvz., slovėnų (žr. 15 išnašą) ir kroatų (žr. Šarić 2008: 298) lehetségesek az egyeztetett helyhatározói esetű depiktívuszok is (ilyen eseteket nem említ sem Valeckienė tanulmánya (1967), sem a Lietuvių kalbos gramatika (1976), sem a Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (1996), sem a Lietuvių kalbos enciklopedija (2008)). nagyon kevés fordul elő belőlük, helyhatározói esetű depiktívuszokra csak 5 példát találtunk. Ezek, mint ir anksčiau išvardytais atvejais, išreiškiami įvairiomis kalbos dalimis, pvz.: • depiktyvas, išreikštas būdvardžiu, pvz.: (59) Amikor vágtában elindultam rohanni, és egyetlen lélegzetvétellel a még meleg előszobában találtam magam. • depiktyvas, išreikštas dalyviu, pvz.: (60) A még mindig felbontatlan levélben szörnyű újság rejtőzött. • a kaip-pal kifejezett szerkezettel kifejezett depiktívuszok, pl. : (61) Juk Lietuvoje kaip demokratinėje valstybėje turėtų būti žodžio laisvė . az ilyen egyeztetett depiktívuszokat Vaičiulytė-Semėnienė is említi; a körülményhatározói jelentésű esettel való kapcsolatuk alapján körülményhatározói (adverbiális) depiktívuszoknak nevezi őket (Vaičiulytė-Semėnienė 2007b: 116). a szintaktikai depiktívek eseteinek és alakjainak használati esetei összefoglalva bemutatmi 1 lentelėje. 1. táblázat. szintaktikai depiktívek az egyeztetési fogadó formája a depiktív (egyeztetési fogadó) esete összesen nom. birtokos részes eset acc . utasítás Helyszín melléknév 128 25 28 67 52 255 igenév 104 24 11 81 52 227 számnév 28 2 6 52 43 Névmás 36 9 15 15 1 76 főnév 20 311 18 7 59 mint + főnév 64 9 6 40 6 1 126 mint + melléknév 6 1 2 9 összesen 386 72 78 228 26 5795 ALL_62_63_maketas.indd 143 2011.06.17 08:24:09 144 VesLaVa ČiŽik-ProkaŠeVa acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII 2. Szemantikai depiktívumok A depiktívumok nem mindig egyeztethetők a fő predikáció argumentumának esetével. Az ilyen depiktívumok a tipikus (egyeztetett) depiktívumokhoz hasonlóan a fő predikáció egyik argumentumához kapcsolódnak, morfoszintaktikailag azonban az argumentumétól eltérő esettel jelöltek: főnév és számnév eszközhatározói vagy helyhatározói esetével, igenévvel, elöljárószós vagy főnévi szerkezettel (az eszközhatározói vagy birtokos eset függő szavakkal) fejezhetők ki. Az ilyen predikátumok depiktívumként való kezelését lehetővé tevő további tény, hogy bizonyos esetekben az ilyen depiktívumok a fő predikáció argumentumaival nemben és / vagy számban egyeztethetők (erről később lesz szó). Ha az egyeztetést tágabb értelemben23 fognánk fel, a 2.5. fejezetben leírtak szerint, az ilyen depiktívumokat szintén egyeztetett (szintaktikai) depiktívumoknak tekinthetnénk. Mivel az itt tárgyalt depiktívumok közül nem mindegyik mutat egyeztetést nemben és / vagy számban, e munkában valamennyi olyan depiktívumot, amely a fő predikátum egyik argumentumára irányul, de morfoszintaktikailag a tipikus (egyeztetett) depiktívumétól eltérő módon, vagyis nem egyeztetéssel (szűkebb értelemben) fejeződik ki, szemantikai depiktívumnak24 nevezzük. Ezenkívül az ilyen predikátumok jelentősen kiegészítik a fő predikációt, és a szükséges predikátumoktól eltérően elhagyhatók, ami arra ösztönöz, hogy szabad predikátumoknak25 tekintsük őket. 2.1. A főnév eszközhatározói esetével kifejezett, más esettel rendelkező egyeztetési kiváltóhoz (rendszerint – amint az összegyűjtött példák mutatják – a mondat alanyához) kapcsolódó predikátumokat mind a külföldi, mind a legújabb litván nyelvészeti munkák depiktívumoknak tekintik, vö. : (62) 1976-ban a férjéhez költözött az Egyesült Államokba, és csatlakozott a bostoni litván együtteshez. Egy biztosítótársaságnál dolgozik számítógépes programozóként. Két fiút nevel. DLKt (63) Tizenkét fiú nappal fekete hollóként szaladgált, éjjel pedig emberként élt egy hegyben. (balkevičius 1963: 109) (64) Nem szabadna hiányt szenvedniük a munkához szükséges segítőkben. Egyedül vagy csoportosan jöttél, keményen dolgoztál, beírtad magad a Belvedere újjáépítési könyvébe, és... a mielőbbi viszontlátásra. (dLkt) 23 vö. még himmelmann és schultze-berndt állításával: „az egyeztetés, ahogyan általában értelmezik, a nem, a szám és / vagy az eset kategóriáit foglalja magában“ (himmelmann, schultze-berndt 2005: 62). 25 Holvoet és 24 Šį terminą Vaičiulytė-semėnienė vartoja tik antriniams predikatyvams, išreikštiems daiktavardinėmis ar prielinksninėmis konstrukcijomis, įvardyti (Vaičiulytė-semėnienė 2007b: 116). Mikulskas rámutatnak, hogy bizonyos esetekben a depiktívum elhagyása után a mondat csak jelentős fenntartásokkal tekinthető befejezettnek, mivel a mondatok szórendje „az eredeti mondatokétól eltérő aktuális tagolást tükröz” (Holvoet, Mikulskas a: 3). Valójában annak meghatározásakor, hogy a depiktívum szabad vagy kötelező-e, azt vették figyelembe, hogy a mondat a depiktívum elhagyása után szerkezetét és jelentését tekintve teljes értékű és szabályos marad-e, vagy sem. Vö. Nichols (1981: 17): „a nem kormányzott predikatív nominálisok eltávolítása hatással van a kommunikatív struktúrára és a jelentés teljességére, de nem teszi a szerkezetet nyelvtanilag helytelenné“. ALL_62_63_maketas.indd 144 2011.06.17 08:24:09 Marijampolės apskrities asmenvardinės kilmės agronimų darybos bruožai 145straipsniai / articles A programuotoja, juodvarniais, žmonėmis, būriu predikátumokat depiktívumoknak tekintené mind Nichols (1978b: 122), mind Schultze-Berndt és Himmelmann (2004: 87–88), mind Winfried Boeder (2005: 203), mind Vaičiulytė-Semėnienė (2007b: 117), mind Holvoet és Mikulskas (b: 4–5; Holvoet 2008: 126)26. Vaičiulytė-Semėnienė rámutat, hogy „az egyeztetett eset és / vagy az eszközhatározói eset használata formális jelzője annak, hogy a mondatban módosítóként szereplő főnév depiktívum lehet” (Vaičiulytė-Semėnienė 2007b: 117). Nichols az eszközhatározói esetet szintén az orosz nyelv másodlagos predikátumainak jelölésére szolgáló különleges eszközként emeli ki (lásd Nichols 1978b, 1981). Holvoet szerint „a lexikai korlátozások ellenére sem látható ok arra, hogy az ilyen eszközhatározói esetű alakokat az igék által irányított kötelező predikátumoknak ismerjük el: noha egyes igékkel ez az eszközhatározói eset rendszeresen használatos, az igék nem követelik meg” (Holvoet, Tamulionienė 2005: 135). Ezenkívül más nyelvekben is megfigyelhetők tendenciák a főnév másodlagos predikátumainak megjelölésére; hogy a másodlagos predikátumhoz egyeztetett vagy nem egyeztetett esetet választanak-e, szemantikai, nem pedig szintaktikai kérdés27 (erről a žymėti įnagininku. nichols (1978b: 124) mano, kad faktorius, nulemiantis, ar kérdésről lásd még Filip 2001: 3–4). az orosz nyelvben28 a kongruenciát / inkongruenciát befolyásolni képes következő tényezőket jelöli meg: az ige ideje és aspektusa, hogy az ige állító vagy tagadó, a szórend, a nem, az a szófaj, amellyel a másodlagos predikatívum kifejeződik, valamint annak a fő argumentumnak a ragja, amellyel a predikatívum kapcsolatban áll (az instrumentálissal jelölt depiktívekről lásd még: schultze-berndt, himmelmann 2004: 87–88; himmelmann, schultze-berndt 2005: 64–65; Vaičiulytė-semėnienė 2007b: 121; heringa 2009: különböző funkciók ellátását vagy rábízását jelentő: pl. Mano vyras dirba dak26 Valeckienė, ulvydas és ambrazas által megadott definíciókból és példákból az a feltevés adódik, hogy a szerzők predikatív jelzőknek – következésképpen 3–4 ir ten nurodytą literatūrą). tokie depiktyvai randami ne tik su predikatais, depiktíveknek – csak a strukturálisan szükséges függő szóval rendelkező instrumentálissal kifejezett predikatívumokat tekintik (lásd: Valeckienė 1967: 100; ulvydas, szerk., 1976: 451; ambrazas, szerk., 1996: 490, 627). nem világos, hogy véleményük szerint hogyan kellene értelmezni egy függő szavak nélküli, önálló instrumentálist. 27 „az egyeztető és a nem egyeztető eset közötti választást meghatározó tényezők finomak, és elsősorban szemantikai, nem pedig szintaktikai jellegűek“ (Nichols 1978b: 124); „copredicates may or may not be morphologically dependent on the controller (a word is morphologically dependent on another if it takes its morphological form from the latter by government or agreement), depending and the morphological nature of the copredicate itself“ (nichols 1978a: 331). gerdas hentschelis (2005) nustatė predikatyvų hierarchiją – pir min is (d a i k t a v a r d ž i o ) p r e d i k a t y v a s < a n t r i n i s p r e d i k a t y v a s (< d e p i k t y v a s < k o m p l e m e n t a s ) – pagal kurią, kuo dešiniau hierarchijoje skiriamas predikatyvas, tuo dažnesnis daiktavardžio įnagininkas. daugiau žr. Vaičiulytė-semėnienė (2007a). on language typology 28 az orosz nyelvben a névszói másodlagos predikatívumok instrumentális esetben állnak, vagy egyeztetve vannak az egyeztetési vezérszóval. ALL_62_63_maketas.indd 145 2011.06.17 08:24:09 146 acta Linguistica VesLaVa ČiŽik-ProkaŠeVa Lithuanica LXII–LXIII taru29, de rendelkezhetnek a depiktív jelentések egyik legprototipikusabbikával is: életszakasz (a (65) mondat), funkció, szerep (a (62), (68) mondatok), mennyiség, kollektivitás (a (64) mondat), eloszlás (a (66) mondat), valamint bizonyos állapot (a (67) mondat)30. Az instrumentális depiktívek kapcsolódhatnak az alanyhoz, valamint a részes és tárgyesetű objektumokhoz, pl. : • depiktyvas apibūdina subjektą: (65) A pásztorlány a vályúban fekvőhellyel elégedett meg. (Šukys 1998: 235) (66) Az elsősök párokban mennek. (fordítás innen: himmelmann, schultze-berndt 2005: 35)31 • a depiktívus a részes esetű objektumot jellemzi: (67) Nehéz Moszkvában agglegényként élni. • depiktyvas apibūdina galininko objektą: (68) Az igazgató a szeretőjét titkárnőként alkalmazta. (holvoet, Mikulskas b: 4) az ilyen depiktívusok mindig a fő predikátum argumentumával egyeztetve állnak számban, és leggyakrabban nemben is. 2.2. A helyhatározói eset szintén a depiktívusok egyik jelölőjeként ismert (lásd: schultzeberndt, himmelmann 2004: 88–90, 115–117; himmelmann, schultze-berndt 2005: 38–39). A helyhatározói esetű depiktívusok nem az egész szituáció helyét jellemzik, mint a körülményhatározók esetében, hanem a fő predikáció egyik argumentumának állapotát fejezik ki, pl. a Virėjas paruošė viščiuką saldžiarūgščiame padaže mondatban a viščiuko állapotát jelölik, és nem azt mondják ki, hogy maga a cselekvés a szószban megy végbe (további részletekért lásd: himmelmann, schultze-berndt 2005: 38–39, 65; Šarić 2008: 322). Az ilyen predikátumokat Valeckienė tanulmányában (1967: 100–101) és a Lietuvių kalbos gramatika című munkában (ulvydas, szerk., 1976: 451–452) szintén predikatív jelzőknek, vagyis depiktíveknek tekintik, a Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (1996) és a Lietuvių kalbos enciklopedija (2008) azonban nem említi őket. A helyhatározói eset depiktívjei fejezhetik ki az állapot prototipikus jelentését (a (69), (71) mondatok), a mennyiség jelentését (a (70), (72) mondatok), valamint az életszakasz jelentését (a (73) mondat). 29 Vaičiulytė-semėnienė (2007a: 86) hajlik arra, hogy a funkcionálás jelentésű igékkel használt eszközhatározói esetű formákat ezen igék komplementumainak, vagyis kötelező predikátumoknak tekintse. Mikulskas (2007: 126, 130) is egyetértett vele. Később azt javasolták, hogy az ilyen predikátumokat a szabad és a kötelező másodlagos predikátumok közötti átmeneti kategóriának tekintsék (holvoet, Mikulskas b: 5). A szerző hajlik arra, hogy ezeket a predikátumokat szabad predikátumoknak tekintse, mivel elhagyásuk esetén a mondatok nem válnak helytelenné és értelmetlenné (lásd még a 25. lábjegyzetet), a mondatban használt predikátum pedig kiegészíti és sakinio su veiksmažodžiu dirba, pateikto vienoje dLkt dalyje, tik keturiuose sakiniuose buvo pavarpontosítja a mondat fő gondolatát (vö. azt a tényt, hogy az 521 totas eszközhatározói esetű predikátumból). 30 depiktyvų reikšmių hierarchija pateikta 2.1 skyriuje, 18 išnašoje. 31 A mennyiség eloszlását kifejező (angl. distributivity) adjunktusokat szintén depiktíveknek tekintik (lásd himmelmann, schultze-berndt 2005: 35; kutscher, genç 2005: 254; Vaičiulytė-semėnienė 2007b: 124–125). ALL_62_63_maketas.indd 146 2011.06.17 08:24:09 Marijampolės apskrities asmenvardinės kilmės agronimų darybos bruožai 147tanulmányok / articles (69) A fa félelemben áll (vö. megijedve) reggelig. (Šukys 1998: 312) (70) Öten tértek vissza az országúton. (ambrazas, szerk., 1996: 423)32 A helyhatározói depiktívek összefügghetnek az alannyal, a részes és tárgyesetű tárgyakkal, valamint a prepozíciós szerkezettel, pl. : • depiktyvas apibūdina subjektą: (71) Monika forróságban ébredt fel, nagy erőfeszítéssel kiszabadulva az álomból, és férje keresésére indult. (ulvydas, szerk., 1976: 452) • a depiktív a részes esetű alanyt jellemzi: (72) – Ketten, hárman vagy öten is élhetünk egy rakásban, és a ház üres lesz – mondja Danielius. DLKt • depiktyvas apibūdina galininko objektą: (73) Az idealista világnézet kialakulásához nagyban hozzájárultak a tanárok, az osztálytársak, egyszóval azok, akik fiatalkoromban körülvettek (vö. fiatal)33. DKLt • a depiktívus egy elöljárós szerkezetet jellemez: (74) A szemek a napfényben fürdő hegyeket nézik, és nem tudnak betelni velük. (Šukys 1998: 320) 2.3. E szemantikai depiktívusok közé sorolhatók a félig igenevekkel kifejezett predikatívumok is. Jonas Jablonskis és Jonas Balkevičius a félig igeneves predikatívumokat együtt tárgyalja az egyeztetett tárgyés birtokos esetű predikatívumokkal, és összetett bővítményeknek tekinti őket (lásd Jablonskis 1911: 472–474; Balkevičius 1963: 193–195). Valeckienė (1967: 114–115) az ilyen predikatívumokat a predikatív jelzők használatának külön eseteként tekinti34. V. Labutis ezeket összefoglaló bővítményeknek tekinti, és ezt írja: „vannak olyan összetett bővítmények, amelyek másodlagos predikatív központot alkotnak. az ilyen összetett tárgyat elsősorban birtokos vagy tárgyesetű, határozói igenévvel vagy annak pozíciójában használt, cselekvő igenévvel álló elem alkotja” (Labutis 1994 ii: 57–58, 1998: 276–277). 32 A penkiese számnév depiktívumként való értelmezését több tény is lehetővé teszi: először is, a számnév a fő predikátum argumentumára (az jie alanyra), nem pedig az eseményre (grįžo) irányul; másodszor, időbeli szempontból a depiktívummal kifejezett állapot egybeesik a fő predikátummal kifejezett cselekvéssel; harmadszor, a számnevet az ige nem követeli meg, vagyis nem kötelező; negyedszer, a számnév az alannyal nem alkot főnévi csoportot; ötödször, a valódi depiktívumokra jellemző parafrázis: Jie grįžo plentu és Jie buvo penkiese; hatodszor, a számnév helye a mondatban. A depiktív számnevekről lásd még Schultze-Berndt, Himmelmann; a mane névmás a sajátosságát jelöli: supo mane, kai aš buvau jaunas . 34 ilyen esetet sem a 2004: 108t; boeder 2005: 212; Mcgregor 2005: 178–196; Šarić 2008: 320–321. 33 Šiame sakinyje jaunystėje nėra veiksmažodžio supo reikalaujamas argumentas. Šis vietininkas apibūdina Lietuvių kalbos gramatika (1976), sem a Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (1996), sem a Lietuvių kalbos enciklopedija (2008) nem említ. ALL_62_63_maketas.indd 147 2011.06.17 08:24:09 148 acta Linguistica VesLaVa ČiŽik-ProkaŠeVa Lithuanica LXII–LXIII E kiegészítő összetevők összesített típusaihoz V. Labutis javasolja hozzárendelni „az összes olyan kiegészítő összetevőt is, amelyek kettős kapcsolatú melléknévi szavakat tartalmaznak”, azaz a kettős esetű szerkezeteket. mivel a cikk szerzője valamennyi említett esetet depiktívnak tekinti, a melléknévi igenevekkel kifejezett viai yra nebūtini, veiksmažodžio nereikalaujami, kad jais nurodoma daikto, būtybės būsena vyksta tuo pat metu, kaip ir pagrindinis veiksmas, kad jie yra orientuoti į predikatívumokat is hajlik a depiktívek közé sorolni. az, hogy a melléknévi igenév a (derinamuosius) antrinius predikatyvus. be to, jiems būdinga prototipiškiausia főpredikátum argumentumát, a mellékneveknek a depiktívek tipikus szintaktikai állapotjelentéséhez való hasonlóságát mutatja. Az ilyen típusú depiktívek leggyakrabban tárgyesetű és birtokos esetű objektumokhoz kapcsolódnak, de az alanyra is utalhatnak, pl. : • depiktyvas apibūdina subjektą: (75) Távol, valahol a tenger másik partján, egy nagyobb hajó látható elhaladni. (ulvydas, szerk., 1971: 395) • a depiktívus a birtokos esetű tárgyat jellemzi: (76) Senki sem látta őt meghalni (vö. haldoklót). (Šukys 1998: 120) • depiktyvas apibūdina galininko objektą: (77) Meglátta, hogy egy kis fény pislákol (vö. pislákolót). (Labutis 1998: 277) (78) Amikor észrevettem, hogy az óra éppen teljesen alkalmatlan időben ütött (vö. ütőt), nevetés fogott el. (ulvydas, szerk., 1971: 392) 2.4. Azok a predikatívumok, amelyeket főnévi (a függő szavakkal álló eszközhatározós vagy birtokos esetű) vagy elöljárós szerkezetek alkotnak, Valeckienė szerint szintén predikatív jelzőknek, tehát depiktíveknek tekintendők (lásd Valeckienė 1967: 100–101)35. A litván nyelv grammatikáiban az ilyen predikatívumokat a nemde35 Valeckienė rámutat, hogy vannak olyan predikatív jelzők, amelyeket főnévi és elöljárós szerkezetek fejeznek ki, és „az alany névszói alanyesetével nem kapcsolódnak össze, és nem állapotot jelölnek, hanem csak azt mutatják, hogyan megy végbe az állítmány cselekvése” (Valeckienė 1967: 112–113). Valeckienė azt javasolja, hogy körülményekként kezeljük őket. A következő példákat hozza: Sprandą savajam nusuksiu, tepareina tik be arklio. Parėjo Džiugas namo tuščiomis rankomis, visą savo dienos triūsą vokietukui atidavęs. úgy tűnik, hogy mindkét esetben a vizsgált szerkezeteket depiktívnek kell tekinteni, mivel inkább a mondatok alanyaival állnak kapcsolatban, mint az igékkel. Az első esetben a predikatívum nem a hazatérés módját jellemzi, hanem azt jelzi, mi fog történni, ha a férfi egyedül, ló nélkül tér haza. a második esetben azt jelzi, hogy Džiugas hazatért, és ezenfelül semmije sem volt. Vö. Boeder példájával, amelyben az üres kézzel konstrukció egy egyeztető jelzővel kombinálódik, és depiktívnek tekintik: Tkvenistana pativsacem kac-s xel-cariel-s ver gavistumreb ‚nem engedhetek el egy olyan tiszteletre méltó embert, mint te, vendéglátás nélkül (üres kézzel)‘ (boeder 2005: 203), valamint a Col-švil-ian-ad movida ‚a feleségével és gyermekeivel jött‘ mondattal (boeder 2005: 222), amelyben a feleségével és gyermekeivel konstrukciót szintén a társas jelentésű depiktív konstrukciójának tekintik (lásd még schultze-berndt, himmelmann 2004: 110–111; himmelmann, schultze-berndt 2005: 36–37). ALL_62_63_maketas.indd 148 2011.06.17 08:24:10 Marijampolės apskrities asmenvardinės kilmės agronimų darybos bruožai 149tanulmányok / articles a predikatív / állítmányi értelmező jelzőknek (lásd ulvydas, szerk., 1976: 451–454; ambrazas, szerk., 1996: 490–491)36. Labutis (1994 ii: 41-42) az alany főnévi konstrukcióit másodlagos állítmánynak tekinti. Vaičiulytė-semėnienė (2007b: 116) szemantikai depiktíveknek nevezi őket, holvoet és Mikulskas viszont nem tekinti ezeket a predikátumokat depiktívnek. Az ilyen kapcsolatokra az orientált körülmény elnevezést javasolják, mivel orientációjuk csak szemantikailag, nem pedig morfoszintaktikailag nyilvánul meg (holvoet, Mikulskas b: 3–4). Az egyet nem értést velük több tény is indokolja: először is e konstrukciók jelentése, másodszor a bennük olykor megfigyelhető számbeli egyeztetés, harmadszor pedig a fő predikátum argumentumára irányuló, már említett orientáció. Például a Jau viena bonka stovėjo aplupta galva ir ištrauktu kamščiu (Valeckienė 1967: 100) mondatban nyilvánvaló, hogy az aplupta galva ir ištrauktu kamščiu konstrukciók a mondat alanyát, a bonka szót jelölik, és nem az állás módjára utalnak. Ha ennek a mondatnak az alanyát egyes számú formáról többes számú formára változtatnánk, akkor a főnévi szerkezeteket is többes számban kellene használni: Már két üveg áll lefosztott fejjel és kihúzott dugóval. A főnévi szerkezet alanyra irányulása ebben a mondatban nyilvánvaló, vagyis az ilyen típusú szerkezetek depiktívumoknak tekintendők. A számbeli egyeztetéshez vö. még: (79) Furcsán nézel ki ezzel a szakállal (vö. borotválatlanul). / Furcsán néznek ki ezekkel a szakállakkal. (80) Aztán ismét nehezen felkelt, bevánszorgott a fürdőszobába, ahonnan kigombolt köntösben tért vissza. DLKt / A betegek aztán nehezen felkeltek, bevánszorogtak a fürdőszobába, ahonnan kigombolt köntösökben tértek vissza. (81) Sokan összetört szívvel tértek haza. (Boeder 2005: 207 fordítása) / A fiú összetört szívvel tért haza . Az ilyen szerkezetek érzelmi vagy pszichés állapotot (a (81), (82), (88) mondatok), megjelenést (a (80), (83), (84), (85), (86) mondatok), barátságosságot / barátságtalanságot (a (89), (87) mondatok) jelenthetnek. Ezeket a szerkezeteket külföldi nyelvészek is depiktívumoknak tekintik, például nichols (1978a: 330); Müller (2001: 2); Schultze-Berndt, Himmelmann (2004: 89–90); enfield (2005: 387, 389); boeder (2005: 220–223); Šarić (2008: 321–322). Ezek a depiktívumok különböző formájúak lehetnek, és az alannyal, a birtokos és a tárgyko objektais: • depiktyvas apibūdina subjektą, konstrukcija išreikšta kilmininko linksniu: (82) A gyerekekkel töltött idő után mindig jókedvűen tér haza (vö. vidáman). • a depiktívum az alanyt jellemzi, a szerkezet eszközhatározói esetben fejeződik ki: (83) Az ágy alól a fiút meztelenül, összekötözött kézzel és lábbal (vö. megkötözötten), rongyokkal betömött szájjal húzták ki. A DLTK 36 A Litván nyelv enciklopédiájában (2008) (a fejezetet Ambrazas írta) az elöljárós szerkezeteket nem tekintik egyeztetetlen állítmányi jelzőknek (Morkūnas, szerk., Ambrazas, szerk., 2008: 536–537). ALL_62_63_maketas.indd 149 2011.06.17 08:24:10 150 acta Linguistica VesLaVa ČiŽik-ProkaŠeVa Lithuanica LXII–LXIII • depiktyvas apibūdina subjektą, konstrukcija išreikšta prielinksnine konstrukcija: (84) Ji be akinių (plg. besišypsanti) atrodo jaunesnė. • a depiktívum a tárgyesetű objektumot jellemzi, a szerkezet birtokos esetben fejeződik ki: (85) Amikor közeli és távoli múltunkra egyaránt tekintünk, itt is, ott is hozzánk hasonló embereket látunk, vagy másképpen mondva, ott saját magunkat látjuk, csak kissé más alakban (vö. megváltozottként). (Ulvy​​das, szerk., 1976: 452) • a depiktívusz a tárgyesetű tárgyat jellemzi, a konstrukció eszközhatározói esetben kifejezve: (86) Monika gyakran sírva, feldagadt szem alatti részekkel találta Kaziukast. (Valeckienė 1967: 100) • a depiktívusz a tárgyesetű tárgyat jellemzi, a konstrukció elöljárós szerkezettel kifejezve: (87) Akkoriban mindenki vaj nélkül ette a kenyeret (vö. egyet). (ambrazas, red., 1996: 627) (88) Rémisztően félt, hogy az anyját eszméletlenül viszik el (vö. elájultat), hogy... Mi van, ha anya meghal? DLKt • depiktyvas apibūdina kilmininko objektą, konstrukcija išreikšta prielinksnine konstrukció: (89) Juras nem hagyta el őt a gyerekkel – öt gyerekkel sem fogja elhagyni. (Valeckienė 1967: 100) A szemantikai depiktívek eseteinek és formáinak összesített használati eseteit a 2. táblázat mutatja be. 2. TÁBLÁZAT. szemantikai depiktívek a depiktív formája / konstrukciója az főnév-állománya linksnis (egyeztetési címzett) esete / egyeztetés címzettjének teljes instr. Loc. Névutós főnév konstr. Elöljárószó melléknévi igenév szerkezet főnév számnév birtokos eset, eszközhatározói eset, birtokos eset, tárgyeset eszközhatározói eset alanyeset 22 26 32 2 29 12 317 116 birt. 20 1 21 rész. 2 2 4 tárgyeset Összesen 3 633 2 8 3 55 27 34 355 4 37 12 321 eset alapján megállapítható, hogy a depiktívumokat leggyakrabban alanyesettel (386 példa), valamivel ritkábban tárgyesettel (231 példa), még ritkábban eszközhatározói esettel (111 példa), legritkábban pedig más esetekkel fejezik ki: birtokos esettel (88 példa), részes esettel (78 példa), valamint igenevekkel (55 példa). Így a depiktívumok formáinak következő 37 41 36 196 ALL_62_63_maketas.indd 150 2011.06.17 08:24:10 Marijampolės apskrities asmenvardinės kilmės agronimų darybos bruožai 151straipsniai / articles 3 . KÖVETKEZTETÉSEK a 991 összegyűjtött depiktív másodlagos predikátum példája közül 795 szintaktikai depiktívum, 196 pedig szemantikai depiktívum. Vagyis a litván nyelvben leginkább tipikus szintaktikai (egyeztetett) másodlagos predikátumokat használnak (lásd az 1. táblázatot). Az esettel való egyeztetés a depiktívumok ir 2 lenteles). kifejezésének tipikus módja, de nem szükséges feltétel, mivel vannak olyan másodlagos predikációs esetek is, amelyek kifejezése nem egyeztetett. mind a szintaktikai, mind a szemantikai depiktívumok esetében a legfontosabb a szubjektummal, az objektummal vagy a körülménnyel fennálló szemantikai kapcsolatuk (más szóval a referenssel, vagyis azzal, amit jellemeznek – az igével vagy nederinimas linksniu su veiksmažodžio argumentu, kas visų pirma priklauso nuo annak argumentumával fennálló konceptuális kapcsolat), nem pedig a depiktívum egyeztetése vagy szemantikája. hierarchiáját kapjuk: a l a n y e s e t > t á r g y e s e t > e s z k ö z h a t á r o z ó i e s e t > b i r t o k o s e s e t > r é s z e s e s e t > i g e n e v e k > h e l y h a t á r o z ó i e s e t . Vagyis a depiktívum legvalószínűbb formái az alany-, a tárgyvagy az eszközhatározói eset, a legkevésbé vyzdžiai) bei vietininku (42 pavyzdžiai). gali būti išreikšti ir belinksne forma – valószínű pedig a helyhatározói eset. (lásd a 3. táblázatot). Érdekes a depiktívumok szófajok szerinti kifejezése is. A legtöbb példát melléknevekkel (255 példa) és melléknévi igenevekkel (227 példa) kifejezett depiktívumokkal gyűjtötték, valamivel kevesebbet – a mint + főnév / melléknév szerkezettel (135 példa) és önálló főnevekkel (120 példa) kifejezett depiktívumokkal, még kevesebbet – névmásokkal (76 példa) és határozói igenevekkel (55 példa) kifejezettekkel, a legkevesebbet pedig – számnevekkel (46 példa), főnévi szerkezetekkel (41 példa) és elöljárós szerkezetekkel (36 példa) kifejezettekkel. a szófajok következő hierarchiája állítható fel: m e l l é k n é v > melléknévi igenév > m i n t + főnév / m e l l é k n é v > f ő n é v > n é v m á s > h a t á r o z ó i i g e n é v > s z á m n é v > f ő n é v i s z e r k e z e t > e l ö l j á r ó s s z e r k e z e t . Vagyis a litván nyelvben a depiktívumokat leggyakrabban nemcsak melléknevek és melléknévi igenevek, hanem főnevek és a mint + főnév szerkezet is fejezi ki. A litván nyelv abban különbözik sok nyelvtől, hogy benne szabad, nem eredményjelölő másodlagos predikatívumokat (depiktívumokat) használnak, amelyeket nemcsak különféle szófajok (melléknevek, melléknévi igenevek, számnevek, névmások, főnevek, határozói igenevek), hanem különféle esetek is kifejezhetnek (nominativus, genitivus, ALL_62_63_maketas.indd 151 2011.06.17 08:24:10 152 acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII esetés helyhatározóragos), valamint VesLaVa ČiŽik-ProkaŠeVa szerkezetekkel (főnévi, elöljárós és kaip + 2. szintaktikai depiktívumoknak csak az olyan, kaip-pal alkotott főnévi vagy melléknévi szerkezetek tekintendők, daiktavardis / būdvardis). skirtingai nuo ankstesnių darbų, kuriuose daugiau ar mažiau aptartas depiktyvų žymėjimas, nustatyta, kad: 1. sintaksiniai (derinamieji) depiktyvai, nors ir retai, bet gali būti įnagininko ir vietininko linksnių formos (žr. skyrius 2.5, 2.6); amelyek nem fejeznek ki összehasonlítást; 3. valamennyi eset szintaktikai depiktívumai különböző szófajokkal fejezhetők ki (melléknevekkel, igenevekkel, számnevekkel, névmásokkal, főnevekkel; lásd a 2. fejezetet és az 1. táblázatot); 4. semantiniais depiktyvais laikytinos ne tik daiktavardinės (įnagininko ar kildativus, accusativus, függő szóval álló instrumentalis), továbbá elöljárós szerkezetek, önálló instrumentalis vagy locativus (az esetben nem egyezik a fő predikátum azon argumentumával, amelyre vonatkozik) és határozói igenevek (lásd a 3. fejezetet); 5. a szemantikai depiktívumokat leggyakrabban főnevek és határozói igenevek, valamivel ritkábban pedig főnévi és elöljárós szerkezetek fejezik ki; lehet 3. táblázat. az būti išreikšti ir skaitvardžiais (žr. 3 skyrių ir 2 lentelę). egyeztetési érzékelők és vevők esetei, valamint az egyeztetési vevő formái az egyeztetési vevő formája / esete szerkezet nom. gen. dat. acc . instr. Loc. Határozói igenév Összesen nom. gen. dat. acc . instr. Loc. gen. instr. gen. acc . instr. kaip + főnév főnévi / melléknév tárgyeset szerk. Elöljárószó szerk. a beállító érzékelő ragozása, névszói 315 22 29 2 71 2 29 12 317 502 birt. 63 20 9 1 93 rész. 72 2 2 6 82 acc . 186 3633 42 2 8 3283 instr. 20 6 26 Loc. 4 1 5 Összesen 315 63 72 186 47 41 55 71 9 6 42 6 1 4 37 12 321 991 135 41 36 ALL_62_63_maketas.indd 152 2011.06.17 08:24:10