OLAJOS TÍMEA
A ehe ség
egyes szocio-emocionális
jellemzőinek izsgála a
a Dab owski- éle
Fejlődési Po enciál
ük ében
izsgála a a Dab owski- éle Fejlődési Po enciál ük ében
Olajos Tímea A ehe ség egyes szocio-emocionális jellemzőinek
ISBN 978-963-615-190-4
OLAJOS TÍMEA
A ehe ség egyes szocio-emocionális jellemzőinek izsgála a
a Dab owski- éle Fejlődési Po enciál ük ében
© Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen • Uni e si y P ess,
beleé e az egye emi hálóza on belüli elek onikus e jesz és jogá is
ISBN 978-963-615-190-4 (p in )
ISBN 978-963-615-191-1 (pd )
Kiad a: a Deb eceni Egye emi Kiadó, az 1795-ben alapí o
Magya Köny kiadók és Köny e jesz ők Egyesülésének a agja
dup ess.unideb.hu
Felelős kiadó: Ka ácsony Gyöngyi
Készül a Deb eceni Egye emi Kiadó nyomdájában, 2024-ben
DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
Lek o ál a:
DR. HABIL. SZABÓ ÉVA
DR. HABIL. RÉVÉSZ GYÖRGY
OLAJOS TÍMEA
A ehe ség
egyes szocio-emocionális
jellemzőinek izsgála a
a Dab owski- éle
Fejlődési Po enciál
ük ében
2024
Deb eceni Egye emi Kiadó
Deb ecen Uni e si y P ess
4
TARTALOMJEGYZÉK
Ta alomjegyzék .................................................. 4
Be eze és ....................................................... 9
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE ...............................11
1.1. TEHETSÉGPSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSOK ...............13
1.1.1. A ehe ség ogalom koncep uális ál ozásai .............13
1.1.2. Tehe ség ejlődési modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
1.1.3. A ehe ség ejlődési olyama jellemzői .................34
1.1.4. A elnő ko i ehe ség jellemzői ........................38
1.1.5. A ehe séges személyek sajá os szocio-emocionális
onásai ..............................................43
1.1.6. A úlinge lékenység és sze epe Dab owski ejlődési
elméle ében ..........................................48
1.2. A PEREFEKCIONIZMUS ....................................54
1.2.1. A pe ekcionizmus ogalma, szemléle i ál ozásai .......55
1.2.2. A pe ekcionizmus o ásai ............................63
1.2.3. A pe ekcionizmus éle eze és e gyako ol ha ásai ......66
1.2.4. A ehe ség és pe ekcionizmus in apszichés
kapcsolódási pon jai .................................. 71
1.3. A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT .....................................72
1.3.1. A szubjek í jóllé ogalma, kapcsola a
az éle elégede séggel.................................72
1.3.2. A szubjek í jóllé e be olyásoló ényezők ..............81
1.3.3. Szubjek í jóllé és pe ekcionizmus....................83
1.3.4. Tehe ség, pe ekcionizmus és szubjek í jóllé ...........86
II. VIZSGÁLATI RÉSZ ............................................89
1.1. A VIZSGÁLAT BEMUTATÁSA...............................91
1.1.1. A izsgála elméle i kon ex usa........................91
1.1.2. Téma el e és, a izsgála célki űzései ..................93
1.1.3. A izsgála mene ének bemu a ása ....................96
1.1.4. A izsgála so án alkalmazo eszközök bemu a ása.....99
1.1.5. Hipo ézisek .........................................104

5
1.2. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA.................109
1.2.1. A min a leí ó jellemzői ...............................109
1.2.2. Leí ó s a isz ika .....................................113
1.2.3. Az O e exci abili y-II. (Falk és m sai, 2016) ké dőí
alidálása...........................................118
1.2.4. A ál ozók köz i különbségek e ona kozó
hipo ézisek e edményei ..............................129
1.2.5. A ál ozók együ já ásá a ona kozó hipo ézisek
e edményei..........................................166
1.2.6. A pe ekcionizmus klasz e ek sze in képze
csopo jai a ona kozó hipo ézisek e edményei ........178
1.2.7. A úlinge lékenység klasz e ek sze in képze
csopo jai a ona kozó hipo ézisek e edményei ........197
1.3. MEGBESZÉLÉS............................................213
1.4. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................242
III. FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................247
IV. ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK ...............................269
V. MELLÉKLETEK ...............................................277
1.1. Ku a ási dokumen umok...................................279
1.2. S a isz ikai mellékle ek....................................295
„Sok an, mi csodála os,
De az embe nél nincs semmi csodála osabb.”
Szophoklész
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
15
1. áb a. Az akcio óp modell össze e ői Ziegle alapján
(Balogh és Ré ész, 2020, 69. o.)
E onula hoz illeszked e a ejlődéssel kapcsola ban elméle alko ói oldal-
ól az ez ed o duló u án ól o ábbi há om endencia agadha ó meg:
• A ejlődési di e zi ás és a ehe ség melle ennálló
ese leges de ici ek el ogadása
A ehe ség ogalom kiszélesedése a ha ó ényezők egy e ki inomul-
abb leí ása melle el eze a p oblémamen es „jól ésül ” ehe ség-
kép ől (Gya ma hy, 2013a) az e ősségek és gyengeségek speciális
min áza á mu a ó, azaz a kiemelkedő képességei melle külön-
böző in ape szonális e üle eken de ici ekkel endelkező „ké sze e-
sen ki é eles”-séghez (Ha ma iné Olajos, 2014). Ez az jelen i, hogy
ma má egyál alán nem homogén, p oblémamen es csopo kén
gondolunk a ehe séges személyek e. A ehe ség ejlődés sokszínű-
ségé a különböző ejlődési al e na í ák lé é („ ejlődési di e zi-
ás”) ámasz ják alá az ideg udományok e üle é ől é kező ku a ási
e edmények is, melyek az ideg endsze ugalmasságá (neu oplasz-
ici ás) és a gene ikai alapokkal endelkező onások ugalmasságá
emelik ki e olyama ban (Hawo és Plomin, 2010; Ma hews és Dai,
2014). E gondola kö höz kapcsolódóan Gya ma hy (2009, 2010)
a ehe séges személyeknél gyak an meg igyelhe ő sajá os kogni í
sze eződés ől beszél, álláspon ja sze in a kiemelkedő ehe ségek-
nél szokásos ól jelen ősen el é ő „a ipikus” agyi sze eződés igyel-
he ő meg.
7
néz e. Czeizel 2X4+1 modelljében (Czeizel, 1997), Tannenbaum Csillag modelljében (Tan-
nenbaum, 2000, idézi Balogh és Ré ész 2020) má megjelennek e szempon ok a „ á sadalom”,
a „so s- ak o ”, a” ámoga ó kö nyeze ” címsza akkal. Az ebbe a szemléle módba so olha ó
elméle ek időbeli ál ozásai igyelemmel kísé e elmondha juk, hogy a kö nyeze i ényezők e
ille e a személyiség-kö nyeze in e akció a egy e nagyobb hangsúly esik. Ké példá néz e
e e: Csíkszen mihályi (Csíkszen mihályi, 2008a; idézi: Balogh és Ré ész, 2020; 54. o.) sze in
„a k ea i i ás inkább endsze olyama nak kell ekin eni, min egyéni olyama nak”, mi el k e-
a í olyama „egy in e akció a k ea í egyén és a közönség közö : előbbi adja az új ö le e ,
u óbbi éleményezi az ”. Ziegle 2005-ös akcio óp modellje (idézi Páskuné Kiss, 2015) is a
kö nyeze i ényezők e, dinamikus in e akciók a ókuszáló megközelí ések e o ábbi ki áló
példa. A Ziegle – éle endsze szemléle ű bio-pszicho-kö nyeze i in e akció pe spek í a (1.
áb a) ugyanis olyan elemekkel gazdagí ja a ehe ség-koncepció , min a e ékenységi epe oá ,
a szubjek í e ékenységi é , agy az „észlel kö nyeze i ak o ok”. A ki álóság ebben a meg-
közelí ésben a kö nyeze hez aló sike es alkalmazkodáskén é elmezhe ő. A ki álóság nö e-
kedésé el, ejlődésé el az egyén egy e inkább képessé álik a a, hogy a endsze e ha ás gya-
ko oljon, beleé e annak a ehe ség e üle nek a megújí ásá is, melyek e az úgyne eze ki á-
lósági célok i ányulnak.
1. áb a. Az akcio óp modell össze e ői Ziegle alapján (Balogh és Ré ész, 2020, 69. o.)
E onula hoz illeszked e a ejlődéssel kapcsola ban elméle alko ói oldal ól az ez ed o duló
u án ól o ábbi há om endencia agadha ó meg:
• A ejlődési di e zi ás és a ehe ség melle ennálló ese leges de ici ek el ogadása

OLAJOS TÍMEA
16
• Az időpe spek í a hangsúlyosabbá álása,
az éle ú szemléle megjelenése
A második end az idői pe spek í a egy e ha á ozo abb beeme-
lésé el pedig napjaink a el eze a ehe ség éle ú szemléle éhez.
Tannenbaum elő u á kén má 1986-ban a kö e kezőke í a:
„Ta suk szem elő , hogy a ki ejle ehe ség csak a elnő ekben lé e-
zik, a ehe ség ki e jesz e ogalma gye mekko ban annak a po enci-
ájá jelen i, hogy e ékenységükkel elisme kép iselői agy példamu-
a ó alko ói lesznek olyan ideáknak, melyek jobbá eszik az embe iség
mo ális, izikai, emocionális, á sas, in ellek uális agy esz é ikai
éle é .” (Tannenbaum, 1986; idézi: Subo nik és m sai, 2011, 27. o.)
S e nbe g (2005) WICS modellje alapján a ehe ség nem más, min
a szaké elem ki ejlődése, és jellemzi a á sakhoz iszonyí o ki á-
lóság, az ado kon ex usban aló i kaság. To ábbá é ékkel bí ó
e üle en demons álnia kell a p oduk i i ásá is.
Csíkszen mihályi, Ra hunde, és Whalen (2010, 48. o.) megállapí-
ása is misze in a „a ehe ség sokkal inkább egy ejlődési olyama ,
min ele e ado ulajdonság” és „a gye ek ehe sége, csak egy jö őbeli
lehe ősége ígé .”
Subo nik és munka á sai (2011) é elmezésében a ehe ség egy-
aj a ejlődési po enciálkén é elmezhe ő:„A ehe ségesség a elje-
sí mény agy a p odukció olyan mani esz ációja, amely a ehe ség- e-
üle első a ományába esik, megelőz e más magasan unkcionáló
személyek ado e üle en mu a o eljesí ményé . A ehe ségesség o-
ábbá ejlődési po enciálnak is ekin he ő, ami később az elé e ed-
ménnyel lehe mé ni. A pszichoszociális ál ozók alap e ő sze epe
já szanak a ehe séges megnyil ánulásában, ejlődésében, mégpedig
minden ejlődési szakaszban. Mind a kogni í , mind a pszichoszociális
ényezők ejlesz he őek, ál oz a ha óak, ezekkel a ényezőkkel e -
sze űen kell oglalkozni” (Subo nik és m sai, 2011, 7. o.).
Ing id Schoon (2000) modelljében éle ú „li e-span” megközelí-
és ől beszél, csakúgy, min a elnő ko i ehe ség e ona kozó ko -
sze ű szaki odalom, azaz úgy éli, a ehe ség ejlődés elnő ko ban
is oly a ódik (Lásd: Feldman, 2000; Ho owi z, Subo nik, és Ma -
hews 2009; Jacobsen, 1999; Mol zen, 2009). Ez a szemléle egyéb-
kén napjaink ehe ségmenedzsmen szaki odalmában is megje-
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
17
lenik (például: Be ge , Be ge és Do o hy, 2004; C ane és Ha well,
2019; Fodo és Olajos, 2021; S ewa 1999).
Fiedle (2012, 2015) a elnő ko i ehe ség ejlődésé e ona kozó
eó iájában ha elnő ko i ehe ség éle szakasz jelöl meg izeny-
nyolc é es ko ól nyolc an é es ko ig bezá ólag. Ezen éle szaka-
szok az e iksoni pszichoszociális ejlődési eó iához hasonlóan
leí ják az ado szakasz ejlődési elada ai és az ado szakaszban
ejlő eszélyeke . Például a 18–35 é közö i ehe séges ia al el-
nő ko úak ese ében az in imi ás kialakí ásának speciális p oblé-
mái ke ülnek elő é be, ille e a ügge len iden i ás o málásának
kihí ásai olyan munkahelyi kö nyeze ben, ahol a ehe séges sze-
mély speciális kisebbségnek számí . Ráadásul olyan pályakezdő
munkakö ökbe ke ülnek, ahol p oblémamegoldó képességük, k ea-
í po enciáljuk gyak an nem mu a kozha meg a maga eljességé-
ben. Mindez k ízishez eze he , de ha sike ül legalább egy embe -
el jelen őség eli kapcsola o kialakí ani, ha meg udják osz ani
gondola aika másokkal, ez má p o ek í lehe . Op imális ese ben
s imuláló kö nyeze e , sike es munka apasz ala oka udha nak
magukénak, s ezek segí enek a ia al ehe séges elnő nek a üg-
ge len iden i ás kialakí ásában.
Végül, de nem u olsó so ban Kazimie z Dab owski (1964) Pozi í
Dezin eg ációs elméle é emlí jük, mely szin én szakaszoka álla-
pí meg a ehe ségesek ejlődésé el kapcsola ban. Ezek a szakaszok
az előző modellhez képes nem éle ko hoz kö ö en jelennek meg
a se dülőko u án, s így inkább helyesebb ejlődési szin eknek
ekin eni őke . Részle esebb bemu a ásuk a később é ünk ki.
• A gene ikai alapok és kö nyeze i ha ások in e akcionalis a
megközelí ése
A ehe ségku a ások e én egy e nö ek ő egye é és mu a kozik
abban is, hogy a ehe ség gene ikai p ediszpozíciók és kö nyeze i
ha ások in e akciójának e edménye, s nem elünk szüle e , hanem
inkább ki ejlődik (Ho owi z, 2000; Plomin és m sai, 2013; Simon on,
1999). Ez a megállapí ás egyébkén konzisz ens a ejlődésbiológia
mai néze é el, mi sze in az egyéni ejlődés inkább epigene ikusan
min sem gene ikusan megha á ozo . Ezen megközelí és alapján a
OLAJOS TÍMEA
18
ku a ók kiemelik, hogy a ehe ség ejlődés komplex olyama a nem
más, min öbbszö ös gene ikai onások kombinációjának epigene-
ikusan időzi e módon aló meg elelő illeszkedése egy bizonyos
ehe ség e üle hez.
Az ebbe a gondola i onula ba illeszkedő mode n megközelí é-
sek a a is á ilágí anak, hogy a ehe ség kibon akozásához eze ő
u ak össze e ek és sok élék lehe nek. E megközelí ésben maga
a kö nyeze (kon ex us) is nagy jelen őségű, hiszen senki sem i a ja,
hogy a ehe ség ki ejeződéséhez szükség an anulási lehe ősé-
gek e, á sas és echnikai ámoga ás a. A kö nyeze azé is on os,
me mindenki számá a a almaz olyan á gy álasz ási lehe ősé-
geke és kénysze í ő ényezőke is, melyek mindenképpen alakí ják
a ehe ség ki ejeződésé a ejlődés so án. A á sas és kul u ális kö ül-
mények, a á sas őke meglé e agy hánya, a izikai éle kö ülmé-
nyek, az é elmes együ működések e és ezekkel együ a k ea í
eljesí mények e aló lehe őség – mind megke ülhe e len ha ó é-
nyezők, csakúgy, min a kul u ális no mákban mu a kozó különb-
ségek, melyek a kiemelkedő eljesí mény és magának a ehe ség-
nek az el é ő é elmezései e edményezik. (Ma hews és Dai, 2014).
Pa adigma ál ások a ehe ség é elmezésében
A en leí olyama ok ágabb pe spek í ájá adja a pa adigma ál ások
aspek usából aló megközelí és. É demes így is, – az előzőekhez képes
egy kicsi másabb meg ogalmazásban – is á ekin eni a jelenlegi hely-
ze e, hiszen az előzmények és a jö ő kilá ásai egya án on osak a jelen
megé ésében. Az alap e ések a pa adigma ál ások kapcsán illeszked-
nek a en ebb meg ogalmazo akhoz, iszon kicsi mások a hangsúlyok.
Lo és Po a h (2017) á ekin ő anulmányukban há om, a ehe séggon-
dozásban és a ehe ség szemléle ében apasz alha ó pa adigma ál ás
mu a be (1. ábláza ). Ezek a kö e kezők: demisz i ikáció, iden i ikáció
és anzakció.
A ko ai időszak az 1920-as é ek e ehe ő, amiko is a pozi i izmus
u alkodó ilozó iai á amla ának ha ásá a a ehe ség udományos émá á
álik. Az elő e aló időszakban a ehe ség e úgy ekin e ek, min misz-
ikus, is eni e mésze ű jelenség e, s gyak an babonák ö ez ék, s szin-
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
19
én gyak an kapcsol ák össze a neu ózisokkal. A ko ai szisz ema ikus
ehe ség izsgála ok a kons uk um demisz i ikációjá céloz ák meg.
Ugyanezen időszak ekin he ő egyébkén az in elligencia esz ek megje-
lenésének is, s ez az in elligencia e én mu a kozó egyéni különbségek
mé ésének és megé ésének udományos céljá e edményez e. A sze zők
úgy ogalmaznak: a demisz i ikációs pa adigma lényege a humán in elli-
gencia e mésze ének udományos módsze ekkel aló isz ázása ol .
Az iden i ikációs pa adigma első időszakában ennek meg elelően az
IQ mé ésé e ókuszál ak, de ezen a e üle en is hama meg igyelhe ő kon-
cep uális end jelen meg: a szimplici ás ól a komplexi ás i ányába moz-
dulás. Ennek a endnek ekla áns példája Howa d Ga dene öbbszö ös
in elligencia elméle e (1983) Ga dne sze in alamennyi in elligencia
ípusnak meg an a maga sajá ejlődési í e és sajá egyedülálló neu á-
lis sze keze e. Mindegyik ük özi a különböző kul ú ák é ékei , s a őlük
kapo ámoga ás . Ebbe a gondola i onalba illeszkedően a ehe ség e
ismé dinamikus és egyben á sas kons uk umkén ekin he ünk.
1. ábláza . Pa adigma ál ások a ehe ség szemléle ében
Cél Isme e elméle i
ke e Elméle i
há é P e e ál
e minológia
Ko ai Demisz i ikáció Pozi i izmus Ö ökle esség Géniusz,
csodála os
Mode n Iden i ikáció Posz pozi i iz-
mus Mé he őség Tehe séges
Ak uális T anzakció Rendsze gon-
dolkodás Fel é elesség Fejle ,
képesebb
A mode n megközelí ések pa adigma ál ásának második koncep uális
endje: „ om Being o Becoming”: azaz a ko ábban emlí e leí ó jelleg
(„ez an”) helye a olyama a ókuszálás elő é be ke ülése. A ehe -
ség így dinamikus, kon ex uális és eme gens jellegűnek ekin e immá .
A ha madik end:„ om Exclusi i y o Di e si y” azaz az „Exkluzi i ás-
ól a Di e zi ás elé” mozdulás jelen i. Ebbe a sokszínűség elé aló nyi-
ásba azonban nem csak a neu odi e zi ás é endő, hanem a á sadalmi
di e zi ás is (2. áb a).
OLAJOS TÍMEA
20
11
Az iden i ikációs pa adigma első időszakában ennek meg elelően az IQ mé ésé e ókuszál-
ak, de ezen a e üle en is hama meg igyelhe ő koncep uális end jelen meg: a szimplici ás ól
a komplexi ás i ányába mozdulás. Ennek a endnek ekla áns példája Howa d Ga dene öbb-
szö ös in elligencia elméle e (1983) Ga dne sze in alamennyi in elligencia ípusnak meg an
a maga sajá ejlődési í e és sajá egyedülálló neu ális sze keze e. Mindegyik ük özi a külön-
böző kul ú ák é ékei , s a őlük kapo ámoga ás . Ebbe a gondola i onalba illeszkedően a
ehe ség e ismé dinamikus és egyben á sas kons uk umkén ekin he ünk.
1. ábláza . Pa adigma ál ások a ehe ség szemléle ében
Cél
Isme e elméle i
ke e
Elméle i
há é
P e e ál
e minológia
Ko ai Demisz i ikáció Pozi i izmus Ö ökle esség Géniusz, csodála os
Mode n Iden i ikáció Posz pozi i izmus Mé he őség Tehe séges
Ak uális T anzakció Rendsze gondolkodás Fel é elesség Fejle , képesebb
A mode n megközelí ések pa adigma ál ásának második koncep uális endje: „ om Being o
Becoming”: azaz a ko ábban emlí e leí ó jelleg („ez an”) helye a olyama a ókuszálás
elő é be ke ülése. A ehe ség így dinamikus, kon ex uális és eme gens jellegűnek ekin e im-
má . A ha madik end:„ om Exclusi i y o Di e si y” azaz az „Exkluzi i ás ól a Di e zi ás
elé” mozdulás jelen i. Ebbe a sokszínűség elé aló nyi ásba azonban nem csak a neu odi e -
zi ás é endő, hanem a á sadalmi di e zi ás is (2. áb a).
2. áb a. A ehe ség ogalom kiszélesedésének kulcs ogalmai
2. áb a. A ehe ség ogalom kiszélesedésének kulcs ogalmai
A há ányos helyze ű csopo ok beemelése, a ehe séggondozás lá ókö-
ének kiszélesedése az úgyne eze alul ep ezen ál ehe ségcsopo ok
speciális szükségle ei e aló oda igyelés, az esélyegyenlőség biz osí ása
megkö e el e a ehe ségazonosí ás és ehe séggondozás adicionális
ix, no ma í szemléle ének meghaladásá (Mező és Ha ma iné Olajos,
2014).
A ha madik pa adigma napjaink ak uális ál ásá jelen i, melyben a
endsze gondolkodás álik egy e megha á ozóbbá. Ezen belül inkluzí ,
non-no ma í megközelí éssel minden egyes személy egyedi ado ságai
és képességei ke esik, s a ehe sége a szi uációba ágyazo egyén eku -
zí ealizációjának ekin ik, mely ügg a endsze komplexi ásá ól és az
egyén és kö nyeze köz i dinamizmusok ól. A hangsúly az in e akciókon,
kapcsola okon, in e dependenciákon an. Úgy is ogalmazha unk, hogy
ebben a megközelí ésben a ehe ség az ado személy és kö nyeze köz i
unkcionális kapcsola ok e méke (Ba ab és Plucke , 2002). Jelen pa a-
digma ál ás sze in nem a ehe ség p ecízazonosí ásá a esik a hangsúly,
hanem annak a meg alálásá a, hogy mi az ami „működik” azaz milyen
p og amok és szolgál a ások biz osí ják leginkább a anulás , ejlődés az
egyén számá a ( an Tassel-Baska és Wood, 2010). Cél az é deklődéshez és
képességekhez illeszkedő gazdag és ál oza os ok a ási apasz ala okhoz
ju a ni az egyén , s nem el é lenül címkézni ő .

I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
21
Te mésze esen a en bemu a o ehe ség pa adigmák közö idő-
beli á edések annak, azaz nem éles ál ások ól, hanem egymás melle
lé ező okoza osan e ősödő ille e gyengülő ko eszmék ől beszélhe ünk.
1.1.2. Tehe ség ejlődési modellek
A ejlődés pe spek í ájú ehe ségmodellek közül négy – izsgála unk
szempon jából – speciális ele anciá al bí ó isme e ünk észle esebben
a kö e kező gondola i egységben. A bemu a ás so án a modelleken belül
is magá al a ejlődési olyama al és a személyiség onásokkal kapcsola-
os gondola i szál a helyezzük a hangsúly .
Gagné Kibő í e Tehe ségmodellje
Gagné  öbbszö  á dolgozo  Megkülönböz e ő Tehe ségmodelljének
2013-as e ziójá isme e jük a sze ző sajá ejlesz éseinek 2009-es, és
2013-as á ekin ése alapján. Ebben a ál oza ban új elemkén a biológiai
alapok – ezen belül is a gene ika „G” ak o a – dekla ál an e e kapnak
(3. áb a). A gene ikai há é és a ka alizá o ok ha nak a kiemelkedő e -
mésze es képességek, azaz az ado ságok ki ejlődésé e. Gagné 2013-as
modelljében o ább a is közpon i sze epe kap a ehe ség min po enciál
és a meg alósí o , kibon akoz a o ehe ség megkülönböz e ése.
„Gi edness” ki ejezéssel azoka a kiemelkedő e mésze es képessé-
geke (ado ságoka ) jelöli, melyek legalább egy képesség e üle en az
ado éle ko i csopo első 10%-ába helyezik az ille ő . Ezzel szemben
a „Talen ” a szisz ema ikusan ejlesz e képességek ki áló elsajá í ásá a
ona kozik, mely egy ado e ékenység e üle en az ado éle ko i cso-
po első 10%-ába helyezi a személy . Ezeke a kiemelkedő e üle eke
„kompe encia” ( udás és képesség) ki ejezéssel is ille he jük (Páskuné
Kiss, 2015).
OLAJOS TÍMEA
22
3. áb a. Gagné Kibő í e Tehe ségmodellje
A en i megha á ozások alapján a ehe ség ejlődés o ább a is ogalma
úgy de iniálha ó, min p og esszí á alakulás a e mésze es képességek,
ado ságok elől az á lag ele i kompe enciákkal endelkező álen um
i ányába („p og essi e ans o ma ion o gi s in o alen s” (Gagné, 2009,
1. o). A modell ő ázá a kiemelkedő e mésze es képességek/ado ságok
(G-gi edness), a kibon akozo álen um, mely az embe i e ékenységek
egy agy öbb e üle én kiemelkedő eljes ményben (T- alen ) ealizáló-
dik, ille e a ehe ség ejlődési olyama iója jelen i. Ké o ábbi kom-
ponens egészí i ki a eó ia s uk ú ájá : az in ape szonális és kö nyeze i
ka alizá o ok csopo ja. A o ábbiakban – izsgála i émánkhoz kapcso-
lód a a ejlődési olyama o já juk kö ül észle esebben.
A ehe ség ejlődési olyama há om komponense (Ak i i ás, Hala-
dás, Be ek e és) o ábbi 3-3 egység e osz ha ó. Az Ak i i ások agy e é-
kenységek so án a ehe séggondozásban ész e ő személy ( alen ee)
hozzáju bizonyos p og am-elemekhez, amelyek alamilyen a alma
köz e í enek elé egy megha á ozo anulási kö nyeze ben és o mában.
A ehe ség kibon akozása, haladása szükségsze űen különböző okoza-
okon megy ke esz ül, melynek olyama á annak gyo sasága, ille e
13
I.1.2. Tehe ség ejlődési modellek
A ejlődés pe spek í ájú ehe ségmodellek közül négy – izsgála unk szempon jából – speciális
ele anciá al bí ó isme e ünk észle esebben a kö e kező gondola i egységben. A bemu a ás
so án a modelleken belül is magá al a ejlődési olyama al és a személyiség onásokkal kap-
csola os gondola i szál a helyezzük a hangsúly .
Gagné Kibő í e Tehe ségmodellje
Gagné öbbszö á dolgozo Megkülönböz e ő Tehe ségmodelljének 2013-as e ziójá isme e -
jük a sze ző sajá ejlesz éseinek 2009-es, és 2013-as á ekin ése alapján. Ebben a ál oza ban
új elemkén a biológiai alapok – ezen belül is a gene ika „G” ak o a - dekla ál an e e kapnak
(3. áb a). A gene ikai há é és a ka alizá o ok ha nak a kiemelkedő e mésze es képességek,
azaz az ado ságok ki ejlődésé e. Gagné 2013-as modelljében o ább a is közpon i sze epe kap
a ehe ség min po enciál és a meg alósí o , kibon akoz a o ehe ség megkülönböz e ése.
„Gi edness” ki ejezéssel azoka a kiemelkedő e mésze es képességeke (ado ságoka )
jelöli, melyek legalább egy képesség e üle en az ado éle ko i csopo első 10%-ába helyezik
az ille ő . Ezzel szemben a „Talen ” a szisz ema ikusan ejlesz e képességek ki áló elsajá í á-
sá a ona kozik, mely egy ado e ékenység e üle en az ado éle ko i csopo első 10%-ába
helyezi a személy . Ezeke a kiemelkedő e üle eke „kompe encia” ( udás és képesség) ki eje-
zéssel is ille he jük. (Páskuné Kiss, 2015)
3. áb a. Gagné Kibő í e Tehe ségmodellje
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
23
a olyama so án megjelenő o dulópon ok, pl. egy ösz öndíj elnye ése
jellemzik. (Pé e -Sza ka, 2011). Ilyen okoza ok a kö e kezők: „újonc”,
„haladó”, já as/gyako lo ” és „szaké ő”.
A Be ek e éseke a ejlődési olyama ba be ek e e idő, pénz és pszi-
chikus ene gia alko ják. A ka alizá o ok a ehe ség ejlődésé leginkább
megha á ozó e ők, melyek jelenlé ük agy hiányuk kö e kez ében pozi-
í agy nega í ha ással lehe nek a kibon akozás olyama á a. Az In -
ape szonális és Kö nyeze i ka alizá o ok észleges á edése a modellben
a a u al, hogy a személyen belüli ak o ok jelen ősen megszű ik a kö -
nyeze i ha ásoka . Néhány kö nyeze i ha ás ugyan köz e lenül is be o-
lyásolja a ehe ség ejlődés olyama á , de e ka alizá o ok öbbsége az
egyén szükségle ein, é deklődésén, személyiségén ke esz ül, ehá á é-
elesen é ez e i ha ásá (Pé e -Sza ka, 2011).
Ezen a pon on emelnénk ki, hogy izsgála unk szempon jából ele-
áns in ape szonlis ka alizá o ok közö az úgyne eze men ális ka ak-
e isz ikumok csopo jában ké nagy kons uk umo emlí az e ede i
modell (Gagné 2004, idézi Ha ma iné Olajos 2011): a empe amen umo
és személyisége , melyek a eleszüle e és a kö nyeze ál al be olyásol
sajá osságainka ep ezen álják. Gagné maga is a személyiség ö ak o os
modelljének el ogado ságá emlí i ennek kapcsán, ille e az , hogy ami
személyiség ala é ünk az legjobban ez a megközelí és summázza. A a
is ki é , hogy egy e öbb bizonyí ék an a a néz e, mennyi e szo os kap-
csola mu a ha ó ki a elnő i személyiség onások és a empe amen um
dimenziók közö . Ez a kapcsola pedig á ha óan megmagya ázza, a Big
Fi e dimenziók jelen ős mé ékű gene ikai alá ámasz o ságá .
Gagné (1993, 2009) négy ehe ség ejlődési olyama o í le: az é és ,
a napi szin ű p oblémamegoldás , az in o mális képzés és gyako lás ,
a o mális képzés és gyako lás egy speciális e üle en. Gagné hangsú-
lyozza, hogy az ál alános és speciális ok a ás és képzés nélkül az egyén
számos lehe őség ől esne el és számos oglalkozásból lenne ki ekesz e
ekin e nélkül ado ságai a. Egy ado ka ie agy éle s ílus elé ése
é dekében oly a o gyako lás és egyéb ( el) készülés mennyisége és
minősége ha á ozo an be olyásolja, hogy milyen e edmény e ju unk,
csakúgy, min a jól és gyo san anulás képessége.
OLAJOS TÍMEA
24
Ing id Schoon dinamikus-in e ak í ehe ség ejlődési modellje
Schoon (2000) a elnő ko állí ja ehe ség ejlődési modellje ókuszába.
A modell ke e e biz osí annak é elmezésé e, hogy a ehe ség mikén
ejlődik ki az éle pályán ke esz ül, és milyen e edményekhez eze
(4. áb a). A ehe ség ejlődésé e ha ó ényezők közö a modell megkülön-
böz e i az egyéni ényezőke , a szüle ési el é eleke , a kö nyeze i énye-
zőke alamin a ágabb á sadalmi- ö énelmi kon ex us . Ezek is meg-
jelen ek má ko ábban a ejlődési modellekben, de azokban elsőso ban az
in ézményi ne elés ko osz ályá a ona koz a ák őke . E modell hangsú-
lyozza, hogy a anulmányok, a képzés, alamin a gyako la kiemelkedő
helye oglal el a ehe ség ejlődés olyama ában, összekapcsol a a ko ai
és későbbi szakaszoka .
• Tá sadami- ö énelmi kon ex us
A á sadalmi kö ülmények a ehe séges személy éle e so án nagy-
ban hozzájá ulha nak a po enciál ejlődéséhez. Ka alizálha nak
elképzeléseke , ámoga ha ják, de el is nyomha ják a ehe sége .
Kiemelendő, hogy nagy kihí ás jelen he a ehe séges egyén szá-
má a az éle pályája so án ál ozó á sadalmi alósággal aló meg-
küzdés elada a. A kiemelkedő eljesí mény nem é e ő meg a meg,
ha az egyén és e ékenységé a ól a á sas- ö énelmi kon ex us-
ól izolál a szemléljük, melyben egyébkén énykedik.
• Egyéni ényezők
A konk é ado ságok és képességek szükséges, ám nem elegendő
elő el é elei a eljesí ménynek. A cél meg alósí ása i án i el ökél -
ség és ki a ás, agy a po enciál meg alósí ása é dekében égze
kemény munká a aló hajlandóság on os alko óelemek. A elje-
sí ményben megmu a kozó in e -indi iduális különbség a képes-
ségek, ado ságok, személyiség ka ak e isz ikumok, mo i ációs
jellemzők, biológiai diszpozíciók egymással és a kö nyeze i énye-
zőkkel ennálló in e akciójának szocio-kul u ális beágyazo ságú
ke e éke. Az egyén elisme e és ejlesz e sajá é deklődésé ,
kompe enciái , é ékei , a sajá jö őjé e néz e el á ásoka alakí
ki. Az ilyen éle éle e o málás segí a jelen és a jö ő köz i á me-
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
31
a ehe séggondozó p og amba aló be áloga ás k i é iumai (in elligen-
cia, képességek és bizonyos úlinge lékenység(ek) meglé e, de a Fejlődési
Po enciál más elemei hiányozha nak nála (Mendaglio és Tillie , 2006). Ez
u óbbi hiányában ejlődése a ehe séggondozó p og amban is nagy aló-
színűséggel ko lá ozo lesz.
Dab owski se dülők e és elnő ek e ejlesz e e ki a belső á alakulás a
ona kozó ejlődési koncepciójá . A modell megkö e eli, hogy az egyén
endelkezzen bizonyos mé ékű éle apasz ala al, ille e az , hogy az
ado személy az é zelmi és e kölcsi komplexi ás e én aló ejlődés é de-
kében képes legyen é ékelni, mé legelni különböző elképzeléseke .
A modell ö ejlődési szin e í le ( öbbszin űség), melyek ehe séges
személyek meg igyelésén alapulnak. Dab owski elméle ének gye me-
kek e aló alkalmazha ósága a ehe séggel pá osuló ki é eles emocioná-
lis é zékenységben és in enzi ásban ejlik. A ól kezd e, hogy a ehe sé-
ges gye mek se dülőko ba lép és elkezd o málódni iden i ása a személyes
é ékek men én, megkezdődhe ejlődése a Dab owski- éle ejlődési állo-
másokon ke esz ül (Lo ecky, 2004).
Ez a ejlődés úgyne eze dinamizmusok is ámoga ják, melyek
spe ciális, au onóm e ők, s melyek szin én a Fejlődési Po enciál elemei.
Pon os megha á ozásuk sze in : „biológiai agy men ális e ő, mely kon -
ollálja a iselkedés és annak ejlődésé . Ösz önök, d i e-ok, és in ellek u-
á lis olyama ok emóciókkal kombinálód a a dinamizmusok.” (Dab owski,
1972, 294. o., idézi: Mendaglio és Tillie , 2006, 80. o.) A ejlődés külön-
böző szin jeihez különböző dinamizmusok a ozha nak, s az is lehe sé-
ges, hogy egy ado dinamizmus csak egy ejlődési szin en ak í , míg más
dinamizmusok öbb ejlődési szin en is működhe nek. Ilyen dinamizmus
lehe : az empá ia, az ille ő önmagá al aló elégede lensége, maga a Ha -
madik ak o , agy – a izsgála unk szempon jából ele áns – pe ekcio-
nizmus (Mo ield és Pe e s, 2015; Sil e man,1999 a).
Dab owski sze in a ejlődés jelen ő úgyne eze in eg ál abb s uk-
ú a csak akko e ősödhe meg a személyiségben, ha a ke ésbé in eg-
ál s uk ú a szé esik, elbomlik (dezin eg álódik). Néze e sze in ez
minden ese ben ájdalommal, szen edéssel já az egyén számá a. A Pozi-
í Dezin eg áció pedig az a olyama , amelynek so án egy alacsonyabb
szin ű működésmód elbomlik, hogy egy magasabb endű é ék endsze
kialakulhasson. E olyama állomásai – melyeke a kohlbe gi e kölcsi

OLAJOS TÍMEA
32
ejlődéshez hasonlóan e mésze esen nem minden személy já égig –
Daniels és Piechowski (2009) anulmánya alapján mu a juk be az aláb-
biakban, a úlinge lékenység ké déskö é pedig egy önálló gondola i egy-
ségben já juk kö ül a későbbiekben.
1. szin : Az elsődleges in eg áció szin je, melyen nincs belső nö e-
kedés Ke és be elé ekin és (in ospekció) és ke és belső kon lik us jel-
lemzi, a belső nö ekedés e ősen ko lá ozo . Az egyén számá a őkén
anyagi jellegű célok elé ése ille e a mások ölö i ha alom megsze zése,
a sike elé ése a mozga ó ugó, s ez e ősen e sengő maga a áshoz eze .
2. szin : A dezin eg áció e mésze es ejlődési k ízisek so án jelenik
meg, min például a se dülőko agy a menopauza, ille e nehéz, s esz-
szel eli éle helyze ekben. Ezen a szin en az egyének gyak an élnek á
ambi alenciá , ké ségeke , önmagukkal aló elégede lensége , ugyan-
akko még nem endelkeznek le isz ul belső é ék enddel, a á salmi
őá amla hoz a ozó é ékek és sajá szociális csopo juk be olyásolja
a ejlődésüke . Az egyén ejlődése so án ekko még nem lép magasabb
szin e. Elindul az ú on, de – hegymászói hasonla al él e – nem a csúcs
elé mozdul, hanem a „hegy lábánál ú ázik”. Ugyanazok a jól isme égi
dolgok köszönnek issza – csak más szemszögből.
3. szin : I a dezin eg ációs olyama spon án indul el, olyan külső
ka alizá o ok é én, min egy sze e e személy el esz ése, súlyos be eg-
ség meg apasz alása, a pszichikum belső ál ozása, ese leg misz ikus
apasz ala ok ál al s b. Az egyén e ős belső eszül sége él á aközö ami
an és aminek ideálisan lennie kellene, azaz az alacsonyabb szin ű és
a magasabb szin ű mo í umok közö e ős kon lik us alakul ki. A belső
kon lik us egy e e ősebbé álásá al pá huzamosan az empá iá a aló
hajlam és a k ea i i ás ele ősödik. Egy aj a „pozi í alkalmazkodási
za a ” alakulha ki, mely alójában il akozás az egyén á sas kö nye-
ze ének azon el á ásai és a i űdjei ellen, amelyek nem illenek össze az
egy e uda osabban allo magasabb é ékekkel.
4. szin : A ejlődés elő ehalad á al az egyén egy e inkább képessé
álik ideáljainak és ak uális éle e é ék endjének összhangba hozásá a.
Éle ének külde és uda a lehe ő é eszi, hogy sajá eszméi kö esse, s ez
megszün e i az e ikális (magasabb szin ek elé mu a ó) i ányú eszül -
sége , mely az „ilyennek kellene lennie” kész e ésből akad ko ábban.
Valójában ekko kap e e az én-ki eljesí és azaz a maslow-i é elemben
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
33
e önmeg alósí ás. A ehe séges személy ekko szabaddá álik a á sas
kon enciók ól, lehe őség nyílik számá a eljes önel ogadás a. A hegy-
e ő elé aló ki a ó emelkedés elhozza az egyén po enciáljainak eljes
ealizálásá , az én- uda os, önmaga ál al álasz o személyiség kialaku-
lásá . Az elméle sze in a „hegy e ő e é e” sem áll meg a belső ejlő-
dés, hiszen „a hegy e ő magasabb endű uda osság uni e zumának a öld-
szin je” (Daniels és Piechowski, 2009, 27. o.).
5. szin . A másodlagos in eg áció szin je. Ezen a szin en egyén má
nagy belső udással és mély uda ossággal endelkezik, megéli a alami
nálunk nagyobbal aló összekö e és . Az embe iség é dekében önze -
lenül e ékenykedik, elé he i az igazi belső béke állapo á . A ha mónia,
a szolgála és az egye emes é ékekbe e e hi ezé li az e e a szin e
elju o személy .
A ejlődés há om ípusa
Dab owski há om ípusá különböz e i meg a ejlődésnek asze in , hogy
a ejlődési po enciál mennyi e e ős. E ípusoka Mika 2005-ös össze og-
laló anulmánya alapján isme e jük.
Az első ípus ese én a ejlődési po enciál gyenge. Ekko „no mál” ej-
lődés ől an szó, az in ellek us legalább á lagos szin en unkcionál, az
é zelmi sz é a alul ejle . Az egyén nem esz e ő eszí éseke a uda os
ön ejlesz és e (sel - ansz o máció a), a ejlődés a biológiai és szociá-
lis impe a í uszok eljesí ésé e ko lá ozódik. Az embe ek nagy észe ide
so olha ó.
A második ejlődési ípus az egyoldalú ejlődés, melye egy konk-
é képesség, ado ság ösz önöz, agy egy – limi ál ál alános ejlődési
po enciál ke e ében meglé ő – különösen e ős úlinge lékenység mo i ál.
Ebben az ese ben a ehe ség meglé e nem ámoga ja a személyes nö eke-
dés . A kiemelkedő, ám izolál ado ságok el é í ik a ejlődés , más pszi-
chológiai unkciók o ásá a, ezen belül különösen a mo ális és emocio-
nális e üle ek szen ednek há ány . Gyak an apasz alha ó, hogy az
egyoldalú ejlődés mu a ó személyek ha almi pozícióka sze eznek,
s komoly (ám sokszo ked ező len) ha ás gyako olnak á sadalmi cso-
po ok a és á sadalmak a.
A ha madik ejlődési ípus a globális agy uni e zális ípus: minden
esszenciális kogni í és é zelmi unkció hasonló in enzi ással és kiegyen-
OLAJOS TÍMEA
34
lí e en, a ányosan ejlődik, a ejlődési po enciál e ős. Valamennyi úlin-
ge lékenység ípus (lásd: később) jelen an, s az egyén uda osan kiala-
kí o ejlődési i ánnyal endelkezik. A ejlődés e ípusa meghaladja az
ál alános é ési min áza o , s a biológiai és á sadalmi ke e ek ől aló
iszonylag magas szin ű ügge lenségből akadóan nem is mu a össz-
hango ele.
Aszinkónia
Külön kiemelendő, hogy a ejlődési po enciál magas szin jé el endelkező
ehe ségesek egy csopo ja má ko a gye mekko ában mu a ja a pozi-
í dezin eg áció jelei , ami az jelen i, hogy nem minden személy ejlő-
dése indul a en ebb bemu a o első szin ől. Ennek jelei az empá ia és
könyö üle esség, a szégyen és bűn uda é zésének mély á élésé e aló
képesség, ille e a sel - ansz o máció a i ányuló ö ek ések ko ai meg-
jelenése. Klinikai meg igyelések is alá ámasz ják, hogy a ehe séges
populációban má gye mekko ban is gyak an apasz alha ó a elgyo sul
mo ális és é zelmi ejlődés, nö ekedés. Dab owski a pozi í dezin eg á-
ció ko ai megjelenésé koncepciójában má 1964-ben összekapcsol a az
aszinkónia ogalmá al (lásd: később) – jó al ko ábban, min ahogy ez
a ehe séggondozás szaki odalmában el ogado á ál . (Mika, 2005).
1.1.3. A ehe ség ejlődési olyama jellemzői
• Egyene len ejlődés
A ehe séges egyéneknél gyak an apasz alha ó egyene len ejlő-
dés, azaz a szink onici ás hiánya. (Aca , 2011; Dalzell, 1998; Pe e -
son, 2006; Pii o,1999; Sil e man, 1997). Ez há om on os in apszi-
chés e üle en mu a kozha meg: az in ellek uális, az a ek í
sz é ában, ille e a mo o ium e üle én. Nyolc é es ko ban izen-
négy é es se dülő men ális é e ségé el endelkezni a biológiai
éle ko nak meg elelő a ek í és mo o os ejle sége mu a a a
kihí ások so á e edményezi az iskolában és a családban egya án .
Tizennégy é esen nyolc é esnek meg elelő men ális é e séggel
bí ni hasonló mé ékű nehézségeke jelen (Sil e man, 1997; idézi:
Ha ma iné Olajos, 2014). Fon os udni ehá , hogy mindké i ányú
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
35
nagy el é és sé ülékennyé eszi az egyén , és speciális szükségle-
eke e edményez. Te asie diszszink óniának ne ez e el a en i
jelenségkö , (Te asie , 1993) ám az ő é elmezésében ennél az
in apszichés egyene lenségnél azonban ágabb: a személyiségen
belüli egyene len ejle ségi szin ek melle a almaz egy á sas
aspek us is.
A belső melle ehá a külső ejlődési egyene lenségeke is
é jük e ogalom ala . Ilyenko nem más ól, min a kö nyeze és az
ado személy köz i szink onici ás hiányá ól an szó. Sajá os – ám
isme – helyze , amiko a ehe séges gye mek az iskolában nem a
képességeinek meg elelő elada oka kap, agy a ehe séges elnő
a munka égzése so án nem alálkozik inspi áló, számá a kihí ás
jelen ő p oblémákkal.
• El é ő ejlődési í ek
Ez az jelen i, hogy egy-egy ehe ség e üle különböző éle ko ban
nyil ánulha meg, így az egyes e üle eken kiemelkedő ado sá-
gokkal endelkező személyek ehe ségkibon akozási öppályája
másko indul, más éle ko ban é i el a csúcspon já , és é i el ese -
legesen a égé . A zenei ehe ség ese én például a iú szop ánok
„pályája” gye mekko ban kezdődik, és a izikai é ésnek köszönhe-
ően a se dülőko al ége is é . Ezzel szemben bizonyos spo ágak
p o esszionális mű eléséhez iszon szükségesek a elnő i izikai
pa amé e ek és a elnő szin ű gyo saság elé ése. Más e üle e-
ken – például a á sadalom udományok, i odalom, ilozó ia e én
– az egyén késő elnő ko ig ak í és p oduk í lehe . Az is lénye-
ges, hogy bizonyos e üle ek ejlődési í é be olyásolja/be olyásol-
ha ja maga a képzési és ok a ás endsze is, hiszen például a á -
sadalom udományokkal, agy o os udománnyal endsze in csak
a elsőok a ásban oglalkozha unk elmélyül en. To ábbi ha ó é-
nyezőkén é demes igyelembe enni az is, hogy mennyi képzés
és gyako lás szükséges az ado e üle en aló szaké ői szin nek,
a ki álósának elé éséhez.
• A képességek ejlesz he ősége
Min az számos ehe ségmodell is hangsúlyozza, az ál alános és
OLAJOS TÍMEA
36
a speciális képességek alap e ő elő el é elnek ekin he ők a magas
szin ű eljesí mény alamin a ki álóság elé ése szempon jából.
Fon os azonban szem elő a ani, hogy a képességek e ede e és
szükséges mennyisége, az ál alános és speciális képességek köz i
egyensúlyi iszonyok ál ozók lehe nek a különböző ehe ség e ü-
le eken. Az is kiemelendő, hogy gye mekko ban az ál alános képes-
ségek magas szin je megbízha óan jelzi elő e a anulmányi ehe -
sége , ám a későbbi éle ko okban a e üle speci ikus képességek
meglé e és a eljesí mény álik egy e hangsúlyosabbá a ehe ség ej-
lődés so án. A e üle speci ikus eljesí mény é demes ehá se dü-
lőko ól hangsúlyozni, és egy e inkább el á ni, min ehe ségjegye .
• A pszichoszociális ál ozók ha ása
Az olyan ulajdonságok és képességek, min a kockáza állalási
hajlandóság, a kihí ásokkal aló megküzdés képessége, a k i ika
kezelésének egyéni jellemzői, agy a e senyszellem meglé e/
hiá nya, ille e a mo i áció és elada elkö eleze ség jelen ős sze-
epe já szanak a ehe ség kibon akozásában. Ezek az indi iduá-
lis különbségek számos ese ben di e enciálnak azok közö , akik
a ehe ség ejlődés egy bizonyos magasabb szin jé e elju nak,
s azok közö , akiknek ez nem sike ül (Subo nik, Olszewski-Kubi-
lius és Wo el 2011).
• Epigene ikus el ek é ényesülése, epigene ikus nö ekedés
Egy onás csak azé , me gene ikai alapjai annak, nem el é le-
nül jelenik meg azonnal. Számos ka ak e isz ikum é ek, é izedek
ala jelenik meg. Például az in elligencia is öbbszö ös ál ozáson
megy ke esz ül gye mekko ól elnő ko ig, ahogy a kogni í ejlő-
désben ész e ő gének ak i álódnak. Egy ado onás ki ejlődé-
sé i ányí ó epigene ikus p og amok nem szükségsze űen éle len
kö e kezményei az egyén éle é be olyásoló kö nyeze i esemé-
nyeknek, hanem ellenkezőleg: a ejlődési események el é ő időzí-
ése gyak an a almaz gene ikai komponens (Simon on 1999).
Az ado e üle en megjelenő ehe ség nem alamely e üle speci ikus
gén egyi ányú ha ásnak kö e kezménye, hanem a e üle hez szükséges

I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
37
komponensek speciális kombinációjának e edménye. Így nagyon külön-
böző képességp o ilokkal endelkező személyek lehe nek ehe ségesek
ugyanazon e üle en. A a iabili ás az időben is megmu a kozik: nem el-
é lenül a ko ai megjelenés jellemző a ehe ség e, bá bizonyos e üle e-
ken lehe ko ai is a ehe ség első jele.
Az egyéni éle ú so án is lehe nek di e enciák, mi el a különböző
személyek különböző éle ko okban mu a ha ják a ehe ség nyil án aló
jegyei . Egy személy ehe ségp o ilja is ál ozásokon mehe á az idők
so án. Ezek a ál ozások nem mindig ked ezőek, hiszen a ehe ség el is
eszhe , „kiol ódha ” az egyén ejlődése és ál ozása, alamin a ehe -
ség e üle és a kö nyeze i jellemzők ille e ezek egymáshoz aló iszo-
nyának ál ozása so án (Simon on, 1999; idézi: Go don Győ i 2004).
Összegzés és munkade iníció
A en iek alapján elmondha juk, hogy a mai mode n megha á ozások
a ehe sége nemcsak egy hosszú ejlődési olyama nak ekin ik, de
kiemelik, hogy mindenképpen egyene len ejle ségi szin e jelen a sze-
mélyiség különböző e üle ei közö . Ennek szellemében, úgy is ogal-
mazha unk, hogy a ehe ség aszink on ejlődés, mely különleges igyel-
me és speciális bánásmódo kí án a eljes éle ú so án.
Bá a diszszink ónia és az aszink ónia ogalma sok hasonlóságo
mu a , nem ekin he ők szinonimának. Az aszink ónia ogalom ágabb:
magába oglalja az az in enzi ás és komplexi ás is, melynek köszön-
he ően egy más aj a uda osság szüle ik (Ha ma iné Olajos, 2011). Fen i
szemléle e el ogad a az alábbi megha á ozás ekin jük a ku a ás so án
munkade iníciónknak:
„A ehe ség aszink on ejlődés, melyben a ejle kogni í képességek és
a megnö ekede in enzi ás kombinálódik, olyan belső apasz alásoka és
uda osságo lé ehoz a, mely minőségében különbözik az á lag ól. Ez az
aszink ónia együ nő az in ellek uális kapaci ással. A ehe ségesek egye-
dülállósága különösen sé ülékennyé eszi őke , és a ne elés, az ok a ás
a anácsadás e üle én ál oz a ásoka esz szükségessé az op imális ejlő-
dés é dekében.”
Columbus G oup 1991. (In: Sil e man, 1997, 39. o.)
OLAJOS TÍMEA
38
1.1.4. A elnő ko i ehe ség jellemzői
A elnő ko i ehe ség jellemzői el kapcsola ban számos leí ás, lis a lé e-
zik. Roepe (1991) a komplex in ellek uális képességeke , a mások ól
aló különbözőség é zésé , az , hogy úgy é zik, hogy sajá k ea i i ásuk
elá asz ja őke , az in o e zió és az egyedüllé e aló igény , az egyéni
anulási módsze eke , ille e a min áza ok és endek meglá ásának
képességé , a pe ekcionizmus , a mások iselkedésének megé ésében
mu a kozó nehézségeke , o ábbá a ekin éllyel/ ekin élyszemélyekkel
kapcsola os p oblémáka , a humo i án i ogékonyságo és az e ős mo a-
li ás emeli ki.
Jacobsen a „The Gi ed Adul ” azaz a „Tehe séges elnő ” című igen
soka idéze köny sze zője is (Jacobsen, 1999, idézi Olajos és Fodo ,
2021) s uk u álja az ál ala összeállí o igen észle es ulajdonságlis á
( ö: Jacobsen, 1999, 27–28. o.). A számos jellegze essége égül há om ő
személyiségen belüli össze e ő kö é endezi (7. áb a), melyek a kö e ke-
zők: in enzi ás, komplexi ás és a d i e (haj óe ő). Meg ogalmazása sze-
in az in enzi ás a ehe ségesek „működésmódjában” ejlő mennyiségi
különbségeke jelen i, a komplexi ás a minőségi el é éseke , míg a d i e
a mo i ációs különbségeke a almazza. Közelebb ől néz e az in enzi ás
magas ene giaszin , magas szin ű é zelmi álaszkészség és é zékenység
e edője, a komplexi ásban pedig az össze e gondolkodás ( anulékony-
ság, k ea í megoldások előnyben észesí ése, önállóság a gondolkodás-
ban, a dolgok újsze ű meglá ása és összekapcsolása) ille e a pe cep i i-
ás (in uíciók kö e ése, p oblémaé zékenység, me a o ák és szimbólumok
előnyben észesí ése a gondolkodásban) nyil ánul meg. Végül, a haj-
óe ő (d i e) ő össze e ői: célo ien ál ság, a sü ge e ség belül ől akadó
é zése, mely az egyén a sajá maga ál al elállí o magas szin ű kö e el-
mének elé ése elé haj ja.
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
39
7. áb a. A ehe ség há om ő személyiségkomponense Jacobsen alapján
Lényeges kiemelni, hogy a elnő ko i ehe séggel oglalkozó szakem-
be ek egye é enek abban, hogy ezen éle ko ban má alap e ően nem
a kiemelkedő po enciálok, hanem a kiemelkedő eljesí mény számí
a ehe sége jelző – és nem elő ejelző – ényezőnek. I má nem a jö ő beli
eshe őségeke, „ígé e e” ókuszálnak a ehe ség azonosí ás so án, hanem
sokkal inkább a jelenben, ille e a személyes múl ban demons ál képes-
ségek e és e edmények e helyeződik a hangsúly.
Lubinski és Benbow (2000, idézi: Olajos és Fodo , 2021) a elnő ko i
ejlődéssel kapcsola ban elhí ja a igyelme a a, hogy elnő ek a gye -
mekekhez és se dülőkhöz képes nemcsak szabadabbak a sajá ejlődé-
sük e ona kozó dön ések meghoza alában, de ál alában nagyobb kon -
ollal is endelkeznek a ejlődési olyama ele . Néze ük sze in a elnő i
ejlődési olyama ban megmu a kozó egyéni különbségek leginkább
az ene gia és a haj óe ő (d i e) ogalmai men én agadha ók meg. A lel-
kesedés, igyekeze , szo galom, ki a ás és eljesí őképesség: ezek azok
a lélek ani ényezők, melyek a udományok e én és a különböző oglalko-
zási e üle eken megkülönböz e ik a kiemelkedően eljesí őke a (munka)
á saik ól. Összegez e ehá elmondha ó, hogy a koncen ál e ő eszí és,
a elada al el öl ö idő, a be ek e e ene gia – igen nagy sze epe já -
szanak a mind a szaké elem, mind a ki álóság elnő ko i ki ejlődésben.
Fen i sze zők sze in min egy íz é nyi elkö eleze ség, céli ányos e ő-
eszí és szükséges mindehhez, ennél hama abb ugyanis néze ük sze in
nem lehe olyan ki inomul , kimunkál képességeke „skilleke ” ki ej-
28
I.1.4. A elnő ko i ehe ség jellemzői
A elnő ko i ehe ség jellemzői el kapcsola ban számos leí ás, lis a lé ezik. Roepe (1991) a
komplex in ellek uális képességeke , a mások ól aló különbözőség é zésé , az , hogy úgy é -
zik, hogy sajá k ea i i ásuk elá asz ja őke , az in o e zió és az egyedüllé e aló igény , az
egyéni anulási módsze eke , ille e a min áza ok és endek meglá ásának képességé , a pe -
ekcionizmus , a mások iselkedésének megé ésében mu a kozó nehézségeke , o ábbá a e-
kin éllyel/ ekin élyszemélyekkel kapcsola os p oblémáka , a humo i án i ogékonyságo és az
e ős mo ali ás emeli ki.
Jacobsen a „The Gi ed Adul ” azaz a „Tehe séges elnő ” című igen soka idéze köny
sze zője is (Jacobsen, 1999, idézi Olajos és Fodo , 2021) s uk u álja az ál ala összeállí o igen
észle es ulajdonságlis á ( ö: Jacobsen, 1999, 27-28.o.) A számos jellegze essége égül há-
om ő személyiségen belüli össze e ő kö é endezi (7. áb a), melyek a kö e kezők: in enzi ás,
komplexi ás és a d i e (haj óe ő). Meg ogalmazása sze in az in enzi ás a ehe ségesek „műkö-
désmódjában” ejlő mennyiségi különbségeke jelen i, a komplexi ás a minőségi el é éseke ,
míg a d i e a mo i ációs különbségeke a almazza. Közelebb ől néz e az in enzi ás magas
ene giaszin , magas szin ű é zelmi álaszkészség és é zékenység e edője, a komplexi ásban pe-
dig az össze e gondolkodás ( anulékonyság, k ea í megoldások előnyben észesí ése, önálló-
ság a gondolkodásban, a dolgok újsze ű meglá ása és összekapcsolása) ille e a pe cep i i ás
(in uíciók kö e ése, p oblémaé zékenység, me a o ák és szimbólumok előnyben észesí ése a
gondolkodásban) nyil ánul meg. Végül, a haj óe ő (d i e) ő össze e ői: célo ien ál ság, a sü -
ge e ség belül ől akadó é zése, mely az egyén a sajá maga ál al elállí o magas szin ű kö-
e elmének elé ése elé haj ja.
7. áb a. A ehe ség há om ő személyiségkomponense Jacobsen alapján
OLAJOS TÍMEA
40
lesz eni, melyek egyéb kén szükségesek a kiemelkedő, az ado e üle en
aká á ö és je len ő eljesí ményekhez, e edményekhez.
Annama ie Roepe (1991) sze in a komplex in ellek uális képessé-
gek, gye meki é zelmek, mások ól aló különbözőség é zése, a ehe ség
ál al i ányí o ság é zése, k ea i i ás, in o e zió, igény az egyedüllé e,
egyéni anulási módsze ek, a ejlődési i ányok és endek min áza á-
nak észlelése, igazságke esés, pe ekcionizmus, ki áló humo é zék, e ős
mo ali ás, kon lik usok az au o i ás kép iselő személyekkel, nehézség
mások iselkedésének megé ésében jellemzi a ehe séges személy .
Tolan (1994) első so ban az é zelmi in enzi ás , e kölcsi é zékenysége , az
igazságé ze , és a hasonlóan gondolkodó á sakkal aló kapcsola ille e
közös munka szine gikus jellegé emeli ki elük kapcsola ban.
Bá a ehe séges egyének – min minden embe – egyedi és megismé-
elhe e len min áza á mu a ják a izikai és pszichológiai sajá osságok-
nak, ez u óbbin belül a kogni í és nonkogni í jellemzőknek, a izsgála-
ok mégis az mu a ják, hogy annak olyan ka ak e isz ikumok, melyek
jellemzőek e populáció a. A émá izsgáló nemze közi ku a ások e ed-
ményei alapján ha á ozo an állí ha juk, hogy egymás mege ősí ő egye-
zéseke alálunk a kimu a o jellemzők e én. Nau a és Co en (2002
idézi Olajos és Fodo , 2021) a kö e kező sajá osságoka emeli ki a ia al-
és elnő ko i ehe séggel kapcsola ban:
• A gondolkodás sebessége
A ehe séges személyek az á laghoz képes sokkal gyo sabban gon-
dolkoznak, öbb men ális mű ele e , asszociáció égeznek el egy
ado idő ala , min mások. Men ális empójuk mia a kí ülálló
számá a úgy űnhe , hogy egyik émá ól a másik a ug anak, csa-
ponganak.
• Magas okú é zékenység
A apasz ala ok az mu a ják, hogy a magas szin ű po enciál gyak-
an együ já egy aj a okozo é zékenységgel, mely a pszichomo-
o os, in ellek uális, é zelmi, képzele i és egyéb e üle eken meg-
mu a kozó sajá os dinamiká e edményez (lásd később).
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
47
A ehe ségesek a ek í jellemzői
A ehe séges személyek a ek í jellemzői közö annak olyanok,
melyek má gye mekko ban is megnyi ánulnak, s melyek a későbbiek-
ben bemu a ás a ke ülő (szin én má gye mekko ben is megnyil ánuló)
úlinge lékenység alapjául szolgálnak – csakúgy, min a Lo ecky- éle
szocio-emocionális jellemzők közül jónéhány. an Tassel-Baska 1998-
as anulmánya (idézi Ha ma iné Olajos, 2011) alapján a legjellemzőbb
é zelmi sajá osságok a kö e kezők:
• Fejle igazságé ze
A ehe séges gye ekeknek ko ukhoz mé en ejle az igazságé -
ze e, s ez sok ese ben kon lik usok o ása lehe aká a ko á sakkal
aká a elnő ekkel aló kapcsola uk ekin e ében.
• Humo é zék
A ehe séges gye ekek sokszo jó humo é zékkel endelkeznek, s ez
segí he i őke a p oblémák, ese leges kon lik usok kezelésében, el-
oldásában.
• In enzí é zelmek
Jellemző, hogy az á lagnál e ősebb é zelmi eakcióik annak, egyes
ha ások mélyebb é zelmi olyama oka indí anak el náluk.
• Az éle és halál é elmének el ogása
Má négy é es ko kö ül elkezdenek olyan ilozó iai ké désekkel
oglalkozni, min az éle é elmének ke esése, agy a halál ogalma.
É zelmileg azonban még nem állnak készen e éma eldolgozásá a.
• Maximalizmus
Munkájukban ö ekednek a ki álóság a, a legjobb e edmény elé é-
sé e. Ennek é dekében időnkén aká úl magas a is eszik sajá
magukkal kapcsola ban a mé cé , úlságosan k i ikusan iszonyul-
nak önmagukhoz. A maximalis a embe az ese leges kuda coka
nem könnyen iseli el, é zelmileg nehezen dolgozza öl azoka .
• Sok ene gia
A ehe séges gye ekeknek az á lagosnál magasabb az ene gia-
szin je, azaz ak í abbak, e ékenyebbek. Fon os, hogy ez a magas
ene gizál ság a meg elelő i ányba kanalizálódjon, azaz p oduk í ,
pozi í i ányba e elődjön.

OLAJOS TÍMEA
48
• Kö ődés
A ehe ségesek má gye mekko ukban képesek e ősen kö ődni
émákhoz, e ékenységekhez, ájuk nagy ha ás gyako ló idősebb
személyekhez.
Össze oglalás
El é ő aspek usokból kö üljá a a ehe ségesek személyiség – és ejlődési
jellemzői megállapí ha ó, hogy a különböző sze zők ál al összeállí o
és példakén bemu a o lis ák a almaznak isszaköszönő elemeke .
Ilyen elem a szenzi i i ás, in enzi ás és a pe ekcionizmus alamin az
aszink ónia. Sil e man (1999b) kiemeli ezekkel kapcsola ban, hogy ezek
a ehe séges gye meke és ia alok komplex kogni í és emocionális ejlő-
déséből akadnak. Dab owski ejlődési koncepciója sze in pedig a en i
személyiség onások – a úlinge lékenységgel össze üggésben – p edik o-
ai a elnő ko i magas szin ű mo ali ásnak. Minél ehe ségesebb a gye -
mek, annál ko ábban és mélyebb e ha ó módon jelenik meg ese ükben
a mo ális p oblémákkal aló ö ődés.
1.1.6. A úlinge lékenység és sze epe Dab owski
ejlődési elméle ében
Az in enzi ás és szenzi i i ás ehá a ehe ségesek személyiségének meg-
ha á ozó szocio-emocionális jellemzői, má gye mekko ól kezd e. Dab-
owski úlinge lékenységnek ne ezi a külső és belső inge ek á élésének
á lagosnál nagyobb képességé , mely a közpon i ideg endsze á lagosnál
nagyobb álaszkészségén alapul. A különböző inge ek e ado álaszok az
á lagoshoz képes e ősebbek lehe nek, o ább a ha nak, és gyak abban
o dulha nak elő (Mika, 2005). Úgy is mondha ó, hogy a úlinge lékeny-
ség azoka sajá os módoka jelen i, ahogyan az egyén a kö ülö e lé ő
ilágo é zékeli. Az in o máció á amlás csa o náikén működ e é zékeny-
ség, megnö ekede uda osság alamin e ős álasz eakciók jellemzik
(G oss és m sai, 2007). Mindezek kö e kez ében a úlinge lékenységgel
bí ó személy másokhoz képes el é ő minőségű éle apasz ala ok a esz
sze . A úlinge lékenység ö különböző e üle en mu a kozik meg, mely
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
49
e üle ek közül aká öbb is é in he i a ehe séges személy . Dab owski
koncepciójában a úlinge lékenység elelős a Pozi í Dezin eg áció olya-
ma ának ak i álásáé . Ö úlinge lékenység e üle e különböz e meg
melyeke Lind, (2001), Mika (2005) és Piechowski, (2013) alapján mu a-
unk be, egy ko ábbi publikácionk a ámaszkod a (Ha ma iné Olajos és
Pa aky, 2014):
A úlinge lékenység e üle ei
• Pszichomo o os úlinge lékenység
Ez a neu omuszkulá is endsze megnö ekede inge lékenysé-
gé jelen i. Magába oglalja az ak i i ás és ene gikusságo , ille e
az önmagáé égze mozgás ö ömé . Az ene gia öbble megnyil-
ánul a gyo s beszédben, az in enzí izikai ak i i ásban, a „ ala-
mi csinálni” szükségle ében. Az ille ő számá a nagy ö öm o ás
a szin e olyama os izikai és e bális ak i i ás, amely egyébkén a
á sas kö nyeze számá a nagyon meg e helő lehe . Személyiségé
és iselkedésé úlá adónak alálják, s mi el szin e sohasem űnik
nyugod nak, gyak an ( é esen) hipe ak í nak diagnosz izálják.
É zelmi eszül ség ese én a pszichomo o os úlinge lékenységgel bí ó
személy megszállo an beszél, impulzí an cselekszik, neu o ikusan
iselkedik. Hely elen iselkedés alamin úgyne eze „ac ing ou ”
( ö idzá la os cselek és) is apasz alha ó ilyenko náluk. To ábbi
jellemzőjük lehe a munkába aló menekülés szükségle ének in en-
zí megjelenése és az e ősen e sengő é áló maga a ás.
• É zéki úlinge lékenység
A lá ásból, szaglásból, apin ásból, ízlelésből, hallásból szá mazó
é zéki ö ömök/ kelleme lenségek okozo mé ékű á élésé jelen i.
Az é zéki úlinge lékenységgel endelkező személyek az esz é ikai
élmények e (zene, mű észe ek, nyel ) igen ko ai éle ko ól ogéko-
nyak. Nagy él eze e okoznak számuk a a számuk a kellemes ízek,
ex ú ák, hangok és lá ányok. Mi el igen é zékenyek az é zéksze -
eiken ke esz ül hozzájuk elju ó inge ek e, gyako i, hogy köz e len
kö nyeze ükben kényelme lenül e ősnek é zik azoka , így igyekez-
nek inkább isszahúzódni és/ agy elke ülni őke . Az iskolában az
OLAJOS TÍMEA
50
osz ály e em ilágí ása és/ agy zaja, zsú ol sága gyak an za a ja
őke . Ilyen kö ülmények közö igyelmük is könnyen el é ül, isel-
kedésükben impulzí elemek jelennek meg.
É kezési p oblémáka is okozha az ízek, a omák in enzí ész-
lelése. Bizonyos é eleke , é elcsopo oka isszau así ha a e he -
séges gye mek azok íze, kinéze e agy éppen állaga mia . Elő o dul
az is, hogy bizonyos uhada aboka nem hajlandó iselni, me
kényelme lenek a számá a, agy a színük ál ki a e zió . Se dü lő-
ko ban hajlamosak kockáza os szexuális maga a ás a.
É zelmi eszül ség ha ásá a hajlamosak az e ésbe agy a ásá -
lásba menekülni, de az is elő o dul, hogy ki ejeze en igyekeznek
megjelenésükkel ille e iselkedésükkel a igyelem középpon jába
ke ülni. Az é zelmi eszül ség kezelésének másik s a égiája szá -
muk a a isszahúzódás, issza onulás.
• In ellek uális úlinge lékenység
In ellek uális úlinge léknység ese én a ehe séges személyek
olyama osan ágynak a dolgok megé ésé e, az igazság meg alá-
lásá a, udásuk bő í ésé e. Képesek a koncen ál , a ós in ellek u-
ális e ő eszí és igénylő elada ok égzésé e. Rendkí ül kí áncsiak,
enge eg ké dés oglalkoz a ja őke . Rendsze in ki áló meg igye-
lők és szen edélyes ol asók. Ál alában ki áló izuális emlékeze el
bí nak. Gondola ban állandóan elemeznek és szin e izálnak, ki é-
elesen ak í az elméjük. Sze e nek elmélkedni a gondolkodás ól,
élénken oglalkoz a ják őke a mo ális-e ikai ké dések. Gyako i,
hogy má gye mekkén olyan „ elnő ” p oblémák (AIDS, hajlék-
alanság, kö nyeze szennyezés, halál s b.) é deklik őke , melyeke
a ko á saik még nem, agy csak észben é enek. Kö nyeze ükkel,
(mások gondolkodásának empójá al) szemben sokszo ü elme -
lenek és igen k i ikusak.
Úgyne eze ügge len gondolkodók, akik má gye mekkén
e ősen ágynak a a, hogy a dolgok jelen ésé és é elmé meg-
alálják. Az éle é elmének ke esése, sajá legbelső énjük alamin
embe i kapcsola aik jelen ésének ke esése melle az embe iség
nagy ké dései e is sze e nének álasz alálni. Spi i uális é zékeny-
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
51
ség is elő o dul náluk, mely é zékenység az uni e zum anszcen-
dens jelenségeinek ke esésében é he ő e en.
• É zelmi úlinge lékenység
E ős é zelmek, mások é zései el aló mély azonosulás, in enzí
é zelmi eakciók jellemzik. Az é zelmi úlinge lékenysége mu a ó
személyek é zelmi s essz ese én ma káns izikai ( es i) álasz eak-
cióka p odukálnak (pl. gyomo ájás, el ö ösödés, e ős szí dobogás
s b.). Gyak an nincsenek isz ában azzal, hogy egy számuk a é ze-
lem eli helyze ben miko álnak annyi a izga o á, hogy el eszí -
he ik az önu almuka . Mások számá a megmagya ázha a lan, é -
he e len, ső egyenesen biza lehe a iselkedésük. Gye mekkén
sokszo „ úl eagálónak” minősí i őke a kö nyeze ük, de az is elő o -
dul, hogy az „é e len” címké kapják meg.
Ugyanakko kiemelkedő képességük an mély embe i kapcso-
la ok kialakí ásá a, ko ai éle ko ól udnak személyekhez, helyek-
hez, eszmékhez e ősen kö ődni. Szen edélyesek, empa ikusak és
é zékenyek.
Az é zelmi úlinge lékenységgel endelkező ehe séges szemé-
lyek másokhoz képes minden mélyebben é eznek á : az ö ömö és
bána o is egya án okozo an apasz alják meg. Gyak an élnek á
komoly belső kon lik usoka és szo ongás , okozo önk i ikai haj-
lamuk mia jellemző ájuk a kisebbségi é zés is. E belső kon lik u-
soka a hagyományos o osi szemléle gyak an a ehe séges egyén
neu o ikus üne ének minősí i. A adicionális nyuga i kul ú a úgy
ekin az é zelmek e és az in elligenciá a, min elkülönülő és ellen-
é es jelenségek e. Az in enzí é zelmek ki ejezésé inkább ekin-
ik az emocionális ins abili ás és a gyengeség, semmin a endkí-
ül gazdag belső éle jelének. Amiko a á sadalom és a ehe séges
gye meke kö ül e ő elnő ek a acionali ás on osságá hang-
súlyozzák s negligálják az é zelmi apasz ala oka , a ehe séges,
é zelmi in enzi ással élő gye mek szo ongani kezd (úgy é ezhe i,
hogy alami baj an ele) dep esszióssá és elidegenede é álha ,
agy az é zelmei megp óbálja el oj ani, blokkolni.
OLAJOS TÍMEA
52
• Képzele i úlinge lékenység
A képzele i úlinge lékenység ese én gazdag képi asszociációk,
észle gazdag izualizáció, me a o ák használa a, gazdag an ázia,
el alálás a aló képesség igyelhe ő meg. Azok a gye ekek, akik
igen e ős képzele i úlinge lékenysége mu a nak, gyak an össze-
é esz ik a ikció a alósággal. Sajá külön ilágo e em enek,
mely számuk a az unalom és a hé köznapok előli menekülés eszkö-
zé é álik. Az iskolában a igid, k ea i i ás nélkülöző anmene ek
nem kö ik le őke , ezé inkább ajzolnak agy ö éne eke í nak
ahelye , hogy ész ennének az ó ai munkában, agy be ejeznék
a számuk a kiado elada o . A ku a ások igazol ák, hogy a kép-
zele i úlinge lékenység nyil án aló kapcsola ban áll a k ea i i ás-
sal. A k ea í személyek anulmányozásának oldalá ól is mege ő-
sí he ő a úlinge lékenységgel aló együ já ás. Yakmaci-Guzel és
Aka su (2006) például magas szin ű k ea i i ás mu a ó se dülők
ese ében kimu a a, hogy a úlinge lékenység alamennyi e üle-
én szigni ikánsan magasabb é ékeke é nek el, min alacsony k e-
a i i ási szin el endelkező á saik.
Dab owski az u olsó há om úlinge lékenység ípus - az é zelmi, az in el-
lek uális, és a képzele i úlinge lékenysége – ka dinális jelen őségű-
nek a ja az é zelmi és mo ális nö ekedés szempon jából. Úgy éli, ha
ezek együ esen jelen annak, akko a lehe őségek gazdag á házá nyi -
ják meg, mind a ejlődés, mind a k ea i i ás számá a. A ejlődés alacso-
nyabb szin jein a úlinge lékenységek izolál an annak jelen, de a ejlő-
déshez szükséges, hogy in e akcióba lépnek: a pszichomo o os és é zéki
úlinge lékenység nem udja ámoga ni a ejlődés magasabb szin jei a
képzele i, in ellek uális és é zelmi úlinge lékenység nélkül, melyeknek
iszon ansz o málniuk kell az előbbieke . (Acke man, 2009) Fon os,
ám ke éssé isme eleme a koncepciónak, hogy a ejlődés különböző
okain (TPD szakaszok ko ábban) a úlinge lékenységi e üle ek máskén
ejeződnek ki ( észle esen: Dab owski, 1996).

I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
53
A úlinge lékenység o ábbi eszélyei
Tehe séges se dülőke izsgál a Ha ison és Van Haneghan (2011, idézi
Ha ma iné Olajos és Pa aky 2014) kimu a a, hogy a képzele i úlinge lé-
kenység kimu a ha óan együ já ás mu a az isme e len ől aló élelem-
mel, míg az é zelmi úlinge lékenység a halál élelemmel. Fen i ku a ók
az is megállapí o ák, hogy a képzele i és é zelmi úlinge lékenység
össze üggés mu a az álma lanság p oblémájá al. A ehe séges anulók
min ájá összehasonlí a nem ehe séges „á lagos” se dülők min ájá al
a ku a ók az az ál alános összegzés ogalmaz ák meg, hogy a ehe séges
se dülők magasabb szin ű úlinge lékenység melle magasabb szin ű
szo ongás élnek á , gyak abban küzdenek álma lansággal, ille e a ha -
lál ól és az isme e len ől is jobban a anak, min a kon ollcsopo agjai.
A émában szüle e izsgála ok alapján egyébkén az é zelmi úlin-
ge lékenység maladap í mani esz ációi ekin he ők a leg ál oza o-
sabbnak (Tucke és Ha ens ein, 1997, idézi: Ha ma iné Olajos és Pa aky
2014). A es i üne ek megjelenésé ől kezd e szo ongásokon, élelmeken,
maladap í pe ekcionizmuson, bűn uda on ke esz ül dep esszí hangu-
la okig és öngyilkossági gondola okig e jed a skála.
Az é zelmi úlinge lékenység in ellek uális úlinge lékenységgel kom-
binálód a úgyne eze egzisz enciális dep esszió ál ha ki, bá mely
éle ko ban (Ha ison és Haneghan, 2011, idézi: Ha ma iné Olajos és
Pa aky, 2014). A ehe séges személyek az á laghoz képes sokkal nagyobb
alószínűséggel élik á spon án a dep esszió en i o májá . Ennek egyik
oka, hogy elméjük éles, személyiségműködésük in enzí , é zékenyek és
gyak an idealis ák, így a kö ülö ük lé ő ilág és a kö ülö ük lé ő sze-
mélyek é ék endsze ének alamin iselkedésének inkonzisz enciái ,
abszu di ásai , álszen jelenségei isz án észlelik. Másik ok az, hogy
é zékeny uda osságuk kapcsán gyak an oglalkoznak olyan „nehéz” ké -
désekkel, melyek éle ük é emé e ona koznak. Á lá ják, hogy egy nagy
ki akós pa ányi észecskéi, s gyak an úgy é zik, ehe e lenek az őke
aggasz ó a megoldásban. A ko lá aikkal aló szembesülés usz ációjá
igen e ősen élik meg. A usz ációk kö é nö eli az a ény is, hogy igen sok
ese ben megké dőjelezik és/ agy megsé ik a adícióka , különösen, ha
azoka igazság alannak agy é elme lennek é zik. Mindezek könnyen
oda eze nek, hogy a ehe séges gye mek úgy é zi, kezd elidegenedni
OLAJOS TÍMEA
54
a á sai ól, hiszen azok nem oglalkoznak ilozó iai ké désekkel, és egyál-
alán nem is é ik ő . Amiko megp óbálja gondola ai megosz ani ko á -
sai al, azok za a odo sággal agy ellenségességgel eagálnak azok a.
Egy ehe séges gye mek így jellemez e helyze é : „min magá a hagyo
idegenek á unk az anyahajó a, hogy é ünk jöjjön és haza igyen minke ”
(Webb, 2008, 8. o; idézi: Ha ma iné Olajos és Pa aky, 2014). Az egzisz en-
ciális dep esszió 10-15 é es ko ban aló jelen kezésé nagyon komolyan
kell enni, me aká egy későbbi öngyilkosságnak lehe előjele.
A ehe séges személyek egyébkén gyak an alálkoznak azzal a jelen-
séggel, ami in ellek uális ole ancia zónának ne eznek a szakembe ek.
Ez a gyako la ban az jelen i, hogy a a ós és é elmes embe i kapcsola-
ok el é ele az, hogy az egyénhez képes a másik él maximum +/- 20 IQ
pon al endelkezzen. Ezen a a ományon kí ül a gondolkodás sebessé-
gében, szín onalában, az é deklődési e üle ekben olyan különbség og
ennállni a elek közö , mely óha a lanul ü elme lensége , elégede len-
sége , usz áció és eszül sége og gene álni. A spon án á él egzisz-
enciális dep esszió egyébkén szo osan kapcsolódik Dab owksi pozi í
dezin eg ációs elméle éhez. Dab owski sze in a ehe ségesek szemé-
lyiség ejlődésének – különösen a mo ális ejlődésnek – elengedhe e -
len észé jelen ik azok a megél k ízisek, melyek so án a személyiség a
szen edésnyomás ha ásá a min egy „szé esik”, majd egy magasabb szin-
en új asze eződik. E magasabb szin en ö énő új asze eződés é én
kö e kezik be a maslowi é elemben e „nö ekedés” azaz az egyénben
ejlő po enciálok ki eljesedése (Webb, 2008, idézi: Ha ma iné Olajos és
Pa aky, 2014).
1.2. A PEREFEKCIONIZMUS
A pe ekcionizmus az egyik legke ésbé megé e aspek usa a ehe -
ségnek. A leg öbb, ehe ségesekkel oglalkozó szakembe megoldandó
p oblémának, agy az é zelmi za a jelének a ja e jellemző . Ezen meg-
közelí ések még napjainkban is a pe ekcionizmus des uk í jellegé
hangsúlyozzák, s az alacsony öné ékelés, szo ongás, dep esszió, szemé-
lyiség- és e észa a ok kialakulásában, ille e az i eális célok ki űzésé-
ben já szo sze epé emelik ki (Mo ield és Pe e s, 2015). A en iek e ímel
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
55
Kö i (2014) hazai izsgála a, melyben a ehe séges se dülők ejlesz ő
pszichológusai ál al el á jellegze es p oblémamin áza ai közö emlí ik
a pe ekcionis a ípus . Az ebbe a klasz e be a ozóka a maximalizmus,
az ebből adódó öné ékelési p obléma és a eljesí ményszo ongás iásza
jellemzi, s ezen úlmenően komoly kuda ckezelési p oblémákkal is küzde-
nek. (Olajos és m sai 2021)
Nem i a ha ó, hogy számos eszély ej magában a ökéle esség e
ö ek és igénye, de mindenképpen ki kell hangsúlyoznunk, hogy a mű é-
sze ek, a spo ok, agy éppen a udományok e üle én nélküle nem jö ek
olna lé e kiemelkedő alko ások. Indokol ehá ehá különböz e ni az
úgyne eze „egészséges” agy adap í pe ekcionizmus és a maladap-
í (kó os) pe ekcionizmus egymás ól. Az egészséges pe ekcioniz-
mus a munka égzéshez ösz önző ene giá ad, ha ásá a ö ömö élünk á ,
amiko egy nehéz elada o jól megoldunk. A maladap í agy neu o ikus
pe ekcionizmus ese én az egyén nem képes ö ömö á élni, ö ökké úgy
é zi, hogy eljesí ménye nem elég jó (Pa ke , 2000; idézi: Olajos és m sai,
2021).
1.2.1. A pe ekcionizmus ogalma, szemléle i ál ozásai
A en i be eze ő gondola ok jól é zékel e ik, hogy a pe ekcionizmus de i-
niálása és é elmezése sok i á gene ál /gene ál a émá al oglalkozó
szakembe ek kö ében, hiszen jelen ősen el é ő nézőpon ok és hangsúlyok
jellemzik a ku a ói álláspon oka . A sokszínű szaki odalomban az ez ed-
o duló a mégis el ogado á ál ak bizonyos megha á ozások, melyeke
a leg öbb ele áns szaki odalom is emlí , agy minimális ál oz a ással
á esz. Ezekből mu a unk be ke ő :
„A pe ekcionizmus olyan mul idimenzionális kons uk um, mely ké
ak o ból áll. Az első ak o olyan, magas személyes s anda dok állí ásá
a almazza, melyek konzisz ensek az egyén képességei el. Ez a ak o
adap í nak és mo i álónak a o , s összekapcsolódik a szubjek í jóllé -
el. A második ak o úgy de iniál , min az egyén i eálisan magas el á ásai
és a eljesí ménye közö i diszk epancia. Ez a ak o maladap í nak a o ,
amia a pszichológiai dis essz mia , ami annak az észlelése okoz, hogy
OLAJOS TÍMEA
56
az egyén nem udja eljesí eni a sajá maga ál al elállí o kö e elményeke .
( Slaney, és m sai 2001; idézi: Pe one-Mc Go e n és m sai, 2015, 2. o.)
S oebe és O o (2006) á ekin ő anulmányában az alábbi á ogó meg-
ha á ozás adja:„A pe ekcionizmus az ál alánosan el ogado élekedés
sze in olyan személyiség s ílus, melye a hibá lanság a ö ek és, és a kiemel-
kedően magas eljesí mény el á ások melle az egyén iselkedésének úlzo
k i ikai é ékelésének endenciája kísé .” (S oebe és O o, 2006, 2. o.)
S oebe , Edb ooke-Childs és Damian „A pe ekcionizmus pszicholó-
giája” című, 2018-ban megjelen köny ükben pedig kiegészí éskén
hozzá eszik: olyan mul idimenzionális személyiségdiszpozíció ól an
szó, melynek dimenziói „el é ő – időnkén ellenkező – kapcsola ban állnak
az adap í és maladap í pszichológiai olyama okkal és kimene ekkel”
(S oebe , Edb ooke-Childs és Damian, 2018, 68. o.). Az éle minden e üle-
é á ha ja – különösen az iskola és a munka ilágá – de be olyásolha ja
az egyén izikai megjelenésé és á sas kapcsola ai is.
A pe ekcionizmus szemléle i ál ozásai
A pe ekcionizmus a az 1990-es é ekig adicionálisan unidimenzionális
jellemzőkén ekin e ek a szakembe ek, s az 1980-as é ekig alap e ően
annak pozi í agy nega í minősége melle é el ek. Ennek meg ele-
lően a pozi í kon a nega í dicho ómia ké égpon ján számos eo e i-
kus é elmezése lelhe ő el a szaki odalomban. A nega í agy pa ológiás
sajá osságkén ö énő koncep ualizáció dön ően klinikai meg igyelése-
ken alapul, s olyan személyiség ál ozókén de iniálja, mely számos pszi-
chológiai nehézség há e ében ellelhe ő (Bieling, Is aeli és An ony, 2004;
Bu ns, 1980; Pach , 1984). Az ezzel ellen é es pozi í megközelí és o -
ása a anácsadói gyako la , és a pe ekcionizmus ejlődéssel aló kap-
csola ának elisme ése. Al ed Adle például egészségesnek ekin e e
a pe ekcionizmus , amennyiben az egyéni po enciál maximalizálása
á sas aspek usoka is magában oglal. Ab aham Maslow sze in pedig az
önakualizáció szükségsze űen magába oglalja az egyéni ado ságok és
képességek ökéle esí ésé e aló ö ek és (Chan, 2008).
Csíkszen mihályi (1990) sze in a pe ekcionis ák képesek hihe e len,
az ex ázis megközelí ő magasságok elé és e, s ezen ke esz ül a low eljes
megélésé e. Megha á ozása sze in ugyanis az á amla élmény endsze-
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
63
a Dab owski- éle Fejlődési Po enciál (Daniels és Piechowski, 2009) ele-
mekén jelenik meg. Mindez az jelen i, hogy napjaink ejlődésszempon ú
ehe ségmegközelí ése idői és ejlődési pe spek í á egya án beemel
a pe ekcionizmus é elmezésébe.
1.2.2. A pe ekcionizmus o ásai
A pe ekcionizmus gyöke ei ke es e iszonylag ke és szaki odalom lel-
he ő el. An hony és Swinson (2009) össze oglalója alapján a pe ekcio-
nizmus észben ö ökle es személyiség onás, így endelkezik biológiai
komponensekkel is. Kialakulásában azonban számos más ényező is sze-
epe já szik, így például a ju almazás és mege ősí és mechanizmusa is.
A á sadalom díjazza a magas szin ű s anda dok elállí ásá , az iskolában
égze kemény munká , agy a izikai onze ő meglé é . Egye len példá
emlí e: a se ülők kö ében nem i kák a es kép za a ok és az e észa a-
ok, hiszen a média ál al köz e í e a almak is a hibá lan megjelenés
sugalmazzák. Az elsődleges szocializáció jelen ő család is köz e í he
ko a gye mekko ól olyan el á ásoka ( op egye em, ku a ói, mű észi
ka ie ) melyek i eálisan magas s anda dokhoz kö ődnek.
Gyak an az elé sike maga a ju alom és mege ősí és. A pe ekcio-
nis a iselkedés sike ál ali mege ősí ése pedig annak a meggyőződés-
nek a kialakulásához is eze , hogy ha alaki nem ilyen, akko a mun-
kája csakis komp omisszumos és alsóbb endű lehe . A pe ekcionizmus
kialakulásában sze epe já szó anulási olyama nak második elemé
a bün e és jelen i. A jelen ős mások elől é kező k i ikák egy ész az egyén
számá a bün e és jelen enek, más ész a a aní anak, hogy mindig
on os a dolgoka jól csinálni. Ha olyan személlyel állunk kapcsola ban,
aki sohasem elégede (az öl özködéssel, a haj isele el, iselkedéssel,
s b.) kialakulha az a meggyőződésünk, hogy bizonyos s anda doka el
kell é ni mások elégede ségének ki í ásá a. Végül pedig, ha alaki kis
hibáé is e ősen megbün e ek gye mekko ában, kialakulha az a igid
hiedelem, hogy a hibák elke ülése mindennél on osabb. Végül a modellá-
lás sze epé is meg kell emlí eni, hiszen számos endkí ül pe ekcionis a
személy számol be a ól, hogy maga is pe ekcionis a személy(ek) melle
nő el (Fle és m sai, 2002).

OLAJOS TÍMEA
64
Neumeis e (2004) a ehe ségesek pe ekcionizmusának ki ejlődé-
sé el kapcsola ban ké ú onala mu a be anácsadói gyako la és
ehe ségesekkel oly a o in e júk alapján. A á sas el á áskén megél
pe ekcionizmus ki ejlődésében – a szigo ú el á ások észlelése melle – a
szülők sajá pe ekcionizmusa és au o i e ne elési s ílusa já szik jelen ős
sze epe (9. áb a). A á sas el á áskén megél pe ekcionizmus kialaku-
lásának o ábbi sajá ossága a eljesí ményhez kö ö öné ékelés, ille e
a sajá iden i ás mások megelégede ségé el aló egyenlő é é elé el.
9. áb a. A pe ekcionizmus kialakulásának olyama a ehe ségesek ese én
A sel -o ien ál pe ekcionizmus a izsgála ok alapján szüle és ől kezd e
jelen an az egyén éle ében, s a kö nyeze i ak o ok ha ása leginkább el-
e ősí ésben é he ő e en. Ilyen lehe a szülői modellkén szolgáló „pe -
ekcionis a a i űd”, melye obsze áció ú ján esznek maguké á még
gye mekko ukban a ehe séges személyek. A sel -o ien ál pe ekcioniz-
mus ki ejlődésében sze epe já szik az iskolai kihí ások hiánya is, mi el
az első é ekben könnyen megsze ze „ ökéle es” é demjegyek s an-
da ddá álnak. A könnyű iskolai sike ek kapcsán gyak an hama so a
ke ül a címkézés is, s ez gyak an o ább áplálja a pe ekcionizmus .
A szülők ne elési s ílusá a a ámoga ó, au o i a í s ílus jellemző, mely
mellé ilágos és magas, ám eális célki űzés á sul. Hibázás ese én segí ő
50
9. áb a. A pe ekcionizmus kialakulásának olyama a ehe ségesek ese én
A sel -o ien ál pe ekcionizmus a izsgála ok alapján szüle és ől kezd e jelen an az egyén
éle ében, s a kö nyeze i ak o ok ha ása leginkább ele ősí ésben é he ő e en. Ilyen lehe a
szülői modellkén szolgáló „pe ekcionis a a i űd”, melye obsze áció ú ján esznek magu-
ké á még gye mekko ukban a ehe séges személyek. A sel -o ien ál pe ekcionizmus ki ejlő-
désében sze epe já szik az iskolai kihí ások hiánya is, mi el az első é ekben könnyen meg-
sze ze „ ökéle es” é demjegyek s anda ddá álnak. A könnyű iskolai sike ek kapcsán gyak an
hama so a ke ül a címkézés is, s ez gyak an o ább áplálja a pe ekcionizmus . A szülők
ne elési s ílusá a a ámoga ó, au o i a í s ílus jellemző, mely mellé ilágos és magas, ám eális
célki űzés á sul. Hibázás ese én segí ő a hozzáállásuk. A e ospek í isszaemlékezések alap-
ján nem a szülők ne elési s ílusa a sel -o ien ál pe ekcionizmus o ása, s e személyek nem is
aggodalmaskodnak olyama osan a mások ál al elállí o s anda dokkal kapcsola ban. Ők ma-
guk állí anak el magas szin ű kö e elményeke maguknak, melyek az ön ejlesz és belső d i e-
ján alapulnak.
Fle a ehe ségesekkel kapcsola ban a pe ekcionizmus komp ehenzí modelljében há om e-
üle e jelöl meg (Fle és Hewi 2002; idézi: Neumeis e , Williams és C oss, 2009): a családo ,
az egyén és a kö nyeze i ak o oka . A család a á sas el á ások, a á sas eakciók, o ábbá a
szociális anulás é én ej i ki ha ásá a pe ekcionizmus kialakulásá a. A á sas el á ás é é-
nyesülése ese én a ehe séges gye mek öné ékelése a magas in elligenciaszin jé e kapo pozi-
í isszajelzések e ado álaszkén é elmezhe ő. Ebben az ese ben a hibáka a ehe séges
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
65
a hozzáállásuk. A e ospek í isszaemlékezések alapján nem a szülők
ne elési s ílusa a sel -o ien ál pe ekcionizmus o ása, s e személyek
nem is aggodalmaskodnak olyama osan a mások ál al elállí o s an-
da dokkal kapcsola ban. Ők maguk állí anak el magas szin ű kö e elmé-
nyeke maguknak, melyek az ön ejlesz és belső d i e-ján alapulnak.
Fle a ehe ségesekkel kapcsola ban a pe ekcionizmus komp ehen-
zí modelljében há om e üle e jelöl meg (Fle és Hewi 2002; idézi:
Neumeis e , Williams és C oss, 2009): a családo , az egyén és a kö nye-
ze i ak o oka . A család a á sas el á ások, a á sas eakciók, o ábbá a
szociális anulás é én ej i ki ha ásá a pe ekcionizmus kialakulásá a.
A á sas el á ás é ényesülése ese én a ehe séges gye mek öné éke-
lése a magas in elligenciaszin jé e kapo pozi í isszajelzések e ado
álaszkén é elmezhe ő. Ebben az ese ben a hibáka a ehe séges gye -
mek olyan jelzésnek ekin he i, melyek a a u alnak, mégsem olyan in el-
ligens és é ékes, min gondol a. A ökéle ességé aló küzdelem ekko
az öné ékelés megó ásá é zajlik. A á sas eakciókén megjelenő pe -
ekcionizmus akko apasz alha ó, ha a gye meke kö ül e ő család dina-
mikája sze e e meg onással, megszégyení éssel pszichológiai dis essz
agy izikai bán almazás e edményez. Ekko a pe ekcionizmus egy aj a
copingnak ekin he ő, mellyel az ado személy a á ha ó nega í ha á-
soka igyekszik elke ülni, agy a kö ülö e lé ő kao ikus á sas kö nye-
ze ele i kon oll igyekszik megsze ezni. Fle a személyiségen belüli
ényezők közö a empe amen umo , kö ődési s ílus , a á sas be olyás a
aló nyi o ságo , az elisme és i án i igény emeli ki. A kö nyeze i ak o-
ok közül a e sengő iskolai kö nyeze , a ko á sakkal aló kapcsola , és
égül, de nem u olsó so ban annak a kul ú ának a jellemzői ha nak a pe -
ekcionizmus alakulásá a, melyben az ado indi iduum él.
Cu an és Hill (2019) anulmánya mege ősí i a en i gondola oka .
Egye é enek azzal, hogy a pe ekcionizmus ki ejlődésé szélesebb kö ű
á sadalmi, kul u ális no mák is be olyásolják. Ilyenek: a) a neolibe aliz-
mus és a e sengő indi idualizmus megjelenése, b) a me i ok ácia dok í-
nájának é nye ése, c) az egy e inkább szo ongáskel ő, kon olláló szülői
ne elési gyako la , mely a e sengés e és a me i ok ácia kihí ásai a
e lek ál. Úgy űnik, hogy a ia alok belső é eszik az ideális én ől alko-
o i acionális á sadalmi ideáloka , amelyek bá i eálisak, ám endkí-
ül kí ána osak számuk a. A sze zők sze in a pe ekcionizmus egy olyan
OLAJOS TÍMEA
66
coping s a égia üne e, melynek é én a ia alok a a ö ekednek, hogy
biz onságban é ezzék maguka , s é ékesnek lássák maguka .
1.2.3. A pe ekcionizmus éle eze és e gyako ol ha ásai
A endkí ül magas el á ások elállí ása az egyén egész éle é be olyá-
solha ja. Ezek közö a leg on osabb éle eze ési e üle ek ől (a munka
és iskola, az o hon, a személyes kapcsola ok és a ek eáció) ej ünk szó
az alábbiakban. A leg öbb embe , legalább észben azzal a e ékenység-
gel azonosí ja magá , ami égez. Az ezen a e üle en apasz alha ó pe -
ekcionizmus megakadályozza, hogy él ezze, az a mi csinál o ábbá a
munka égzéssel kapcsola os maximalis a a i űdje enyege ő é álha
mások számá a is. Az in ole ancia, a szüne nélküli munka égzés, a ha ag,
a k i ikus beállí ódás a á sas á olság megnö ekedésé e edményezhe i.
A magánéle ben az ille ő kö ül e ő on os személyek öné ékelése le om-
bolódha és az é ék elenség é zésé élhe ik á . A pe ekcionis a s an-
da dok i áka e edményezhe nek, és aká i kolózáshoz is eze he ek.
A pe ekcionis a egyén szo ongha á sas helyze ek ől, s ö ekedhe azon
kon ak usok elke ülésé e, melyekben ese leges k i ika é he i. A szabadidő
kikapcsolódás a és el öl ődés e aló használa a is p oblémá jelen he
számá a, me gyak an nem képes ellazulni, á adni magá a pihenésnek.
A pe ekcionizmus men álhigiénés ona kozásai
A en iek alapján nagyon kö ül ekin ően kell igyelemmel kísé ni a öké-
le esség e ö ek és , hiszen a úlinge lékenységhez hasonlóan e ős om-
boló e őkén is működhe . Ez ámasz ja alá az a ény, hogy nemze -
közi izsgála ok so a alapján a émá al oglalkozó ku a ók kimu a ák
a maladap í pe ekcionizmus kapcsola á a dep esszió al, az ano e-
xia ne osá al, a bulimiá al, a kénysze es iselkedéssel, al ásza a ok-
kal, különböző pszichoszoma ikus be egségekkel, és a pánik be egséggel
(Pa ke , 2000). Más izsgála ok disz unkcionális működés e edményező
neu o ikus coping s a égiák használa ának endenciájá , a á sas hely-
ze ekben megjelenő szo ongás és gyenge egészségi állapo o emelik ki
(Ch is ophe & Shewmake , 2010).
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
67
Az á nyal abb megközelí és é dekében azonban az is é demes meg-
izsgálni, hogy a pe ekcionizmus mely al ípusá ól an szó. A sel -o i-
en ál pe ekcionizmus a magas szin ű el á ások melle az el á ások
eljesí ésének igényé jelen ő ( észben belső) mo i ációs komponens
is a almaz, mely hozzájá ulha a ki a áshoz és az e ős én-ha ékony-
ság é zéshez. A á sas el á áskén megél pe ekcionizmus a kons uk-
í gondolkodás ál alános hiányá e edményezi mo i ációs de ici ek és
i acionális hiedelmek mia . A belső mo i áció lecsökken és a külső
mo i áció megnö ekede szin jének o ása a mások ked ében já ás és a
bün e és elke ülése. (Mills és Blankens ein, 2000)
A á sas előí áskén megél pe ekcionizmussal á suló mo i ációs
de ici ek abból a ehe e lenség és emény elenség é zésből is akad-
nak, mi sze in lehe e len elé ni a on os mások ál al elállí o kö e el-
ményeke , így a kihí ás jelen ő helyze ek elke ülése és gyo s eladása,
maladap í coping álasz jellemző az egyén e. A sel -o ien ál pe ekcio-
nizmus ele já ója az in insic mo i áció és ki a ás, o ábbá a magasabb
szin ű önkon oll (Fle , Russo és Hewi , 1994).
A sel - o ien ál pe ekcionizmus eszélye lehe , hogy az ilyen sze-
mély könnyen hajlamos a hibák a ókuszálni, miközben jól kidolgozo
én-ideállal endelkezik. Ez az jelen i, hogy miközben az ille ő észle esen
kidolgozo belső képpel endelkezik a ól, hogy milyen sze e ne lenni,
az ehhez eze ő ú on nem a sajá e ősségei e, pozi í umai a koncen ál,
hanem a gyenge pon ok a, él agy alós hiányosságai a A izsgála ok
az mu a ják, hogy a sel -o ien ál és a á sas előí áskén megél pe ek-
cionizmus ké szempon ból is kapcsolódha a szo ongáshoz és a dep esz-
szióhoz. Az első ok az, hogy a pe ekcionis a iselkedés jelen ős s essz
gene ál, mely s essz a eljesí mény nega í aspek usai kiemelő/ke eső
beállí ódásból e ed. A második pedig az, hogy a ökéle es eljesí mény
a személyiség é ékmé őjé é é e („ha nem én leszek az első, akko egy
senki agyok”) az ezen kí üli bá milyen más e edmény az egyén és/ agy
kö nyeze e számá a a kuda c és az é ék elenség jelének számí . Az én-
o ien ál és mások a-o ien ál pe ekcionizmus a személyközi kapcsola-
ok alacsony elégede ségi szin jé el já együ , hiszen az ille ő elégede -
len önmagá al és/ agy a másikkal.
Az u óbbi é ek ku a ásai elhí ják a igyelme a dep esszióba o duló
kó os pe ekcionizmus és a á sas ámoga o ság észlel hiánya közö i
OLAJOS TÍMEA
68
kapcsola a is. A á sas előí áskén megél pe ekcionizmus komoly sze-
mélyközi kon lik usokhoz is eze he , alamin kó os kapcsola i iselke-
déseke is e edményezhe (C is ophe és Shewmake , 2010).
Szymanszki (2001) a pe ekcionizmus ól pe ekcionis áknak í o
köny ében summázza a szaki odalomban ellelhe ő leg ipikusabb meg-
állapí ásoka . A pe ekcionizmus iselkedéses, kogni í és é zelmi jel-
lemzői eszi so a (2. ábláza ) oly módon, hogy meg ogalmazza az ado
ka ak e isz ikum egészséges és egészség elen égpon já egy hé okú
skálá a e í e. Azaz önmagában nem pozi í nak, agy nega í nak lá
egy jellegze essége , hanem bemu a ja mindké kimene é az ado sajá-
osságnak. Ez a dicho ómiá isme e jük az alábbiakban – hozzá é e,
hogy egy személy pe ekcionizmus p o iljának elállí ásako mindenkép-
pen é demes á nyal é ékelés e ö ekedni.
2. ábláza . Az egészséges és egészség elen pe ekcionizmus
összehasonlí ása
Egészség elen pe ekcionizmus Egészséges pe ekcionizmus
Viselkedés
Személyes
s anda dok:
1) Teljesí -
ményolló
2) Rugal-
masság
3) „A legjobb-
nak lenni”
Gyak an nagy az el é és a célok és
az e edmények közö .
Az ille ő jellemzően elé i a maga
elé ki űzö céloka , agy sajá
megelégedésé e kellően közel ju
hozzájuk.
Minden ese ben kö e i a szabály ,
akko is, ha észleli, annak ine ek-
í ol á . A igidi ás megakadá-
lyozza az alkalmazkodás , és a
k ea i i ás .
Munkája so án kö e i a szabályo-
ka és az i ányel eke , de ugalmas
és alkalmazkodóképes, és k ea í ,
ha úgy é zi, e e an szükség.
Az ille ő úgy é zi, mindenben neki
kell a legjobbnak lenni, olyasmi-
ben is, ami nem é dekli, agy nincs
meg hozzá a szükséges képessége.
Az ado személy idejé és ene giá-
já éle ének azon e üle ei e óku-
szálja, amelyek az e ősségei.
P io izálás
Nehézsége okoz számá a a el-
ada ok angso olása, minde egy-
o mán on osnak é zi, s úgy gon-
dolja, minde egy o mán jól kell
megoldania.
Ki áló p oblémamegoldó. Jó a mul-
i askingban, a elada ok p io izá-
lásában: miko és mi kell/indokol
enni.
Ha á idők
be a ása
A ha á idők be nem a ása, halo-
ga ás, meg apadás egy ado ela-
da nál jellemzi. Nagy ene gia á-
o dí ása az ap ó észle ek e.
Jellemzően be a ja a mások agy
sajá maga ál al megszabo ha á-
időke . A ke ésbé on os elada o
él e udja enni, a on osabb be e-
jezéséé .

I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
69
Egészség elen pe ekcionizmus Egészséges pe ekcionizmus
Rend és sze -
eze ség
Az ille ő a end e és sze eze -
ség e aló ö ek ése „mindennek
a helyén kell lennie” kénysze e le-
lassí ja.
A end és sze eze ség megnö-
ekede ha ékonyságo e edmé-
nyez.
A hibák a
ado álasz
Gyak an aggódik a hibák mia , s
ez időpocsékoláshoz, úlmunká-
hoz önellenő zések so ához, a ha-
á idők be nem a ásához eze .
S esszel a lehe séges hibák kö e -
kezményei mia .
Úgy gondolja, hogy gondossága
és igyekeze e elegendő a hibák
ész e é eléhez.
É zelmek
Öné ékelés
Az elé sike ek számá ól ügge -
lenül, aká egye len észlel sike -
elenség ese én is megké dőjelezi
önmagá és képességei . Öné é-
kelése a eljesí e elada ok ügg-
énye.
É zékeli sajá e ősségei és gyen-
geségei , s nem szüksé ges mindig
mindenben ki áló nak lennie ah-
hoz, hogy jó é zé sei legyenek ön-
magá al kap csola ban.
Szo ongás és
eszül ség
K ónikus s essz ől szen ed, szo-
ong és elégede len a munka ég-
zés/ e ékenység ala és a ég-
e edmény é ékeléseko .
Ked eli a jó kihí ásoka , el ökél -
sége é ez, izga o a p obléma-
megoldás lehe ősége mia .
Kogni í működés
Figyelem
Az in o mációka szű i. A nega í-
umok a ókuszál, elnagyí ja a
nega í észle eke . Csőlá ása mi-
a úl sok igyelme szen el a ész-
le eknek, nem lá ja az összképe .
A pozi í umok a ókuszál, sike -
o ien ál , a a igyel, ami jól megy,
él ezi a kihí ás . A észle ekben
nem ész el.
É ékelő
olyama ok
Ka ego ikusság, „minden agy
sem mi ” gondolkodás jellemzi.
Szá má a egy ap ó hiba ö li az
összes pozi í umá az ado mun-
kának. A lehe séges nega í kö-
e kezményeke úlbecsüli. „Ka-
asz ó a gondolkodás”.
Á nyal é ékelés jellemzi, „és/
mindke ő” a i űddel endelkezik:
hibák és e ősségek egysze e aló
el ogadásá a képes.
Dön éshoza al
Folyama osan ké elkedik; szám-
a lehe e lennek űnik egy égső
dön és meghoza ala és melle e
aló elkö eleződés. elelősség ál-
lalása úlzó mé ékű. Nehezen bí-
zik meg másokban.
Viszonylag könnyűnek é zi a sajá
maga ál al hozo dön és melle el-
kö eleződés . Képes dön eni, ele -
lősség állalásának mé éke eális.
Önk i ika Keményen k i izálja önmagá , ha
úgy é zi, nem ü i meg az önmaga
ál al elállí o mé cé .
É zékeli az elkö e e hibáka ,
és – bá csalódo nak é zi magá
mia uk – p oblémamegoldó a i-
űddel o dul a jö ő elé.
OLAJOS TÍMEA
70
A en ieken úl a személyközi kapcsola okban is é ezhe ő a pe ekci-
onis a diszpozíció ha ása. Egészséges pe ekcionizmus ese én együ -
működőnek, jó csapajá ékosnak a ják, aki a kons uk í k i iká el o-
gadja. Az egészség elen pe ekcionizmus ese én mások nagyon k i ikus
beállí o ságúnak és kon ollállónak a ják, miközben in e pe szonális
é zékenysége mia gyak an aggódik azon, mások mi a éleményük ele
kapcsola ban. A pe ekcionizmus személyes előnyei és há ányai a kö e -
kezők (3. ábláza ):
3. ábláza . A pe ekcionizmus előnyei és há ányai
(Szymanszki, 2011, 35. o.)
A pe ekcionizmus előnyei A pe ekcionizmus há ányai
Kompe encia é zés, magabiz osság,
magas öné ékelés. A szo ongás és s essz k ónikus é zése.
Alacsony öné ékelés.
A megelégede ség megnö ekede
szin je A csalódás és bűn uda k ónikus é zése,
ha alami on os dolog nem sike ül
A eljesí ményhez és e edményekhez
á suló é zések. Mások és önmaga elé o duló ha ag és
usz áció.
Másoka üggőnek lá ni. Kime ül ség, á ad ság, alacsony
ene giaszin .
Mások elisme ésének,
csodála ának é zése. Nagy be ek e és kis meg é ülés melle .
Feszül ség edukció.
Nagy idő á o dí ás, olyan kö e elmények
eljesí ésé e, melyek az egyén más
éle célok ól és apasz alások ól onják el.
A hibázás „ka asz o ális”
kö e kezményeinek ki édése. A biz onság hamis illúziója.
Megnö ekede igyelemben észesülés,
dicsé e mások ól. Rigid és kon olláló személyiség
kialakulása.
A különlegesség és egyedülállóság é zése. A elada elke ülés magas szin je,
haloga ás, a ha á idők lekésése.
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
71
1.2.4. A ehe ség és pe ekcionizmus in apszichés
kapcsolódási pon jai
Nem ke ülhe jük meg az a ké dés , ajon milyen módon kapcsoódik
össze a ehe ség és a pe ekcionizmus. A émá al kiemel en oglalkozó
Sil e man négy ő lehe séges al e na í á ázol el (Sil e man, 1999b,
Ha ma iné Olajos és Pa aky, 2014), melyek mind ele ánsak lehe nek, s
melyek közül aká öbb is ki ej he i ha ásá az egyén ejlődésé e néz e.
1) A pe ekcionizmus a ehe ségesek személyiség ejlődésé e jellemző
aszink ónia (különböző e üle ek egyene len ejlődése) működésekén is
é elmezhe ő. A ehe séges gye mek ko á sainál magasabb kö e elmé-
nyeke állí maga elé, hiszen men ális éle ko á ekin e meghaladja bio-
lógiai ko á .
2) Mi el a ehe séges gye mek sokszo nálánál idősebb gye ekekkel
ba á kozik, a elállí o kö e elmények és célok ezzel az éle ko al állnak
összhangban.
3) Amiko a ehe séges gye mek számá a az iskolai munka nem jelen
különösebb e ő eszí és , az egye len kihí ás jelen he i számá a az, hogy
nem egysze űen jól, hanem ökéle esen oldja meg a kapo agy sajá
maga ál al ki álasz o elada o .
4) Dab owski pozi í dezin eg ációs elméle ének kon ex usában is
é demes meg izsgálni a pe ekcionizmus , me ennek ke e ében egy
új jelen ése is el á ul. Ezen új jelen és sze in a pe ekcionizmus olyan
mo i ációs e ő (úgyne eze dinamizmus ) jelen , mely elősegí i az
egyén magasabb ejle ségi szin e ju ásá . Haj óe őkén abban az elége-
de lenség-é zésben nyil ánul meg, ami az indi iduum az „ez an mos ”-
al kapcsola ban é ez, és abban a ágyódásban is ki ejeződik, melye
az „ilyennek kellene lennie” i án áplál. Jelen ku a ás so án e koncepció
ük ében igyekszünk képe kapni a ehe séges személyek in apszichés
dinamikájá ól.
OLAJOS TÍMEA
72
1.3. A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT
1.3.1. A szubjek í jóllé ogalma, kapcsola a az éle elégede séggel
A szubjek í jóllé egy olyan – számos udomány e üle é deklődésé
magáénak mondha ó – kons uk um, melye e ikai, eológiai, poli ikai,
gazdasági és pszichológiai ogalmakkal egya án de iniálnak a külön-
böző szaki odalmak. A pa adigmák di e zi ása okán nem meglepő a cím-
kézésben megjelenő sokszínűség: boldogság, objek í és szubjek í jóllé ,
az éle minősége, éle elégede ség elne ezések a leggyak abban haszná-
la osak a émakö ben. Az eligazodás o ább nehezí i, hogy egyes ese-
ekben szinonimakén ol asha unk óluk. Kun és Szabó (2017) is elhí ja
a igyelme a a, hogy a jóllé ogalmá öbb ku a ó is a boldogsággal
agy éppen az elégede séggel elcse élhe ő ogalomkén használja.
A jóllé ezzel az álláspon al szemben egy komplex ogalomkén é el-
mezhe ő, míg a boldogság agy elégede ség egy apasz ala i jelenség –
így egymással nem elcse élhe ők. A boldogság az elégede séggel együ
ehá a jóllé egy-egy eleme, bá magá a jóllé e gyak an az elégede -
ségnek a mé ésé el ha á oznak meg a ku a ók. Ez az á nyal megkülön-
böz e és e ö ek ő néze e kép iseli Lewinshon, Redne és Seeley (1991)
is, amiko a boldogság ól az a ják, hogy az é zelemkén agy é zelmi
állapo kén agadha ó meg, míg az elégede ség sokkal inkább kogni í ,
é ékelő olyama nak ekin he ő – ehá e ké komponense a szubjek í
jóllé nek e megközelí és sze in sem szinonima.
A boldogság ogalma sem ekin he ő egységes, globális kons uk-
umnak. A pozi í pszichológia ugyanis különbsége esz a hedonikus és
eudaimonikus boldogság közö . Mindké ogalom – a hedonia és az euda-
imonia –az e ikai ilozó iából szá mazik, és A isz o elész a a ona kozó
e ő eszí ései ük özi, hogy álasz udjon adni a jó agy jól megél éle
e mésze é el kapcsola os ké dések e. Tágan megha á oz a, a hedonikus
néze (a hedonikus boldogság ogalma) a a az elképzelés e u al, hogy
a jó éle e az ö öm és az él eze ek jelenlé e, ille e a ájdalom hiánya jel-
lemzi. Ezé a Diene - éle (1984) szubjek í jóllé ogalmá (lásd len ebb)
– gyak an összekapcsolják a hedonikus megközelí éssel. Az eudaimoni-
kus o ien áció – amelye A isz o elész eudaimonia (’eu’ (jó) és ’daimón’
(lélek) sza akból alko o ) ogalmá a u al a hoz ak lé e, a jól megél
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
79
ónak ne ezzük, me ez az egyén ko ai (aká p e e bális) pe spek í ájá-
nak köz e len észlelése zajlik. Ez lehe ő é eszi az indi iduum számá a,
hogy uda ossá egyen ko obban uda alan a almaka , el ud e ni
ko ábbi hiedelmeke és é eszméke önmagá al kapcsola ban. Megjelen-
nek olyan é zelmek min a emény, együ é zés, isz ele . Cloninge az
is hozzá eszi, hogy bá ez a legmagasabb szin , a leg öbb embe azonban
soha nem é i el a s abil kon empla í állapo o a ko á s á sadalmakban,
melyek ele annak ma e ialis a és an ispi i uális üzene ekkel.
A Seligman – éle au en ikus éle ö öm és a PERMA-modell
Seligman (2007) sze in az au en ikus boldogság az jelen i, hogy az
embe el edezi és kialakí ja az alap e ő e ényei , ka ak e e ősségei
(ille e az ezekhez a ozó ulajdonságoka ), és endsze esen használja
azoka az éle minden e üle én. Ilyen ka ak e e ősségek: a bölcsesség
és udás, a bá o ság, a sze e e és humani ás, o ábbá az igazság, a mé -
ékle esség, a spi i uali ás és anszcendencia. Néhány példá emlí e:
a bölcsességhez olyan ulajdonságok a oznak, min : k ea i i ás és o i-
ginali ás, kí áncsiság és é deklődés, nyi o ság és k i ikai gondolkodás,
udás ágy, elő elá ás. Ezek a ehe séges személyek jellemzői közö is
meg alálha ók. A bá o ság e ényéhez a ozó i ali ás, ki a ás szin én
sze epel a ehe ségesek szocio-emocionális ka ak e isz ikumai közö .
Seligman sze in az e ények a alma kul ú á ól és ö énelmi ko szak-
ól üggően ál ozó, ezek mégis minden ilozó iai és allási adícióban
meg alálha ók. A mo ális a almú ka ak e e ősségek, ille e e ények
a koncepció sze in el edezéssel és alko ás ál al ejlesz he ők, ebben
Seligman néze e megegyezik Dab owskié al, bá Dab owski a pozi í
dezin eg ációban lá ja a ejlődés mo o já .
Vannak olyan e ények, amelyeke inkább jellemzőnek a az egyén
önmagá a néz e, s aká napon a gyako olja azoka . Ezek az úgyne e-
ze e ősség kézjegyek, (signa u e s eng hs), amelyek gyako lása, hasz-
nála a so án az embe isszanye i e ejé , lelkes lesz. Az ado jellemző
e ény gyako lásako olyama osan új módsze eke sajá í el a személy, de
ezen úlmenően önazonosságo , hi elessége é ez. Mindez elégede ség-
gel öl i el az ado indi iduumo , s ez egye jelen számá a a jó és boldog
éle e el (Kő össy, 2013).

OLAJOS TÍMEA
80
Kun és Szabó (2107) kiemeli, hogy au en ikus boldogság elméle sze-
in a boldogságnak há om aspek usa an: a pozi í é zelem, az elmé-
lyülés és az é elem, melyek mindegyike az éle el aló elégede séghez
eze .
Seligman 2011-ben publikálja az úgyne eze PERMA modell , amely
olyan jóllé modell, mely az Au en ikus éle ö öm koncepciónak a o ább-
ejlesz ése, amely alapján pedagógiai agy ejlesz ő, ille e ehe séggon-
dozó p og amoka is ki lehe dolgozni (Fehé és Fodo , 2020; Pé e -Sza ka,
2015).
Seligman PERMA modelljében a boldogság össze e ői: az élmények
kel e e él eze ek, azaz a pozi í é zések és é zelmek (Pleasu e), az elmé-
lyülés egy e ékenységben, azaz a low élménye (Csíkszen mihályi 1999)
(Engagemen ), a á sas kapcsola ok (Rela ionships), az éle é elme, agyis
a külde és (Meaning) és a eljesí mény: sike ek és e edmények (Accomplis-
hmen s) (B edács, 2018).
Csíkszen mihályi és a low élmény
Csíkszen mihályi sze in az úgyne eze au o elikus e ékenység ég-
zése ehe i az embe boldoggá, hiszen ekko a e ékenységé magáé ,
a e ékenység okoz a ö ömé égzi az embe ez a celek és . A e ékeny-
ség kel e e ö öm és így az á amla élmény mindenki számá a akko jöhe
lé e, ha nehéz elada o égez és magas szin ű képességeke mozgósí
a elada megoldása so án (Csíkszen mihályi, 2008b).
Az á amla -élmény u án az Én elépí ése össze e ebb lesz, min elő e
ol . A komplexi ás nö ekedésé el egyező mé ékben ejlődik az Én is.
A személyiség komplexebb egésszé álása ké on os pszichológiai olya-
ma : a di e enciálódás és az in eg álódás e edménye. A di e enciálódás,
melynek e edményeképp az embe egyedi é, mások ól különböző é álik,
az in eg álódás pedig az ellenkezőjé e u al: az Énen kí ülálló eszmék-
kel, embe ekkel és dolgokkal aló egyesülés e. A komplex Énnek sike ül
összekapcsolnia egymással ezeke az egymásnak ellen mondó enden-
ciáka . Az Én egy e inkább di e enciálódik az á amla -élmény e edmé-
nyeképpen, me sike esen megbi kóz án egy nehéz elada al, az egyén
elke ülhe e lenül mindenképpen ügyesebbnek és á e me ebbnek é zi
magá . Az á amla -élmény segí az Énnek az in eg álódás olyama ában,
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
81
mi el az e ős összpon osí ás emeállapo ában a uda szoka lanul ende-
ze é álik. A gondola ok, a szándékok, az é zések és az összesé zéksze
ugyana a a cél a összpon osulnak. Az élmény ha monikus, és amiko az
á amla -epizódnak ége, az embe „összeszede ebbnek” é zi magá , min
azelő , nemcsak belsőleg, hanem más embe ekkel és ál alában a ilággal
kapcsola ban. (Csíkszen mihályi,1999)
Seligman és Csikszen mihalyi (2000 idézi: Ham ai, 2014) a kapcso-
lódó ogalmaka időbeli pe spek í a sze in ha á oz ák meg. E sze in
a múl hoz kö ődő szubjek í apasz ala ok közé a ozik az elégede ség,
a jóllé és a külön éle igények kielégülése. A low és a boldogság a jelen-
hez kapcsolódó élmények. A emény és az op imizmus pedig a jö ő pe -
spek í ájában é elmezhe ő.
1.3.2. A szubjek í jóllé e be olyásoló ényezők
Diene és m sai (1999) o ábbá La sen és Eid (2008) össze oglaló anul-
mányai alapján elmondha ó, hogy számos olyan ényező azonosí ha ó,
mely hozzájá ul a szubjek í jóllé magas szin jéhez. Ezek a ényezők
bá szükségesek lehe nek, önmagukban nem elegendőek a magas szin ű
szubjek í jóllé hez, azaz nincs egye len azonosí ha ó de e mináns. Ezek
közül a en i sze zők anulmányai alapján az alábbiakban isme e jük
a leg on osabbaka .
A személyiség az egyik lege ősebb és legnagyobb konzisz enciá al
bí ó p edik o a a szubjek í jóllé nek. A émában szüle e izsgála ok
alapján empe amen umbeli diszpozíciók, azon belül pedig az ex o e zió
és a neu o icizmus be olyásolja a legnagyobb alószínűséggel a szubjek-
í jóllé e . Az ex o e zió pozi í abb é zelmekkel já együ , és ke esebb
akadálya an a pozi í é zelmek ak i álódásának; a neu o icizmus pedig
éppen ellenkezőleg ha : nega í abb é zelmek él á a személy, és ke esebb
in ape szonális akadálya an ezek ak i álódásának. (Megjegyzés: ezen a
pon on kapcsolha ó össze az é zelmi úlinge lékenység és a szubjek í jóllé
ké dése, hiszen ő jellemzője a pozi í és nega í é zelmek okozo á élése,
megnö ekede emocionális szenzi i i ás.)
Egype éjű, külön ne elkedő ik ekkel égze izsgála ok e edménye
hasonló boldogság szin e állapí o meg náluk így a ku a ói álláspon-
OLAJOS TÍMEA
82
ok sze in a szubjek í jóllé nek mindenképpen an gene ikai há e e.
A speci ikus génha ások anulmányozása á ilágí o a a is, hogy azok
a dep esszió a, ex a e zió a ille e neu o icizmus a aló hajlam é én
kapcsolódnak a szubjek í jóllé hez. A gene ikai alapoka ámasz ja alá
az a ény is, hogy – bá szi ua í ényezők megemelhe ik, agy csök-
ken he ik a szubjek í jóllé szin jé – a s abil személyiség ak o ok hosz-
szú á on ki ej ik ha ásuka , így az ille ő egy idő u án issza é annak á
jellemző alapszin jé e. Az adap áció agy habi uáció is sze epe já szik
ebben, hiszen az új inge ek e ado e ős (é zelmi) álaszok az idő múlásá-
al csökkennek. A jóllé el kapcsola ban ennek az a ele anciája, hogy
a jelen eseményei nagyobb ha ás gyako olnak á, min a múl béliek.
A coping s a égiák is sze epe já szanak a szubjek í jóllé alakulásában:
a spi i uális meggyőződés, a hé köznapi események pozi í é elmezése
és á ke e ezése, a p obléma- ókuszú megküzdési módok alkalmazása
nö eli az . A émá o ább á nyalja az a ény, hogy a személyiség onások
é zelmek e gyako ol ha ásá módosí ja az a kö nyeze , melyben az ado
egyén él. Ez a módosí ó ha ás öbb módon is é ényesülhe :
A nagyobb szin ű kö nyeze – személyiség illeszkedés nagyobb
szin ű elégede sége e edményez. A ked ező á sas kapcsola i
end sze és a jól unkcionáló é zelemszabályozás amely meg ele-
lően ud a elme ülő éle események e, kihí ások a eagálni, ezzel
egy aj a kiegyensúlyozo , a ósan op imális szin ű szubjek í jól-
lé e alapoz a meg (Diene és Seligman, 2002).
Az egyéni elégede séggel kapcsola os diszk epancia eó ia sze-
in az egyén s anda dok men én összehasonlí ja sajá magá más
embe ekkel, a ko ábbi állapo okkal, az aspi ációi al, szükségle e-
i el és céljai al, alamin az elégede ség ideális szin jé el. (Ezen
a pon on az éle elégede ség összekapcsolha ó a pe ekcionizmus ké -
déskö é el, így ku a ásunkkal is.) Az elégede ség a jelen állapo és
a s anda dok közö i diszk epancián alapul. Hozzá kell enni, hogy
a kul u ális – á sadalmi közeg ha ása is é ényesül: az egyéni célok
kö e ése akko e edményezi a legnagyobb elégede sége , ha azok
az ado kul ú a, egyén számá a on os szubkul ú a ál al is é ékes-
nek a o ak.
Az indi idualis a Nyuga i kul ú ákban az éle el aló megelé-
gede ség megí éléseko a magas önbizalom és a jó öné ékelés,
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
83
a személyes nö ekedés, az au onómia a megha á ozó szempon ,
ellenben a kollek i is a kul ú ákban inkább a mások ál al ado
élemények alapján be olyásol . Más ész abban is e ős kul u ális
különbségek annak, hogy a boldogságo mennyi e ekin ik on os
é éknek. Ugyanis, ha a boldogság min é ék egy nemze nél – aká
implici en is – hangsúlyos, akko az egyének éle ük számos e üle-
é ennek alapján í élik meg.
A külső ényezőkkel kapcsola ban é demes megjegyezni, hogy
– bá ezek e is számos ku a ás i ányul- a demog á iai ál ozók és
külső, személyiségen kí üli ényezők (pl. jö edelem, s á us) mind-
összesen nagyjából 15–20%-á magya ázzák a szubjek í jóllé -é -
ék a ianciájának (Lucas, 2008, idézi: Kő össy, 2013).
1.3.3. Szubjek í jóllé és pe ekcionizmus
A szubjek í jóllé és a pe ekcionizmus kapcsola á ekin e a szaki oda-
lom a á sas előí áskén megél pe ekcionizmussal konzek ensen nega-
í együ já ás igazol (Michelson és Bu ns, 1998; S oebe és S oebe
2009; S oebe és Co 2016).
A sel -o ien ál pe ekcionizmus ese ében ellen mondásosabb e ed-
mény mu a nak a ku a ások: ha nega í együ já ás nem is, de a pozi-
í ko eláció hiányá egyes izsgála ok kimu a ák (pédául S oebe
és Rambow, 2007). Mege ősí e e ezen e edmény S oebe és S oebe
2009-es izsgála a, melyben egye emis a ille e in e ne használó min -
án nem alál szigni ikáns ko eláció az éle elégede ség és a sel -o i-
en ál pe ekcionizmus közö . S oebe kiemeli, hogy a sel -o ien ál
pe ekcionizmus izsgála á ekin e a helyze komplexebbnek űnik,
min az a jelenség ku a ásának kezde én él ék (S oebe és Co , 2016).
Mindez azzal indokolja, hogy a sel -o ien ál pe ekcionizmusnak an-
nak nega í ha ásai is – annak ellené e /  agy amelle , hogy alap e-
ően adap í jellegűnek a ja a ku a ók zöme. S oebe néze e sze in
olyan ku a ásmódsze ani p oblémák mia – min a sel -o ien ál pe -
ekcionizmus á edése a á sas előí áskén megél pe ekcionizmussal –
is elma adha a pozi í ko eláció kimu a ása. E jelenségség s a isz ikai
kon ollálása ese én csak pozi í é zelmekkel já együ , alamin pozi í
OLAJOS TÍMEA
84
együ já ás mu a az éle elégede séggel. 2016-os, egye emi hallga ók-
kal égze izsgála ukban a en i sze zők a pozi í pszichológia egyik új
kons uk umá al, a i ágzással ( lou ishing) kapcsola ban mu a ák ki a
sel -o ien ál pe ekcionizmus szigni ikáns pozi í együ já ásá , míg a
á sas előí áskén megél pe ekcionizmus ese én szigni ikáns nega í
együ já ás apasz al ak á akozásaiknak meg elelően. Chan (2012) az
adap í pe ekcionis ákkal kapcsola ba ju o a a az e edmény e, hogy
boldogabbak és elégede ebbek az éle ükkel, aminek a magya áza a
abban ejlik, hogy ex ém magas el á ásoka állí anak maguk elé, ami
eljesí enek is – s az ehhez kapcsolódó jóleső é zés e edményezi náluk
a non-pe ekcionis ákhoz képes magasabb éle elégede ségi szin e .
Amennyiben iszon az egyéni s anda d és a eljesí mény közö jelen ős
nega í diszk epancia apasz alha ó, úgy magasabb szin ű szo ongás ,
dep esszió , alacsonyabb szin ű öné ékelés és éle elégede sége lehe
apasz alni (Rice, Ashby és Gilman, 2011). S oebe , Lalo a és Lumney
(2020) a pe ekcionizmus és a szubjek í jóllé közö i o ábbi mediáló
ényezőke ke es ek, – öbbek közö a sel -o ien ál pe ekcionizmus-
sal össze üggő nem eljesen kohe ens izsgála i e edmények é elmezé-
sé e. Ne 2003-as (Ne , 2003a) e edményé e ék alapul, misze in az
önmagunk i án é ze könyö üle esség (sel -compassion) e ősen ko e-
lál a szubjek í jóllé el. Az önmagunk i án é ze könyö üle esség ala
a ne i megha á ozás sze in az egyén önmaga i án é ze ked es, meleg,
ö ődő a i űdje, mely a sel pozi í szemléle é el és annak é zékelésé el
já , hogy a személyes de ici ek/hibák az embe i lé ezéshez a ozó jelen-
ségek. (Megjegyzés: az önmagunk i án é ze könyö üle esség a oge si el-
é el nélküli el ogadáshoz, agy az Albe Ellis- éle el é el nélküli önel oga-
dás ogalmához, ille e a Judi h Jo dan- éle ön-empá ia ogalmához hasonló
kons uk umnak ekin he ő. K is in Ne koncepciójában há om össze e-
ő e bon ha ó az önmagunk i án é ze könyö üle esség: az első az önma-
gunk i án i ked esség (Sel -kindness), a második az ál alános embe iesség
(Common Humani y), a ha madik pedig a mind ulness.) A mediáló modell
ma ema ikai elemzésének e edménye az mu a a, hogy mindhá om pe -
ekcionizmus dimenzió— a sel -o ien ál , a mások a i ányuló, és a á sas
el á áskén megél nega í ko eláció mu a az önmagunk i án é ze
könyö üle ességgel. Az u óbbi ké dimenzió pedig a mások i án é ze
könyö üle ességgel is nega í an ko elál. A sel -o ien ál pe ekcionizmus

I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
85
iszon pozi í együ já ás mu a a mások a i án i könyö öle ességgel.
E anulmányban az önmagunk i án é ze ille e a mások i án é ze
könyö üle esség a szubjek í jóllé pozi í p edik o ának bizonyul . (10.
áb a).
*p < .05, **p < .01, ***p < .001.
10. áb a. A pe ekcionizmus mediációs modellje
(S oebe , Lalo a és Lumney, 2020, 4. o.)
Mindké könyö üle esség ípus mediál a pe ekcionizmus és a szubjek í
jóllé közö , a pe ekcionizmus nem mu a o di ek ha ás a szubjek í
jóllé e. A á sas előí áskén megél pe ekcionizmus nega í an jelez e
elő e a szubjek í jóllé e mindké könyö üle esség ípus alacsony ol án
ke esz ül. A mások a i ányuló pe ekcionizmus a mások i án i alacsony
szin ű könyö üle ességen ke esz ül szin én nega í an jelez e elő a szub-
jek í jóllé e . A sel -o ien ál pe ekcionizmus, az ön-könyö üle esség
alacsony szin jén á ugyan nega í an jelez e elő e a szubjek í jóllé e , de
a mások i án i könyö üle ességen á pozi í p edik o a ol a szubjek í
jóllé nek. A sze zők ezen e edmény alapján kiemelik a sel -o ien ál pe -
ekcionizmus ambi alens jellegé , melyből akadóan mind pozi í mind
nega í ha ásai igazolha ók.
68
mások i án é ze könyö üle esség a szubjek í jóllé pozi í p edik o ának bizonyul . (10.
áb a).
*p < .05, **p < .01, ***p < .001.
10. áb a. A pe ekcionizmus mediációs modellje (S oebe , Lalo a és Lumney, 2020, 4. o.)
Mindké könyö üle esség ípus mediál a pe ekcionizmus és a szubjek í jóllé közö , a pe -
ekcionizmus nem mu a o di ek ha ás a szubjek í jóllé e. A á sas előí áskén megél pe -
ekcionizmus nega í an jelez e elő e a szubjek í jóllé e mindké könyö üle esség ípus ala-
csony ol án ke esz ül. A mások a i ányuló pe ekcionizmus a mások i án i alacsony szin ű
könyö üle ességen ke esz ül szin én nega í an jelez e elő a szubjek í jóllé e . A sel -o ien ál
pe ekcionizmus, az ön-könyö üle esség alacsony szin jén á ugyan nega í an jelez e elő e a
szubjek í jóllé e , de a mások i án i könyö üle ességen á pozi í p edik o a ol a szubjek í
jóllé nek. A sze zők ezen e edmény alapján kiemelik a sel -o ien ál pe ekcionizmus ambi a-
lens jellegé , melyből akadóan mind pozi í mind nega í ha ásai igazolha ók
I.3.5. Tehe ség, pe ekcionizmus és szubjek í jóllé
Chan (2012) ehe séges anulóka izsgál a azoka egészséges, nem-egészséges és nonpe ek-
cionis a csopo okba osz a az alál a, hogy a ehe ségesek közö az egészséges pe ekcionis-
ák a legboldogabbak, és leginkább elégede ek az éle ükkel. A há om csopo közül a nem
egészséges pe ekcionis ák endelkez ek a leginkább ögzül mindse el, ők gondol ák legke-
ésbé ál oz a ha ónak a képességeke . Chan sze in egyébkén annak a pe ekcionis ának, aki
nem ögzí e mindse el, hanem nö ekedési szemléle el endelkezik az el á ásai és a eljesí -
ménye közö i nega í diszk epancia ke ésbé számí p oblema ikusnak agy enyege őnek. En-
nek pedig az az oka, hogy a pozi í i ányú eljesí mény ál ozás szo galommal és anulással
OLAJOS TÍMEA
86
1.3.4. Tehe ség, pe ekcionizmus és szubjek í jóllé
Chan (2012) ehe séges anulóka izsgál a azoka egészséges, nem-
egészséges és nonpe ekcionis a csopo okba osz a az alál a, hogy
a ehe ségesek közö az egészséges pe ekcionis ák a legboldogabbak,
és leginkább elégede ek az éle ükkel. A há om csopo közül a nem
egészséges pe ekcionis ák endelkez ek a leginkább ögzül mindse -
el, ők gondol ák legke ésbé ál oz a ha ónak a képességeke . Chan sze-
in egyébkén annak a pe ekcionis ának, aki nem ögzí e mindse el,
hanem nö ekedési szemléle el endelkezik az el á ásai és a eljesí -
ménye közö i nega í diszk epancia ke ésbé számí p oblema ikusnak
agy enyege őnek. Ennek pedig az az oka, hogy a pozi í i ányú eljesí -
mény ál ozás szo galommal és anulással lehe ségesnek a ja, miköz-
ben az el á ások csökken ése nem opció a számá a. Ez a gondola pedig
elő ecsa oló módon el eze a ehe séges, nem-egészséges módon pe -
ekcionis a ia alokkal kapcsola os in e enciós lehe őségek ké déséhez
is. A iszonylag ögzí e ókuszú szemléle ől a nö ekedési szemléle e
ál ás és annak az el ogadása, hogy ko lá ai mindenkinek annak, segí -
he a megelégede ség é zésének nö ekedéséhez.
Tehe ség és éle elégede ség
Be gold és munka á sai (2015) elhí ják a igyelme a a, hogy a ehe sé-
gesek számos olyan jellemző el bí nak, melyek a szubjek í jóllé alacso-
nyabb oká e edményezhe ik. Ilyen, – a ehe ségesek ka ake isz ikumai-
ból e edő –, szocio-emocionális e üle en jelen kező nehézségek lehe nek
a kö e kezők: a á sas kapcsola okban jelen kező p oblémák, beilleszke-
dési nehézségek, elszige elődés, a ilág p oblémái al aló oglalkozásból
akadó aggodalom, a másság é zése, kon lik usok a á sas kö nyeze ben.
Ugyanakko a ehe ségesek sok jellegze essége pedig a későbbi á sa-
dalmi sike esség e ős p edik o ának ekin he ő. Ilyen szempon ból néz e
a magas in elligenciaszin segí ség lehe aká a ö id á ú aká a hosszú-
á ú személyes célok elé ésében. Ez ámasz ja alá, hogy Diene (1984) az
in elligenciá maga is olyan személyiség ál ozónak ekin e e, mely szo-
osan kapcsolódik a szubjek í jóllé hez, s amely egyben a nyuga i á sa-
dalom nagy a é ékel e ő o ásának számí . Így amelle a néze melle
I. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
87
is számos é szól, misze in a ehe séges személyek elégede ebbek az
éle ükkel, min a nem ehe séges személyek. A en i példák alapján nem
meglepő, hogy a nemze közi szaki odalomban ké , egymással e sengő
hipo ézis lé ezik a ehe séges személyek szocio-emocionális ka ak e isz-
ikumai al kapcsola ban. Az első az úgyne eze ha mónia hipo ézis,
a második a diszha mónia hipo ézis. Az első ese ében kiegyensúlyozo -
abb személyiségp o il , nagyobb okú sike essége , és magasabb szin ű
á sas kompe enciá kapcsolnak a ehe ségesek személyiségéhez. E néze
kép iselői sze in a ehe ség p o ek í ak o , mi el a magasabb kogni í
kapaci ásnak köszönhe ően e személyek ha ékonyabban küzdenek meg
a s esszel, kon lik usokal és az aszink on jlődésből akadó kihí ások-
kal. A magasabb in elligenciaszin ekko a p oblémák és elada ok sike es
megoldásán ke esz ül ámoga ja a személyes célok elé ésé – így jó ékony
ha ású a szubjek í jóllé e néz e. A második, úgyne eze diszha mónia
hipo ézis a á sas és é zelmi nehézségek és a ejlődési endellenességek
nagyobb kockáza á hangsúlyozza, s ez a domináns néze . E megközelí-
és sze in a nagyobb kogni í kapaci ás szenzi í ebbé eszi a ehe séges
egyéneke az in e pe szonális kon lik usok a és a s essz e, így a ehe ség
nö eli a sé ülékenysége . Mindké néze melle szólnak elméle i és ku a-
ási bizonyí ékok. Neiha pédául (1999) a a a kö e kez e és e ju o ,
hogy a ehe séges gye ekek nem eszélyez e e ebbek a pszichológiai
p oblémákkal kapcsola ban, min a nem ehe ségesk. Be gold és munka-
á sai (2015) pedig a média sze epé hangsúlyozzák az u alkodó diszha -
mónia néze egnálásában, hiszen gyak an szélsőséges példáka mu a -
nak be ál alánosí ó módon. A ehe ség ku a ásokban a leg öbb izsgála
a hedonis a jóllé megközelí éshez kapcsolha ó kons uk umok a óku-
szál, így nagyon ke ese lehe udni a ehe ség és az eudaimónikus jóllé
kapcsola á ól. A ehe ség és szubjek í jóllé ké désé elnő eknél izs-
gál a Polle és Schnell (2017) anulmányában elhí ja a igyelme a a
a nem elhanyagolha ó ku a ói megállapí ás a, hogy a ehe ségesek és
a nem ehe ségesek más u a kö e he nek a szubjek í jóllé , az éle elé-
gede ség, és a jelen és eli/é elemmel bí ó éle elé. Tehe séges elnő -
ek ese én az é elemmel bí ó éle el kapcsola ban például – nem meg-
lepő módon – az alko óképesség e ősebb p edik o , min önmagában az
é elmes munka égzése – szemben a nem ehe séges, de jól eljesí ő sze-
mélyekkel és nem ehe ségesekkel. A ehe ségesek ese ében az explici
OLAJOS TÍMEA
88
allásossággal szemben pedig a spi i uali ás bizonyul jobb elő ejelző-
nek. Ezen e edmény há e ében a sze zők sze in az állha , hogy a maga-
sabb ebdű e őben aló hi személyesebb és egyedibb megközelí ése össz-
hangban áll a ehe séges egyének személyiségének komplexebb ol á al.
Túlinge lékenység és szubjek í jóllé
Dab owski úgy gondol a (Dab owski, 1964; idézi: Beduna és Pe one-
McGo e n, 2016), hogy az op imális ejlődés magába oglalja a jelenben
lé ező pszichológiai s uk ú ák szé ö ésé , beleé e az egyén é ékei ,
emóciói , iselkedései és személyiségé is. Az egyén olyama os ön izs-
gála a és az éle eseményekkel kapcsola os belá ás megjelenése, o ábbá
a sajá eakciók mélyebb szin ű megé ése hozzájá ul az ado indi i-
duum személyes nö ekedéséhez, ille e jóllé éhez. A pozi í dezin eg á-
ció olyama a az ehá , ami a koncepció sze in el eze a magasabb szin ű
személyiséghez és a jóllé hez.
A úlinge lékenység – melye Dab owski „ agikus ajándéknak”, Piec-
howski pedig az in o mációá amlás csa o náinak ne ez – ebben a olya-
ma ban úgy esz ész , hogy az egyén éle apasz ala ai elnagyí ja,
mi el ele ősí i mind a nega í , mind a pozi í éle eseményeke . A en-
delkezés e álló csa o nák száma és ípusa pedig ha ással an az egyéni
apasz ala ok di e zi ásá a és in enzi ásá a.
Dab owski sze in a úlinge lékenység az is jelzi, hogy az egyén kö -
nyeze éhez aló adap ációja za a szen ed. A hé köznapi események
önmagukban is ki áló nye sanyago jelen enek ennek ele ősí ésnek,
nem szükséges ex ém mé ékű s essz á élnie az ille őnek. Ugyanakko
az is igaz, hogy a úlinge lékenység kö e kez ében a hé köznapi esemé-
nyek képesek ex ém nagy s esszé gene álódni a elnagyí ás ha ásakén .
Bá a úlinge lékenység megemelhe i a s essz-szin e , mediá o ak o-
okon ke esz ül nö elhe i a jóllé szin jé is (Tillie , 2009). A izsgála ok
alapján az egyik ilyen mediáló ényező az é zelmi in elligencia, mely az
in ellek uális, é zelmi úlinge lékenység és a szubjek í jóllé közö ej i
ki ha ásá (Beduna és Pe one-McGo e n, 2016).
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
95
pon számoka é nek el (pl. Siegle és Schule 2000, Ko nblum és
Ainley 2005, Yakmaci-Guzel és Aka su 2006, Tieso 2007a). A ehe -
ség izsgála okban nem kap kellő hangsúly a pe ekcionizmus
mul idimenzionális jellege, és annak ese leges adap í jellege sem,
pedig kiemelkedő e edmények és alko ások szüle éséhez (min ej-
lődési dinamizmus) mindenképpen hozzá já ul.
A különbség izsgála ok öbbnyi e a nemi különbségek e e -
jednek ki (pl. Bouche és Falk 2001; és Tieso, 2007b, Mille , Falk és
Huang 2009). Ke és az olyan ku a ás (pl. Piechowski és Cunning-
ham, 1985; Imbu gia 2014, Thompson és Jaque 2016) mely ehe -
ség e üle ek szin jén agadja meg a ké dés . Hazai izsgála ok
(pl. Kö i, 2014) szin én iszonylag ál alánosságban és alap e ően
nega í jelenségkén ekin a ehe ségesek pe ekcionizmusá a.
• A nemze közi szaki odalomban a ké déskö alamely szegmensé e
ókuszáló izsgála oka ol asha unk, de együ , egysze e nem
ke ül a ehe ségesek kö ében anulmányozás a e há om pszicho-
lógiai kons uk um.
A en iek alapján ku a ásunk újsze űsége egy ész annak komplexi ásá-
ban agadha ó meg, hiszen célki űzésünk sze in egye len ku a ásban
egysze e izsgáljuk a pe ekcionizmus, szubjek í jóllé , és úlinge lé-
kenység jelenségkö é oly módon, hogy mindhá om ényező közös elmé-
le i ke e be helyez ük. Más ész a pe ekcionizmus mul idimenzionali-
ásá és adap í aspek usá szem elő a a ö ekszünk hazai min án
eddig más ku a ók ál al nem alkalmazo izsgála i eszközökkel min áza-
oka , együ já ásoka és ese leges oksági kapcsola oka el á ni.
A izsgála céljai észle esebben:
• Magya min án alidálni az „O e exci abili y-II. (Falk és m sai,
2016) ké dőí e , s egy olyan eszköz kialakí ani, mely a ehe ség-
diagnosz ikában és a ehe ség anácsadás gyako la ában egya án
megbízha óan alkalmazha ó.
• Magya min án meg izsgálni a ehe ségesek úlinge lékenységi
jellemzői , kimu a ni a pe ekcionizmus különböző ípusai al aló
együ já ás , a köz ük lé ő ese leges oksági kapcsola oka el á ni.

OLAJOS TÍMEA
96
• A en i ényezők alamin a szubjek í jóllé bizonyos aspek usai-
nak (Éle elégede ség, Éle s ílus) kapcsola á el á ni.
• Mindez dekla ál an ehe séges (lásd később), nem ehe séges
középiskolások, alamin elsőok a ásban anuló szin én nem
ehe séges almin ákon izsgálni és össze e ni.
• Az e edmények á nyal bemu a ása é dekében a pe ekcionizmus
2x2 –es modelljé alkalmaz a pe ekcionizmus klasz e eke kiala-
kí a, ille e amennyiben a izsgála i min a lehe ő é eszi ehe -
ség e üle enkén bon a is meg izsgálni a jelenségkö .
• Összegez e: komplex megközelí ésben egye len ku a ásban izs-
gál a a jelenségkö min áza oka , együ já ásoka , szigni ikáns
különbségeke azonosí ani klasz e ek és ehe ség ípusok szin jén is.
1.1.3. A izsgála mene ének bemu a ása
A izsgála négy ő szakaszból áll melyek a kö e kezők ol ak: előkészí-
és, ki i elezés, az ada ok eldolgozása, s égül az é elmezés ázisa (13.
áb a).
1) Előkészí ési szakasz
Az előkészí ési szakaszban a e eze izsgála szaki odalmi há e ének
el á ása ille e a leendő izsgála elméle i ke e ének megha á ozása ol
a cél. Ennek é dekében a ehe ség ejlődés, a ehe ségesek szocio-emoci-
onális jellemzőinek ele áns ona kozásai ekin e ük á , külön óku-
szál a a pe ekcionizmus, úlinge lékenység és a ehe ség és szubjek í
jóllé aspek usai a. Mi el az i isme e e izsgála egy nagyobb ku a-
ás észe, a leg ágabb kon ex us –azaz a Pii o- éle ehe ség ejlődési
modell min ke e má ado ol – de sze e ünk olna egy, a jelen izs-
gála a é ényes olyan szűkebb é ényességű koncepció alálni, mely jól
illeszkedik bele. Így ke ül ki álasz ás a Dab owski- éle Pozi í Dezin eg-
ációs Teó ia ille e a Fejlődési Po enciál. Ez kö e ően a lehe séges izs-
gála i eszközöke ekin e ük á , majd ki álasz o uk azoka , melyeke
használni sze e ünk olna.
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
97
13. áb a. A izsgála olyama ának áb ája
A mé őeszközök ki álasz ásá kö e ően a Falk és munka á sai ál al kidol-
gozo , 2016-ban másodjá a kiado „O e exci abili y-II. ké dőí alidá-
lásához a sze ző ől í ásbeli engedély ké ünk és kap unk.
Ez kö e ően megha á oz uk a izsgálandó min a jellemző , és po en-
ciális együ működő in ézményeke ke es ünk. A a ö eked ünk, hogy
min ánk ep ezen a i i ásá nö el e legalább há om megye megyeszék-
helyé ől és kisebb á osaiból is legyenek ok a ási in ézmények. Típusu-
ka ekin e is egyes képe mu assanak: gimnázium, szakgimnázium,
mű észe i iskola, és legalább ké egye em különböző ka ai egyenek ész
a izsgála ban. A izsgála i min ában sze eplő ehe ség almin a ese én
megha á oz uk az ide aló beke ülés k i é iumai (lásd: a min a jellem-
zőinek isme e ése), s ennek isme e ében ke es ünk meg a ki álasz o
iskoláka , min Akk edi ál Tehe ségpon oka . A izsgála ban e eink
sze in együ működő in ézmények (5. ábláza ) eze ői előszö le él-
ben, majd személyesen ájékoz a uk a e eze izsgála ól.
78
II.1.3. A izsgála mene ének bemu a ása
A izsgála négy ő szakaszból áll melyek a kö e kezők ol ak: előkészí és, ki i elezés, az
ada ok eldolgozása, s égül az é elmezés ázisa (13. áb a).
1) Előkészí ési szakasz
Az előkészí ési szakaszban a e eze izsgála szaki odalmi há e ének el á ása ille e a leendő
izsgála elméle i ke e ének megha á ozása ol a cél. Ennek é dekében a ehe ség ejlődés, a
ehe ségesek szocio-emocionális jellemzőinek ele áns ona kozásai ekin e ük á , külön ó-
kuszál a a pe ekcionizmus, úlinge lékenység és a ehe ség és szubjek í jóllé aspek usai a.
Mi el az i isme e e izsgála egy nagyobb ku a ás észe, a leg ágabb kon ex us –azaz a Pi-
i o- éle ehe ség ejlődési modell min ke e má ado ol - de sze e ünk olna egy, a jelen
izsgála a é ényes olyan szűkebb é ényességű koncepció alálni, mely jól illeszkedik bele.
Így ke ül ki álasz ás a Dab owski- éle Pozi í Dezin eg ációs Teó ia ille e a Fejlődési Po-
enciál. Ez kö e ően a lehe séges izsgála i eszközöke ekin e ük á , majd ki álasz o uk azo-
ka , melyeke használni sze e ünk olna.
13. áb a. A izsgála olyama ának áb ája
A mé őeszközök ki álasz ásá kö e ően a Falk és munka á sai ál al kidolgozo , 2016-ban má-
sodjá a kiado „O e exci abili y-II. ké dőí alidálásához a sze ző ől í ásbeli engedély ké -
ünk és kap unk.
Ez kö e ően megha á oz uk a izsgálandó min a jellemző , és po enciális együ működő in éz-
ményeke ke es ünk. A a ö eked ünk, hogy min ánk ep ezen a i i ásá nö el e legalább há-
om megye megyeszékhelyé ől és kisebb á osaiból is legyenek ok a ási in ézmények. Típusu-
OLAJOS TÍMEA
98
5. ábláza . A izsgála ba be on pa ne in ézmények lis ája
A izsgála ban ész e ő elsőok a ási in ézmények lis ája
Deb eceni Egye em Bölcsésze udományi Ka
Deb eceni Egye em Műszaki Ka
Nyí egyházi Egye em, Alkalmazo Humán udományok In éze e
A izsgála ban ész e ő közok a ási in ézmények lis ája
Ady End e Gimnázium, Deb ecen; Akk edi ál Ki áló Tehe ségpon
Be e yóúj alui Szakképzési cen um A any János Gimnáziuma, Egészségügyi
és Közgazdasági Szakgimnáziuma; Akk edi ál Ki áló Tehe ségpon
Deb eceni Fazekas Mihály Gimnázium; Akk edi ál Ki áló Tehe ségpon
Deb eceni Szakképzési Cen um I inyi János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Deb eceni Szakképzési Cen um, Be hlen Gábo Közgazdasági Szakgimnáziuma
Kodály Zol án Zenemű észe i Szakközépiskola és Zeneiskola – AMI, Deb ecen;
Akk edi ál Ki áló Tehe ségpon
Medgyessy Fe enc Gimnázium és Mű észe i Szakgimnázium, Deb ecen;
Akk edi ál Ki áló Tehe ségpon
Váci Mihály Gimnázium, Tisza as á i
Ve seghy Fe enc Gimnázium, Szolnok; Akk edi ál Ki áló Tehe ségpon
A ehe ség almin ába be onás k i é iumai minden Tehe ségpon al
külön-külön egyez e ük, igyelembe é e az ado Tehe ségpon sajá os-
ságai . Miu án a köz eműködő in ézmények lis ája is összeáll , az Egye-
emközi Ku a áse ikai Bizo ság ól ké ük a izsgála engedélyez e ésé .
Az engedély e e encia száma: 2018-104, dá uma: 2018. 12.03.
2) Ki i elezési szakasz
A ki i elezési szakaszban a pa ne in ézmények ki álasz o ehe sé-
ges diákjai al, ille e a ki álasz o anulócsopo okkal el e ük a kap-
csola o . Első lépésben minden e eze ész e ő meg elelő ájékoz a-
ás kapo a hozzájuk elju a o elké ő le élben. Minden 18. éle é é
be nem öl ö anuló ese én a szülőke is ájékoz a uk o ábbá az ő hoz-
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
99
zájá ulásuka is ké ük passzí beleegyezés o májában. Azok a ehe -
séges anulók, akik az egyéni online esz ki öl és álasz o ák, a ól is
nyila koz ak, hogy a kapo linke senki el sem osz ják meg, bizalmasan
kezelik. A ku a ásban aló ész é el e elké ő ájékoz a ók sze in (1–4.
mellékle ek) a izsgála ban aló ész é el önkén es ol , a álaszadás
a álaszadó bá miko megszakí ha a, abból kiléphe e . Az egyéni ála-
szok kóddal ke ül ek i kosí ás a, így az sem az ada eldolgozás so án,
sem később senki sem beazonosí ha ó, a kapo ada ok é elmezése cso-
po osan ö én .
3) Az ada ok eldolgozásának szakasza
a) Ada bázis gene álása, ada elemzési e készí ése
Az összegzési, é elmezési ázis on os lépésekén elkészül egy ada e-
lemzési e , mely nem más, min egy előze esen kidolgozo hipo e ikus
e azon s a isz ikai elemzések e ona kozóan, melye a kapo ada ok
és a kialakí o ál ozók isme e ében elméle ileg el lehe ne el égezni.
b) S a isz ikai elemzések készí ése, a e eze s a isz ikai p óbák le u a-
ása.
4) É elmezési szakasz
A izsgála e szakaszában a kapo ada ainka bemu a uk, összegez-
ük s é elmez ük, o ábbá más ku a ási e edményekkel össze e e ük.
A apasz ala ok alapján a izsgála o ábbi pe spek i ikus lehe őségei e
és gyenge pon jai a is ki é ünk.
1.1.4. A izsgála so án alkalmazo eszközök bemu a ása
HF-MPS: Hewi –Fle - éle Mul idimenzionális Pe ekcionizmus Ké dőí
ö idí e 24 i emes hazai min án alidál e ziója
Az e ede i ké dőí há om, egyenkén 15 i emes alskálából áll, melyek
mindegyike pozi í és nega í állí ásoka egya án a almaz. A álasz-
adók hé okú Like skálán jelölik meg, hogy az ado állí ás mennyi e
OLAJOS TÍMEA
100
jellemző á. Az alskálák a kö e kezők: Sel -o ien ál pe ekcionizmus
(i eálisan magas el á ások, az én e i ányuló pe ekcionis a mo i áció),
Mások a i ányuló pe ekcionizmus (mások a ona kozó i eálisan magas
el á ások és pe ekcionis a mo i áció) ille e Tá sas el á áskén megél
pe ekcionizmus (az a meggyőződés, hogy a személy számá a on os má -
sok el á ják őle a ökéle essége ). A sze zők ál al közöl pszichome -
iai ada ok alapján a ké dőí ak o s uk ú ája mind klinikai mind pedig
szubklinikai populáción esz el e kong uensnek mondha ó, s meg elelő
eliabili ás, alidi ás mu a ókkal endekezik (Hewi , Fle , Tu nbull-
Dono an és Mikail, 1991). A ké dőí e ki öl ő személynek egy hé okú
skálán kell megí élnie, hogy milyen mé ékben é egye az állí ással.
Az e ede i ké dőí kié ékeléseko az ado skákákhoz a ozó i emek
pon é ékei szükséges összeadni.
A ké dőí alidálásához (Olajos és m sai, 2021) ellenő ző ak o ana-
lízis égez ünk az R-s udio La aan esz csomagjának „( obus ) maxi-
mum likelihood es ima ion” módsze é el. Első lépéskén ugyanaz a ak-
o sze keze e esz el ük, amelye Hewi , Fle , Tu nbull-Dono an és
Mikail (1991) is leí ak. A modell illeszkedési mu a ói a kö e kezőkép-
pen alakul ak: CMIN/d = 2,36; CFI = 0,717, TLI = 0,702, RMSEA = 0,062,
SRMR = 0,092. Az így kapo ak o sze keze ben az egyes ak o ok C on-
bach-al a mu a ói a kö e kezőképpen alakul ak: Sel -o ien ál pe ekci-
onizmus: 0,84, Mások a i ányuló pe ekcionizmus: 0,76, Tá sas el á ás-
kén megél pe ekcionizmus: 0,79
Az illeszkedési mu a ók kis mé ékben ugyan, de elma adnak az el á -
ól, ezé meg izsgál uk az egyes i emek ak o súlyai . A el á ó ak o e-
lemzés ál al kapo ak o sze keze e izsgál a el á olí o uk azoka i e-
meke , amelyek öbb ak o ban is magasabb súllyal sze epel ek, ille e
azoka , amelyeknek alacsony ol a ak o súlya. Az eljá ás so án égül
egy 24 i emes megoldás (7. mellékle ) melle dön ö ünk, amelynek az
illeszkedés- és a megbízha óság mu a ói is meg elelőek le ek: CMIN/
d = 1,918; CFI = 0,91, TLI = 0,9, RMSEA = 0,05, SRMR = 0,06. A C onba-
ch-al a é ékek a kö e kezők le ek:Sel -o ien ál pe ekcionizmus: 0,87,
Mások a i ányuló pe ekcionizmus: 0,751, Tá sas el á áskén megél pe -
ekcionizmus: 0,752. Mi el az e ede i 15–15 i emes skálák edukálód ak,
a ké dőí kié ékeléseko a pon számok egysze ű összeadása helye
a skálák á lagé ékei el számolunk (14. áb a).

II. VIZSGÁLATI RÉSZ
101
14. áb a. A HF-MPS Ké dőí sajá min án alidál e ziójának sze keze e
O e exci abili y-II. Ké dőí
A Falk és munka á sai ál al kidolgozo angol nyel ű ké dőí ö en
i emes O e exci abili y-II. Ké dőí (1999, 2016) a Dab owski- éle Pozi-
í Dezin eg ációs Elméle egyik alap e ő koncep uális elemé jelen ő, az
úgyne eze Fejlődési Po enciál egyik össze e őjekén és indiká o akén
isme Túlinge lékenysége mé i ö e üle en. Ezek a kö e kezők: pszic-
homo o os, é zéki, képzele i, in ellek uális és é zelmi úlinge lékenység.
A Ké dőí ö skálájához íz- íz i em a ozik, melyeke a álaszadó egy
ö okú Like ípusú skálán í él meg (5. mellékle ). A skálaé ékek a kézi-
köny sze in a é elek e ado álaszok pon számainak összeadásá al
képződnek, de a sze zők a leí ó s a isz ikájukban az ezekből képze á lag
é ékeke (Hewi és Fle , 2014) mu a ják be, min no ma í ada oka ,
s a ku a ásokban is így alálkozha unk a ké dőí e edményei el. A sze zői
kéziköny a ké dőí jellemzői bemu a a magas eliabili ás ól, egysze ű
ak o s uk ú á ól beszél, meg elelő pszichome iai mu a ók melle .
A sze zők csopo ada okkal égze ku a ások céljá a ajánlják. a ké dőí
a kö e kező skáláka a almazza:
• Pszichomo o os úlinge lékenység: mozgás ágy, á adha a lanság,
az ak i i ás és ene gikusság megnö ekede szin je.
• É zéki úlinge lékenység: megnö ekede ki inomul ság és ogé-
konyság az é zéki apasz alások i án .
82
14. áb a. A HF-MPS Ké dőí sajá min án alidál e ziójának sze keze e
O e exci abili y-II. Ké dőí
A Falk és munka á sai ál al kidolgozo angol nyel ű ké dőí ö en i emes O e exci abili y-II.
Ké dőí (1999, 2016) a Dab owski- éle Pozi í Dezin eg ációs Elméle egyik alap e ő koncep-
uális elemé jelen ő, az úgyne eze Fejlődési Po enciál egyik össze e őjekén és indiká o a-
kén isme Túlinge lékenysége mé i ö e üle en. Ezek a kö e kezők: pszichomo o os, é zéki,
képzele i, in ellek uális és é zelmi úlinge lékenység. A Ké dőí ö skálájához íz- íz i em a -
ozik, melyeke a álaszadó egy ö okú Like ípusú skálán í él meg (5. mellékle ). A skálaé -
ékek a kéziköny sze in a é elek e ado álaszok pon számainak összeadásá al képződnek,
de a sze zők a leí ó s a isz ikájukban az ezekből képze á lag é ékeke (Hewi és Fle , 2014)
mu a ják be, min no ma í ada oka , s a ku a ásokban is így alálkozha unk a ké dőí e edmé-
nyei el. A sze zői kéziköny a ké dőí jellemzői bemu a a magas eliabili ás ól, egysze ű
ak o s uk ú á ól beszél, meg elelő pszichome iai mu a ók melle . A sze zők csopo ada ok-
kal égze ku a ások céljá a ajánlják. a ké dőí a kö e kező skáláka a almazza:
• Pszichomo o os úlinge lékenység: mozgás ágy, á adha a lanság, az ak i i ás és ene -
gikusság megnö ekede szin je.
• É zéki úlinge lékenység: megnö ekede ki inomul ság és ogékonyság az é zéki a-
pasz alások i án .
OLAJOS TÍMEA
102
• É zelmi úlinge lékenység: az é zelmek széles skálájának ki eje zé-
sében megnyil ánuló nagyon mély és in enzí é zelmi éle .
• Képzele i úlinge lékenység: a szoka lan és egyedi dolgok p e e á-
lása, animizmus, gazdag asszociációk, élénk képzele , álom e é-
kenység.
• In ellek uális úlinge lékenység: udásszomj, ágy a el edezés e,
ké dezés e, az igazság ke esése, eo e ikus elemzések, elméle ek
sze e e e.
A Neo-PI-R ké dőí egyes skálái
A személyiségelméle ek közül napjainkban az egyik legel ogado abb
és legisme ebb a „Big Fi e” elméle , mely a személyiség leí ásá a ö ő
ak o azonosí o a e mésze es nyel ből szisz ema ikusan kigyűj ö
és endsze eze ulajdonságok elemzése ú ján. Az ö ak o : ex a e zió,
ba á ságosság, lelkiisme e esség, neu o icizmus, nyi o ság (Mc ae és
Cos a, 1989). A NEO-PI-R ké dőí (Cos a, McC ae és Dye 1991) e koncep-
ció alapján kidolgozo 240 i emes ké dőí ben miden ak o hoz ha skála
a ozik, melyekhez a ozó állí ásoka egy ö okú Like skálán kell
a álaszadónak megí élnie. Az , hogy mié az ado skálák ke ül ek ki á-
lasz ás a a Túlinge lékenység Ké dőí alidálási olyama ának bemu a-
ásako ogjuk a későbbiekben ki ej eni. Ku a ásunkban Juhász (2002)
magya nyel ű e ziójá alkalmaz uk, melynek az ál alunk elhasznál
skálái és i emei a sze ző ál al el égze ak o anali ikus izsgála ok alap-
ján meg elelő pszichome iai mu a ókkal endelkeznek. A ké dőí o dí-
ása az ELTE Személyiséglélek ani Tanszékén készül . Jelen izsgála ban
alkalmazo skálák skálák (6. mellékle ) a almi leí ásá Mihalko né Sza-
kács Ka alin (2013) alapján) esszük közzé az alábbiakban:
Fan áziagazdagság/Fan asy
Azok, akik nyi o ak a an áziá a, élénk képzelőe ő el, ak í an áziadús
éle el endelkeznek. Nem egysze űen áb ándoznak, hanem egy igen
é dekes belső ilágo épí enek el. Feldolgozzák és ki ejlesz ik an áziáju-
ka , és hisznek abban, hogy ez a gazdag képzelőe ő ál oza os és k ea í
éle e e edményez. Az alacsony pon számúak p ózaiabbak, és az elméjü-
ke elada okon ke esz ül a ják ka ban.
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
Esz é ikai é zék/ Aes he ics
Az ezen a skálán elé magas pon számú egyének nagy a é ékelik
a mű észe e és a szépsége . Sze e ik a köl észe e , a zené , és nagyon
izga ja őke a mű észe . Ez nem az jelen i, hogy mű észi ehe séggel is
meg annak áld a, de a leg öbbjük úgy gondolja, hogy jó ízléssel bí . Ez
a nagy mű észi é deklődés széles kö ű mű el ség megsze zésé e kész e i
őke , és ebben el é őek egy á lagos személy ől. Az alacsony pon számú
egyén ela í an é zéke len és é dek elen a mű észe e és a szépség e.
É zelemgazdagság / Feelings
Az é zelmek e aló nyi o ság a sajá belső é zéseink e i ányuló ogé-
konyságo jelen i. Az ilyen embe az é zelmeke nagy a becsüli, és az éle
leg on osabb észének a ja. A magas pon szám a mélyebb és di e en-
ciál abb é zelmi állapo ok meg apasz alásá és mind a boldogság, mind
a boldog alanságo in enzí ebb á élésé jelen i. Az alacsony pon számú
személy ompább é zelmeke él á a különböző események so án, és nem
hiszi az , hogy az é zelmi állapo ok a leg on osabbak az éle ben.
Ö le gazdagság / Ideas
A nyi o ság egyik aspek usa az in ellek uális kí áncsiság. Ez nem
csupán az in ellek uálisé deklődés ak í hajhászásá jelen i, hanem egy
nyíl , nyi o beállí ódás az új, nem kon encionális ö le ek, elképzelések
elé. A magas pon számú egyén él ezi mind a ilozo ikus i áka , mind
a ej ö őke . Az e e aló nyi o ság nem jelen szükségsze űen magas
in elligenciá , bá lehe kö e kez e ni ejle in ellek us a.
Ene gikusság/Ac i i y
A magas pon szám az Ak i i ás skálán a gyo s empó , éle e ős mozgás ,
ene gikusságo és az állandó el oglal ság szükségességé jelen i. Az ak í
embe ek gyo s lép ékű éle e élnek. Az alacsony pon számo elé szemé-
lyek inkább lassúbb empó dik álnak maguknak, de ez nem jelen szük-
ségsze űen lus aságo .
A Diene - éle Éle elégede ség Skála (SWLS)
A Diene és munka á sai ál al kidolgozo Éle elégede ség Skála (Sa is-
ac ion Wi h Li e Scale, SWLS) az ez a dimenzió mé ő legnépsze űbb
OLAJOS TÍMEA
104
skálának számí (Diene , Emmons, La sen és G i in, 1985). A kons uk-
um mindössze 5 állí ásból áll (pl. „Meg agyok eléged e az éle emmel”),
amelyekkel kapcsola osan a izsgála i személyeknek hé okú skálán
kell állás oglalnia (6. mellékle ). Kül öldi izsgála okban a kons uk um
pszichome iai jellemzői meg elelőnek alál ák. (Fo ás: 75 Papí -ce uza
esz , Animula)
A Campbell- éle Éle s ílus elégede ség Skála (LSS)
A Campbell, Con e se és Rodge s (1976) ál al kialakí o Éle s ílus Elé-
gede ség Skála (Li e Sa is ac ion Scale, LSS) egészen más kons ukció-
ban izsgálja a szubjek í jóllé e , így az ese leges különbségek el á ása
mia beke ül a esz -ba é iába. Mi el mindké ké dőí meglehe ősen
ö id, s ki öl ésük nem igényel különösebb men ális e ő eszí és , így el-
é elezni lehe e , hogy még együ es alkalmazásuk sem jelen úlzo
„ e helésnö ekedés ” a izsgála i személyek számá a. Az Éle s ílus Elé-
gede ség Skála összesen 10 é elből áll. Ezek mindegyike egy pá képez,
amelyek egy hé okú skála ké égpon já jelen ik (például unalmas–
é dekes agy könnyű–nehéz). A személynek ellen é pá ok men én kell
bejelölnie a sajá éle é ől alko o éleményé . (6. mellékle ). (Fo ás: 75
Papí -ce uza esz , Animula)
1.1.5. Hipo ézisek
A izsgála i ál ozóink a ona kozó hipo ézisek az elméle i észben
bemu a o Dab owski- éle Fejlődési Po enciál és a Pozi í Dezin eg ációs
eó ia elméle i ke e éhez illeszkednek. Az elméle i össze oglaló ille e
a izsgála éma el e ése kapcsán e pszichológiai ál ozók kapcsola á ,
ehe ségpszichológiai beágyazo ságá igyekez ünk é zékel e ni, ille e
az 12. számú áb án a 77. oldalon előze esen össze oglal a bemu a ni.
E mia – ille e a hipo ézisek nagy száma mia – az alábbiakban el ekin-
ünk a hipo ézisenkén ö énő szakmai alá ámasz o ság egyesé el aló
bemu a ásá ól. A o ábbi ele áns é eke a „Megbeszélés” című gondo-
la i egységben kapcsoljuk össze az ado hipo ézissel.
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
111
A elsőok a ásban anuló nappali agoza os hallga ók éle ko i megoszlá-
sá ekin e 18–25 é közé esik a hallga ók 98,1 százaléka (Polónyi, 2004)
ezé jelöl ük ki köz ük ez az éle ko i sá o . Mi el az ál alunk használ és
alidálni kí án ké dőí eke alap e ően elnő ek számá a ejlesz e ék
ki, alsó éle ko i ha á nak a posz adoleszcencia kezde é , a 16 é e jelöl-
ük meg.
Almin ák sze in i megoszlás
Vizsgála unk on os szempon já jelen i a izsgála i személyek képzési
szin , ille e a ehe ségesség sze in i csopo osí ása. Ennek meg elelően
há om almin á alakí o unk ki: „Tehe séges középiskolás”, „Nem ehe -
séges középiskolás” és „Egye emis a”. Ez u óbbi ké csopo agjai nem
észesül ek ehe séggondozásban, és kiemelkedő e edményekkel sem
endelkez ek a ga dne i ehe ség e üle ek alamelyikén. Az almin ák
eljes min án belüli a ányai a 7. ábláza é zékel e i.
7. ábláza . Az almin ák eljes min án belüli a ányai
A „Tehe séges középiskolás” almin ába ke ülés k i é iumai
Vizsgála unkban a a ö eked ünk, hogy ne csupán ehe séggondozó osz-
ályokba já ás, agy ehe séggondozásban észesülés legyen a szempon ,
hanem egy keményebb k i é iumo , állí sunk el. A lehe őségeke á gon-
dol a a ku a ás ki i elezhe ősége szempon jából a ehe ség kiemelkedő
eljesí ményben/e edményben aló megnyil ánulásának ényé ogal-
maz uk meg el á áskén . Ennek az a ku a ásmódsze ani indoka, hogy
a e eze 200 ős ehe ség almin a komplex ehe ségdiagnoszikája sem
időben, sem ku a ói kapaci ás szempon jából nem ol meg alósí ha ó.
92
6. ábláza . A izsgála i személyek in ézmény ípusonkén i megoszlása
A elsőok a ásban anuló nappali agoza os hallga ók éle ko i megoszlásá ekin e 18- 25 é
közé esik a hallga ók 98,1 százaléka (Polónyi, 2004) ezé jelöl ük ki köz ük ez az éle ko i
sá o . Mi el az ál alunk használ és alidálni kí án ké dőí eke alap e ően elnő ek számá a
ejlesz e ék ki, alsó éle ko i ha á nak a posz adoleszcencia kezde é , a 16 é e jelöl ük meg.
Almin ák sze in i megoszlás
Vizsgála unk on os szempon já jelen i a izsgála i személyek képzési szin , ille e a ehe sé-
gesség sze in i csopo osí ása. Ennek meg elelően há om almin á alakí o unk ki: „Tehe séges
középiskolás”, „Nem ehe séges középiskolás” és „Egye emis a”. Ez u óbbi ké csopo agjai
nem észesül ek ehe séggondozásban, és kiemelkedő e edményekkel sem endelkez ek a ga d-
ne i ehe ség e üle ek alamelyikén. Az almin ák eljes min án belüli a ányai a 7. ábláza é -
zékel e i.
7. ábláza . Az almin ák eljes min án belüli a ányai
A „Tehe séges középiskolás” almin ába ke ülés k i é iumai
Vizsgála unkban a a ö eked ünk, hogy ne csupán ehe séggondozó osz ályokba já ás, agy
ehe séggondozásban észesülés legyen a szempon , hanem egy keményebb k i é iumo , állí -
sunk el. A lehe őségeke á gondol a a ku a ás ki i elezhe ősége szempon jából a ehe ség ki-
emelkedő eljesí ményben/e edményben aló megnyil ánulásának ényé ogalmaz uk meg el-
á áskén . Ennek az a ku a ásmódsze ani indoka, hogy a e eze 200 ős ehe ség almin a

OLAJOS TÍMEA
112
Ez a dön és nyil án alóan szűkí e e a be áloga ha ó személyek kö é .
Bá a ehe séggondozás szemléle ál ása kö e kez ében messzi e ju o -
unk a eljesí eni udó és aka ó úgyne eze „jól ésül ehe ségek ől”
(Gya ma hy, 2013a) – hiszen annak alul eljesí ő és későn é ő ehe ségek
(Ha ma iné Olajos, 2013), ille e olyan „ké sze esen ki é elesek” akik
a ennálló de ici ek mia ese legesen eljesí ményp oblémáka mu a -
nak (Ha ma iné Olajos, 2014) – jelen ese ben ez nem ud uk igyelembe
enni. Emia nem ke ül ek be ehá az almin ába olyan ia alok sem, akik
az előzőekben emlí e alamely speciális ehe ségcsopo ba a oznak.
Az alábbiakban példáka hozunk azok a az o szágos/nemze közi e -
senyek e, melyek e edményei az iskolai ehe ségpon kép iselőjé el és
a szak aná okkal aló egyez e és u án a be áloga ás alapjául szolgál ak:
• „Fölszállo a pá a” ehe ségku a ó műso so oza dön ő (Duna TV)
• Vi uózok Tele íziós Komolyzenei Tehe ségku a ó Műso dön ő
• O szágos Ma os Gábo Ü őhangsze es Szóló- és Duó e seny
• O szágos Za hu eczky Ede Hegedű e seny
• A any Dániel (o szágos) ma ema ika e seny, Z ínyi Ilona Ma ema-
ika e seny
• Bolyai Ma ema ika Csapa e seny
• Cu ie Kémia Emlék e seny
• EUSO Te mésze udományi Diákolimpia
• I inyi János O szágos Középiskolai Kémia e seny
• Spo : nemze közi e edmények elé ése kajak-kenu, e ezés, i -kid,
í ás, o szágú i ke ékpá ozás e én
• Spo . o szágos e edmények: láb oll-labda, ollaslabda, pályake ék-
pá , uszonyosúszó
• OKTV második o duló, helyezés: spanyol nyel , biológia, izika,
ma ema ika, in o ma ika alkalmazói és p og amozás néme , ma -
gya nyel , magya i odalom, d áma
• O szágos Dispu a e seny
• Logo P og amozási e seny
• F ancia sza aló e seny
• Sakk diákolimpia
• A any János Balladamondó Ve seny
• Imp o izációs Tánc e seny
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
113
1.2.2. Leí ó s a isz ika
A s a isz ikai elemzés i ányel ei és eszközei
A ma ema ikai s a isz ikai elemzésben az SPSS 22.0 és az R p og amo-
zási nyel és szo e kö nyeze e , alamin az R la aan (Rosseel, 2012)
csomagjá használ uk el. Az ada eldolgozás első lépésekén égze
Kolmogo o –Smi no és Shapi o-Wilk p óbák e edménye sze in ál o-
zóink nem no mális eloszlás kö e e ek, így a o ábbiakban nem pa a-
mé e es s a isz ikai p óbáka alkalmaz unk. A különbözőség izsgála-
okhoz khi-négyze , Mann–Whi ney-p óbáka , K uskal–Wallis esz eke ,
az együ já ások megállapí ásá a Spea man- éle angko elációs elem-
zés alkalmaz unk. A legjelen ősebb e edményeink ese én a mediánok
in o ma í abb jellegük mia a angá lagok melle szin én el ün e és e
ke ül ek. A szigni ikancia szin e a kon encióknak meg elelően p ≤ 0,05-
nél ogad uk el. A ko elációs együ ha ó Cohen alapján (1988) a kö e -
kező beso olásoka kap a: 0,10–0,29 közö gyenge, közepes 0,3–0,49
közö , és e ős 0,5 ele .
No mali ás- és eliabili ás izsgála ok
Az ada bázis lé ehozásá kö e ően első lépésben a izsgál ál ozóink
eloszlásá esz el ük. Annak megállapí ásá a, hogy no mál eloszlás ól
an-e szó Kolmogo o -Smi no ille e Shapi o -Wilk p óbáka alkalmaz-
unk (8. ábláza ).
Amin az lá ha ó, ál ozóink a Mások a i ányuló Pe ekcionizmus
Skála ki é elé el nem mu a nak no mál eloszlás . Az eloszlásoka meg-
izsgál uk almin ánkén és nemi bon ásban is. Az e edmények a eljes
min án kapo e edményeke e ősí e ék meg.
A le u a o eliabili ás izsgála alapján kijelen he jük, hogy a ská-
lák eliabili ása pszichome iai szempon ból meg elelő (9.  ábláza ).
A Hewi –Fle Mul idimenzionális Pe ekcionizmus Ké dőí ál alunk
egy ko ábbi izsgála ban (Olajos és m sai 2021) alidál e ziójának
C onbach-Al a é ékei s a isz ikailag nem különböznek a ól, így ez az
ada nemcsak a ké dőí használha óságá , de a ko ábban kapo é ékek
mege ősí ésé is jelen i.
OLAJOS TÍMEA
9. ábláza . A izsgála i eszközök skáláinak eliabili ás é ékei
A ál ozó ne e I emszám C onbach-Al a é ék
Pszichomo o os Túlinge lékenység 8 0,86
É zéki Túlinge lékenység 8 0,85
Képzele i Túlinge lékenység 8 0,81
In ellek uális Túlinge lékenység 9 0,85
É zelmi Túlinge lékenység 9 0,82
Sel -o ien ál Pe ekcionizmus 11 0,86
Mások a i ányuló Pe ekcionizmus 7 0,77
Tá sas el á áskén megél Pe ekcionizmus 6 0,78
Éle elégede ség 5 0,79
8. ábláza . A izsgál ál ozók eloszlásának izsgála a
Kolmogo o -Smi no
p óba Shapi o-Wilk
p óba
Zd p W d p
Pszichomo o os
úlinge lékenység ,056 576 ,000 ,983 576 ,000
É zéki
úlinge lékenység ,065 576 ,000 ,987 576 ,000
Képzele i
úlinge lékenység ,068 576 ,000 ,989 576 ,000
In ellek uális
úlinge lékenység ,062 576 ,000 ,983 576 ,000
É zelmi
úlinge lékenység ,090 576 ,000 ,971 576 ,000
Sel -o ien ál
pe ekcionizmus ,044 576 ,009 ,989 576 ,000
Mások a i ányuló
pe ekcionizmus ,047 576 ,004 ,996 576 ,104
Tá sas el á áskén
megél
pe ekcionizmus ,053 576 ,001 ,985 576 ,000
Éle elégede ség ,069 576 ,000 ,976 576 ,000
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
115
A izsgála ban alkalmazo eszközökhöz a ozó skálák
leí ó jellemzőinek bemu a ása
10. ábláza . A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak leí ó
jellemzői a eljes min án
Pszicho-
mo o os É zéki Képze-
le i In ellek-
uális É zelmi
N 578 578 578 578 577
Á lag 3,30 3,22 2,94 3,63 3,59
Medián 3,37 3,12 2,87 3,66 3,66
Szó ás ,86 ,83 ,79 ,71 ,76
Csúcsosság -,32 ,076 ,12 -,41 -,49
Fe deség -,35 -,66 -,58 -,11 -,30
Minimum 1,00 1,25 1,13 1,00 1,22
Maximum 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00
K a ilis
25 2,75 2,62 2,37 3,22 3,11
50 3,37 3,12 2,87 3,66 3,66
75 4,00 3,87 3,50 4,22 4,22
16. áb a. Az Éle elégede ség Skála hisz og amja és leí ó jellemzői
95
Amin az lá ha ó, ál ozóink a Mások a i ányuló Pe ekcionizmus Skála ki é elé el nem mu-
a nak no mál eloszlás . Az eloszlásoka meg izsgál uk almin ánkén és nemi bon ásban is. Az
e edmények a eljes min án kapo e edményeke e ősí e ék meg.
A le u a o eliabili ás izsgála alapján kijelen he jük, hogy a skálák eliabili ása pszichome -
iai szempon ból meg elelő (9. ábláza ). A Hewi -Fle Mul idimenzionális Pe ekcionizmus
Ké dőí ál alunk egy ko ábbi izsgála ban (Olajos és m sai 2021) alidál e ziójának C on-
bach-Al a é ékei s a isz ikailag nem különböznek a ól, így ez az ada nemcsak a ké dőí hasz-
nálha óságá , de a ko ábban kapo é ékek mege ősí ésé is jelen i.
9. ábláza . A izsgála i eszközök skáláinak eliabili ás é ékei
A ál ozó ne e
I emszám
C onbach-Al a é ék
Pszichomo o os Túlinge lékenység
8
0, 86
É zéki Túlinge lékenység
8
0, 85
Képzele i Túlinge lékenység
8
0, 81
In ellek uális Túlinge lékenység
9
0, 85
É zelmi Túlinge lékenység
9
0, 82
Sel -o ien ál Pe ekcionizmus
11
0,86
Mások a i ányuló Pe ekcionizmus
7
0,77
Tá sas el á áskén megél Pe ekcionizmus
6
0, 78
Éle elégede ség
5
0,79
A izsgála ban alkalmazo eszközökhöz a ozó skálák leí ó jellemzőinek bemu a ása
16
. áb a. Az Éle elégede ség Skála hisz og amja és leí ó jellemzői
OLAJOS TÍMEA
116
96
10. ábláza . A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak leí ó jellemzői a eljes min án
17. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak hisz og amjai
Pszichomo o os
É zéki
Képzele i
In ellek uális
É zelmi
N
578
578
578
578
577
Á lag
3,30
3,22
2,94
3,63
3,59
Medián
3,37
3,12
2,87
3,66
3,66
Szó ás
,86
,83
,79
,71
,76
Csúcsosság
-,32
,076
,12
-,41
-,49
Fe deség
-,35
-,66
-,58
-,11
-,30
Minimum
1,00
1,25
1,13
1,00
1,22
Maximum
5,00
5,00
5,00
5,00
5,00
K a ilis
25
2,75
2,62
2,37
3,22
3,11
50
3,37
3,12
2,87
3,66
3,66
75
4,00
3,87
3,50
4,22
4,22
17. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak hisz og amjaia

II. VIZSGÁLATI RÉSZ
117
11. ábláza . A Hewi –Fle Mul idimenzionális Pe ekcionizmus
Ké dőí skálák leí ó jellemzői
Sel -o ien ál
pe ekcionizmus
Mások a i ányuló
pe ekcionizmus
Tá sas el á áskén
megél pe ekcionizmus
Elemszám 578 578 577
Á lag 4,91 4,05 3,36
Medián 4,90 4,00 3,33
Szó ás 1,12 -,99 1,19
Csúcsosság -,24 -,09 -,34
Fe deség -,25 -,24 -,30
Minimum 1,09 1,14 1,00
Maximum 7,00 6,86 7,00
K a ilisek
25 4,18 3,42 2,50
50 4,90 4,00 3,33
75 5,81 4,85 4,16
97
11. ábláza . A Hewi -Fle Mul idimenzionális Pe ekcionizmus Ké dőí skálák leí ó jellemzői
Sel -o ien ál pe -
ekcionizmus
Mások a i ányuló
pe ekcionizmus
Tá sas el á áskén meg-
él pe ekcionizmus
Elemszám
578
578
577
Á lag
4,91
4,05
3,36
Medián
4,90
4,00
3,33
Szó ás
1,12
,99
1,19
Csúcsosság
-,24
-,09
,34
Fe deség
-,25
-,24
-,30
Minimum
1,09
1,14
1,00
Maximum
7,00
6,86
7,00
K a ilisek
25
4,18
3,42
2,50
50
4,90
4,00
3,33
75
5,81
4,85
4,16
18. áb a. A pe ekcionizmus skálák hisz og amjai
18. áb a. A pe ekcionizmus skálák hisz og amjai
OLAJOS TÍMEA
118
1.2.3. Az O e exci abili y-II. (Falk és m sai, 2016) ké dőí alidálása
Az O e exci abili y-II. Ké dőí hazai min án ö énő alidálásának
sza kaszai és e edményé az alábbaikban mu a juk be. Ling isz ikai,
kon e gens, pszichome iai és p edik í alidálás égez e alakí o uk ki
a égső, negy enegy i emes magya e zió . A sze zői engedélyez e és
kö e ően úgy alakí o uk a alidáláshoz a min ánka , hogy ahhoz hason-
lóan középiskolás ehe séges*, középiskolás nem ehe séges és egye e-
mis a ia alokból álljon össze. (*I jegyeznénk meg, hogy az e ede i alidá-
lási olyama ban ehe séggondozó p og amban ész e ők ől í nak, a hazai
alidálásnál keményebb k i é iumoka alkalmaz unk.)
1) Ling isz ikai alidálás
A alidálás első szakaszá a ké dőí nyel i alidálása jelen e e. Első
lépésben há om ügge len – meg elelő angol nyel i kompe enciákkal en-
delkező – pszichológus égze ségű szakembe egymás ól ügge lenül
magya nyel e o dí o a az angol e zió . A o dí ás kö e ően a há om
ő eam munka ke e ében i emenkén egyez e e a ké dőí állí ásainak
o dí ásai , s mindegyik é el ese ében konszenzuális dön és szüle e
a égső ál oza ól. ennek kialakí ása u án szin én há om, egymás ól
ügge len, szak o dí ói égze séggel endelkező pszichológus issza o -
dí o a angol nyel e a magya ál oza o . Egyez e ük az ese leges el é-
éseke , s az el é ő o dí ások ese eges okai . A égsőnek szán magya
o dí ás , az angol issza o dí ás lek o ál a uk egy olyan angol anya-
nyel ű, de magya ul ki álóan beszélő nyel i lek o álással oglalkozó
szakembe el, aki az e ede i angol ké dőí el össze e e e a munkánka ,
s megállapí o a, hogy a magya e zió ille e az angol nyel ű issza o -
dí ások a almilag meg elelnek az e ede i ké dőí a almának, így a ké -
dőí nyel i szempon ból használha ó. Ennek ellenő zésé e egy ö en ős
hallga ói min án p óba ki öl e és égez ünk, ahol é demi k i ikai ész e-
é el nem szüle e .
2) Kon e gens alidálás
A úlinge lékenység kons uk umának szaki odalmi anulmányozása
so án igyel ünk el a úlinge lékenység és a Big Fi e alapú személyiség
NEO-PI-R (Cos a és McC ea, 1991) Ké dőí Nyi o ság Fak o ának egyes
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
119
skálái al aló pá huzamok a (Gallaghe 2013). Gallaghe a Nyi o ság
Fak o de iníciójából indul ki:
„a apasz ala ok a aló nagy okú nyi o sággal bí ó egyének hajlamosak
a a, hogy élénk képzelőe ő el, esz é ikai é zékenységgel, belső é zéseik
i án i igyelemmel endelkezzenek, p e e álják a ál oza osságo , s in ellek-
uálisan nyi o ak, dön éseikben pedig ügge lenek legyenek.
Gallaghe , 2013, 98.o.
Mi el Dab owski – öbbek – közö úgy ha á oz a mega úlinge lékeny-
sége , min ex ém neu ális ogékonyság a kö e kező ö e üle legalább
egyikén (pszichomo ó ium, képzele , é zékek, é zelmek, in ellek us),
Gallaghe sze in ez e ogalom a en iek ük ében é elmezhe ő a apasz-
ala ok a aló nyi o ság szoka lan mé ékekén . Fon os kiemelni, hogy
a Nyi o ság Fak o skálái ennek ellené e nem elel e he ők meg egy-
másnak, inkább az mondha juk, hogy bizonyos mé ékű á edés áll enn
köz ük, mely az Ö le gazdagság, É zelmek, Esz é ikai é zék Skálák ese én
ki ejeze ebb. A en iek alapján a kon e gens alidálás céljá a a en meg-
ne eze skáláka használ uk, kiegészí e az Ex o e zió Fak o ba a -
ozó Ak i i ás, ene gikusság Skálá al (12. és 13. ábláza ). A Pszichomo-
o os Túlinge lékenység Skála i emeinek és a Nyi o ság Fak o skálák
i emjeinek a almi össze e ése ille e a skálák jelen ésének izsgála a
alapján a en iek ől el é ően uda osan nem a Kezdeményezés / Ac ions
Skálá használ uk, me az inkább az újdonság- és ál oza osság p e e-
enciá mé i, így ke ésbé lá uk alkalmasnak a pszichomo o os úlinge -
lékenység kon e gáló alidálásá a.
OLAJOS TÍMEA
120
12. ábláza . A NEO-PI-R ké dőí alidálás so án használ
skáláinak leí ó jellemzői
Fan á-
zia
Esz é i-
kai
é zék
É zelem-
gazdagság
Ak i i ás,
ene gi-
kusság
Ö le gaz-
dagság,
gondola ok
Elemszám 578 578 578 578 578
Á lag 28,34 27,23 30,82 27,26 29,00
Medián 29,00 28,00 32,00 27,00 29,00
Szó ás 4,34 3,90 5,61 5,01 4,57
Csúcsosság -,35 -,35 -,48 -,10 -,32
Fe deség -,11 -,42 -,20 -,12 -,04
Minimum 13,00 16,00 13,00 11,00 14,00
Maximum 40,00 36,00 40,00 40,00 40,00
13. ábláza . A NEO-PI-R ké dőí skáláinak no mali ás izsgála a
Kolmogo o -Smi no
p óba Shapi o-Wilk
p óba
Zd p W d p
Fan ázia ,074 578 ,000 ,983 578 ,000
Esz é ikai é zék ,102 578 ,000 ,976 578 ,000
É zelemgazdagság ,085 578 ,000 ,971 578 ,000
Ak i i ás,
ene gikusság ,053 578 ,001 ,993 578 ,011
Ö le gazdagság ,066 578 ,000 ,987 578 ,000
Mi el a NEO-PI-R skáláink, de az „O e exci abili y-II.” Ké dőí skálái sem
mu a ak no mál eloszlás a kon e gens alidi ás izsgála á a a Spea -
man- éle nonpa amé e es ko elációszámí ás alkalmaz uk. Ennek e ed-
ményé az alábbi, 14. ábláza mu a ja.
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
127
eplésük mia kiszelek ál unk (19. áb a). Az így kialakí o negy enegy
i emes ö idebb magya e zió (20. ábláza ) p edik í alidálásá a szak-
i odalommal ille e a nemze közi ku a ási e edményekkel összhango
mu a ó izsgála i e edményeink jelen ik, melyek isme e ésé e a későbbi
gondola i egységekben ke ül so . Megjegyzés: A ö idí e e zió bemu-
a ó ábláza unkban az i emek melle az e ede i ké dőí ben sze eplő
so sszámo ün e ük el, annak é dekében, hogy össze lehessen e ni
a mellékle ben el ün e e e ede i ál oza al.
19. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí magya ál oza ának ak o áb ája
105
í alidálásá a szaki odalommal ille e a nemze közi ku a ási e edményekkel összhango mu-
a ó izsgála i e edményeink jelen ik, melyek isme e ésé e a későbbi gondola i egységekben
ke ül so . Megjegyzés: A ö idí e e zió bemu a ó ábláza unkban az i emek melle az e e-
de i ké dőí ben sze eplő so sszámo ün e ük el, annak é dekében, hogy össze lehessen e ni
a mellékle ben el ün e e e ede i ál oza al.
18. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí magya ál oza ának ak o áb ája

OLAJOS TÍMEA
128
20. ábláza . A 41 i emes alidál , ö idí e e ziójú
Túlinge lékenység Ké dőí
1. Sze e ek álmodozni. 1 2 3 4 5
3. A hangok és színek ál oza ossága magá al agad. 1 2 3 4 5
4. Képzele em ilága nagyon alóságosnak űnik számom a. 1 2 3 4 5
6. Á é zem más embe ek é zései . 1 2 3 4 5
7. Megelégedéssel öl el, ha egy e ékenység izikailag meg e helő. 1 2 3 4 5
8. Teljesen bele udok me ülni a mű észi alko ások lá ányába. 1 2 3 4 5
9. Soka aggodalmaskodom. 1 2 3 4 5
10. Sze e ek mozgásban lenni. 1 2 3 4 5
11. Szomo ú á esz, ha egy csopo ban magányos személy lá ok. 1 2 3 4 5
12. Megé em a bonyolul elképzeléseke , és á udom alakí ani őke
alami é he őbbé. 1 2 3 4 5
13. Ö ömöm lelem mások műalko ásaiban. 1 2 3 4 5
14. Amiko una kozom, álmodozni kezdek. 1 2 3 4 5
15. Amiko sok az ene giám, alami komoly izikai e ékenység e ágyom. 1 2 3 4 5
16. Minden megké dőjelezek – hogyan működnek és mi jelen enek a dolgok,
mié an alami úgy, ahogy an. 1 2 3 4 5
17. Annyi a boldog udok lenni, hogy olyanko egysze e aka ok sí ni
és ne e ni. 1 2 3 4 5
18. Ene gikusabb agyok, min a leg öbb embe az én ko omban. 1 2 3 4 5
19. Számos különböző dolog összeillesz ésé el új elképzeléseke udok
kialakí ani. 1 2 3 4 5
20. Néha úgy eszek, min ha alaki más lennék. 1 2 3 4 5
22. Az elmémben megjelenő képek olyan élénkek, hogy alóságosnak űnnek. 1 2 3 4 5
23. Minden meg igyelek és elemzek. 1 2 3 4 5
24. Azon kapom magam, hogy gondola aiban ke e edik a alóság és a képzele . 1 2 3 4 5
25. Az elméle ek megmozga ják az elmém. 1 2 3 4 5
26. Nagyon e ősen á élem az ö ömö , a ha ago , az izga o ságo ,
és a ké ségbeesés . 1 2 3 4 5
28. Sze e em el úlozni a alóságo . 1 2 3 4 5
29. Úgy é zem, min ha a es em olyama osan mozgásban lenne. 1 2 3 4 5
30. Sze e ek p oblémáka megoldani, új elképzeléseke kidolgozni. 1 2 3 4 5
31. Komolyan aggódok másoké . 1 2 3 4 5
32. Más embe eknél jobban ö ömöm lelem a színekben, o mákban,
anyagokban. 1 2 3 4 5
33. Hiszem, hogy a babák, plüss álla ok, a köny ek sze eplői élnek, és annak
é zéseik. 1 2 3 4 5
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
129
35. E ős é zelmeim ől könnyek e akadok. 1 2 3 4 5
36. Sze e ek a dolgok mélyé e ásni. 1 2 3 4 5
38. A színek e, o mák a, különböző anyagok a nem agyok olyan é zékeny,
min néhány embe . 1 2 3 4 5
39. Amiko ideges agyok, szükségem an alamilyen izikai e ékenység
égzésé e. 1 2 3 4 5
40. Gondola aima és cselekede eime p óbálom elemezni. 1 2 3 4 5
42. Olyan ípusú embe agyok, akinek ak í nak kell lennie – sé álni,
aka í ani, sze ezni, csinálni kell alami . 1 2 3 4 5
43. Sze e ek eljá szani az ö le ekkel, és p óbálok gondolkodni azon,
hogyan lehe ne elhasználni őke . 1 2 3 4 5
44. É zelemmen es személy agyok. 1 2 3 4 5
45. Él ezem a színek, o mák, min ák, anyagok é zékelésé . 1 2 3 4 5
46. Az a omák (ízek és illa ok) köz i különbség é dekes. 1 2 3 4 5
49. Minden a szí em e eszek. 1 2 3 4 5
50. Jól boldogulok az in enzí izikai e ékenységekkel, pl. spo .,
ügyességi já ékok. 1 2 3 4 5
1.2.4. A ál ozók köz i különbségek e ona kozó
hipo ézisek e edményei
H1: Fel é elez ük, hogy a Túlinge lékenység Ké dőí magya min án ka -
po e edményei összhangban állnak a nemze közi s anda dokkal, és
ku a ási e edményekkel.
Az OE-II Ké dőí kéziköny ében el ün e e s anda dokkal ha monizál-
nak a eljes min án kapo e edményeink (20. áb a). Mi el a s anda dok
á lagok ól szólnak, mi is á lagoka ün e ünk el az áb ánkon. Az e ed-
mények alapján az alhipo ézisek izsgála á le oly a uk.
OLAJOS TÍMEA
130
20. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak á laga magya min án
H1/1: Vá akozásaink sze in a ehe séges személyek szigni ikánsan maga-
sabb pon számo é nek el a Túlinge lékenység ké dőí minden skáláján
a nem ehe séges személyekkel össze e e.
Vá akozásunk igazolásá a Mann–Whi ney p óbá égez ünk, melynek
e edménye a 21/a és 21/b ábláza ban lá ha ó.
21/a ábláza . A úlinge lékenység angá lagai és mediánjai
ehe ségesek és nem ehe ségesek ese én
107
II.2.4. A ál ozók köz i különbségek e ona kozó hipo ézisek e edményei
H1: Fel é elez ük, hogy a Túlinge lékenység Ké dőí magya min án kapo e edményei
összhangban állnak a nemze közi s anda dokkal, és ku a ási e edményekkel.
Az OE-II Ké dőí kéziköny ében el ün e e s anda dokkal ha monizálnak a eljes min án ka-
po e edményeink (20. áb a). Mi el a s anda dok á lagok ól szólnak, mi is á lagoka ün e ünk
el az áb ánkon. Az e edmények alapján az alhipo ézisek izsgála á le oly a uk.
19. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak á laga magya min án
H1/1: Vá akozásaink sze in a ehe séges személyek szigni ikánsan magasabb pon számo é -
nek el a Túlinge lékenység ké dőí minden skáláján a nem ehe séges személyekkel össze e e.
Vá akozásunk igazolásá a Mann-Whi ney p óbá égez ünk, melynek e edménye a 21/a és 21/b
ábláza ban lá ha ó.
21/a ábláza . A úlinge lékenység angá lagai és mediánjai ehe ségesek és nem ehe ségesek
ese én
21/b ábláza . A H1/1 hipo ézishez a ozó Mann-Whi ney p óba e edménye
107
II.2.4. A ál ozók köz i különbségek e ona kozó hipo ézisek e edményei
H1: Fel é elez ük, hogy a Túlinge lékenység Ké dőí magya min án kapo e edményei
összhangban állnak a nemze közi s anda dokkal, és ku a ási e edményekkel.
Az OE-II Ké dőí kéziköny ében el ün e e s anda dokkal ha monizálnak a eljes min án ka-
po e edményeink (20. áb a). Mi el a s anda dok á lagok ól szólnak, mi is á lagoka ün e ünk
el az áb ánkon. Az e edmények alapján az alhipo ézisek izsgála á le oly a uk.
19. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak á laga magya min án
H1/1: Vá akozásaink sze in a ehe séges személyek szigni ikánsan magasabb pon számo é -
nek el a Túlinge lékenység ké dőí minden skáláján a nem ehe séges személyekkel össze e e.
Vá akozásunk igazolásá a Mann-Whi ney p óbá égez ünk, melynek e edménye a 21/a és 21/b
ábláza ban lá ha ó.
21/a ábláza . A úlinge lékenység angá lagai és mediánjai ehe ségesek és nem ehe ségesek
ese én
21/b ábláza . A H1/1 hipo ézishez a ozó Mann-Whi ney p óba e edménye
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
131
21/b ábláza . A H1/1 hipo ézishez a ozó Mann–Whi ney
p óba e edménye
Össze oglalás: A en iek alapján minden e üle en szigni ikánsan maga-
sabb é ékeke é nek el a ehe séges személyek, ehá hipo ézisünk eljes
mé ékben igazolódo .
H1/2. Fel é elezésünk sze in mind a ehe séges, mind a nem ehe séges sze-
mélyek ese én igazolha ók nemi különbségek a úlinge lékenység e én.
Fel é elezéseink meg izsgálásá a ismé Mann–Whi ney p óbáka alkal-
maz unk (9. mellékle ). Ezek e edményeképpen a kö e kező szigni ikáns
különbségeke (p < 0,05) igazol uk:
• A eljes min án néz e a nemi különbségeke megállapí ha ó ol
ké e üle szigni ikáns el é ése. Rangá lagaik alapján é zéki és
é zelmi e üle eken é ek el a nők magasabb pon számoka . É zéki
úlinge lékenység: nők: 99,26; é iak: 74,88; U = 2746,00; é zelmi
úlinge lékenység: nők: 107,55; é iak: 61,35; U = 1825,50. Mediá-
nokkal ki ejez e az é ékeke : É zéki úlinge lékenység: nők: 3,25;
é iak: 3,00; é zelmi úlinge lékenység: nők: 3,7; é iak: 3,11. Min
az lá ha ó a eljes min án néz e a é iak és nők köz i legma kán-
sabb di e encia az é zelmi úlinge lékenység e üle én igazolha ó.
• A ehe séges csopo on belül megismé el e a számí ásoka , gya-
ko la ilag ugyanazon min áza ajzolódik ki. A ehe séges nők
a ehe séges é iakhoz képes ismé szigni ikánsan magasabb
pon számo é ek el az é zéki és é zelmi úlinge lékenység e üle-
én Rangá lagok: 99,26 és 74,88, U=2746,00; ille e 107,55 és 61,35,
U = 1825,80. Egyéb e üle eken szigni ikáns különbségek nem iga-
zolha ók. Mediánokkal ki ejez e: É zéki úlinge lékenység: ehe -
séges nők: 3,75, ehe séges é iak: 3,37; é zelmi úlinge lékenység:
ehe séges nők: 4,00.
107
II.2.4. A ál ozók köz i különbségek e ona kozó hipo ézisek e edményei
H1: Fel é elez ük, hogy a Túlinge lékenység Ké dőí magya min án kapo e edményei
összhangban állnak a nemze közi s anda dokkal, és ku a ási e edményekkel.
Az OE-II Ké dőí kéziköny ében el ün e e s anda dokkal ha monizálnak a eljes min án ka-
po e edményeink (20. áb a). Mi el a s anda dok á lagok ól szólnak, mi is á lagoka ün e ünk
el az áb ánkon. Az e edmények alapján az alhipo ézisek izsgála á le oly a uk.
19. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak á laga magya min án
H1/1: Vá akozásaink sze in a ehe séges személyek szigni ikánsan magasabb pon számo é -
nek el a Túlinge lékenység ké dőí minden skáláján a nem ehe séges személyekkel össze e e.
Vá akozásunk igazolásá a Mann-Whi ney p óbá égez ünk, melynek e edménye a 21/a és 21/b
ábláza ban lá ha ó.
21/a ábláza . A úlinge lékenység angá lagai és mediánjai ehe ségesek és nem ehe ségesek
ese én
21/b ábláza . A H1/1 hipo ézishez a ozó Mann-Whi ney p óba e edménye
OLAJOS TÍMEA
132
• A nem ehe séges nők és nem ehe séges é iak csopo jai össze-
e e megállapí ha ó, hogy a nők és a é iak közö a képzele i
úlinge lékenység e üle é ki é e minden más e üle en szigni i-
káns különbségeke mu a koznak. Rangá lagok: pszichomo o os
úlinge lékenység: é i: 219,29; nő: 189,11 U = 15582,00; é zéki
úlinge lékenység: é i: 173,32, nő: 2015,07 U = 14517,50; in el-
lek uális úlinge lékenység: é i: 220,92, nő: 188,19, U = 1534,50;
é zelmi úlinge lékenység: é i: 129,22; nő: 239,34, U = 8167,50).
A nem ehe séges személyek ese én a nők nagyobb é zelmi és
é zéki úlinge lékenysége. ille e a é iak nagyobb pszichomo o os
és in ellek uális úlinge lékenysége állapí ha ó meg. Mediánokkal
ki ejez e mindez a 21. áb án lá ha ó.
Össze oglalás: A H1/2 hipo ézis igazol nak ekin he jük.
21. áb a. A nem ehe séges nők és é iak úlinge lékenység min áza ainak mediánjai
H1/3: Fel é elez ük, hogy a ehe ségesség ügg ényében a nők ille e a é iak
csopo ján belül is lesznek kimu a ha ó különbségek a úlinge lékenység
különböző e üle ein.
109
20. áb a. A nem ehe séges nők és é iak úlinge lékenység min áza ainak mediánjai
H1/3: Fel é elez ük, hogy a ehe ségesség ügg ényében a nők ille e a é iak csopo ján be-
lül is lesznek kimu a ha ó különbségek a úlinge lékenység különböző e üle ein.
Hipo ézisünk igazolásá a össze e e ük egymással a ehe séges nők és nem ehe séges nők,
ille e ehe séges é iak és nem ehe séges é iak e edményei . Az el égze Mann-Whi ney
p óba alapján a kö e kező e edmények szüle e ek:
• A nők ese én minden úlinge lékenységi e üle en szigni ikáns (p<0,0,5) különbség mu a -
kozo a ehe séges személyek ja á a. Rangá lagok: pszichomo o os úlinge lékenység: e-
he séges:206,55; nem ehe séges: 173,47, U = 11594,00; é zéki úlinge lékenység: ( ehe -
séges: 229,54; nem ehe séges:163,46, U = 9042,50 in ellek uális úlinge lékenység: ehe -
séges: 224,74; nem ehe séges: 165,55 U = 9575,00 ) é zelmi úlinge lékenység ( ehe séges:
200,07; nem ehe séges: 175,54) képzele i úlinge lékenység : ehe séges:212,22; nem e-
he séges: 171,00, U = 10965,00.
• A é iak ese én egyedül a pszichomo o os úlinge lékenységben nem mu a ha ó ki szigni-
ikáns különbség. Minden más úlinge lékenység e üle en a ehe séges é iak é nek el ma-
gasabb é ékeke . Rangá lagok: é zéki úlinge lékenység: ehe séges:126, 88; nem ehe sé-
ges:96,88, U = 3510,00; in ellek uális úlinge lékenység: ehe séges: 132,34 nem ehe sé-
ges: 94,3, U = 3139,00; é zelmi úlinge lékenység : ehe séges: 124,99; nem ehe séges:
97,77, U = 3639,00; képzele i úlinge lékenység: ehe séges:120,96; nem ehe séges: 99,67,
U = 3913,00.
Össze oglalás: A H1/3 hipo ézis igazol nak ekin he jük.

II. VIZSGÁLATI RÉSZ
133
Hipo ézisünk igazolásá a össze e e ük egymással a ehe séges nők és
nem ehe séges nők, ille e ehe séges é iak és nem ehe séges é iak
e edményei . Az el égze Mann–Whi ney p óba alapján a kö e kező
e edmények szüle e ek:
• A nők ese én minden úlinge lékenységi e üle en szigni ikáns
(p<0,0,5) különbség mu a kozo a ehe séges személyek ja á a. Ran-
gá lagok: pszichomo o os úlinge lékenység: ehe séges: 206,55;
nem ehe séges: 173,47, U = 11594,00; é zéki úlinge lékeny ség:
( ehe séges: 229,54; nem ehe séges: 163,46, U = 9042,50 in ellek-
uális úlinge lékenység: ehe séges: 224,74; nem ehe séges:
165,55 U = 9575,00) é zelmi úlinge lékenység ( ehe séges: 200,07;
nem ehe séges: 175,54) képzele i úlinge lékenység: ehe séges:
212,22; nem ehe séges: 171,00, U = 10965,00.
• A é iak ese én egyedül a pszichomo o os úlinge lékenységben
nem mu a ha ó ki szigni ikáns különbség. Minden más úlinge -
lékenység e üle en a ehe séges é iak é nek el magasabb é é-
keke . Rangá lagok: é zéki úlinge lékenység: ehe séges:126, 88;
nem ehe séges: 96,88, U = 3510,00; in ellek uális úlinge lékeny-
ség: ehe séges: 132,34 nem ehe séges: 94,3, U = 3139,00; é zelmi
úlinge lékenység: ehe séges: 124,99; nem ehe séges: 97,77, U
= 3639,00; képzele i úlinge lékenység: ehe séges: 120,96; nem
ehe séges: 99,67, U = 3913,00.
Össze oglalás: A H1/3 hipo ézis igazol nak ekin he jük.
H2: Fel é elez ük, hogy a különböző ehe ség e üle eken a úlinge lé-
kenység különböző min áza ai igazolha ók.
Fel é elezésünk izsgála á a o ább a is nonpa amé e es eljá ásoka
alkalmaz unk, jelen ese ben K uskal–Wallis p óbá , melynek Pos hoc
ada ai alapján meg ud uk állapí ani, hogy pon osan mely ehe ség-
e üle ek közö annak szigni ikáns különbségek a úlinge lékenység
különböző e üle ein. Mi el összesen 179 ő ada ai al endelkez ünk,
a ga dne i ehe ség e üle ek sze in i izsgálódás óha a lanul oda eze-
e , hogy a kis elemszám és azok egyene len megoszlása mia e edmé-
nyeink semmiképpen sem ekin he ők ep ezen a í nak. Ennek ellené e
OLAJOS TÍMEA
134
a kapo ada aink ámu a nak a a, hogy el é elezésünknek an lé jo-
gosul sága, é demes a min áza ok szin jén (is) anulmányozni a ké dés-
kö . Ennek meg elelően a kö e kezőkben észle esen bemu a juk, hogy
a angá lagok közö mely ehe ség e üle eken mu a kozo szigni ikáns
különbség a úlinge lékenység egyes e üle ein. Az első lépésben el -
égze K uskal–Wallis p óba e edményé a 113–114. oldalon ol asha ó
22/a és 22/b ábláza oglalja össze. Ebben lá ha ó, hogy minden úlinge -
lékenység e üle en annak szigni ikáns különbségek a ehe ség e üle-
ek ona kozásában. A Pos Hoc elemzés el égez e az ada ok alapján az
alábbiaka állapí o uk meg:
• Pszichomo o os úlinge lékenység
A é beli- izuális ehe ség e üle angá lagának é éke (221,52)
szigni ikánsan különbözik (p = 0,024) a es i-mozgásos e üle ől
(407,30), a személyközi ehe ség e üle ől (424,55; p < 0,001), és
a zenei ehe ség e üle ől (306,22; p = 0,029). A Logikai-ma ema i-
kai ehe ség e üle angá laga (308,25) szigni ikánsan különbözik
a es i-mozgásos ól (407,3; p = 0,031), ille e a személyközi ehe -
ség e üle ől (424,55; p = 0,020). A es i-mozgásos ehe ség e üle
különbözik még a e mésze udományos (255,85; p = 0,025) és zenei
ehe ség e üle ek (306,22; p = 0,036) é ékei ől is. A nyel i ehe -
ség e üle (303,21) a ma ema ikai al megegyező módon szigni i-
kánsan különbözik (p = 0,015) a személyközi e üle angá lagá ól
(424,55). A személyközi ehe ség e üle az előzőekben leí akon úl
szigni ikáns különbsége mu a a zenei (306,22; p < 0,001) és e mé-
sze udományos (255,85; p = 0,05) ehe ség e üle ek é ékei ől is.
• É zéki úlinge lékenység
Az é zéki úlinge lékenység ese én a é beli- izuális ehe ség e ü-
le (443,31) min a legmagasabb és a logikai-ma ema ikai ehe -
ség e üle (198,65) min legalacsonyabb angá laggal bí ó ehe -
ség e üle ek ese én igazolha ó a leg öbb szigni ikáns különbség.
A é beli- izuális e üle a logikai-ma ema ikai ehe ség e üle ől
mu a o el é ésén úl (p < 0,001) szigni ikánsan magasabb an-
gá laggal endelkezik a e mésze udományos (256,85; p = 0,002),
a nyel i (321,91; p = 0,019), és es i-mozgásos (292,37; p = 0,005)
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
e üle ekhez képes . A logikai-ma ema ikai ehe ség e üle szig-
ni ikánsan alacsonyabb angá laggal endelkezik a nyel i (321,91;
p = 0,031), személyközi (397,00; p < 0,001), és zenei (379,25;
p < 0,001)  ehe ség e üle ek é ékeihez képes . A személyközi
e he ség e üle  az előzőeken  úl, még  e mésze udományos
(256,85; p = 0,019) és zenei (379,25 p = 0,031) e üle ekhez képes
mu a szigni ikáns el é és . A angá lag é éke hozzájuk képes
magasabb.
• Képzele i úlinge lékenység
A képzele i úlinge lékenység ese én a logikai-ma ema ikai e üle
angá laga ismé a legalacsonyabb (199,78) de s a isz ikailag nem
különbözi őle a e mésze udományos ehe ség e üle (244,25,
p = 0,504). Ismé a személyközi e üle é a legmagasabb angá lag
(466,02), olyannyi a, hogy minden más e üle ől szigni ikánsan
el é (a p é ékei a p < 0,05 és p < 0,001 a omány közö mozog-
nak). Ez a kiug ó é éke a 22. áb a g a ikonja is jól mu a ja. Min -
egy ellenpóluskén a logikai-ma ema ikai e üle angá lag é éke
(199,78) szigni ikánsan alacsonyabb a zeneinél (302,22, p = 0,026),
a es i-mozgásosnál (317,40; p = 0,047) a é beli- izuálisnál (360,06;
0,002) és a nyel inél 345,05; p = 0,011).
• In ellek uális úlinge lékenység
Ezen a e üle en a legalacsonyabb angá lag é éke a es i-mozgá-
sos ehe ség e üle (292,10) és a őle s a isz ikailag nem különböző
é beli- izuális ehe ség e üle (297,39; p = 0,922) mu a ja. A leg-
magasabba a személyközi e üle (430,29), és a őle s a isz ikailag
nem különböző nyel i (402,79; p = 0,582) ille e a logikai-ma ema i-
kai (415,71; p = 0,771) jelen i. A nyel i és logikai-ma ema ikai e ü-
le ek közö sincs szigni ikáns különbség (p = 0,821) A es i-moz-
gásos ehe ség e üle (292,10) szigni ikánsan alacsonyabb é ékkel
endelkezik, min hozzá képes a logikai-ma ema ikai (415,71, p =
0,036), nyel i (402,79; p = 0,041 és a személyközi (430,29; p = 0,008).
• É zelmi úlinge lékenység
Az é zelmi úlinge lékenység ekin e ében az egymás ól s a isz i-
kailag nem különböző (p = 0,559) e mésze udományos ehe ség-
OLAJOS TÍMEA
136
e üle (208,45) és logikai-ma ema ikai ehe ség e üle (247,24)
mu a ja a legalacsonyabb angá lagoka . Mindké e üle szigni i-
kánsan alacsonyabb angá lagokkal endelkezik a es i-mozgásos
(358,10; p = 0,028 és p = 0,05) és személyközi ehe ség e üle ekhez
(398,53; p = 0,002) képes . A e mésze udományos ehe ség e ü-
le (208,45) a é beli- izuális ehe ség e üle angá lagá ól (331,85;
p = 0,045) is szigni ikánsan különbözik.
22/a ábláza . A ehe ség e üle ek angá lagainak összesí ése
Tehe ség e üle Elemszám Rangá lagok
Pszichomo o os
úlinge lékenység
Logikai-ma ema ikai 17 86,18
Nyel i 17 86,79
Tes i-mogásos 15 115,37
Te mésze udományos 10 71,85
Té beli- izuális 27 61,63
Zenei 58 85,07
Személyközi 33 123,03
É zéki úlinge lékenység
Logikai-ma ema ikai 17 42,26
Nyel i 17 74,29
Tes i-mogásos 15 67,73
Te mésze udományos 10 58,45
Té beli- izuális 27 119,87
Zenei 58 98,69
Személyközi 33 105,11
Képzele i úlinge lékenység
Logikai-ma ema ikai 17 50,09
Nyel i 17 94,41
Tes i-mogásos 15 85,37
Te mésze udományos 10 63,25
Té beli- izuális 27 97,70
Zenei 58 81,10
Személyközi 33 125,41
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
143
e üle en lé ő ehe ség e üle ese én szigni ikánsan magasabb (p = 0,05)
az é zelmi úlinge lékenység pon száma.
28. áb a. Az é zelmi úlinge lékenység á lagai a nem és a ekei lokalizáció alapján
Az előző, úlinge lékenység e üle enkén ö énő egyenkén i leí ásokon
úl, a kö e kezőkben össze oglalóan is bemu a juk a apasz al di e en-
ciáka . A ehe ség e üle ek agyi lokalizációja alapján igazol szigni ikáns
különbségeke a 23. ábláza mu a ja be. Ebben lá ha ó, hogy a bal és jobb
eke i lokalizáció mu a ó ehe ség e üle ek ese én ugyanaz a min áza
117
25. áb a. Az é zéki úlinge lékenység á lagai a nem és a ekei lokalizáció alapján
A képzele i úlinge lékenység ese én (27. áb a) a nem ha ása szigni ikáns (p = 0,033) a ekei
lokalizáció ha ása szigni ikáns (p = 0,001). A ál ozók köz i különbség izsgála ok nem igazol-
ak különbségeke a é iaknál, nőknél iszon a jobb ekei lokalizációs ehe ség e üle el bí ók
á laga (M = 3,32) szigni ikánsan (p = 0,004) magasabb, min a bal ekei ehe ség e üle el en-
delkező nőké (M = 2,88).
26. áb a. A képzele i úlinge lékenység á lagai a nem és a ekei lokalizáció alapján
Végül az é zelmi úlinge lékenység ál ozói meg izsgál a: a nem ha ása szigni ikáns (p <
0,001) és a ekei lokalizáció ha ása is szigni ikáns (p = 0,003) de az é zelmi úlinge lékenység
ese én sem igazolódo in e akció a ál ozók közö (28. áb a) .Az é zelmi úlinge lékenység
e én a nők ehe ség e üle ük ekei lokalizációjá ól ügge lenül szigni ikánsan magasabb (p <
0,001) é ékeke mu a nak a é iakhoz képes . A ehe séges női almin án belül a nők közö
ekei lokalizáció ól ügge lenül nincs különbség. A é iaknál elmondha ó, hogy a jobb ekei
27. áb a. A képzele i úlinge lékenység á lagai a nem és a ekei lokalizáció alapján
118
e üle en lé ő ehe ség e üle ese én szigni ikánsan magasabb (p = 0,05) az é zelmi úlinge lé-
kenység pon száma.
27. áb a. Az é zelmi úlinge lékenység á lagai a nem és a ekei lokalizáció alapján
Az előző, úlinge lékenység e üle enkén ö énő egyenkén i leí ásokon úl, a kö e kezőkben
össze oglalóan is bemu a juk a apasz al di e enciáka . A ehe ség e üle ek agyi lokalizációja
alapján igazol szigni ikáns különbségeke a 23. ábláza mu a ja be. Ebben lá ha ó, hogy a bal
és jobb eke i lokalizáció mu a ó ehe ség e üle ek ese én ugyanaz a min áza igazolódo : a
nők az é zéki és é zelmi úlinge lékenység e én magasabb pon számo é nek el, min a é iak.
23. ábláza . Nemek köz i úlinge lékenység különbségek a ehe ség e üle ekei lokalizációja alapján
Tekei lokalizáció
Nem
Elemszám
Á lag
Szó ás
Bal ekei lokalizáció
Pszichomo o os úlinge lé-
kenység
Fé i
23 3,17 ,971
Nő
23 3,32 1,09
É zéki úlinge lékenység
Fé i
23 2,85 ,740
Nő
23 3,28 ,619
Képzele i úlinge lékenység
Fé i
23 2,85 ,706
Nő
23 2,88 ,963
In ellek uális úlinge lé-
kenység
Fé i
23 4,17 ,561
Nő
23 3,76 1,00
É zelmi úlinge lékenység**
Fé i
23 3,14 ,723
Nő
23 3,89 ,483
Jobb ekei lokalizáció
Pszichomo o os úlinge lé-
kenység
Fé i
45
3,65
,671
Nő
88
3,44
,919
É zéki úlinge lékenység*
Fé i
45
3,53
,792
Nő
88
3,80
,745
Képzele i úlinge lékenység
Fé i
45
3,13
,738
Nő
88
3,32
,880
In ellek uális úlinge lé-
kenység
Fé i
45
3,99
,551
Nő
88
3,84
,679
É zelmi úlinge lékenység**
Fé i
45
3,48
,654
Nő
88
4,01
,578
* p<0,05 , **p<0,001

OLAJOS TÍMEA
144
igazolódo : a nők az é zéki és é zelmi úlinge lékenység e én magasabb
pon számo é nek el, min a é iak.
23. ábláza . Nemek köz i úlinge lékenység különbségek
a ehe ség e üle ekei lokalizációja alapján
Tekei lokalizáció Nem Elemszám Á lag Szó ás
Bal ekei
lokalizáció
Pszichomo o os
úlinge lékenység
Fé i 23 3,17 ,971
Nő 23 3,32 1,09
É zéki
úlinge lékenység
Fé i 23 2,85 ,740
Nő 23 3,28 ,619
Képzele i
úlinge lékenység
Fé i 23 2,85 ,706
Nő 23 2,88 ,963
In ellek uális
úlinge lékenység
Fé i 23 4,17 ,561
Nő 23 3,76 1,00
É zelmi
úlinge lékenység**
Fé i 23 3,14 ,723
Nő 23 3,89 ,483
Jobb ekei
lokalizáció
Pszichomo o os
úlinge lékenység
Fé i 45 3,65 ,671
Nő 88 3,44 ,919
É zéki
úlinge lékenység*
Fé i 45 3,53 ,792
Nő 88 3,80 ,745
Képzele i úlinge lé-
kenység
Fé i 45 3,13 ,738
Nő 88 3,32 ,880
In ellek uális úlin-
ge lékenység
Fé i 45 3,99 ,551
Nő 88 3,84 ,679
É zelmi
úlinge lékenység**
Fé i 45 3,48 ,654
Nő 88 4,01 ,578
* p<0,05 , **p<0,001
Az ado nemen belül a jobb és bal ekei lokalizáció mu a ó ehe ség e-
üle ek különbségei az ado úlinge lékenység ona kozásában a 24.
ábláza összesí i. A é iak ese én a pszichomo o os, az é zéki ille e az
é zelmi úlinge lékenység ese én alálunk szigni ikáns különbségeke .
Valamennyi szigni ikáns különbsége mu a ó ese ben a jobb él ekéhez
kö he ő ehe ség e üle ek ese én magasabb a pon szám. A nők ese én
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
145
az é zéki és képzele i úlinge lékenység ese én igazolha ó szigni ikáns
különbség a jobb ille e bal ekei ehe ség e üle el endelkezők közö .
I is a jobb él ekei ehe ség e üle el endelkezők é nek el magasabb
pon számoka a szigni ikáns különbsége ese én. Úgy űnik, ha szigni ikáns
különbsége udunk kimu a ni, akko annak s abil jellemzője az, hogy
a jobb agy éle ekei lokalizáció ese én kapunk magasabb é é keke .
24. ábláza . Tehe ség e üle ek ekei lokalizációján alapuló
úlinge lékenység különbségek nemenkén
Nem Tekei lokalizáció Elemszám Á lag Szó ás
Fé i Pszichomo o os
úlinge lékeny-
ség*
Bal ekei lokalizáció 23 3,17 ,971
Jobb ekei lokalizáció 45 3,65 ,671
É zéki
úlinge lékenység**
Bal ekei lokalizáció 23 2,85 ,740
Jobb ekei lokalizáció 45 3,53 ,792
Képzele i
úlinge lékenység Bal ekei lokalizáció 23 2,85 ,706
Jobb ekei lokalizáció 45 3,13 ,737
In ellek uális
úlinge lékenység Bal ekei lokalizáció 23 4,17 ,561
Jobb ekei lokalizáció 45 3,99 ,551
É zelmi
úlinge lékenység*Bal ekei lokalizáció 23 3,14 ,723
Jobb ekei lokalizáció 45 3,48 ,654
Nő Pszichomo o os
úlinge lékenység Bal ekei lokalizáció 23 3,32 1,09
Jobb ekei lokalizáció 88 3,44 ,919
É zéki
úlinge lékenység*
Bal ekei lokalizáció 23 3,28 ,619
Jobb ekei lokalizáció 88 3,80 ,745
Képzele i
úlinge lékeny-
ség*
Bal ekei lokalizáció 23 2,88 ,963
Jobb ekei lokalizáció 88 3,32 ,880
In ellek uális
úlinge lékenység Bal ekei lokalizáció 23 3,76 1,00
Jobb ekei lokalizáció 88 3,84 ,679
É zelmi
úlinge lékenység Bal ekei lokalizáció 23 3,89 ,483
Jobb ekei lokalizáció 88 4,01 ,578
* p<0,05 , **p<0,00’
OLAJOS TÍMEA
146
Össze oglalás: Az alábbi 25. ábláza ban össze oglalóan bemu a juk
a nem és a ekei lokalizáció ha ásá a úlinge lékenység egyes e üle ei e.
A pszichomo o os úlinge lékenysége ki é e. a nem ha ásá kimu a -
uk a úlinge lékenység egyes ípusai a, a ekei lokalizációé pedig há om
ese ben mu a uk ki. A ha ások egymás ól ügge lenek, mi el in e akció
nincs a ál ozók közö .
25. ábláza . A nem és a ekei lokalizáció ha ása a úlinge lékenység e
Túlinge lékenység
e üle A nem ha ása A ekei lokalizáció
ha ása A ál ozók
in e akciója
In ellek uális szigni ikáns nem szigni ikáns nincs
Pszichomo o os nem szigni ikáns nem szigni ikáns nincs
É zéki szigni ikáns szigni ikáns nincs
Képzele i szigni ikáns szigni ikáns nincs
É zelmi szigni ikáns szigni ikáns nincs
H3: Vá akozásunk sze in a NEO-PI-R skálák e edményei összhangban
állnak a Túlinge lékenység Ké dőí skálák különbözőség izsgála ainak
e edményei el a ehe ségesség és a nemek ekin e ében.
H3/1: Vá akozásaink sze in a ehe séges személyek szigni ikánsan maga-
sabb pon számo é nek el a Túlinge lékenység Ké dőí minden skáláján
a nem ehe séges személyekkel össze e e.
Fel é elezésünk igazolásá a Mann–Whi ney p óbáka égez ünk. Az
e edmények minden ese ben szigni ikáns különbsége igazol ak a ehe -
séges és nem ehe séges csopo jaink közö . Az e e ona kozó észle es
in o mációka a 26/a és 26/b ábláza a almazza.
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
147
26/a ábláza . A NEO-PI-R Ké dőí skáláinak angá lagai ehe ségesek
és nem ehe ségesek ese én
Tehe ség Elemszám Rangá lagok A angok
összege
NEO-PI-R
Fan ázia
Tehe séges 179 327,85 58685,00
Nem ehe séges 399 272,30 108646,00
NEO-PI-R
Esz é ikai é zék
Tehe séges 179 339,87 60836,50
Nem ehe séges 399 266,90 106494,50
NEO-PI-R
É zelemgazdagság
Tehe séges 179 331,06 59260,50
Nem ehe séges 399 270,85 108070,50
NEO-PI-R Ak i i ás,
ene gikusság
Tehe séges 179 338,58 60606,50
Nem ehe séges 399 267,48 106724,50
NEO-PI-R Ö le gaz-
dagság, gondola ok
Tehe séges 179 354,54 63462,50
Nem ehe séges 399 260,32 103868,50
26/b ábláza . A NEO-PI-R Ké dőí Mann–Whi ney p óbája
NEO-PI-R
Fan ázia
NEO-PI-R
Esz é ikai
é zék
NEO-PI-R
É zelem-
gazdagság
NEO-PI-R
Ak i i ás,
ene gikus-
ság
NEO-PI-R
Ö le gaz-
dagság,
gondola ok
Mann-
Whi ney U 28846,000 26694,500 28270,500 26924,500 24068,500
Wilcoxon W 108646,000 106494,500 108070,500 106724,500 103868,500
Z-3,707 -4,872 -4,014 -4,742 -6,286
Szigni i-
kancia ,000 ,000 ,000 ,000 ,000
Össze oglalás: A en iek alapján megállapí ha ó, hogy alamennyi ská-
lán magasabb a angá lagok é éke a ehe séges csopo ese én. Ez eljes
mé ékben megegyezik a Túlinge lékenység ké dőí el kapo e edmé-
nyünkkel, így H3/1 el é elezésünke igazol nak ekin jük.
OLAJOS TÍMEA
148
H3/2. Fel é elezésünk sze in a eljes min ában, és a ehe séges, mind a nem
ehe séges személyek össze e ése ese én is igazolha ók nemi különbségek
a NEO-PI-R skálákkal égze izsgála ok alapján.
Fel é elezéseink meg izsgálásá a ismé Mann–Whi ney p óbáka alkal-
maz unk (12. mellékle ). Ezek e edményeképpen a kö e kező szigni ikáns
különbségeke (p < 0,05) igazol uk:
• A eljes min án néz e össze e e megállapí ha ó, hogy csak egye -
len e üle en nem igazolódo szigni ikáns különbség a nemek
közö . Az Ak i i ás, ene gikusság skálán a é iak és nők angá la-
gai nem mu a nak s a isz ikailag igazolha ó el é és . A öbbi NEO-
PI-R skála ese én iszon igen. A Fan ázia skálán a nők angá laga
305,22, a é iaké: 232,65, U = 44551,00. Az Esz é ikai é zék skálán
a nők angá laga: 309,85, a é iaké: 254,88, U = 46135,00. Az É ze-
lemgazdagság skála ese én ismé a nők angá lagai a magasab-
bak: 338,58, míg a é iak angá laga: 204,76 U = 56761. Végül az
Ö le gazdagság, gondola ok skála e edményei kö e keznek. A nők
ese én a angá lag 277,27, a é iak ese én a angá lag é éke 310,61,
U = 34320. megállapí ha juk ehá , hogy a nők a an ázia, esz é i-
kai é zék és é zelemgazdagság e én magasabb é ékeke p odukál-
ak a é iakhoz képes , ugyanakko az ö le gazdagság, gondola-
ok e én alacsonyabb é ékeke mu a ak a é iakkal össze e e.
Ha a NEO-PI-R skálákon apasz al nemi különbségeke a Túlin-
ge lékenység ké dőí kon e gens skálái al össze e jük, akko
az lá ha juk, hogy a NEO-PI-R Ké dőí hez képes öbb e üle en
igazol unk különbségeke , ugyanakko az igazol különbségeinek
ha monizálnak a ké ké dőí ese én.
• A ehe séges csopo on belül megismé el e a számí ásoka : az Esz-
é ikai é zék skálán a nők angá laga 97,50, míg a é iaké 77,75,
U = 4607,00. Az é zelemgazdagság ekin e ében a nők angá laga
106,77 a é iaké 62,63, U = 5635,00. A öbbi skálán nincs igazolha ó
szigni ikáns különbség. A ehe séges csopo on belüli nemi különb-
ségek izsgála a ehá az az e edmény hoz a, hogy a ehe séges
nők az é zelemgazdagság és esz é ikai é zék ekin e ében maga-

II. VIZSGÁLATI RÉSZ
149
sabb pon számoka é ek el a ehe séges é iakhoz képes . Ha ez
össze e jük a Túlinge lékenység ké dőí kon e gáló skáláin kapo
e edményekkel, akko az lá ha juk, hogy a ehe ségesek ese én az
é zéki és é zelmi úlinge lékenység ese én igazolódo szigni ikáns
különbség a nemek közö . Jelen ese ben az É zéki úlinge lékeny-
ség skála kon e gáló skálája az Esz é ikai é zék skála az É zelmi
Túlinge lékenységé pedig az É zelemgazdagság skála –így elmond-
ha ó, hogy a ké ké dőí el kapo e edményeink eljesen meg-
egyeznek egymással.
• A nem ehe séges nők és nem ehe séges é iak csopo jai is egy-
be e e ük egymással. Az alál uk, hogy há om skálán igazolódo
szigni ikáns különbség. A nők a Fan ázia, Esz é ikai é zék, É ze-
lemgazdagság NEO-PI-R skáláka ekin e é ek el szigni ikánsan
magasabb angá lagoka . Fan ázia skála: nők angá laga 210,82,
a é iak angá laga 180,85, U = 21118,00. Az esz é ikai é zék skála
e edményei: a nők angá laga 214,13, a é iak angá laga: 174,99,
U = 21962,00. Végül az É zelemgazdagság skála ada ai: a nők an-
gá laga 233,52, a é iak angá laga 140,64, U = 26907,50. Ha
a Túlinge lékenység ké dőí ona kozó e edményei el össze e -
jük a jelen e edményeke , akko az mondha juk, hogy a ké ké -
dőí különbözőség izsgála ai i mu a ják a legnagyobb el é ése-
ke . A Túlinge lékenység ké dőí ese én ugyanis a nem ehe séges
nők és nem ehe séges é iak közö a képzele i úlinge lékenység-
ől el ekin e minden más úlinge lékenség e üle en szigni ikáns
különbségek igazolha ók a nemek ona kozásában. A NEO-PI-R
ké dőí skálái al ke esebb szigni ikáns különbsége igazol unk, de
ahol a s a isz ikailag igazolha ó el é és ennáll, az nem mond ellen
a Túlinge lékenység ké dőí nem ehe ségesek csopo ján kapo
e edményeinek.
Össze oglalás: A en i észle es e edmények alapján elmondha juk,
hogy a ké ké dőí kon e gáló skáláin kapo e edményeink nem mon-
danak ellen egymásnak. Az igazol szigni ikáns különbségek egyes ese-
ekben eljesen megegyeznek (pl. a ehe ségesek min áján belüli nemi
különbségek e én). Más ese ekben pedig úgy űnik, a ké ké dőí é zé-
OLAJOS TÍMEA
150
kenysége el é , így a szigni ikáns különbsége jelző skálák száma el é ő.
Az az el á ásunka , mi sze in a NEO-PI-R skálákkal is igazolha ó nemi
különbségeink lesznek a eljes min ában és ehe séges és nem ehe séges
össze e ésben igazol nak ekin jük.
H3/3: Fel é elez ük, hogy a ehe ségesség ügg ényében a nők ille e a é iak
csopo ján belül is lesznek kimu a ha ó különbségek a NEO-PI-R skálák
ekin e ében.
Az el égze izsgála ok kapcsán nagyon ma káns e edmények szüle ek,
ugyanis a ehe séges nőke össze e e a nem ehe séges nőkkel, ille e
a ehe séges é iaka össze e e a nem ehe séges é iakkal minden
NEO-PI-R skála ese én szigni ikáns különbsége igazol unk a ehe sége-
sek ja á a ( észle esen: 13. mellékle ). Ezek az ada ok gyako la ilag elje-
sen egybe ágnak a Túlinge lékenység ké dőí ko ábban isme e e e ed-
ményei el.
Össze oglalás: A H3/3 hipo ézis eljesül .
H4: Vá akozásaink sze in almin áink közö szigni ikáns különbségek
igazolha ók a pe ekcionizmus e én.
H4/1 Fel é elez ük, hogy a ehe ségesek A Mul idimenzionális Pe ekcioniz-
mus Ké dőí skáláin magasabb pon számo é nek el, min a nem ehe ségesek.
Az el égze Mann–Whi ney p óba alapján a ehe ségesek a Sel -o ien-
ál Pe ekcionizmus Skálán szigni ikánsan magasabb (p < 0,001) maga-
sabb angá lagokkal endelkeznek (344,54) a nem ehe ségesekhez ké -
pes (264,81; U = 25857,50). Mediánokkal ki ejez e a különbsége a kö e -
kező 29. áb a mu a ja.
II. VIZSGÁLATI RÉSZ
151
29. áb a. A Sel -o ien ál Pe ekcionizmus Skála mediánjaiban
mu a kozó különbségek
A Tá sas el á áskén megél Pe ekcionizmus Skálán iszon nem alál-
unk szigni ikáns különbsége a ehe ségesek és a nem ehe ségesek cso-
po ja közö . Rangá lagok: ehe séges 274,36, nem ehe séges 295,53, U
= 38116,50. A Mások a i ányuló Pe ekcionizmus Skála ese ében szin én
szigni ikáns különbségek igazolód ak. A ehe ségesek ese én a angá -
lag: 324,39; a nem ehe ségesek ese én a angá lag: 273,85; U = 29466,00,
p = 0,01.
Össze oglalás: H4/1 hipo ézisünke észben el ogado nak ekin jük.
H4/2: Fel é elez ük, hogy a há om almin a ( ehe séges középiskolás, nem
ehe séges középiskolás, és egye emis a) közö o ábbi különbségek igazol-
ha ók a pe ekcionizmus e én.
A Sel -o ien ál Pe ekcionizmus Skálá meg izsgál a a le u a o K us-
kal–Wallis p óba (khi-négyze : 22,052; p < 0,001, d :2 ) Pos Hoc ada ai
alapján a kö e kező szigni ikáns különbségek mu a ha ók ki az almin ák
ese én: A Tehe séges középiskolások angá laga magasabb (354,44) min
mind a nem ehe séges középiskolások (236,27 p < 0,001) és egye emis ák
(293,77 p < 0,001) angá laga. A nem ehe séges középiskolások és egye-
emis ák é ékei is szigni ikánsan különböznek egymás ól (p = 0,001).
124
H4: Vá akozásaink sze in almin áink közö szigni ikáns különbségek igazolha ók a pe ek-
cionizmus e én.
H4/1 Fel é elez ük, hogy a ehe ségesek A Mul idimenzionális Pe ekcionizmus Ké dőí skáláin
magasabb pon számo é nek el, min a nem ehe ségesek.
Az el égze Mann-Whi ney p óba alapján a ehe ségesek a Sel -o ien ál Pe ekcionizmus Ská-
lán szigni ikánsan magasabb (p < 0,001) magasabb angá lagokkal endelkeznek(344,54) a nem
ehe ségesekhez képes (264,81; U = 25857,50). Mediánokkal ki ejez e a különbsége a kö e -
kező 29. áb a mu a ja.
28. áb a. A Sel -o ien ál Pe ekcionizmus Skála mediánjaiban mu a kozó különbségek
A Tá sas el á áskén megél Pe ekcionizmus Skálán iszon nem alál unk szigni ikáns kü-
lönbsége a ehe ségesek és a nem ehe ségesek csopo ja közö . Rangá lagok: ehe séges
274,36, nem ehe séges 295,53, U = 38116,50. A Mások a i ányuló Pe ekcionizmus Skála ese-
ében szin én szigni ikáns különbségek igazolód ak. A ehe ségesek ese én a angá lag: 324,39;
a nem ehe ségesek ese én a angá lag: 273,85; U = 29466,00, p = 0,01.
Össze oglalás: H4/1 hipo ézisünke észben el ogado nak ekin jük.
H4/2: Fel é elez ük, hogy a há om almin a ( ehe séges középiskolás, nem ehe séges középisko-
lás, és egye emis a) közö o ábbi különbségek igazolha ók a pe ekcionizmus e én.
A Sel -o ien ál Pe ekcionizmus Skálá meg izsgál a a le u a o K uskal-Wallis p óba (khi-
négyze : 22,052; p < 0,001, d :2 ) Pos Hoc ada ai alapján a kö e kező szigni ikáns különbsé-
gek mu a ha ók ki az almin ák ese én: A Tehe séges középiskolások angá laga magasabb
(354,44) min mind a nem ehe séges középiskolások (236,27 p < 0,001) és egye emis ák
(293,77 p < 0,001) angá laga. A nem ehe séges középiskolások és egye emis ák é ékei is
szigni ikánsan különböznek egymás ól (p = 0,001). Tehá a sel -o ien ál pe ekcionizmus pon -
OLAJOS TÍMEA
152
Tehá a sel -o ien ál pe ekcionizmus pon száma a ehe ségesek ese én
a legmagasabb, és a nem ehe séges középiskolások ese én a legalacso-
nyabb. Az egye emis ák köz es helyze e oglalnak el, de mindké cso-
po ól szigni ikánsan különbözik az ő é ékük is. Az el égze khi-négy-
ze p óba alapján mediánokkal ki ejez e: A ehe séges középiskolások
sel -o ien ál pe ekcionizmus é éke: 5,45; a nem ehe séges középiskolá-
soknál ez az é ék: 4,55; az egye emis áknál pedig 4,91 a medián. A Tá sas
előí áskén megél pe ekcionizmus skála ese én hasonlóképp já unk el.
Az e edmények az mu a ják, hogy ez ese ben sem igazolha unk különb-
sége a izsgál csopo ok közö . Végül a Mások a i ányuló pe ekcioniz-
mus Skálá is le u a uk a Kuskal-Wallis p óbá (khi-négyze : 17,334;
p <0,001, d :2), melynek Pos Hoc e edményei a kö e kezők. A ehe sé-
ges és nem ehe séges középiskolások közö (p < 0,001) alamin a nem
ehe séges középiskolások és egye emis ák közö szigni ikáns különbsé-
gek annak (p = 0,043). A ehe séges középiskolások és az egye emis ák
iszon egymás ól nem különböznek s a isz ikai é elemben (p = 0,082).
Rangá lagokkal ki ejez e mindez: ehe séges középiskolás (324,39), nem
ehe séges középiskolás (253,55) egye emis a (294,45). Mediánokkal ki-
ejez e az el égze khi-négyze p óba alapján: ehe séges középiskolás:
4,29, egye emis a: 4,00, nem ehe séges középiskolás (3,86).
Össze oglalás: H4/2hipo ézisünke észben el ogado nak ekin jük.
H5: Vá akozásaink sze in almin áink közö szigni ikáns különbségek
igazolha ók az éle s ílus elégede ség e én.
H5/1: Vá akozásunk sze in a ehe ségesek és nem ehe ségesek közö kü-
lönbség mu a ha ó ki az Éle s ílus Elégede ség Ké dőí min áza ában.
Az el égze Mann–Whi ney p óbák észle es s a isz ikája a kö e kező
oldalon a 27/a és 27/b ábláza ban lá ha ó. Kékkel ke ül ek kiemelés e
azok a jellemzők, amelyek men én szigni ikáns különbség mu a ha ó
ki a ehe séges és nem ehe séges személyek közö . A ábláza alapján
elmondha ó, hogy a ehe séges személyek éle üke é dekesebbnek, é é-
kesebbnek, sike esebbnek, emény elibbnek, lehe őségekkel elibbnek,
ugyanakko nehezebbnek és kö ö ebbnek élik meg. Ha mindez a ulaj-
III. FELHASZNÁLT IRODALOM
255
Gya ma hy, É. (2010). A ipikus agy és a ehe ség II. – Az á ü ő ehe ség és
ehe ség izsgála ok ma. Pszichológia. (30)1, 31–41.
Gya ma hy, É. (2011). A digi ális ko és a sajá os ne elési igényű ehe -
ség. Fo dulópon (51) 79-88.
Gya ma hy, É. (2013a). A ipikus hipe ak í ak és a ipikus ehe ségesek
mí osza. Tehe ség (21)1., 11–12.
Gya ma hy, É. (2013b). A ökéle es és a ökéle len ökéle esség e ö ek és
a agy a pe ekcionizmus szin jei. Mindennapi Pszichológia (5)4,11–13.
Hai , J. F., Black, W. C., Babin, B. J., Ande son, R. E.& Ta ham, R. L. (2014).
Explo a o y Fac o Analysis In: J. F. Hai , W. C. Black, B. J. Babin, R.
E. Ande son., R. L. Ta ham (Eds.), Mul i a ia e da a analysis (89–150).
New Yo k: Pea son P en ice Hall. Le öl e: 2019. 03. 20. ile://is.muni.
cz/el/1423/podzim2017/PSY028/um/_Hai __Mul i a ia e_da a_ana-
lysis_7 h_ e ised.pd
Hamachek, D. E. (1978). Psychodinamics o no mal and neu o ic pe ec-
ionism. Psychology, (15), 27–33.
Ham ai, Cs. (2014). Ál alános és középiskolai anulók jóllé ének pozi í
pszichológiai aspek usai. Ph.D. é ekezés, Ne elés udományi Dok o i
Iskola, Szegedi Tudományegye em.
Ha ma iné Olajos, T. (2011). Tehe ség és szocio-emocionális ejlődés. Deb-
ecen: Didak Kiadó.
Ha ma iné Olajos, T. (2013). Tehe ség, alul eljesí és és anulási za a . Deb-
ecen: Didak Kiadó.
Ha ma iné Olajos, T. (2014). Ké sze esen ki é eles anulók. In: Ha ma-
iné Olajos Tímea, K. Nagy Emese, Pa aky Nó a (sze k.), A ké sze e-
sen ki é eles anulók ehe séggondozása. Budapes : Magya Tehe ség-
segí ő Sze eze ek Szö e sége. 11–66.
Ha ma iné Olajos T. & Pa aky, N. (2014): A lelki egészség személyiségdina-
mikai ke ősségei – kihí ások a ehe séggondozásban. Géniusz 10. Buda-
pes : Magya Tehe ségsegí ő Sze eze ek Szö e sége.
Ha ison, G. E., & Van Haneghan, J. P. (2011). The Gi ed and he Shadow
o he Nigh : Dab owski’s O e exci abili ies and Thei Co ela ion o
Insomnia, Dea h Anxie y, and Fea o he Unknown. Jou nal o he
Educa ion o he Gi ed. (34)4, 669–697.

OLAJOS TÍMEA
256
Hawkins, C. C., Wa , H. M. G., & Sinclai , K. E. (2006). Psychome ic-
p ope ies o he F os Mul idimensional Pe ec ionism Scale wi -
hAus alian adolescen gi ls: Cla i ica ion o mul idimensionali y
and pe ec ionis ypology. Educa ional and Psychological Measu e-
men ,(66)6, 1001–1022.
Hawo h C. M. A., & Plomin R. (2010). Quan i a i e gene ics in he e a o
molecula gene ics: Lea ning abili ies and disabili ies as an example.
Jou nal o he Ame ican Academy o Child & Adolescen Psychia y, (49)8,
783–793.
Hámo i, J. (1988). A eszélyez e e é elem. Budapes : Kozmosz Köny ek.
Hewi , P. L., & Fle , G. L. (1991). Pe ec ionism in he sel and social
con ex s: Concep ualiza ion, assessmen , and associa ion wi h psy-
chopa hology. Jou nal o Pe sonali y and Social Psychology, (60)3, 456–
470.
Hewi , P. L., & Fle , G. L. (2014). No ma i e da a. Online dokumen um.
Le öl e: 2015. 11. 20. ile://hewi lab.si es.ol .ubc.ca/ iles/2014/11/
MPS-no m.png
Hewi , P. L., Fle , G. L., Tu nbull-Dono an, W. T., & Mikail, S. F. (1991).
The Mul idimensional Pe ec ionism Scale: Reliabili y, Validi y and
Psychome ic P ope ies in Psychia ic Samples. Psychological Assess-
men : A Jou nal o Consul ing and Clinical Psychology, (3)3, 464–468.
Hill, R. W, Z ull, M. C. & Tu ling on, S. (1997). Pe ec ionism and In e pe -
sonal P oblems, Jou nal o Pe sonali y Assessmen , (69)1, 81–103.
Ho owi z, F. D. (2000). Child de elopmen and he PITS: simple ques ions,
complex answe s, and de elopmen al heo y. Pe son in he S ee .
Child de elopmen , 71(1), 1–10.
Ho owi z, F. D., Subo nik, R. F., Ma hews, D. J. (Eds.) (2009). The De el-
opmen o Gi edness and Talen Ac oss he Li e Span. Washing on, DC:
Ame ican Psychological Associa ion.
Hu, L., & Ben le , P. M. (1999). Cu o c i e ia o i indexes in co a iance
s uc u e analysis: Con en ional c i e ia e sus new al e na i es.
S uc u al Equa ion Modeling, 6(1), 1–55.
Imbu gia, T. (2014). Compa ing O e exci abili y Sco es be ween STEM
Talen ed S uden s and Gene ally Gi ed S uden s using he OE-II.
Ad anced De elopmen Jou nal (14), 59–72.
III. FELHASZNÁLT IRODALOM
257
Inglés, C. J., Ga cía-Fe nández J. M., Vicen M., Gonzál ez, C. & Sanma -
ín, R. (2016). P o iles o Pe ec ionism and School Anxie y: A Re iew
o he 2×2 Model o Disposi ional Pe ec ionism in Child Popula ion.
F on ie s in Psychology, 7, 214–814.
Jackson, P. S., & V. F ank ou h Moyle (2009). In eg a ing he In ense
Expe ience: Counseling and Clinical Applica ions. In: Daniels, S.,
Piechowski, M. M. (Eds): Li ing wi h In ensi y., 105–126. Sco sdale,
AZ: G ea Po en ial P ess.
Jacobsen, M. E. (1999): The Gi ed Adul . New Yo k: Ballan ine Books.
Juhász, M. (2002). A Big Fi e ak o ok és skálák alkalmazása a személyze i
ki álasz ásban és a eljesí ményé ékelésben. Az elő ejelző é ényessége
megha á ozó k i é iumok módosulása a eze ői é ékelés ük ében. Dok-
o i É ekezés. ELTE BTK, Pszichológiai Dok o i Iskola.
Kahneman D., & Riis, J. (2005). Li ing, and hinking abou i : wo pe spec-
i es on li e. In: F. A. Huppe , N. Baylis, & B. Ke e ne (Eds.), The Sci-
ence O Well-Being. Ox o d: Ox o d Uni e si yP ess. 285–304.
Klibe , J. J., Langhin ichsen-Rohling, J., & Sai o, M. (2005). Adap i e
and Maladap i e Aspec s o Sel -o ien ed Pe ec ionism e sus Soci-
ally P esc ibed Pe ec ionism. Jou nal o College S uden De elopmen ,
46(2), 141–156.
Kljajic, K., Gaud eau, P., & F anche, V. (2017). An in es iga ion o he 2×2
model o pe ec ionism wi h bu nou , engagemen , sel - egula ion,
and academic achie emen . Lea ning and Indi idual Di e ences, 57,
103–113.
Ko nblum, M., & Ainley, M. (2005). Pe ec ionism and he gi ed: A s udy
o an Aus alian school sample. In e na ional Educa ion Jou nal, (6)2,
232–239.
Kő össy, J. (2013). Gye ekek, se dülők és ia alok boldogsága. Habili ációs
dolgoza . Szegedi Tudományegye em, BTK. ile://www.academia.edu/
40616045/K%C5%91 %C3%B6ssy_Judi _Gye ekek_se -
d%C3%BCl%C5%91k_%C3%A9s_ ia lok_boldogs%C3%A1ga_Habi-
li %C3%A1ci%C3%B3s_dolgoza Le öl e: 2019. 02.20.
Kö i, Zs. (2014). A ejlesz ő pszichológusok ál al el á p oblémák elem-
zése. In: Bagdy Emőke (sze k.) Fény és á nyék. A ehe sége ők elsza-
badí ása. Budapes : Magya Tehe ségsegí ő Sze eze ek Szö e sége.
88–99.
OLAJOS TÍMEA
258
KSH (2019): S a isz ikai Tükö 2019. 05. 28. ile://www.ksh.hu/docs/hun/
x p/idoszaki/ok a /ok a 1819. pd . Le öl e: 2019. 06.20.
Kun, Á., & Szabó, A. (2017). Boldogság ényezők a pedagógusok munkájá-
ban. Magya Pszichológiai Szemle (72)3/1, 281–310.
Lanne , J. (2009). A o ább anulási aspi ációk á sadalmi megha á o-
zo sága. Online dokumen um. ile://o i.oh.go .hu/ o abb anulasi-
aspi aciok- a sadalmi-megha a ozo saga Le öl e: 2020. 02.11.
La sen, R. J. & Eid, M. (2008). Ed Diene and he science o subjec i e
well-being. In: Eid, M., La sen, R. J. (Eds) The science o subjec i e
well-being (493–514). New Yo k: The Guil o d P ess.
Lewinshon P., Redne , J., & Seely, J. (1991). The ela ionship be ween li e
sa is ac ion and psychosocial a iables: new pe spec i es. In: F. S a k,
M. A gyle, N. Schwa z (Eds.), Subjec i e Well-Being. Ox o d: Pe gamon
P ess. 141–173.
Lewis, R. B., & Ki ano, M. K. (1992). Psychological in ensi ies in gi ed
adul s. Roepe Re iew, 15, 25–31.
Limon , W., D esze -D ogo ób, J., Bedyńska, S., Śliwińska, K., & Jas zęb-
ska, D. (2014). ‘Old wine in new bo les’? Rela ionships be ween o e-
exci abili ies, he Big Fi e pe sonali y ai s and gi edness in adoles-
cen s. Pe sonali y and Indi idual Di e ences, 69, 199–204.
Lind, S. (2001). O e exci abili y and he Gi ed. Online dokumen um.
Le öl e: 2019. 11. 10. ile://www.seman icschola .o g/pape /O e -
exci abi li y-and- he-Gi ed-Lind/0c137cd30a200e71c a 381 41ca004
6ba7e1 06
Lo, C. C. & Po a h, M. (2017). Pa adigm Shi s in Gi ed Educa ion: An
Examina ion Vis-à-Vis I s His o ical Si ua edness and Pedagogical
Sen sibili ies. Gi ed Child Qua e ly, (61)4, 343–360.
LoCice o, K. A. & Ashby, J. S. (2000). Mul idimensional pe ec ionismin
middle school age gi ed s uden s: A compa ison o pee s om he
gene al coho . Roepe Re iew, (22)3, 182–185.
Lo ecky, D. V. (1992). Explo ing social and emo ional aspec s o gi ed-
ness in child en. Roepe Re iew,(15)1, 18–25.
Lo ecky, D. (2004). Di e en Minds. London, UK: Jessica Kingsley Publis-
he s.
Lubinski, D., & Benbow, C. P. (2000). S a es o Excellence. Ame ican Pysc-
hologis , (55)1, 137–150.
III. FELHASZNÁLT IRODALOM
259
Lucas, R. E. (2008). Pe sonali y and subjec i e well-being. In: Eid, M.,
La sen, R. J. (Eds.) The Science o subjec i e well-being. New Yo k: The
Giul o d P ess. 171–194.
Lynd-S e enson, R. M., & Hea ne, C. M. (1999). Pe ec ionism and dep es-
si e a ec : he p os and cons o being a pe ec ionis . Pe sonali y and
Indi idual Di e ences, 26(3), 549–562.
Lysy, K. Z. & Piechowski, M. M. (1983). Pe sonal G ow h: An empi ical
s udy using Jungian and Dab owskian Measu es. Gene ic Psyhology
Monog aphs, 108, 267–320.
Malho a, N. K., & Simon, J. (2008). Ma ke ingku a ás. Akadémiai Kiadó,
Budapes .
Ma sh, H. & Mu hén, B. & Aspa ouho , T. & Lüd ke, O. & Robi zsch, A.
& Mo in, A. & T au wein, U. (2009). Explo a o y S uc u al Equa ion
Modeling, In eg a ing CFA and EFA: Applica ion o S uden s’ E alua-
ions o Uni e si y Teaching. S uc u al Equa ion Modeling A Mul idis-
ciplina y Jou nal, 16(3), 439–476.
Ma os T., Sallai, V., Dés al i, J., Szabó, T., & I zés, A. (2014). Az Éle el
aló elégede ség Skála magya ál oza ának (SWLS-H) pszichome -
iai jellemzői. Men álhigiéné és pszichoszoma ika, 15(3), 289–303.
Ma hews, D. J., & Dai, D. Y. (2014). Gi ed educa ion: changing concep-
ions, emphases and p ac ice. In e na ional S udies in Sociology o Edu-
ca ion, (24)4, 335–353.
McC ae, R. R., & Cos a, P. T., J . (1989). Mo e easons o adop he i e- ac-
o model. Ame ican Psychologis , 44(2), 451–452
Mendaglio, S., & Tillie , W. (2006). Dab owski’s Theo y o Posi i e Desin-
eg a ion and Gi edness: O e exci abili y Resea ch Findings. Jou nal
o he Educa ion o he Gi ed, 30(1), 68–87.
Mező, F., & Ha ma iné Olajos, T. (2013). Tehe ségpon ok kínála a és
a kínála o be olyásoló kö nyeze ál ozók izsgála a – különös ekin-
e el az esélyegyenlőség e. In: Páskuné Kiss, J. (sze k.): A ehe ség-
segí ő szolgál a ásokhoz aló hozzá é és pszichológiai és szociológiai
ényezői, 164–201. Online Dokumen um Le öl e: 2015. 09. 22. ile:///
ma eh.hu/ ehe segkony a /Kony ek/Paskune_ eljes_ko e .pd
Michelson, J. K., & Bu ns, L. S. (1998). Ca ee mo he s and pe ec io nism:
S ess wo k a home. Pe sonali y and Indi idual Di e encies, 25(3),
477–485.
OLAJOS TÍMEA
260
Mihalko ikné Szakács, K. (2013). A nö ekedésben sike es állalkozó sze-
mélyisége. Dok o i é ekezés. Budapes i Co inus Egye em, Gazdálko-
dás ani Dok o i Iskola.
Mika, M. (2005). Theo y o Posi i e Disin eg a ion as a model o pe sona-
li y de elopmen o excep ional (and no ) indi iduals. Pe spec i es in
gi ed educa ion: Complexi ies o emo ional de elopmen , spi i uali y and
hope. 4-32. Le öl e: 2017. 03. 20. ile://www. esea chga e.ne /publi-
ca ion/300335302_Theo y_o _Posi i e_Disin eg a ion_as_a_model_
o _pe sonali y_de elopmen _ o _excep ional_and_no _only_indi i-
duals/ci a ion/download
Mille , B. N., Falk, F. R., & Huang, Y. (2009). Gende Iden i y and he O e-
exci abili y P o iles o Gi ed College S uden s. Roepe Re iew, (31)3,
161–169.
Mills, J. S., Blanks ein, K. R. (2000). Pe ec ionism, in insic s ex insic
mo i a ion, and mo i a ed s a egies o lea ning: A mul idimensional
analysis o uni e si y s uden s. Pe sonali y and Indi idual Di e ences,
(29)6, 1191–1204.
Miquelon, P., Valle and, R. J., G ouze , F. M. E, & Ca dinal, G.(2005). Pe -
ec ionism, Academic Mo i a ion, and Psychological Adjus men : An
In eg a i e Model. Pe sonali y and Social Psychology Bulle in (31)7,
913–924.
Mi nics, Zs. (2014). A ehe ség mibenlé é e ona kozó koncepciók: elmé-
le i há é . In: Bagdy E., Kö i Zs., Mi nics Zs. (sze k.): Fény és á nyék:
A ehe sége ők elszabadí ása: Ku a ási zá ó anulmány-kö e . Buda-
pes : Magya Tehe ségsegí ő Sze eze ek Szö e sége. 25–35.
Mo ield, E. L. & Pe e s, M. P. (2015). The Rela ionship Be ween Pe ec io-
nism and O e exci abili ies in Gi ed Adolescen s. Jou nal o he Edu-
ca ion o he Gi ed. (38)4, 405–427.
Mol zen, R. (2009). Talen De elopmen Ac oss he Li espan. In: L.V. Sha-
inina (ed.), In e na ional Handbook on Gi edness. Do d ech : Sp in-
ge .| 353–379.
Nagybányai Nagy O. (2006). A pszichológiai esz ek alidi ása. In: Rózsa
S., Nagybányai Nagy O. Oláh A. (sze k.) A pszichológiai mé és alapjai:
Elméle , módsze és gyako la i alkalmazás. Budapes : Bölcsész Konzo -
cium. 117–126.

III. FELHASZNÁLT IRODALOM
261
Nau a, N., & Co en, F. (2002): Gi ed Adul s in Wo k. Jou nal o Occupa-
ional and Insu ance Physicians, (10)11, 332–335.
Ne , K. D. (2003a). Sel -compassion: An al e na i e concep ualiza ion o
a heal hy a i ude owa d onesel . Sel and Iden i y, 2(2), 85–102.
Ne , K. D. (2003b). The de elopmen and alida ion o a scale o measu e
sel -compassion. Sel and Iden i y, 2(3), 223–250.
Neiha , N. (1999). The impac o gi edness on psychological well-being:
Wha does he empi ical li e a u e say? Roepe Re iew (22)1, 10–17.
Neumeis e , K. L. S. (2004). Fac o s In luencing he De elopmen o Pe -
ec ionism in Gi d College S uden s. The Gi ed Child Qua e ly, (48)4,
259–274.
Neumeis e , K. L. S., Williams, K. K., & C oss, T. L. (2009). Gi ed High_
School S uden s’ Pe spec i es on he De elopmen o Pe ec ionism.
Roepe Re iew, (31)4, 198–206.
Ok a ási Hi a al: Felsőok a ási s a isz ikák. Le öl e: 2019. 03. 04. ile://
www.ok a as.hu / elsook a as/koze deku_ada ok/ elsook a asi_ada-
ok_kozze e ele/ elsook a asi _s a isz ikak
Oláh, A. & Kapi ány-Fö ény, Má é. (2012). A pozi í pszichológia íz é e.
Magya Pszichológiai Szemle, 67(1), 19–45.
Olajos, T. (2019). A ehe ségígé e ek ejlődésének ál alános jellemzői,
kiemel en az alul eljesí ő és speciális bánásmódo igénylő más ehe -
ségesek ejlődésének sajá osságai. In: Bajo P., Balogh L., Bucsi Szabó
Zs., Polonkai M., Ré ész Gy. (Sze k.): A ehe ség kéziköny e. Buda pes :
Magya Tehe ségsegí ő Sze eze ek Szö e sége. 186–210. ile:// ehe -
seg.hu/si es/de aul / iles/kezikony /nk_mind_0.pd  Le öl e: 2019.
07. 22.
Olajos, T. & Fodo , Sz. (2021). Az új end édelmi ehe ségmenedzs-
men - endsze udományos megalapozása I. Tehe séges személyek
a munka ilágában. Belügyi Szemle, 69(8), 1429–1447.
Olajos, T., Hőgye-Nagy, Á., Héjja-Nagy K. & Dá id, M. (2021). Az Adap í
és maladap í pe ekcionizmussal együ já ó mo i ációs min áza ok
el á ó izsgála a. Magya Pszichológiai Szemle,76(1/09) 1–24.
Oláh, A. (2005). É zelmek, megküzdés és op imális élmény. Budapes :
T e o Kiadó.
Olszewski-Kubilius, P., Subo nik, R. Wo el, F. (2015): Re hinking Gi ed-
ness and De elopmen al App oach. Re is a de Educa ion, Ap il-Jun.
245–267.
OLAJOS TÍMEA
262
Pach , A. R. (1984). Re lec ions on pe ec ionism. Ame ican Psychologis ,
39, 386–390.
Pa ke , W. D. (2000): Heal hy Pe ec ionism in Gi ed. Jou nal o Seconda y
Gi ed Educa ion,(11)4, 173–182.
Páskuné Kiss, J. (2015). A ehe ség de iníciói, aj ái – pszichológiai pe -
spek í ák. In: Czeizel E., Páskuné Kiss J. A ehe ség de iníciói, aj ái.
Deb ecen: Didak Kiadó. 33–73.
Pe one-McGo e n, K. & Simon-Dack, S. & Beduna, K. & Williams, C. &
Esche, A. (2015). Emo ions, Cogni ions, and Well-Being: The Role o
Pe ec ionism, Emo ional O e exci abili y, and Emo ion Regula ion.
Jou nal o he Educa ion o he Gi ed. (38)4, 343–357.
Pe e son, C., Pa k, N., & Seligman, M. E. P. (2005). O ien a ions o happi-
ness and li e sa is ac ion: The ull li e e sus he emp y li e. Jou nal o
Happiness S udies, 6, 25–41.
Pe e son, J. S. (2006). Add essing Counseling Needs o Gi ed S uden s.
P o essional Scool Counseling, (10)1, 43–51.
Pé e -Sza ka, Sz. (2011). Az „isme e len isme ős”: Gagné ehe ségmodell-
jének á dolgozo ál oza a. Tehe ség, (18)3, 5–7.
Pé e -Sza ka, Sz. (2015). Pozi í pszichológia a ehe séggondozásban.
Magya Pszichológiai Szemle, 70(3/8), 633–647.
Piechowski, M. M. (1979). De elopmen al Po en ial. In: N. Colangelo & R.
T. Za an (Eds.), New Voices in Counseling he gi ed. Dubuque, IA: Ken-
dall/Hun . 25–57.
Piechowski, M. M. (2013). „A Bi d Who Can Soa ”: O e exci abili y o
he Gi ed. In: C. S. ne ille, M. M. Piechowski, & S. S. Tolan (Eds.): O
he Cha s. Asynch ony and he Gi ed Child. Unionwille, NY: Royal
Fi ewo ks P ess. 99–122.
Piechowski, M. M. (2014). „Mellow ou ,” They Say. I I Only Could. Sec. Ed.
Re ised. Union ille, NY: Royal Fi ewo ks P ess.
Piechowski, M. M. & Colangelo, N. (1984). De elopmen al po en ial o he
gi ed. Gi ed Child Qua e ly, 28(2), 80–88.
Piechowski, M. M., & Cunningham, K. (1985): Pa e ns o O e exci abili y
in a G oup o A is s. The Jou nal o C ea i e Beha io (19)3, 153–174.
Piechowski, M. M., Sil e man, L. & Falk, R. (1985). Compa ison o in el-
lec ually and a is ically gi ed on i e dimensions o men al unc io-
ning. Pe cep ual and Mo o Skills, 60, 539–549.
III. FELHASZNÁLT IRODALOM
263
Pii o, J. (1999). Talen ed Child en and Adul s: Thei De elopmen and Edu-
ca ion (2nd ed). Columbus, OH: Me ill/P en ice-Hall.
Pii o, J. (2011). The Pii o Py amid o Talen De elopmen . Ashland, OH:
Sisu P ess.
Pii o, J., Mon gome y, D. & May, J. (2008). A compa ison o Dab ows-
ki’s o e exci abili ies by gende o Ame ican and Ko ean high school
gi ed s uden s. High Abili y S udies,19(2), 141–153.
Plomin, R., Hawo h, C. M., Meabu n, E. L., P ice, T. S., Wellcome T us
Case Con ol Conso ium 2, & Da is, O. S. (2013). Common DNA ma -
ke s can accoun o mo e han hal o he gene ic in luence on cogni-
i e abili ies. Psychological science, 24(4), 562–568.
Polle , E. & Schnell, T. (2017). B illian : Bu wha o ? Meaning and sub-
jec i e well-being in he li es o in ellec ually gi ed and academically
high achie ing adul s. Jou nal o Happiness S udies, 5, 1459–1484.
Polónyi, I. (2004). A hazai elsőok a ás demog á iai össze üggései a 21.
század elején. Budapes : Felsőok a ási Ku a óin éze . ile://www.mek.
oszk.hu/09800/09804/09804.pd Le öl e: 2016. 08. 12.
Py y , M. (2008). The Dab owskian lens: Implica ions o unde s anding
gi ed indi iduals. In: S. Mendaglio (Ed.), Dab owski’s Theo y o Posi i e
Disin eg a ion. Sco sdale, AZ: G ea Po en ial P ess. 157–173.
Rice, K., Ashby, J. & Gilman, R. (2011). Classi ying Adolescen Pe ec io-
nis s. Psychological assessmen , 23(3), 563–577.
Roepe , A. (1991). Gi ed Adul s: Thei cha ac e is ics and emo ions.
Ad anced De elopmen , 3(1), 85–98.
Roepe , A. (2013). Asynch ony and Sensi i i y. In: C. S. Ne ille, M. M.
Piechowski, S. S. Tolan (Eds.): O he Cha s. Asynch ony and he Gi ed
Child. Union ille, NY: Royal Fi ewo ks P ess. 146–157.
Rosseel, Y. (2012). La aan: An R package o s uc u al equa ion model-
ing and mo e. Ve sion 0.5–12 (BETA). Jou nal o s a is ical so wa e,
48(2), 1–36.
Schoon, I. (2000). A Li e Span App oach o Talen De elopmen In: K. A.
Helle , F. J. Mönks,
R. J. S e nbe g R. & Subo nik (Eds.), In e na ional Handbook o Gi edness
and Talen . Ox o d: Else ie . 218–222.
OLAJOS TÍMEA
264
Sco solini-Comin, F., Fon aine, A. M. G. V., Kolle , S. H., & San os, M. A.
(2013). F om au hen ic happiness o well-being: The lou ishing o
posi i e psychology. Psicologia: Re lexão e C í ica, 26(4), 663–670.
Seligman, M. E. P. (2007). Az au en ikus éle ö öm. Az új pozi í pszichológia
alkalmazása e ősségeid a ós kibon akoz a ásához. Budapes : P o il
T aining.
Seligman, M. E. P. (2008). Posi i e Heal h. Applied Psychology: an In e na-
ional Re iew, 57, 3–18.
Seligman, M. E. P. (2011). Flou ish – élj boldogan! A boldogság és a jól-lé
adikálisan új é elmezése. Budapes : Akadémiai Kiadó.
Seligman, M. E. P., & Csikszen mihalyi, M. (2000). Posi i e Psychology.
Ame ican Psychologis , 55(1), 5–14.
Shaunessy, E., Suldo, S. M., Ha des y, R. B., & Sha e , E. J. (2006). School
unc ioning and psychological well-being o in e na ional baccala-
u ea e and gene al educa ion s uden s. A p elimina y examina ion.
Jou nal o . Seconda y Gi ed Educa ion, 17(2), 76–89.
Siegle, D. & Schule , P. A. (2000). Pe ec ionism Di e ences in Gi ed
Middle School S uden s. Roepe Re iew, 23(1), 39–44.
Sil e man, L. K. & Ellswo h, B. (1981). The heo y o posi i e disin eg a-
ion and i s implica ions o gi edness. In: N. Duda (Ed.), O e exci a-
bili y Resea ch Theo y o posi i e disin eg a ion: P oceedings o he hi d
in e na ional con e ence. Miami, FL: Xe ox. 179–194.
Sil e man, L. K. (1986). Wha happens o he gi ed gi l? In: C. J. Make
(Ed.), C i ical issues in gi ed educa ion, Vol. 1. De ensible p og ams o
he gi ed. Den e , CO: Lo e. 44–89.
Sil e man, L. K. (1997). The Cons uc o Asynch onous De elopmen .
Peabody Jou nal o Educa ion. 72(3–4), 36–58.
Sil e man, L. K. (1999a). Pe ec ionism: The C uible o Gi edness. Ad an-
ced De elopmen , 8, 47–61.
Sil e man, L. K. (1999b). Pe ec ionism. Gi ed Educa ion In e na ional,
13(2), 216–225.
Sil e man, L. K. (2009). Wha We Ha e Lea ned Abou Gi ed Child en.
Online dokumen um. Le öl e: 2017. 04. 05. h ps://www.gi edde el-
opmen .com/a icles/wha -we-ha e-lea ned-abou -gi ed-child en
Simon on, D. K. (1999). Talen and I s De elopmen : An Eme genic and
Epigene ic Model. Psychological Re iew, (106)3, 435–457.
271
ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. áb a. Az akcio óp modell össze e ői Ziegle alapján
(Balogh és Ré ész, 2020, 69. o.) ............................ 15
2. áb a. A ehe ség ogalom kiszélesedésének kulcs ogalmai .......... 20
3. áb a. Gagné Kibő í e Tehe ségmodellje ......................... 22
4. áb a. A Schoon- éle dinamikus-in e ak í ehe ség ejlődési
modell .................................................. 25
5. áb a. Subo nik, Olszewski-Kubilius és Wo ell
ehe ség e üle i ejlődési modellje .......................... 27
6. áb a. A ehe ség ejlődés pi amis modellje Pii o alapján ............ 29
7. áb a. A ehe ség há om ő személyiségkomponense
Jacobsen alapján ......................................... 39
8. áb a. A Ké ak o os Pe ekcionizmus Modell
(Bieleing, 2004, 138. o.) ................................... 60
9. áb a. A pe ekcionizmus kialakulásának olyama a
ehe ségesek ese én ...................................... 64
10. áb a. A pe ekcionizmus mediációs modellje
(S oebe , Lalo a és Lumney, 2020, 4. o.) ..................... 85
11. áb a. „A ehe ség személyiségko elá umai” című ku a ás
elméle i kon ex usa és szakaszai .......................... 92
12. áb a. A izsgála ban ku a o ényezők kapcsolódási pon jai ....... 94
13. áb a. A izsgála olyama ának áb ája .......................... 97
14. áb a. A HF-MPS Ké dőí sajá min án alidál e ziójának
sze keze e ............................................. 101
15. áb a. A min a éle ko i megoszlása és leí ó jellemzői .............. 110
16. áb a. Az Éle elégede ség Skála hisz og amja és leí ó jellemzői .... 115
17. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak hisz og amjai ....... 116

OLAJOS TÍMEA
272
18. áb a. A pe ekcionizmus skálák hisz og amjai .................. 117
19. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí magya
ál oza ának ak o áb ája ............................... 127
20. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak á laga
magya min án ......................................... 130
21. áb a. A nem ehe séges nők és é iak úlinge lékenység
min áza ainak mediánjai ................................ 132
22. áb a. A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak mediánjai
ehe ség e üle i bon ásban ............................... 138
23. áb a. Rangá lagok a ekei lokalizáció alapján ................... 139
24. áb a. Az in ellek uális úlinge lékenység á lagai a nem
és a ekei lokalizáció alapján ............................. 140
25. áb a. A pszichomo o os úlinge lékenység á lagai a nem
és a ekei lokalizáció alapján ............................. 141
26. áb a. Az é zéki úlinge lékenység á lagai a nem
és a ekei lokalizáció alapján ............................. 142
27. áb a. A képzele i úlinge lékenység á lagai a nem és a
ekei lokalizáció alapján ................................. 143
28. áb a. Az é zelmi úlinge lékenység á lagai a nem és a
ekei lokalizáció alapján ................................. 143
29. áb a. A Sel -o ien ál Pe ekcionizmus Skála mediánjaiban
mu a kozó különbségek ................................. 151
30. áb a. Az éle s ílus elégede ség alakulása ehe séges
és nem ehe séges anulók ese én.......................... 154
31. áb a. Az Éle elégede ség Skála mediánjai ehe ségesek
és nem ehe ségesek ese én ............................... 160
32. áb a. Az Éle elégede ség Skála mediánjai almin ánkén .......... 161
33. áb a. Az első i em mediánjai ehe séges és nem
ehe séges személyek ese én .............................. 162
34. áb a. A második i em mediánjai ehe séges és nem
ehe séges személyek ese én .............................. 162
35. áb a. A ha madik i em mediánjjai ehe séges és nem
ehe séges személyek ese én .............................. 163
36. áb a. A pe ekcionis a klasz e ek százalékos a ánya ............. 180
37. áb a. A nemek gyako isági megoszlása pe ekcionizmus
klasz e enkén ......................................... 180
IV. ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK
273
38. áb a. A ehe ségesek gyako isága pe ekcionizmus
kalsz e enkén ......................................... 181
39. áb a. A pe ekcionizmus klasz e ek össze é ele almin ák sze in .. 183
40. áb a. A pszichomo o os úlinge lékenység mediánjai
pe ekcionizmus klasz e enkén .......................... 184
41. áb a. A képzele i úlinge lékenység mediánjai
pe ekcionizmus klasz e enkén .......................... 185
42. áb a. Az é zelmi úlinge lékenység mediánjai
pe ekcionizmus klasz e enkén .......................... 185
43. áb a. Az in ellek uális úlinge lékenység mediánjai
pe ekcionizmus klasz e enkén .......................... 186
44. áb a. Az é zéki úlinge lékenység szigni ikáns különbségei
angá lagokban ki ejez e ................................ 187
45. áb a. A úlinge lékenység e üle ekhez a ozó
pe ekcionizmus klasz e ek medián min áza ai ............. 189
46. áb a. Az éle el é elek megí élése pe ekcionizmus
klasz e enkén ......................................... 190
47. áb a. A célok élé ésének megí élése pe ekcionizmus
klasz e enkén ......................................... 190
48. áb a. A ál oz a ás lehe őségének megí élése
pe ekcionizmus klasz e enkén .......................... 191
49. áb a. Az elégede ség megí élése pe ekcionizmus
klasz e enkén ......................................... 192
50. áb a. Az éle elégede ség összpon szám angá lag
külöbségei pe ekcionizmus klasz e enkén ................ 192
51. áb a. Az Éle elégede ség Skála összpon számának
mediánjai pe ekcionizmus klasz e enkén ................. 193
52. áb a. A pszichomo o os úlinge lékenység
kasz e ek almin ánkén i össze é ele ...................... 202
53. áb a. Az é zelmi úlinge lékenység klasz e ek
almin ánkén i össze é ele ................................ 203
54. áb a. Az in ellek uális úlinge lékenység klasz e ek
almin ánkén i össze é ele ................................ 204
55. áb a. A jobb és bal agy él ekéhez kö he ő unkciók
és működésmódok ...................................... 218
OLAJOS TÍMEA
274
A TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
1. ábláza . Pa adigma ál ások a ehe ség szemléle ében ............ 19
2. ábláza . Az egészséges és egészség elen pe ekcionizmus
összehasonlí ása ..................................... 68
3. ábláza . A pe ekcionizmus előnyei és há ányai ................. 70
4. ábláza . A szubjek í jóllé komponensei Diene sze in ........... 75
5. ábláza . A izsgála ba be on pa ne in ézmények lis ája ......... 98
6. ábláza . A izsgála i személyek in ézmény ípusonkén i
megoszlása ......................................... 110
7. ábláza . Az almin ák eljes min án belüli a ányai ............... 111
8. ábláza . A izsgál ál ozók eloszlásának izsgála a ............ 114
9. ábláza . A izsgála i eszközök skáláinak eliabili ás é ékei ..... 114
10. ábláza . A Túlinge lékenység ké dőí skáláinak leí ó
jellemzői a eljes min án .............................. 115
11. ábláza . A Hewi –Fle Mul idimenzionális
Pe ekcionizmus Ké dőí skáláinak leí ó jellemzői ....... 117
12. ábláza . A NEO-PI-R ké dőí alidálás so án használ
skáláinak leí ó jellemzői .............................. 120
13. ábláza . A NEO-PI-R ké dőí skáláinak no mali ás izsgála a .... 120
14. ábláza . A NEO-PI-R és O e exci abili y-II. ké dőí
kon e gens skáláinak ko elációja .................... 121
15. ábláza . A Ba le esz és a KMO é ék ........................ 122
16. ábláza . A Túlinge lékenység Ké dőí i emeinek ak o súlyai ..... 122
17. ábláza . A Túlinge lékenység Ké dőí C onbach-al a mu a ói ..... 125
18. ábláza . A 41 i emes Túlinge lékenység Ké dőí e zió
C onbach-al a é ékei ................................ 125
19. ábláza . A 41 i emes Túlinge lékenység Ké dőí
esz - e esz eliabili ás é ékei ........................ 126
20. ábláza . A 41 i emes alidál , ö idí e e ziójú
Túlinge lékenység Ké dőí ............................ 128
21/a ábláza . A úlinge lékenység angá lagai és mediánjai
ehe ségesek és nem ehe ségesek ese én ............... 130
21/b ábláza . A H1/1 hipo ézishez a ozó Mann–Whi ney
p óba e edménye .................................... 131
22/a ábláza . A ehe ség e üle ek angá lagainak összesí ése ........ 136
IV. ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK
275
22/b ábláza . A K uskall-Wallis p óba e edménye ................... 137
23. ábláza . Nemek köz i különbségek a ehe ség e üle
ekei lokalizációja alapján ............................ 144
24. ábláza . Tehe ség e üle ek ekei lokalizációján alapuló
úlinge lékenység különbségek az ado nemen belül ..... 145
25. ábláza . A nem és a ekei lokalizáció ha ása
a úlinge lékenység e ................................ 146
26/a ábláza . A NEO-PI-R ké dőí skáláinak angá lagai
ehe ségesek és nem ehe ségesek ese én ............... 147
26/b ábláza . A NEO-PI-R ké dőí Mann–Whi ney p óbája ........... 147
27/a ábláza . A ehe séges és nem ehe séges csopo
éle s ílus a ona kozó angá lagai .................... 153
27/b ábláza . Az Éle s ílus Elégede ség Skála Mann–Whi ney
p óbája ............................................. 154
28/a ábláza . Az almin ák angá lagai ............................ 157
28/b ábláza . Az almin ák a ona kozó K uskal–Wallis
p óba e edményei .................................... 158
29/a ábláza . Az Éle s ílus Elégede ség Skála angá lagai
a ekei lokalizáció alapján ............................ 159
29/b ábláza . A H5/3 hipo ézishez a ozó Mann–Whi ney
p óba e edménye .................................... 159
30/a ábláza . Az Éle elégede ség Skála i emjeinek angá lagai ....... 163
30/b ábláza . A H6/2 hipo ézishez a ozó Mann–Whi ney
p óba e edménye .................................... 164
31/a ábláza . Az Éle elégede ség Skála angá lagai
a ehe ség e üle lokalizációja alapján ................. 164
31/b ábláza . A H6/3 hipo ézishez a ozó Mann–Whi ney
p óba e edménye .................................... 165
32. ábláza . A Túlinge lékenység Ké dőí skáláinak
ko elációs é ékei ................................... 166
33. ábláza . A Hewi –Fle Mul idimenzionális
Pe ekcionizmus ké dőí skáláinak ko elációja ........ 167
34. ábláza . A ehe séges és nem ehe séges almin a
úlinge lékenység ko elációs é ékei .................. 168
35. ábláza . Jobb ekei lokalizáció mu a ó ehe ség e üle ekkel
já ó ko elációk ..................................... 170
OLAJOS TÍMEA
276
36. ábláza . Bal ekei lokalizáció mu a ó ehe ség e üle ekkel
já ó ko elációk ..................................... 170
37. ábláza . Hewi –Fle Mul idimenzionális Pe ekcionizmus
ké dőí skáláinak ko elációs é ékei ehe ségesek
és nem ehe ségesek csopo jában ..................... 172
38. ábláza . A úlinge lékenység skálák és a sel -o ien ál
pe ekcionizmus együ já ása ehe ség e üle i
lokalizáció alapján .................................. 173
39. ábláza . A pe ekcionizmus skálák és a úlinge lékenység
skálák ko elációi ................................... 174
40. ábláza . A úlinge lékenység egyes e üle einek ko elációja
az éle s ílus elégede séggel .......................... 176
41. ábláza . A pe ekcionizmus klasz e ek kialakí ásának
k i é ium é ékei .................................... 179
42. ábláza . A nemek pe ekcionizmus klasz e ek sze in i
megoszlása ......................................... 181
43. ábláza . A ehe ségesek klasz e ek sze in i megoszlása .......... 182
44. ábláza . Az almin ák pe ekcionizmus sze in i megoszlása ...... 183
45. ábláza . Szigni ikáns különbsége mu a ó éle s ílus
ka egó iák pe ekcionizmus klasz e enkén ............ 196
46. ábláza . A magas és alacsony pszichomo o os
úlinge lékenységklasz e ek angá lagai ............... 199
47. ábláza . A magas és alacsony in ellek uális
úlinge lékenségklasz e ek angá lagai ................ 201
48. ábláza . A pszichomo o os úlinge lékenység klasz e ek
almin ánkén i össze é ele ............................ 202
49. ábláza . Az é zelmi úlinge lékenység klasz e ek
almin ánkén össze é ele ............................. 203
50. ábláza . Az in ellek uális úlinge lékenység klasz e ek
almin ánkén i össze é ele ............................ 204
51. ábláza . A magas és alacsony pszichomo o os
úlinge lékenségklasz e ek angá lagai ................ 206
52. ábláza . Összesí ő ábláza a hipo ézisek eljesülésé ől .......... 209

V. MELLÉKLETEK
b
279
1.1. KUTATÁSI DOKUMENTUMOK
1. mellékle
Tehe séges anulók elké ési min a
Tisz el Tanuló!
Ve senye edményeid alapján egy udományos ku a ásban, esz ejlesz-
ésben aló ész é el e sze e nénk ezú on elké ni, amelynek eze ője
D . Olajos Tímea a Deb eceni Egye em Pedagógiai-Pszichológiai Tanszé-
kének ok a ója.
A ku a ás célja: A úlinge lékenység, pe ekcionizmus, és a szubjek í
jóllé össze üggéseinek el á ó izsgála a. A mű észe ek, udományok,
nyel ek, spo ok, zene s b. e én kiemelkedő e edményeke elé ő ia alok
e jellemzőinek el é képezése ál al a jö őben a ehe séges ia alok lelki
egészségének megő zésé udjuk segí eni. Ké dőí eink meg álaszolá-
sá al egy, a nemze közi ehe séggondozási gyako la ban be ál ké dőí
hazai ál oza ának a kidolgozása, bemé ése is meg ö énik.
A izsgála mene e: A izsgála ész e őinek 3 közepesen hosszú
(45–50 állí ásos) és ké ö id (5 és 10 é eles) ké dőí e kell ki öl eniük.
A ké dőí ek semmilyen, e ikai szempon ból k i ikus ké dés nem a al-
maznak.
Ada kezelés, ész é el: Szigo úan bizalmasan kezelünk minden
olyan in o máció , ami a ku a ás ke e én belül gyűj ünk össze. A ku a ás
so án nye ada oka kóddal ellá a biz onságos számí ógépen, a álasz-
lapoka elzá szek ényben ő izzük. Az egyéni kódo minden ké dőí ese-
ében a ku a ásban ész e ő asszisz ens adja, és csak ő isme i. A ku a-
ás so án nye ada oka összegezzük, s a isz ikai elemzéseke égzünk
aj a, amelyekből egye len ész e ő azonossága sem állapí ha ó meg.
OLAJOS TÍMEA
280
A ku a ásban aló ész é el eljesen önkén es. A izsgála o a ész -
e ő személy bá miko indoklás nélkül megszakí ha ja, agy a ké dések
meg álaszolásá meg agadha ja. Az online ál oza ban ki öl és e ke ülő
ké dőí ek linkje o ább nem adha ó, az szigo úan csak a izsgála ban,
esz ejlesz ésben ész e ő személy ál al használha ó.
Ké jük, amennyiben egye é esz a en i el é elekkel, és hozzájá ulsz
a ku a ásban aló ész é elhez, ez aláí ásoddal igazold.
Együ működésede elő e is köszönjük!
D . Olajos Tímea
Deb ecen, ________________
A ku a ásban aló ész é elem kö ülményei ől észle es ájékoz a ás
kap am, a el é elekkel egye é ek.
________________________
aláí ás
Kel : _____________ 20______ é ________________ hó _______ nap
V. MELLÉKLETEK
287
5. mellékle
Túlinge lékenység Ké dőí
(OE-II) i emes nyel ileg alidál e zió
Ké em, é ékelje, hogy az egyes állí ások mennyi e illenek Ön e! Válasza
azon alapuljon, amilyen jelenleg, és ne azon amilyen sze e ne lenni, agy
amilyennek úgy gondolja, hogy lennie kéne. Ka ikázza be az állí ás mel-
le az a számo , amely legjobban ki ejezi az , ahogyan önmagá lá ja!
1 = Egyál alán nem jellemző
2 = Nem nagyon jellemző
3 = Némileg/kissé jellemző
4 = Nagyon jellemző
5 = Teljes mé ékben jellemző
1. Sze e ek álmodozni. 1 2 3 4 5
2. Ve sengő agyok. 1 2 3 4 5
3. A hangok és színek ál oza ossága magá al agad. 1 2 3 4 5
4. Képzele em ilága nagyon alóságosnak űnik számom a. 1 2 3 4 5
5. Függe len gondolkodó agyok. 1 2 3 4 5
6. Á é zem más embe ek é zései . 1 2 3 4 5
7. Megelégedéssel öl el, ha egy e ékenység izikailag meg e helő. 1 2 3 4 5
8. Teljesen bele udok me ülni a mű észi alko ások lá ányába. 1 2 3 4 5
9. Soka aggodalmaskodom. 1 2 3 4 5
10. Sze e ek mozgásban lenni. 1 2 3 4 5
11. Szomo ú á esz, ha egy csopo ban magányos személy lá ok. 1 2 3 4 5
12. Megé em a bonyolul elképzeléseke , és á udom alakí ani őke alami é -
he őbbé. 1 2 3 4 5
13. Ö ömöm lelem mások műalko ásaiban. 1 2 3 4 5
14. Amiko una kozom, álmodozni kezdek. 1 2 3 4 5
15. Amiko sok az ene giám, alami komoly izikai e ékenység e ágyom. 1 2 3 4 5
16. Minden megké dőjelezek – hogyan működnek és mi jelen enek a dolgok, mi-
é an alami úgy, ahogy an. 1 2 3 4 5
17. Annyi a boldog udok lenni, hogy olyanko egysze e aka ok sí ni és ne e ni. 1 2 3 4 5

OLAJOS TÍMEA
288
18. Ene gikusabb agyok, min a leg öbb embe az én ko omban. 1 2 3 4 5
19. Számos különböző dolog összeillesz ésé el új elképzeléseke udok kialakí-
ani. 1 2 3 4 5
20. Néha úgy eszek, min ha alaki más lennék. 1 2 3 4 5
21. Minél o ább kell mozdula lanul ülnöm, annál nyug alanabbá álok. 1 2 3 4 5
22. Az elmémben megjelenő képek olyan élénkek, hogy alóságosnak űnnek. 1 2 3 4 5
23. Minden meg igyelek és elemzek. 1 2 3 4 5
24. Azon kapom magam, hogy gondola aiban ke e edik a alóság és a képzele . 1 2 3 4 5
25. Az elméle ek megmozga ják az elmém. 1 2 3 4 5
26. Nagyon e ősen á élem az ö ömö , a ha ago , az izga o ságo , és a ké ségbe-
esés . 1 2 3 4 5
27. Egész es emben é zem a zené . 1 2 3 4 5
28. Sze e em el úlozni a alóságo . 1 2 3 4 5
29. Úgy é zem, min ha a es em olyama osan mozgásban lenne. 1 2 3 4 5
30. Sze e ek p oblémáka megoldani, új elképzeléseke kidolgozni. 1 2 3 4 5
31. Komolyan aggódok másoké . 1 2 3 4 5
32. Más embe eknél jobban ö ömöm lelem a színekben, o mákban, anyagokban. 1 2 3 4 5
33. Hiszem, hogy a babák, plüss álla ok, a köny ek sze eplői élnek, és annak
é zéseik. 1 2 3 4 5
34. A sza ak és hangok szoka lan képeke e em enek az elmémben. 1 2 3 4 5
35. E ős é zelmeim ől könnyek e akadok. 1 2 3 4 5
36. Sze e ek a dolgok mélyé e ásni. 1 2 3 4 5
37. Megha a e mésze szépsége. 1 2 3 4 5
38. A színek e, o mák a, különböző anyagok a nem agyok olyan é zékeny, min
néhány embe . 1 2 3 4 5
39. Amiko ideges agyok, szükségem an alamilyen izikai e ékenység ég-
zésé e. 1 2 3 4 5
40. Gondola aima és cselekede eime p óbálom elemezni. 1 2 3 4 5
41. Képes agyok egysze e é ezni a különböző é zelmek ke e éké . 1 2 3 4 5
42. Olyan ípusú embe agyok, akinek ak í nak kell lennie – sé álni, aka í ani,
sze ezni, csinálni kell alami . 1 2 3 4 5
43. Sze e ek eljá szani az ö le ekkel, és p óbálok gondolkodni azon, hogyan le-
he ne elhasználni őke . 1 2 3 4 5
44. É zelemmen es személy agyok. 1 2 3 4 5
45. Él ezem a színek, o mák, min ák, anyagok é zékelésé . 1 2 3 4 5
V. MELLÉKLETEK
289
46. Az a omák (ízek és illa ok) köz i különbség é dekes. 1 2 3 4 5
47. Van ehe ségem a dolgok elképzeléséhez. 1 2 3 4 5
48. Sze e em a e mésze hangjai hallga ni. 1 2 3 4 5
49. Minden a szí em e eszek. 1 2 3 4 5
50. Jól boldogulok az in enzí izikai e ékenységekkel, pl. spo ., ügyességi já-
ékok. 1 2 3 4 5
OLAJOS TÍMEA
290
6. mellékle
NEO-PI-R skálák, Éle elégede ség skála,
Éle s ílus Elégede ség Skála
Ké em, é ékelje, hogy az egyes állí ásokkal mennyi e é egye ! Válasza
azon alapuljon, amilyen jelenleg és ne azon, amilyen sze e ne lenni, agy
amilyennek úgy gondolja, hogy lennie kell. Tegyen állí ásonkén X jele
abba a ub ikába, amelyik legjobban ki ejezi az , ahogyan önmagá lá ja!
NEO-PI-R Skálák
Egyál alán nem é ek
egye
Nem é ek egye
Nem udom
Egye é ek
Teljesen egye é ek
1. Élénk a képzelőe őm.
2. Az esz é ikai agy mű észi szempon nem igazán on-
os nekem.
3. Nagy é zelmek nélkül az éle unalmas lenne számom-
a.
4. Nyugod , kényelmes a munka és já éks ílusom.
5. Gyak an sze e ek eljá szani elméle ekkel és el on gon-
dola okkal.
6. Megp óbálom a gondola aima az éssze űség ha á ai
közö a ani, és ke ülöm a an áziálga ás
7. Olyko ökéle esen elme ülök abban a zenében, ami hall-
ga ok.
8. Ri kán élek á nagy é zelmeke .
9. Ha alamibe bele ogok, akko az eljes e őbedobással csi-
nálom.
10. Unalmasnak alálom a ilozó iai i áka .
11. Soka an áziálok.
12. A bale agy a mode n áncok un a nak.
13. Fon os számom a, hogy hogyan é zek dolgokkal kapcso-
la ban.
14. Lassan, de ki a óan dolgozom.
V. MELLÉKLETEK
291
15. Sze e ek p oblémáka és ej ényeke megoldani.
16. Nem sze e em álmodozás a ecsé elni az idő .
17. Lenyűgöznek a mű észi és e mésze i alakza ok.
18. Ri kán o dí ok igyelme a a, hogy hogyan é zek.
19. Gyak an é zem, hogy ki obban belőlem az ene gia.
20. Néha el esz em az é deklődéseme , amiko alaki nagyon
el on agy elméle i dolog ól beszél.
21. Szí esen űzöm o ább an áziáma agy álmaima , hogy a
bennük ejlő lehe ősége kibon sam.
22. A köl észe alig agy egyál alán nem ha ám.
23. É zések és é zelmek széles skálájá élem meg.
24. Nem agyok olyan gyo s és élénk, min mások.
25. Sze e em szellemi ej ény elada ok megoldásán ö ni a
ejem.
26. Ha úgy é zem, hogy álmodozni kezdek, gyo san el oglalom
magam, és a munkám a agy alamilyen más e ékeny-
ség e kezdek összpon osí ani.
27. Bizonyos zenék ég elenül lenyűgöznek.
28. Ri kán eszem ész e a különböző helyze ek kel e e el é ő
hangula oka és é zéseke .
29. Úgy űnik, min ha állandóan sie nék.
30. Ke éssé é dekelnek a ilágegye em e mésze é ől és az em-
be iség lé é ől szóló eszme u a ások.
31. Gye ekko omban nem nagyon sze e em azoka a já éko-
ka , melyekben színészkedni kelle .
32. Amiko e se ol asok agy mű észi alko ás nézek, elő o -
dul, hogy szin e bo zongok az izgalom ól.
33. Könnyen beleélem magam, hogy mások mikén é eznek.
34. Mozgalmas az éle em.
35. Nagy bennem az in ellek uális udásszomj.
36. Nehezen engedem el gondola aima , hogy szabadon kalan-
dozzanak minden kon oll agy i ányí ás nélkül.
37. Sze e em az olyan e seke , amelyekben az é zéseknek
agy a képeknek nagyobb sze epük an, min a ö éne -
nek.
38. Különös dolgok – bizonyos illa ok agy á oli helyek elne-
ezései – e ős hangula oka képesek ki ál ani bennem.
39. Nagyon e ékeny embe agyok.
40. Széleskö ű a szellemi é deklődésem.
OLAJOS TÍMEA
292
Éle elégede ség Skála
Ké jük, ol assa el igyelmesen az alábbi állí ásoka , és az elő ük lé ő
ub ikába í ja be az a számo , amely ki ejezi, hogy milyen mé ékben é
egye elük!
egyál alán nem é ek egye = 1,
öbbnyi e nem = 2, inkább nem = 3, nem udom = 4,
inkább igen = 5, öbbnyi e=6, eljesen egye é ek = 7
1. A leg öbb szempon ból néz e az éle em közel áll az ideálishoz.
2. Az éle el é eleim ki űnőek.
3. Meg agyok eléged e az éle emmel.
4. Eddig még minden elé em az éle ben, ami csak aka am.
5. Ha új a élhe ném az éle em, nem ál oz a nék szin e semmi .
Éle s ílus Elégede ség Skála
Az alábbiakban 10 ellen é pá alál pl. unalmas-é dekes. Jelölje meg,
hogy milyennek a ja a sajá éle é , a meg elelő szám beka ikázásá al!
Minél nagyobb számo ka ikáz be, annál inkább jellemző Ön éle é e a jobb
oldali oszlopban el ün e e ulajdonság.
unalmas 1234567é dekes
boldog alan 1234567boldog
nehéz 1234567könnyű
haszon alan 1234567é ékes
magányos 1234567 á sas
ü es 1234567 eljes
ö öm elen 1 23 4 5 6 7 emény eli
kö ö 1234567szabad
kuda cos 1234567sike es
lehe őségek nélküli 1234567lehe őségekkel eli

V. MELLÉKLETEK
293
7. mellékle
A Hewi –Fle - éle Mul idimenzionális Pe ekcionizmus
Ké dőí 24 i emes e ziója
Ked es Válaszadó!
Az alábbiakban személyes jellem onások a, ulajdonságok a ona kozó
állí ásoka alál. Ol assa el igyelmesen az állí ásoka , és dön se el, hogy
mennyi e jellemző az ado állí ás Ön e. Válaszai az állí ások melle i hé
okú skálán jelölje 1- ől 7-ig annak a számnak a beka ikázásá al, mely
leginkább ki ejezi az Ön éleményé !
egyál-
alán
nem
jellem-
ző
öbb-
nyi e
nem
jellem-
ző
inkább
nem
jellem-
ző
nem
udom
inkább
jellem-
ző
öbb-
nyi e
jellem-
ző
elje-
sen
jellem-
ző
1. Ha alamin dolgozom, nem
nyugszom addig, amíg nem lesz
ökéle es az e edmény.
1234567
2. Nem szok am senki elí élni
azé , me úl könnyen elad a-
lami .
1234567
3. Nem a om on osnak, hogy
sike esek legyenek a hozzám kö-
zel állók.
1234567
4. Nehéz meg elelnem mások
elem szemben ámasz o el á-
ásainak.
1234567
5. Az egyik célom az, hogy min-
den ökéle esen csináljak. 1234567
6. Nekem nem számí , ha alaki,
aki hozzám közel áll, nem hozza
ki magából a lehe ő leg öbbe .
1234567
7. Ri kán é zem, hogy ökéle es-
nek kell lennem. 1234567
8. Igyekszem olyan ökéle es
lenni, amennyi e csak udok. 1234567
9. Fon osnak a om, hogy öké-
le es legyek mindenben, amihez
hozzá ogok.
1234567
OLAJOS TÍMEA
294
10. Nincsenek úl magas el á á-
saim a kö nyeze emben élőkkel
szemben.
1234567
11. Nem ke esebbe á ok ma-
gam ól, min a ökéle essége . 1234567
12. Kelleme lenül é in , ha ész e-
eszek egy hibá a munkámban. 1234567
13. Nem á ok el soka a ba á a-
im ól. 1234567
14. Maximalis a agyok a célja-
im meg- ha á ozásában. 1234567
15. Úgy é zem, hogy az embe ek
úlságosan kö e előzőek elem. 1234567
16. Mindig eljes e őbedobással
kell dolgoznom. 1234567
17. Lehe , hogy nem mondják,
de mások nagyon mé gesek ám,
amiko hibázom.
1234567
18. A családom el á ja, hogy ö-
kéle es legyek. 1234567
19. Az embe ek nem ke esebbe
á nak őlem, min hogy ökéle-
es legyek.
1234567
20. Nagyon magas el á ásaim
annak magammal szemben. 1234567
21. Az embe ek öbbe á nak el
őlem, min ami képes agyok
nyúj ani.
1234567
22. Mindig sike esnek kell len-
nem az iskolában, agy a mun-
kában.
1234567
23. Nem é dekel, ha egy közeli
ba á om nem esz meg minden
őle elhe ő .
1234567
24. Ri kán á om el mások ól,
hogy jeleskedjenek abban, ami
csinálnak.
1234567
V. MELLÉKLETEK
295
1.2. STATISZTIKAI MELLÉKLETEK
8. mellékle
A Túlinge lékenység Ké dőí Kon i ma í Fak o analízise
235
V.2. STATISZTIKAI MELLÉKLETEK
8. mellékle
A Túlinge lékenység Ké dőí Kon i ma í Fak o analízise
> HS.model <- ' OEP =~ O7+O10+O15+O18+O29+O39+O42+O50 ALFA: 0,865
+ OES =~ O3+O8+O13+O32+O37+O38F+O45+O46 ALFA: 0,853
+ OEM =~ O1+O4+O14+O20+O22+O24+O28+O33 ALFA: 0,814
+ OEI =~ O12+O16+O19+O23+O25+O30+O36+O40+O43 ALFA: 0,851
+ OEE =~ O6+O9+O11+O17+O26+O31+O35+O44F+O49' ALFA: 0,821
> i <- c a(HS.model, da a=ada , es ima o ="MLR")
> summa y( i , i .measu es=TRUE)
la aan 0.6-3 ended no mally a e 61 i e a ions
Op imiza ion me hod NLMINB
Numbe o ee pa ame e s 94
Used To al
Numbe o obse a ions 577 578
Es ima o ML Robus
Model Fi Tes S a is ic 2459.110 2236.499
Deg ees o eedom 809 809
P- alue (Chi-squa e) 0.000 0.000
Scaling co ec ion ac o 1.100
o he Yuan-Ben le co ec ion (Mplus a ian )
Model es baseline model:
Minimum Func ion Tes S a is ic 10002.481 9009.873
Deg ees o eedom 861 861
P- alue 0.000 0.000
Use model e sus baseline model:
Compa a i e Fi Index (CFI) 0.819 0.825
Tucke -Lewis Index (TLI) 0.808 0.814
Robus Compa a i e Fi Index (CFI) 0.870
Robus Tucke -Lewis Index (TLI) 0.851
Loglikelihood and In o ma ion C i e ia:
Loglikelihood use model (H0) -34213.286 -34213.286
Scaling co ec ion ac o 1.018
o he MLR co ec ion
Loglikelihood un es ic ed model (H1) -32983.731 -32983.731
Scaling co ec ion ac o 1.091
o he MLR co ec ion
Numbe o ee pa ame e s 94 94
Akaike (AIC) 68614.572 68614.572
Bayesian (BIC) 69024.209 69024.209
Sample-size adjus ed Bayesian (BIC) 68725.797 68725.797
Roo Mean Squa e E o o App oxima ion:
RMSEA 0.059 0.055
90 Pe cen Con idence In e al 0.057 0.062 0.053 0.058
P- alue RMSEA <= 0.05 0.000 0.000
Robus RMSEA 0.058
90 Pe cen Con idence In e al 0.055 0.061
S anda dized Roo Mean Squa e Residual:
SRMR 0.064 0.064
OLAJOS TÍMEA
296
236
Pa ame e Es ima es:
In o ma ion Obse ed
Obse ed in o ma ion based on Hessian
S anda d E o s Robus .hube .whi e
La en Va iables:
Es ima e S d.E z- alue
P(>|z|)
OEP =~
O7 1.000
O10 1.083 0.069 15.704 0.000
O15 1.224 0.064 19.245 0.000
O18 1.014 0.075 13.505 0.000
O29 0.902 0.072 12.601 0.000
O39 0.971 0.075 12.979 0.000
O42 1.057 0.086 12.342 0.000
O50 1.148 0.073 15.789 0.000
OES =~
O3 1.000
O8 1.231 0.071 17.457 0.000
O13 1.106 0.065 17.011 0.000
O32 1.104 0.068 16.149 0.000
O37 0.687 0.062 11.154 0.000
O38F 0.719 0.072 10.043 0.000
O45 1.148 0.064 18.001 0.000
O46 0.727 0.068 10.718 0.000
OEM =~
O1 1.000
O4 1.274 0.126 10.127 0.000
O14 1.389 0.078 17.857 0.000
O20 1.125 0.135 8.333 0.000
O22 1.591 0.147 10.831 0.000
O24 1.571 0.144 10.888 0.000
O28 1.030 0.117 8.812 0.000
O33 0.836 0.113 7.369 0.000
OEI =~
O12 1.000
O16 1.225 0.130 9.387 0.000
O19 1.255 0.108 11.578 0.000
O23 1.474 0.146 10.126 0.000
O25 1.408 0.113 12.508 0.000
O30 1.249 0.101 12.427 0.000
O36 1.257 0.113 11.164 0.000
O40 1.388 0.131 10.564 0.000
O43 1.209 0.116 10.435 0.000
OEE =~
O6 1.000
O9 1.126 0.161 6.986 0.000
O11 1.011 0.100 10.155 0.000
O17 1.593 0.173 9.213 0.000
O26 1.363 0.144 9.481 0.000
O31 1.076 0.104 10.339 0.000
O35 1.909 0.207 9.209 0.000
O44F 0.908 0.097 9.367 0.000
O49 1.540 0.173 8.892 0.000
Co a iances:
Es ima e S d.E z- alue
P(>|z|)
OEP ~~
OES 0.058 0.032 1.825 0.068
OEM 0.030 0.022 1.344 0.179
OEI 0.131 0.025 5.140 0.000
OEE 0.057 0.025 2.285 0.022
V. MELLÉKLETEK
303
243

OLAJOS TÍMEA
304
244
V. MELLÉKLETEK
305
12. mellékle
A H3/2 alhipo ézis Mann–Whi ney p óbái
245
12. mellékle
A H3/2 alhipo ézis Mann-Whi ney p óbái
245
12. mellékle
A H3/2 alhipo ézis Mann-Whi ney p óbái
OLAJOS TÍMEA
306
246
V. MELLÉKLETEK
307
246
OLAJOS TÍMEA
308
247

V. MELLÉKLETEK
309
248
OLAJOS TÍMEA
310
13. mellékle
A H3/3 hipo ézis Mann–Whi ney p óbái
249
13. mellékle
A H3/3 hipo ézis Mann-Whi ney p óbái
V. MELLÉKLETEK
311
250
250
OLAJOS TÍMEA
312
251
251
V. MELLÉKLETEK
319
17. mellékle
A H14 hipo ézis K uskall-Wallis p óbái
258
17. mellékle
A H14 hipo ézis K uskall-Wallis p óbái
258
17. mellékle
A H14 hipo ézis K uskall-Wallis p óbái

DR. OLAJOS TÍMEA
320
18. mellékle
Az Éle elégede ség Skála K uskall-Wallis p óbái
259
18. mellékle
Az Éle elégede ség Skála K uskall-Wallis p óbái