Lietuvių kalbos instituto terminologams

A Litván Nyelvi Intézet terminológusainak1 Elolvastam az Önök által készített, 1992-ben megjelent „Terminológiai javítások” című füzetet. Köszönöm ezt a nagyon szükséges kiadványt: számos terminológiai hiányt pótolt, és többé-kevésbé elterjedt nyelvhasználati hibákat javított ki. Mivel Kaunas könyvesboltjaiban már régóta még lámpással sem lehet megtalálni ezt a kis kiadványt, úgy vélem, újra ki kellene adni. Köszönetképpen szeretnék még néhány észrevételt is tenni. Kétségtelen, hogy a video-, audio- nemzetközi előtagokat litván megfelelőkkel kell helyettesíteni (az igazat megvallva, úgy vélem, hogy teljesen kiiktatni nem fogjuk tudni őket: túl későn kaptunk észbe, ráadásul a külföldi reklám is megteszi a magáét). Érthető, miért kell javítani a videįrašas, videojuosta szóösszetételeket, miért használható a videostudija szó, miért javasolják, hogy ne a videomagnetofonas szót használjuk, de miért kell a videokasetė szót a vaizdajuostė arba vaizdo kasetė, audioaparatūrą – garso aparatūra kifejezéssel helyettesíteni? Azzal egyetértek, hogy ezek jobbak, de a kasetė, aparatūra, akárcsak a magnetofonas, studija nemzetközi szavak, ezért mindezek javítását ugyanannak a szabálynak kellene megalapoznia: videokazetta (– képszalag, videokazetta), videóstúdió (– videóstúdió, videofelvétel-stúdió), videomagnó (– videomagnó), audiofelszerelés (– hangtechnikai berendezés), audiokazetta (– hangkazetta, hangszalag). Hasonló eset az autopakrovėjas is. A 21. oldalon az autokrautūvas használatát javasolják. Véleményem szerint ezt a szót automobilinis krautuvas alakra kellene javítani. Nem volna-e jobb a universamą (116. o.) alakot képző nélküli melléknévre javítani: universali maisto parduotuvė? Az Išėmimas iš pardavimo (47. o.) kifejezést uždraudimas pardavinėti alakra javítják. Ez megfelelő, ha betiltják az árusítást. De mi van akkor, ha nincs tiltás, csak senki sem vásárolja ezeket az árukat, és visszaküldik őket a raktárba vagy a gyártónak? Erre már másik terminusra volna szükség. Nagyon jó, hogy a 63. oldalon a motininė szó javításának többféle módját ismertetik… 1Ez V. Jurkienėnek, Kaunas városvezetése fő nyelvészének a Litván Nyelvi Intézethez küldött levele. Köszönet illeti a tisztelt nyelvésznőt mind a tárgyszerű levélért, mind pedig azért, hogy engedélyezte a közlését. Szerk. 96 A változatok, 34. o. javítva: dukterinis atomas. A napjainkban gyakran használt dukterinė įmonė szókapcsolat javítása azonban hiányzik. Mivel az üzletemberek így nevezik a már létrehozott vállalat részlegeit, illetve az ugyanahhoz a tulajdonoshoz tartozó, hasonló tevékenységet folytató vállalatokat, talán az előbb alapított vállalatot pirminė (arba pagrindinė) įmonė-nek, a később alapítottat („leányvállalatot”) pedig antrinė-nek lehetne nevezni? 78. o. a plačiaekraninis kino teatras helyett plačiaekraniu kino teatrų szerepel javításként. N. Sližienė a „Gimtojoje kalboje” (1992. évi 6. szám, 9. o.) azt írja, hogy „a Litván Nyelvi Állami Bizottság, miután megvizsgálta ezt a helyesírási problémát, úgy döntött, hogy a teatras szó a mozival kapcsolatban teljesen szükségtelen; elég ezt mondani és írni: kinas, videokinas (például a „Vingis” mozi)”. Úgy vélem, ez nagyon jó döntés; ott valójában semmiféle színház nincs, ez az összetett elnevezés pedig alighanem azokból az időkből ered, amikor a filmvetítés előtt rövid színdarabokat vagy koncerteket tartottak. Kétségtelen az orosz nyelv hatása is. Ráadásul az idősebbek még ma is emlékeznek azokra az időkre, amikor az ilyen intézményt kinasnak nevezték. 129. o. žirnių sriuba (= žirnienė). Egyetértek azzal, hogy az egyetlen szó jobb. De vajon hibás-e az összetett elnevezés? Talán csak azt kellene javasolni, hogy az egyszavas terminust használjuk, nem pedig hibásként javítani. Annál is inkább, mert nem minden levest tudunk mindig egyetlen szóval megnevezni. Kopūstienė, bulvienė, kruopienė – igen. De mi legyen a tésztával, a babbal? Makaronienė? Pupelienė? (Van ilyen női vezetéknév.) A leveseket olykor nevezhetjük kopūstais, makaronais-nak, de csak akkor, ha világos, hogy levesről van szó. Ellenkező esetben összetéveszthető az élelmiszerboltokban árult makaronais-szal (félkész termékekkel). A medsesers, medpunkto (61. o.), vettarnybos, vetpunkto (122. o.) javítások mellett a rövidített változatot is fel lehetne tüntetni, amelyet gyakran használnak, és írásban, illetve reklámokban igen praktikus: med. sesuo, med. punktas stb. 96. o. a skerdiena helyett skerdėna szerepel javításként. Ez azt jelenti, hogy a skerdiena szó nem használható? A „Lietuvių kalbos žodynas” (XII. kötet) mindkét szót közli, a „Kalbos kultūra” 54. számának 68. oldalán pedig ez olvasható: „Az -ena képzős származékok a bőrök és prémek elnevezései, például: arklena ’ló bőre’, kiaulena ’sertés bőre’, ožkena ’kecskeprém vagy kecskebőr’, a húsok elnevezései pedig az -iena képzővel jönnek létre, például: arkliena, kiauliena, jautiena. A levágott és kibelezett állat húsa a skerdiena. E terminust 7—880 97 nem szabad összetéveszteni a skerdena szóval. A húsipari szakemberek a skerdena szóval a levágott állatot jelölik a kibelezés és feldolgozás előtt” (A. Montvilienė „Taisytini ir tikslintini priešaginiai prekių pavadinimai” című rövid cikke2. A prailginimo laidas javítása sem egységes. A „Terminologijos taisymai” 80. oldalán prailgintojas szerepel (= ilgintuvas), míg a már említett „Kalbos kultūra” cikkében (68. o.) ez áll: „A két, egy bizonyos elektromos vezeték megnevezésére szolgáló terminus közül, az ilgiklis és az ilgintuvas közül az ilgiklis a jobb, mivel a kisebb készülékek és szerszámok elnevezésére inkább az -iklis képzős főnevek alkalmasak. A -tuvas képzővel rendszerint nagyobb készülékek elnevezései jönnek létre, például: drėkintuvas, gesintuvas, purkštuvas.” A nyelvi kiadványokban igen eltérően javítják az išlaikyti ’elkülöníteni, egy bizonyos részt levonni az összegből’ jelentésű szót. A „Terminologijos taisymai” 47. oldalán išskaityti szerepel javításként, a „Kaip nereikia kalbėti” című hibaszótár 36. oldalán išskaičiuoti, A. Piročkinas „Administracinės kalbos kultūra” című művének 68. oldalán išskaičiuoti, a 152. oldalon pedig išskaityti. A „Lietuvių kalbos žodynas” (XII. kötet) mind az išskaičiuoti, mind az išskaityti szót közli. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” 253. oldalán mindkét szó szerepel, de ebben a jelentésben csak az išskaityti szó. Véglegesen el kellene dönteni, hogy a két szó közül melyiket használjuk terminusként. Ha ezt a „Terminologijos taisymai” már eldöntötte, talán érdemes lenne erről a sajtóban is írni, hogy elkerüljük a félreértéseket. Ugyanez a helyzet a skorovarka szó javításával. A „Terminologijos taisymai” 96. oldalán greitpuodis, a „Kaip nereikia kalbėti” című hibaszótár 88. oldalán pedig greitviris, troškintuvas szerepel. Nem egészen világos, miért számítanak a „Terminológiai javításokban” hibának egyes szavak, amelyek szerepelnek az „Idegen szavak szótárában”: átmérő (= átmérő), tok (= tok, hüvely), strand (= strand), fényújság (= fényújság), címlap (= címoldal), melegítőpalack (= melegítőpalack). A melegítőpalack szó a „Hogyan ne beszéljünk” című füzet 32. oldalán ajánlottként szerepel. Sokan tudják, hogy ezeket a szótárba valószínűleg tévedésből bekerült „nemzetközi” szavakat litván megfelelőkkel kell helyettesíteni, mindazonáltal nagyon hasznos lenne egy cikk, amely részletesen kifejti, hogy e szavak használata nyelvi hiba-e vagy sem. Kaunas városi tanácsának vezető nyelvésze V. JURKIENĖ 2Erre a „Terminologijos taisymai” is gondol. A 96. oldalon nem magát a skerdena szót javítják, hanem annak „a levágott állat húsának” jelentésben való használatát (ezt a nem ajánlott jelentést jelző ntk. r. megjegyzés is jelzi). St. K. 98