Enciklopedinis geografijos žodynas

TERMINOLÓGIA ÉS KIADVÁNYOK ENCIKLOPÉDIKUS FÖLDRAJZI SZÓTÁR I Változások időszakában élünk. Változik ir a litván iskola, az oktatás tartalma és formája. Új tankönyvek, módszertani szakirodalom és szótárak készülnek. Egy iš jy — új Stasys Vaitekūno „Enciklopedinis geografijos žodynas“, išleistas „Sviesos“ leidyklos 1994 metais. Az iskolában természetés társadalomföldrajzot tanulók számára ir készült. A földrajzi fogalmak terminusait a szótár sokkal ir részletesebben határozza meg, mint a tankönyvekben; itt olyanokkal is találkozhatunk, amelyek nélkül nem be boldogulhatunk az adott terület kiegészítő be irodalmának olvasásakor. ma Litvániában a földrajzot már XVIII a. De a földrajzi terminológia akkor latin vagy lengyel volt. Iš A tulajdonképpen litván földrajzi terminusokat csak ebben az évszázadban kezdték megalkotni. Ši ezt a ir területet az úgynevezett szovjet években nem „megsértett” mint például a hadászat vagy a közlekedés. ba Tą magát a földrajzi objektumot határozta meg, Ly. földrajzi szféra. Ir e terület terminológiájára jellemző, hogy a terminusok nagy része az élő nyelv szavaiból terminologizálódott: jégzajlás, strand, rét stb. ir A nagy részét régi nemzetközi terminusok alkotják, amelyeket a főbb európai nyelvekben használnak, és amelyek többnyire a görög vagy a latin nyelvből származnak, iš például horizont, irrigáció, introdukció, litológia, populáció stb. ir Talán ezért a geográfusoknak nem okoz nagy gondot a lexikográfia hiánya: az elmúlt negyven év alatt az új szótár már a negyedik. — Igaz, az 1972-es ir 1987-es évi szótárak fordítások, de a litván terminológiában „nem vétettek”. A földrajzi terminológia helyzete abból a szempontból kedvező, hogy nincs ir zavar a terminusok többértelműsége miatt. nų Mindössze néhány terminusnak (akvatoria, pólusok, locia) van egynél több jelentése. Az „Enciklopedinis geografijos žodynas” szerzője hangsúlyozza, hogy itt arra törekedtek, hogy a földrajzi ismereteket más területek – a biológia, a történelem, a geopolitika, a csillagászat és a geológia – ismereteivel su integrálják. — — Arra törekednek, hogy a ir természeti és társadalmi földrajz a „Vaitekūnas általános földrajzának” egyenlő részét foglalja el, ezért a szótárban nem véletlenül szerepel számos gazdasági és társadalmi terminus, valamint magyarázat. S. Enciklopedinis geografijos žodynas. K.: „Sviesa”, 1994. 256 p. 92 ir jų A szerző meg van győződve arról, hogy a gazdasági ismeretek mindenki számára szükségesek, ezért itt megtaláljuk a legfontosabb gazdasági terminusok minimumát. A szótárban tovább fejlődik a földrajz és az előbb említett ir egyéb területek litván terminológiája, amely időnként teljes mértékben képes versenyre su kelni a megszokott nemzetközi terminusokkal, pl.: légi közlekedés (vö. aviatransportas), szolgáltatásföldrmo ajz (vö. infrastruktúra-- földrajz), betétek (vö. ]} бары?] } 񟿿 }] } translations filantrópia), interglaciális időszak (vö. interglaciális), napforduló (vö. napforduló), strand (vö. plázs). A nemzetközi terminust ezekben az esetekben szinonimaként hagyjuk meg. Érdemes megjegyezni (bár ir ne mindig pontos) ir kísérletet arra, hogy a repülőtérre az aerouostas, a — galaxisra a — Tejút litván megfelelőjeké- — nt az orauostis, a Paukščių Takas, az ozura pedig az ožnugaris szót javasolják. Üdvözlendő a hazafiság a vulkán (nem vulkang), az óceán /világtenger/ helyett a vandenynas, a csúcs helyett pedig a smailė kiválasztásában (nem a csúcsot), egyenlítőt (nem az egyenlítőket), Tejutat (nem a Tejutat) (nem Tej utat), párhuzamosokat (nem paralelákat), sarkokat (nem pólusokat), ortodoxiát (nem az ortodoxiában). . A szerző új terminust javasol a csapadékmennyiség mérésére szolgáló készülékre. A korábbi szótárakban szereplő lietmatis itt a kritulmatis szinonimájaként található. Ez a terminus be kétségtelenül pontosabban felel meg a meghatározásnak, de nem volt szükség a megváltoztatására, a) mivel: nehezebbé ir vált a kiejtés a szó egy szótaggal b) hosszabb lett minden csapadékot vízzé alakulva mérnek, más szóval nem különböznek az esőtől (azaz „a felhőkből hulló folyékony iš csapadék, amelynek cseppjei nagyobbak, mint 0,5 mm átmérőjűek”, p. 112). Be az ügyben a madárpiac ir képszerű, megszokott kifejezését madárkolóniákra cserélték. El kell ismerni, hogy az utóbbi érzelmileg semlegesebb, de egy kis elevenség nem árt a terminológiának, hiszen megmaradnak a fehér éjszakák, a fekete piac stb. ir Kitűzött cél „minél több nemzetközi szót litvánnal helyettesíteni” (p. 3) feledésbe merül, amikor a földreformról, az alkalmazkodásról, a szigetvilágról, a piactérről, az árverésről, a kereskedele- — mről kell beszélni: itt agrárreform, adaptáció, archipelágó, bazár, aukció, kommerszió. Ir nem lehet azzal mentegetőzni, hogy a litván terminusokat kevesen ismerik, és nem népszerűek! A szótár szerzőit meg kell dicsérni a terminusok helyességéért. A szabályt už megerősíti a kivétel: azonosítatlan repülő ir tárgyak. A — terminológiában általában határozott alakokat használnak, például: nedves trópusi erdők, bruttó nemzeti termék, ásványi nyersanyagok. Ezért ennek a terminusnak az azonosítatlan repülő tárgyaknak kellene lennie. 93 Az „Enciklopédikus földrajzi szótárat” lapozgatva „megakad a szemünk” a seiche terminus „állóhullámok” magyarázatán. Meg kell mondani, hogy ezt a szótár ne szerzője találta ki; ezt a terminust korábbi kiadványokból iš vették át. Logikailag a szókapcsolat szavainak jelentései ütköznek, vö. állni — “1. egyenesen állni; nem 2. menni, nem mozogni, nem működni; 3. megműveletlennek lenni” (DZ, 737) ir hullám — „szél ar ko egy másik által előidézett, a vízfelszínen elcsúszó kiemelkedés, hullám". Talán a seiche-t valamilyen más szóval ar kellene magyarázni: „vízdudor”. | | | A kívánatos iš terminusok egyik jellemzője a rendszeresség. Az azonos fajtájú fogalmak megnevezéseit egységesen kell megadni. A terminusnak a lehető legkifejezőbben kell tükröznie a fogalmaknak a rendszerben található más fogalmakkal való su kapcsolatait. Így tehát, ha * 23° 27' az északi és ir déli földrajzi szélességek párhuzamos köreit” térítőknek nevezzük, akkor a származékos kifejezésekir ben szeretnénk egy szép magyar šį terminust találni a trópusokra o ne (nedves trópusi erdők, trópusi légtömeg, trópusi övezetek, a trópusok erdei). Hasonlóképpen ir su horizontális — izohipszákkal. Mindkét szó görög eredetű, de a második egy összefüggő izovonal-rendszerbe illeszkedik: izohipszák (azonos į magasságú), izotermák (azonos hőmérsékletű), izobárok (azonos légköri nyomású), izobátok (a térképen, ábrán az azonos mélységű pontokat összekötő vonalak). Kiváló, hogy a szótár szerzője más tantárgyak tanulását is ir igyekszik megkönnyíteni azáltal, hogy népszerű közgazdasági, történelmi és szociológiai terminusokat is beilleszt. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a szótár mégiscsak „enciklopédikus földrajzi”. Azoknak a (o tanulóknak, ir akiknek szánják ezt a kiadványt, nem árt tudniuk, mi a köztársaság, a katolicizmus és a kreolok, de eszükbe sem jutna a földrajzi ar szótárban į keresni, mit jelent a maldaknygė vagy a ką vadovėlis kifejezés? Meg lehet érteni a ba szerző hipik iránti esetleges rokonszenvét, de a valamivel fiatalabb olvasó csalódik, amikor nem talál punkokat. Ha már „humanizálják" a földrajztudományt, akkor miért rendszerszerűne en. A szótárt egészében tekintve nehéz megérteni a terminusok kiválasztásának szempontjait. Az előszóban ez áll: „A mindeddig megjelent fordításos (többnyire iš orosz nyelvű) szótáraktól ir és kézikönyvektől eltérően ebben a szótárban eltekintettünk a litván tanuló számára szükségtelen, erősen lokalizált (helyi) ir speciális terminusoktól és fogalmaktól, amelyek a távolabbi országok földrajzára jellemzőek" (p. 3). Más szóval elvetik A. Szolovjov, G. Karpov „A fizikai földrajz Szótár-szótárban” V. Gudel azon javaslatát, hogy népszerűsítsék az élő nyelv számos ritkább szavát, amelyek a tudományos irodalomban már használatosak, de a tanuló ifjúság számára kevéssé ismertek. Ily módon nagyon „helyhez kötöttnek” bizonyul például a dauba, duburys, dulksna, dumblas, gruodas, kalnynas, marios, 94 raistas és mások; aligha maradnak el azonban tőlük a ruzgos, panuovalis, žiogis, palios, palvė, plova, sėklius, zandras szavak, amelyeket felvettek a szótárba. Így a raistas terminus nem szerepel, viszont a lieknas, vagyis „a mocsár helyi elnevezése, a raistas megfelelője” megtalálható. A teljes domborzati rendszer van feltüntetve, összetevőit pedig válogatva magyarázzák: Domborzat por | — mega-domborzat makrodomborzat mezodomborzat mikrodomborzat nanodomborzat hegységrendszerfennsíkok (-) völgyek (+) halmok (-) ok (-)* fennsíkoksíkságok (+) dombok (+) dűnék (+) alföldek mélyföldek dombhátakmedencék ok (+) (+) óceáni (+) hegységek (+) mélyedések(-) mélyedések (-) fennsíkok kanyonok (+) medenceközi alföldek (-) (-) (+) (-) Ki tudja megmagyarázni a tanulónak, miben különbözik “völgy” ir “mélyedés”? /.odyne szótárában megtaláljuk a király, elnök terminusokat, de egy litván iskolás számára ne kevésbé fontos tudni, mi a ir fejedelem. Ha fontos a lett és a litván nyelv, akkor a lengyel és ir az orosz nyelv ne kevésbé fontos, už mint a kínai nyelv. Ta ugyanez a helyzet a ir su kultikus épületek terminológiájában: valamiért a zsinagóga kimaradt, noha van templom, mecset és pravoszláv templom. Még nagyobb a zűrzavar su a biológiai terminusok tekintetében. Miért gondolja a szerző, hogy egy kis terjedelmű földrajzi terminológiai szótárban fontos megmagyarázni, hogy mik a heringek, az elefántok, a tevék és a delfinek? ir Ar ezek a terminusok vajon bármivel is összetettebbek vagy ar fontosabbak už a hal, emlős terminusoknál, amelyeket itt hiába keresnénk. Az a benyomás alakul ki, hogy a terminusok bemutatásának kri- * A pluszjelekkel megjelölt terminu- — sok szerepelnek a Szótárban, a mínuszjelekkel megjelöltek nem. 95 tériuma — „mit is aš tudok még felidézni?” Íme néhány példa: ichtiofauna, ichtiológia, ichtioszauruszok, iguanodonták, leguánok, tengeri fauna, tengeritehén, tengeri káposzta, tengerililiomok, oroszlánfókák. Vajon betartják- -e azt az elvet, hogy lemondanak a távolabbi országok földrajzára jellemző különleges szakkifejezésekről? Hiszen az ichtioszauruszok csak a madármedencéjű iš dinoszauruszok rendjébe tartozó hüllők egyik családja, ráadásul kihalt. be A felsorolt tengeri faunához tartozó képviselők egyáltalán nem különlegesek annyira, hogy külön meg kellene említeni őket (ebben a szótárban a biológiai szakkifejezéseknek csak mintegy harmada található meg). Így tovább is lehetne folytatni a felsorolást. Még az a kifogás sem állja meg itt a helyét, hogy állítólag úgy döntöttek: a mindenki számára érthető szakkifejezéseket nem veszik fel a szótárba. Ha minden iskolás számára világos, mit jelent a település szakkifejezés, akkor ugyanilyen érthető az is, hogy mi a kisváros vagy a tanya. ir | Tehát a szótár megírásának megkezdése előtt feltétlenül tudni kell, hogy kinek és milyen célokra szánják, valamint hogy mekkora terjedelmű lesz. Ha iskolai célra szánják, érdemes lenne kerülni az olyan terminusmagyarázatokat, mint a kavics „a laza és cementált kőzetek durva frakciója <...>” (talán jobban megfelelne a DŽ magyarázata: „a tenger vagy a folyó vize által lekoptatott, lekerekített kövek”). Ha a szótárban nem lehetséges az adott terület valamennyi terminusát lefedni, a szükségeseket gondosan kell kiválasztani absztraktságuk, használati gyakoriságuk és az adott terület terminológiai struktúrájában elfoglalt helyük alapján. Nagy haszonnal járna a szinonimák betűrendes elrendezése; Tegyük fel, hogy a tanuló a tankönyvben rátalál az „izohipszis” terminusra, a szótárban azonban nincs megmagyarázva, és honnan tudná, hogy ebben az esetben a magyarázatot a „horizontális” címszónál kell keresnie. És ha találna egy „Lásd” hivatkozású nyilat? horizontales”, hogy ne maradjon félreértés. Ezenkívül ez valós módja a litván terminusmegfelelők népszerűsítésének: az olvasó tudná, hogy a „kifejezetten megszervezett nyilvános értékesítés, egy bizonyos piacon időszakosan működő kereskedelem” yra varžytynės, magyarul aukcionu, nem pedig fordítva. Ezenkívül kreatívan fel kellene használni a korábban kiadott, e területhez kapcsolódó kiadványok anyagát. Így elkerülhetők lennének az olyan nehézkes terminusok, mint a Föld kérgének ingó mozgásai, amikor S. Agapov „Földrajzi szótárának” litván fordításában már egyszerűen a Föld kérgének ingadozásai szerepelnek. Tehát ahhoz, hogy a szótár valóban hasznos legyen a diákok és a földrajz iránt érdeklődő más személyek jį számára, o javítani kellene rajta; egy ilyen kiadvány elkészítésének ötlete valóban jó. | | Jurgita JERINAITE II Stasio Vaitekūno által összeállított „Enciklopédinis geografijos žo96