Šis tas iš terminologų darbo Lietuvių kalbos institute

TERMINOLÓGIA MUNKÁSOK Antanė KUČINSKAITĖ EZ AZ IŠ TERMINOLÓGUSOK MUNKÁJA A LITVÁN NYELVI INTÉZETBEN I. 1945 — MA A Litván Nyelvi Intézet újjáalakulása A Litván Tudományos Akadémia Litván Nyelvi Intézetében az év elején kezdtem 1945 dolgozni. A nemrég elvonult háborús front (1944 m. (nyáron) Vilniusban sok mindent lerombolt és elpusztított. A Litván Nyelvi, valamint a Litván Irodalmi és Folklorisztikai Intézet mindkét épülete (az 6) Antakalnisban) épségben maradt. Csakhogy sajnos a munkatársak szétszéledtek, és nem siettek visszatérni. Fennmaradt ir A Tudományos Akadémia központja (a Karolis Požela utcában, a 2, mai Žygimantų utcában, ahol most a Tudományos Akadémia könyvtára található). 1945 elején hárman kezdtünk dolgozni a Litván Nyelvi Intézetben: az igazgató, Juozas Balčikonis professzor, valamint két beosztottja: Bronė Vosylė 1972 (elhunyt évben) ir Antanė Kučinskaitė. Mivel sem a Tudományos Akadémia központját, sem az intézeteket, sem a személyi állományukat nem hagyta még véglegesen jóvá a kormány, néhány hónapig önkéntesként dolgoztunk, tavasz közeledtével azonban — már törvényes alkalmazottként ismertek el bennünket (és valamiféle fizetést is kaptunk). Évről évre egy-két új munkatárs csatlakozott, és gondoskodni kezdtek a nagy akadémiai „Litván nyelv szótára” II. kötetének kinyomtatásáról. 1947-ben Kaunasba küldtek, hogy felügyeljem a nyomtatási munkát a „Spindulys” nyomdában. A „Lietuvių kalbos žodynas” második kötete 1947 végén jelent meg. A Litván Nyelv Intézete néhány évre Kaunasban tartott, és a lexikográfusok azon csoportjához osztott be, akik eltökélték, hogy haladéktalanul kiadják az egykötetes „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas”-- t. 1950-ben a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” szerkesztőségét Vilniusba helyezték át, így én is visszatértem. Az volt a feladatom, hogy megírjam a nagy akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas” szerkesztési utasítását. 75 2. A terminológusok első lépései a Litván Nyelv Intézetében a tehetséges 1950 szervező, Jono Kruopas kezdeményezésére vetették fel a terminológiai munka újjáélesztésének gondolatát Jono Kruopo kezdeményezésére vetődött fel a terminológiai — munka újjáélesztésének gondolata A Litván Nyelvi Intézetben, mivel egyre gyakrabban fordultak hozzá különböző szakterületek kutatói, és segítséget kértek a felmerülő legszükségesebb terminológiai kérdések megoldásához. Munkavállalók A Litván Nyelvi Intézetben kevesen voltak. Terminológy giai csoportot 1952 m. hárman állítottuk össze: docens J. Kruopas, Napalys Grigas ir vagyok. 3. Az intézet terminológusai jogászokkal su működnek együtt Az első gyakorlati terminológiaszabványosítási kérdések megoldásához a jogászok láttak hozzá. Tapasztalt jogtudós, aki anyanyelvének nagyon jó érzékével rendelkezett, A. Žiurlys docens 1952-ben a Litván Nyelvi Intézethez fordult, a terminológus nyelvészek segítségét kérve. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének sürgősen ki kellett volna adnia négy törvénykönyvet: a Büntető Törvénykönyvet, a Büntetőeljárási Törvénykönyvet, a Polgári Törvénykönyvet és a Polgári perrendtartást. Jeles jogászok egy csoportja minden erejét megfeszítette, hogy ezt a négy törvénykönyvet mind szakmai, mind a litván nyelv kultúrája szempontjából példamutatóan készítsék elő nyomtatásra. Hetente párszor, gyakran még ennél is többször, teljes fél napokat üléseztünk az Intézet terminológusaival együtt A. Žiurlys lakásán, igyekezve röviden, pontosan és szabályosan – ahogyan azt a törvénykönyvek nyelvének precizitása megköveteli – megfogalmazni a jogi rendelkezéseket. Ezek a megbeszélések számomra nagyon hasznos leckék voltak. A. Žiurlys csodálatos nyelvérzéke, a legtalálóbb szó és a leglogikusabb mondat kiválasztásának képessége arra ösztönzött, hogy a tudományos terminusok megalkotásakor vagy tökéletesítésekor ne szakadjak el a nép gondolkodásmódjától, a litván nyelv szellemének érzékelésétől... A jogtudósokkal való üléseink során hosszabban kellett időznünk a speciális jogi terminusoknál. Néha a szintaxis vagy a nyelv legegyszerűbb helyességi kérdései is akadályt jelentettek. Például emlékszem, már az első ülésen fennakadtam a büntető törvénykönyvben a büntetés megfogalmazásán: három év szabadságvesztésre ítélik Bau76 “<...> <...>" Véleményem szerint ez itt ir logikátlan: először a büntetést kell megállapítani, mę (a szabadsir ágvesztést), és csak azután e büntetés időtartamát. Tehát: <...> háromévi szabadságvesztéssel büntetendő <...> A vitatkozó jogászok végül mégis elfogadták a javaslatomat. Bár mind a négy törvénykönyvben az általam javasolt megfogalmazást következetesen használják, a sajtóban ir az újságírók ma először a büntetés időtartamát emelik ki, és csak azután, ir a köznyelv számára elfogadhatatlan megfogalmazással nevezik meg magát a büntetést. Talán ebben hatással van a beszélt nyelv lakonikussága, vö. : –Mennyit kapott? — Három évre. -Mire jį ítélték? — Három évre. A köznyelv lakonikus tömörsége azonban gyakran eltér a su köznyelvi normáktól. Ne minden megfelelő a szakmai nyelvben, különösen a jogászok szabályzataiban. A jogászokkal tartott ülésekről emlékezetemben maradt A. Žiurlys által javasolt veika terminus. Ez a nyelvészek számára szokatlan neologizmus, bár meglehetősen szabályosan van megalkotva. Tehát veikti: veika, mint traukti: trauka, slaugyti: slauga... A. Žiurlys kifejtette, hogy a jogászoknak szükséges megkülönböztetniük a két közeli fogalmat: veikla és veika. A széles körű cselekvések —tevékenység lesz, a passzívabb kifejezésű cselekvések pedig —tevékenység. A. Žiurlys arra is felhívta a figyelmet, hogy a liudininkas „tanú” szó ellentmond a litván nyelv szóképzési törvényeinek. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jogászok terminusa a liudytojas „tanú” lesz. Az együttműködés a jogászokkal, különösen a később tárgyalt „Jogi terminusok szótára” során, jó gyakorlat volt számunkra, a Litván Nyelvi Intézet tapasztalatlan terminológusai számára. 4. A terminológusok létszáma növekszik, a munkaterületek szélesednek A Szótári szektor vezetője, docens J. Kruopas, mivel sok szervezési és adminisztratív munkát végzett, ritkán tudott részt venni a terminológusok ülésein a tudományterületek su szakembereivel, ezért į 77 a Litván Nyelvi és Irodalmi ir Intézet Terminológiai Bizottságába további tudományos munkatársakat vont be: du Vladą Bartusevičiusékat ir Vitát Labutį. Vladas Vladas Bartusevičius, aki maga is sportoló volt, jól eligazodott a „Sportterminológiai szótár” nyomdai előkészítésekor, o V. Labutis hamarosan igazán tehetséges terminológusként tűnt ki. Ő együtt su A. Kučinskaitėvel figyelmesir en mérlegelt, és jó tanácsokat adott a nyomdai előkészítés során „Fizikai terminológiai szótár”. V. Sziasztok mindannyian su A. Kučinskaitė 1970 m. a konyhai köznyelv ir terminusait mérlegelte. A Kereskedelmi Minisztérium által szervezett üléseken áttekintették az áruk megnevezéseinek jegyzékeit. 5. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Bizottságának legfontosabb munkaterülete — a „Medicina terminológiai szótára”. A Terminológiai Bizottság a legtöbb időt és energiát a „Medicina terminológiai szótárának” szentelte. Ez terjedelmes (közel ezer oldalból álló) kiadvány, amelyet gondosan három nyelven állítottak össze: latinul, litvánul és oroszul. A Terminológiai Bizottság több éven át a szótár szerkesztőivel együtt egész fél napokon keresztül minden egyes terminust megvitatott találóság, pontosság és helyesség jo szempontjából. Az orvosi üléseken több éven át a legaktívabban Antanė Kučinskaitė vett részt (a Terminológiai Bizottság többi tagja időről időre cserélődött egymással). Az utóbbi években tehetséges terminológusként Vitas Labutis tűnt ki. „A nyomtatásra előkészített kézirat egy részét a Litván Nyelvés Irodalomtudományi Intézet Terminológiai Csoportjának tudományos munkatársai K. Gaivenis ir J. Klimavičius — olvasták” – áll a „Medicinai terminológiai szótár” előszavában. Véleményem szerint koruk legtehetségto esebb terminológusai voltak. Az orvosi terminusok megvitatásakor mindenekelőtt figyelmet kellett fordítani sį į gyakoribb orvosi nyelvi hibákat, nevezetesen: ne gyógyszerek influenza ellen, de helyesen: influenza elleni ne gyógyszerek; a fájó testrészt bekenni, de ne helyesen: megkenni; a betegség kimenetele "Astrauskas V,Biziulevičius S, Pavilonis S, Vaitilavičius A, Vileišis A. Orvosi terminológiai szótár. V.: Mokslas, 1980. P. 3. 78 (ucxo0), de végkifejlet; betegek, de ne kórosak; patoloanatómia, de patológiai anatómia ne és LL, valamint LL | Sajnos az orvosok mindmáig nem szabadultak meg az ilyen hibáktól... i Maguknak a terminusoknak a megvitatásakor szokatlan szóalkotási eseteket kellett megoldani. Például a fejlődési rendellenességek. Megszületik egy csecsemő egy szemmel, más szóval — félszemű, de el kell nevezni ezt a jelenséget. Az „Orvosi terminológiai szótár” szerkesztői a félszeműség terminust javasolták. Egy lábbal su születik – egylábúság –, — egy karral – su egykarúság – stb. — ir Iš Kezdetben az ilyen terminusok elfogadhatatlannak tűntek, mégis szükségük van rájuk az orvosoknak... Még a szegycsontnélküliségre is! Vagy a majomfejűségre! A szóalkotási esetekbe mélyebben belemerülve az ilyen képzés nem tűnik elítélendőnek. Előfordulnak nagyon összetett latin orvosi terminusok is, például: encephalomyeloradiculopathia — a fejés a gerincvelő, valamint az ideggyökök betegsége. Lehetetlen megtalálni számukra a litván terminológiai megfelelőjét. Litvánul csak a latin terminus leíró jelentése adható vissza. Hasonló „kilometriniy” latin terminusok az orvostudományban nem is olyan ritkán fordulnak elő. * * Dicikiname žių atsimininupautoxę Lallininke Ontanę KUCIONS XAIIS garkingas sukakties progas Cinkidami tlgiausiv in kivey binge év. * * 79