Sudėtinių terminų vartosenos netikslumai

Albina AUKSORIŪTĖ AZ ÖSSZETETT SZAKKIFEJEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK PONTATLANSÁGAI Az összetett szakkifejezések két-, három- vagy négy szóból állhatnak; ritkán ennél több szóból is létrejönnek. Egy fő alkotóelemből állnak, amely rendszerint főnév, valamint az azt meghatározó elemekből – jelzőkből. Ezek a jelzők leggyakrabban melléknevek, igenevek vagy főnévi birtokos esetű alakok. Ebben a cikkben az összetett szakkifejezések alkotóelemeinek használatában előforduló néhány pontatlanságot tárgyaljuk. A példákat főként szakkifejezési szabványtervezetekből vettük. A szabványokban szereplő szakkifejezésekről K. Gaivenis már írt „Keletas minčių apie terminų standartizaciją” című cikkében, a „Terminologija” második számában. Az összetett szakkifejezésekben a fajta megjelölésére a melléknevek és igenevek határozott alakjait használják, például: natūralus (= natūralusis) džiovinimas, karštas (= karštasis) džiovinimas, grąžinama (= grąžinamoji) tara, išardoma (= išardomoji) tara, neišardoma (= neišardomoji) tara, sulankstoma (= sulankstomoji) tara, uždaroma (= uždaromoji) tara, atvira (= atviroji) tara, medienos maksimalus (= maksimalusis medienos) nuodžiūvis, medienos maksimalus (= maksimalusis medienos) išbrinkis és így tovább. Mint már említettük, az összetett szakkifejezések jelzőit leggyakrabban nemcsak melléknevek és igenevek, hanem főnévi birtokos esetű alakok is fejezik ki. Előfordul, hogy a birtokos eset helyett helytelenül más eseteket használnak. A részes esetet akkor használják, ha a tárgy rendeltetését akarják hangsúlyozni, míg a birtokos eset inkább a fajtát emeli ki; ezért K. Ulvydas szerint a megnevezésekben a birtokos eset teljesen megfelelő, mivel ilyen esetekben legalább részben a rendeltetés árnyalatát is hordozza. A szakkifejezésekben tehát a részes esetet birtokos esettel kell helyettesíteni, például: ruošinys bandiniams (= bandinių ruošinys), raštas stulpams (= stulpų raštas), raštas pabėgiams (= pabėgių raštas), raštas 1 U l v y d a s K. Žiūpsnelis farmacijos bei medicinos kalbos terminų ar šiaip pasakymų // Kalbos kultūra. 1971. Sąs. 21. P. 3. 47 drožlėms (= drožlių rastas), mediena plokštėms (= plokščių mediena), skiedros kurui (= kuro skiedros). A szakkifejezésekben a helyhatározói eset sem használható. Ezt is birtokos esettel kell helyettesíteni, például: pūslė apdailos dangoje (= apdailos dangos pūslė), tarpai detalių junginyje (= detalių junginio tarpai). Sok pontatlanság abból ered, hogy a szakkifejezésekben eszközhatározói esetet használnak. Ha az eszközhatározói eset eszközt fejez ki, például: dažymas teptuku, dažymas voleliu, az ilyen szakkifejezéseket nem javítják. Az eszközhatározói esetet azonban melléknévvel vagy igenévvel kell helyettesíteni, ha módot fejez ki, például: dažymas panardiniu (= nardinamas dažymas), dažymas užpylimu (= pilamasis dažymas), dažymas sroviniu apipylimu (= čiurkšlinis dažymas), dažymas elektrolitiniu nusodinimu (= elektrolitinis nusodinamas dažymas), dažymas beoriu purškimu (= beoris purškiamasis dažymas). A szakkifejezéssel szemben számos követelményt támasztanak. Fontos, hogy a szakkifejezés ne csak egyértelmű, helyes, pontos és képzési szempontból megfelelő legyen, hanem rövid is. Különösen fontos, hogy az összetett szakkifejezések a lehető legvilágosabbak és legrövidebbek legyenek. Az összetett szakkifejezések használatának egyik jelentős pontatlansága a körülíró szerkezetek alkalmazása, amelyeket rövidíteni és szakkifejezéssé formálni kellene. A szakemberek által használt szakkifejezésekben előforduló határozói igeneves, elöljárós és egyéb szerkezetek kerülendők, például: taros bandymai panardinant ją į vandenį (= nardinamoji taros bandyma), deformacijos greitis bandant medieną (= medienos bandinio deformacijos greitis), daugkartinio naudojimo tara (= daugkartinė tara), transporto įstaigų laukimo salių baldai (= stočių laukiamųjų salių baldai). Az összetett szakkifejezések egy másik hibája a nem megfelelő szórend. A jelzett szónak a jelző után kell állnia, például: masė bruto (= bruto masė), masė neto (= neto masė). Ha a szakkifejezés több szóból áll, és több jelzője van, először a melléknévvel vagy igenévvel kifejezett, egyeztetett jelző áll, utána a főnév birtokos esetével kifejezett, nem egyeztetett jelző, és csak ezután következik az összetett szakkifejezés fő eleme, amelyet a jelzők meghatároznak, például: medienos skersinis pjūvis (= skersinis medienos pjūvis), medienos išilginis pjūvis (= išilginis medienos pjūvis), medienos spindulinis pjūvis 48 (= sugárirányú fametszet), a fa abszolút nedvességtartalma (= abszolút fanedvesség), a fa relatív nedvességtartalma (= relatív fanedvesség), a fa átlagos egyensúlyi nedvességtartalma (= átlagos egyensúlyi fanedvesség), a fa hosszirányú duzzadása (= hosszirányú faduzzadás), a próbatest munkarésze (= a próbatest munkarésze). A cikk az összetett terminusok pontatlanságainak és hibáinak csak egy részét tárgyalta. Összetett terminusok használatakor figyelembe kell venni a terminusokra vonatkozó összes többi követelményt is. 49