Lietuviškasis Logo pasaulis

A LITVÁN LOGO VILÁGA Nem is olyan régen örömmel olvastuk V. Dagienė számítástechnikai szakember „Utazás a számítógépek országába” [1] című könyvét. Ma örömmel üdvözölhetjük az új, T. Balvočienė és A. Klupšaitė társszerzőkkel közösen írt könyvét, a „Logo kézikönyvét” (V., 1966. 248 o.). A könyvet az Oktatási és Tudományos Minisztérium ajánlotta, és a Nyitott Litvánia Alapítvány támogatásával adták ki. Amint az előszóban olvasható, a Logo egyszerre pedagógiai filozófia és programozási nyelv. A nyelv szerzőjének – S. Papertnek, a világszerte ismert amerikai tudósnak – az volt a célja, hogy olyan számítógépes rendszert hozzon létre, amely vonzó a gyermekek számára, és arra ösztönzi őket, hogy minél többet tudjanak meg, tapasztaljanak és tanuljanak, mindenekelőtt pedig megfeleljen alkotó hajlamaiknak. A könyv az IMB személyi számítógépek „Logo Writer” rendszerének litván változatában használható parancsokat ismerteti. A kézikönyv középiskolai tanároknak, diákoknak, valamint minden, a titokzatos Logo-világ iránt érdeklődő gyermeknek szól. A könyv három részből áll. Az első rész röviden ismerteti a Logo nyelv alapfogalmait. A második rész valamennyi parancsot tárgyalja. A végrehajtott műveletek hasonlósága szerint öt csoportba sorolja őket: 1) lapok, 2) grafika, 3) szöveg, 4) programozás, 5) számítógép. A könyv harmadik része 14 függelék gyűjteménye. Ezek között található a „Logo Writer” parancsainak rövid leírása, amely a lapokkal, grafikával, szöveggel, programozással és a számítógéppel kapcsolatos parancsokat foglalja magában; az egér használatának ismertetése; a billentyűk leírása; a „Logo Writer” rendszerüzeneteinek bemutatása; a DOS-szal való kapcsolat, azaz könyvtárak és fájlok; továbbá színek, hangok, frekvenciák és kódok táblázatai, sőt a számítógépes és a „Logo Writer” rendszer terminusainak kis szótára is. A könyv végén megtalálható a felhasznált és ajánlott szakirodalom jegyzéke. Mindez azt mutatja, hogy a könyv átgondoltan és meglehetősen módszeresen készült. Olvasása nem unalmas. A gyermekek mindenféle parancsot adhatnak a könyv főszereplőjének, a Teknőcnek, amelyeket végre kell hajtania, például: imkkaukę 30, iprkaukes (szokásos maszkok) 58, keiskfoną 83, keiskkaūkes, keiskšiaskeukes 58, keisksp (színváltás) 84, leiskkeisti 55, piešktekstą 28, valykkI (a parancsmező törlése) 51, ženklaspo 86 és így tovább. E parancsok 89 elnevezésének írásmódjában azonban lehet némi kételyünk. Másfelől viszont, ahogy a szerzők is rámutatnak: „A Teknőc szavai kissé sajátosak: minden, ami betűkből és számjegyekből, sőt más jelekből áll, szónak számít” (32). Így a könyv egyszerű, kissé gyermekies stílusa mintha segítene megteremteni a Teknőccel folytatott beszélgetés képzetét. De milyen nyelven folyik ez a beszélgetés? A képzeletbeli párbeszéd nyelve általában világos, gördülékeny és helyes. Íme néhány példa. „A Teknőcnek van egy ecsetje, amellyel vonalakat rajzol vagy húz, és alakzatokat színez ki. Az ecset a Teknőc pocakja alatt, éppen középen van. Néha azt szeretnénk, hogy a Teknőc mozgás közben rajzoljon, máskor pedig azt, hogy ne rajzoljon. Ehhez tudnia kell felemelni és leengedni az ecsetet. Az eisim parancs a Teknőc következő állapotát határozza meg: csak haladnia kell, rajzolnia nem, tehát az ecsetet fel kell emelni. E parancs után a Teknőc úgy mozog, hogy semmit sem rajzol és nem színez ki, amíg meg nem változtatjuk az állapotát. A Teknőc csak akkor tud rajzolni vagy színezni (=tada), ha az ecsete le van engedve. Az piešim parancs a Teknőc állapotát határozza meg: ezután rajzolni fog, ezért le kell engedni az ecsetet” (70–71). „Kezdetben a Teknőc felfelé, észak felé néz. De aztán utasítottuk, hogy forduljon az egyik, majd a másik irányba – és már nem világos, merre néz most a Teknőcünk… Megkérdezhetjük a «kryptis» [irány] parancsot, és egy számot kapunk, amely a Teknőc eredeti helyzete (0 fok, amikor észak felé néz) és a jelenlegi helyzete közötti szöget fejezi ki” (77). A könyv sok matematikai és számítástechnikai szakkifejezést tartalmaz. Hogy a tanulók könnyebben megjegyezhessék ezeket, más betűtípussal szedték őket. Többségük helyes, például: gaubiantysis katalogas 210, įvesties klavišas 168, kintamasis 38, realieji skaičiai, sveikieji skaičiai, neigiamieji skaičiai, teigiamieji skaičiai 31, pakatalogis 184, spausdintuvas 168, veikiamasis diskas 183, veikiamasis katalogas 184 és így tovább. Azonban egy-két terminussal vagy lexikai kérdéssel kapcsolatban is felmerülhetnek kétségek. A szerzők azt javasolják, hogy a szükséges információkat tartalmazó külön lapot nevezzük emlékeztetőnek (31). Pontosabban, ezt a lapot segédletnek kellene nevezni. Ezt a szót nyelvünkben éppen ebben a jelentésben használjuk [2]. Ezért teljesen természetes, hogy a számítástechnikai szakemberek megpróbálják terminusként meghonosítani, és a memória terminus helyett javasolják használni, amikor a számítógép 90 az adatok fogadására, tárolására és megjelenítésére szolgáló eszközről, más szóval egy emlékezni képes eszközről. A byla (100) kifejezésről sokat vitatkoztak, és a számítástechnikai szakemberek [3] körében ma is vita tárgya. A nyelvészek már többször írtak és beszéltek róla [4]. Úgy tűnik, a failo legmegfelelőbb litván megfelelője mégis a rinkmena lenne. Az utóbbi időben a szinonimaként használt kompiuterinis paštas, kompiuterių paštas (9) és elektroninis paštas kifejezések közül az elektroninis paštas honosodott meg. Pontosításra szorulnak az alábbi kifejezések is, például: meg lehet kérni a Teknőst, hogy félkövérrel, aláhúzottan, kursyvo šriftu (= kursyvu) írja a szöveget 171; van borítója – titul inį (= antraštinį) lapot, tartalomjegyzéket és sok más lapot <…> 15; az A és B – diskelių (lanksčiųjų) (= diskelių) meghajtója 183, a „Kelionė į kompiuterių šalį” című könyv pedig azt írja, hogy „néha még azt is mondják, hogy »hajlékony lemez«, teljesen fölöslegesen – hiszen úgyis nyilvánvaló, hogy hajlékony, mágneses” (50); saját nuosavą (= savąjį, savo) tartalma van, és új lapokat lehet létrehozni benne 227, vö. még sav asis rezonansas, rus. собственный резонанс, angl. proper/natural resonance MTŽ 191 [5], savasis svyravimas, rus. собственное колебание, angl. proper oscillation MTŽ 228; darbo su turinio lapu klavišai 213 (= turinio lapo klavišai), vö. teksto tvarkymo klavišai 214, kaukių tvarkymo klavišai 216. Mire való a vertikalusis brūkšnys 32, a horizontali linija 20, a specifinis veiksmas 225, ha mondhatjuk úgy is, hogy stačias brūkšnys, gulščia linija, savitas veiksmas? Néhány szó nem ajánlott jelentésben szerepel, például: bet koks – nem ajánlott jelentése: „mindegyik, bármilyen”: A változó neve bármelyik (=mindegyik) teknőcnyelvi szó lehet... 39; A lap neve a latin ábécé bármely (=tetszőleges) betűjéből összeállítható... 49; bet kuris – nem ajánlott jelentése: „mindegyik”: A lap neve előtt, ugyanúgy, mint bármelyik (=mindegyik) másik név előtt, kettős idézőjelet írunk 49; ...a kurzort bármelyik (=mindegyik) gombra lehet helyezni 210; duotas – nem ajánlott jelentése: „ez”: ...a Teknős a megadott (=ezt a) szót számmal helyettesíti...34; 91 állni – kerülendő a „lenni” jelentésében: ...a név helyén három kérdőjel áll (=van) 48; ugyanakkor – kerülendő a „együtt, közösen” jelentésében: ...a Logo nyelv (ugyanakkor (=egyúttal) a „Logo Writer” rendszer) alapfogalmait ismerteti 11; A Logo nyelv (ugyanakkor (=egyúttal) a „Logo Writer” rendszer) a teknőc... képzetére épül 17. A megőrizni, előkészíteni igéket jobb volna a tartani, (elő)készíteni igékkel helyettesíteni, például:... célszerű olyan beszédes neveket választani, amelyek emlékeztetnek az általuk megőrzött (=tárolt) adatokra 39; A teknőc az összes neki megadott adatot bizonyos apró dobozokban őrzi (=tartja) 38; Az összes megadott teknőc felkészül (=felkészül) a további parancsok végrehajtására 17; És mit tegyünk, ha számítógéppel szeretnénk előkészíteni (=elkészíteni) és kinyomtatni egy listát <...> 169 stb. Az igék szabályos és szokásos alakjai: megosztani, megnevezni. Ezeket kell használni, például: a legjobb a lapot megnevezni (=elnevezni) így...49; A teknőc, mielőtt új lapot vesz elő, mindig kéri, hogy nevezzék meg (=elnevezzék) az előzőt, és megjegyzi <...> 9, vö. még a burgonyás verem kifejezést, de nem a burgonyatároló alakot TT 93 [6], vízmedence, víztartály; tó, de nem a víztároló alakot TT 93; törvények, határozatok kidolgozása, de nem a törvények, határozatok előkészítése TT 91, szakemberek képzése, de nem a szakemberek előkészítése TT 91. Mennyire szokatlanul hangzik a „lappal dolgozni” szókapcsolat, például: csak akkor látja és tudja (=jegyzi meg), amikor azzal a lappal dolgoznak... 60; Ez a két parancs csak arra a lapra érvényes, amellyel dolgozunk 55, vö. még 25, 36, 55, 193. o. Nem volna-e pontosabb ez a szókapcsolat: lap, amelyre rajzolunk vagy írunk, annál is inkább, mivel maguk a szerzők is hajlanak erre, például: <...> csak egy lapunk van, amelyre rajzolunk és írunk 21. Előfordul egy-egy ragozási hiba vagy más stiláris ügyetlenség, például: <...> ha <...> néhány teknőcöt aktívvá tettünk (=bizonyos teknőcöket tettünk aktívvá), akkor azok úgy is maradnak <...> 82; <...>például ha valamelyik szövegszerkesztővel (=egy bizonyos szövegszerkesztővel) készített szöveget szeretnénk betölteni a „Logo Writer” lapjára <...> 225; A megjegyezni kívánt lapnak nevet kell adni, amelyet meg kell adnunk neki (=adunk neki) 21. 92 Az említett pontatlanságok ellenére az útmutatót érdekes olvasni, és úgy tűnik, egyet kell értenünk a szerzők véleményével: a gyerekek az elolvasása után számítógéppel megvalósíthatják alkotásaikat, fantáziájukat és legváratlanabb ötleteiket. Literatūra 1. Dagienė V. Kelionė į kompiuterių šalį. Vilnius: Litus, 1995. 2. Dabartinės lietuvių kalbos žodynas / Vyr. red. St. Keinys. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993. 3. Zajankauskas S. Kas tas failas? Kas ta byla? Kas tas tvarkinys? O gal kiti terminai būtų geresni? // Informacijos mokslai. 1996. Nr. 4(1). P. 123–127; Grigas G. Keletas terminų iš dviejų informatikos žodynų // Veidrodis (kompiuterinis leidinys). 1996. Nr. 3. P. 26-31. 4. Gimtoji kalba. 1994. Nr. 8–9. P. 17; 1995. Nr. 4. P. 21–22. 5. MTŽ – Matematikos terminų žodynas / Moksl. red. J. Kubilius. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994. 6. TT – Terminologijos taisymai. Vilnius: Mokslas, 1992. Angelė KAULAKIENĖ 93