Dėl „darbo“, „veikimo“, „veikos“ ir „veiksenos“

Vilius PALENSKIS, Vytautas VALIUKĖNAS és Valerijonas ZALKAUSKAS A MUNKA, A MŰKÖDÉS, A TEVÉKENYSÉG ÉS A MŰKÖDÉSI FOLYAMAT KÉRDÉSÉRŐL A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” [1] az verkti ige használatáról ez áll: a gép továbbra is működik, nem romlott el, a telefon nem működik. Ezenkívül gyakran halljuk és magunk is mondjuk: „A telefonkészülék, a televízió, a rádióvevő, az autómotor stb. működik (vagy már nem működik).” Akkor talán nem is kellene a verkima szóról beszélni, azonban amikor a francia fonctionnement, régime de fonctionnement, action, marche, service és az angol operation, operating mode, action, running [2-6] szakkifejezések litván megfelelőit kerestük, azt tapasztaltuk, hogy mind a „Fizikos terminų žodyne” [7], mind a „Rusų-lietuvių kalbų politechnikos žodyne” [8], valamint számos tankönyvben, újabban pedig Litvánia szabványaiban is minden ok nélkül a veikimas terminus helyett a darbas szót használják, a darbo režimas vagy režimas kifejezést pedig ott is erőltetik, ahol könnyen meg lehetne lenni nélküle. Kétségtelen, hogy ez az orosz nyelv hatása, mivel az orosz pabora szónak két különböző litván terminus felel meg: darbas, veikimas. A darbas terminus (angl. work || fr. travail (m) || ném. Arbeit (f) || or. pabora (f)) olyan fizikai folyamat jellemzésére alkalmas, amelynek során energia cserélődik vagy változik. Egyúttal fizikai és szellemi tevékenységet is jelent. A darbas terminus megfelelő használatára példákat találunk már az említett fizikai és kémiai szótárakban, más ir területek tankönyveiben, valamint különböző oktatási és tudományos kiadványokban. [7, 8], ir ir Ez lehet éterikus, felszabadítási, ionizációs, mechanikai, hasznos, tágulási, ütési, összenyomási, súrlódási, belső és külső erők által végzett, valamint egyéb munka. A munka kifejezés azonban nem alkalmas más nyelvek operation (angol), fonctionnement (francia), Betrieb (német), ODVHKHHOHHposBaHne, pabora (orosz) kifejezéseinek helyettesítésére, mivel ezeket akkor használják, amikor azt akarják mondani, hogy a gép, berendezés, készülék jelenleg működik, és nem hibásodott meg. Ezeknek a litván veikimas kifejezés felel meg [1]. Daher sollte man, um die Funktionsweiti se des Geräts, der Einrichtung ar oder des Apparats hervorzuheben, den Begriff „Betrieb“ verwenden, o ne — Arbeit. Man sollte sagen bzw. ir schreiben: automatis32 cher Betrieb (obwohl auf Russisch aBTOMaTHUCCKAS pabora), asynchroner Betrieb, Parallelbetrieb, Echtzeitbetrieb, Normalbetrieb (russ. aCHHXpOHHas p., OaraJV/Ie/IibHaH p., pabora B peaibHOM BPEMEHH, HODMA/ILHas1 padOoTAa). Wir führen einige Beispiele an, in denen der Begriff „Betrieb“ als Bestimmungwort verwendet wird [ 2, 4, 5, 7]: Betriebskennlinie || operating characteristic || caractėristique (f) de fonctionnement || Betriebskennlinie (f) || pabouas xapakrepuctuka (f); Betriebsfrequenz || operating freguency || frėguence (f) de fonctionnement, frėguence (f) d'utilisation, frėguence (f) utile || Betriebsfrequenz (f) || pabouast wacrora (f); üzemi feszültség || operating voltage || tension (f) de fonctionnement, tension (f) d'emploi || Betriebsspannung (f) || pabouee HanpsoKeHue (n); üzemi tartomány || operating range || domaine (m) de fonctionnement || Arbeitsbereich (m), Arbeitsgebiet (n), Arbeitszone (n) || paGounū quanasoH (m); | üzemi áram || operating current || courant (m) de fonctionnement || Betriebsstrom (m) || paGounii Tox (m); üzemi hőmérséklet || operating temperature | température (f) de fonctionnement || Betriebstemperatur (f) | pabouas Temneparypa (f). Nem gondoljuk, hogy el kellene hagyni a munkafrekvencia, üzemi feszültség, üzemi áram, üzemi jelleggörbe és más üzemi paraméterek kifejezéseket, amikor motorokból, gépekből, berendezésekből, szerszámgépekből és hasonlókból álló, mechanikai munkát végző rendszerekről van szó. Vagyis amikor a készülék nem végez munkát, hanem normálisan működik egy bizonyos tápfeszültségen, az utóbbit működési feszültségnek (angl. operating voltage) kellene nevezni, nem pedig üzemi feszültségnek (angl. working voltage). Ugyanez vonatkozik a készülék, ir a gép vagy más berendezés ar működését jellemző egyéb mennyiségekre is. A veikimas szó ezenkívko ül cselekvé- [1], st, azaz valaminek a végzését is jelenti, amikor egy bizonyos objektum vagy jo rész valamilyar en módon hat valami másra. Az ilyen folyamat megjelölésére a veika szót javasolj- uk || használn- || i: veika cselekvés action (f) || Wirking (f) || aeitcrsue (f); dinaminė veika || dinamikus hatás || hatás (f) dynamique || dynamische Wirkung (f) || aunamuueckoe peitcteue (n); netiesioginė veika | közvetett hatás hatás | (f) indirecte || indirekte Wirkung || kocBennoe seitctsue (n); állandósító hatás || antihunting action [action (f) stabilisatrice || stabilizáló hatás (f) || cra6uxm3upyiomee aeiicteue (n); arányos hatás proportional || action action || (f) proportionnelle || Proportionalwirkung (f) | nponoprmonanstoe aeiictsue (n); szakaszos hatás intermittent || action, discontinuous action action || (f) megszakít | felfüggesztő hatásmód (f) | npepriBUCTOE aercTsue (n); Zingsniné veika | lépésről lépésre || történő művelet művelet (f) pas pas a fokozat- | os hatás (f) | fokozatos hatás (n), fokozatos hatás (n). A működés terminusainak csoportir jába kellene sorolni az orosz nyelvű terminus XO/IOCTOH xox litván fordítását, a tuščioji eiga [7, 8], kifejezést, amely helyett a fuscioji veika terminust kellene használni (angl. idling, fr. üres a járat, üresjárati üzem, ném. Leerlauf, Leerlaufbetrieb, or. xo/rocroii xof, PexHM xosocroro xosa). Ekkor beszélhetnénk az üresjárati veszteségekről (ang. idling loss, fr. pertes a vide, ném. Leerlaufverluste, or. IrorepH Xxosocroro xoja), o ne az üresjárati veszteségekről, amikor a transzformátorok és villamos gépek működési elveit ir magyarázzák mo [9]. A „Dabartinės lietuvių kalbos [1], žodyne” az eiga szó magyarázatakor el lehetne hagyni a második jelentést „erga (4) 2. műsz. a mechanizmus működése: Üzemi, üresjárati e.”, mivel az eiga szót gyakrabban a mechanizmus működő részeként értelmezik (dugattyú, csúszka, rugó stb.) ir a megtett út vagy elmozdulás. Ezért a fuščioji, pastovinamoji, trūkioji és más veika használata lenne indokolt. ir Ebben a jelentésben a veika terminus már szerepel a „Lézerfizikai terminológiai szótárban” [10]. A környezet, a sugárzás, a tér, a besugárzás és hasonló ir tartós hatásának jellemzésére a veikme terminus lenne megfelelő: környezeti veikme action || medium of action || (f) milieu de || Mediumwirkung (f) || neiicteue (n) oxpyxaiomeii cpempi; sugárzás hatása | radiation action action || (f) de radiation || Strahlungswirkung (f) || neitorBue (n) oGnyuenmnsa; : áram hatása current || action action || (f) de courant || Stromwirkung (f) || reiicTBue (n) Áram: hőhatás heat || action action || (f) de chaleur | Wirmewirkung (f) | neiicTBHe (n) téma; fényhatás light action || action | (f) fény de | fényhatás (f) hatás || (n) fény. Valamilyen hatás megnyilvánulásának leírására a hatás kifejezés használandó. Ezek mágneses, mechanikai, kémiai, hőhatások ir és egyéb hatások. Két test részecsar kéinek kölcsönös hatását kölcsönhatásnak nevezzük [1]. Ez atom-, dipólus-, két test közötti, Coulomb-- féle vagy ir más kölcsönhatás. Bizonyos esetekben a hatásra į reagálunk, azaz azt mondjuk, hogy visszahatás nyilvánul meg. Úgy véljük, hogy az eddig használt cselekvés–visszahatás terminusir pár [1, 7, 8), helyett célszerűbb lenne a hatás–visszahatir ás terminusokat használni. A hatást a következőképpen lehetne meghatározni: olyan működés, amely bizonyos eredményt idéz elő, azaz visszahatást. Ekkor azt kellene mondani ne „Akció és ir ellenhatás egyenlő“ [1], o „A hatás ir és az ellenhatás egyenlő“. A metrológiában a rendszer bemeneti jelét hatásnak nevezik (angolul ir franciául stimulus- ), a o kimeneti — választ (angolul response, franciául rėponse) [11]. A mechanikában a poveikis antonimája az atoveikis szó, az elektronikában és a rádiótechnikábo an atsakas. A ir veiksmas — antonimája az afoveiksmis kellene legyen, ahogyan azt a „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” magyarázzák. [1]. Készülékek, gépek ir és egyéb berendezések működése különböző lehet, azaz általában a működés módját, típusát vagy üzemmódját adják meg, pl.: angolul üzemmód, üzemeltetési feltételek, üzemeltetési mód || francia mode (f) de fonctionnement, régime (m) de fonctionnement. üzemmód (f) de szolgálat, vok. || üzemmód (f), üzemállapot (m), üzemfajta (f) orosz. || pexHM (m) paborcl, paOOuHH pEXHM (m), pexHM (m). Úgy véljük, hogy el kellene hagyni a darbo su režimas vagy režimas szavakkal alkotott terminusokat. A franciák a fonctionnement de régime fogalmát a következőképpen határozzák meg: a normál állapotban lévő berendezés működésének módja. Litvánul - jo veiksena [1]. Ezért azokban az esetekben, amikor a működés módjáról van szó, gyakran – be a már tárgyalt veika terminus alapján – használható lenne a verksena terminus, például: Impulsinė verksena (angl. pulse operating mode, franc. régime a impulsions, ném. Impulsbetrieb, or. HMITVY/ILCHBIĖ PEXHM). Nyilvánvaló, hogy ha a fizikában és a technikában elkezdenék használni a verka terminust, teljesen logikus kapcsolata alakulna ki az e cikkben tárgyalt többi terminussal, nevezetesen: poveikis, atoveikis, sąveika, veikmė, veiksena. Irodalom 1. A mai litván nyelv szótára. V.: Tudományos ir enciklopédiák kiadója, 2. 1993. (Francia–orosz műszaki szótár. M.: Szovjet Enciklopédia Kiadó, 1964. 3. Elektronikai no szótár. M: Orosz nyelv, 1988. 4. Szótár HayuHolt H TexHHuecKOfd JiekcHKH. M.: Pycckumii a3bik, 1994. 3. Cnosapp no snextponuke. M.: Pycckuii a3mik, 1985. 6. Cnosaps no Mukpoanextponuke. M.: Pycckuit ass, 1991. 7. Fizikos terminy Zodynas. V.: Mokslas, 1979. 8. Orosz–litván politechnikai szótár. V.: Enciklopédiák Főszerkesztősége, 1984. 9. Masiokas S. Elektrotechnika. V.: Mokslas, 1989. i 10. Lézerfizikai terminológiai szótár. V.: kiadó VU kiadó ir „Sakk”, 1990. 11. Nemzetközi Szókincs of Alapvető és Általános Kifejezések in Metrológia. Genf, 1993, P. 59. 36