Terminijos įvairenybės

TERMINOLÓGIA APRÓSÁGOK. IR A TERMINOLÓGIA KIADVÁNYAI ÉS VÁLTOZATAI 1. V. Kudirka a ir sakalas szó V. Kudirka nem félt a litván szótól, úgy jį gyúrta, mint jó fazekas az agyagot. Jo írásaiban érdekes ir alkalmi szóalkotásokat találunk (pl. šliupofobija, brazilijomanija), sajátos új szavakat. ir Például a bórsavat a pusrūgštė új szóval, az ágyút a griaustuvas szóval, a rejtekhelyet paslaptimi, a fegyverhordozót pedig — skydbernis szóval nevezte stb. — — ir A Žodžių griaustuvas és a paslaptis ilyen jelentésekben még a nagy „Lietuvių kalbos žodynas” o szótárban sem szerepel, a skydbernis és a pusrūgštė szavak csak iš V. Kudirka írásaiban szerepelnek. Szatíráiban V. Kudirka több orosz cári ir hivatalnok vezetéknevét alkotta meg. Az egyik iš jų — Deržijubka. V. Kudirka szavaival élve: „a jó ember nagy nőcsábász“. ir A Deržijubka vezetéknév motivációja minden ja olvasó számára egyszerűen ir világos. A szóalkotás szempontjából azonban ez a neologizmus bizonyos tekintetben érdekes. Az orosz nyelvben a „ige főnév” + típusú összetett szavak első tagjaként felszólító mód állhat, például: depsxumopda, nepexamu-none, eopu-ysem. A litván nyelvben ilyen képződmények nincsenek. Csupán egyetlen, meglehetősen különös régi litván ir szavunk van, a kaliboba „egy nőszemély negyedik férje“. A szóalkotás szakértője P. Skardžius šį nagyon régi képződménynek nevezte a szót. A nyelvjárásokban ugyanis vannak felszólító módú alakjaink ir be formáns -k, pl. : giedy „giedok“, dedy „dėk“, kaly „kalk“. Tehát, bár V. Kudirka által alkotott Deržijubka személynév kissé elkalandoztatott bennünket, de į csak érdekes sólymok képesek ilyesmire. Az előző mondatban szándékosan a sakalas szót ugyanabban a je lexikai jelentésben használtuk, amelyben ő használta jį V. Kudirka. Ezzel a szóval ő a j „kifejezést“ nevezte meg. A sakalas szót V. Kudirka a sakyti igéből iš alkotta. Tehát V. Kudirka sakalas szava A „pasakymas” ir kifejezés és a sakalas „ilyen madár” valódi homonimák. Sokan V. Kudirka sólymai ir po a század érdekesek ne csak a nyelvészek számára. 105 2. Vaižgantas ir szó pasakėčia Mindenki számára valószínűleg világos, hogy a pasakėčia irodalmi — terminus mesterséges szó. Amíg ez a terminus nem létezett, a pasaka szót használták. A pasakėčiákat pasakáknak nevezte S. Daukantas, J. Želvavičius (1822— 1886), lefordítva 25 I. Krylov meséit ir kiadó jų gyűjteményt. A pasakėčia szó a iš pasaka szóhoz a -ėčia toldalék hozzáadásával keletkezett. Iš az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas” alapján úgy tűnhet, hogy e terminus szerzője — J. Jablonskis. A pasakėčia terminus azonban valószínűleg — ne jo új szóalkotás. A Litván Nyelvi Intézetben őrzik az Oktatási Minisztérium mellett működő Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveit, amely 1921 Iš jų látható, hogy 1921 m. október 13 d. K. Būga, A. Datnibrausškas: J. Jablonskis, T. Ivanauskas, V. Krėvė, P. Mašiotas, J. Tumas, A. Smetona ir A. Vireliūnas az irodalmi terminusokat mérlegelte. Beszámolt J. Tumas. Aznap megerősíteir tték a pasakécia terminust. Nincs hozzá jo semmilyen magyarázat arra vonatkozóan, mi jellemző a többi terminusra, ezért feltételezhető, hogy az új szót šį javasolta J. Tumas, a o gyűlés többi résztvevője egyetértettek vele. 3. Matematikus Z. A Zemaitis ir terminus, a skaičius „szám” szó, a skaičiuoti „számolni” iš igéből keletkezett. Ez utóbbi szó viszonylag régi. Konkrét tárgyak mennyiségi jelentésében használta jį M. Daukša, S. B. Chilinskis és ir régi írásbeliségünk más képviselői. A matematikai terminusként használt skaičius „szám” szó azonban új, csak ekkor jelent meg Az első világháborút. Egyik j Jo a terminológia keresztapja a matematikus prof. Z. Žemaitis. Így írt e kifejezés megvitatásáról su J. Jablonskival: „Alaposan megvizsgálták a szám elnevezésének kérdését. Eddig a skaitlis, to skaitlinė, skaitlius terminusokat használták, az utóbbiból képzett ige a skaitliuoti. Számunkra, ir iš matematikusok számára a skaitlius szó teljesen elfogadhatónak tűnt, mivel az élő nyelvben hasonló szerkezetű szavak is voltak: derlius, ir drėblius, dieglius, perteklius. J. Jablonskis nem tą nagyon ellenezte a szót, de semmiképpen sem értett egyet azzal, hogy iš jo megalkossák a skaitliuoti igét: szerinte igéből lehet főnevet képezni, de egy iš ilyen mesterséges főnévből ismét igét alkotni nem iš megengedett; ezzel 106 kapcsolatban dühösen elítélte a már meglehetősen széles körben — elterjedt ta újképzéseket, mint a mokytojauti, gydytojauti stb. ir J. Jablonskis a skaičius, skaičiuoti szavak használatát javasolta, mindannyiuir nk számára világos volt, hogy ezek lesznek a legjobb terminusok- .” Később a skaičius szó nemfogalmi elnevezéssé vált, és sokféle fajta terminus kapcsolódoir tt hozzá, például: be bináris, decimális, derivált, képzetes, negatív, pozitív, tört, egész szám stb. ir E fajta terminusok némelyike kissé szemléletes, érdekes fogalmakir at jelöl. Például a barátságos számok terminussal elnevezett fogalom már V a. pl. m. e. Olyan számok, amelyek mindegyike egyenlő a másik szám összes osztójának (magát a számot kivéve) összegével. Bár tą furcsa, a barátságos számok egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. Például a ir számok barátságosak, mert az első szám osztóinak į összege 220 ir 284, (1, 2, 4, 5, 10, 11, 20, 22, 44, 55 ir 110) a második szám osztóinak 284, o összege pedig. (1, 2, 4, 71, 142) ]} 天天送钱.} аҧ..uiyez? 񟿽 手机天天中彩票? Nope malformed. I need valid JSON only. Regenerate. 220. Jelenleg több mint félszáz ilyen baráti szám-pár ismeretes. Azonban az egész világon nem találunk olyan matematikust, aki meg tudná mondani, összesen hány baráti szám-pár létezhet. iš Érdekes ir kifejezés a tökéletes számoké. A „tökéletes számok” fogalmát elsőként az ókori görög matematikus, Eukleidész használta III a. p. m. e. Ő fedezte fel az első tökéletes 4 számokat. A legkisebbiš jų ek ketten voltak: 6 (1+2+3) ir 28 (1+2+4+7+14). A XVI. a. században a matematikusok további három tökéletes számot fedeztek jų fel. A 19 legnagyobb számjegyekkel fejezhető ki. Eddig összesen mintegy iš páros tökélet20 es számot találtak. Összesen hány iš tökéletes szám van? Ezt még senki sem tudja pontosan. A to programozáselméletben a szám szót tartalmazó érdekes terminusokkal is találkozhatunk, például: négyzetszám, su háromszögszám. Az első terminussal olyan számot neveznek meg, amely négyzet ir alakzatba rendezett pontokkal ábrázolható, a másodikkal pedig olyat, amely háromszög alakzatba rendezett pontokkal ábrázolható. o — Bár Žemaitis Z. segített meghonosítani a szám terminust, a szót elsőként terminologišį zálni próbáló szótáríró D. Sutkevičius volt. Jis skaiŽem- ' aitis Z. A lietuvi matematikai terminológia történetéhez // A litván nyelv lexikájának fejlődése. V., 1966. P. 196. 107 itt a számolás tudományának nevezték az aritmetikát. Nyelvünk egyik sajátos jellemzője még az, hogy a „nagyon sok” fogalmát az emberek nyelvében a szám frazeologizmusa jelenti, a be fogalmat o „kevés” — po számmal. 4. Természettudós T. Ivanauskas ir néhány távoli vidékekről származó madár litván elnevezései Híres természettudósunk, prof. T. Ivanauskas sokat utazott. Utazásaivo nak élményeit több könyvben is leírta, például: : „A természettudós feljegyzései” (V., „Három 1982), hónap Brazíliában” (K., 1931 ir V., „A 1960), vadakról és ir madarakról” (V., „A 1956), világ madarai“ (V., 1971) ir stb. Jo könyvekben érdekes új szavakat találunk a — távoli vidékek madarainak elnevezéseire. Röviden tárgyalunk néhány használt terminust, jo különösen azokat, amelyeket még pontosítani kellene. A „Litván nyelv szótárában” a petrélis szónak csak egy jelentése van: ezzel a szóval a katicabogarat nevezték meg. Ez a szó azonban egy másik jelentéssel is rendelkezett. ir T. Ivanauskas (és csak ne ő) a „petreli” nevet adta ugyanígy egy kis tengeri madárnak (Oceanodroma leucorrhoa). A vihar közeledtével megjelenik a hajók közelében, ir ezért a vihar előhírnökének tartották. be A kifejezés kétségkí- — vül bibliai iš eredetű, és Szent Péter nevéből származik. A madárka mintegy a víz felszínén fut, lábacskáival a hullámok tarajára támaszkodva. į Azért tesz így, mert a hajócsavar, különösen vihar idején, sok apró állatot hoz a felszínre, į amelyekkel ezek a madárkák táplálkoznak. A kifejezést kétségtelenül normatívnbe ak, használatra alkalmasnir ak kell tekinteni. Az ir Atlanti-óceán és más óceánok partvidékein élnek a liba nagyságához hasonló madarak, amelyek mára már jelentősen megritkultak. Róluk T. Ivanauskas így írt: „A szulaalakúak ir rendjébe tartozik a szulafélék (Sulidae) családja. A „sula” név az iš óskandináv nyelvből kölcsönzött, az egyik o legszélesebb körben ismert faj (S. bassana) nevét a Skócia keleti partja közelében található Bass-szigetről kapta. Egyes nyelvekben (németül, lengyelül, oroszul) ezeket a madarakat bolondoknak nevezik. Ez a szerencsétlen elneveziš és abból ered, hogy iš nagy magasságból összezárt szárnyakkal, mint egy kő, a į vízbe vetik magukat, hogy halat fogjanak. A litván nyelvben je mindeddig nincs ennek a madárnak neve, ezért a „megzabolázatlan” elnevezést javaslom, amely nem lealacsonyító, hanem inkább megfelel e ir madár bátor cselekedeteinek“. A 108 padūkėlis szó ilyen jelentésben nemra „A litván nyelv szótárában“. Ez a kifejezés — közkeletű. A madár viselkedésének furcsasága, amelyet a fogalom megkülönböztető jegyeként veszünk, nem jo „Játékok“, ahogyan a padūkėlis szó motivációjáiš ból tűnhet. Ezért azt šį javasolnánk, hogy a madarat más kifejezéssel nevezzük (pl. nariinpaukstis ir vagy hasonló). Kanadában él a rigófélékkel rokonságban álló Dumetella carolinensis nevű madár. T. Ivanauskas jį kačstrazdu néven említi (hangja állítólag hasonlít a macska į nyávogására). Az ilyen neologizmus helytelen. Litvánul jį jobb a katstrazdis kifejezéssel nevezni. Dél Amerikában él a harkályalakúak rendjébe tartozó madárcsalád, amelyet T. Ivanauskas mézmutatóknak (Indicatoridae) nevez. Ezek veréb nagyságú madárkák, amelyek nagyon kedvelik a hártyásszárnyú rovarok fiasítását. T. Ivanauskas így ír róluk: „A méhfészekhez való hozzáférés érdekében a madárka mások segítségét veszi igénybe, a — méhész emberét. ar A madár, miután megtalálta a méhfészket, különleges ir hangon kiáltozva, az ember közelében maradva közeledik ahhoz a helyhez, ahol a fészek van, míg végül el nem éri célját. Így mintegy méteren át vezetheti az 1000 embert; ekkor megáll és várja, ir hogy a mézet elvegyék, a fiasítás o pedig neki jusson“ Ugyanennek a könyvnek egy másik helyén T. Ivanauskas šį a madarat medvednek nevezi (p. 148). Mindkét kifejezés (a mézmutató és a medved ir is) körülíró jellegű. Úgy véljük, hogy ennek a madárnak a „nevét jobb lenne a korys szó, azaz iš koriapaukštis ir stb. alapján alkotni. A bitininkas į szó már foglalt, mivel így nevezik į Litvániába időnként elkóborló másik madárka —Merops apiaster. Eurázsiában elterjedt nagy ragadozó madarak a keselyűk. — Dögön táplálkoznak. Az egyik jų faj, a — fakó keselyű (Gyps fulvus) — leírása ir a „Litvánia faunája” című műben (V., Az 1990). alcsalád jų legnagyobb képviselője a szakállas saskeselyű (Gypaétus barbatus). Ez a kifejezés ugyanúgy keletkezett, mint a halászsirir ály és az emberevő szavak. Más hasonló összetett szavak: skruzdėda (nem skruzdėdra), pelėda (nem pelédra) kissé másképpen képződtek. Miért? Talán valahol hiba történt? Nem, minden szabályszerű. A szavak: *Ivanauskas T A világ madarai. V.:Vaga, 1971. P. 44-45. *Ivanauskas T Ugyanott. P. 203. 109 A žuv-ėd-ra ir és az av-éd-ra együtt alkotása összetett szó ir létrehozásával, toldalék hozzáadásával. Eszerint az ornitológiai ir avėdra és žuvėdra terminusok teljesen szabályosak. Csak nem kellene normatívnak tekinteni T. az Ivanauskas által használt aviedra® változatot. Kazimieras GAIVENIS *Ivanauskas T Ugyanott. P 66. 110