Trijų Baltijos valstybių terminologijos seminaras

HÁROM BALTI ÁLLAM TERMINOLÓGIAI SZEMINÁRIUMA A Lett Köztársaság elnökének alárendelt Állami Nyelvi Bizottság 2003. október 21-én három balti állam terminológiai szemináriumát rendezte meg Terminológiai munka most és a jövőben Litvániában, Észtországban és Lettországban: együttműködési tervek az EU-tagállamok összefüggésében címmel. A szemináriumra meghívta a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának munkatársait, hogy mutassák be a litvániai terminológiai munkát. Juris Ekmanis, a Lett Tudományos Akadémia alelnöke, akadémikus a szeminárium megnyitóján arról beszélt, hogy a terminusokat természetellenesen gyorsan kell megalkotni, miközben kevés az, aki ezt végzi. Hangsúlyozta, hogy az új terminusokat a társadalom nem mindig fogadja kedvezően, némelyeket pedig a kormány is bírál. Az angol nyelvből átvett terminusok gyakran a zsargon elemei. Ekmanis arról érdeklődött, miként értelmezik és magyarázzák a terminusokat a többi balti országban. A terminológiai adatbázisok nagyok, ezért össze kell hangolni őket, és közös lett, litván és észt terminológiai adatbázisokat kell létrehozni. Arról, hogyan folyik a terminológiai munka Litvániában, mely intézmények kapcsolódnak be, és milyen problémákkal szembesülnek a litván terminológusok, a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának munkatársai, A. Auksoriūtė, J. Gaivenytė-Butler és A. Umbrasas beszéltek. Hiie Tamm, az Észt Jogi Nyelvi Központ terminológusa áttekintette a terminológia területén működő intézményeket, beszélt az Észt Nyelvi Intézet terminológusairól, az Észt Terminológiai Társaságról (webcím: www.eter.ee), valamint az Észt Jogi Nyelvi Központról, ahol dolgozik (bővebben lásd Hiie Tamm cikkét a jelen Terminologijos számában). Valentīna Skujiņa akadémikus, professzor, a Lett Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottságának elnöke bemutatta a Lettországban terminológiai munkát végző intézmények ábráját, valamint áttekintette a Terminológiai Bizottság felépítését és munkáját. A Tudományos Akadémia mellett működő Terminológiai Bizottságnak 24 terminológiai albizottsága van: repülés; könyvtártudomány, bibliográfia, könyvtudomány és információtudomány; botanika; demográfia; vasúti közlekedés; közgazdaságtan; energetika; filozófia; geológia; vízépítés; információtechnológia és távközlés; jog; kémia és vegyipari technológia; mezőgazdasági gépészet; orvostudomány; gépészet és gépgyártás; erdészet; hadtudomány; zenetudomány; gépjárművek; sport; textilipar; történelem; hő-, gáz- és vízellátás 171 technológiája. A felsorolt albizottságokban mintegy 250 kutatóintézet, felsőoktatási intézmény és más szervezet szakemberei dolgoznak; némelyik, például az információtechnológiai és távközlési, illetve az energetikai albizottság, igen aktív. Skujiņa néhány lett terminológiai problémát vetett fel: 1. A Lett Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottságának fő feladata az egységes terminológia kidolgozásának gondozása, azonban a Terminológiai Bizottság nem jogi személy, ezért jogi alapja nem kielégítő. 2. A kiadók elsősorban a piacképes szótárakat adják ki, amelyekről a Terminológiai Bizottságnak nem mindig van tudomása. Korábban egyetlen központosított kiadó és egyetlen újság volt, most sok kiadó és sok újság van, az információ azonban hiányos. A Terminológiai Bizottság kiadja a Terminologijos naujienos című kiadványt; eddig négy szám jelent meg, de nem mindenki jut hozzá, és Lettország más városaiba sem küldik el. 3. Az oktatás szempontja nagyon fontos. Meg kell változnia a lett nyelv középiskolai oktatásával kapcsolatos hozzáállásnak. A terminológia oktatását be kell illeszteni a felsőoktatási intézmények tantervébe. 4. Az állam nagyon kevés pénzt fordít a terminológiai munkára; egyes terminológusok fizetés nélkül is dolgoznak. A társadalommal való kapcsolattartáshoz szintén sok pénzre és erőfeszítésre van szükség. A Tildės igazgatója, Andrejus Vasiljevas a Lettországban készülő terminológiai bankról beszélt. Említette, hogy néhány kisebb terminológiai bank használható, de hiányzik egy átfogó és megbízható bank, ezért fontos egy egységes adatbázis létrehozása, amelybe a Terminológiai Bizottság által jóváhagyott terminusokat is felveszik. A Terminológiai Bizottság albizottságainak technikai eszközökre és adatbázisokra van szükségük; az albizottságok határozatainak közzétételét is biztosítani kell. Vasiljevas hangsúlyozta, hogy a terminusalkotásba a társadalmat is be kell vonni. Marta Jaksone, a Terminológiai és Fordítási Központ igazgatója szintén kiemelte, hogy Lettországban nincs egységes adatbázis, amelyben a jóváhagyott terminológia hozzáférhető lenne. Ezért az egyik legfontosabb feladat a széles körben hozzáférhető terminológiai adatbázisok létrehozása. Megjegyezte, hogy a fordítók képesítésének erősítése és fejlesztése is igen fontos, mivel egyes fordítók lettnyelv-tudásának szintje nagyon alacsony. Kārlis Timmermanis, a Rigai Műszaki Egyetem mérnöki doktora és az energetikai albizottság elnöke arról beszélt, hogy a terminusalkotás során felmerül a fogalmi rendszer összehangolásának problémája. Elmondása szerint a terminusok megalkotásakor na- 172 …cionális terminust, be kell tartani a terminusalkotás általános követelményeit, és az új terminust össze kell hangolni más nyelvek megfelelőivel. Lettországban 5 fordítási és 2 értelmező energetikai szótár jelent meg, és 7 nemzetközi szabványt honosítottak meg. Timmermanis megjegyezte, hogy hiányosak az információk a litvániai, e területen végzett munkáról, és felvetette a balti országok szakemberei közötti módszertani együttműködés lehetőségét. Lettország, Litvánia és Észtország szakemberei nemcsak információt cserélhetnének, hanem közösen többnyelvű szakszótárakat is készíthetnének, valamint megszervezhetnék a három ország szakembereinek és terminológusainak közös találkozóit. Javasolta egy Nemzeti Terminológiai Központ létrehozását, amely globális stratégiai feladatokkal foglalkozna. A terminológiai oktatásról szólva Timmermanis hangsúlyozta, hogy a terminológiai kurzusokat valamennyi felsőoktatási és szakmai képzőintézményben be kellene vezetni, a jóváhagyott terminusok használatáról pedig kormányhatározatra van szükség. Konradas Fuhrmannas, az Európai Bizottság lettországi fordítószolgálati képviseletének vezetője hangsúlyozta, hogy hiány van az uniós dokumentumok fordításához szükséges hozzáértő fordítókból. Javasolta, hogy Rigában hozzanak létre közös fordítóközpontot a három balti ország számára. A szeminárium végén nyilatkozatot fogadtak el (a jelen Terminologijos számban olvasható). Albina AUKSORIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-2055 Vilnius E-mail: [email protected] Beérkezett: 2003-11-06 173