Ar įteisinsime terminą „raktažodis“?

JOGI STÁTUSZT ADUNK A kulcsszó KIFEJEZÉSNEK? Határozza meg a szavak jelentését, és megmenti az embereket tévelygéseik felétől R. Descartes Az elmúlt évtizedben a litván nyelv szókészlete mintha az umarunak nevezett kór pusztulása után jelentősen megváltozott volna. A társadalmi élet gyors változásai, az információáramlás növekedése és az ezzel járó igény, hogy megnevezzük az új realitásokat, elkerülhetetlenül hatnak a szókincsre. Ez magától értetődő jelenség. Amikor azonban az új nyelvi egységek eső után gombaként teremnek, még a művelt emberek sem tudják már, hogy a litván nyelv saját elemei-e vagy idegen testek. És az sem jó, ha a tudományos nyelvben ugyanannak a fogalomnak öt-hat elnevezése van. Ez a cikk azokról a szavakról szól, amelyek használata viszonylag nemrég kezdődött a tudományos nyelvben. A tudományos cikkekhez angol nyelvű kivonatot (abstract) kell mellékelni, amelyben meg kell adni a key words szavakat; ez nyilvánvalóan ösztönzést adott ahhoz is, hogy a litvánul írt kivonatokban megjelenjen egy új fogalom. Mivel az angol helyesírás maga is változatos (key words és keywords egyaránt előfordul), a litván nyelv egyszerre két egységgel „gazdagodott”: egyesek a rak­tiniui žodžiai szókapcsolatot, mások a raktažodžiai összetételt használják. Bár nem tartoznak valamely egyetlen tudományág terminusai közé, terminusoknak tekinthetők, mivel fogalmakat neveznek meg egy adott rendszer elemeiként. Terminológiai értékük azonban vitatható. Itt találkozunk az első akadállyal: a terminus egyik megkülönböztető jegye a pontosan meghatározott jelentés (lásd Gaivenis 2002: 13), ám a használatból nem igazán világos, milyen tág fogalmat jelöl a rak­tiniu žodžiu vagy versenytársa, a raktažodžiu. Amint említettük, lényegében a raktinis žodis (raktažodis) egy bizonyos típusú tudományos diskurzus, a kivonat kellékévé vált. Az információs rendszer adatbázisainak kényelmesebb használata érdekében vált szükségessé, hogy valamiképpen megnevezzék a különleges pozícióba emelt szavakat. Az angol nyelvű kiadványok cikkeinek annotációiban meghonosodott hagyomány, hogy key words szerepeljen, mindenekelőtt arra ösztönzött, hogy megvizsgáljuk, miként értik az angolok ezt a fogalmat. Igaz, nem minden angol értelmező szótár sorolja fel a key „kulcs” elemet tartalmazó szavak között a key word kifejezést (lásd Cambridge Dictionary 1995) – gyakrabban más szókapcsolatokat említenek: key-stone, key-man és így tovább. Néhány szótárban szerepel a key-word. Az Oxford képes értelmező szótár a key word következő jelentéseit adja meg: „rejtjel kulcsa”; „nagyon fontos szó”; „információs szó, amelyet…” 157 mas informacijos paieškos sistemoje dokumento turiniui nustatyti“ (Kindersley 2001). Pastarosios aiškinamuosiuose žodynuose teikiamos reikšmės, be abejo, netruko atsirasti ir anglų–lietuvių kalbų žodynuose. Viename iš jų tarp sudurtinių daiktavardžių, turinčių dėmenį key, taip pat yra mums rūpimas key-word; jo reikšmės: „šifro ir pan. raktas“; spec. „bazinis / reikšminis žodis“ (Piesarskas 2002). Atkreiptinas dėmesys, kad tai specialios paskirties žodis, – tuo pabrėžiama ne tik jo, kaip termino, specifika, bet ir vartojimo apibrėžtumas. Lietuviškame Aiškinamajame kompiuterijos žodyne taip pat jau randame kalbamąjį žodį – juo remiantis, aiškinamas terminas laisvoji paieška: „dokumentų paieška pagal raktažodžius arba deskriptorius“ (Paulauskas, Jasinēvičius 1995: 137). Taigi, kaip matome, ir vertėjai, ir kompiuterijos specialistai dar pateikia ir kalbamojo termino variantų – rinktis: ar vadinti informaciniu žodžiu, ar reikšminiu, ar baziniu žodžiu, o gal deskriptoriumi? Kuo toliau į mišką, tuo daugiau medžių, o aiškumo jokio. Csak egy dolog világos: a raktažodis nem a litván nyelv saját alapjából született – más nyelvi mintát követve alkották meg (pontosabban fordították le). Ezt a folyamatot nyelvi indukciónak nevezhetjük. Általánosságban a fordítás J. Klimavičius szerint „széles körű és összetett dialingvisztikai és interlingvisztikai jelenség” (2002: 137). A globalizáció jelenlegi korszakában ez természetesen elkerülhetetlen: más népek kultúrájából vagy tudományából gyakran az adott nyelv szavaival együtt veszünk át új fogalmakat, ahelyett hogy eredeti új szavakkal neveznénk meg őket. S. Keinys terminológus emlékeztet a 18. századi fordítók követendő példájára: ők nem vakon fordították le más nyelvek terminusait, hanem a litván nyelv alapjára támaszkodva igyekeztek kihasználni a szóalkotás lehetőségeit (Keinys 2003: 58). Feltehető, hogy a raktažodis éppen az angol nyelv hatására jött létre. Hasonló szerkezetű szó a németben is van (ném. Schlüsselindustrie, Schlüsselperson; Schlüsselwort¹). Az oroszban a ключ szó – a fent említett nyelvekhez hasonlóan – „fő” jelentéssel is bír (lásd Lemchenas, Macaitis 2000), ezért a ключевое слово szavak szemantikai összhangja sem kétséges. 1 Egyébként a Schlüsselwort – ha egyáltalán szerepel, mert nem minden szótár veszi fel – rendszerint „kódolt szó, rejtjelkulcs” jelentésben fordul elő, a „legfontosabb, fő” jelentést pedig csak a Schlüssel szó egyik jelentéseként adják meg (lásd Большой словарь 1980).kodinis žodis, šifro raktas 158 Az angol nyelvben az első összetevő, a key „kulcs” a legtöbb szótár szerint mintegy 13 jelentéssel rendelkezik: először is meghatározott eszközöket jelöl; emellett az angol key jelentése „valaminek a megértését lehetővé tevő mód”, „a politika alapja, alapelve”, továbbá a „fő, legfontosabb” melléknévi jelentése is lehet. Így a key szemantikailag teljesen összeillik a note „alaphang, vezérmotívum”, a key-stone „zárókő”, a key-speech2 „fő előadás, a gyűlés hangulatát meghatározó beszéd”, a key man „vezetői tisztséget betöltő személy” és hasonló kifejezések használatával. A litvánban a raktas szónak szintén sokféle jelentése van; ezek egy része megfelel az angol key jelentéseinek. A „fő, legfontosabb” melléknévi jelentést azonban egyetlen szótár sem adja meg, még a nagy Lietuvių kalbos žodynas sem (más szóval ez nem része a jelentésrendszernek). Igaz, az angol szótárakhoz hasonlóan megadják az átvitt „valaminek a megértését, megmagyarázását lehetővé tevő mód” jelentést (például: Rado raktą, atskleidžiantį istorijos mįsles), ám a mi raktažodis szavunkat egyáltalán nem ebben az értelemben használjuk, vagyis nincs sem „kód”, sem „valaminek a kinyitására szolgáló eszköz” jelentése. A szó litván nyelvbeli megjelenésének útját vizsgálva figyelmet kell fordítani használatának céljára. Nem véletlen, hogy a key word viszonylag nemrég került be az angol szótárakba. Már említettük, hogy a legújabb szótárak „információs szóként határozzák meg, amelyet egy dokumentum tartalmának megállapítására használnak információkereső rendszerben”. Elsősorban ennek a jelentésnek a megfelelőjét kell keresnünk a litván nyelvben. Talán nevezhetnénk az így leírt szavakat támasztó szavaknak, vagy talán – ahogyan B. Piesarsko szótára magyarázza – információs szónak (még jobb: informatív szónak). Természetesen mindig különösen fontos meghatározni, milyen tág a terminusok által kifejezett fogalom terjedelme. A rak­tinio žodžio (vagy raktažodžio) tudományos cikkek annotációiban való előfordulásából ítélve e terminusjelölt szót nagyon határozatlan jelentésben használják a litván nyelvben. Ha a cikk fő szavaiként értelmeznénk őket, javasolhatnánk az angol key word-höz hasonlóan metaforikus, ám a litván gondolkodásmódot tükröző megfelelőként a sarokkövek kifejezést (vö. sarokkövek és sarkalatos posztulátumok). 2 A key-terms kifejezés is szóba jöhet. Ez az egység egy nemrég könyvtárainkban megjelent könyv címében szerepel (lásd Key Terms 2001). 159 kövek). Azoknak, akik ellenzik ezt, és amellett érvelnek, hogy a terminusnak nominativusnak, nem pedig expresszívnek kell lennie, a következő változatokat lehetne javasolni: legfontosabb terminusok vagy lényegi szavak / fő szavak (vö. Zajankauskas 2003: 57). Azokat az annotációkat összehasonlítva, amelyekben a különleges pozícióba kiemelt szavakat tüntetik fel, látható, hogy a szerzők más jelentésben is használják: talán leggyakrabban a cikkben említett nominativus szó jelentésében vagy hasonló értelemben. Például: kulcsszavak: nemiség, a szerelem fogalma, serdülő; kulcsszavak: oktatás, nevelés, tanítás, pedagógia; fő szavak: közgazdasági elmélet, racionalizmus és empirizmus, hipotézis, az elmélet ellenőrzése, tudományos módszer; jelentéshordozó szavak: részvételi kutatás, társadalmi innováció, vidéki közösség, társadalmi kirekesztettség; „jelentéshordozó szavak: karrier, karrierre felkészítés, a karrierre felkészítés politikája; a gyakorisági szólistából származó, a kutatott szöveg tartalmát feltáró jelentéshordozó szavak (key-words) nyelvi eszközökkel teszik lehetővé a kutatást…; „a bevezetőben 300–400 karakteres annotáció (4–5 sor és 3–5 jelentéshordozó szó (kulcsszó)3 szerepel. Természetesen nagyon fontos, milyen tartalmat rejtenek a szóban forgó terminus burkába, de akárhogy is, sem a kulcsszavak szókapcsolat, sem a kulcsszó összetétel nem a litván nyelv szemantikai erőforrásaira támaszkodva jött létre, ezért terminológiai értékük kétséges. Hiszen a terminusok egyik legfontosabb nyelvi követelménye a helyesség (Gaivenis 2002: 36), a kulcsszó pedig, mint említettük, tükörfordítás (rejtett kölcsönzés), amely egy másik nyelv szemantikai modellje alapján jött létre. A litvánban vannak olyan összetételek, amelyek formailag megfelelnek a key word egység mintájának (névszó, varázsszó, keresztrejtvény stb.), de tagjaik között másfajta szemantikai viszony áll fenn. Igaz, a terminológiában ismert, hogy a köznyelvi szavak terminussá válásukkor különleges jelentésre tehetnek szert – szemantikájuk megváltozhat –, de nem kellene az egyik nyelv szemantikai rendszerét mesterségesen átültetni egy másik nyelvbe (lásd Keinys 2003: 58). A képzési tükörfordítások először a fordított tudományos szakirodalomban, a fordított terminológiai szótárakban jelennek meg, később pedig némelyikük elterjed, és a köznyelvben is használni kezdik (lásd Kaulakienė 1974: 32). Úgy tűnik, ez történhet a kulcsszóval is. Ha befogadjuk a kulcsszót (vagy a kulcsszót) a nyelvünkbe, hogyan akadályozzuk meg a kulcsverset, kulcsfogalmakat, kulcsdönté- 3 A példákat a Vytautas Magnus Egyetem korpuszából vettük (lásd Tekstynas). 160 sekhez, kulcsképesítésekhez, kulcskészségekhez, a gondolkodás kulcsfontosságú kifejeződéséhez, sőt kulcsnaphoz és kulcshelyszínekhez. Ezeket a szókapcsolatokat nem a szerző találta ki – hogy az utóbbi években már milyen sok ilyen alakulat jelent meg, azt a Vytautas Magnus Egyetem korpusza mutatja; egyet-egyet már tiszteletre méltó előadóktól is hallunk, akik a televízióban vagy a rádióban beszélnek. Hamarosan valószínűleg másoktól is hallani fogjuk. Itt az ideje tehát, hogy rendet tegyünk az annotációk terminológiai zűrzavarában, nehogy az általánosan a nyelvben is folytatódjon. A fent említett egységeken kívül egyes tudományos kiadványok az annotációkban másokat is feltüntetnek: jelentéses szó, jelentéshordozó szó, néha pedig fő szavak. Ezek közül talán csak az utóbbi érdemel figyelmet, mert mind a jelentéshordozó szavak, mind a jelentéses szavak terminus logikailag hibás lenne – vajon a tudományos nyelvben használt többi szónak nincs jelentése (értelme), hogy csak egy részüket tekintjük jelentésesnek (jelentéshordozónak)? A tudományos cikkek annotációs rovatában használt terminusokat – kulcsszavak, kulcsszavak, jelentéshordozó szavak, jelentéses szavak, fő szavak – mérlegelve arra a következtetésre juthatunk, hogy szemantikailag csak a fő szavak lehetséges, és ez felel meg a lényegnek (a szóban forgó szavak jelentőségét és általános érvényét hangsúlyozza). Ha a litván terminusokat részesítjük előnyben, még a következő egységek közül is választhatunk: támaszszavak, lényegi szavak, legfontosabb szavak. Vagy talán terminusként elfogadhatóbbak, és rendeltetésüknek – különösen a számítástechnika metanyelvének – inkább megfelelnek a alapszavak vagy az informatív szavak? Egy dolog világos: ezek a szavak külsőleg nem hasonlítanak a kulcsra (vö. kulcskártya, kankalin), és a szöveget sem lehet velük „felkulcsolni” (vö. rejtjelkulcs), ezért a metaforikus kulcsszó terminus nem szerencsés. A szóban forgó szavaknak más a funkciójuk, ezért amíg meg nem szilárdultak, itt az ideje, hogy a terminológusok kiválasszák a legmegfelelőbb változatot, és a lehető leghamarabb elterjesszék a tudományos nyelvben. LITERATŪRA Большой словарь 1980: Большой немецко-русский словарь / под. ред. О. И. Москальской, Москва. Cambridge Dictionary 1995: Cambridge International Dictionary of English, Cambridge. Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius. Kaulakienė A. 1974: Darbybiniai vertiniai tiksliųjų mokslų terminijoje. – Kalbos kultūra 27, 30–33. 161 Keinys S. 2003: Tautinis terminologijos savitumas. – Žmogus ir žodis: Didaktinė lingvistika 5, 57–63. Key Terms 2001: Key Terms in Language and Culture /A. Duranti. Kindersley D. 2001: Oxford Illustrated Dictionary, Oxford. Klimavičius J. 2002: Kazimieras Gaivenis. Lietuvių terminologija: Teorijos ir tvarkybos metmenys [rec.]. – Terminologija 9, 129–148. Lemchenas Ch., Macaitis J. 2000: Rusų–lietuvių kalbų žodynas, Vilnius. Paulauskas K. V., Jasinevičius R. 1995: Aiškinamasis kompiuterijos žodynas, Kaunas. Piesarskas B. 2002: Didysis anglų–lietuvių kalbų žodynas, Vilnius. Tekstynas – http://donelaitis.vdu.lt/tekstynas. Zajankauskas S. 2003: Apie terminų tvarkybos skubą. – Terminologija III tūkstantmečio pradžioje: Tarptautinės mokslinės konferencijos pranešimų tezės, Vilnius, 55–58. Grazina AKELAITIENĖ Gauta 2003-11-25 Vilniaus pedagoginis universitetas T. Ševčenkos g. 31, LT-2009 Vilnius E. paštas [email protected] 162