Latvių augalų vardai Jurgio (Ambraziejaus) Pabrėžos žodynuose

Solvita LABANAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet A LETT NÖVÉNYNEVEK JURGIOS (AMBRAZIEJUS) PABRĖZA SZÓTÁRAIBAN A tanulmány anyaga 298 lett növényfaj neve, amelyeket Jurgis (Ambraziejus) Pabrėza (1771–1849) két szótárából válogattak ki: Taislos augimiu (1843, a továbbiakban TA) és Waardaa tayslvynee Augimiu (1834, a továbbiakban WTA). A K. Linné által kidolgozott növényrendszer alapján a litván növényneveket rendezve és megalkotva J. Pabrėza más nyelvű forrásokra is támaszkodott — könyveket Vilniusból, Szentpétervárról és Rigából szerzett be (Gidžiūnas 1993: 207). Ezek egyike volt Wilhelm Christian Friebe Oekonomisch-technische Flora című műve (Riga, 1805), amelyet a Vilniusi Egyetem könyvtárának Ritka Nyomtatványok Osztályán őriznek. A német szerző könyvében nemcsak latin és német, hanem — amint a cím is mutatja — minden egyes növény mellett lett, észt és orosz növényneveket is közöl, amelyeket célzottan gyűjtött össze. Kifejezetten W. Ch. Friebe Ockonomisch-technische Flora című jų szótárából, amint arra ir maga J. Pabrėža is utal Tuyslos ir augimiu című előszavában. mindkét botanikai szótárába bekerültek lett, valamint orosz (moszkovita) növénynevek. Nem volt elegendő lett megfelelő minden litván növénynévre, mivel W. Ch. Friebe gyűjteménye szűk körű és egyoldalú. A lett növénynevek nomenklatúráját később, a XIX. század második felében kezdték gyűjteni és vizsgálni. 2003-ban jelent meg Inesė Ėdelmanė és Arija Ozola Latviešu valodas augu nosaukumi című könyve (a továbbiakban LAN), amelyben az összes korábbi forrásból összegyűjtött növénynevek bemutatják a lett e terület terminológiai bázisának kialakulástörténetét (Reidzanė 2003: V). J. Pabrėža szótárai lett elnevezésformáinak ellenőrzésekor erre támaszkodtak. Ezen áttekintő tanulmány célja J. Pabrėža lett és litván növényrendszertani terminusainak összevetése. A TA és a WTA lett növénynevei A botanikai nevek megalkotásával és kiválogatásával először a WTA-ban próbálkoztak, ennek alapján pedig folytatódott J. Pabrėža életének legnagyo145 bb tudományos munkája, a Taislos augimiu, amely csaknem ezer növénynemzetség nevét foglalja magában. A szótárak összevetése. A lett növénynevek átvételekor J. Pabrėža egyetlen német, W. Ch. által készített ... műre támaszkodott. Friebe Oekonomisch-technische Flora című kiadványából. A WTA és a TA között azonban mind a helyesírásban, mind maguknak a növényneveknek a tekintetében vannak különbségek. A zárójelben a szerző átírásában szerepelnek a lett és litván növénynevek formái (a lett adatokat a LAN alapján, a litvánokat pedig Giedrius Subačius Jurgis Ambraziejus Pabrėža žemaičių kalba című tanulmányában végzett kutatása alapján ellenőrizték (Subačius 1996: 12-42)). Pl.: lot. Asarum europaeuwum — lett. Kummelu pelidas (~ kummelu pėdas) (vö. kumelu pėda, piparu zale LAN] — lit. Pypyvriapy curopyyny (~ pipirlapė europinė) TA — lett. Kummelu pelidas. Pippiru Sahles (~ kummelu pėdas. pippiru zales) WTA; lot. Convalaria majalis — lett. Wetschokli. Wehschawas. Weschaustini (~ večokli, vėšavas, vesaustini) (plg. vėžokli, vézavas, vézaustini LAN] — litván. Pakalnoty WooZbarzdy (~ pakalnutė oZbarzdé) TA — lett. Wetschokli. Wehschawas. Wesch-austini (~ vecokli. vėšavas, veš-austini) WTA; latin. Fragaria vesca —lett. Semmenes. Semmohgas (~ földieper, szamóca) {vö. szamóca, szamócás LAN] — litván Zemyyny ZŽeemougy (—földi szamóca) TA —lett Semmenes. Semm-Ohgas (—zeminenes, zemm-ogas) WTA; lót. Ficaria ranunculoides — lett. Tukkuma Sahle (~ tukkuma zale) [vö. titkuma zūle, LAN] lit. Szwaty- — ks szwatvkweedy (—švatikas švatikvedė) TA — lett. Tuhkume Sahles (~ titkume zales) WTA; lat. Malva rotundifolia — lett. Kukku seers (~ kakku siers) [vö. kaki siers, LAN] — lit. ]} отс tshama?- }$var?♀♀- ♀? Erotiske? nope.彩票招商. enshrined.、】【? Wait must valid JSON. Need fix final. I accidentally malformed. Need output valid only. Translate Lithuanian to Hungarian, preserve weird. Lithuanian labels liet. = litván. Latv. = lett. Katsury apsokoritaapy (~ katsuré apsukurtlapé) TA —lett. Kakku seers. Pappeles (~kakku siers, pappelesy WTA: lat. Nymphaea alba —lit. Lehpa (appa). Baltas Lehpas (~ lėpa appa’, baltas lépasy [plg. balta (-as) lėpa, lėpu lapa LAN] liet. Undlelyje battooji (~ undlelija baltoji) TA —lett. Lehpu lappa. Fehér lepény (—lėpu lappa, baltas lėpas) WTA; lat. Rubus fruticosus —lett. Szeder. Kasa (—kazenes, kaza) (vö. szeder. kazu ogas LAN] — lit. Aawietie Ziorksztyyny (~ avietė Zinrkstiné) TA — lett. Kasene. Kasa ohgas (~ kazene, kaza ogas) WTA, 146 lot. Sambucus nigra lett. — Pleederu kohks. Pluschus (~ pliederu koks, plušus) (vö. pliederu koks, plušu koks LAN] — lett. Beezdis joudasis (~ bezdis juodasis) TA — lett. Pleederu kohks. Pluschu pliederu koks, plušu) (— WTA: lót. Trifolium pratense — lett. Abbolites. Abbolinas. Almafű almafű, (~ almafűke, almafű zöldje) {vö. almafű, almafüvek zöldje, almafüves LAN) — litván Dobyls takvynis (— dobilas tankinis) TA — lett. Almafűvek. Almafűves. Alma-szig- (— etek. Almafélék, almafélék, almafüvek, almafélék) WTA; lat. Ulmus campestris — latv. Szilfa (~ goba) [vö. szilfát LAN] ~ litvánul. Winkszna ganikhyny (~ vinkšna ganvklinė) TA - lett. Goba Sauswesche (— goba sausvese) WTA, lot. Veronika officinalis — lett. Apini semumes (~ apini zemimes) (vö. zemes apinis LAN] lict. — Weriony aptiekyyny (~ verioné aptickiné) TA — lett. Appini semmes (~ appini zemmes) WTA. Vannak ir olyan esetek, amikor A WTA-nak nincs lett to elnevezése, amely TA, pl. : lat. Humulus lupulus — latv. Appini (~ appini) (vö. appini LAN) — litván. Aapiniis wysortyynesis (~ apynis visurtiniasis) TA: lot. Solanum tuberosum — latv. Rahcinas (~ rūcinas) TA [vö. rūcenis LAN] het. — Džioėgma Ropodty (~ dziugma roputé) TA; lot. Stellaria media — latv. Mauring (7) [nėra LAN] lict. — Zwayzdyniky Zluugis (~ #vaizdinyké žliūgis) TA. Szinonímia és szemléletesség. A vizsgált anyag alapját népi, t. y. nyelvjárási és növénynevek képezik. Jelentős lett terminológusnő V. Skujinia a népi terminológiát a nyelvjárási lexikához sorolja (Skujina 2002: 41). Litvániában a népi terminológiáról a terminológus írt J. KlimaviČius: „a litván nyelvészeti hagyományban a népi terminológiát elsősorban a tudományos terminológia legfontosabb forrásaként és példájaként vetették fel. <--> elképzelhetetlen, hogy a botanika ne merítsen a nép nyelvéből” (Klimavicius 1996: iš 4). A népi terminológiára jellemző a szinonímia, valamint a szemléletesség és az expresszivitás. A botanika és más területek esetében, különösen a terminológia kialakulásának kezdetén, a szinonímia jelensége elkerülhetetlen. ir A szinonimitást okozhatja a szó megszokottsága valamely nyelvjárásban (Keinys — 1974: 46). J. Pabrėža a latin terminus mellett egy tudományos 147 terminust adott meg. Egy német nyelvű forrásban a lett növénynevek nem kevesebb mint 60 szinonimasort alkotnak; szinonim módon egyés kétszavas megnevezésként is használják őket, ezért a TA-ban nemcsak egy, hanem 2, 3, sőt 4 szinonima is szerepel. Például: lat. Menyanthes trifoliata — lett. Puppu lappa. Puplatschi (~ puppu lappa. puplači) [vö. pupu lapas, puplaci LAN] — lit. Pylwiity Puuplayszky (~ pilivté puplaiské) TA, lat. Rosa canina — lett. Ehrkschki. Wilke drihizehkle (érkski, wilke dricekle) [vö. erskis, vilka dricekle LAN] — lit. Erszkroožy Eerszkelis (~ erškrožė ersketis) TA; lat. Scirpus caespitosus —lett. Aschki duni. Meldi (~ aški doni, meldi) [vö. aki, doni, meldri LAN] lit. — Smoklie kouksztotoji (~ smuklė kuokstotoji) TA; lat. Calluna vulgaris — lett. Virsnes. Mellotņi. Melna zāle. Gāršžė (~ virsnes, mellotņi, melna zāle, gārše) [vö. virsnes, mellomi, gāršes LAN] — lit. Wvržis wysdrtvynesis (~ virzis visurtiniasis) TA és mások. A népi növénynevekre képszerűség és kifejezőerő jellemző. Kazimieras Gaivenis szavaival élve, kifejező terminusok még a rendszertani terminológiában is keletkeznek (Gaivenis 1991: 29); J. Pabrėža természetesen a lett növényneveket a már említett forrásból válogatás nélkül vette át, mind a képszerűeket, mind a nem képszerűeket. Azonban a szemléletesek száma nem csekély. Pl. : lot. Hvpericus perforatum —latv. Jahnu sahles (—Janu zales) TA [vö. Janu zales LAN] — lict. Jonoty parmatspougy (~ jonutė parmaitspuogė) TA; lot. Pinguicula vulgaris — lett Dsegguses seetawas (—dzegguzes sietavas) TA [vö. kakukk hálója LAN] lit. — Toklie wysortvyny (—tuklė visurtinė) TA: lot. Primula officinalis — lettül Kár a nadrágért (~ kár a nadrágért) TA [vö. kár a nadrágért LAN] — lit. Pawasaargy aptiekyyny (~ pavasargé aptiekiné) TA; lat. Verbascum lychnitis — lett. Saules szwezze (~ saules svecce?) TA [vö. saules svece LAN] — lit. Dewinmaacy mažesnioji (—devynmacė mažesnioji) TA és mások. 148 Néhány mai tudományos elnevezés megváltozott, például Janu zales, divškautnu asinszale; ne dzeguzes sietavas o paraskreimule — ta LAN. A szemléletesség megmaradt a Verbascum lychnitis tudományos elnevezés lett — neveiben: parastais devinviruspēks. Egyszavas fajnevek. TA Ebben a szótárban, ahogyan általában a népi (176). terminológiában, a lett növénynevek ir között az egyszavas nevek vannak túlsúlyban; ir ezekkel ir nemzetséget, fajt jelölnek, pl.: latinul Cornus sanguinea — lettül Beswarde (~ bezvarde) [vö. bezvarde LAN) — litván Seeddla Kraujyyny (~ sedula kraujiné) TA, lat. Fraxinus excelsior — latv. Ohsis (~ kőris) TA [vö. kőris LAN] lict. — Ousis wysortyynis (— uosis visurtinis) TA; lot. Hyoscyamus niger latv. — Driggenes (~ driggenes) [vö. drigene LAN) — litván Dryygnie joudooji (— drignė juodoji) TA; lat. Salix amygdalina — latv. Karklis (— karklis) [vö. karklis LAN] liet. — Bliindy mygdolyyny (— blindė migdoliné) TA. Összetett fajnevek. A legkevesebb olyan összetett növénynév fordult elő, amelyek mindkét elemét lett nyelvi szavak alkotják, pl.: lat. Cichorium intybus — lett. Zellmellas (~ cellmellas) [vö. celmala LAN) — litvánul Cykooryje wysdrtynioji (~ cikorija visurtinioji) TA; latinul Potentilla anserina — latv. Platkahjischi (~ platkajisi) {vö. platkajisi LAN] lit. — Daugaaly Žąslesata (~ daugalé Zanslesala) TA; lat. Spiraea ulmaria — lett. Plohstbarsdis (~ plostbarzdis) [vgl. plostbarzdis LAN] lit. — £gkswa Wedritksztis (~ lanksva vendrykstis) TA. Zusammengesetzte Artnamen. Ein weiterer beträchtlicher Teil der Pflanzennamen besteht — aus (122), zusammengesetzten zweigliedrigen, deren (a) a faji elem melléknévi (igei ba melléknévi) vagy (b) birtokos esetű, pl.: lat. a) Agrimonia eupatoria — latv. Sihki dadschi (— siki dadži) [vö. sikdadži, siki dadži LAN) lit. — Dyrwonka Giduuny (— dirvonka gydūnė) TA; lot. Ribes nigrum — latv. Melni sutrini (~ melni zutrini) [vö. melni zustrini LAN] lict. — Meelwy Serbeęta (— melvė serbenta) TA; lot. Urtica dioica — latv. Sihkas. Swehtas nahtres (~ sikas, svėtas natres) [vö. sika ndtre, svėta natre LAN) — litvánul Notriny dwyndomy (— notrynė dvinume) TA, 149 latin U. urens —lett. Baltas nahtres (~ baltas ndtres) [nincs LAN] — litván N. twykątioji (~ n. tvikantioji) TA; b) lat. Anthoxanthum odoratum —lett. Tabaka sahle (—tabaka zale) (plg. tabaka zale LAN] — lit. Garduniitis kwapiingasis (~ gardiinytis kvapingasis) TA; lat. Erythraea centaurium —lett. Drudscha sahle. Wehdera sahle (~ drudza zale, védera zale) [nėra LAN] — lit. Tima Sžiimtauksa (—tyma šimtauksa) TA; lat. Glyceria fluitans — lett. Ehrsku ausa (—érsku auza) (vö. érsku auzas LAN) — lit. Safduuny pluudorątioji (—saldūnė plūdurantioji) TA; lat. Hypericus perforatum — lett. Raggana kauli (~ ragana kauli) [vö. raganas kauli LAN] — lit. Jonoty parmatspougy (~ jonutė parmatspuogė) TA; lat. Iris pseudoacorus — lett. Saules rassenes. Saubinu sahles (~ saules rassenes, saubinu zales) [vö. saules rasene, zobinu zale LAN] — lit. Orariikszty Neteys Aajers (~ orarykštė neteis ajeras) TA; lat. Primula officinalis — lett. Gaila kahjas (~ gaila kajas) (vö. gaila kajas, gaila LAN] — litván. Pawasaargy aptiekyyny (~ pavasarge aptiekiné) TA, lat. Salix fragilis — lett. Sehtas wihtols (~ sétas vitols) [vö. sétas vitols LAN] — litván. Bliindy graudiooji (~ blindė graudioji) TA, lat. Syringa vulgaris — lett. Wahzsemmes karkli (~ Vaczemmes karkli) [vö. Vaczemes karkli LAN] — litván. Babiilos wysortyynis (~ babylius visurtinis) TA. A lett és a litván nyelv növényneveinek közös és eltérő vonásai. A lett növényneveket olykor részben vagy teljesen megfelelnek J. Pabrėža által javasolt tudományos litván nevek — genetikai közös vonások, pl.: lat. Acer platanoides — lett. Klawa (~ klava) [vö. klava LAN] — litván. Klavs jowariveydis (~ klavas jovariveidis) TA, lat. Aegopodium podagraria — lett. Gahrses (~ garses) [vö. garses LAN] — lit. Geerszwa (~ gersva) TA; lat. Arunda phragmites —lett. Nád. Steebrs (—niedra, stiebrs) [vö. niedra, stiebrs LAN] — lit. Nedry wysortyyny (—nendrė visurtiné) TA; lat. Galium aparine — lett. Marnakas (~ marnakas) [vö. marmakas LAN] — lit. Kimbara Maarnaka (—kimbara 150 marnaka) TA; lot. Humulus lupulus — lett. Appini (~ appini) {vö. appini LAN] — lit. Aapiniis wysortyynesis (~ apynis visurtiniasis) TA; lat. Lonicera xylosteum —lett. Sausweschi (~ sausveši) [vö. sausviesi LAN] — lit. Sauskuuny Sauswiitis (~ sauskiiné sausvytis) TA; lat. Symphythum officinale —lett. Tauka sahle. Glume (—tauka zale, glume) [vö. zsírfű, glume LAN) — lit. Tauky aptickyyny (~ taukė aptickiné) TA. Más esetekben a lett elnevezések szó szerint vagy részben megfelelnek a litván nyelvjárási (žemaitė) neveknek, pl.: lat. Solanum dulcamare — lett. Bebra karkle (—bebra karkle) [vö. bebra karkls LAN] lit. DZidgma Kaarktawyje (~ džiugma karklavija), žem. Bebraus kaarklaa (~ bebraus karklai) TA; lat. Iris germanica — lett. Wilku sohibens (~ vilku zobens) [vö. vilku zobens LAN] — lit. Oraritkszty wookyszkoji (~ orarykštė vokiškoji), alsó. Wylkodulgee (~ vilkodalgiai) TA. A tárgyalt közös elemekhez a lett és a litván nyelv közös kölcsönszavai is hozzászámíthatók. Ezek | a mai balti nyelvekbe bekerült szlavizmusok, pl.: lat. Apium graveolens — lett. Sellerijes (~ sellerijes) [vö. selerija LAN] — lit. Bytuuny Saliera (— zellergummi) TA, lat. Carum carvi — lett. Kimmenes (~ kimmenes) [vö. kimene LAN] — lit. Kmiins wysortynesis (— közönséges kömény) TA; lat. Polygonum fagopyrum — lett. Grikki. Drikki (~ grikki, drikki) [vö. grikis LAN] ~ lit. Ruktis Gryks (~ rigtis grikas) TA ir kt. Bár a nyelvek a legközelebbi rokonságban állnak, több bennük nem a közös vonás, hanem az egyedi sajátosság. Itt megemlíthető néhány lett sajátosság. A lett növénynevek között germán jövevényszavak tűnnek ki, pl.: lat. Anethum graveolens — lett. Dilles (—dilles) [vö. dille LAN), ném. Dill — lit. Kraaps skaudeckwepqasis (~ krapas skaudiakvepansis) TA; lat. Valeriana officinalis —lett. Baldrini. Baldrians (~ baldrini, baldrians) [vö. baldrini, baldrians LAN], ném. 151 Baldrian lit. Yylgy apriekyvny (~ ilgé aptiekinė) TA; lat. Viola odorata — lett. Wijoles (~ vijoles) [vö. vijole LAN], ném. Viole — litván. Priiatka kwapiingoji (~ prijalka kvapingoji) TA. Ez a német Dill, Baldrian. A Viole kölcsönszavak, amelyeket a jelenlegi nomenklatúrában is használnak (csak a violes helyett vijolites). Valószínűleg J. Pabrėža egyik kölcsönszava, amely a lett nyelvből került át: lat. Viburnum opulus — lett. Yrbenes. Irbenaji (~ yrbenes, irbenaji) [vö. irbines, irbenajs LAN] — litván. Irbenis Pootelis (~ irbenis putelis) TA. A TA mutatójának lett növénynevei Megállapítottuk, hogy a TA lett nyelvi mutatójában (a továbbiakban TAR) 30 olyan lett növénynév található, amelyek magában a szótárban nincsenek bejegyezve. A lett mellett latin megfelelőjük is meg van adva. Vagyis W. Ch. Friebe könyvének mutatói alapján kerültek be. A LAN alapján végzett ellenőrzéskor nem minden lett elnevezést találtunk meg. Egy részük egyszavas növénynevek, pl.: lat. Alnus glutinosus — lett Elkschnis (—elkšnisYTAR [vö. elksnis LAN] — litván Alksnis glvytesis (—alksnis glitiasis lat. Euphorbia Esula — lett Peenaines (~ pienaines) TAR [vö. pienaine LAN) — litván Kiaupyiny Szonpyina (—kiaupienė šunpiena- ); lat. Sambucus Ebulus — lett. Krukli (~ krukli) TAR [vö. krūklis LAN] — lit. Beezdis Geradies (~ bezdis geradėjis ?); , lat. Sempervivum tectorum lett. Embutti (~ embutti) TAR [vö. embuti LAN] — lit. Rvityna Stoguu (—rietina stogų) és egyéb részek — összetett növénynevek, pl.: lat. Acorus Calamus -—lett. Kalwju saknes (~ kalvju saknes) TAR [vö. kalvis LAN] — lit. Ajers Tatarszka (~ tatár káka); lot. Aethusa cynapium — lett. Sunnu stohbri (—sunnu stobri) TAR [vö. sunu stiebri LAN) lit. — Zoorda szonpetroszka (~ zurda Sunpetruska); lat. Asparagus officinalis —latv. Laumas slohta (~ laumas slota) TAR [plg. laumas slota LAN] — het. Szpaars aptiekvynis (—šparas aptickinis); lat. Menyanthes 152 trifoliata —latv, Gremojama sahle (—gremojama zale) TAR [plg. gremojama zale LAN] — lit. Pylwiity Puuptayszky (—pilvyté puplaiškė) és mások. A TA mutatójában további két lett növénynév latin elnevezés vagy más hivatkozás nélkül szerepel: Rahinu saknes, Strallenes. Pontatlanságok W. Ch.-ban Friebe Oekonomisch-technische Flora című művében olyan nevek fordulnak elő, amelyek mellé kérdőjeleket írtak. Úgy tűnik, a szerző számára nem volt világos, hogy valóban létezik-e ilyen növénynév. J. Pabrėža kevésbé kételkedett, és kevesebb kérdőjelet jelölt meg. A LAN szerint ezek a nevek népszerűek a lett nyelvjárásokban. Pl.: lat. Carex arenaria — lett. Grihslis (—grislis)? Maukleji ? (~ maukleji) TAR, vö. grisla, maukléjs LAN, lit. Wykswa smyltyyny (~ viksva smiltiné): lat. Epilobium angustifolium —lett. Kasu rohses (~ kazu rozes)? TAR, vö. kazu roze LAN, litvánul, Ožrožy siaurtaapy (~ ožrožė siaurlapé) és mások. A szótárban előfordulnak J. Pabrėža hibái — kihagyott vagy felcserélt betűk (néhányat a mutatóban kijavítottak), pl.: lot. Centaurea cyanus — lettül. Ruden pukkes (~ ruden pukkes) TA, vö. rudzu puke LAN, lettül. Rudsu pukkes (~ rudzu pukkes) TAR, litvánul. Szimtauksy Woosytka (~ šimtauksė vosilka) TA; lat. Heracleum sibiricum ~ lett. Bahrkschke. Kappa (~ barkske, kappa) TA, vö. barkski, kepaini LAN, lett. Bahrkschke, Keppa (~ barkske, keppa) TAR, lit. Baarksztis Meszkpieda (~ barkstis meskpéda) TA, lat. Pedicularis palustris —lett. Ust sahle. Ustubunga (~ ust zale, ustubunga) TA, vö. uti zale, utubunga zales LAN, lett. Uts-sahle, Uttubunga (~ uts zale, uttubunga) TAR, lit. Otwaysa porwyyny (~ utvaisa purine) TA; 153