Gydymo priemonių pavadinimai daktaro Antano Vileišio medicinos knygelėse

Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet AZ ANTANAS VILEIŠIS DOKTOR ORVOSI FÜZETEIBEN SZEREPLŐ GYÓGYMÓDNEVEK Antanas Vileišis (1856—1919) a XIX. század végének — a XX. század elejének jelentős litván társadalmi személyisége, a litván nemzeti öntudat kitartó újjáélesztője és erősítője volt, aki minden, közvetlen munkájából fennmaradó idejét „nem saját kedvteléseire, nem szórakozásra, hanem nemzetére: annak kultúrájára, egészségére, a nyelv védelmére, a tudományra, a jótékonyságra és a szabadságra” fordította (Kučys 1993: 233). Aktívan tevékenykedett kiváló népművelőként, aki a sajtóban orvosi és higiéniai ismereteket népszerűsített. A. Vileišis „az emberek betegségektől való megóvásának és megbetegedésük esetén helyzetük tanácsokkal történő megkönnyítésének legjobb útját” választotta — ez pedig „az volt, hogy könnyű és érthető nyelven könyvecskéket és újságcikkeket terjesszen” (ugyanott, 232). A. Vileišis számos cikket és ismeretterjesztő könyvecskét hagyott hátra a fertőző és egyéb betegségekről, azok kezeléséről és megelőzéséről, valamint a higiéniáról és a közegészségügyről. Egyes könyvecskéket maga írt, egy részüket lefordította vagy más szerzők munkái alapján készítette el. Ez a tanulmány a mintegy 400, orvosi könyvecskékből összegyűjtött gyógy módszernév jelentés szerinti elnevezését tárgyalja, továbbá érinti a kifejezésmód, az eredet és a nyelv egyéb fontosabb kérdéseit. A könyvecskék kiadásának időszaka — 1895-től 1915-ig. A legkisebb terjedelmű könyvecske 7, a legnagyobb pedig —164 oldalas. Teljes terjedelmük 745 oldal. Néhány könyvecske képeket is tartalmaz. ' Az akkori újságokban nyomtatott számos cikk folytatásos volt, és külön könyvecskékben jelent meg. * A vizsgált anyag nem tartalmazza a legnagyobb könyvecske, a Naminis gydytojas címeit (I. kiadás —1908, II. kiadás —1924), mivel ezeket a többi orvosi terminussal együtt tárgyalja a Naminio gydytojo medicinos terminai című cikk (lásd: Terminologijos istorijos ir dabarties problemos, Vilnius, 2004, 330-362). Néhány könyvecskében a gyógyászati eszközök elnevezései közül csak egy-kettő fordult elő, másokban egyáltalán nem találtunk ilyeneket, ezért itt csupán tizenhat könyvecske példái szerepelnek. * Az anyaggyűjtés során tucatnyi gyógykezelési mód elnevezésére is rábukkantunk, ezért ezeket a gyógyászati eszközök elnevezéseivel együtt tárgyalja a cikk. 67 I. A gyógyászati eszközök elnevezéseinek jelentés szerinti csoportjai A legnagyobb jelentés szerinti csoportot a gyógyszernevek alkotják. A gyógyszerek alkalmazásának módja szerint két alcsoportra oszthatók: 1. A belső gyógyszerek elnevezései, például: tea Pp 52, kamillatea Kru 6, lehűtött pezsgő Ch 10, zabdara-- főzet Pp 114, bolgár savanyú tej Rp 8, Hofmann- -cseppek Ch 11, feketekávé Pm II 12, forró tea D 7, kávé Pp 52, kokain Ch 10, a lehető leghidegebb víz Ll 116, laktobacillin Rp 8, apró jégdarabkák Lt 116, almabor Ku 41, tejsav Ch 9, borsmentatea L1 116-117, ricinusolaj Pm 128, Tš 19, Pm II 25, LI 62, savanyú tej Rp 3 (vö. rugštasai pienas Rp 3, továbbá vö. rūgusis pienas Rp 5), lenmag Pm II 27, szódavíz Ll 68, hideg tea Pp 72, citromos hideg víz Pm 1 14, Pm II 13, boros hideg víz Pm I 22, Pm II 20, hideg bor Pp 72, hideg szelceres víz Ch 10, fodormentatea L1 116—117, hideg vendégséglevese Ku 41, pezsgő Ch 11, meleg tea citrommal Ach 10 (vö. šilta arbata su citryna Tš 11), meleg tea kevés borral Ach 10 (vö. šilta arbata su truputeliu vyno Tš 11), tannin Ch 10, tanninból készült oldat Ch 10, gyümölcsök Ku 41, citromos víz Pm II 12, nyári víz Tš 19, bor Pm I 21, Ku 32, Pp 79, Pm II 19, D 7, szőlő Ku 42, köhögés elleni gyógynövények Tš 13 stb. 2. A külső gyógyszerek elnevezései, például: szemkenőcs (mostis) Kru 8, napozóolaj Pp 53, olívaolaj Pp 55, ammónia Ku 38, aristolochum Pp 54, Bertolet- -só D 4, bizmut Pp 54, bórsav-keverék L) 85, bórsavoldat 11149 (vö. bórsavból készült oldat D 4), bórvíz L193, bórsavvazelin Kru 11, sós vodka Tš 12, piócák Kru 11, tiszta víz Pp 27, tiszta olívaolaj Pm I 32, Pm II 20, tiszta olaj Pm 128, Pm II 26, tiszta meleg víz Pm 122, Pm II 21, tiszta víz Pm 120, Pp 25, Dž 19, Pm II 18, LI 157, ichthyol Pp 38, mészvíz Pp 53, kámfor Ach 11, kámforos olaj Pm 127, Pm II 25, kámforos szesz Ll 85, forró burgonyaliszt-kása Pm I 28, Pm II 26, tojássárgája Pm T 31, Pm II 28, keményítő LA 94 (vö. krachmolas RE 15) /skrobylas (keményítő) Pm 1 31) [xskrobylas, lásd skarbylas (orosz ckopbuno) „keményítő” LKŽ XII 1981], beöntés Tš 13, mandulaolaj Ll 104, közönséges olívaolaj Kru 11, L198, közönséges hideg olívaolaj L1 158, közönséges só oldata Pp 29, diftériaellenes folyadék L1 131, rūgpyvė Pp 75 (xriigpyve (hibr.) 1 „ecet“ 68 LKŽ XI 1978), főtt tölgyfakéreg főzete Pm 16, Pm II 5, szesz Pm 129, Pm II 27, L1 157 /spirtas L191 /spyritas Dž 20, kámforos szesz L1 117, erős vodka Pm I 29, Pp 39, Pm II 27, vaj Kru 9, hideg föld Ku 38, meleg szappanos víz L) 117, štinktspiritas Pp 39 (xštinkspiritas, lásd štinkspiritis „ammónia” LKŽ XVI 1995), tiszta víz pálinkával Pm 1 30, Pm II 27, ammóniából készült oldat Ku 38, szalicilsavból készült oldat D 4, vazelin Kru 9, cinkkenőcs LI 94 stb. E csoportba tartozna még néhány gyógyszerforma- -megnevezés is, például: /ašai Pp 110, Kru 3, porok Pp 110, kenőcs Kru 3, bogyócskák Pp 110. A vaistai szó a Kd I 32, Tš 23, Pp 26, Ab 26, Kd II 42, LI 27 füzetekben több jelentésben használatos. Terminológiai jelentésében —„különlegesen előállított és használatra alkalmas gyógyszeranyagok, amelyek segítenek a betegségek megelőzésében és gyógyításában“ (ME II 1993)— a vaistai szót viszonylag ritkán használják, mivel keveset írnak mindarról, amit A. Vileišis szavaival élve „a patikákból származó gyógyszereknek“ Ng 63 vagy „igazi gyógyszereknek“ Pp 54 nevezünk. A gyógyszer kifejezést jóval gyakrabban használják második, gyakorlati jelentésében — „bármilyen eszköz, módszer- ”: Bolhák ellen a gyógyszer — a kálmos Skaudvilė. Ismer gyógyszert egerek és patkányok ellen Veiveriai. Ha elfáradsz, és kapsz lehetőséget pihenni, nincs jobb gyógyszer Pilviškiai. A vidámság gyógyszer a betegségek és bajok ellen Daukšiai (LKŽ XVII 1996). Így az említett könyvecskékben gyógyszereknek nevezik mind bizonyos gyógyítási módszereket, mind a mindennapi életben használt eszközöket, valamint élelmiszereket és italokat stb. A szerző az ilyen gyógyszereket házi, illetve népi gyógyszereknek nevezte el Pp 54, pl. : Ezért kétségtelen, hogy a gyümölcsök jó természetes gyógyszerek Ku 43, <---> a fürdés után vagy közben a gyengéknek erősítő gyógyszereket (bort, teát stb.) adnak Pp 113, Kisebb sérülések (kék foltok) esetén a következő gyógyszereket a legjobb alkalmazni: nedves, hideg ruhadarabokat (borogatást) tenni rá, és hideg tárgyakkal nyomni, mert a hideg és a nyomás csökkenti a vér kiáramlását Pp 21. Érdekes megjegyezni, hogy az egyik könyvecskében a gyógyszereket helyzetfüggően erőforrásoknak is nevezték, pl. Ezért a lábak fázása és izzadása ellen a legjobb gyógyszer az erőteljes mozgás, hideg vízzel való mosás és a lehető legnagyobb tisztaság; ezeket az eszközöket (gyógyszereket) feltétlenül alkalmazni kell, <--> Ku9l, Külön említendő az összetett elnevezések egy csoportja, amelyeknek egyik alkotóeleme a vaistas „gyógyszer” szó, amelyet leggyakrabban többes számban használnak. Ezek több csoportra oszthatók, pl. : a) gyógyszerek alakjuk szerint: folyékony gyógyszerek Kru 4 (vö. skystiejie vaistai Pp 109), szilárd állapotú gyógyszerek Pp 109, cseppek69 ben adagolt gyógyszerek Pp 110, folyékony állapotú gyógyszerek Pp 109, b) gyógyszerek rendeltetésük szerint: hányás elleni gyógyszerek Tš 13, tej elapasztására szolgáló gyógyszerek Pm I 27, Pm II 25, hánytató gyógyszerek Pm 11 12, baktériumok elpusztítására szolgáló gyógyszer L1 43, c) gyógyszerek hatásuk szerint: erősítő gyógyszerek Pp 113, vérzéscsillapító gyógyszerek Pp 37, d) gyógyszerek hovatartozásuk szerint: sötét varázslók gyógyszerei Kru 15, e) gyógyszerek szagolható tulajdonságaik szerint: éles illatú gyógyszerek Pp 110. A mennyiség szerint második legnagyobb csoportba a kötözőeszközök elnevezései tartoznak, pl.: angol ragtapasz Pp 25, bandaż (ivarskas) Kru 10 [vö. bandaż (tvarslas) Pp 49 (bandaż |. „kötés, pólya” LKŽ I, 1968, tvarslas lásd tvarstis 1. „kötözőszalag” LKZ XVII 1996], bint Pp 29, cerata L161 [vö. cirata Pp 112 (cerata „vízhatlan, gumival bevont szövet, viaszosvászon” LKŽ II, 1969)], vászondarab Pp 112, vászonrongy Kru 10, vászonkendő D 5, vászon zsebkendő Pm I 31 (vö. drobinė skepetėlė Pm 11 26, drobinė skepetukė Pm II 28), vászonkötés Pp 36, egy darab jó minőségű vatta Ll 104, jó (gyógyszertári) vatta Kru 4 (vö. vata geroji iš aptiekos Kru 9), egy darab jó minőségű higroszkópos vatta Kru 4, gipsz Pp 43, tiszta gyógyszertári vatta Pm I 32, Pm II 29, gumiszalagos kötés Pp 36, gumiszalagos öv Pp 36, kitaika Kru 11 [xkitaika (orosz KuTraiika) „nankin (ilyen pamutanyag)” LKŽ V 1959], klejonka D 5, öntapadó ragtapasz Kru 12, puha ruhadarabok Pp 45, multin D 5, muszlin Kru 4, L) 92, Pp 26, egy darab muszlin Kru 10, zsebkendő Pp 36, zsebkendőcske Pp 38, egyszerű vatta D 5, vékony klejonka Kru 11, törülköző Ach 10, Tš 11, sterilizált kötözőanyag Pp 54, vastag gyapjúkendő Tš 11, Ach 10, tiszta vászondarab Pp 53, tiszta lenfonal Pm 1.19, taft Kru 11 (taft „ruhákhoz, blúzokhoz használt merev, fényes selyemvagy műszálas szövet” LKŽ XV 1991), háromszögletű kendő Pp 29, vatta Pm I 27, Pp 26, Pm II 25, Kru 10, LI 62 és mások. Ehhez kapcsolódnak a gyógyító kötések elnevezései, pl.: nedves kötés Kru 10, nedves borogatás Kru 11, nedves melegítő borogatás Kru 11, forró borogatások Ch 9, Kru 3, L1 149, forró nedves posztódarabok Pm I 23, Pm 11 21, bórsavból készült borogatások 1.192, jégborogatás Kru 5, könnyű figyelmeztető kötés Kru 11, zacskókban lévő forró hamu Tš 11, Ach 10, egyszerű nedves kötés Kru 11, megpárolt zabból készült zacskó 11 116, száraz kötés Kru 10, hideg borogatások Pm 18, Pp 48, Pm II 8, Ku 32, Kru 5, L1 149, melegítő nedves borogatások LA 61, melegítő borogatások Kru 11, meleg borogatások TS 11, Ach 10, Kru 6, LI 116, meleg hamuval töltött zacskó LI 116, nedves muszlin Kru 11, nedves hideg posztódarabok (borogatások) Pp 21, melegítő borogatások D 5, gyógynövényes zacskók Kru 6 és mások. A harmadik jelentős csoportot az elsősegélynyújtás eszközei70 nek elnevezései alkotják, pl.: szénfogó Pp 44, fáklyák Pp 44, nyereg-villok Pp 44, bádogtárgyak Pp 44 (x blėtinis „bádogból készült” LKŽ I, 1968), hagyma Pp 72, szíjak Pp 44, drótok Pp 44 [xdratva lásd dratas (német nyj. drot) 1. „drót” LKZ 11,1969], só Pp 67, döfések Pp 44, gumis vállszíjak Pp 35, hosszú bot Pp 61, forró blitidai Pp 113, forró homokpárnák Pp 113, forró gyógynövénypárnák Pp 113, forró téglák Pp 113, térdnyakkendők Pp 46, kesčios Pp 80 [kesCios 1. lásd kestes 1. „két (néha összekapcsolt) rúd széna, szalma stb. hordására; hordágy” LKZ V 1959], kerekes kesčios Pp 81, mandierából készült kesčios Pp 86 [xmandiera (orosz vyKnup) 1. „katonai egyenruha” LKŽ VII 1966], sermėgából készült kesčios Pp 86, hurokszíjak Pp 44, botok Pp 44, létra (hágcsó) Pp 61 (vö. lipynės (kopiečios) Pp 73), hüvelyek (tokok) Pp 44 (xmakšna 2. „hüvely, tok” LKŽ VII 1996; I makštis 1. „tok, tokborító, tok“ LKŽ VII 1966), fafoszlányok Pp 26, fakéreg Pp 44, kóc Pp 45, nadrágtartó Pp 46, vékony zsindelyek Pp 42, moha Pp 45, száraz gallyak Pp 44, sziták Pp 44, kendőcske Pp 67, hó Pp 72, abroszok Pp 46, nagy berštas Pp 75 [xberštas (ném. Biirste) „kefe; cipőkefe“ LKŽ I, 1968], vastag papírok Pp 44, felmelegített takarók Pp 113, hideg jeges fürdő Pp 72, hideg leves Pp 72, hideg tárgyak Pp 21, hideg takarók Pp 72, meleg rongyok Pp 72 (lupata |., rongy, tarka rongy“ LKZ VII 1966), vetélők Pp 44, kanál Pp 44, szalmakötegek Pp 87, szén Pp 45, kabátkötegek Pp 86, szippantott dohány Pp 67, felhevített kés Pp 38, felhevített kötőtű Pp 38, gyapjú Pp 46 és stb. Ezekkel olyan eszközöket neveznek meg, amelyek baleset bekövetkeztekor elsősegély nyújtására használhatók. E csoport valamennyi elnevezését a Pirmoji pagelba nelaiminguose atsitikimuose című fordított könyvből gyűjtötték, amelyben sok szó esik arról, hogyan kell elsősegélyt nyújtani, és milyen eszközöket kell használni sérülés, csonttörés, égés, fagyás, fulladás stb. esetén. 71 A negyedik csoportba a fertőtlenítő, vagyis baktériumokat elpusztító anyagok elnevezései tartoznak, pl.: nyírfakátrány L144, bórsav Pp 26 (vö. borinė rugstis L1 61), klórmész keveréke 11 107, kátránylúg L1 128, tőzeg LI 84, formalin Ll 76, jodoform Pp 26, mész (vapna) L143 [2 x vapna (1. wapno) 1. „mész“ LKŽ XVIII 1997], mésztej Pp 74, Ll 29, karbololdat Dž 17 (vö. karbolinis tirpalas Pp 116), karbolos víz Pm II 19, Ll 42 (vö. karboliaus vanduo Ll 107), karbolsav keveréke L1 107, karbolsavoldat L149 (vö. tirpalas karbolinés rugšties Ach 13), karbol Pp 26, Dž 13, forró lúg Ach 16, L1 45, forró szappanos víz L1 29, kreolin Pp 26, kreolinoldat Pp 27, lizol Pp 26, tengervíz Dž 4, fakátrány L143, fahamu LI 44, égetett mész L 1 107, hamu LI 107, fenyőkátrány Ll 44, fenyőlúg Ll 44, szalicilsav Pp 26 (vö. salicilinė rugstis Ll 94), szóda Pp 55, Dž 13, LI 42, erős lúg L1 30, erős forró lúg Ll 122, szublimát Tš 37, Dž 13, Pp 26, L142, szublimátkeverék L1 42, szublimátoldat Pp 29, Ach 16, D 6, lúgos kátrány keveréke L129, meleg szappanos víz 1149, timol Pp 26, krezolszappan oldata L1 76, vízgőz Pp 26, zöld szappan L148, zöldszappan-folyadék L1 49, föld L] 84 és stb. Az ötödik csoporthoz tartozó elnevezések az orvostechnikát nevezik meg. Ezek különféle, orvosi célokra használt műszerek, eszközök, készülékek és egyéb kellékek, pl.: szemre való hólyagocskák Kru 6, forró vizes palackok LA 117, orvosi fecskendő 11 143, gyufa Kru 9, Dettweiler-féle köpőcsésze Dž 13, tompa végű fejtű Kru 9, gumigép (hólyagocska) Kru 4, gumi fecskendő (spriccelő) Ll 98, gumicső Kru 5, gumizacskók Pp 111, irrigátorok Pp 113, irrigátor (Esmarch-féle) gumicsővel Ch 10, zsebbe való köpőcsésze Dž 12, beöntőpumpa Pp 115, érleszorítók (tourniquet-k) Pp 33, Liebe-féle köpőcsésze Dž 13 (spjaudalinė lásd spjaudyklė 1. „edény, amelybe köpnek“ LKŽ XIII 1984), maximális hőmérők Pp 107, át nem eresztő sertéshólyag Pp 111, egyszerű sertéshólyag Ll 84, oltókés Rč 14 (xįčiepyti 2. „oltóanyagot bejuttatni“ LKŽ II, 1969), ecset Kru 9 [xpenzelis lásd pendzelis (1. pedzel) „ecset“ LKZ IX 1973], Prodohl-- féle köpőcsésze Dz 13, ürülékes edények Pp 105, vizeletes edények Pp 105, köpőcsésze Dz 11, alumínium köpőcsésze Dž 14, vasbádogból készült köpőcsészék Dž 12, magas lábú köpőcsésze DZ 72 12, köpőcsészék Dž 13, üvegpálcika Kru 8 (vö. stiklinė lazdutė Rp 19), üvegpalack Kru 5, meleg téglák Ll 117, gumiból készült fecskendő D 5, csontos végű fecskendő (čirkšmyžaitė, šmirkšmyžutė) Pp 15 (čirkšmyža 1. „fecskendő, permetező“ LKŽ II, 1969; šmirkšmyža lásd šmirkšlys 1. lásd šmirkštynė 1. „folyadék fecskendezésére, permetezésére szolgáló készülék, fecskendő, permetező“ LKŽ XV 1991), fecskendő D 3 (vö. švirkšlelas TS 11), Celsius-hőmérő Pp 107, libatoll Ku 36 stb. A legkisebb csoportot a gyógykezelési eljárások megnevezései alkotják, pl.: szemöblítések Kru 14, szemfürdő Kru 5, torok átfúvása D 5, belélegzés gőzzel Ch 11, cseppek beadása Kru 14, hideg vízzel való mosás Ku 91, piócák felhelyezése Kru 12, félfürdők Pm I 6 (vö. pusvanos Pm II 5), hideg fürdő Pp 113, meleg fürdő Ku 89 (vö. šilta vania Pm I 23, šilta vana Pm II 21), kenőcs beadása Kru 14, dörzsölés Pm II 28, fürdőcske Pm I 31, Pm II 28, bélöblítések Ch 10, szemhéjmasszázs (torna) Kru 9, meleg vizes fürdő (tynė) Ach 11 [*tyné (német nyj. tin, tine) 1. „hosszúkás edény fürdéshez, mosakodáshoz vagy más célra, fürdőkád, fürdőcske”, 2. „fürdés ebben az edényben, fürdőzés” LKŽ XVI 1995], fürdők Pp 113, Ach 14, Ku 45, Ch 11, Kru 5, L198 stb. A gyógymódokhoz a gyógykezelési eljárások is kapcsolódnak. Azonban az ilyen típusú megnevezésekből csak csekély számú gyűlt össze. Kiemelkednek az elsősegélynyújtási módok megnevezései, pl.: vattával való bebugyolálás Pp 54, liszttel való behintés Pp 54, szódával való behintés (Bülrich-- só) Pp 54, a seb enyhe összeszorítása Pp 31, erős összeszorítás Pp 31, olajjal való bekenés Pp 54, tojásfehérjével való bekenés Pp 54, szalonnával való bekenés Pp 54, folyékony ragasztóval való bekenés Pp 54, zsírral való bekenés Pp 54, a seb nyomása Pp 30 stb. Néhány megnevezés a fertőtlenítési módokat jelöli, pl.: hő L141, füstölés Dž 4, száraz hő L1 41, vízben való forralás LI 42 stb. Külön csoportokat alkotnának a visszatérő gydymas ’gyógykezelés’ elemet tartalmazó megnevezések, pl.: tejjel való gyógyítás D 7, meleg fürdőkkel való gyógyítás D 7, szőlővel való gyógyítás Ku 42, egyszerű vízzel való gyógyítás Ku 45, szisztematikus gyümölcsös gyógyítás Ku 42 stb., valamint a čiepijimas ’oltás’ megnevezései, pl.: diftéria elleni oltás L161, Jenner-oltás Tš 39 stb. 73 11. A gyógyászati eszközök elnevezéseinek kifejezésmódja és eredete 1. Az egyszavas gyógyászati eszközök elnevezései valamivel több mint 100. Több mint felük litván szó, pl.: lovatiesės Pp 46, šakelės Pp 44. Az elnevezések jelentős része nem litván eredetű. Ezek közé nem sorolhatók a régi (valódi) kölcsönszavak, amelyek „teljesen alkalmazkodtak nyelvünk rendszeréhez, és minden korlátozás nélkül használatosak <--->. A terminológiában ezek már nem kölcsönszavak, hanem az emberek nyelvének terminologizálódott szavai” (Gaivenis 2002: 58). Így nem litván eredetű szavaknak csak a nemzetközi szavakat tekintjük, pl. kompresai Pp 110, Kru 3, LI 104, valamint az idegenszerűségeket, illetve barbarizmusokat, pl. uksusas Pp 73. Időnként előfordul, hogy ugyanazt a dolgot két litván szóval nevezték meg, pl. aprišimai arba raiščiai Kru 10. Ebben az esetben a kötözéseknek nincs tisztán cselekvést kifejező jelentésük (DLKG 1996: 94), hanem egy konkrét dolgot neveznek meg. Egyébként a fajtaelnevezések is az aprisimai szóval, nem pedig a raiščiai szóval alakultak, például spaudžiantis aprišimas Kru 11. Említésre méltó az az eset, amikor ugyanazon dolog megnevezésére akár két idegen szót is használnak, például patelnė (skaurada) Pp 44 [xpatelnia (|. patelnia, brus. naranpHs) „serpenyő” LKŽ IX 1973; xskaurada (1. skowroda, rus. ckoBopoj1a) 1. „serpenyő” LKŽ XII 1981]. Ebből arra lehet következtetni, hogy mindkét szó széles körben használatos volt az akkori nyelvben, mivel a litván új szó még nem létezett. A Litván Akadémiai Szótár adatai szerint a keptuvé szó első jelentésében — „palacsinta, hús stb. sütésére szolgáló lapos fémedény” — csak 1934-ben van adatolva a Gimroji kalba című köznyelvi lapban (LKŽ V 1959). Bár az ellenkező jelenség is megfigyelhető, amikor egy idegen szót a használatból kiszorít egy saját, litván szó. Például az arielka Pm I 21, Pm II 11 csak egyetlen könyvecskében fordul elő, litván megfelelője, a degtinė Pm I 22, Pp 79, Pm II 20, Ku 32, D 7 azonban sokkal gyakrabban használatos. Egyébként K. Sirvydas az arielkát degtinėnek nevezte. Ez az általa alkotott új szó (Balčikonis 1978: 163). Egyes litván megnevezéseknek nem litván eredetű szinonimáik vannak, például skėtis (parasolis) Pp 74 [vö. x parasonas (brus. mapacon) „esernyő” LKZ IX 1973], vagy a nem litván eredetű megnevezések mellett litván megfelelőik is szerepelnek, például detritas (skiepai) L191 (detritas 2. „a himlőgóc kaparékanyaga immunizáláshoz” MTZ). Előfordul egy-egy változó megnevezés is, például kalkės L1107 /kalkiai Pp 73. A hibrid, vagyis vegyes megnevezések a beszélt szövegekben úgyszólván nem jellemzők, csak néhányat találtunk, például čiepyjimas Rč 10 /čiepijim74 as Tš 15 (vö. skiepijimas L1 90). A latin megfelelőek megszokott és fontos dolgok az orvosi irodalomban. A. Vileišis füzetecskéiben nagyon ritkák, ami magától értetődő, mivel a megnevezések többsége egyszerű nyelvi szó vagy szókapcsolat, amely csak a szövegkörnyezetben nyert terminológiai jelentést; ezenkívül a füzetecskékben az orvostudomány ismereteit igyekeztek leegyszerűsítve bemutatni. Így a felbukkanó latin megfelelő csak egy jelentéscsoport — a gyógyszerek — egyetlen szavas megnevezése, a „kalomel” (lat. Calomelanos) Ch 9 mellett szerepel. A kollodium latin megnevezése Pp 25 a szövegben eredeti formájában szerepel, feltehetően azért, mert nem találtak számára litván alakot. 2. A komplex kezelési eszközök megnevezései az összes vizsgált megnevezés legnagyobb részét alkotják (valamivel több mint 300 van belőlük). Gyakoriságukat tekintve a kétszavas megnevezések emelkednek ki (több mint 200). A fajtajelölő elem kifejezése szempontjából csaknem egyenlő arányban oszlanak meg az egyeztetett és a nem egyeztetett jelzős szerkezetek. Az egyeztetett jelzők leggyakrabban melléknevekkel vannak kifejezve: minősítő melléknevekkel (több mint a felük ilyen), például tikri vaistai Pp 54, valamint -inis képzős melléknevekkel, például šiaudinės kesčios Pp 87. Néhány egyeztetett jelző cselekvő vagy szenvedő igenévvel van kifejezve, például: verdantis šarmas Ach 16, sušildytos skaros Pp 71. A határozott (melléknévi vagy igenévi) alakok nem gyakoriak, például: šlapiejie kompresai Pp 112, šaldomoji paklodė Pp 112. Néhány megnevezés egyszerű és határozott alakban egyaránt használatos, például pramanytas alsavimas Pp 31 és pramanytasis alsavimas Pp 67. A nem egyeztetett jelzők leggyakrabban egyes vagy többes számú birtokos esettel vannak kifejezve, például: viryklos šaukštas Pp 44, telegrafy dratvos Pp 45. Egyes elnevezések egyeztetés nélküli jelzőjeként személynevek állnak — vagy teljesen litvánosított formában, pl. Bardélebeno uzrisimas Pp 54, vagy eredeti alakban, a pont után hozzáadott litván végződéssel, pl. Pasteur ’o ciepijimas TS 29. Előfordulnak más esetekben (leginkább eszközhatározói esetben) kifejezett egyeztetés nélküli jelzők is, pl. tepimas sviestu Pp 54. Néhány elnevezés egyeztetés nélküli jelzőit elöljárószós esetek fejezik ki (a leggyakoribbak az iš és su elöljárószókkal alkotott kapcsolatok), pl.: kescios is paklodės Pp 86, maišeliai su ledu 1.1 75. Előfordulnak szinonimaként használt fő elemek is. A szinonimák többnyire litván szavak, pl. sausos lovatiesės (paklodės) Pp 75