Iš karybos terminų istorijos

A terminológia története Vincentas DROTVINAS Vilniusi Pedagógiai Egyetem A hadviselési terminusok történetéből Nem sajnálom annyira Sudačio kis várát, mint Sudačio katonáit. M. Miežinis 1849-es kéziratából 1. A háború és szókincse A háború egyidős a világgal. Sok nép története hosszú évekig tartó hódító vagy védelmi háborúk sora, amelyeket a világirodalom lapjain elbeszéltek és megénekeltek. Olvasásuk során különböző országok katonai szókincsével találkozunk: a katonák, fegyverek, harci cselekmények és módszerek stb. megnevezéseivel. A régi litván irodalomban, valamint a népköltészetben is számos, az ókorból származó hadászati terminust találunk. A hadászati terminusok tehát a litván nyelv szókincsének egyik legrégebbi rétegét alkotják. A kutatók figyelmét azonban mindeddig sem a régi, sem a mai hadászati terminusok nem keltették fel. Igaz, a hadászati terminusok eredetét áttekintette Jonas Palionis (1967), a litván írott nyelv történésze. A szerző a hadászati terminusok eredetének három rétegét különbözteti meg: a népi, beszélt szókincset (248–250), a könyvnyelvi litván szókincset – az új szóalkotásokat (263–264), valamint a kölcsönszavakat (278–279), továbbá ismerteti e terminusok mennyiségi viszonyát az azonos eredetű csoportokhoz képest: a népi litván szókincscsoportok között a hadászati terminusok a kisebb csoportok egyikét alkotják (248–249), a hadviselési és haditechnikai megnevezések pedig a régi korszak litván nyelvemlékeiben rögzített szláv jövevényszavak viszonylag népes csoportját képezik (278–279). J. Palionis legújabb munkája (2004) jelentős mennyiségű, a mai litván nyelvben már nem használt hadászati szókincset közöl. A hadászat terminusát a sikeresen megalkotott Simono Daukantas-féle új szavak között említi (Zinkevičius 1990: 152). A hadászat a hadviselésként értendő 27 elmélet és gyakorlat a legtágabb értelemben, azaz 1) „az állam fegyveres erőinek háború és béke idején történő megszervezését, felkészítését és működését magában foglaló tevékenységi terület”, 2) „a katonához szükséges ismeretek, tudás és készségek”, 3) „a hadtudomány, amelynek fő kutatási tárgya a háború idején folytatott fegyveres küzdelem”; ezenkívül megkülönböztetik a hadművészetet is (Smetona 1995). A cikkben megkísérlem áttekinteni a „hadviselés” szemantikai mezőjének megjelenését elsősorban a 17–18. századi lexikográfiai munkákban, különösen Kis-Litvánia kéziratos szótáraiban (némelyikük csak nemrég jelent meg, ezért még nem kerülhetett szélesebb körben a történeti lexikológiai kutatás vérkeringésébe) – tárgyalom a hadviseléssel kapcsolatos fogalmak megnevezésére szolgáló legfontosabb egységek eredetét, szinonímiáját, jelentésváltozását, valamint fennmaradásukat a mai litván terminológiában. 2. Háború, karias és egyebek A karas szót már a régi litván nyelvemlékekben is megtaláljuk, ám jóval régebbi a 16. századnál. A Karas nemcsak a balti, hanem az indoeurópai szókincs közös eleme is. Ahogyan a porosz *kargis, *karjas jelentése „hadsereg”, „háború” volt, a litván karias a régi írásokban a „háború; hadsereg; csapat, ezred” jelentést hordozta, ugyanígy a karia jelentése „háború; hadsereg”, a karė jelentése „háború”, a karis jelentése pedig „hadsereg, háború” volt (LKŽ V; bővebben lásd Mažiulis 1993; Palionis 1967: 2501). Martynas Mažvydas, Mikalojus Daukša és mások 16. századi írásaiban a karas szó (és változatai) az említett jelentések litván megnevezése volt, bár szinonimái is voltak. Konstantinas Sirvydas 1642-es szótárában a lengyel woyna és a latin bellum litván megfelelője a karionė, amelyet egyébként M. Mažvydas írásaiban is használtak. Kis-Litvánia 17–18. századi kéziratos szótáraiban azonban a karas mellett már kölcsönszavakat – szláv és germán elemeket – is találunk. A litván karas terminus leggyakoribb szinonimája a szláv eredetű vaina(s) (lengyelül wojna, belaruszul война): Krieg Karas, Wayna Lex2, Heerfahrt, Karas, ô. M. Wainas, ô. M C II, Krieg Waina, ôS., C II, Krieg Karas Wayna Richt 144, Karas Wayna Q. 1 Egyes hadtörténeti terminusok eredetét Algirdas Sabaliauskas, a litván szókincs történetének kutatója tárgyalta (1990). 2 A kétnyelvű (háromnyelvű) szótárakból vett szemléltető példákat eredeti alakjukban közöljük (nem alakítjuk át a köznyelvi nyelvváltozathoz). 28 A 18. századi szótárakban az első helyre a német jövevényszó kerül: krygė: Krieg Karas, aro, M. Kryges, iu, f, pl., Wainas, no, M. R, Krieg Bellum Karas, Kryge, Waijkas, Waina B. A német jövevényszavak terjedése az illusztrációkból is látható: a girdziu kara dabar ne turrinti galo B mellett már ezt is találjuk: Kryge eiti, į Krygę traukti, į kryge suſti B; vö. Feldzug Traukimmas į kryges, karą M. A német összetett szavak, valamint származékok és szókapcsolatok litván megfelelőiben azonban megmarad a litván karas elem, például: Krieg führen karauju Lex, Krieg Cammer – Kar Kamare, Kriegs Macht Karo macis, Kriegs Räncke Karo kitrafis Richt, valamint Kriegs=Rancke, Guddyste Karo Q. K. Sirvydas első szótárában szerepel az ir kavimasis (Woyna / bellum, militia, kawimafis SD¹. F. Pretorijus szótárában a korábban említett Krieg Karas, aro, M Kriegas, giu, f, pl. Wainas, no m mellett egy specializált terminust is találunk: ruba: Plunderung Rubba, ós. F C III; továbbá P. Ruigio szótárában: Grenzkrieg, Rubba, bos, f. „határ menti katonai konfliktus, összecsapás” R (brus. руба „zsákmányolás, fosztogatás, támadás”). A háború, illetve a harci cselekmény megnevezésére használt, a hadviselés igéiből képzett szókészletből említést érdemelnek a kariauti, kovauti, karą vesti, širmavoti, kautisi, krygavoti: Kämpffen kowauti, karauti Lex, Kämpffen, Kowawoju, jau, su, ti, Karauju, rawau etc. C II, Kriegen Karauti Lex, Kriegen. Karauju, awau, su, ti Bellum gerere, Karą weddu, ḋzau, su sti C II; vö. még bekriegen apk arauti Lex, Bekriegen Apk arauju, rawau, su, ti C I, Kriegführen karą weddu, ḋzau, su, sti C II, kämpfen kowauti, Szirmavoti Richt, streiten Kautisi, krygawojū Lex. Kowawoju, jau, su, ti C III, Streiten kowauti kautisi Lex. A lőfegyver használatának megnevezésére szolgáló igék közül említésre méltó a sušaudyti, šaudyti: archibusiren suβaudytį Lex, suβaudytį C I, Schüßen szauti stb. 3. A hadsereg régi megnevezései A katonai erők megnevezésére leggyakrabban használt terminusok az a bazas ir vaiskas, ritkábban pedig a logeris (logoris). Figyelemre méltó, hogy azonos tövű, mint 29 a német jövevényszó, a lageris, német rokon szavaknak vannak litván megfelelőik, vö. belagern. Apgulti Lex, apgullu, lau, lšu, lti CI, Belagerung apgulimas Lex, apgulimas, o CI. Abazas (lengyelül: oboz): Armee abazas, waiskas Lex, Feldlager abazas Lex, Heer; Abažas, ô. M. Pulkas, ô. M. C II, Feldschlacht abazo mußis Lex, [Feld]schlacht Mußis, Abazu Mußis B, vö. [Feld]Haupt Mann Wyrausis ant Abazo C II, vö. FeldHerr diddisis Etmons Abazo B, [Feld] Prediger Abazo Klebons, kunnigs B, Heerlag er Waiskas Abazas B, Heerhorn Abazo Ragas B, Heereskrafft Waiskas, Abazas, Zalneru Pulkas B, [Heeres]Spitze abazo Pryßakkis B stb. K. Sirvydas szótáraiban az abazas litván megfelelőjeként szerepelt: Oboz / caftra, tentorium, flatitia karioftowis / kariowiete SD¹, vö. obozny / adjectiu. caftrenfis [ubf] menfor, [...] karioftowinis SD¹, továbbá potyczki / Acies, căpus, [...] Wieta kariones / karionawite SD³, vö. még Oboz / Caftra, orum. Taworay Kariewiu SD³. Abazas leíró magyarázattal is szerepel: Tabor żolnierski / Carago, onis. Karias wężymays aplinkuy apfijtatis SD³, vö. J. Brodovskio szótárában a Lager szócikket is: Caftra. S zietras. Abazas. Karo wieta. Wieta apfijto jimo B, [Lager] schlagen abaza pamufßti / nustatyti B, vö. még Heereskraft Waiſkas, Abazas, Zalneru Pulkai B. Vaiskas (lengyelül: wojsko „hadsereg”): Kriegesheer Waiſkas Lex, KriegesHeers, Waiſkas, ô. M C II, [Heeres] Volck Žalneru Pulkai, tikkri Žalnerei Waiſkas B; az abazas ir vaiskas mellett a logeris, logoris német jövevényszó is használatos (németül Lager: „tábor”): Kriegs lager abazas, Logeris, rio. M. R, Kriegesheer Waiſkas, ko. M; Feldlager Logeris, rio, M. Kriegslager Abazas, Waiſkas, Logoris B, Abazas, zo M. è pol. M. Egyébként a hadsereg egységét pulku: Heer pulkas Lex, Heerscharen pulkai Lex, Parthey Pulkas Lex, Heer Pulkas Richt, [Heer]führer Wadas Pulko ugyanott, Heerscharen Pulkai ugyanott; Heerscharen Pulkai Q; Parthey Pulkas B. 30 4. Harcos, katona, zsoldos A hadseregben szolgáló személy megnevezésére a régi írásokban talán a legtöbb terminust találjuk – litván és kölcsönzött szavakat egyaránt, továbbá ezek szinonimáit és változatait. A karias a karas mellett kezdetben talán csak melléknév lehetett, és csak később jelentette azt, hogy „harcos” (Skardžius 1996: 61). A karys terminus a 16–17. századi írásokban fordul elő, például: És elküldte harcosait, és megverte a rablókat Jonas Bretkūnas és Baltramiejus Vilentas. Harcosait összegyűjtve ellene, jól megbosszulta rajta azt a sérelmet K. Sirvydo Punktay Sakimu I 135; továbbá Simono Daukantas és Simono Stanevičius írásaiban, valamint Antanas Juška dalaiban (lásd LKŽ V). A karys, kareivis szavak azonban nem szerepelnek a későbbi, 17–18. századi lexikográfiai munkákban – kiszoríthatta őket a kölcsönzött lengyel megfelelő, a zalnierius (a žalnierius változat már M. Mažvydas és M. Daukša írásaiban, valamint más régi forrásokban is megtalálható). Még a Kis-Litvánia 17–18. századi szótáraiban sem tudta a zalnierius kiszorítani a német Soldat szót3. A „katonazsold” jelentést K. Sirvydas 1642-es szótára rögzíti: żold / Stipendium. Mokietis karejewiamus dudama SD3, vö. żoldowy / Stipendiarius. piniginis SD3, továbbá żoldūje / żoldnierską służę / żold wiodę Mereo, Milito. Karau = iu ažų pinigus SD3. E tulajdonság alapján más katonamegnevezések is motiváltak, például: żoldak / vide. żolnierz pieniężny. Kariejwis ažų pinigus, żolnierz / Miles, Kariautojas, kariejwis SD3. K. Sirvydas szótárain kívül a zalnierius lengyel eredetű szó Kis-Litvánia szótáraiban is használatos: Landsknecht zalnerus Lex, Kriegsknecht Zalnerus B, Kriegsknecht Zalnerus, eraus M. R, Kriegsvollck 3 A német szókincsbe a Soldat a 16. században került az olasz soldato szóból. A középfelnémet solt („bér, a katona fizetsége”) az ófrancia solt („aranypénz”) szóból származik, ez pedig a középkori latin <solidus , latinul (nummus) solidus („tiszta [érme]”) szóból. Eredetükben rokon szavakat találunk a mai nyelvekben: francia soldat, spanyol soldado, angol soldier. Kis-Litvánia szótáraiban a német Soldat megfelelője a zalnierius, például: Soldat zalnierus Lex, Zalnerus, eraus R, Soldat, Zalnerus, eraus M. A németben a Söldner⟧< képzett alak is létezik. A katonák pénzbeli fizetségért történő régi felfogadásának rendjét a lengyel szótárak is rögzítik: lengyel żold (< cseh żold „a kötelező katonai szolgálatot teljesítő katona fizetsége” olasz soldo „régi, kis értékű olasz érme, a líra 1/20-a”; Dubisz 2003), innen ered a lengyel żolnierz. A német Soldat a 17. században került át az oroszba – солдат (ebből származik a szláv soldatos). 31 3 a l n i e r e y Lex, Kriegsleute Z a l n e r e i B, vö. Werben Soldaten Samdyti Szelnerus Q. A Zalnierius gyakori litván szinonimája több német terminusnak, például: Krieger bellator Z a l n i e r e i R u b i k k a i K a r e i w y s K a r z y g i s B, Krieger Z a l n e r u s, e r a u s, M. K a r z y g y s, y g i o, M. K a r a u j a s partic. R u b b i n a s, n o, m. R, Kriegesmann Z a l n e r u s, e r a u s, K a r e i w i s, w j o, K a r z y g y s, g i o, M. A zalnierius lengyel eredetű szó a német összetételek első tagjának, a Krieg szónak felel meg, például: Kriegszeug z a l n i e r u r i k a i Lex, [Kriegsleute] auff dem Meer Z a l n e r e i a n t J u r u B, [Kriegsleute] abdrucken Z a l n e r u s a i d e k a w o t i B, [Kriegsleute] werben [z a l n e r u s] r i n k t i, w e r b o t i4. Egy másik szláv eredetű szó a rubikas: Plünderer r u b b i k a s Lex, Plunderer R u b i k k a s, o. M. ka, os F C III, vö. Plunderung r u b b a Lex, Krieger bellator Zalnerei R u b i k k a s Kareiwis Karzygis B, továbbá rubytì-plündern r u b b i t i, sdrojauni Lex, valamint még r u b a u n i n k a s „rabló” (lengyelül rubownik). Megfontolandó, hogy a mai litván Rùbikas, Rubìkas családnevek nem származhatnak-e az utóbbi terminusból (az említett családnevek eredetéről lásd LPŽ 1989). 5. A katona különféle elnevezései A hadseregben szolgáló személy legelterjedtebb szakkifejezése a régi írásokban a pėstininkas: Fußvolck p e f t i n i n k a s Lex, Fußvolck Pe f t i n i n k a i, ku, m. pl. R, B, Hayduk Pedes, p e f t i n i n k a s SD³, [Fuß] Knecht Pe f t i n i n k a s, o. M, [Fuß] Gänger U z n o k s t a w e k a i p Pe f t i n i n k a Fugbgänger: C II, Fußgänger zu Fuß Pe f t i n i n k s B, Fußvolck Pe f t i n i n k a i B, Fußgänger Musqvetirer. Pe f t i n i n k a s, ko, m. M irkt. K. Sirvydas szótárai a már említett kareivis (Walecznyk / woien- kifejezésen kívül 4 Mivel, amint említettük, akkoriban a katonákat zsoldba fogadták, szolgálatuk hosszú évekig tartott (ha szerencséjük volt a háborúban…), így a katona ezalatt családot is alapított. Erről tanúskodnak a katona feleségének elnevezései: Soldatenweib Z a l n i e r k a, o s Lex, Soldatin Zalnierka, os R, Soldatin Zalnierka, os f M, Kriegerin K a r e i w j e n e B, vö. még: Dragonerfrau Dragunkà M. 32 nik. Bellator, pugnator. K a r i e y w i s SD3), további elnevezéseket is közöl: kariauninkas: Rycerski człowiek / Equestris ordinis homo. K a r i a u n i k a s SD3, Waleczny / Bellicosus, pugnax. K a r i a u n i k a s SD3, Jancarowie / Triarij Turcarum. K a r i a u n i k a y T u r k u SD3, Leža žolnierjka zimna / Hyberna, orum. hyemalia. ž i e m a g u o l i s / ž i e m a g u l t a s k a r i a u n i k u SD3; kariautojas: žolnierz / Miles. K a r i a u t o j a s / k a r i e y w i s SD3, walecznik / prealiator, bellator. k a r i a u t o j a s SD1; Kirišnik / Cathaphractus, loricatus, […] G i e l a ž i n i n k a s k a r i a u t o i a s SD3; kazokas: žolnierz lekky/kozak. Veles itis; miles leuis armaturae. K a z a k a s SD3. A katona ritkább elnevezései közül említésre méltók a litván S a n - K a r a w i s, w j o e i n Mitgenoβ H, ein Mitstreiter S a n k a r a w i s, w j o, M. R, vö. még Draug=Karaujas, janžio ein Mitstreiter, G. Maſc., janti, žios foem H. Jóval nagyobb számban adatoltak a jövevény terminusok: drobas: Drab maſc. et drabant / ex germ. pedescalo fatelles, ſtipator, ſpiculator. drobas SD1; dragūnas: Dragonner dragunas Lex; Dragoner Dragun’s, no, m M, Draguner dragun’s, ô M C I, Dragouner Dragun’s B. Ez utóbbit az ókorban gyalogosként, később könnyűfegyverzetű lovasként magyarázzák, akinek megkülönböztető jele a sárkány képével díszített köpeny volt (eredetét illetően vö. francia dragon „sárkány” < latin draco, onis „sárkány, dragon”); ei-dukas: Wybrantz. Puczkininkas, E i d u k k a s, ô. M. C IV, Wybrantz E i d u k a s Putzkininks. Wybrancas Q (< lengyel hayduk < magyar hajdu „őr, pásztor”, a XVI. századtól így nevezték a zsoldos magyar katonákat); pučkininkas: Wybrantz P u c z k i n i n k a s. E i d u k k a s, o. M C IV, vö. Džialo / machina, tormentum, pucźka SD1, Büchse putczka Lex; ručinykinykas: Muszkietnicy / Fistulatores. Szauditoiay ruciniknikay SD3, vö. rušnica, bombarda, tormentum ruciničia „puska“ SD1; striel-čius: Schütze S t r e l c z u s Lex, Schütz S t r e l c z u s Q; šarvininkas: Kurijbirer S ӡ a r w i n i n k a s, ô, M. C II, vö. Kurijb Sӡarwas, ó. M. C II, továbbá rynſlunek / ex germ. apparatus, szarway SD1; wybrancas: Wybrantz. Eidukas, Putczkininks W y b r a n z a s Q „újonc”, vö. lengyel wybraniec / wybrańcy / Delecti viri, Iβ r i n k t i n i s SD3. 33 6. A terminusok jelentésváltozása A terminusok jelentéséből Krieger Ka z i g i s (=kar – V. D.) Lex, gerüsteter Mann Kar ž y g i s Richt, Gerüsteter Mann K a r z y g y s (az y-t i-re javították – V. D.) Q alapján látható, hogy a karžygys régebben (a XVII–XVIII. századi Kis-Litvánia írásaiban) a lehető legtágabb, vagyis a katona jelentéssel bírt; második összetevőjéhez vö. žygis (Gang e j i m a s, z y g i s Lex, Reise kellone, kellawimas, z y g i s Lex), tehát a karžygys jelentése: „aki menetel, háborúba vonul”. Később azonban, a XVIII. századi szótárakban, a karžygys terminus megváltozott jelentésével is találkozunk: a karžygys a német Held, Ritter szavaknak felel meg (egyébként utóbbinak korábban nem volt litván megfelelője: Ritter rycerus Lex, Held K a r z y g i s R i c z i e r u s Richt; Held K a r z y g i s R y c z i e r u s Q, Held K a r z i g y s R y c e r u s (bibliai példával illusztrálva) B; [Heer]Führer Karžigis Generōlus B. Így a karžygys fokozatosan nyeri el mai, „hős” jelentését. A Karininkas, karin y kas „háborús ember, harcos; katona” jelentése már J. Bretkūnas írásaiban is megtalálható (LKŽ V). A Karininkas jelentésének tágassága miatt sok vitát kiváltó hadászati terminus. Bár Jonas Jablonskis már 1911-ben azt javasolta, hogy a karininkas, karo žmogų a kariškis helyett használják, Juozas Balčikonis pedig az apicieras jövevényszót ajánlotta (Balčikonis 1978: 146–147), Pranas Skardžius szerint azonban a kariškis helyett idővel a karys, o karininkas pedig az „apicieras” jelentést vette fel (Skardžius 1996: 142, 589, 603). Ma a karininkas meghatározása: „a hadsereg vagy a rendőrség vezető állományának tagja”; második jelentése elavult: karys3. A jelentésváltozásra példa a pulkininkas terminus is. Richter szótára ennek egy másik alakját adja meg: pulk auninkas: [Partey] Gänger P u l k a u n i n k a s Richt, vö. lengyel potkownik, továbbá vö. [Partey] Gänger P u l k i n i n k a s B (vagyis egy ezred, egy kisebb harcoló egység katonája), P u l k a u n i n k a s, k o der Oberste, der Hauptmann H, P u l k a u n i n k a s, k o, M. ein Hauptmann ziemlich obsol. M. K. Sirvydas szótáraiban a pulkininkas már a mai jelentésében szerepel: Rotmijfrz / centurio, […] šimt i n i n k a s, p u l k i n i k a s SD¹; Potkownik / Chiliarcha, tribunus militum, legionarius, centurio, p u l k i n i k a s3. 34 7. A katonai rendfokozatok elnevezései Az általunk áttekintett forrásokban számos olyan terminus található, amelyekkel a katonai hierarchia rendfokozatait és katonai tisztségeit nevezik meg: apic(i)erius: Officierer appicierus Lex, Officierer Appicierus, aus. M C III, Apicerus, eraus, m. egy Offizier R, Officierer Apicer’s B; desetkininkas: Rott Meister Desetkininkas, Karprolus B; etmonas, hetmonas, hetmanas: Feld=Herr Etmon’s, ó. M. C II, Feldherr hettmons Lex, Feld=Herr Etmon’s, ó. M. C II, [Feld]Marſchall Etmon’s, ó. M. ugyanott, Feldherr Etmonas Q; vö. Hetman / ex german. […] hetmanas „kar jawedis” SD¹; generolas: General generolas Lex, General. Generolus C II, General, Generolas, lo, m R, General, Generolus, laus M, General, Generolus (hozzáírva: der General Feldherr) B; kapitonas, kapteinis, kaptainis: Kapitan / lásd Rotmisftrz / porucznik / Hetman. Kapitonas SD³, Capitein Kapteinis Lex, Capitain. Kapteinis, io. M C I, Capitain, Hauptmann, Kapteinis, nio, m. Szimtininkas, ko. M. R, Hauptmann, Capitain, Kapteinis, nio. Szimtininkas, ko, Wyreſnis ant Zalneriu R, Capitain Kapteinis B, [Haupt] Ambts Pillonis, Szimtininķ’s, Pulkawnink’s. Kaptainis Capitain B; karprolius: Corporal Karprolus Lex, Rottmeister Karprolus Lex, Corporal Karprolus Richt, Rott Meister Desetkininkas, Karprolus B; karūnininkas: Fähnrich Karunininkas Lex, Fähnrich Karunininkas, o. M. C II, Fähnrich Karunininkas, ko. M. R, Karunininks, ko, ein Fähnrich, Fahnenjunker R, Fähnrich Karunininkas Q, Fähnreich Karuninink’s B, Cornett Carunininkas Richt, Raitelis Karunininkas, ko, m M, vö. még chorąžý / jgnifer, vexillifer, karužafis SD¹; leitmonas: Leutenant leitmonas Lex, Leutenant Leutmonas, o. M. Paruczininkas C II, Lieutenant. Leutmon’s. Paruczinink’s a Pol. Porucznik, vö. K. Sirvydas porucznik / Subcenturio, vicarius centurionis. Wietinikas šimtininko SD³; 35 major: Major, Majoras, joro. M. R, Major, Majoras, joro, m. M, Major Major’s, Bajoras B. 8. A fegyverek megnevezései Az áttekintett forrásokban számos fegyvermegnevezést találunk. A XVI–XVIII. század a haditechnika fejlődésének az az időszaka volt, amikor még hidegfegyvereket használtak, de már megjelentek a lőporos lőfegyverek is (Harding 2000). Ezért itt áttekintjük a fegyverek és részeik, valamint a felszerelési tárgyak megnevezéseit. Elsőként maga a fegyver: Bron / oreże Arma, armatura Ginklas / Szarwas3 (tehát a fegyver és a páncél szinonimák, vö. Deka / pugio, sica. ginklas SD1), Gewehr ginklas, Schützwehre ginklas Lex, Waffen ginklas, Wehr und Waffen ginklas Lex. J. Brodovskio szótárában megtaláljuk a légyriasztó fegyver megnevezést is, vö. [Fliegen] Platz, Wedel. Muſſu baidoma szlutele ſ. Ginklas. Baidyklė B. A már említett német Gewehr J. Brodovskio szótárában három megfelelővel szerepel: Gewehr Ginklas Plinta Puczka B. P. Ruigio szótárában Ginklas, klo, németül Wehr oder Waffen. P. Ruigio és K. Milkus szótáraiban a terminus többes számú alakja is megtalálható: Gewehr Ginklai, lu, m. pl. R, Ginklai, lu, m. die Waffen M, Gewehr Ginklai, lu, m. pl. M. Az ókor óta ismert hidegfegyvereket továbbá hajító-, szúró- és vágófegyverekre osztják. A hajítófegyverek közül leggyakrabban a kilpinis: Flitschbogen Kilpinis Lex, Flitsch=Bogen Kilpinnis, io. M. Temptywa, os C II, Köcher. Seidókas, ó. M. Kilpinis, iô. F C II, Kuſa / arcus, baliſta, ſcorpio, catapulta kilpinis SD1, Łuk / Arcus Kilpinis SD1, Łuk / Arcus Kilpinis SD3; seidokas: Köcher seidokas Lex, Köcher. Seidokas, o. M. Kilpinnis, io. F C II, Köcher, Seidokas, o Detuwe Wylicziu (lengyelül sajdak, fehéroroszul caùdak). A szúrófegyverek megnevezései közül leggyakrabban a következők fordulnak elő: bardišius: Halabarda / ex ger. bipennis, securis Romana. Amazonia. bardišius SD1 [a bardišius megnevezésnek litván megfelelője is van: Bardył]. Lunata securis. hafta falcata. Dolgiakinwis SD3, Halabart / Bipennis, amazonia securis. Kirwis dalginis SD3, vö. még Halabartnik. Satelles, securifer. apparitor, ſtipator. Kirwelnikas kieno pas ij ſtowis SD3], bartišius: Hellepart 36 bartiβus Lex, Hellepart, B a r t i β u s, aus. M. C II, Hellepart B a r t i β u s Richt, Helepart B a r t i s z k u s Q; lásd még Partisan bartiβus Lex, Partisan B a r t i β u s, ßaus. M. C III, Partisan B a r t i β u s, Drauczius B, Partisan B a r t i β u s, ßaus R, Partisan B a r t i β u s, ßaus M, Partisan B a r t i β u s Richt (a lengyel bardyß, belarusz бердыш szóból). Itt egy német katonai szakkifejezés és annak litván megfelelője közötti érdekes esettel van dolgunk. A Partisan – bartiβus a német és a litván szókezdetek hasonló hangzása miatt jöhetett létre: part- – bart-; dárdavető: Kopya / hasta driaučius SD¹, kopiynik / haflatus, fudriaučium SD¹, Kopija žolnierfka. Hafta, fariffa, contus. Draučius SD³, vö. Kopiynik / Haftatus, phalanx. Draučinikas SD³, Kopiynik / co kopije robi. Haftarum artifex Draučiadavlis / vt Ratadadvilis SD³; dárda: Speer Drauczia, os. F. Ragotinė, es. F C III, lásd Lantze. Ragotine. Kopija. Drauczia. Wyliczia. Ragotinele B (lengyelül drzewce, belaruszul дрэвец); kard: Schlachtmeßer K a l a w i j a s Lex, miecz / gladius, enfis, k a l a w i i a s / mečius SD¹ (vö. miecznik / macheropoeus, kalawijodaris SD¹) Tafak / Semifpatha K a l a w i j a s trūpas platus SD³, fztych w miecza / Mucro gladii. Wirfune K a l a w i = io SD³; kard: Degen K a r d a s Lex, Handdegen K a r d a s Lex, Degen. K a r d a s, o. M. Spogas C I, Degen K a r d a s Richt, Degen K a r d a s, do. M. R, vö. Degenhenk Kardo = heveder, Kard = Nebys M, Degelein Kardelis, elio M (belaruszul kopd, lengyelül kord); csákány: czekan / coestus, k i l i e p a s SD¹, kilof / caestus claua, kikupas (= kilupas) „régies fegyver – kisbalta és hosszú nyelű kalapács” SD¹; dárda: Darda / hasta, lancea. r a g a t i n e SD¹, Obcžep / hasta, venabulum r a g a t i n e SD¹ (vö. obcžepifko / hastile hastae. r a g a t i - n e k o t i s SD¹), Jägerspieß r a g o t i n n e Lex, Speer r a g o t i n e Lex, Spieß r a g o t i n e Lex, Spieß R a g ó t i n e, es, F C II, Speer Drauczia, os F. R a g o t i n e, es. F C III, Spieß R a g o t i n e, es. F. leßunas, o, M. C II, R a g ó t i n e, es, ein Speer H, Lanze R a g o t i n e, es, f. R, Spieß R a g o t i n e, es, F. leßmas, o. M. ppr (propriè „szorosan véve“ – V. D.) Brant Spieß C III, R a g o t i n e, n e s, ein Speer H, Spieß R a g o t i n e, es. F. R, Lantze. R a g ó t i n e. Kopija. Drauczia. Wyliczia. R a g o t i n e l e B (belaruszul рагачына); 37 kard: Schlachtschwerd m e c z u s Lex, [Schlacht] Schwerd M e c z u s, aus, M C III, miecz / gladius, ensis, kalawias/ m è c i u s SD¹ (belaruszul мечь, lengyelül miecz); szablya: Sebel s z o b l e Lex, Sebel S z o b l i s, lio. M. S z o b l è, es. F. C III, Sebel S z ó b l e, les, f. R (belaruszul шабля, lengyelül szabla). Az ősi szúrófegyver hosszú pengével és fedett markolattal, a régi szótárakban kis tőrként szerepel spoda, špoda, spogas: Rapier S z p o d a Lex, Stillet s p o d a Lex, Stoßdegen S z p a d a ugyanott, Stillet Spoda, os. F. S p o g a s, o. M C IV (lengyelül szpada), valamint Rappier s p ó-gas, o. C III, Degen Kardas, do. M S p o g a s C III, Stillet S p o d a, os. F. S p o g a s, o. M. C IV (oroszul unaa?). 9. A lőfegyverek és alkatrészeik elnevezései Európában a puskaport a XVI. században kezdték használni. A belorusz порох szóból kölcsönzött litván parakas már a XVII. századi írásokban is ismert (Sabaliauskas 1990: 249). Ekkoriban a puskaporos lőfegyverek elnevezései is felbukkannak: karabina: Carrabiener K a r r a b i n a s Lex, Carabiner K a r a b i n a s, o. C I, Carabiner K a r a b i n n a s Richt, Carabiner Karabin’s B (francia carabine ’lovas puska’, vö. olasz carabina, ebből carabiniere ’a mai olasz rendőrség’); pisztoly: Holffter ulffteris makßtis pjſtūlu p u l l o k u Lex, Faufroh­r p u l o k a s Lex, Pijſtoll p u l l o k a s Lex, Faust Rohr P u l l ó k a s, o. M. Dimin: P u l l o k e l i s C II, [Faust] rohr P u l l o k a s Richt, Pistolle P u l l o k a s, o. M. C III, Pistole P u l l o k a s Richt (lengyelül pulhak); ágyú: Dźialo / machina, tormentum, p u c ž k a SD¹, Dźialo. Bombarda fulminea, tormentum. p u c ž k a SD³, Moźdzerz wojenny / Tubus aeneus bellicus. p u c ž k a k a r i e y w i n e SD³ (vö. még puſzkarz / faber tormentarius. puczkorus SD¹; Puſzkarz co rychtiue strzelbę / Librator, puczkſzaudis SD³), Büchse p u t c ž k a Lex, Musquet p u t β k a Lex, Büchse. P u c ž k a, os. F. P u c ž k a g w i n t a w o t a, ein gezogen Rohr C I, Muβavet P u c ž k a, ôs. F; Lohf einer Büchse. Wamzdis P u c ž k o s C II, Muβavet. Pucżka, ôs. F C III, Büchse P u c ž k a Richt, Büchse so gezogen Gwintawota Richt (a német Büchse ’vadászpuska’ szóból, innen a lengyel puszka, belorusz пушка, vö. litván buks(v)a ’persely’). J. Brodovskio szótára számos olyan terminust közöl, amelyek e tüzérségi fegyver alkatrészeit és használatát írják le, például: 38 ezeket a részeket, valamint használatát illetően például: der Hahn Gaidys, das Schloß Spinna, der Schafft Lazza, Büchfe laden Užkrauti Puczka, [Büchfen]Stein Puczkos Akmū és így tovább; bomba: Bombe, Bumbe, és f. Diddéji geležinne kulka R; golyó: Kula/ex germ. glans, globus. item malleus ligneus, item Scipia kulka SD¹, Kula / Globus, Kulka SD³, Kula do cifkania / Glans, plumbea, ae. Kulka SD³, Bleykugel Kulka Lex, Bley-Kugel Kulka, os. F. C I, Kugelkau (?) Kulka Lex, Kugel Kule, es. F. Kulka, os. F. Kugel Kulka Lex, Kögel J. Kegal Kegelgekugel, Kulka, kos. f. M (lengyel kulka, belorusz кулька < vö. német küle ’gömb’ Sabaliauskas 1990: 248); lőporszaru: Patron tasch mierka gen os Lex, Patron=Tasch Mierka, os. F C II (belorusz мерка); páncél: Panzer pancierus Lex, Pancerus, raus ein Pantzer 4 decl. gen. masc. H (lengyel panzerz < német Panzer); lőportartó, lőportartó szaru: prochownica / theca pulveraria parakaunyčia SD¹, Prochownica / Theca pulveris nitrosi parakaunyčia SD³, Pulverhorn paraknycze Lex, Pulver=Horn. Paraknyczia, os. F C III (belorusz напахния); nyíl: Strzala / telum, sagitta, wilicia / strela SD¹, Flitschpfeil strela Lex, Pfeil Strela, wyliczia Lex, [Flitsch] Pfeil Strela, ós. C II, Pfeil. Strěla, ós. F. Wylyczia, ós. F C III; sisak: Helm Sʒalmas Lex, Helm Schalmas, o. M. C II (feltehetően az óoroszból, lásd Sabaliauskas 1990: 251); sörét: śrot do strzelby/ Miſſilia minuta bombardaru. śratas SD³; íjhúr: Sehne temptywa Lex, a temptywa eredetét illetően vö. ciąćiwa / nervus, chorda, fides. tętiwa SD¹; vö. még Seh̆ne Gyſla, os C III; nyílvessző: Strala / telum, sagitta, wilicia / strela SD¹, Pfeil wyliczia Lex, Pfeil. Strěla, ós F. Wylyczia, ós F C III, Pfeil. Wylicia, cios. F. Strěla, ós F. Strėlas, lo R, vö. Pfeil mit Widerhacken Strela su Barzda R (belorusz билица). 10. Következtetések A régi litván írott nyelvi korszak hadászati terminusainak gazdag anyagát áttekintő előzetes vizsgálat néhány általánosabb és számos tárgyi következtetés levonását teszi lehetővé. 39 A régi hadászati terminusok a távoli múltig nyúlnak vissza, és a Litván Nagyfejedelemség, valamint Poroszország más országokkal vívott háborúit is tükrözik. A hadakozó embereket és a fegyverzetet külön terminusokkal nevezték meg, amelyek gyakran nyugat-európai nyelvekből származtak. A hadászati terminusok különböző korúak: a legrégibbek az indoeurópai (karas) és a balti (kalavijas) alapnyelvből öröklődtek, az újabbak pedig nemcsak saját eredetűek, hanem kölcsönszavak is. A litván terminusok kisebb részt tesznek ki. A kölcsönzött terminusok közül nagyobb számban használatosak a szláv eredetűek (egyébként a Kis-Litvánia forrásaiban is, legalábbis a korábbiakban), valamivel kisebb számban pedig a germán eredetűek. A régi és a mai litván nyelvben használt hadászati terminusok jelentésének összehasonlítása szemléletesen illusztrálja a szemantikai folyamatokat: több terminus (karininkas, karžygys, pulkininkas) új jelentést kapott. Fontos folytatni a hadászati terminusok kutatását. Ez nemcsak történetüket tárná fel, hanem talán a mai litván nyelv hadászati terminusainak eredete, képzése és jelentésváltozása is világosabbá válna. ŠALTINIAI B – (Lexicon Germanico=Lithvanicvm et Lithvanico=Germanicvm… von Iacobo Brodowskij (~ 1740, rankraštis Lietuvos mokslų akademijos bibliotekoje). C – Clavis Germanico-Lithvana (faksimilinis leidimas). Rankraštinis XVII a. vokiečių-lietuvių kalbų žodynas, I–IV. Parengė V. Drotvinas, Vilnius, 1995–1997. H – Vocavblarivm Litthvanico-Germanicvm et Germanico-Litthvanicvm… von Friedrich Wilhelm Haack […], Halle, 1730. Lex – Lexicon Lithuanicum (faksimilinis leidimas). Rankraštinis XVII a. vokiečių-lietuvių kalbų žodynas. Parengė V. Drotvinas, Vilnius, 1987. LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas 1–20, Vilnius, 1941–2002. M – Littaujfch=deutſches und Deutſch=littaujfches Wörter=Buch… von Chriſtian Gottlieb Mielcke… Königsberg, 1800. Q – Vokiečių-lietuvių kalbų žodynas (XVIII a. rankraštis, saugomas Lietuvių kalbos instituto bibliotekoje). R – Littaujfch=Deutſches und Deutſch=Littaujfches Lexicon… von Philipp Ruhig… Königsberg, 1747. Richt – [Johannas Richteris?] Vokiečių–lietuvių kalbų žodynas, Halle, 1728 (rankraštis Hallės-Wittenbergo Martino Lutherio universiteto Frankės fundacijos bibliotekoje). SD¹ – Senasis Konstantino Sirvydo žodynas (fotografuotinis leidimas). Parengė K. Pakalka, Vilnius, 1997. SD³ – Pirmasis lietuvių kalbos žodynas: Konstantinas Širvydas, Dictionarium trium linguarum (fotografuotinis leidimas). Parengė K. Pakalka, Vilnius, 1979. 40 LITERATŪRA Balčikonis J. 1978: Dėl naujosios karininko reikšmės. – Rinktiniai raštai 1, Vilnius, 146–147. Dubisz St. 2003: Uniwersalny słownik języka polskiego 5, pod redakcją prof. Stanisława Dubisza, Warszawa. Harding D. 2000: Waffen Enzyklopädie. 7000 Jahre Waffengeschichte, Berlin. LPŽ 1989: Lietuvių pavardžių žodynas 2. Ats red. A. Vanagas, Vilnius. Mažiulis V. 1993: Prūsų kalbos etimologinis žodynas 2, Vilnius. Palionis J. 1967: Lietuvių literatūrinė kalba XVI–XVII a., Vilnius. Palionis J. 1995: Lietuvių rašomosios kalbos istorija, II pap. leid., Vilnius. Palionis J. 2004: XVI–XVII a. lietuviškų raštų atrankinis žodynas, Vilnius. Sabaliauskas A. 1990: Lietuvių kalbos leksika, Vilnius. Skardžius P. 1996: Lietuvių kalbos žodžių daryba (fotografuotinis leidinys). – Rinktiniai raštai 1, Vilnius. Smetona A. 1995: Karybos žodynas, Vilnius. Zinkevičius Z. 1990: Lietuvių kalbos istorija 4, Vilnius. FROM THE HISTORY OF MILITARY TERMS Summary A preliminary overview of the abundant material of military terms from the earlier period of the written Lithuanian language allows some general conclusions and a few specific conclusions to be drawn on the subject. Old military terms reach a distant past and reflect the wars of the Grand Duchy of Lithuanian and Prussia with other countries. Military men and weaponry were named using special terms, which were quite frequently coming from Western European languages. Military terms are of a different age: the oldest are inherited from Indo-European (karas (war)) and Baltic parent language (kalavijas (sword)), the newer ones are not only own, but also borrowed terms. Lithuanian terms make a smaller part. Slavonicisms are more frequent borrowings (talking of which, they are also more frequent in sources from Lithuania Minor, at least from the earlier period), Germanisms are slightly less frequent. The comparison of the meanings of old and currently used military terms obviously illustrates semantic changes: not one term (karininkas (officer), karžygys (warrior), pulkininkas (colonel)) has gained a new meaning. It is topical to continue the research of military terms. That would reveal not only their history, but probably it could make the origin, word-formation and meaning development of modern Lithuanian military terms clearer. Vincentas DROTVINAS Gauta 2005-09-08 Vilniaus pedagoginis universitetas T. Ševčenkos g. 31, LT-03111 Vilnius E. paštas drot���[email protected] 41