Vida Stravinskienė. Ekologijos ir aplinkotyros žodynėlis: mokomoji knyga

ASTA MITKEVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet, Vida Stravinskienė. ÖKOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZÓTÁR: tankönyv. Kaunas: Šviesa, 2004, 238 p. A Vytautas Magnus Egyetem professzora, V. Stravinskienė ábécérendes értelmező terminológiai szótára – amint az előszóban olvasható – a leendő ökológiai, környezettudományi, erdészeti, mezőgazdasági és környezetmérnöki szakembereknek, a természettudományok különböző területein oktató pedagógusoknak és más olvasóknak szól. A recenzens számítása szerint több mint 650 címszót tartalmaz. A meghatározott vagy értelmezett terminusok száma azonban ennél jóval több: a fajspecifikus, illetve közvetlenül kapcsolódó terminusokat a terminusszócikkek rögzítik. Például az endospermium terminus szócikkében a pirminis endospermas és antrinis endospermas fajspecifikus terminusokat magyarázzák (76), az allergén szócikkében pedig az alergizacijos laikotarpis terminust (12). A szótárt az Állami Litván Nyelvi Bizottság jóváhagyta (az értékelés szerint – az Állami Litván Nyelvi Bizottság nem emel kifogást). A szótár címszavai hangsúlyjelöléssel vannak ellátva, csupán néhány hangsúlyozási (korrektúra-)hibát találtunk: flūoro (= flūoro) vandenilis, pelkėjimas (= pelkėjimas); hangsúlyjelek nélkül maradtak az egzotėrminis procesas, limnoglacialinés nuosėdos terminusok fő elemei. Más nyelvek megfelelőit nem adták meg — a szójegyzék egynyelvű, a rendszertani elnevezések mellett azonban latin nevek szerepelnek (vö. žinduoliai (Mammalia) stb.). Néhány következetlenség azonban megfigyelhető a megadás módjában; például a vėžiagyviai mellett nem találjuk a latin elnevezést. Sajnos a szótár felépítésének magyarázata hiányzik. A terminusok etimológiája fel van tüntetve, csak a megadásában mutatkoznak hiányosságok. Így például az idegen eredetű másodlagos elem etimológiáját többnyire az adott elem után magyarázzák (például heteroterminiai gyvūnai), néha azonban csak a teljes terminus után (például indikatoriniai augalai). Néha az etimológiát egyáltalán nem tüntetik fel (például morfologinė adaptacija). Vannak pontatlanságok az etimológia magyarázatában, pl.: bionika [gr. bios —élet (= bio... Terminologija | 2006 | 13 207 + (elektro)nika)- ]; az evolúció elmélete [lat. evolutio —kibontakozás + gr. theoria —vizsgálat) (mintha a terminus összetett, nem pedig összetétellel alkotott lenne). Félrevezető az angol (C) litván terminus szócikkében szereplő etimológia. A szójegyzékben címszóként három melléknév szerepel: aridinis, borealinis. mediteraninis. A szócikkeikbe beillesztették a velük alkotott összetett terminusokat is, és azokat is megmagyarázták. | a szótárba néhány tulajdonnév is bekerült, pl. : EKOAGROS, „Natūra 2000“, Egészségügyi Világszervezet, a Természet és a Természeti Erőforrások Védelmének Nemzetközi Uniója stb. Hasznos lett volna megadni az anyag kiválasztásának kritériumait. Az olvasóban például felmerülhet a kérdés, hogy a szójegyzékben miért található meg az aerob körülmények szócikk, miközben az anaerob körülmények címszó hiányzik; vannak másodlagos szennyező anyag, kémiai szennyező anyagok, fizikai szennyező anyagok szócikkek, de nincs szennyező anyagok szócikk, megtaláljuk az in situ védelem címszót, de nincs ex situ védelem. Az allergia terminus meghatározásakor az allergén (12) terminust használják, amelyet a szótár nem magyaráz meg. Kár, hogy a szótárban nincsenek utalások —sokkal kényelmesebb lenne használni. Jelenleg a szócikkben dőlt betűvel különülnek el az egyes terminusok, azonban egyesek külön szócikkekben címszóként is megtalálhatók (pl.: magmás kőzetek, metamorf kőzetek a kőzetek szócikkben, 223), mások viszont —nem (üledékes kőzetek ugyanabban a szócikkben). A szójegyzék címszavai többnyire jók. A legrosszabb talán az anyakőzet kifejezés: „talajképző kőzet, amely a földkéreg felső (= legfelső) felszíni rétegét foglalja magában, amelyből a talajképző tényezők hatására talaj keletkezik”. Nem ajánlott (bár az AATŽ-ba szintén bekerült), mivel nem támasztja alá a gimtas szó szemantikája (vö. gimtoji (= származási) uoliena TT, kilminė uoliena ChZ. : dirvodarinė uoliena SDTŽ, ZUE I). Továbbá a fjordas helyett a már meghonosodott fiordas változatot kellett volna megadni (DŽ,). Ma a bioritmai egyszavas kifejezés a szokásos (vö. DŽ,, AATŽ, SpŽ, PsichŽ stb.), a szójegyzékben pedig csak a hosszabb, kétszavas biologiniai ritmai változat szerepel. Pontosítandó a plėšrieji jūros (= jūrų; vö. jūrų kiaulė) žinduoliai kifejezés. A vandens „žydėjimas” kifejezést bátran lehetett volna idézőjelek nélkül írni, mivel a žydėti jelentése „zöldellni” (DŽ,). A szójegyzék szövegében a szinonim terminusok egyértelműen meg vannak jelölve, és nem élnek vissza velük. Csak a szinonimák nincsenek hangsúlyjelöléssel ellátva, és nincsenek utaló szócikkek. A letális (halálos) dózis szinonimái. A lokális (helyi) szennyezést fel kellett volna cserélni — a litván elemeket tartalmazó terminusok sokkal egyértelműbbek. Szinonimákként eltérő rangú terminusok szerepelnek: szennyezőanyag-kibocsátás és kibocsátott szennyező anyagok. A sztratoszféra ózonrétege (szin. ózonoszféra) terminus inkább magyarázatra, mint terminusra hasonlít — rövidebb szinonimája jobb lenne. Külön szócikkekben magyarázzák a növényevő állat és a fitofágok terminusokat (az utóbbihoz hozzáadták a növényevők szinonimát). A táplálkozási szint terminus szócikkében ezt találjuk: növényevő állatok (fitofágok) (138). Felmerül a kérdés, hogy a szótárban a növényevő állat és a fitofágok szinonimáknak számítanak-- e; ha igen, miért nincsenek összekapcsolva. Egyébként, mivel a fitofágok (szin. növényevők) szinonimáit külön szócikkben emelték ki, logikus lenne a zoofágok mellett a húsevők terminust látni. Az ekvonimák fogyasztók (szin. konzumentek) és lebontók (szin. redukálók) terminusainak bemutatását egységesíteni lehetett volna: ha a magyar terminus élvez elsőbbséget, akkor mindkét esetben azt kellett volna megadni. A szójegyzékbe két faji 208 Asta Mitkevičienė | szinonim terminus került be — morfológiai adaptáció (szin. morfológiai alkalmazkodás), azonban csak egy nemzetségi terminus — alkalmazkodás. Szinonimaként meg kellett volna adni a domestikacija terminus litván megfelelőjét, a prijaukinimas szót (vö. AATŽ domestikacija, prijaukinimas). Hiszen a szójegyzékbe a domestikuotos rūšys terminus szinonimája, a prijaukintos rūšys is bekerült. Az ekosistemos sukcesija terminust litvánosabbal lehetett volna helyettesíteni (vagy legalább szinonimával kiegészíteni) — ekosistemos kaita (vö. kaita, sukcesija, AATŽ). Ugyanígy hiányoltuk a humusas terminus mellett a puvenos szót; a vietinė žūtis terminust a nekrozė mellett. Nem kellett volna a hidrobiontok litván szinonimájaként a vízi szervezetek kifejezést használni? Érdekes, hogy egyes terminusok, amint az már látható volt, nem egyeznek meg a 2000-ben megjelent, közeli szakterület szótárának — az AATŽ-nek — a terminusaival. Egyes esetekben jobb utat választottak, például: populációökológia (az AATŽ-ben populációs ökológia szerepel meghatározásként, míg az ökológia szócikkében — populációökológia): napsugárzás (az AATŽ-ben napradiáció); északi fény (az AATŽ-ben poláris fény, északi fény), A Szójegyzékben a biológiailag lebomló (-lebomlasztható) hulladék, biodegradálódó hulladék szinonimák szerepelnek, míg az AATŽ-ben — csak a biodegradálódó hulladék. A terminológiai szócikkek valóban informatívak és meglehetősen részletesek. Időnként megadják a fogalom kutatásának történetét, a jelenség felfedezőjét vagy a fogalom megalkotóját. A fenntartható fejlődés terminus szócikkében még „jegyzőkönyvszerű” információ is található: „Korábban (a Litván Nyelvi Állami Bizottság 2003 01 31-i határozatáig) a kiegyensúlyozott fejlődés, folyamatos fejlődés, takarékos fejlődés, fenntartható fejlődés terminusokat használták” (56). A Szójegyzékben megjegyzések is találhatók a terminusok használatáról. Azonban az ilyen jellegű információ nem mindig pontos. Például az augmenija — „a növényközösségekről szólva nem használatos terminus, az augalija terminussal helyettesítendő” (32), azonban nincs megmondva, milyen jelentésben használják (például a mikroekoszisztéma című szócikkben (134)). A efektas címszó a meghatározás helyett ezt tartalmazza: | A tering csoport harmadik tagja — a gamintojai (vagy producentai) külön szócikkben nincs kiemelve. Terminologija | 2006 | 13 209 azt a megjegyzést, hogy az ökológiában és a környezettudományban ez nem használatos terminus, a poveikis, veiklos rezultatas, padarinys vagy reiškinys terminusokkal helyettesítendő (70). Így a szótárban a šiltnamio reiškinys, nem pedig a šiltnamio efektas szerepel. Megfigyelhető, hogy a múlt század végi egyes szótárakban (pl. AstrZ, GeogrŽ) szintén a šiltnamio reiškinys számított főterminusnak. Napjainkban a szótárakban (vö. AATZ, ChZ, Eurovoc) — üvegházhatás: az üvegházi jelenség kifejezés, bár litvánosabb, kétértelműségeket okozhat. A magukban a szövegekben található terminusok többsége helyes. Néhány megjegyzést lehet tenni velük vagy használatukkal kapcsolatban. Például. A szójegyzékben pontatlanul szerepel a növény litván és latin neve: paprastoji maršancija (= maršantija, 208; lásd: BotVZ) és Marchantia plymorpha (= polymorpha, 208). A szójegyzékben a subtropikų helyettesítőjeként a paatogrąžos (88, 122 és köv.) kifejezést használják, a DŽ-ben pedig a paatogrąžiai szerepel. A biológiai ritmusok című szócikkben a potvynių-- atoslūgių ritmai (44) kifejezést használják, jóllehet ugyanabban a szójegyzékben a címszó a potvyniai ir atoslūgiai (176). A separatorius (130) terminus helyett, amelyet a mechaninis nuotekų valymas terminus szócikkében rögzítettek, jobb lenne a litván skirtuvas; hipotalamusz (a termoreguláció szócikkében, 216) — hipotalamusz. A szokásos elnevezés a törpe nyír (a szójegyzékben törpe nyír 181, 222; vö. BotVŽ). A benz(a)pirén helyett (21, 65, 155) elegendő lett volna a benzpirén változat (vö. ChZ). A rendszeres csoport kifejezést (93) nem különböztetik meg a rendszertani csoport kifejezéstől (vö. rendszer és rendszertan). A háromszavas félig parazita növények terminus helyett (a hemiparazitizmus terminus szócikkében, 96) megfelel a félparaziták (vö. BotZ félparaziták, hemiparaziták). Még néhány megjegyzés: gazdasági (= közgazdasági) tudományok (23) (vö. természettudományok), északi (= északi irányú) szélességek (59, 110, 158; lásd DŽ,). szívés érrendszeri (= szívés ér-) betegségek (55), Dobson (= Dobson-féle) egységek (202), kutikula (= kutikula) (218, vö. kutikula 98; lásd TekstilZ). A mérgek szócikkében az áll, hogy erősségük szerint nagyon erős, közepes erősségű, mérgező és gyenge mérgekre osztják őket (149). Akkor mérgező mérgek? A sagainėčiai (132) pontatlan terminus: bár korábban használatra ajánlották (például szerepel az LTE IX-ben), ma azonban a cikiečiai használatos (lásd: VLE IV 125; vö. BotVŽ cikainiai (osztály), cikiniai (család); továbbá vö. TZ Ze sagainiai ntk. = cikainiai). A szójegyzékben nem mindig tartják be a litván nyelvben szokásos jelzői sorrendet, vö. tundros žoliniai (= žoliniai tundros) augalai (181), paros vidutinė (= vidutinė paros) koncentracija (196). Egyes terminusok meghatározásai meglehetősen gyengék. Például a biogén elemek —„az élő szervezetek számára szükséges elemek (= kémiai elemek)“ (41). A chionoszféra terminust a megfelelő 210 Asta Mitkevičienė hegyvidéki részekként magyarázzák (53), nem pedig a légkör valamely rétegeként. A monokultúra terminus első jelentésének pontatlan meghatározása: „megművelt földterület, ahol abszolút egyetlen faj dominál (pl. rozsföld)“ (139) (vö. kultúra —„növénytermesztés, művelés; termesztett, művelt növények“ (lásd DZ. TŽŽe). Az audiniai terminust „sejtek és nem sejtes struktúrák rendszereként“ határozzák meg (egyes számú alakban kellene szerepelnie — audinys) (31). A logikának ellentmond a pramoninės nuotekos fajfogalom magyarázata: „Az ipari szennyvizek olyan termelőüzemekből folynak ki, ahol technológiai célokra használták őket“ (150). Ebből a megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy nem vizet, hanem szennyvizet használnak. A rizikos veiksniai terminust a szójegyzékben az aplinkos veiksniai terminussal magyarázzák, azonban olyan tényezőket említenek, mint az artériás vérnyomás, a vér koleszterinfeleslege stb. (187). A szójegyzék a homeosztázis és a nekrofágok terminusoknak egyaránt két jelentését adja meg, de ezeket nem különíti el. Az antropogén szennyezőforrások terminus meghatározása hiányzik — csak felsorolják és magyarázzák a terminus fajfogalmait. A meghatározások nyelve nem minden esetben helyes és stílusos. A határozott alakok használatában hibákat figyeltek meg, például: vidurinysis ardas (69). Általában a terminuscikkekben a határozott alakokkal gyakran túlzottan visszaélnek, pl.: praskrendantieji (—praskrendantys) paukščiai (164), putojantieji (—putojantys) gėrimai (190) stb., holott néha ott, ahol határozott alakra lenne szükség, csupán a közönséges alak szerepel. A klasė terminus meghatározása helytelen: „a közös jellemzőkkel rendelkező objektumok összességét leíró (= magában foglaló) osztályozási szint” (109). További hibákat is találtak a melléknévi igenevek használatában, pl.: draustinis — „a környezetet megőrző (= olyan terület, ahol a környezetet védik) terület <...>” (68) és hasonlók. Pontatlanul választották meg a tárgyesetes szerkezetet, pl.: „újrahasznosításra és termékek előállítására (= termékek előállításához) alkalmas hulladék” (20). Nem helyes, hogy a sutikti „lenni, előfordulni” jelentésben szerepel (17, 175). Előfordulnak ügyetlen és érthetetlen mondatok is, például. : Az elmúlt években a közlekedés okozta szennyezés hozzájárulása megnőtt a teljes légszennyezéshez (155); A CO, hozzájárulása az üvegházhatás kialakulásához eléri az 55-60%-ot <...> (209) stb. A szójegyzékben néhány központozási (43, 62, 167, 208) és helyesírási (korrektúra-) hiba is található: geitonigamija (=geitonogamija, 13), Falkoniformes (=Falconiformes, 170), alopatrija [gr. alllos (=allos) — más, eltérő <...>] (13). Egyes oldalak (66-67, 105) terminusai betűrendben nem a megfelelő helyre kerültek. Ilyen szójegyzékre szükség van, azonban túl sok hiányossága van. Terminologija | 2006 | 13 211 RÖVIDÍTÉSEK AATŽ 2000 — Környezetvédelmi szakkifejezések szótára, Vilnius. AstrŽ 1984 — A csillagászat enciklopédikus szótára. Összeállította A. Juška, Vilnius. BotVZ 1998 — A növénynevek szótára. Összeállította R. Jankevičienė, Vilnius. BotZ 1965 — A botanika szakkifejezéseinek szótára. Főszerkesztő |. Dagys, Vilnius. ChZ 2003 —A kémiai terminusok értelmező szótára. Összeállította K. Daukšas, |. Barkauskas, V. Daukšas és mtsai, Vilnius. DZ. 2003 = A jelenlegi litván nyelv szótára. Főszerkesztő St. Keinys, Vilnius (elektronikus kiadás). Eurovoc —-—EUROVOC. Európai terminológiai szótár: http://www3.lrs.lt/pls/ev/ev.main GeogrŽ 1994 —Vaitekūnas St. Enciklopédikus földrajzi szótár, Kaunas. LTE IX 1982 + Litván szovjet enciklopédia 9, Vilnius. PsichŽ 1993 —Pszichológiai szótár. Szerk. R. Augis és mtsai., Vilnius. SDTZ 1997 —A talajtudományi terminusok rendszerezett szótára. Összeállította A. Motuzas, Vilnius. SpŽ 1996 ~ Sportterminológiai szótár 1. Összeállította S. Stonkus, Kaunas. TextilŤ 2001 — A textilterminusok értelmező szótára. ÖsszeállíR. totta J. Čiukas, A. Katunskis, ir Kaulakienė és mások. Kaunas. TT 1992 — Terminológiai javítások. Készítette K. Gaivenis, A. Kaulakienė, St. Keinys, J. Klimavičius, Vilnius. TŽŽe 2002 — Interleksis. Idegen szavak szótára. Felelős szerkesztő. A. Kinderys, Vilnius (elektronikus kiadás). VLE IV 2003 ~ Egyetemes litván enciklopédia 4, Vilnius. ZUE 11998 Mezőgazdasági enciklopédia 1. A tudományos szerkesztőbizottság elnöke. A. Kusta, Vilnius. Beérkezett: 2006-12-05 Asta Mitkevičienė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected] 12 Asta Mitkevičienė