Vienažodžių matematikos terminų sinonimija matematikos vadovėliuose (1910–1940)

Az egy szóból álló matematikai szakkifejezések szinonímiája a matematikai tankönyvekben (1910–1940) DIANA ŠILOBRITAITĖ Litván Nyelvi Intézet 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Az első matematikai fogalmak az ősközösség korában, az emberek gyakorlati tevékenységének szükségleteiből fakadtak. Feltételezhető, hogy a matematikai kifejezést Görögországban a Kr. e. VI. századtól kezdték használni. Ekkor vált a matematika önálló tudománnyá. A litván terminológiát a litván matematikusok és nyelvészek csak a XIX. század végétől kezdték rendezni és egységesíteni, jóllehet Litvánia plébániai iskoláiban már a XV. század végétől oktattak számolást, 1539-ben pedig a. Kulviečius Vilniusban alapított református iskolájában a hét szabad művészet között aritmetikát és geometriát is tanítottak. Litvániában az első matematikai művek latinul, később lengyelül jelentek meg, például: Jono Rudaminos Dusetiškis Híres matematikai tételek és problémák (Illustr iora theoremata et problemata mathematica ex opticis geometria astronomia sphaera elementari computo ecclesiastico 1633), Osvaldas Krygeris Gyakorlati aritmetika (Arithmetica practica in usum studiosae juventutis Academiae et Universitatis Vilnensis Societatis Jesu 1635), Mykolas Kazimieras Belkovskis Teorecentrika, avagy matematikai értekezés a pontokról és középpontokról (Theorecentrica sive mathematicae de punctis et centris considerationes 1644) és mások (LTE VII 1981: 308–312). A XIX. század közepén kísérletet tettek az első litván nyelvű iskolai matematikai tankönyvek kiadására. Ezeket J. Stanevičius (1830 körül) és M. P. Marcinskis (1860 körül) készítette, de nem jelentek meg. 1.1. A matematikai terminológia rendezése: tankönyvek és szótárak A XIX. század végén jelentek meg az első litván nyelvű aritmetikakönyvek: P. Matulionis és J. Spudulis (összeállította J. Gailutis) Feladatgyűjtemény, vagyis aritmetikai feladatok gyűjteménye, avagy a számolás tudománya (1885), P. Nėris (P. Vileišis) Az aritmetika négy legfontosabb művelete (1886), S. Gimžauskas Kezdő tankönyv 146 Diana Šilobritaitė │ Vienażodžių matematikos terminų sinonimija… Lietuviško spaudrasčio ir rankrašččio (1888), S. Skačkausko Aritmetika (1897). Minėtų vadovėlių matematikos terminiją aptarė aritmetikos terminijos istorijos tyrinėtojas P. Rumšas (Rumšas 1978: 52–60). A 20. század elején megszaporodtak a litván nyelvű matematikai tankönyvek és feladatgyűjtemények – a számtant anyanyelven kezdték tanítani. Megfigyelhető a terminusok egységesítése: „a számtani műveleteket, a műveletekben használt számokat, a műveletek eredményeit, a törtek tagjait stb. mindenki egységesen nevezi meg” (Rumšas 1980: 73). Megjelent P. Bendorius és P. Daugirdas Aritmetikos uždavinių ir pavyzdžių rinkinio című művének több kiadása (1906–1918), P. Mašiotas Aritmetikos uždavinynas című műve (1906, 2 rész), valamint A. Vėgelė fordításában S. Thomo Trumpas aritmetikos mokslas című műve (1916). Említést érdemelnek a következő cikkek: [A. Dambrauskas] A. Jakštas Keli žodžiai apie matematiškąjį poetiškumo kriterijų (Draugija 1907 1: 28–31), A. Bernštein (ford. B. Lesys) Kai kurios skaičių paslaptys (Viltis 1908 78: 4; 1908 81: 4), P. Mašiotas Iš numeracijos istorijos (Draugija 1908 9: 396–400), valamint [A. Dambrauskas] A. Jakštas recenziója: Laipsniškas mokinimasis aritmetikos arba rokundos (Draugija 1909 27: 272). A vizsgált időszak közepén jelentek meg az első matematikai terminológiai szójegyzékek – M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis (Vilnius, 1919) és Z. Žemaitis Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis című munkája (Kaunas, 1920). Ezek az első nyomtatott litván terminológiai szójegyzékek közé tartoztak. Megalapozták a litván iskolai matematikai terminológiát. A cikk az egyes szavakból álló matematikai terminusok szinonimáit vizsgálja, amelyeket a 20. század első feléből (1940-ig) származó középiskolai matematikai tankönyvekből gyűjtöttünk. Az anyagot 24 tankönyvből gyűjtöttük: V. Budrevičius Algebros teorijos (1919), A. Busilas Aritmetikos (1921), A. Busilas Jauno matininko (1921), J. Damijonaitis Aritmetikos vadovėlio (1910 (1911), 2 rész), A. Jakštas Plokštinės trigonometrijos (1919), J. Mašiotas Matematikos vadovėlio (Geometrija. 1937–1938, 3 rész), J. Mašiotas Matematikos vadovėlio (Aritmetika ir algebra. 1939–1940, 3 rész), K. Klimavičius Geometrijos (1938–1940, 3 rész), Masing (ford. A. Smetona) Aritmetikos teorijos (1922), M. Šikšnys Geometrijos (1923), M. Šikšnys Elementarinės algebros (1923), M. Šikšnys Geometrijos (1938–1939, 3 rész), M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros (1939, 3 rész). A vizsgált időszak tankönyvei kétfélék voltak: elméletiek (kizárólag az elméletet tárgyalók) és vegyesek (az elméletet és a gyakorlatot egyaránt bemutatók). Feladatgyűjteményeket is kiadtak, ezekből azonban nem gyűjtöttünk terminusokat, mivel azok alig különböznek a tankönyvekben használtaktól. Terminologija | 2007 | 14 147 2. AZ EGY SZÓBÓL ÁLLÓ MATEMATIKAI TERMINUSOK SZINONIMÁI Az 1910–1940 közötti időszak matematikai tankönyveiben az egy szóból álló szinonim terminusok többségét különböző szerzők használják. Az ugyanazon szerző által használt szinonimák ritkábban fordulnak elő. Eredetük szerint a szinonimasorok két típusba sorolhatók: vegyes eredetűek (litván és idegen eredetű terminusok szinonímiája) és azonos eredetűek (kizárólag litván terminusok szinonímiája). 2.1. Az ugyanazon szerző által használt, egy szóból álló matematikai terminusok szinonimái Ugyanazon szerző tankönyvében mindössze egy litván terminusokból álló szinonimasort találtunk: apibrėžimas (nusakymas) MAT 1922 11. Z. Žemaitis és M. Šikšnys terminológiai szójegyzékeiben csak az apibrėžimas terminus szerepel; ezt J. Jablonskis alkotta az apibrėžti „definíciót adni” ige alapján (lásd Rumšas 1975: 8). Ugyanazon szerzők tankönyveiben gyakoribbak a vegyes eredetű szinonimasorok: dvinaris – binomas ŠAA I 1939 110; gretasienis – paralelepipedas BJM 1921 79; įžambinė – hipotenūzė BJM 1921 17, KG 1939 19, KG 1940 31, MG I 1937 52, MG II 1938 4, MG III 1938 3, ŠG 1923 25, ŠG I 1938 36, ŠG II 1938 55, ŠG III 1939 4; kubas – šeštainis MAT 1922 46. A matematikai terminológiában meghonosodott és használatos a Z. Žemaitis által javasolt litván gretasienis terminus, valamint az įžambinė. Az MTŽ 1994 dvinaris ir binomas terminusokat továbbra is szinonimaként tünteti fel: binomas lásd dvinaris – dvinaris, binomas: diferencialinis, tiesinis, egyes összetett elnevezésekben azonban megkülönböztetik őket: dvinario kubas, dvinario kvadratas ir binomo skleidinys, binomo formulė. A négyzet alakú lapokkal rendelkező téglatest elnevezésére az idegen eredetű kubas terminust használják. A paralelepipedas (vö. orosz параллелепипед, angol parallelepiped), hipotenūzė (vö. orosz гипотенуза, angol hypotenuse) terminusok nem honosodtak meg a litván matematikai terminológiában, és nem használatosak. 2.2. Különböző szerzők által használt egyszavas matematikai terminusszinonimák A különböző szerzők által használt litván terminusszinonimák lexikai és képzésbeli szinonimák. J. Pikčilingis lexikai szinonimáknak az azonos szófajhoz tartozó, eltérően hangzó szavakat nevezi, amelyek ugyanazt a tárgyat, tulajdonságot vagy cselekvést jelölik (Pikčilingis 1969: 4). 148 Diana Šilobritaitė │ Vienažodžių matematikos terminų sinonimija… A vizsgált matematikai tankönyvekben a lexikai szinonimák a leggyakoribbak. 2.2.1. KÜLÖNBÖZŐ EREDETŰ MATEMATIKAI TERMINUSSZINONIMÁK A különböző szerzők igen gyakran használnak különböző eredetű egyszavas terminusszinonimákat: átló BJM 1921 3, ŠG I 1938 34 – diagonál BJM 1921 3, ŠG 1923 24; kivágás BA 1921 4, KG 1938 19, MG I 1937 26, ŠG 1923 66, ŠG I 1938 16, ŠG III 1939 24 – szektor ŠG 1923 66 / szektórium ŠG III 1939 24; szögmérő BJM 1921 9, JPT 1919 7, KG 1938 28, KG 1939 5, KG 1940 70, MAA I 1940 142, MG I 1937 36, ŠG I 1938 21 – transzportőr ŠG I 1938 21; körszelet KG 1938 21, MG I 1937 26, ŠG 1923 66, ŠG I 1938 16, ŠG III 1939 25 – szegmens ŠG 1923 66, ŠG III 1939 25; szögfelező KG 1938 46, KG 1940 87, MAA III 1940 66, ŠG 1923 15, ŠG I 1938 40 – biszektorisz KG 1938 46, ŠG 1923 15; féloldal KG 1938 46, ŠG 1923 26 – medián JPT 1919 104, KG 1938 46, ŠG 1923 26; körző BA 1921 3, BJM 1921 30, JPT 1919 46, KG 1938 13, KG 1940 104, MG I 1937 19, MG II 1938 124, MG III 1938 75, ŠG 1923 10, ŠG I 1938 10 – cirkli KG 1938 51, ŠG 1923 10; befogó BJM 1921 17, KG 1938 44, KG 1939 12, KG 1940 17, MAA II 1939 117, MG I 1937 52, MG II 1938 4, MG III 1938 3, ŠG 1923 25 – katéta BJM 1921 17, KG 1938 44, ŠG III 1923 25; húr BJM 1921 52, KG 1938 20, KG 1939 32, KG 1940 45, MG I 1937 26, MG II 1938 48, MG III 1938 55, ŠG 1923 66, ŠG I 1938 16, ŠG II 1938 18, ŠG III 1939 5 – chorda BJM 1921 52, JPT 1919 61, ŠG 1923 66. Z. Žemaitis Geometriai és trigonometriai terminusgyűjteményében mindezek a terminusok szinonimaként is szerepelnek. A mai matematikai terminológiában a biszektorisz (orosz биссектриса), a diagonál (orosz диагональ), a transzportőr (orosz транспортир), a cirkli (orosz циркуль), a katéta (orosz катет), valamint a chorda (orosz хорда) nem használatos. Meghonosodott a szögfelező, átló, szögmérő, körző, befogó, húr (MTŽ 1994). Szinonimának tekintik a kivágás – szektor, körszelet – szegmens párokat, de az elsődlegesek a litván terminusok: kivágás, körszelet. A féloldalt és a mediánt a mai matematikai terminológiában megkülönböztetik: féloldal – „a háromszög csúcsát az oldal felezőpontjával összekötő szakasz (geometriában)” DŽ₅; medián – „egy valószínűségi változó középértéke (centrális értéke) (a valószínűségszámításban és a matematikai statisztikában)” TŽŽŽe 2002. Z. Žemaitis nem használ néhány litván eredetű terminust, a kúpos test, merőleges szavakat; vö.: kúp BJM 1921 89, KG 1938 5, MG I 1937 8 – konusz BJM Terminologija | 2007 | 14 149 1921 89; merőleges BJM 1921 3, KG 1938 32, KG 1939 12, KG 1940 31, MAA II 1939 34, MAA III 1940 66, MG I 1937 46, MG II 1938 5, MG III 1938 53, ŠAA II 1939 24, ŠG 1923 15, ŠG I 1938 45, ŠG II 1938 10, ŠG III 1939 3 – perpendikuliaras ŠG 1923 15. Ezek a mai matematikai terminológiában sem használatosak. Z. Žemaitis Geometriai és trigonometriai terminusok kis gyűjteményében a négyzet BJM 1921 19, MAT 1922 44 – kvadrát BA 1921 7, BJM 1921 19, KG 1938 84, KG 1939 19, KG 1940 7, MAA I 1940 22, MAA III 1940 4, MAT 1922 44, MG I 1937 109, MG II 1938 3, ŠG 1923 62, ŠAA I 1939 44, ŠAA II 1939 3, ŠAA III 1939 11, ŠEA 1923 14 szavakat sem tekinti szinonimának. Z. Žemaitis kis gyűjteményében melléknevek szerepelnek szinonimaként: négyzetes – kvadratikus. M. Šikšnys Aritmetikai és algebrai terminusok szótárában nem használja a cifra terminust; a későbbi tankönyvekben a számjegy: számjegy BA 1921 5, BAT 1919 6, BJM 1921 9, KG 1938 22, MAA I 1940 11, MAA III 1940 46, MAT 1922 9, ŠG 1923 12, ŠAA I 1939 6, ŠAA II 1939 101, ŠAA III 1939 13, ŠG I 1938 81, ŠG III 1939 6 – cifra BAT 1919 5. M. Šikšnys szótárában szinonimának számítanak a tankönyvekben használt terminusok: összeg BAT 1919 31, MAT 1922 11 – szumma BA 1921 10, BAT 1919 17, BJM 1921 4, DAV 1910 39, JPT 1919 40, KG 1938 14, KG 1940 20, MAA I 1940 41, MAA III 1940 12, MAT 1922 11, MG I 1937 20, MG II 1938 6, MG III 1938 23, ŠAA I 1939 10, ŠAA II 1939 5, ŠAA III 1939 4, ŠEA 1923 10, ŠG 1923 11, ŠG I 1938 11, ŠG II 1938 33, ŠG III 1939 4. Igaz, M. Šikšnys a összeadandó terminust is megadja, de tankönyveiben csak a szumma terminust használja, amely a matematikában is meghonosodott. A négyelemű szinonimasort többnyire egy nemzetközi és három litván terminus alkotja: átmérő JPT 1919 28 – kereszt BA 1921 50, BJM 1921 44 – átmérő BA 1921 50, KG 1938 20, KG 1940 38, MAA II 1939 17, MG I 1937 26, MG III 1938 53, ŠG 1923 66, ŠG I 1938 16, ŠG II 1938 17, ŠG III 1939 5 – diaméter BJM 1921 89, JPT 1919 18, KG 1938 20, ŠG 1923 66. Az egyes szerzők által használt kereszt, átmérő nem honosodott meg. A diaméter (orosz диаметр) sem használatos; a átmérő honosodott meg. Az ötelemű sort négy litván és egy nem litván eredetű terminus alkotja: lépték DAV 1910 20 – méretarány KG 1940 39, MAA I 1940 22, MG II 1938 119, MG III 1938 4, ŠAA 1939 48, ŠG II 1938 68 – méretjelző KG 1940 39 – masztab BA 1921 46, BJM 1921 35 – mérték BJM 1921 39. Amint látható, a leggyakoribb terminus a méretarány, amelyet későbbi 150 Diana Šilobritaitė │ Vienažodžių matematikos terminų sinonimija... vadovėliuose (1938, 1940). Tačiau juose dar randamas terminas dydrodis, kurio vėliau buvo atsisakyta. Z. Žemaitis ir J. Jablonskis masteliui įvardyti siūlė mastą (plačiau žr. Klimavičius 2005: 143–146). Egyetlen olyan esetet találtunk, amikor a szinonimasort hibrid egyszavas terminusok alkotják, például: liniuote BJM 1921 12, KG 1938 7, KG 1940 70, MAA II 1939 60, MG I 1937 11, MG III 1938 90, ŠAA II 1939 32, ŠG 1923 7, ŠG I 1938 7, ŠG III 1939 67 – linijuoklas JPT 1919 46. Amint látható, a linijuoklas terminust csupán egy szerző használja. Ez a terminus nem honosodott meg – napjainkig fennmaradt, és a matematikai terminológiában a liniuote terminust használják. 2.2.2. A MATEMATIKAI TERMINUSOK AZONOS EREDETŰ SZINONIMÁI Sok olyan eset van, amikor az egyik szinonimát a matematikai tankönyvek szerzőinek többsége, a másikat pedig csak egy szerző használja: apskritimas BJM 1921 51, KG 1938 17, KG 1939 30, KG 1940 7, MAA II 1939 149, MG I 1937 11, MG II 1938 3, ŠG 1923 43, ŠG I 1938 15, ŠG II 1938 17, ŠG III 1939 3 – ratlankis ŠG 1923 43 (Z. Žemaitis Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlyje című kiadványában az apskritimas és a skraja szinonimák); atkarpa BA 1921 4, BJM 1921 23, KG 1938 10, KG 1939 5, KG 1940 5, MAA I 1940 11, MAA II 1939 32, MG I 1937 17, MG III 1938 21, ŠAA I 1939 8, ŠAA II 1939 26, ŠEA 1923 27, ŠG I 1938 10 – atrėžas JPT 1919 28 (Z. Žemaitis gyűjteményében csak az atkarpa szerepel); gavinys MAA I 1940 15, MAA II 1939 9, MAA III 1940 11, ŠAA I 1939 156, ŠAA III 1939 3 – išdava MAA I 1940 15 (Z. Žemaitisnál csak a gavinys található); rutulys BJM 1921 76, KG 1938 5, MAA II 1939 24, MG I 1937 9 – kamuolys KG 1938 5 (Z. Žemaitis terminusgyűjteményében a rutulys szerepel); liekana BA 1921 9, BAT 1919 37, JPT 1919 30, DAV 1910 27, KG 1938 12, MAA I 1940 35, MAA III 1940 34, ŠAA I 1939 6, ŠAA II 1939 101, ŠAA III 1939 15 – išdalos MAT 1922 30 (M. Šikšnys és Z. Žemaitis szójegyzékeikben mindkét terminust megadják); lygtis BAT 1919 87, MAA II 1939 6, MG III 1938 6, ŠAA II 1939 50, ŠAA III 1939 11, ŠG III 1939 26 – lyginys JPT 1919 9, MAT 1922 128 (Z. Žemaitis gyűjteményében ezeket a terminusokat nem tekintik szinonimáknak: lygtis (oroszul уравнение) és lyginys (равенство (формула))); sąlyga BJM 1921 38, JPT 1919 9, KG 1938 64, MAT 1922 110 – sutartis MAT 1922 110; sandauga BA 1921 10, BAT 1919 17, BJM 1921 45, KG 1939 12, KG 1940 7, MAA I 1940 48, MAA II 1939 15, MAA III 1940 3, MAT 1922 21, MG I 1937 41, MG II 1938 11, MG III 1938 14, ŠG 1923 11, ŠAA I 1939 7, ŠAA II 1939 9, ŠAA III 1939 3 – padaugas JPT 1919 53 (M. Šikšnys terminusszójegyzékében a sandauga szerepel); skaitiklis BA 1921 5, BAT Terminologija | 2007 | 14 151 1919 17, JPT 1919 22, KG 1940 71, MAA I 1940 34, ŠAA I 1939 8, ŠAA II 1939 107 – suskaitýtojas DAV 1910 25 (M. Šikšnys terminusszójegyzékében a skaitiklis szerepel); skritulys BA 1921 3, BJM 1921 51, JPT 1919 13, KG 1938 7, KG 1939 37, MAA I 1940 22, MG I 1937 11, MG III 1938 53, ŠG 1923 66, ŠG I 1938 5, ŠG III 1939 22 – ratas ŠG 1923 66 (Z. Žemaitis terminusgyűjteményében a skritulys szerepel). Az első matematikai terminusszójegyzékekben közölt terminusokat a matematikai tankönyvek szerzőinek többsége használja; csupán néhány szerző erőltette be később, indokolatlanul a saját terminusait. Z. Žemaitis a lygtis terminusról szólva megjegyezte, hogy korábbi litván írásokban nem fordult elő. Ezért nem meglepő, hogy ezt a fogalmat – különösen a korábbi tankönyvekben – a lyginys terminussal jelölték. J. Jablonskis azt javasolta, hogy a lygtis terminust ne egyes, hanem többes számban használják. Véleménye szerint „itt két rész szükségszerű kölcsönhatásáról, egyenlőségéről, egyensúlyáról van szó” (Žemaitis 1966: 198). A matematikusok azonban meggyőzték J. Jablonskist arról, hogy „fontos, hogy ezt a fogalmat egyes számban fejezzük ki, hogy világos legyen: nem több, hanem egyetlen egyenletről van szó” (Žemaitis 1966: 198). A hármas lexikai szinonimasorok közül a vardiklis tag fordul elő leggyakrabban a vizsgált időszak matematikai tankönyveiben: vardiklis BAT 1919 17, JPT 1919 22, KG 1940 71, MAA I 1940 34, ŠAA I 1939 8, ŠAA II 1939 63 – pažymėtojas DAV 1910 25 – ženklininkas BA 1921 5. Ez M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlyje is szerepel. A pažymėtojas terminust egy M. Šikšnys szójegyzékének megjelenése előtt kiadott tankönyvben (J. Damijonaitiséban) használják (P. Matulionis és J. Spudulis [szerkesztette J. Gailutis] Užduotinas, tai ira Rankius užduocziu Aritmetikos arba Rakundos mokslo című tankönyvében (1885) a žymėtojas szerepel). A Vardiklis terminust már egy 1919-es tankönyvben is használják (M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlyje is szerepel), ezért nem világos, hogy az 1921-es tankönyv miért a ženklininkas terminust használta erre a fogalomra. J. Vaskelienė szerint a képzett szinonimák olyan, azonos gyökerű, közeli jelentésű, azonos képzési kategóriába tartozó származékok (Vaskelienė 2000: 75). A vizsgált matematikai tankönyvekben a képzett szinonimák kéttagú sorai a leggyakoribbak. A szinonimasorok terminusai gyakran képzőikben különböznek, például: daliklis BA 1921 13, BAT 1919 17, MAA I 1940 72, MAA II 1939 5, MAT 1922 29, ŠAA I 1939 6, ŠAA II 1939 7, ŠAA III 1939 6, ŠEA 1923 38 – dalytojas DAV 1910 27; daugyba BA 1921 21, BAT 1919 16, JPT 1919 86, 152 Diana Šilobritaitė | Vienaðodžių matematikos terminų sinonimija... MAA I 1940 41, MAA III 1940 13, MAT 1922 21, ŠAA I 1939 31, ŠAA II 1939 97, ŠAA III 1939 9, ŠEA 1923 7, ŠG 1923 11, ŠG I 1938 12 – szorzás BA 1921 29, DAV 1910 4, DAV 1911 8, JPT 1919 74, MAT 1922 24; törvény BJM 1921 33, KG 1938 8 – tanította MAT 1922 47. Osztó nem honosodott meg a matematikai terminológiában, mert ellentmond a szóalkotás szabályainak: a –tojas képzővel rendszerint cselekvőt, jóval ritkábban pedig valamely igei tulajdonság birtokosát megnevező főneveket alkotnak. Ezt a terminust az első matematikai tankönyvekben használták – P. Matulionio és J. Spudulio (J. Gailutis szerkesztésében) (1885), valamint P. Nėris (P. Vileišis) (1886) művében. M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėli megjelenése után következetesen a osztandó terminust kezdték használni. A szorzás és a szorzás művelete terminusok (a XX. századig a megszorzás is használatos volt) a mai terminológiában is használatosak. Z. Žemaitis szerint a szorzás művelete terminust „konkrét műveletek végrehajtásának jelölésére” kell használni (Žemaitis 1966: 196). E csoportba sorolhatók azok a szinonimasorok, amelyek egyik tagja főnevesült melléknévi igenév, a másik pedig képzővel alkotott főnév: osztandó BA 1921 52, BAT 1919 17 – osztandó mennyiség BA 1921 29, BAT 1919 52, DAV 1910 27, JPT 1919 53, KG 1938 14, MAA I 1940 72, MAA II 1939 14, MAA III 1940 15, MAT 1922 29, ŠAA I 1939 33, ŠAA II 1939 7, ŠAA III 1939 9, ŠEA 1923 7, ŠG I 1938 12, ŠG III 1939 6 (M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlyje szintén szinonimaként adja meg ezeket a terminusokat); érintő BJM 1921 53, JPT 1919 29, ŠG 1923 72, ŠG II 1938 17 – érintővonal KG 1939 35, KG 1940 52, MG II 1938 51, ŠG II 1938 17. Az utóbbi terminusok sok vitát váltottak ki. Z. Žemaitis megjegyezte, hogy az érintő terminus kétértelműséget okozhat (de felvette a Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlyje című művébe): „vajon olyan egyenes, amely érint valamit, vagy amelyet valami érint”. J. Jablonskis az érintővonal terminust javasolta, „hangsúlyozva annak bizonyos aktivitását” (Žemaitis 1966: 198). A mai matematikai terminológiában az olyan egyenes megnevezésére, amelynek a görbével csak egy közös pontja van, az érintő terminust használják (MTŽ 1994). Egy további szinonimasort egy főnevesült, határozott alakú melléknévi és melléknévi igenévi forma alkot: ferde BJM 1921 53, MG I 1937 42, ŠG I 1938 28, ŠG III 1939 40 – megdőlt KG 1938 32, ŠG 1923 15. A mai matematikai terminológiában mindmáig használatos a ferde terminus a vonalhoz vagy síkhoz képest ferde egyenes megnevezésére (MTŽ 1994). Szóképzési szinonimának tekinthetők a téglalap alakú KG 1938 82, ŠG 1923 60 – téglalap BA 1921 7, BJM 1921 19, KG 1939 5, KG 1940 31, MAA I 1940 22, MAA III 1940 153, MG I 1937 105, MG II 1938 3, ŠG Terminologija | 2007 | 14 1 5 3 I 1938 85, ŠG II 1938 3. A mai matematikai terminológiában a téglalap terminust használják, amely már Z. Žemaitis Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinelėje. című művében is szerepelt. A matematikai tankönyvekben háromtagú és négytagú szinonimasorokat találtak: metsző BIM 1921 52, KG 1940 9, ŠG 1923 66, ŠG II 1938 17 – metszés MAT 1922 44 – metszővonal KG 1939 34, KG 1940 52, MG II 1938 50, ŠG I 1938 16, ŠG II 1938 17; összeg BA 1921 72, BAT 1919 12, MAA I 1940 41, MAA II 1939 28, MAA III 1940 12, MAT 1922 11, ŠAA I 1939 20, ŠAA II 1939 93, ŠEA 1923 7, ŠG I 1938 11 – összeadás MAT 1922 12 – elrendezés DAV 1910 3, DAV 1911 3; osztás BA 1921 13, KG 1938 14, MAA I 1940 41, MAA III 1940 15, MAT 1922 29, ŠAA I 1939 31, ŠAA III 1939 9, ŠEA 1923 7, ŠG I 1938 12, ŠG III 1939 6 – osztás BA 1921 27, BAT 1919 65, DAV 1910 4, DAV 1911 9, ŠAA I 1939 157 – osztás JPT 1919 74 – osztogatás MAT 1922 64; szorzó BJM 1921 82, JPT 1919 128, MAA I 1940 48, MAA II 1939 5, MAT 1922 21, MG I 1937 21, ŠEA 1923 11, ŠG I 1938 12, ŠG III 1939 23 – szorzandó BA 1921 16, BAT 1919 17, MAA I 1940 48, MAA II 1939 21, MAA III 1940 3, ŠAA I 1939 7, ŠAA II 1939 3, ŠAA III 1939 4 – szorzat ŠAA I 1939 31 – szorzó BA 1921 18, BAT 1919 41, MAA I 1940 48, MAT 1922 21, ŠEA 1923 36. Amint látható, a szinonimákat azonos és különböző szerzők tankönyveiben egyaránt használják. J. Jablonskis a másik mennyiséggel megszorzott mennyiség megnevezésére a szorzó (az első számra) és a szorzó (a második számra) terminust javasolta. P. Rumšas megjegyzi, hogy „a szorzó és hányados azonos képzővel alkotott neologizmusok, így nem világos, miért kellett a szorzó terminusnak a szorzandót jelentenie, míg a hányados ezzel szemben nem az osztandót, hanem az eredményül kapott számot jelölte” (Rumšas 1975: 7). A felsorolt szinonimasorok nem minden terminusa honosodott meg és használatos a matematikában. Például a metsző – metszés – metszővonal: a metsző „gabonavágó gép”, a metszés „helyiség vagy tárgy sarka; kis parcella, szegély”, a metszővonal pedig személyt megnevező főnév. Bár a matematikában használatos a metsző egyenes terminus (MTŽ 1994), legalább két pontban a görbét metsző egyenes megnevezésére a szelő terminust használják. Az „elrendezés” a mai matematikai terminológiában szintén nem használatos (vö. e terminus alapszavával: elrendezni „egymás mellé rakni, egymásra rétegezni”). A osztás és osztogatás jelentése eltérő. J. Jablonskis által javasolt szorzás neologizmus volt – csak egyetlen, matematikai jelentése van: szorzás matematikai értelemben: „a szorzás művelete” (J. Jablonskis): A szorzás táblázata, a szorzás ábécéje (Z. Žemaitis). A szakaszok szorzása írások 154 Diana Šilobritaitė │ Vien ažodžių matematikos terminų sinonimija… (LKŽe). Az összeadás és az osztás terminussá válhatott terminologizáció útján – vö. összetétel 2. || „testalkat, növekedés, alak”: Ilyen az én testalkatom, és a gyerekek sem soványak Tauragnai. A lány testalkata szép, nagyon magasra nőtt Pandėlys; 4. „fő, összekötő rész”: A gerendely az egész eke alkotórésze Šeduva (ez a többi új jelentésre is vonatkozik – 2. „az összetevő részek összessége, azok elrendezése, felépítése, szerkezete”: Az egyik összetételű takarmányról a másik összetételűre mindig fokozatosan kell áttérni írásos források; 3. „egy kollektívát, szervezetet stb. alkotó emberek összessége”: A csapat, a tanács, a bizottság összetétele írásos források), bár a terminussá váló szó ritka használata miatt talán nem volt ismert; ezért ez a folyamat inkább csak feltételezhető; osztás 2. „osztás, felosztás”: Eljött az osztás ideje, így földet kaptunk Vilkaviškis (Daukšiai, Veiveriai), még tágabb értelemben dalybos 1. „örökség, vagyon felosztása, elosztás, osztozás”, 2. „osztás, adogatás” (LKŽe). Külön említést érdemel az az eset, amikor a szinonimasort két képzett és egy lexikai szinonima alkotja: atimtis BA 1921 72, BAT 1919 11, MAA I 1940 41, MAA II 1939 28, MAA III 1940 12, MAT 1922 14, ŠAA I 1939 20, ŠAA II 1939 93, ŠEA 1923 7, ŠG I 1938 12 – atimstymas DAV 1910 3, DAV 1911 11 – atskait ymas DAV 1911 3. Az atimstymas és az atskait ymas szavakat a legelső matematikai tankönyvek egyik szerzője, J. Damijonaitis használta. Hamarosan a matematikai terminológiában meghonosodott az újonnan alkotott atimtis terminus (M. Šikšnys terminusgyűjteményében is csak ez a terminus szerepel), amelyet a vizsgált időszak matematikai tankönyvei szerzőinek többsége használt. 3. KÖVETKEZTETÉSEK Az 1910–1940 közötti időszak középiskolai matematikai tankönyveiben számos egyszavas matematikai terminusszinonimát használnak. Eredetük szerint két típusba sorolhatók: különböző eredetűek (litván és idegen eredetű terminusok szinonimái), illetve azonos eredetűek (tisztán litván terminusszinonimák). A terminusszinonimák többsége különböző eredetű. Az azonos eredetű terminusszinonimák ritkábban fordulnak elő. A vizsgált időszak matematikai terminológiájára nem jellemzőek a hibrid szinonimák. A tisztán litván terminusok, amelyeket ugyanazok és különböző szerzők egyaránt használnak, többnyire lexikai szinonímiai esetek. A vizsgált forrásokban valamivel kevesebb képzésbeli szinonímiai esetet találtak. Az első matematikai terminusszótárak megjelenése után (M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis című munkája, Z. Žemaitis Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis című munkája) csökkent a szinonimák száma. Számos olyan eset van, amikor ezekben a Terminologija | 2007 | 14 155 szótárakban megadott terminusokat egyes matematikai tankönyvek szerzői nem vették figyelembe. Ezt azonban indokolatlanul tették. M. Šikšnys és Z. Žemaitis terminusgyűjteményeiben szereplő szinonim terminusok, csakúgy, mint a vizsgált tankönyvekben, sok esetben különböző eredetűek. A szótár megjelenése után kiadott M. Šikšnys-féle tankönyvekben még előfordulnak szinonim terminusok, de gyakrabban csak egy terminust választ; ezt használják a mai matematikai terminológiában is. Z. Žemaitis terminusainak későbbi használatáról nehéz véleményt mondani, mert a vizsgált időszakban nem jelent meg tőle írt iskolai matematikai tankönyv. Az 1910–1940 közötti időszak első felének matematikai tankönyveiben előforduló egyszavas matematikai terminusszinonímia elemzése alapján megállapítható, hogy az említett időszak tankönyveinek szerzői meghonosították az első matematikai terminusszótárak terminusait, néhány kivételtől eltekintve csökkentették a szinonímia eseteit, és gyakrabban vetették el az idegen terminusokat. ŠALTINIAI BA 1921 – Busilas A. Aritmetika. Uždaviny nas ir teorija, Kaunas. BAT 1919 – Budrevičius V. Algebros teorija, Vilnius. BJM 1921 – Busilas A. Jaunas matininkas. Geometrija vidurinei mokyklai, Kaunas. DAV 1910 – Damijonaitis J. Aritmetikos vadovėlis 1, Varšuva. DAV 1911 – Damijonaitis J. Aritmetikos vadovėlis 2, Varšuva. JPT 1919 – Jakštas A. Plokštinė trigonometria. Pilnas sistematiškas kursas. Teorija ir uždaviniai, Kaunas. KG 1938 – Klimavičius K. Geometrija 1, Kaunas. KG 1939 – Klimavičius K. Geometrija 2, Kaunas. KG 1940 – Klimavičius K. Geometrija 3, Kaunas. MAA I 1940 – Mašiotas J. Matematikos vadovėlis 1: Aritmetika ir algebra. Teorija ir uždavinynas vidurinei mokyklai, Kaunas. MAA II 1939 – Mašiotas J. Matematikos vadovėlis 2: Aritmetika ir algebra. Teorija ir uždavinynas vidurinei mokyklai, Kaunas. MAA III 1940 – Mašiotas J. Matematikos vadovėlis 3: Aritmetika ir algebra. Teorija ir uždavinynas vidurinei mokyklai, Kaunas. MAT 1922 – Masingas Aritmetikos teorija (vertė A. Smetona), Kaunas, Vilnius. MG I 1937 – Mašiotas J. Matematikos vadovėlis 1: Geometrija. Teorija ir uždavinynas vidurinei mokyklai, Kaunas. MG II 1938 – Mašiotas J. Matematikos vadovėlis 2: Geometrija. Teorija ir uždavinynas vidurinei mokyklai, Kaunas. MG III 1938 – Mašiotas J. Matematikos vadovėlis 3: Geometrija. Teorija ir uždavinynas vidurinei mokyklai, Kaunas. ŠAA I 1939 – Šikšnys M. Aritmetika ir algebra 1, Kaunas. ŠAA II 1939 – Šikšnys M. Aritmetika ir algebra 2, Kaunas. ŠAA III 1939 – Šikšnys M. Aritmetika ir algebra 3, Kaunas. ŠĖA 1923 – Šikšnys M. Elementarinė algebra, Kaunas. ŠG 1923 – Šikšnys M. Geometrija, Kaunas. ŠG I 1938 – Šikšnys M. Geometrija 1, Kaunas. ŠG II 1938 – Šikšnys M. Geometrija 2, Kaunas. ŠG III 1939 – Šikšnys M. Geometrija 3, Kaunas. 156 Diana Šilobritaitė | Vien ažodžių matematikos terminų sinonimija… LITERATŪRA DŽ5 2005: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (elektroninis leidimas), Vilnius. Klimavičius J. 2005: Terminas prie termino. II. – Terminologija 12, 143–146. Knygos lietuvių kalba 1918–1940. Kontrolinis sąrašas. T. 1: Knygos A–Č, Vilnius, 1997. Knygos D–J, Vilnius, 1997. Knygos K, Vilnius, 1998. Knygos L–M, Vilnius, 1999. Knygos N–R, Vilnius, 2000. Knygos S–T, Vilnius, 2001. Knygos U–Ž, Vilnius, 2002. Lietuvos bibliografija 1, Vilnius, 2006. Lietuvos bibliografija 2, Vilnius, 2006. LKŽ: Lietuvių kalbos žodynas (elektroninis leidimas), Vilnius. LTE VII 1981: Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 7, Vilnius. MTŽ 1994: Matematikos terminų žodynas. Sud. V. Bagdonavičius, P. Golokvoščius, R. Kašuba, J. Kubilius (vadovas) ir kt., Vilnius. Pikčilingis J. 1969: Leksinė ir gramatinė sinonimija, Kaunas. Rumšas P 1975: J. Jablonskio indėlis į lietuvių aritmetikos terminiją. – Kalbos kultūra 29, 3–16. Rumšas P. 1978: Lietuvių aritmetikos terminai XIX amžiuje. – Kalbotyra 29(1), 52–60. Rumšas P. 1980: Lietuvių aritmetikos terminai XX amžiaus pradžioje. – Kalbotyra 31(1), 69–78. Šikšnys M. 1919: Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis, Vilnius. TŽŽe 2002: Interleksis. Kompiuterinis tarptautinių žodžių žodynas (elektroninis leidimas). Ats. red. A. Kinderys, Vilnius. Vaskelienė J. 2000: Darybiniai sinonimai, Šiauliai. Žemaitis Z. 1920: Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis, Kaunas. Žemaitis Z. 1956: Iš atsiminimų apie J. Jablonskį. – Literatūra ir kalba 1, Vilnius. Žemaitis Z. 1966: Lietuviškos matematinės terminologijos istorijai. – Lietuvių kalbotyros klausimai 8, 195–202. SYNONYMY OF ONE-WORD TERMS OF MATHEMATICS IN TEXTBOOKS OF MATHEMATICS (1910–1940) The first Lithuanian textbooks of mathematics (Užduotinas, tai ira Rankius užduocziu Aritmetikos arba Rakundos mokslo (1885) by P. Matulionis and J. Spudulis, Keturi svarbiausiejie veikalai Aritmetikos (1886) by P. Nėris (P. Vileišis), Pradžiamokslis Lietuviszko spaudraszczo ir rankraszczo (1888) by S. Gimžauskas and Aritmetika (1897) by S. Skačkauskas) were published at the end of 19th century. Before that textbooks of mathematics in Lithuania were published in Latin, later in Polish. From the beginning of the 20th century publishing of Lithuanian textbooks and exercise books of mathematics became more intensive. At that time Aritmetikos uždavinių ir pavyzdžių rinkinys (1906–1918) by P. Bendorius and P. Daugirda, Aritmetikos uždavinynas (1906) by P. Mašiotas and other textbooks were published. This article deals with one-word synonymous terms of mathematics in textbooks of mathematics published in the first half of the 20th century. The material for the article was collected from the following textbooks: Algebros teorija (1919) by V. Budrevičius, Aritmetika (1921) by A. Busilas, Jaunas matininkas (1921) by A. Busilas, Aritmetikos vadovėlis (1910–1911) in two parts by J. Damijonaitis, Plokštinė trigonometrija (1919) by A. Jakštas, Matematikos vadovėlis (Aritmetika ir algebra) (1939–1940) in three parts by J. Mašiotas, Matematikos vadovėlis (Geometrija) (1937–1938) in three parts by J. Mašiotas, Geometrija (1938–1940) in three parts by Terminologija | 2007 | 14 157 K. Klimavičius, Aritmetikos teorija (translated by A. Smetona) (1922) by Masing, Geometrija (1923) by M. Šikšnys, Elementarinė algebra (1923) by M. Šikšnys, Geometrija (1938–1939) in three parts by M. Šikšnys, Aritmetika ir algebra (1939) in three parts by M. Šikšnys. The majority of one-word synonymous terms were being used by different authors. Synonyms used by the same author are less frequent. In respect of origin synonymous terms are of two types – of different origin (synonymy of Lithuanian and foreign terms) and of the same origin (synonymy of Lithuanian terms). In Masing’s textbook there was only one pair of Lithuanian synonyms – apibrėžimas (nusakymas) (definition). Synonyms of a different origin are more frequent in textbooks by the same author (dvinaris – binomas (binomial), gretasienis – paralelepipedas (parallelepiped)). Lithuanian synonyms used by different authors are separated into lexical and derivational synonyms. Lexical synonyms in the textbooks researched are most frequent. There are quite a few cases when one of the synonyms was being used by the majority of the authors of textbooks and another one – only by one of the authors (apskritimas – ratlankis (circle), šgaviny s – išdava (result)). Derivational synonyms are less common. In most cases such synonyms differ only in suffixes (daliklis – dalytojas (denominator)). Cases when one of the synonyms is a noun of a particular formation and another one is a substantivized adjective or participle are less frequent (liečiamoji – lietėja (tangent)). Synonymous one-word terms of different origin are used by different authors very frequently (įstrižainė – diagonale (diagonal), statinis – katetas (leg)). After the appearance of the first dictionaries of terms of mathematics (Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis (Concise dictionary of terms of arithmetic and algebra) by M. Šikšnys and Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis (Collection of terms geometry and trigonometry) by Z. Žemaitis) the number of synonyms reduced. There were some cases when the authors of textbooks of mathematics did not take into consideration terms used in the above-mentioned dictionaries, although this was unjustified. The analysis of synonymy of one-word terms of mathematics in textbooks published between 1910 and 1940 leads to the conclusion that the authors of textbooks of mathematics from this period embedded terms of the first dictionaries of mathematics, except in isolated cases, and reduced the synonymy by rejecting foreign terms in many cases. Abundant usage of synonymous terms in textbooks of mathematics from the beginning of the 20th century shows that terminology of mathematics was being intensively ordered at that time. The mentioned period is a very important time of the establishment of Lithuanian terminology of mathematics. Gauta 2007-10-15 Diana Šilobritaitė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] 158 Diana Šilobritaitė | Vienaðodžių matematikos terminų sinonimija…