Vienažodžių matematikos terminų sinonimija matematikos vadovėliuose (1910–1940)

146 Diana Šilobritaitė | Az egyszavas Az egyszavas matematikai terminusok szinonímiája a matematikai tankönyvekben (1910–1940) DiANA ŠiLoBRitAitĖ Litván Nyelvi Intézet 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Az első matematikai fogalmak az ősközösségi társadalom idején, az emberek gyakorlati tevékenységének szükségleteiből alakultak ki. Feltételezik, hogy a matematika terminust Görögországban a Kr. e. VI. században kezdték használni. Kr. e. Ekkor vált a matematika önálló tudománnyá. A litván terminusokat a litván matematikusok és nyelvészek csak a XIX. század végétől kezdték rendszerezni és egységesíteni, jóllehet már a XV. század végétől tanítottak számtant a litvániai plébániai iskolákban, 1539-ben pedig az A. Kulvietis által Vilniusban alapított református iskolában a hét szabad művészet között aritmetikát és geometriát is oktattak. Az első matematikai műveket Litvániában latin, később lengyel nyelven adták ki, pl. : Jono Rudaminos Dusetiškis Garsios matematikos teoremos ir problemos (Illustriora theoremata et problemata mathematica ex opticis geometria astronomia spheara elementari computo ecclesiastico 1633), Osvaldas Krygeris Praktinė aritmetika (Arithmetica practica in usum studiosae juventutis Academiae et universitatis Vilnensis Societatis Jesu 1635), Mykolas Kazimieras Belkovskis Teorecentrika, arba matematinis samprotavimas apie taškus ir centrus (Theorecentrica sive mathematicae de punctis et centris considerationes 1644) és mások (LTE VII 1981: 308–312). A XIX. század közepén megkísérelték kiadni az első litván nyelvű iskolai matematikai tankönyveket. Ezeket J. Stanevičius (1830 körül), M. P. Marcinskis (1860 körül) készítette el, azonban nem adták ki őket. 1.1. A matematikai terminológia rendszerezése: tankönyvek és szótárak A XIX. század végén kiadták az első litván nyelvű aritmetikai tankönyveket: P. Matulionis és J. Spudulis (J. Gailutis állította össze) užduotinas, tai ira Rankius užduocziu Aritmetikos arba Rakundos mokslo (1885), P. Nėris (P. Vileišis) Keturi svarbiausiejie veikalai Aritmetikos (1886), S. Gimžauskas Pradžiamokslis matematikai terminusok szinonímiája... Terminológia | 2007 | 14 147 Lietuwiszko spaudraszczo ir rankraszczo (1888), S. Skačkausko Aritmetika (1897). Az említett tankönyvek matematikai terminológiáját az aritmetikai terminológia történetének kutatója, P. Rumšas tárgyalta (Rumšas 1978: 52–60). A XX. század elején megszaporodtak a litván matematikai tankönyvek és feladatgyűjtemények – az aritmetikát kezdték anyanyelven tanítani. Megfigyelhető a terminusok szabványosítása: „az aritmetikai műveleteket, a műveletekben szereplő számokat, e műveletek eredményeit, a törtek tagjait stb. mindenki egyformán nevezi.“ (Rumšas 1980: 73). Megjelent P. Bendorius és P. Daugirdas Aritmetikos uždavinių ir pavyzdžių rinkinio című művének több kiadása (1906–1918), P. Mašiotas Aritmetikos uždavinynas című műve (1906, 2 rész), valamint A. Vėgėlė fordításában S. Thomo Trumpas aritmetikos mokslas című műve (1916). Említésre méltó cikkek – [A. Dambrauskas] A. Jakštas Keli žodžiai apie matematiškąjį poetiškumo kriterijų című írása (Draugija 1907 1: 28–31), A. Bernštein (B. Lėsys fordítása) Kai kurios skaitų paslaptis című írása (Viltis 1908 78: 4; 1908 81: 4), P. Mašiotas Iš numeracijos historijos című írása (Draugija 1908 9: 396–400), valamint [A. Dambrauskas] A. Jakštas Laipsniškas mokinimasis aritmetikos arba rokundos című recenziója (Draugija 1909 27: 272). A vizsgált időszak közepén jelentek meg az első matematikai terminológiai szójegyzékek – M. Šikšnis Aritmetikai és algebrai terminológiai szójegyzéke (Vilnius, 1919) és Z. Žemaitis Geometriai és trigonometriai terminológiai gyűjteménye (Kaunas, 1920). Ezek voltak az első nyomtatott litván terminológiai szójegyzékek egyikét. Ezek vetették meg a litván iskolai matematikai terminológia alapjait. A tanulmány a 20. század első feléből (1940-ig) származó középiskolai matematikai tankönyvekből gyűjtött egyszavas matematikai terminusszinonimákat vizsgálja. Az anyagot 24 tankönyvből gyűjtötték – V. Budrevičius Algebraelmélete (1919), A. Busilas Aritmetikája (1921), A. Busilas Fiatal földmérője (1921), J. Damijonaitis Aritmetikai tankönyve (1910 (1911), 2. rész), A. Jakštas Síkbeli trigonometriája (1919), J. Mašiotas Matematikai tankönyve (Geometria. 1937–1938, 3. rész), J. Mašiotas Matematikai tankönyve (Aritmetika és algebra. 1939–1940, 3. rész), K. Klimavičius Geometriája (1938–1940, 3. rész), Masing Aritmetikai elmélete (A. Smetona fordítása, 1922), M. Šikšnis Geometriája (1923), M. Šikšnis Elemi algebrája (1923), M. Šikšnis Geometriája (1938–1939, 3. rész), M. Šikšnis Aritmetikája és algebrája (1939, 3. rész). A vizsgált időszak tankönyvei kétfélék voltak: elméletiek (csak az elméletet tartalmazták) és vegyesek (elméletet és gyakorlatot egyaránt tartalmaztak). Feladatgyűjteményeket is adtak ki, ezekből azonban nem gyűjtöttek terminusokat – terminológiájuk alig különbözik a tankönyvekben használttól. 148 Diana Šilobritaitė | Az egyszavas 2. A MATEMATIKAI TERMINUSOK EGY SZÓBÓL ÁLLÓ SZINONIMÁI Az 1910–1940 közötti időszak matematikai tankönyveinek többségében az egy szóból álló szinonim terminusokat különböző szerzők használják. Az ugyanazon szerző által használt szinonimák ritkábbak. Eredetük szempontjából a szinonimasorok kétfélék – különböző eredetűek (litván és idegen eredetű terminusok szinonímiája) és azonos eredetűek (kizárólag litván terminusok szinonímiája). 2.1. Az ugyanazon szerző által használt, matematikai terminusokat jelölő, egy szóból álló szinonimák Ugyanazon szerző tankönyvében csak egy litván terminusokból álló szinonimasort találtunk: apibrėžimas (nusakymas) MAT 1922 11. Z. Žemaitis és M. Šikšnys terminológiai szójegyzékeiben csak az apibrėžimas terminus szerepel, amelyet az apibrėžti „meghatározást megadni” ige alapján J. Jablonskis alkotott meg (lásd Rumšas 1975: 8). Ugyanezen szerzők tankönyveiben gyakoribbak a különböző eredetű szinonimasorok: dvinaris – binomas ŠAA I 1939 110; gretasienis – paralelepipedas BJM 1921 79; įžambinė – hipotenuzė BJM 1921 17, KG 1939 19, KG 1940 31, MG I 1937 52, MG II 1938 4, MG III 1938 3, ŠG 1923 25, ŠG I 1938 36, ŠG II 1938 55, ŠG III 1939 4; kūbas – šeštainis MAT 1922 46. A matematikai terminológiában meghonosodtak és használatosak a gretasienis (téglatest) – amelyet Z. Žemaitis javasolt – és az įžambinė (átló) litván terminusok. Az MTŽ 1994 a dvinaris és a binomas terminusokat továbbra is szinonimákként adja meg: binomas lásd dvinaris – dvinaris, binomas: differenciális, lineáris, azonban egyes fajtanévi megnevezésekben megkülönböztetik őket: dvinario kubas (a binomiális kifejezés köbe), dvinario kvadratas (a binomiális kifejezés négyzete) és binomo skleidinys (binomiális kifejtés), binomo formulė (binomiális képlet). A téglatest olyan megnevezésére, amelynek lapjai négyzetek, nem litván eredetű terminust, a kubas (kocka) szót használják. A paralelepipedas (vö. orosz параллелепипед, angol parallelepiped) és a hipotenuzė (vö. orosz гипотенуза, angol hypotenuse) terminusok a litván matematikai terminológiában nem honosodtak meg, és nem használatosak. 2.2. Különböző szerzők által használt egyszavas matematikai terminusszinonimák A különböző szerzők által használt litván terminusszinonimák lexikai és képzett szinonimák. J. Pikčilingis lexikai szinonimáknak ugyanazon nyelvi rész különböző hangzású szavait tekinti, amelyek ugyanazt a dolgot, tulajdonságot vagy cselekvést jelölik (Pikčilingis 1969: 4). matematikai terminusok szinonímiája... Terminologija | 2007 | 14 149 A vizsgált matematikai tankönyvekben a lexikai szinonimák a leggyakoribbak. 2.2.1. KÜLÖNBÖZŐ EREDETŰ MATEMATIKAI TERMINUSOK SZINONIMÁI A különböző eredetű egyszavas terminusszinonimákat a különböző szerzők különösen gyakran használják: átló BJM 1921 3, ŠG I 1938 34 – diagonál BJM 1921 3, ŠG 1923 24; kivágás BA 1921 4, KG 1938 19, MG I 1937 26, ŠG 1923 66, ŠG I 1938 16, ŠG III 1939 24 – szektor ŠG 1923 66 / szektorusz ŠG III 1939 24; szögmérő BJM 1921 9, JPT 1919 7, KG 1938 28, KG 1939 5, KG 1940 70, MAA I 1940 142, MG I 1937 36, ŠG I 1938 21 – transzportőr ŠG I 1938 21; csonkolás KG 1938 21, MG I 1937 26, ŠG 1923 66, ŠG I 1938 16, ŠG III 1939 25 – szegmens ŠG 1923 66, ŠG III 1939 25; szögfelező KG 1938 46, KG 1940 87, MAA III 1940 66, ŠG 1923 15, ŠG I 1938 40 – biszektrisze KG 1938 46, ŠG 1923 15; súlyvonal KG 1938 46, ŠG 1923 26 – medián JPT 1919 104, KG 1938 46, ŠG 1923 26; körző BA 1921 3, BJM 1921 30, JPT 1919 46, KG 1938 13, KG 1940 104, MG I 1937 19, MG II 1938 124, MG III 1938 75, ŠG 1923 10, ŠG I 1938 10 – cirkel KG 1938 51, ŠG 1923 10; befogó BJM 1921 17, KG 1938 44, KG 1939 12, KG 1940 17, MAA II 1939 117, MG I 1937 52, MG II 1938 4, MG III 1938 3, ŠG 1923 25 – katéta BJM 1921 17, KG 1938 44, ŠG III 1923 25; húr BJM 1921 52, KG 1938 20, KG 1939 32, KG 1940 45, MG I 1937 26, MG II 1938 48, MG III 1938 55, ŠG 1923 66, ŠG I 1938 16, ŠG II 1938 18, ŠG III 1939 5 – korda BJM 1921 52, JPT 1919 61, ŠG 1923 66. Z. Žemaitis Geometriai és trigonometriai terminusainak gyűjteményében mindezek a terminusok szinonimaként is szerepelnek. A mai matematikai terminológiában a biszektrisze (orosz: биссектриса), a diagonál (orosz: диагональ), a transzportőr (orosz: транспортир), a cirkel (orosz: циркуль), a katéta (orosz: катет), a korda (orosz: хорда) nem használatosak. Meghonosodott a szögfelező, az átló, a szögmérő, a körző, a befogó, a húr (MTŽ 1994). Szinonimának tekintik a kivágás – szektor, csonkolás – szegmens párokat, azonban az elsődlegesek a litván kivágás, csonkolás terminusok. A mai matematikai terminológiában a súlyvonalat és a mediánt megkülönböztetik: súlyvonal – „a háromszög csúcsát az oldal felezőpontjával összekötő egyenes szakasz (a geometriában)” DŽ5, medián – „egy valószínűségi változó középértéke (a valószínűségszámításban és a matematikai statisztikában)” TŽŽe 2002. A nem litván eredetű konus és perpendikuláris terminusokat Z. Žemaitis nem használja, vö.: kúp BJM 1921 89, KG 1938 5, MG I 1937 8 – konus BJM 150 Diana Šilobritaitė | Az egyszavas matematikai terminusok 31, MAA II 1939 34, MAA III 1940 66, MG I 1937 46, MG II 1938 5, MG III 1938 53, ŠAA II 1939 24, ŠG 1923 15, ŠG I 1938 45, ŠG II 1938 10, ŠG III 1939 3 – perpendikuláris ŠG 1923 15. A mai matematikai terminológiában sem használatosak. Z. Žemaitis Geometriai és trigonometriai terminusok gyűjteményében nem tekintik szinonimáknak a következőket sem: negyzet BJM 1921 19, MAT 1922 44 – négyzet BA 1921 7, BJM 1921 19, KG 1938 84, KG 1939 19, KG 1940 7, MAA I 1940 22, MAA III 1940 4, MAT 1922 44, MG I 1937 109, MG II 1938 3, ŠG 1923 62, ŠAA I 1939 44, ŠAA II 1939 3, ŠAA III 1939 11, ŠEA 1923 14. Z. Žemaitis gyűjteményében szinonimaként szerepelnek a negyzet – négyzetes melléknevek. M. Šikšnys Aritmetikai és algebrai terminusok szótáracskájában nem használja a cifra terminust, a későbbi évfolyamok tankönyveiben pedig a skaitmuo honosodik meg: skaitmuo BA 1921 5, BAT 1919 6, BJM 1921 9, KG 1938 22, MAA I 1940 11, MAA III 1940 46, MAT 1922 9, ŠG 1923 12, ŠAA I 1939 6, ŠAA II 1939 101, ŠAA III 1939 13, ŠG I 1938 81, ŠG III 1939 6 – cifra BAT 1919 5. M. Šikšnys szótáracskájában szinonimának tekintik a tankönyvekben használt dėjinys BAT 1919 31, MAT 1922 11 – suma BA 1921 10, BAT 1919 17, BJM 1921 4, DAV 1910 39, JPT 1919 40, KG 1938 14, KG 1940 20, MAA I 1940 41, MAA III 1940 12, MAT 1922 11, MG I 1937 20, MG II 1938 6, MG III 1938 23, ŠAA I 1939 10, ŠAA II 1939 5, ŠAA III 1939 4, ŠEA 1923 10, ŠG 1923 11, ŠG I 1938 11, ŠG II 1938 33, ŠG III 1939 4 terminusokat. M. Šikšnys valóban megadja a dėtinys alakot is, tankönyveiben azonban csak a suma terminust használja, amely honosodott meg a matematikában. A négyelemű szinonimasort leggyakrabban egy nemzetközi és három litván terminus alkotja: skersinys JPT 1919 28 – skersis BA 1921 50, BJM 1921 44 – skersmuo BA 1921 50, KG 1938 20, KG 1940 38, MAA II 1939 17, MG I 1937 26, MG III 1938 53, ŠG 1923 66, ŠG I 1938 16, ŠG II 1938 17, ŠG III 1939 5 – diametras BJM 1921 89, JPT 1919 18, KG 1938 20, ŠG 1923 66. Egyes szerzők által használt skersinys, skersis nem honosodott meg. A diametras (orosz диаметр) szintén nem használatos, a skersmuo honosodott meg. Az öttagú sort négy litván és egy nem litván eredetű terminus alkotja: mastas DAV 1910 20 – mastelis KG 1940 39, MAA I 1940 22, MG II 1938 119, MG III 1938 4, ŠAA 1939 48, ŠG II 1938 68 – dydrodis KG 1940 39 – maštabas BA 1921 46, BJM 1921 35 – matas BJM 1921 39. Amint látható, a leggyakoribb terminus a mastelis, amelyet a későbbi szinonímiája... 1921 89; merőleges BJM 1921 3, KG 1938 32, KG 1939 12, KG 1940 Terminologija | 2007 | 14 151 tankönyvekben használtak (1938, 1940). Ezekben azonban még megtalálható a dydrodis terminus is, amelyről később lemondtak. Z. Žemaitis és J. Jablonskis a mastelis megnevezésére a mastas szót javasolták (bővebben lásd: Klimavičius 2005: 143–146). Egyetlen olyan esetet találtunk, amikor a szinonimasort hibrid egy szóból álló terminusok alkotják, például: liniuotė BJM 1921 12, KG 1938 7, KG 1940 70, MAA II 1939 60, MG I 1937 11, MG III 1938 90, ŠAA II 1939 32, ŠG 1923 7, ŠG I 1938 7, ŠG III 1939 67 – linijuoklas JPT 1919 46. Amint látható, a linijuoklas terminust csak egyetlen szerző használja. Ez a terminus nem honosodott meg – napjainkig fennmaradt, és a matematikai terminológiában a liniuotė terminust használják. 2.2.2. EGYEREDetű MATEMATIKAI TERMINUSOK SZINONIMÁI Számos olyan eset van, amikor az egyik szinonimát a matematikai tankönyvek szerzőinek többsége, a másikat pedig csak egyetlen szerző használja: apskritimas BJM 1921 51, KG 1938 17, KG 1939 30, KG 1940 7, MAA II 1939 149, MG I 1937 11, MG II 1938 3, ŠG 1923 43, ŠG I 1938 15, ŠG II 1938 17, ŠG III 1939 3 – ratlankis ŠG 1923 43 (Z. Žemaitis Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlyje szinonimák az apskritimas és a skraja); atkarpa BA 1921 4, BJM 1921 23, KG 1938 10, KG 1939 5, KG 1940 5, MAA I 1940 11, MAA II 1939 32, MG I 1937 17, MG III 1938 21, ŠAA I 1939 8, ŠAA II 1939 26, ŠEA 1923 27, ŠG I 1938 10 – atrėžas JPT 1919 28 (Z. Žemaitis gyűjteményében csak az atkarpa szerepel); gavinys MAA I 1940 15, MAA II 1939 9, MAA III 1940 11, ŠAA I 1939 156, ŠAA III 1939 3 – išdava MAA I 1940 15 (Z. Žemaitisnál csak a gavinys); rutulys BJM 1921 76, KG 1938 5, MAA II 1939 24, MG I 1937 9 – kamuolys KG 1938 5 (Z. Žemaitis terminusgyűjteményében – rutulys); liekana BA 1921 9, BAT 1919 37, JPT 1919 30, DAV 1910 27, KG 1938 12, MAA I 1940 35, MAA III 1940 34, ŠAA I 1939 6, ŠAA II 1939 101, ŠAA III 1939 15 – išdalos MAT 1922 30 (M. Šikšnys és Z. Žemaitis szótáraikban mindkét terminust közlik); lygtis BAT 1919 87, MAA II 1939 6, MG III 1938 6, ŠAA II 1939 50, ŠAA III 1939 11, ŠG III 1939 26 – lyginys JPT 1919 9, MAT 1922 128 (Z. Žemaitis gyűjteményében e terminusokat nem tekintik szinonimáknak: lygtis (orosz уравнение) és lyginys (равенство (формула)); sąlyga BJM 1921 38, JPT 1919 9, KG 1938 64, MAT 1922 110 – sutartis MAT 1922 110; szorzat BA 1921 10, BAT 1919 17, BJM 1921 45, KG 1939 12, KG 1940 7, MAA I 1940 48, MAA II 1939 15, MAA III 1940 3, MAT 1922 21, MG I 1937 41, MG II 1938 11, MG III 1938 14, ŠG 1923 11, ŠAA I 1939 7, ŠAA II 1939 9, ŠAA III 1939 3 – szorzandó JPT 1919 53 (M. Šikšnio terminológiai szójegyzékében – szorzat); számláló BA 1921 5, BAT 152 Diana Šilobritaitė | A matematikai terminusok egyszavas 8, ŠAA II 1939 107 – megszámláló DAV 1910 25 (M. Šikšnio terminológiai szójegyzékében – számláló); kör BA 1921 3, BJM 1921 51, JPT 1919 13, KG 1938 7, KG 1939 37, MAA I 1940 22, MG I 1937 11, MG III 1938 53, ŠG 1923 66, ŠG I 1938 5, ŠG III 1939 22 – kerék ŠG 1923 66 (Z. Žemaičio terminológiai gyűjteményében – kör). Az első matematikai terminológiai szójegyzékekben megadott terminusokat számos matematikai tankönyv szerzője használta, csak néhány szerző erőltette később indokolatlanul a saját terminusait. Z. Žemaitis, az egyenlet terminus kapcsán szólva, jelezte, hogy korábbi litván írásaiban ez nem szerepelt. Ezért nem meglepő, hogy e fogalom megnevezésére, különösen a korábbi tankönyvekben, a lyginys terminust használták. J. Jablonskis azt javasolta, hogy a lygtis terminust ne egyes, hanem többes számban használják. Véleménye szerint „itt két rész szükségszerű kölcsönhatásáról, egyenjogúságáról, egyensúlyáról van szó” (Žemaitis 1966: 198). A matematikusok azonban meggyőzték J. Jablonskį, hogy „fontos, hogy ez a fogalom egyes számban legyen kifejezve, hogy világos legyen: nem több, hanem egyenletről van szó” (Žemaitis 1966: 198). A háromtagú lexikai szinonimasorok tagjai közül a vizsgált időszak matematikai tankönyveiben a vardiklis használatos a leggyakrabban: vardiklis BAT 1919 17, JPT 1919 22, KG 1940 71, MAA I 1940 34, ŠAA I 1939 8, ŠAA II 1939 63 – pažymėtojas DAV 1910 25 – ženklininkas BA 1921 5. M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlyje is szerepel. A pažymėtojas terminust az M. Šikšnys szójegyzékének kiadása előtt megjelent tankönyvben (J. Damijonaitis tankönyvében) használják (P. Matulionis és J. Spudulis [J. Gailutis szerkesztette] tankönyvében, az užduotinas, tai ira Rankius užduocziu Aritmetikos arba Rakundos mokslo (1885) című műben a žymėtojas szerepel). A vardiklis már az 1919-es tankönyvben használatos (M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlyje is szerepel), ezért nem világos, miért használták 1921-ben e fogalom megjelölésére a ženklininkas terminust. J. Vaskelienė szerint a képzett szinonimák olyanok, amelyeknek azonos a gyökerük, és jelentésükben közel álló, azonos képzési kategóriába tartozó képzett szavak (Vaskelienė 2000: 75). A vizsgált matematikai tankönyvekben a képzett szinonimák sorai között a kéttagúak a leggyakoribbak. A szinonimasorok terminusai gyakran képzőikben különböznek, például: dalik lis BA 1921 13, BAT 1919 17, MAA I 1940 72, MAA II 1939 5, MAT 1922 29, ŠAA I 1939 6, ŠAA II 1939 7, ŠAA III 1939 6, ŠEA 1923 38 – dalytojas DAV 1910 27; daugyba BA 1921 21, BAT 1919 16, JPT 1919 86, szinonímiája... 1919 17, JPT 1919 22, KG 1940 71, MAA I 1940 34, ŠAA I 1939 Terminológia | 2007 | 14 153 MAA I 1940 41, MAA III 1940 13, MAT 1922 21, ŠAA I 1939 31, ŠAA II 1939 97, ŠAA III 1939 9, ŠEA 1923 7, ŠG 1923 11, ŠG I 1938 12 – szorzás BA 1921 29, DAV 1910 4, DAV 1911 8, JPT 1919 74, MAT 1922 24; törvény BJM 1921 33, KG 1938 8 – tanította MAT 1922 47. Az osztó a matematikai terminológiában nem honosodott meg, mivel ellentétes a szóképzés törvényeivel: a -tojas toldalékkal általában cselekvők, és jóval ritkábban igei tulajdonság birtokosainak megnevezéseit képzik. Ezt a terminust használták az első matematikai tankönyvekben – P. Matulionis és J. Spudulis (J. Gailutis állította össze) (1885), P. Nėris (P. Vileišis) (1886). M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis című szótárának megjelenése után következetesen az osztó terminust kezdték használni. A daugyba és dauginimas terminusokat (a XX. századig a padauginimas is használatos volt) a mai terminológiában is használják. A dauginimas terminust Z. Žemaitis szerint „konkrét műveletek végrehajtásának jelölésére” kell használni (Žemaitis 1966: 196). E csoporthoz sorolhatók azok a szinonimasorok, amelyeknek egyik tagja főnevesült melléknévi igenév, a másik pedig képzős főnév: dalijamasis BA 1921 52, BAT 1919 17 – dalinys BA 1921 29, BAT 1919 52, DAV 1910 27, JPT 1919 53, KG 1938 14, MAA I 1940 72, MAA II 1939 14, MAA III 1940 15, MAT 1922 29, ŠAA I 1939 33, ŠAA II 1939 7, ŠAA III 1939 9, ŠEA 1923 7, ŠG I 1938 12, ŠG III 1939 6 (M. Šikšnys Aritmetikai és algebrának terminusai című szójegyzékében ezek a terminusok szintén szinonimákként szerepelnek); liečiamoji BJM 1921 53, JPT 1919 29, ŠG 1923 72, ŠG II 1938 17 – lietėja KG 1939 35, KG 1940 52, MG II 1938 51, ŠG II 1938 17. Az utóbbi terminusokról meglehetősen sok vita folyt. Z. Žemaitis megjegyezte, hogy a liečiamoji terminus kétértelműséget okozhat (de a Geometriai és trigonometriai terminusok gyűjteményében megadta): „vajon olyan egyenesről van-e szó, amely érint valamit, vagy amelyet valami érint”. J. Jablonskis a lietėja terminust javasolta, „bizonyos aktivitását hangsúlyozva” (Žemaitis 1966: 198). A mai matematikai terminológiában azt az egyenest, amelynek egy görbével csak egy közös pontja van, a liestinė terminussal nevezik meg (MTŽ 1994). Egy újabb szinonimasort a főnevesült határozott melléknévi és igenévi forma alkot: pasviroji BJM 1921 53, MG I 1937 42, ŠG I 1938 28, ŠG III 1939 40 – pasvirusioji KG 1938 32, ŠG 1923 15. A mai napig fennmaradt, és a mai matematikai terminológiában a valamely egyeneshez vagy síkhoz ferde egyenes megnevezésére a pasviroji terminust használják (MTŽ 1994). Képzett szinonimáknak tekinthetők a stačiakampainis KG 1938 82, ŠG 1923 60 – stačiakampis BA 1921 7, BJM 1921 19, KG 1939 5, KG 1940 31, MAA I 1940 22, MAA III 1940 153, MG I 1937 105, MG II 1938 3, ŠG 154 Diana Šilobritaitė | Az egyszavas matematikai terminusok szinonímiája... I 1938 már Z. Žemaitis Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlyje című terminusgyűjteményében is szerepelt. A matematikai tankönyvekben háromés négytagú képzett szinonimasorokat találtunk: kertamoji BJM 1921 52, KG 1940 9, ŠG 1923 66, ŠG II 1938 17 – kertė MAT 1922 44 – kirtėja KG 1939 34, KG 1940 52, MG II 1938 50, ŠG I 1938 16, ŠG II 1938 17; sudėtis BA 1921 72, BAT 1919 12, MAA I 1940 41, MAA II 1939 28, MAA III 1940 12, MAT 1922 11, ŠAA I 1939 20, ŠAA II 1939 93, ŠEA 1923 7, ŠG I 1938 11 – sudėjimas MAT 1922 12 – sudėstymas DAV 1910 3, DAV 1911 3; dalyba BA 1921 13, KG 1938 14, MAA I 1940 41, MAA III 1940 15, MAT 1922 29, ŠAA I 1939 31, ŠAA III 1939 9, ŠEA 1923 7, ŠG I 1938 12, ŠG III 1939 6 – dalijimas BA 1921 27, BAT 1919 65, DAV 1910 4, DAV 1911 9, ŠAA I 1939 157 – dalymas JPT 1919 74 – dalinėjimas MAT 1922 64; daugiklis BJM 1921 82, JPT 1919 128, MAA I 1940 48, MAA II 1939 5, MAT 1922 21, MG I 1937 21, ŠEA 1923 11, ŠG I 1938 12, ŠG III 1939 23 – dauginamasis BA 1921 16, BAT 1919 17, MAA I 1940 48, MAA II 1939 21, MAA III 1940 3, ŠAA I 1939 7, ŠAA II 1939 3, ŠAA III 1939 4 – dauginys ŠAA I 1939 31 – daugmuo BA 1921 18, BAT 1919 41, MAA I 1940 48, MAT 1922 21, ŠEA 1923 36. Amint látható, a szinonimákat itt ugyanazon szerzők és különböző szerzők tankönyveiben egyaránt használják. A másik mennyiséggel megszorzott mennyiség megnevezésére J. Jablonskis a daugmuo (az első számra) és a daugiklis (a második számra) terminusokat javasolta. P. Rumšas megjegyzi, hogy „a daugmuo és a dalmuo azonos képzővel alkotott új szavak, ezért nem világos, miért kellett a daugmuo terminusnak a szorzandót jelentenie, míg a dalmuo ezzel szemben nem az osztandót, hanem a kapott számot” (Rumšas 1975: 7). A fent említett szinonimasorok nem minden terminusa honosodott meg, és nem használatos a matematikában. Például: kertamoji – kertė – kirtėja: kertamoji – „gabonafélék aratására szolgáló gép”, kertė – „helyiség vagy tárgy sarka; kis földdarab, szélső terület”, kirtėja – személyt megnevező főnév. Bár a matematikában használatos a kertančioji linija terminus (MTŽ 1994), azt az egyenest, amely legalább két pontban metszi a görbét, kirstinė terminussal nevezik meg. A sudėstymas a mai matematikai terminológiában szintén nem használatos (vö. e terminus alapszavát, a sudėstyti „összerakni, egymásra hajtogatni” igét). A dalijimas és a dalinėjimas eltérő jelentésűek. J. Jablonskis által javasolt daugyba terminus neologizmus volt – csak egy jelentése van (matematikai): daugyba mat. „a szorzás művelete” (J. Jablonskis): Daugybos tabelė, daugybos abėcėlė (Z. Žemaitis). Szakaszok szorzása írásban 85, ŠG II 1938 3. A mai matematikai terminológiában a stačiakampis használatos, amely