1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija (iš turimų išteklių)

Terminológia | 2007 | 14 125 Az 1910–1937 közötti litván építészeti terminológia (a rendelkezésre álló forrásokból) RoBERtAs stUNŽiNAs Litván Nyelvi Intézet A litván építészeti terminológia, akárcsak általában az egész műszaki Ivinskis kalendáriumaiban (1846–1863), a „Keleivis” (1849–1880) és az „Aušra” terminológia, a 19. század közepén kezdett kialakulni. Az akkori periodikák – L. (1883–1886) – a tudománynépszerűsítő és gazdasági tanácsadó cikkekben építészeti szakkifejezések kezdtek megjelenni, pl.: molis Ivinsk 1849 31, namas Ivinsk 1849 30, plitos degintos LTP VI 56, siena Ivinsk 1849 31, teptuwas Ivinsk 1849 31, ziame Ivinsk 1862 45. A 20. század első felében az építészeti terminológia gyors fejlődését a szakirodalom (építészeti tankönyvek, építészeti periodikák) megjelenése és általában az építéstudomány fejlődése segítette elő – 1922-ben Kaunasban megnyílt a Litván Egyetem, nem sokkal később pedig megjelentek az első litván nyelvű építészeti tankönyvek. A tanulmány az 1910–1937 közötti építéstudományi, tudománynépszerűsítő, építészeti periodikai és egyéb kiadványok (a források jegyzékét lásd a tanulmány végén) terminológiáját eredete, szerkezete és fejlődése szempontjából tárgyalja. A vizsgált anyagot 1393 különböző1 (806 egy szóból álló és 587 összetett), saját örökölt és kölcsönzött, nemzetközi lexikára épülő, saját nyelvi eszközökkel létrehozott és képzett terminus alkotja. Tematikus csoportok szerint ezek építményeket és azok részeit (27%), anyagokat (20%), eszközöket (17%), cselekvéseket, folyamatokat, állapotokat (16%), tulajdonságokat, jellemzőket, mennyiségeket (6%), valamint más, az építéssel kapcsolatos konkrét tárgyakat és elvont dolgokat (14%) megnevező terminusok. Az egy szóból álló építőipari terminusokról szólva mindenekelőtt a terminusok szemantikai alkotását kell megemlíteni. A terminusok szemantikai alkotása2 – olyan nominációs mód, amelyben a terminusalkotás fő eszköze a szó szemantikai bő1 Itt külön nem számítjuk a változatokat, vagyis ugyanazon nyelvi egységek olyan változatait, amelyek formális, ugyanazt a funkciót betöltő, szabályos hangalaki eltérésekkel rendelkeznek (КРР 2003: 107). 2 A terminusok szemantikai alkotása terminus (Гринев 1993: 129) helyett használatos a lexikai-szemantikai terminusalkotás terminus is (vö. Прохорова 1996: 8; Татаринов 2006: 188). 126 Robertas Stunžinas | 1910–1937 közötti litván építőipari terminológia... elsőként a terminologizáció útján keletkezett terminusokat kell elkülöníteni. A terminologizáció – egyszerű (nyelvjárási) szavak vagy más területek terminusainak terminusokká alakítása (Gaivenis 2002: 18), a jelentések kiterjesztése, szűkítése, általánosítása és egyéb módosítása, valamint más jelentésektől való elhatárolása (Klimavičius 1996: 6). A szavak szemantikai fejlődése szempontjából a terminologizáció nem csupán egy terminológiai jelenséget foglalhat magában: 1) az egyszerű szavak teljes szemantikájának terminusokba való átvitelét (Татаринов 2006: 188), 2) az egyszerű szavak jelentéseinek specializációját – szűkülését vagy bővülését (Татаринов 2006: 188), 3) a szavak jelentéseinek átvitelét (Keinys 1980: 63–64; Gaivenis 2002: 52). Az elmondottak alapján mindenekelőtt azokat a terminusokat kell elkülöníteni, amelyek jelentésükben megfelelnek az egyszerű szavaknak3, pl.: akmuo JodelNorm 2, aliejus Kind 32, anglis iv 48, apušė Januš 18, ąžuolas Kind 7, diemantas JodelTechn 9, eglė Januš 18, Kind 7, molis Reis 1, pienas Kind 50, pušis Januš 18, smėlys Januš 9, stiklas Ekz 3, tošis JodelTechn 156, žabai Vanag 28, žabarai JodelTechn 29, žvyras Reis 13; butas (lakóház) Stat M1922 I 8, kambarys Januš 14, kūtė Vanag 10, lubos Januš 15, namas (lakóépület) Zubausk 9, tiltas Ekz 1; čerpė Šimol 72, grebėstas Iv 18, lenta Braž 2, rąstas Reis 24, sija Kind 14, siena Reis 1, (staktos) šulas Braž 10. A bemutatott példákból látható, hogy ezek főként az egyszerű szavak alapvagy elsődleges jelentéseinek megfelelő, különféle építőanyagokat, építményeket, azok részeit és más építési fogalmakat megnevező terminusok. Külön említendők az egyszerű szavak specializációjából4, vagyis jelentésük szűküléséből vagy bővüléséből létrejött terminusok. A jelentés szűkülése esetén az egyik fogalom megnevezésének egy másik fogalomra való átvitele az egyszerű fogalom általános jegyei alapján történik, a szűkülő fogalomban azonban további, kiegészítő jegyek is megjelennek (Прохорова 1996: 79). Pontosabban fogalmazva, a jelentés szűkülése azokra a terminusokra jellemző, amelyek határozottabb építési jelentést nyertek, pl.: anga (ablaknyílás)5 JodelTechn 135, dėmė (téglahiba) JodelNorm 1, (alapozási) gödör Ekz 3, kartys (rudak, amelyekre a faanyagot rakják) JodelTechn 161, (téglából készült) kemence iv 18, kubilas JodelTechn 66, marka (gödör) StatM 1923 I 6, minklė (agyagtészta) JodelTechn 117, (festési) eszközök Ekz 6, skylė Kind 18. A jelentésbővülés a tárgyosztályokat megnevező terminusokra jellemző, pl.: só 3 Az egyszerű szavakat tartalmazó terminusokat az akadémiai Lietuvių kalbos žodynas adatai alapján hasonlítjuk össze. 4 A terminologizációt és a specializációt néha a terminusalkotás különálló módjainak tekintik (vö. Гринев 1993: 129–132), máskor ezeket a jelenségeket szigorúan nem különítik el (lásd Татаринов 2006: 188–189). 5 A kerek zárójelekben a terminus tartalmát pontosítják. vítése (Татаринов 2006: 188). Az ilyen típusú terminusok csoportjában Terminologija | 2007 | 14 127 JodelNorm 1, padló Kind 13, kályha Šimol 4, mennyezet (mennyezet és födém) Šimol 4. Ez a vizsgált időszak terminológiájának egyik legnagyobb létszámú (az összes egy szóból álló terminus mintegy ötödét alkotja) és legrégebbi csoportja – a terminusokat a 19. századi forrásokban is bőségesen használták, pl.: akmů LTP VI 56, smēlis LTP VI 56, stiklas LTP VI 56, źvira LTP VI 125, siena LTP VI 125. E csoportocskák terminusaival az összetett terminusok mintegy egyharmada alakult, pl.: mesterséges kő Iv 7, agyagcserép Kind 34, ácskészítésű ajtó Kind 27, kovácsolt vas (vas és acél) JodelTechn 170, vágott vas JodelTechn 185, olvasztott vas JodelTechn 171, döngölt agyagpadló Ekz 4, saválló edény JodelTechn 144, elsődleges agyag Iv 2. Legnagyobb számban a siena (32), plyta (25), krosnis (16), molis (15), kambarys (13), akmuo (9) terminusoknak vannak fajtanevei, pl.: vert fal Braž 2, öntött f. Ekz 3, vályogból készült fal. Braž 1, gerendafal. Kind 8, üreges fal. StatM 1922 II 17, vesszőfonatos–tapasztott fal. Braž 2, nyerstégla-fal. Reis 2; égetett agyagtégla Iv 6, jól kiégetett fal. Reis 14, levegőn szárított fal. Januš 16, nyers fal. Iv 7, vakolt fal. JodelNorm 2, építőipari p. JodelNorm 2, tűzálló p. JodelTechn 73, homlokzati p. Ekz 5; kemence gáztüzelő berendezéssel Iv 64, k. lehulló lánggal Iv 65, k. egyszerű tüzelőberendezéssel iv 64, k. egyszerű fenékkel Iv 64, forgó k. Iv 65; égetett agyag StatM 1923 I 18, nagyon sovány m. JodelTechn 117, erős kötésű m., üledékes m. Iv 3, egyszerű m. Iv 5, túl kövér m. Vanag 15, túldagasztott m. JodelNorm 1, szürke m. JodelTechn 29, tűzálló m. Iv 5; vendég- / háziasszonyi munka- / cseléd- / étkező / szoba Januš 14; lyukacsos (elágazó) kő JodelTechn 9, lemezes a. Kind 29, zúzott a. StatM 1922 I 18, üreges a. JodelTechn 103. Az egyszavas terminusok kis részét metaforikus és metonimikus terminusok alkotják. Általánosságban szólva a metaforikus és metonimikus terminusok a terminusalkotás szemantikai típusának egyik külön altípusához – a tropikus terminusalkotáshoz – sorolandók (vö. Татаринов 2006: 188). A tropikus terminusalkotás esetében csak részben támaszkodnak a szó szemantikájára – a motiváló szemantikai jegyre (tertium comparationis) (Татаринов 2006: 188). Esetünkben azonban ezek többnyire a poliszémikus szavak terminologizált és különösen specializált egyszerű átvitt jelentésű szavai (erről bővebben később lesz szó). Ebben a csoportban abszolút többségben vannak a metaforikus terminusok. Metaforikus terminusok akkor keletkeznek, amikor a speciális fogalmakat bizonyos jegyek alapján összehasonlítják a közönséges fogalmakkal, és a közönséges fogalmak szavaival nevezik meg őket (Прохорова 1996: 42). A vizsgált időszak építészeti terminológiájában leg- 128 Robertas Stunžinas | 1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija... többnyire az ember környezetének tárgyai alapján történt: a) az emberi test, pl.: (a törő) feje StatM 1923 I 20, (a kunyhó) váza Kind 8, (a tető) púpa StatM 1923 I 11, (a kemence) talpa Kind 15, (a berendezés) pofái StatM 1922 II 19; b) háztartási tárgyakat, pl.: gereblye (cementkeverő eszköz) Šimol 71, (levegő-)csapágy StatM 1923 I 16, ágyazat (kavicsés cementréteg) JodelTechn 29, Kind 14, gyertya (gáznemű tüzelőanyag csöve) Iv 75; c) ételt, pl.: püré (mészkeverék) StatM 1923 I 20, (országúti) kéreg JodelTechn 29, tészta Braž 1. Jóval kevesebb az állatvilág, a növényvilág és a természet más területeinek tárgyai alapján elnevezett terminus, pl.: hód (cserépszorító készülék) StatM 1922 II 18, daru StatM 1923 I 10, medve (kovácsoló készülék) Ekz 3, csiga Ekz 1, kopoltyú JodelTechn 21; (falazati) kéreg StatM 1923 I 21, borsó JodelTechn 77; barlang (téglakiégető alagút) JodelTechn 135. Az absztrakt metaforák ritkák, pl.: romboló erő Ekz 3, erőteremtő (erő) JodelTechn 188. Kronológiai és nominációs szempontból a metaforikus terminusok többsége nem új metafora. Néhányuk már a 19. század korábbi forrásaiban is megtalálható, pl.: gůlis LTP VI 172, kepurē LTP VI 352, padas LTP VI 171, teszla LTP VI 167. Az is nyilvánvaló, hogy a tárgyalt terminusok jelentős része másodlagos metaforikus nomináció eredménye. E terminusok a közönséges, nem elsődleges és átvitt jelentésű szavak, illetve népi terminusok terminologizálásával (specializálásával) jöhettek létre, pl.: tű (egy készülék része) JodelTechn 85 – adata6 2. „fém pálcácska, rendszerint hegyes véggel, különböző rendeltetésű és ezért eltérő megjelenésű”; palacsinta (kerek forma) JodelTechn 85 – palacsinta 3. átv. „valamilyen lapított tárgy“; kürtő JodelNorm 5 – kürtő 5. „cső“; (mozsártörő) feje StatM 1923 I 20 – fej 8. „valamilyen tárgy kerek, vaskosabb része; eleje; csúcsa, teteje“; (Luft-)Lager StatM 1923 I 16 – Lager 5. „Schicht“; (Indo-)Kropf JodelTechn 181 – Kropf 4. „Indo, Flaschenhals“; [Dachsparren]7 Beine Reis 24 – Beine 3. „irgendeines Gegenstands unterer Teil“; Bär (Schmiedevorrichtung) Ekz 3 – Bär 5. „große Vorrichtung mit schwerem stumpfem Ende zum Einschlagen von Pfählen, Stampfen von Lehm u. Ä.“ ; talp (padló) Kind 13 – talp 3. „döngölt csűrvagy lakóházpadló, padlózat, döngölt padló“ LKŽe. Ez a metaforikus deminutív terminusokra is vonatkozik, pl.: akutė (hiba, kis gödör) Šimol 79, galvelė (egy részlet felső része) JodelTechn 189, kepuraitė (bizonyos boltozat) Ekz 4, (mész) marškinėliai StatM 1923 I 20. 6 Az adatok a Litván nyelv szótárának elektronikus kiadásából származnak: www.lkz.lt 7 Szögletes zárójelben az összetett terminusok alkotóelemei szerepelnek. gyakrabban konkrét metaforák fordulnak elő, a metaforikus elnevezés Terminológia | 2007 | 14 129 A tropikus terminusalkotás eredménye csupán néhány metonimikus terminus lehetne. A metonímia a jelentések bizonyos fogalmi térbeli, időbeli vagy ok-okozati kapcsolatok szerinti megváltozásának (a szémák változásának) eredménye (Татаринов 2006: 189). A vizsgált anyagban a metonimikus terminusok az eszköz alapján nevezik meg a munkavégzés módját, pl.: lenta (tetőfedési mód) StatM 1923 I 8, piautuvas (tetőfedési mód) StatM 1923 I 8. Ezeket a terminusokat a terminológia sajátos metonimikus modelljei alapján alkották meg8, nem pedig a köznyelv szavait terminologizálták. Metaforikus és metonimikus terminusokból kevés összetett terminus alakult. Az e csoportok terminusait tartalmazó összetett terminusok az összes összetett terminus mintegy tizedét teszik ki, például: geležinės dūdos JodelTechn 7, dūmtraukio galvutė Kind 18, plieninės gervės JodelTechn 19, geležinis grėblys JodelTechn 66, triobos griaučiai Kind 8, gegnių kojos Reis 24, plento pluta JodelTechn 29. Az egyetlen szóból álló terminusok legnagyobb részét (mintegy háromnegyedét) képzett szavak alkotják, például: apdabinimas Ekz 3, atlošumas Ekz 4, atrama Ekz 4, aukštakrosnė Šimol 74, (tvarto) grindinys Kind 18, grūdelis Kind 41, įdėklis JodelTechn 190, įvarža Kind 26, kastuvas Šimol 71, kniedė JodelTechn 186, pabėgis JodelTechn 164, palangė Reis 24, pašlaitė Kind 27, protarpis JodelTechn 73, sąvarža Reis 22, statyba Reis 7, trauka Iv 80, uždanga JodelTechn 137. A Lietuvių kalbos žodynas adatai alapján kijelenthető, hogy a képzett szavak többsége régi köznyelvi szó, és terminusként az élő nyelvből vehetők át. Egyes képzett szavak a XIX. századi forrásokban is megtalálhatók, például: priemaisza LTP VI 166, piaustuvas LTP VI 167. Ezért ebben az esetben célszerűbb lenne a köznyelvi képzett szavak terminologizálásáról – specializálásáról –, valamint a terminusalkotás egyéb szemantikai módjairól beszélni. Terminologizuotais laikytini įprastų buities daiktų, įrankių, statinių, jų dalių ir kitų su statyba susijusių daiktų pavadinimai, pvz.: (vėdinimo) aukštinis StatM 1922 III 20, dangtis (stogas) Ekz 4, dūmtraukis Kind 16, dumtuvė JodelTechn 180, duonkepis Kind 15, juodlubės Kind 25, kiaurinė StatM 1923 I 21, langinės Kind 12, lentyna JodelTechn 68, pakulos Kind 7, pastogė Reis 45, peleninė (krosnies skylė) Kind 15, perdaras (pertvara) StatM 1922 III 23, pluktuvas Braž 1, priemaiša Reis 2, viela Iv 18. Iš šios grupės reikėtų išskirti specializuotus, konkretesnę statybos reikšmę įgijusius įvairių daiktų, prietaisų pavadinimus, pvz.: atmata (statybos atlieka) JodelTechn 21, (sijos) graiža 8. Metoniminiai terminai gali būti kuriami ir pagal įprastus kalbos, ir pagal specifinius terminologijos metoniminius modelius (Прохорова 1996: 69). 130 Robertas Stunžinas | 1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija... Kind 27, dalis) JodelTechn 132, (krosnies) pastogė JodelTechn 69. Atskira grupelė yra dariniai-terminai, kuriems būdingas reikšmės perkėlimas. Čia dažniausi yra metaforiniai deminutyvai, pvz.: ardelis (krosnies pakuros laiptelis) JodelTechn 39, langelis (krosnies anga) JodelTechn 135, (metalinis) tinklelis Reis 36, urvelis (griovelis po plytų krosnimi) JodelTechn 135, žirneliai (cemento gumulėliai) JodelTechn 77. Taip pat minėtini ir metoniminiai terminai, sukurti pagal svetimkalbį modelį veikėjo pavadinimas –> instrumento pavadinimas, pvz.: džiovintojas (sikatyvas) JodelTechn 211, [kibirkščių] gaudytojas StatM 1922 III 19, [jėgos] žadintojas JodelTechn 188. Iš bendrinės kalbos galėjo būti perimta ir dalis abstrakčiųjų sąvokų, pvz.: aukštumas Kind 15, didumas Ekz 4, džiovinimas JodelTechn 68, išgaravimas Iv 73, (molio) kapojimas Iv 31, kietumas JodelTechn 8, (langų) kirtimas StatM 1922 III 10, (betono) laistymas Šimol 71, našumas JodelTechn 73, (temperatūros) puolimas JodelTechn 200, stiprumas Vanag 16. Nemažai jų galima rasti minėtuose senuosiuose šaltiniuose, pvz.: vēdinimas LTP VI 166, dźiovinimas LTP VI 168, drēgnumas LTP VI 125, pliszimas LTP VI 58, tankumas LTP VI 58, tvirtumas LTP VI 126. Bizonyos esetekben nehéz meghatározni, hogy a képzett szó terminologizálódott-e, vagy újonnan alkotott. Ez különösen a -imas/-ymas, -umas képzőkkel képzett, transzpozíciós szóalkotási jelentéssel rendelkező igei és melléknévi absztraktumokra9 igaz. Az ilyen típusú képzett szavak lényegében ugyanazt a tartalmat hordozzák, mint az alapszó, csupán más szófajhoz tartoznak, ezért szintaktikai funkciójuk is eltér (Urbutis 1978: 165). Ilyen képzett szavak minden igéből és melléknévből alkothatók, pl.: aušimas Ekz 4, dažymas Šimol 4, drėgnumas Januš 17, džiovinimas JodelTechn 68, išbrinkimas JodelTechn 158, kreivumas Januš 21, minkymas Iv 25. A tárgyalt, tisztán cselekvésjelentéssel rendelkező képzett szavak közül kiemelkednek a -imas/-ymas képzős származékok, amelyekre jelentésátvitel jellemző. Ezek a köznyelvi modell alapján cselekvés –> a cselekvés eredménye módon létrehozott metonimikus terminusok, amelyek a cselekvések alapján hibákat és más konkrét dolgokat neveznek meg, pl.: iškrypimas (a fa hibája) Kind 36, pertrūkimas (a vas hibája) 194, užgavimas (a fa hibája) JodelTechn 157, įsikišimas (az épület része) StatM 1922 III 10, praskėtimas (vályú) Šimol 71, užlaužimas (görbe) JodelTechn 200. A képzett szavak kis része újalkotásnak tekinthető. Az új szavak túlnyomó részét 9 A transzpozíciós képzési jelentéssel rendelkező terminusok esetében általában csak az -imas / -ymas képzős igei absztraktumokat különítik el (vö. Umbrasas 2005: 44; Kaulakienė 2006: 81). (medžio) grūstuvas Vanag 26, pakopa (lipynė) Ekz 3, pakura (plytų džiovyklos Terminologija | 2007 | 14 131 összetételek alkotják, ritkábban fordulnak elő képzős és végződéses származékok. Az összetételek csoportjában több mint a felét főnévi összetett terminusok alkotják, azaz főnévi második taggal rendelkező terminusok, pl.: baltdažai StatM 1922 I 22, degplytė Januš 19, degutžemis StatM 1923 I 16, mūrąstis Ekz 4, skaldasmėlis Šimol 79, skersšakė Kind 40, skliautrama Ekz 4, ugniasienis StatM 1922 III 15. Valamivel ritkábbak az igei összetett terminusok, pl.: dūmadengtė JodelTechn 135, dūmalinda StatM 1922 III 19, greitmaišė Šimol 87, kertmušė Kind 25, sienagulis StatM 1923 I 21, vandenteikis JodelTechn 147, vandensaikas Ekz 7, žemsėmė Ekz 5. A képzős és végződéses származékok kisebb csoportjában leggyakoribbak a cselekvés eredményének megnevezései a -mena, -snis, -alas, -a , -is képzési formánsokkal, pl.: skirstmena Ekz 6, slugsnis StatM 1923 I 20, užtepalas Kind 33, apijuosa Kind 27, įtalpa (talpumas) StatM 1922 I 9, gulda Ekz 5, riša (armatūra) Ekz 6, nuolužis Ekz 6. Kis csoportot alkotnak az eszközök megnevezései a -tukas, -klis, -tas, -a képzési formánsokkal, pl.: dengtukas (čerpė) JodelNorm 5, įdėklis (žnyptas) JodelTechn 190, ruštas (krūsnis) Iv 57, užstuma Kind 245. Elszórtan fordulnak elő az igei és névszói tulajdonság hordozóinak megnevezései, pl.: glaustinė Ekz 4, rupuolis Šimol 57. A származékokkal, különösen az -imas/-ymas, -umas képzős származékokkal alkotják az összetett terminusok legnagyobb részét. Legnagyobb számban az ellenállás (19), a feszültség (5) és a vizsgálat (3) terminusok fajtaelnevezései fordulnak elő, például: nyomószilárdság JodelTechn 90, külső nyomással szembeni ellenállás JodelTechn 147, nyírással szembeni e. Ekz 17, nyomással / préseléssel szembeni e. JodelTechn 9, csavarással / húzással szembeni e. Ekz 17, vízáteresztéssel szembeni e. Iv 9, belső nyomással szembeni e. JodelTechn 147, ideiglenes e. JodelTechn 24, az anyag e. Ekz 5; belső feszültség Šimol 66, a kő megengedett f. JodelTechn 24, nyomásra / húzásra megengedett f. Ekz 17, az anyag f. Ekz 17; korongossági / tartóssági vizsgálat JodelTechn 146, szilárdsági v. JodelTechn 145. Az új képzésekkel kevés összetett terminus alakult, például: lapos fedő StatM 1922 II 6, a szarufa csatlakozása Ekz 4, a boltozatot támasztó szarufa csatlakozása Ekz 4, vegyes fekvőgerenda Ekz 5, vascsat StatM 1922 III 23, vaskötés Ekz 6, lépcsős rács Iv 82. A mai használat szempontjából látható, hogy a vizsgált terminológia jelentős része napjainkig fennmaradt. Például az egyszavas terminusok több mint fele (56%) megtalálható a mai építőipari terminológiai szótárakban, például: szárító Iv 45, STŽ 134; szarufa JodelTechn 164, STŽ 165; fekvőhely StatM 1923 I 16, STŽ 184; kiterítés Ekz 1, STŽ 207; feszítés Kind 26, STŽ 220; keményedés Šimol 84, STŽ 253; habarcs JodelTechn 117, ALSTŽ 267; ütőszerszám 132 Robertas Stunžinas | 1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija... repedés Iv 14, ALSTŽ 42. Ebben az esetben azonban inkább a terminusok kifejezésbeli megfeleléséről kellene beszélni, mivel a terminusok tartalma megváltozhatott. Például a butas terminust StatM 1922 I 8 a lakóház tágabb jelentésében használták, a valgykla terminust Januš 40 az ebédlőhelyiség, a sutartis terminust pedig Januš 8 a szimmetria jelentésében. Napjainkig főként az elvont fogalmak (cselekvések, folyamatok, tulajdonságok) elnevezései maradtak fenn, például: lehűlés Ekz 4, STŽ 61; fedés Kind 32, STŽ 115; nedvesség Ekz 3, STŽ 126; egyenetlenség Kind 43, STŽ 356; repedés Iv 14, ALSTŽ 42; rozsdásodás Šimol 66, ALSTŽ 84; nyomás JodelTechn 14, STŽ 544; préselés JodelNorm 6, ALSTŽ 267; nyújthatóság JodelTechn 119, ALSTŽ 120. A konkrét tárgyakat megnevező terminusokról szólva el kell mondani, hogy jelentős részük historizmus, azaz már nem használt tárgyakat neveznek meg, pl.: akėčios (cementkeverő készülék) JodelTechn 66, bėbras (cserépmeghúzó készülék) StatM 1922 II 18, boba Braž 9, ližė (simítóeszköz) StatM 1923 I 11, pimpelis (egy hozzákötött függőónnal ellátott zsinór) Braž 5. Egyes terminusok archaizmusok, azaz más, ugyanazt a denotátumot megnevező terminusok által kiszorított terminusok, pl.: apdabinimas Ekz 3, apsloginimas (összenyomás) JodelNorm 2, dūda (cső) JodelTechn 29, glostimas (simítás) StatM 1923 I 11, išvėjavimas (szellőzés) JodelNorm 1, pabūklai (készülékek) Ekz 4, padabinimas (gondozás) Ekz 5, plėnelė (hártya) JodelTechn 23, (a hőmérséklet) csökkenése JodelTechn 200, sugalvojimas (kiszámítás) Ekz 8, susiėmimas (keményedés) JodelTechn 85, sutartis (szimmetria) Januš 8, suvienymas (összekapcsolás) Ekz 8, tűzállóság JodelTechn 8, veidavimas (burkolás) Ekz 5. KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az 1910–1937 közötti építőipari folyóiratokban, tudományos kiadványokban és gyakorlati könyvecskékben nagy számban használtak litván eredeti és nemzetközi kölcsönzött terminusokat. A vizsgált időszak építőipari terminológiájának fő jellemzői – a hagyományosság és az eleven jelleg. A közönséges lexika terminologizálása, különösen a specializáció – az építőipari terminológia kialakulásának fő módjai. Az egyszerű szavak terminologizálása (specializálása) során létrejött mind a metaforikus építőipari terminológia, mind a származékok nagy része. 3. A terminusképzés egyéb szemantikai módjaival és szóalkotással csak a terminusok kis része jöhetett létre. A terminológiai neologizmusok csoportjának alapját az összetett terminusok és képzős származékok alkotják. JodelTechn 191, STŽ 351; előkészítés Ekz 5, ALSTŽ 104; válaszfal Kind 19, STŽ 407; Terminológia | 2007 | 14 133 4. A vizsgált időszak összetett építészeti terminológiája nem gazdag. A legtöbb összetett terminus terminologizált egyszerű szavakkal, valamint igék és melléknevek absztraktumaival alakult. 5. A vizsgált terminusok egy része már elavult, és nem használt fogalmakat nevez meg, azonban sok terminus fennmaradt, és a mai építészeti terminológiában is használatos. ŠALTINIAI I Ivinsk – Metuskajtlusukiniszkas.ParaśzitasparL.Iwiński, Vilnius, 1849–1862. LTP VI – Lietuviųtautospraeitis.Skirtas„Auszros“šimtometųsukakčiaipaminėti. Parengė Jonas Dainauskas, chicago, 1983. II Braž – Bražinskas J. Kaipiriškogalimastatytipigiusirtvermingusūkiotrobesius, Vilnius, 1910. Ekz – Statybostechnikoteisemsįgytiekzamenųprograma.Sud. A. Maciejauskas, Kaunas, 1923. iv – Ivanauskas J. Plytųgamybakaimoplytinėse, Kaunas, 1932. Januš – Januševičius P. Namai,jųjųsvarba,vieta,padėjimas,stilius,medga,statymas, Vilnius, 1917. JodelTechn – Jodelė Pr. Statybosmedžiagųtechnologija, Kaunas, 1923. JodelNorm – Jodelė Pr. Statybosmedžiagomspriimtinormosirjomsbandytisąlygos, Kaunas, 1929. Kind – Kindurys V. ūkiškųtriobųstatybosvadovas, Kaunas, 1935. Reis – Reisonas J. Moliostatyba, Kaunas, 1928. StatM 1922 I – Statybosmenasirtechnika [1 sąs.]. StatM 1922 II – Statybosmenasirtechnika [2 sąs.]. StatM 1922 III – Statybosmenasirtechnika [3 sąs.]. StatM 1923 I – Statybosmenasirtechnika [1 sąs.]. Šimol – Šimoliūnas J. Statyba. I tomas: Statybosmedžiagos, Kaunas, 1937. Vanag – Vanagaitis R. ūkiostatyba:ūkininkamsirstatybosdarbininkamsvadovėlis, Šiauliai, 1922. Zubausk – Zubauskas K. Statybosirbutųtvarkymoįstatymai,taisyklės, Tilžė, 1922. III ALSTŽ – Anglų–lietuviųkalbųstatybosterminųžodynas. Spec. red. A. Kudzys, Vilnius, 1993. LKŽe – Lietuviųkalbosžodynas (e. leidimas, www.lkz.lt). STŽ – Statybosterminųžodynas. Moksl. red. A. Kudzys, Vilnius, 2002. IRODALOM Gaivenis K. 2002: A litván terminológia: az elmélet és a rendezés vázlatai, Vilnius. Kaulakienė A. 2006: Az első litván felsőoktatási fizikatankönyv terminológiája. – Terminologija 13, Keinys St. 1980: A terminológia 76–96. ábécéje, Vilnius. Klimavičius J. 1996: A népi terminológiától a tudományos terminológiáig. – Terminologija 3, 4–25. Umbrasas A. 2005: A litván jogi terminológia 1918–1940 között (a főbb kódexek terminusai), Vilnius. Urbutis V. 1978: A szóalkotás elmélete, Vilnius. Гринев С. 1993: Введениевтерминоведение, Москва. КРР 2003: Культурарусскойречи.Энциклопедическийсловарь-справочник, Москва. Прохорова В 1996: Русскаятерминология(лексико-семантическоеобразование), Москва. Татаринов В. 2006: Общеетерминоведение:энциклопедическийсловарь, Москва.