1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija (iš turimų išteklių)

1910–1937 közötti litván építészeti terminológia (a rendelkezésre álló források alapján) ROBERTAS STUŇŽINAS Lietuvių kalbos institutas A litván építészeti terminológia, akárcsak általában a műszaki terminológia egésze, a 19. század közepén kezdett kialakulni. Az akkori időszaki kiadványok – L. Ivinskis naptárai (1846–1863), a „Keleivis” (1849–1880), az „Aušra” (1883–1886) – ismeretterjesztő és gazdasági tanácsokat közlő cikkeiben építészeti szakkifejezések jelentek meg, például: molis Ivinsk 1849 31, namas Ivinsk 1849 30, plitos degintos LTP VI 56, siena Ivinsk 1849 31, teptuwas Ivinsk 1849 31, ziame Ivinsk 1862 45. A 20. század első felében az építészeti terminológia gyors fejlődését a szakirodalom (építészeti tankönyvek, építészeti időszaki kiadványok) megjelenése és általában az építéstudomány fejlődése idézte elő: 1922-ben Kaunasban megnyílt a Litván Egyetem, és nem sokkal később megjelentek az első litván nyelvű építészeti tankönyvek. A cikk az 1910–1937 közötti építéstudományi, ismeretterjesztő, építészeti folyóiratokban és más kiadványokban (a források jegyzékét lásd a cikk végén) használt terminológiát eredete, szerkezete és fejlődése szempontjából tárgyalja. A vizsgált anyag 1393, különböző¹, a saját örökölt és kölcsönzött, nemzetközi jellegű lexika alapján alkotott, illetve a saját nyelv eszközeivel létrehozott terminust tartalmaz (806 egyszavas és 587 összetett). A terminuscsoportokat tekintve ezek építményeket és azok részeit (27%), anyagokat (20%), eszközöket (17%), cselekvéseket, folyamatokat és állapotokat (16%), jellemzőket, tulajdonságokat, méreteket (6%), valamint az építkezéssel kapcsolatos egyéb konkrét tárgyakat és elvont dolgokat (14%) megnevező terminusok. Az egyszavas építészeti terminusokról szólva mindenekelőtt a terminusok szemantikai megalkotását kell említeni. A terminusok szemantikai megalkotása² olyan névadási mód, amelyben a terminusalkotás fő eszköze a szó szemantikai bővü- 1 Itt külön nem számoljuk a változatokat, azaz ugyanazon nyelvi egységek olyan formális variánsait, amelyek ugyanazt a funkciót töltik be, és szabályos hangalaki eltéréseket mutatnak (KPP 2003: 107). 2 Vietoje termino semantinis terminų kūrimas (Гринев 1993: 129) vartojamas ir terminas leksinis semantinis terminų kūrimas (plg. Прохорова 1996: 8; Татаринов 2006: 188). Terminologija | 2007 | 14 125 tojimas (Татаринов 2006: 188). Šio tipo terminų grupėje pirmiausia skirtini terminizacijos būdu atsiradę terminai. Terminizacija – paprastųjų (terminių) žodžių ar kitų sričių terminų vertimas terminais (Gaivenis 2002: 18), reikšmių išplėtimas, susiaurinimas, apibendrinimas ir kitoks modifikavimas ir atribojimas nuo kitų reikšmių (Klimavičius 1996: 6). Žodžių semantinės plėtros atžvilgiu terminizacija gali apimti ne vieną terminologijos reiškinį: 1) paprastųjų žodžių semantikos visumos perkėlimą į terminus (Татаринов 2006: 188), 2) paprastųjų žodžių reikšmių specializaciją – susiaurinimą ar praplėtimą (Татаринов 2006: 188), 3) žodžių reikšmių perkėlimą (Keinys 1980: 63–64; Gaivenis 2002: 52). Az elmondottak alapján elsőként azokat a terminusokat különíthetjük el, amelyek jelentésük szerint megfelelnek a köznyelvi szavaknak³, például: akmuo JodelNorm 2, aliejus Kind 32, anglis Iv 48, apušė Januš 18, ąžuolas Kind 7, diemantas JodelTechn 9, eglė Januš 18, Kind 7, molis Reis 1, pienas Kind 50, pušis Januš 18, smėlys Januš 9, stiklas Ekz 3, tošis JodelTechn 156, žabai Vanag 28, žabarai JodelTechn 29, žvyras Reis 13; butas (gyvenamasis namas) Stat M1922 I 8, kambarys Januš 14, kūtė Vanag 10, lubos Januš 15, namas (gyvenamasis trobesys) Zubausk 9, tiltas Ekz 1; čerpe Šimol 72, grebėstas Iv 18, lenta Braž 2, rąstas Reis 24, sija Kind 14, siena Reis 1, (staktos) šūlas Braž 10. A példákból látható, hogy ezek többnyire a köznyelvi szavak alapvető vagy elsődleges jelentésének megfelelő terminusok, amelyek különféle építőanyagokat, építményeket, azok részeit és az építkezés egyéb tárgyait nevezik meg. Külön említést érdemelnek a köznyelvi szavak specializációjával⁴, azaz jelentésük szűkítésével vagy bővítésével létrejött terminusok. A jelentésszűkülés esetén az egyik fogalom megnevezésének másik fogalomra történő átvitele a köznyelvi fogalom általános jegyei alapján megy végbe, ám a szűkített fogalom további, kiegészítő jegyekkel is rendelkezik (Прохорова 1996: 79). Pontosabban fogalmazva, a jelentésszűkülés azokra a terminusokra jellemző, amelyek határozottabb építészeti jelentést nyertek, például: anga (kis nyílás)⁵ JodelTechn 135, dėmė (tégla hibája) JodelNorm 1, (az alapozás) duobė Ekz 3, kartys (rudak, amelyekre a faanyagot rakják) JodelTechn 161, (téglaégető) krosnis Iv 18, kubilas JodelTechn 66, marka (gödör) StatM 1923 I 6, minklė (agyagtészta) JodelTechn 117, (festő-) padargai Ekz 6, skylė Kind 18. A jelentésbővülés a tárgyak osztályait megnevező terminusokra jellemző, például: druskos 3 A terminusokat a köznyelvi szavakkal az akadémiai Lietuvių kalbos žodynas adatai alapján vetjük össze. 4 A terminologizációt és a specializációt olykor a terminusalkotás különálló módjainak tekintik (vö. Гринев 1993: 129–132), máskor e jelenségeket nem különítik el szigorúan (lásd Татаринов 2006: 188–189). 5 A kerek zárójelek a terminus tartalmát pontosítják. 126 Robertas Stunžinas | 1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija... JodelNorm 1, padló Kind 13, kályhák Šimol 4, mennyezet (mennyezet és födém) Šimol 4. Ez a vizsgált korszak terminológiájának egyik legnagyobb (az összes egyszavas terminus mintegy ötödét teszi ki) és legrégebbi csoportja – a terminusok a 19. századi forrásokban is gyakran előfordulnak, például: kő LTP VI 56, homok LTP VI 56, üveg LTP VI 56, látvány LTP VI 125, fal LTP VI 125. E csoportok terminusaiból áll az összetett terminusok mintegy harmada, például: műkő Iv 7, agyagcserép Kind 34, ácsajtó Kind 27, kovácsoltvas (vas és acél) JodelTechn 170, vágott vas JodelTechn 185, öntöttvas JodelTechn 171, agyaggal döngölt padló Ekz 4, saválló edény JodelTechn 144, elsődleges agyag Iv 2. Leggyakrabban a fal (32), a tégla (25), a kályha (16), az agyag (15), a szoba (13) és a kő fajtanevei fordulnak elő, például: vert fal Braž 2, öntött f. Ekz 3, agyagtöméses f. Braž 1, szegélyes f. Kind 8, üreges f. StatM 1922 II 17, vesszőfonatos–agyagtapasztásos f. Braž 2, nyerstégla-f. Reis 2; égetett agyagtégla Iv 6, jól kiégetett t. Reis 14, levegőn szárított t. Januš 16, nyers t. Iv 7, faragott t. JodelNorm 2, építőt. JodelNorm 2, tűzálló t. JodelTechn 73, homlokzati t. Ekz 5; gázfűtésű kályha Iv 64, k. lehulló lánggal Iv 65, k. egyszerű tüzelőkamrával Iv 64, k. egyszerű alappal Iv 64, forgó k. Iv 65; sovány agyag StatM 1923 I 18, nagyon sovány a. JodelTechn 117, erős kötésű a. Iv 15, üledékes a. Iv 3, közönséges a. Iv 5, túl zsíros a. Vanag 15, túldagasztott a. JodelNorm 1, szürke a. JodelTechn 29, tűzálló a. Iv 5; vendég- / háziasszonyi dolgozó- / cseléd- / étkező- / szoba Januš 14; likacsos (porózus) kő JodelTechn 9, lapos k. Kind 29, hasított k. StatM 1922 I 18, üreges k. JodelTechn 103. Az egyszavas terminusok kis hányadát metaforikus és metonimikus terminusok alkotják. Általánosságban a metaforikus és metonimikus terminusok a terminusalkotás külön szemantikai altípusába, a tropikus terminusalkotásba sorolhatók (vö. Татаринов 2006: 188). A tropikus terminusalkotás esetében csak részben támaszkodnak a szó szemantikájára – a motiváló szemantikai jegyre (tertium comparationis) (Татаринов 2006: 188). Esetünkben azonban ezek többnyire terminologizált, különösen pedig specializált, átvitt jelentésű köznyelvi szavak (erről bővebben alább lesz szó). Ebben a csoportban abszolút többségben vannak a metaforikus terminusok. Metaforikus terminusok akkor keletkeznek, amikor a szakkifejezések bizonyos jegyek alapján köznyelvi fogalmakkal kerülnek összehasonlításra, és a köznyelvi fogalmak szavaival nevezik meg őket (Прохорова 1996: 42). A vizsgált korszak építési terminológiájában leg- Terminologija | 2007 | 14 127 gyakrabban konkrét metaforák fordulnak elő; a metaforikus megnevezés többnyire az ember környezetében található tárgyak alapján történt: a) az emberi test alapján, például: (a döngölő) feje StatM 1923 I 20, (a ház) csontváza Kind 8, (a tető) púpja StatM 1923 I 11, (a kályha) talpa Kind 15, (a szerkezet) pofái StatM 1922 II 19; b) háztartási tárgyak alapján, például: gereblye (cementkeverő eszköz) Šimol 71, (a levegő) fekvőhelye StatM 1923 I 16, ágy (kavics- és cementréteg) JodelTechn 29, Kind 14, gyertya (gázüzemanyag-cső) Iv 75; c) ételek alapján, például: püré (mészkeverék) StatM 1923 I 20, (az országút) kérge JodelTechn 29, tészta Braž 1. Jóval kevesebb az állatvilág, a növényvilág és a természet egyéb tárgyai alapján megnevezett terminus, például: hód (cserépszorító eszköz) StatM 1922 II 18, geruvė StatM 1923 I 10, medve (ütőeszköz) Ekz 3, csiga Ekz 1, kopoltyú JodelTechn 21; (a falazat) kérge StatM 1923 I 21, borsó JodelTechn 77; barlang (téglakiégető alagút) JodelTechn 135. Az absztrakt metaforák ritkák, például: romboló erő Ekz 3, erő létrehozója (erő) JodelTechn 188. A kronológia és a megnevezés szempontjából a metaforikus terminusok többsége nem új metafora. Némelyikük már a 19. századi forrásokban is előfordul, például: gūlis LTP VI 172, kepurė LTP VI 352, padas LTP VI 171, teszla LTP VI 167. Az is nyilvánvaló, hogy a tárgyalt terminusok nagy része másodlagos metaforikus megnevezés eredménye. Ezek a terminusok a köznyelvi, nem elsődleges és átvitt jelentésű szavak, illetve a népi terminusok terminologizálásával (specializálásával) jöhetnek létre, például: adata (egy eszköz része) JodelTechn 85 – adata6 2. „fém pálcika, rendszerint hegyes végű, különféle rendeltetésű, ezért eltérő megjelenésű”; blynas (kerek forma) JodelTechn 85 – blynas 3. átv. „valamilyen lapos tárgy”; dūda JodelNorm 5 – dūda 5. „cső”; (a döngölő) feje StatM 1923 I 20 – galva 8. „valamely tárgy kerek, vaskosabb része; eleje; csúcsa, teteje”; (a levegő) guolis StatM 1923 I 16 – guolis 5. „réteg”; (az edény) gurklys JodelTechn 181 – gurklys 4. „edény, palack nyaka”; [szarufák]7 lábai Reis 24 – kojos 3. „valamely tárgy alsó része”; meška (ütőeszköz) Ekz 3 – meška 5. „nagy, nehéz, vaskos végű eszköz cölöpök leverésére, agyag döngölésére stb.”; padas (padló) Kind 13 – padas 3. „döngölt ház- vagy kunyhópadló, agyagpadló, földpadló” LKŽe. Ugyanez érvényes a metaforikus kicsinyítő képzős terminusokra is, például: akutė (hiba, kis gödör) Šimol 79, galvelė (egy alkatrész felső része) JodelTechn 189, kepuraitė (egy bizonyos boltozat) Ekz 4, (a mész) marškinėliai StatM 1923 I 20. 6 Az adatok a Lietuvių kalbos žodynas elektronikus kiadásából származnak: www.lkz.lt 7 A szögletes zárójelekben az összetett terminusok tagjai szerepelnek. 128 Robertas Stunžinas | 1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija... A tropikus terminusalkotás eredménye mindössze néhány metonimikus terminus lehet. A metonímia a jelentések megváltozásának (a szemák változásának) eredménye, amely bizonyos fogalmi térbeli, időbeli vagy oksági kapcsolatok alapján következik be (Татаринов 2006: 189). A vizsgált anyagban az eszköz alapján metonimikus terminusok nevezik meg a munkavégzés módját, például: lenta (tetőfedési mód) StatM 1923 I 8, piautuvas (tetőfedési mód) StatM 1923 I 8. Ezek a terminusok a terminológia sajátos metonimikus modelljei alapján jöttek létre8; nem a köznyelv terminologizált szavai. Metaforikus és metonimikus terminusokból kevés összetett terminus alakult. Az ilyen csoportokba tartozó terminusokat tartalmazó összetett terminusok az összes összetett terminus mintegy tizedét teszik ki, például: geležinės dūdos JodelTechn 7, dūmtraukio galvutė Kind 18, plieninės geruvės JodelTechn 19, geležinis grėblys JodelTechn 66, triobos griaučiai Kind 8, gegnių kojos Reis 24, plento pluta JodelTechn 29. Az egyszavas terminusok legnagyobb részét (mintegy háromnegyedét) származékok alkotják, például: apdabinimas Ekz 3, atlošumas Ekz 4, atrama Ekz 4, aukštakrosnė Šimol 74, (istálló) grindinys Kind 18, grūdelis Kind 41, įdėklis JodelTechn 190, įvarža Kind 26, kastuvas Šimol 71, kniedė JodelTechn 186, pabėgis JodelTechn 164, palangė Reis 24, pašlaitė Kind 27, protarpis JodelTechn 73, sąvarža Reis 22, statyba Reis 7, trauka Iv 80, uždanga JodelTechn 137. A Lietuvių kalbos žodyno adatai alapján megállapítható, hogy a származékok többsége régi köznyelvi szó, és terminusként az élő nyelvből is átvehető. Néhány származék már a 19. századi forrásokban is megtalálható, például: priemaįża LTP VI 166, piaustuvas LTP VI 167. Ezért ebben az esetben helyénvaló a köznyelvi származékok terminologizálásáról – specializálásáról – és a terminusalkotás más szemantikai módjairól beszélni. Terminologizáltnak tekinthetők a mindennapi használati tárgyak, szerszámok, építmények, azok részei és az építkezéssel kapcsolatos egyéb tárgyak megnevezései, például: (szellőző) aukštinis StatM 1922 III 20, dangtis (tető) Ekz 4, dūmtraukis Kind 16, dumtuvė JodelTechn 180, duonkeփis Kind 15, juodlubės Kind 25, kiaurinė StatM 1923 I 21, langinės Kind 12, lentyna JodelTechn 68, pakulos Kind 7, pastogė Reis 45, peleninė (a kályha nyílása) Kind 15, perdaras (válaszfal) StatM 1922 III 23, pluktuvas Braž 1, priemaįša Reis 2, viela Iv 18. Ebből a csoportból külön kell kiemelni azokat a különféle tárgy- és eszközneveket, amelyek specializálódtak, és konkrétabb építészeti jelentést kaptak, például: atmata (építési hulladék) JodelTechn 21, (gerenda) graiža 8 Metonimikus terminusok mind a nyelv szokásos, mind a terminológia sajátos metonimikus modelljei szerint alkothatók (Прохорова 1996: 69). Terminologija | 2007 | 14 129 Kind 27, (fa) grūstuvas Vanag 26, pakopa (létrafok) Ekz 3, pakura (a téglaszárító része) JodelTechn 132, (kályha) pastogė JodelTechn 69. Külön csoportot alkotnak azok a származékos terminusok, amelyekre jelentésátvitel jellemző. Ezek között a metaforikus kicsinyítő képzős alakok a leggyakoribbak, például: ardelis (a kályha tüzelőnyílásának lépcsője) JodelTechn 39, langelis (a kályha nyílása) JodelTechn 135, (fém) tinklelis Reis 36, urvelis (a téglakályha alatti kis árok) JodelTechn 135, žirneliai (cementcsomók) JodelTechn 77. Megemlítendők továbbá az idegen nyelvi modell alapján létrehozott, metonimikus cselekvő megnevezése → eszköz megnevezése típusú terminusok is, például: džiovintojas (szárítóberendezés) JodelTechn 211, [kibirkščių gaudytojas] StatM 1922 III 19, [jėgos žadintojas] JodelTechn 188. A köznyelvből elvont fogalmak egy része is átkerülhetett, például: aukštumas Kind 15, didumas Ekz 4, džiovinimas JodelTechn 68, išgaravimas Iv 73, (agyag) kapojimas Iv 31, kietumas JodelTechn 8, (ablakok) kirtimas StatM 1922 III 10, (beton) laistymas Šimol 71, našumas JodelTechn 73, (hőmérséklet) puolimas JodelTechn 200, stiprumas Vanag 16. Ezek közül sok megtalálható az említett régi forrásokban, például: vėdinimas LTP VI 166, džiovinimas LTP VI 168, drėgnumas LTP VI 125, pliszimas LTP VI 58, tankumas LTP VI 58, tvirtumas LTP VI 126. Egyes esetekben nehéz megállapítani, hogy egy származék terminologizálódott-e, vagy újonnan alkották. Ez különösen igaz a transzpozíciós képzési jelentésű, igékből és melléknevekből képzett elvont főnevekre9, amelyek képzői -imas/-ymas, -umas. Az ilyen típusú származékok lényegében ugyanazt a tartalmat hordozzák, mint alapszavuk, csupán más szófajba tartoznak, és ezért szintaktikai funkciójuk eltérő (Urbutis 1978: 165). Ilyen származék minden igéből és melléknévből képezhető, például: aušimas Ekz 4, dažymas Šimol 4, drėgnumas Januš 17, džiovinimas JodelTechn 68, išbrinkimas JodelTechn 158, kreivumas Januš 21, minkymas Iv 25. A tárgyalt, tisztán cselekvésjelentésű származékok közül kiemelkednek az -imas/-ymas képzős alakok, amelyekre jelentésátvitel jellemző. Ezek a köznyelvi cselekvés → a cselekvés eredménye modell alapján létrehozott metonimikus terminusok; a cselekvések révén hibákat és más konkrét dolgokat neveznek meg, például: iškyrypimas (faanyaghiba) Kind 36, pertrūkimas (vasanyaghiba) 194, užgavimas (faanyaghiba) JodelTechn 157, įsikišimas (épületrész) StatM 1922 III 10, praskėtimas (vályú) Šimol 71, užlaužimas (görbület) JodelTechn 200. A származékok kis része új alkotásnak tekinthető. Az új alkotások legnagyobb részét 9 A transzpozíciós képzési jelentésű terminusok tárgyalásakor rendszerint csak az -imas / -ymas képzős igei elvont főneveket különítik el (vö. Umbrasas 2005: 44; Kaulakienė 2006: 81). 130 Robertas Stunžinas │ 1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija... Többségüket összetételek alkotják, ritkábban fordulnak elő képzős és végződéses származékok. Az összetételek csoportjának több mint felét főnévi összetett terminusok teszik ki, azaz olyan terminusok, amelyek második tagja főnév, például: baltdāžai StatM 1922 I 22, degplytė Januš 19, degutžemis StatM 1923 I 16, mūrgastis Ekz 4, skaldasėmelis Šimol 79, skersšakė Kind 40, skliautrama Ekz 4, ugniasienis StatM 1922 III 15. Valamivel ritkábbak az igei összetett terminusok, például: dūmadengė JodelTechn 135, dūmalinda StatM 1922 III 19, greitmaišė Šimol 87, kertmušė Kind 25, sienagulis StatM 1923 I 21, vandenteikis JodelTechn 147, vandensaikas Ekz 7, žemsemė Ekz 5. A képzős és végződéses származékok kis csoportjában többnyire a cselekvés eredményét megnevező szavak találhatók a munkát jelölő formánsokkal: -mena, -snis, -alas, -a, -is, például: skirstmena Ekz 6, slugšnis StatM 1923 I 20, užtep alas Kind 33, apijuosa Kind 27, įtalpa (kapacitás) StatM 1922 I 9, gulda Ekz 5, riša (vasalás) Ekz 6, nuolužis Ekz 6. Kis csoportot alkotnak a szerszámnevek a munkát jelölő formánsokkal: -tukas, -klis, -tas, -a, például: dengtukas (cserép) JodelNorm 5, idėklis (fogó) JodelTechn 190, ruštas (kőbányai tömb) Iv 57, užštuma Kind 245. Egyedi példák a cselekvést vagy valamely tulajdonságot hordozó dolgok nevei, például: glaustinė Ekz 4, rupuolis Šimol 57. A képzett alakokból, különösen az -imas/-ymas, -umas képzős származékokból keletkezett az összetett terminusok legnagyobb része. A legtöbb terminus az atsparumas (19), įtempimas (5), bandymas (3) fajtanévhez tartozik, például: atsparumas gniužimui JodelTechn 90, a. išoriniam slėgimui JodelTechn 147, a. kirpimui šlitei Ekz 17, a. slėgimui / spaudimui JodelTechn 9, a. sukimui / tempimui Ekz 17, a. vandens praleidimui Iv 9, a. vidujiniam slėgimui JodelTechn 147, laikinas a. JodelTechn 24, medžiagos a. Ekz 5; išvidinis įtempimas Šimol 66, leistinas akmens į. JodelTechn 24, leistinasis į. gniužimui / tempimui Ekz 17, medžiagos į. Ekz 17; koringumo / patvarumo bandymas JodelTechn 146, tvirtumo b. JodelTechn 145. Az új alkotásokkal kevés összetett terminus keletkezett, például: plokščias dengtukas StatM 1922 II 6, gegnės glaustinė Ekz 4, skliautraminė gegnės glaustinė Ekz 4, mišrioji gulda Ekz 5, geležinis idėklis StatM 1922 III 23, geležies rišos Ekz 6, laiptinis ruštas Iv 82. A mai használat szempontjából látható, hogy a vizsgált terminológia jelentős része napjainkig fennmaradt. Például az egyszavas terminusok több mint fele (56%) megtalálható a mai építészeti szakszótárakban, például: džio-vykla Iv 45, STŽ 134; gegnė JodelTechn 164, STŽ 165; guolis StatM 1923 I 16, STŽ 184; išklotinė Ekz 1, STŽ 207; įvarža Kind 26, STŽ 220; kietėjimas Šimol 84, STŽ 253; minklė JodelTechn 117, ALSTŽ 267; muštuvas Terminologija | 2007 | 14 1 3 1 JodelTechn 191, STŽ 351; előkészítés Ekz 5, ALSTŽ 104; válaszfal Kind 19, STŽ 407; repedés Iv 14, ALSTŽ 42. Ebben az esetben azonban inkább a terminusok kifejezésbeli megfeleléséről kellene beszélnünk, mivel a terminusok tartalma megváltozhatott. Például a lakás terminust a StatM 1922 I 8 tágabb, lakóház jelentésben használta, a ebédlő a Januš 40-ben – étkezőszoba értelemben, a szerződés pedig a Januš 8-ban – szimmetria jelentésben. Napjainkig leginkább az elvont fogalmak (cselekvések, folyamatok, tulajdonságok) megnevezései maradtak fenn, például: hűlés Ekz 4, STŽ 61; fedés Kind 32, STŽ 115; nedvesség Ekz 3, STŽ 126; egyenetlenség Kind 43, STŽ 356; repedés Iv 14, ALSTŽ 42; rozsdásodás Šimol 66, ALSTŽ 84; nyomás JodelTechn 14, STŽ 544; préselés JodelNorm 6, ALSTŽ 267; nyúlósság JodelTechn 119, ALSTŽ 120. A konkrét tárgyakat megnevező terminusokról szólva meg kell jegyezni, hogy jelentős részük történeti terminus, vagyis már nem használatos tárgyakat jelöl, például: akėčios (cementkeverő eszköz) JodelTechn 66, bebras (cserépszorító eszköz) StatM 1922 II 18, boba Braž 9, ližė (simítóeszköz) StatM 1923 I 11, pimpelis (zsinórra kötött függőón) Braž 5. Egyes terminusok archaizmusok, vagyis olyan terminusok, amelyeket más, ugyanazt a denotátumot megnevező terminusok kiszorítottak, például: apdabinimas Ekz 3, apsloginimas (appaudimas) JodelNorm 2, dūda (cső) JodelTechn 29, glostimas (simítás) StatM 1923 I 11, išvejavimas (szellőztetés) JodelNorm 1, pabūklai (eszközök) Ekz 4, padabinimas (karbantartás) Ekz 5, plėnelė (hártya) JodelTechn 23, (hőmérsékleti) puolimas JodelTechn 200, sugalvojimas (kiszámítás) Ekz 8, susėmimas (keményedés) JodelTechn 85, sutartis (szimmetria) Januš 8, sujienymas (összekapcsolás) Ekz 8, ugnies nebijojimas JodelTechn 8, veidavimas (burkolás) Ekz 5. KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az 1910–1937 közötti időszak építészeti folyóirataiban, tudományos kiadványaiban és gyakorlati kézikönyveiben bőségesen használtak litván eredetű, valamint nemzetközi eredetű kölcsönzött terminusokat. A vizsgált korszak építészeti terminológiájának fő jellemzői a hagyományosság és az elevenség. 2. A köznyelvi szókincs terminologizációja, különösen a specializáció, az építészeti terminológia kialakulásának fő módjai. Az egyszerű köznyelvi szavak terminologizálása (specializálása) révén metaforikus építészeti terminológia és a szóalkotások többsége is létrejött. 3. A terminusalkotás más szemantikai módjaival és terminusképzéssel csak a terminusok kis része jöhetett létre. A terminológiai újítások csoportjának alapját az összetett terminusok és a képzős származékok alkotják. 132 Robertas Stunžinas | 1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija... 4. A vizsgált időszak összetett építőipari terminológiája nem bőséges. Az összetett terminusok többsége terminológiai jelentéssel felruházott egyszerű szavakból, valamint igék és melléknevek elvont főnévi alakjaiból áll. 5. A vizsgált terminusok egy része már elavult, és nem használatos fogalmakat nevez meg, számos terminus azonban fennmaradt, és a mai építőipari terminológiában is használatos. ŠALTINIAI I Ivinsk – Metu skajtlus ukiniszkas. Parašzitas par L. Iwiński, Vilnius, 1849–1862. LTP VI – Lietuvių tautos praeitis. Skirtas „Aušros“ šimto metų sukakčiai paminėti. Parengė Jonas Dainauskas, Chicago, 1983. II Braš – Bražinskas J. Kaip ir iš ko galima statyti pigius ir tvomingus ūkio trobesius, Vilnius, 1910. EKz – Statybos techniko teisems įgyti egzaminų programa. Sud. A. Maciejauskas, Kaunas, 1923. Iv – Ivanauskas J. Plytų gamyba kaimo plytinėje, Kaunas, 1932. Januš – Januševičius P. Namai, jų svarba, vieta, padėjimas, stilius, medga, statymas, Vilnius, 1917. JodelTechn – Jodelė Pr. Statybos medžiagų technologija, Kaunas, 1923. JodelNorm – Jodelė Pr. Statybos medžiagoms priimti normos ir joms bandyti sąlygos, Kaunas, 1929. Kind – Kindurys V. Ūkiškų trobų statybos vadovas, Kaunas, 1935. Reis – Reisonas J. Molio statyba, Kaunas, 1928. StatM 1922 I – Statybos menas ir technika [1 sąs.]. StatM 1922 II – Statybos menas ir technika [2 sąs.]. StatM 1922 III – Statybos menas ir technika [3 sąs.]. StatM 1923 I – Statybos menas ir technika [1 sąs.]. Šimol – Šimoliūnas J. Statyba. I tomas: Statybos medžiagos, Kaunas, 1937. Vanag – Vanagaitis R. Ūkio statyba: ūkininkams ir statybos darbininkams vadovėlis, Šiauliai, 1922. Zubausk – Zubauskas K. Statybos ir butų tvarkymo įstatymai, taisyklės, Tilžė, 1922. III ALSTŽ – Anglų–lietuvių kalbų statybos terminų žodynas. Spec. red. A. Kudzys, Vilnius, 1993. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (e. leidimas, www.lkz.lt). STŽ – Statybos terminų žodynas. Moksl. red. A. Kudzys, Vilnius, 2002. LITERATŪRA Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius. Kaulakienė A. 2006: Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos fizikos vadovėlio terminija. – Terminologija 13, 76–96. Keinys St. 1980: Terminologijos abėcėlė, Vilnius. Klimavičius J. 1996: Nuo liaudies terminijos prie mokslinės. – Terminologija 3, 4–25. Umbrasas A. 2005: Lietuvių teisės terminija 1918–1940 metais (pagrindinių kodeksų terminai), Vilnius. Urbutis V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius. Гринев С. 1993: Введение в терминоведение, Москва. КРР 2003: Культура русской речи. Энциклопедический словарь-справочник, Москва. Прохорова В 1996: Русская терминология (лексико-семантическое образование), Москва. Татаринов В. 2006: Общее терминоведение: энциклопедический словарь, Москва. Terminologija | 2007 | 14 1 3 3 1910–1937 LITHUANIAN TERMINOLOGY OF BUILDING This article deals with analysis of Lithuanian endogenic and old loaned building terminology of the begining of XX century according to origin, structure and development aspects. Overall 1393 terms are analyzed, i. e. 806 one-word terms and 587 composite terms. Of all one-word terms terminologized (specialized) old lexis makes up about one fifth part: akmuo (stone) JodelNorm 2, namas (house) Zubausk 9, sija (beam) Kind 14. Metaphoric and metonymic terms in early building terminology are rather rare. The majority of metaphoric terms are the result of secondary metaphoric nomination: griaučiai (skeleton) Kind 8, grėblys (raker) Šimol 71, metonymic terms are originated according to specific terminology models: lenta (board) StatM 1923 I 8. Three quarters of analyzed one-word terms are derivations. The facts of Lithuanian language dictionary suggest that a large group of derivations could have been borrowed from the folk language: dumtrau kis (chimney) Kind 16. In many cases it is difficult to decide whether derivations are terminologized simple words or newly made. In particular this can be said about transpositional abstracts of verbs and adjectives: aušimas (cooling) Ekz 4, akytumas (porosity) Šimol 20. Only a small group of derivations could be suggested as neologisms. The majority of the neologisms are compound derivations: degplytė (baked brick) Janūš 19. Derivations of suffixes and endings are rather rare: slug-snis (layer) StatM 1923 I 20, riša (bunch) Ekz 6. The major part of composite terms are made with the abstracts of verbs and adjectives: patvarumo bandymas (proof of sustainability) JodelTechn 146, atsparumas gniužimui (stability to crushing) JodelTechn 90 and terminologized simple words: dirbtinis akmuo (artificial stone) Iv 7. Most of the terms which are analyzed in this article are used at present. More than a half (56%) of one-word terms are found in modern term dictionaries of building: džiovykla (drying chamber) Iv 45, STŽ 134, kietėjimas (solidification) Šimol 84, STŽ 253, muštuvas (impact maschine) JodelTechn 191, STŽ 351. A significant part of terms are historisms and archaisms: akėčios (harrow) JodelTechn 66, bėbras (beaver) StatM 1922 II 18; apsloginimas (reduction) JodelNorm 2, glostimas (smoothing) StatM 1923 I 11. Gauta 2007 10 15 Robertas Stunžinas Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] 1 3 4 Robertas Stunžinas | 1910–1937 m. lietuviškoji statybos terminija...