Pastogė senovėje ir dabar

Menedék az ókorban és napjainkban JONAS KLIMAVIČIUS Litván Nyelvi Intézet Amikor az amerikai űrhajósok felrepültek az űrbe, nemcsak a Földgömbre tekintettek le, hanem elsősorban a saját kis földdarabjukat keresték a szemükkel: azt a helyet, ahonnan származtak, ahol a hozzájuk közel álló emberek élnek. Az otthon érzése éppen az űrben hatotta át őket nagyon mélyen. prof. Jiri Marvan (Mokslo Lietuva, 2008. 11. 7.) A ruházat saját bőrünk meghosszabbítása: óvja és irányítja hőnket és energiánkat, a lakóhely pedig a család vagy a csoport közös, azonos célú eszköze. Az otthon, mint menedék, testünk hőszabályozó mechanizmusainak meghosszabbítása – közös bőr vagy ruházat. Marshall McLuhan (Hogyan értsük a médiát? Az ember kiterjesztései, 2003, 128) Az ember (és még az előember) megjelenését, fennmaradását és világban való megvetését többek között az tette lehetővé, hogy képes volt csillapítani éhségét, és menedéket találni a hőség és a hideg, a vadállatok és... a törzstársak elől (a Homo sapiens nemzetsége), mivel a Homo sapiens fogalma, a felebarát gondolata nagyon lassan jelent meg és öltött testet. Az ember az állatok fekhelyeit, a tűzrakó helyeket, az általuk és a természet által létrehozott barlangokat figyelte (volt barlanglakó ember), a madárfészkeket, és igyekezett boldogulni, ahogy tudott. Semmiféle, még a jövő legfejlettebb archiarchaeológiája sem fogja megtalálni és feltárni e természetbeli hősök kezük munkájával készített ősi menedékeit. Egyébként a világ legkülönbözőbb tájain még ma is a legprimitívebb lakóhelyeken élnek (vagy a szeméttelepeken, felüljárók alatt hajléktalan vegetálásig süllyednek...). Nézzük hát meg, mit tárhat fel itt a nyelvtudomány. 198 Jonas Klimavičius | Pastogė senovėje ir dabar OTTHON, ÉDES OTTHON „A” régóta „A” betűk. Meghallottam, megláttam – amikor már kimondtam és megalkottam a „mAmA” szót. És lett – hÁ-z. Balys Sriubas (Szeretni téged, 2006, 61) Filozófiai szemszögből nézve az ember hajlékának legtermészetesebb és legegyetemesebb elnevezése alighanem a élet – 8. „lakóhely; lakás, otthon; lakás; szoba”: Ám régiségének tanúsága csupán Mikalojus Daukša Postilájáig (1599) nyúlik vissza: Apám házában sok az én lakóhelyem, majd története elvész az évszázadok ködében... F. Kuršaitis szótárában is használták (bérelt lakás), sőt J. Jablonskis is használta (Ha volna valami bútorozott kis lakás, jobb lenne). A élet 9. jelentésben K. Sirvydas már használta, s bár a beszélt nyelvben még ma is él, az LKŽ III 1956 rég. jelzéssel látja el (vagyis elavult) „tanya, föld, gazdaság” értelemben: Jó helyen van a gazdaság, és jó a gazdaság Skiršnemunė. Meghal a gazda, és a gazdaság pusztul Šātė. A tudományos szótár semmilyen jelöléssel nem látja el, ám még a nyelvjárásias köznyelvi beszélők számára is eléggé megmosolyogtató élet 11. „emelet” jelentése: Kétemeletes házat épített Ėriškiai. Egyébként a DŽ₁ 1954 az élet 5., a DŽ₂ 1972 pedig az élet 4. „emelet” jelentését közny. jelzéssel látta el, a DŽ₃ 1993-ban azonban már nem szerepel. További kis-litván szavak: gyvata 4. „lakóhely, tanya, gazdaság” és gyvėnamoji. Egyébként más nyelvekben is vannak hasonló elnevezések – lettül dzīvoklis (lakás), oroszul жилье, lengyelül mieszkanie, németül Wohnung, angolul dwelling. Jelentésének motivációja szempontjából meglehetősen hasonló a hely [vö. óegyházi szláv vitati „élni” (oroszul обитать és обитатель, továbbá обитель „lakás, hely”)] – 18. „lakás, otthon, lakóhely”: Olyan kis hely, hogy az ágyacskák beférjenek Druskininkai (19. „udvar, gazdaság, tanya, lakóhely”: A helyemről sehová sem megyek, csak a temetőbe Pilviškiai. Minden tanya eltűnt már, beköltöztek a településre Griškabūdis) LKŽ XIX 1999. Egyébként a „hely” jelentésű daiktas 3. is, a daiktas 4. pedig „gazdaság, tanya” jelentésű: Ez egy szép kis porta: szép helyen van, és az út mellett Miroslavas (LKŽ II₂ 1969). Az orosz место „hely” jelentésű – más szláv nyelvekben „város”: lengyelül miasto, belaruszul места „hely, tér, város” (etimológiailag a litván misti, maistas szavakkal hozzák összefüggésbe) – innen a mi jövevényszavunk, a miestas. Meséink gyakran a gyveno szóval kezdődnek, az oroszoké a жил был kifejezéssel, de a mi būti igénk jelentése: 1. ‖ „élni”: Otthon, mindig otthon, akárhogyan is laksz Ramỹgala. Terminologija | 2008 | 15 1 9 9 Dieve duok vienam gimti, ne vienam būti Miroslãvas (LKŽ I₂ 1968). Yra ir būnamas kambarys Skirsnemunė. Tarmėse – daugiausia žemaičių, bet ir vakarų aukštaičių, lietuvininkų – gyvas (arba būtas) butas 1. „gyvenamasis namas, troba, pirkia“: Aukšti butai – šalti barščiai (J. Brodovskio žodynas). Viduje miško stovėjo mažas butas Daukšiai (ir butelis „kampininkui skirtas namelis“ Slavikai, Žvirgždaičiai). Pastačiau butelį ant marių krantelio, kalbinau mergelę dvylikos metelių Pilviškiai (ir buta 1. „trobesys, namas; kambarys“ K. Sirvydo žodynas, M. Daukšos Katekizmas, S. Daukantas), 2. „bet koks pastatas, trobesys“; 3. „sodyba, buta, gyvenimas“ (ir buta 2. „ūkis, gyvenimas (su namais, žeme ir visu įrengimu)“), 4. „valstiečio trobos priemenė (ppr. su ugniakuru)“ (ir butukas). Bendrinėje kalboje butas gal tik prieš šimtmetį tapo „daugiabučio namo būstu“ (LKŽ I₂ 1968 butas 5. „namo dalis iš vieno ar kelių kambarių ir virtuvės“ nurodytas ne tik iš raštų, bet ir iš laikinosios sostinės Kauno!). Jurgio Šlapelio SNŽŽ 1907 buta, butas dar tarmiški – „namai, troba, rūmas“. Deja, jame nėra tada labai paplitusios, bet keistinos svetimybės kuatiera. Prie buto įvesdinimo į bendrinę kalbą daugiausia prisidėjo didieji kalbininkai Jonas Jablonskis ir Kazimieras Būga. 1918 m. Jablonskis rašė: ėmė nepaprastai belsti į mano b u t o duris J. Jabl R I 1932 212, mano b u t e krato J. Jabl R I 1932 213 [nežinia kodėl net po 10 metų atsiranda gyvenamasis butas J. Jabl R I 1932 289 (2x)]. K. Būga 1921. VII. 31 laiške Jurgiui Geruliui rašė: Kebliausia bus su b u t u (g y v e n a m a t r o b a). <...> <...>. Universito taryba turės pasirūpinti naujų b u t ų s t a t y – m u. – – – Aš net iki šiolei dar negavau sau b u t o ir priverstas esu gyventi net be tam tikro kambario kabinietu K. Būg RR III 1961 904. Prisidėjo ir žino-mi inteligentai, visuomenės veikėjai: Kaip praėjo gimnazijos mokslo metai? Menkai teatsimenu. I-je ir II-je klasėje k v a t i e r ą turėjau pas tūlą Jakob sienę prie Bažnytinės gatvės; pirmaisiais metais b u t o vyresniuoju-perdėtiniu buvo Petras Kriaučiūnas. <...> J. Basan MGK 1997 25. Netrumpą laiką butas buvo ne tik gyvenamoji, bet ir administracinė patalpa: „Lietuvių Draugijos“ butas J. Basan MGK 1997 282 (1916 m.); [1917 m.] apsigyvenau aš [Lietuvos aido] redakcijos bei administracijos bute (Benediktinų gatvėje Nr. 2) P. Klim Ats 1990 129; žodyno redakcijos bute (1923 m.) K. Būg RR III 1961 485, redakcijos bute K. Būg RR III 1961 486 [dar J. Jabl L 1985 60 (1922 m.); K. Būg RR III 1961 904 (1921 m.); J. Balč RR II 1982 265 (1921 m.)]. Labai būdinga priešprieša: Ir lankytis tekdavo nebe į jo puošnų g y v e n a m ą b u t ą, bet į v i s u o m e n i š k ą j į, <...> B. Sruog R VI 1957 550 (1946 m.). Jau ir butpinig iams apie 80 metų. 200 Jonas Klimavičius | Pastogė senovėje ir dabar A žemaitiai buveinė 1. „lakó-, tartózkodási hely” (és a buvainė 1. Dusėtos; 2. „tanya helye, lakóhely”, valamint buvainė 2.) a köznyelvben 100 évvel ezelőtt jelent meg – „tartózkodási hely, lakóhely” SNŽŽ 1907, továbbá „lakóhely, tartózkodási hely”, ám eléggé szaknyelvi, például: jogi személy székhelye (jog) DŽ₃ 1993. A beszélt nyelvben még több ilyen szó volt, csakhogy ezeknek rendszerint több jelentésük van: būkla 3. „lakóhely, székhely” Miroslãvas, K. Jaunius; būklas 1. „tartózkodási, lakóhely, székhely” Panevėžys, Vaižgantas, A. Sabaliauskas–Žalia Rūta [K. Sirvydasnál „székhely” (a lányok székhelye) és „fekhely” (az állatok fekhelye, būklas) jelentésben is]; būklė 7. „lakóhely, lakóház, tanya” J. Brodovskis, P. Ruigys, Kalesniņkai, Marijámpolė; būvis 3. „tartózkodási hely, állapot, lakóhely” F. Kuršaitis ‖ „lakóhely, gazdaság” a kis-litván írásos emlékekben [a buvys, -ė Geistarai, Šunskai, būvys Vilkaviškis jelentése „lakó”]; bu-vinys 4. „tartózkodási hely, állapot” Vilkija; būtinė „tartózkodási hely, lakóhely”: Ez az én szülőföldem, nevelkedési helyem és lakóhelyem A. Juškos szótára, továbbá Vilkaviškis, Geistarai, Kazlų Rūda; ¹būtuvė 2. „lakóhely”: Se lakóhelyem, se hazatérőhelyem nincs, semmim Šatės (būtuvė 1. „háztartás, élet” Lazūnai) LKŽ I₂ 1968. A köznyelvben további alakokat is alkottak. A. Juška szótárának új szava, a buoykla „székhely, lakóhely” nem terjedt el. A Būstas „hajlék, otthon, lakás” valószínűleg J. Jablonskis nyelvújítása (lásd J. Jabl R I 1932 22, 31 (1893)), talán S. Daukantas būstinė szavának mintájára; J. Šlapelis SNŽŽ 1907 című szótára is felvette: būstas – „hely a házban, lakóhely, kvatera” (a kvatera nincs adatolva), és sokáig szótárakban is szerepelt – „hajlék, otthon, lakás”: az iskola, a színház otthona DŽ₁ 1954, az őrség szállása DŽ₂ 1972; a DŽ₃ 1993-ban már illusztráció nélkül szerepel – csak most talált rá valódi helyére, és vált nemfogalmat jelölő szóvá (hiperonimává): „különálló lakóház, vagy lakás egy társasházban vagy kollégiumban”. Csak a lakóhajlék (amely igen zavaróan gyakran előfordul) fölösleges, hiszen bármely más hajlék – mint a korábban említett a püspök lakóhelye J. Jabl R I 1932 31 (1893), vagy a szerkesztőség lakása K. Būg RR III 1961, 485 – régóta vagy būstinė lett (S. Daukantas nyelvújítása, J. Jablonskis is használta), azaz „hely, ahol valakinek a lakóhelye van, ahol valaki állandóan tartózkodik, lakik” LKŽ I₂ 1968; „hely, helyiség, ahol valaki ideiglenesen tartózkodik”: a hadsereg parancsnokának, az őrségnek, a választási bizottságnak a székhelye DŽ₃, vagy az imént említett buveinė (ez a két szó verseng egymással). J. Jablonskis alkotta a bendrabutis szót (LKŽ I₂); az ő alkotása a viešbutis is (J. Jabl R I 1932 3 (1884)). Az LKŽ XIX 1999-ben az Aušra (1884 273) című lapból idézett mondat Jablonskitól való. Kezdetben a viešbutis sokáig nem különült el a viešnami 2. szótól (Vilniaus žinios 1904 1), illetve a viešnamių alaktól (Aušra 1885 49) (a viešnamis korábban „kocsma” jelentésű is volt, Terminologija | 2008 | 15 2 0 1 „vendégfogadó”, jóval később – 3. „nyilvánosház” LKŽ XIX 1999; nincs nyilvánosház DŽ₁₋₄). J. Šlapelis említett SNŽŽ 1907-es szótárában: viešbutis – hotelis, gostinica. Tehát mintegy 100 évvel ezelőtt a köznyelvben versengett és jelentésében elkülönült egymástól a lakóhely, lakóhely (általános értelemben), lakás, otthon, székhely, telephely / tartózkodási hely. 1917-ben Kaunasban a Honvédelmi Minisztérium által kiadott (nincs feltüntetve, de tudjuk, hogy Petras Ruseckas készítette) KarŽ már egész jól különbséget tesz: būstas – квар-тира въ войскахъ, помѣщение (de помѣщение – bustas, b ū s t i n ė), butas – жилье, квартира (és butininkas – квартирмейстеръ), būstinė – жительство (о жительство – gyvenamoji vieta, būstinė), buvainė – мѣстопребывание. A polgári életben a būstas sokáig mintha fölösleges lett volna. Az SNŽŽ 1924-ben szerepel a lakás sérthetetlensége – „az a jog, hogy más házába vagy lakásába csak a ház tulajdonosának engedélyével vagy bírósági utasításra lehet belépni”. Idővel változott a jelentés. A lakás megmaradt 1. „egy ház több szobából és konyhából álló része” DŽ₁ 1954 („egy vagy több” DŽ₂ 1972 és DŽ₃ 1993). A būstas sokáig meglehetősen meghatározatlan volt – „fedél, otthon, lakás”: az iskola, a színház otthona DŽ₁ 1954, DŽ₂ 1972 – őrszállás (vö. LKŽ I₂ 1968: Kár, hogy a mi Művészeti Egyesületünknek nincs állandó otthona rš. Az iskolákban gyakran hiányoznak a megfelelő szállások rš.), míg LKŽ I₂ 1968: Az őrszállásból kiáltások hallatszottak rš. (DŽ₃ – már illusztrációk nélkül), noha a DŽ₁ 1954-ben már hasonló jelentésű a būstinė is – „hely, ahol valaki tartózkodik, lakik”: a hadsereg, a színház, a diákok szállása.. Később a būstinė jelentése elkülönül: „hely, helyiség, ahol valaki ideiglenesen tartózkodik”: a hadseregparancsnok szállása, választási központ DŽ₂ 1972; DŽ₃ 1993-ban még hozzáadták: őrszállás. A būstinė és a būstas egyértelmű elkülönülésével a būstas is jelentősen elkülönült a lakástól: ma, a függetlenség visszanyerése után a būstas egy személy vagy család lakóhelye – ház, lakás, lakószoba vagy kollégiumi szoba: dweling – būstas (ház, lakás stb.) V. Bit MokALTŽ 1998, lakhatási költségtérítés, lakástámogatás SocApsTŽ 1999. Sajnos az 1993 óta nem frissített DŽ lemaradt: a būstas jelentése: „otthon, lakás, fedél” DŽ₄ 2000, DŽ₅ 2003, DŽ₆ 2006. Az ember otthona sérthetetlen. A lakó beleegyezése nélkül az otthonába belépni tilos, – mondta ki a visszaállított Litván Köztársaság alkotmánya (24. cikk). Van Lakásprogram-törvény is. Az Építésügyi és Városrendezési Minisztériumnak volt Lakásügyi Főosztálya. A lakásállomány, amely mintegy 1 millió 306 ezer lakásból és körülbelül 1 ezer kollégiumból állt LA 1999 144 11, Lakásállománnyá alakult át. Az újság azt írja például, hogy Dániában van lakásügyi és építésügyi miniszter LA 1995 182 3. De… Azonnal megcsúsztak: a būstas mellé – ahogy annak idején a butas mellé – odabiggyesztették a tehénre nyerget illő jelzőt, a lakó-, például: a megkérdezettek 69,3 százaléka lakótelepi házakban él 202 Jonas Klimavičius | Pastogė senovėje ir dabar házakban. Érdekes, hogy ez a szám majdnem megegyezik egy olyan mutatóval, mint a lakástulajdon formája: a válaszadók 68 százaléka állami tulajdonú lakásban él. A megkérdezetteknek mindössze 8 százaléka lakástulajdonos LA 1995 107 9; a lakóingatlanok fejlesztése LA 2000 35 1; lakáshiány Dnvd 2000 5–8 13. Végre világosabban kellene elkülönülnie egymástól a būstinė és a buveinė. A buveinė élő žemaitiai (és a žemaitiai nyelvjárás peremvidékén is használatos) szó: 1. „lakóhely, tartózkodási hely”, 2. „tanya helye, egykori lakóhely” (3. „élet, lét, háztartás” Skišnemunė) LKŽ I₂ 1968. Bár a būstinė jelentése az LKŽ I₂ 1968-ban „hely, ahol valakinek a lakóhelye van, ahol valaki állandóan tartózkodik, lakik”, de talán csak a szó megalkotójánál, S. Daukantasnál volt így; a szavazókörzetek központjai trš ezt cáfolják. A használatban még összekeverik őket, például: Miután sokáig nem volt saját székhelye, az FSBK-nak most kis irodái vannak Prágában, Varsóban és Hágában, a központi székhelye pedig Bécsben LA 1994 195 6. V. Bit MokALTŽ 1998 világosan különbséget tesz: house – ház, épület; székhely; office – 2. hivatal, iroda; headquarters – főhadiszállás, központi székhely; compaign headquarters – választási kampányközpont. A buveinė rezidencia: residence – 2. székhely, rezidencia (1. lakóhely; <...>) V. Bit MokALTŽ 1998. Egyébként már az SNŽŽ 1907 szerint a rezidencija „király, herceg vagy más magas rangú személy lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye” (maga a buveinė pedig „tartózkodási hely, lakóhely”), a TŽŽ 1936 szerint pedig „székhely; <...> lakóhely”. Amikor a lakóhelyet címmel együtt bevezetik a lakásnyilvántartásba, a lakóhely kifejezést használják. Kai buvo išdidžiai kalbama apie ⅙ pasaulio ploto plačiąją tėvynę ir dainuojama Ir platus gi kraštas mūs gimtasis, atsirado ir įstabusi gyvenamasis plotas, privertęs ir žodynininkus daryti atskirą ploto reikšmę – 3. „skirta kuriam nors tikslui vieta“ DŽ₁ 1954, DŽ₂ 1972, DŽ₃ 1993. Nors ir būstas, ir žmogus – trimačiai¹. Visai be išdidystės fiksuota nobeliniame B. Pasternako romane Daktaras Živaga: Bet kol kas kambariuose švaru. Dabar tai vadinasi gyvenamasis plotas B. Past DŽ 1991 177. Dirbantiems gyventojams mes suteiksime kitą gyvenamąjį plotą, <...> B. Past DŽ 1991 213. Angl. flat – tai tik toks butas, kurio visi kambariai viename aukšte ALKŽ 1975, o tas gyvenamasis plotas – living / dwelling space (space – erdvė, 1 Egyébként a német fasizmus és a nemzetiszocializmus nem a területre, hanem az élettérre törekedett – hiszen ezt a német etnográfus, Fritz Ratzel még 1890 előtt emelte át a biológiából a politikai földrajzba, majd Karl Ernst Haushofer földrajztudós a geopolitika alapvető fogalmává tette – a Lebensraum fogalmát Hans Grimm 1926-os Volk ohne Raum (Nép tér nélkül) című regényében emelte be az aktuálpolitikába (Kopaliński 2001). Terminologija | 2008 | 15 203 vieta; o plotas – area); floorspace LAKŽ 1991, būstas – lodging, dwelling, apartment, room LAKŽ 1991. Dar keisčiau – nors augimo akceleracija siekė apie 15 cm, būsto aukštis sovietijoje nuo 3–4 m smuko iki pustrečio. Kareivinės aukštesnės, bet ten tame pačiame plote buvo gul­doma ir dviem, ir net trim aukštais... Prisiregistravimo ir ploto 1 asmeniui norma ne ką viršijo kapo plotą... Daniilo Charmso fiksuota: Reikėtų, kad visi savo gyvenamajame plote gulėtų D. Charms N 1998 116. Tai buvo tikra sovietinė kova dėl būvio – dėl mažyčio plotelio plačiojoje šalyje. Mūsų daug, o vietos maža K. Bagd VDP 1973, – apibūdino rašytojas Kazys Bagdonavičius humoris-tikos knygoje Vargas dėl ploto. Vėliau rašytojas Rimantas Černiauskas rašė: Stoviu eilėje [buto, o ne apelsinų] 104-tas ir gyvenu pilnakraujį gyvenimą. Rūpestis dėl gyvenamojo ploto keldavo skausmus širdies plote. O kai žmonės pasigavo pasakymą neturiu gyvenamojo ploto, butų skyrimo taisyklėse atsirado melaginga formuluotė gerinti buto sąlygas, anksčiau taikyta tik tiems, kurie jau turi butą, bet turi teisę gauti ir geresnį, didesnį. Dar keistenybė – tame gyvenamajame plote buvo naudingasis plotas, į kurį neįėjo prieškam-baris, virtuvė, vonia, tuvaletas, balkonas (balkonai). A fiatalok gondtalanul birtokba vették azt a területet – de nem a lakóterületet, hanem a szabad területet – születésnapokra és más összejövetelekre – fiatalok, szülők nélkül, de... következményekkel. Ezt területfoglalásnak nevezték M 1985 1 22. Az újságok írtak róla, a szótárak azonban sajnos nem rögzítették. Az írástudók, alkotók egy másik fajta terület miatt is törték a fejüket: a sajtó és a kiadás területén, például: <...> a második kötet szerkesztői „területet” biztosítottak V. Montvilának, M. Sluckis és Alf. Bieliauskas viszont kimaradt Prg 1983 12 121. <....> P. Cvirkának hatalmas terület jutott: monografikus fejezetek a harmadik kötet második részében és a negyedik kötetben. Szerényebb területtel kellett beérnie Prg 1983 12 123. <...> most már bőven van területük publicisztikai és esszéisztikus gondolataik, valamint szépirodalmi műveik közlésére L ir M 1986 29 4. Miért éppen terület, és miért nem az egyszerű hely? Változott-e mindez a nemzeti újjászületés és a függetlenség visszaszerzésének éveitől? Igen is, meg sajnos nem is. Teljesen érthető a kiállítások, tárlatok, standok területe, reklámfelület, de miért mondják a számítógép területét [10 megabájt] LA 1997 240 2? Érthető az üzlet eladótere, a munkahelyiségek területe, de miért területekért folyó harc az óvárosban R 1990 60 5, hely gyógyszertárnak, és miért nem telek, hely? Néha-néha felbukkan valami újszerű, de aztán visszatérünk a régihez, például: A harcoló csoportok elfoglalják az egész életteret, <...>. <...>. Az ifjúság egész élettere egyszerűen elfoglalt területté válik, és mi ismét… 204 Jonas Klimavičius | Pastogė senovėje ir dabar lehetőséget találunk arra, hogy önmagunk legyünk, mindennapjainkban legyen egy szabad t e r ü n k, mintegy tarkovszkiji z ó n á n k, ahol őszinték lehetünk saját vágyainkhoz LA 1994 194 15. A szovjet lakóterület az első években igen szilárdan tartotta magát, például: a lakóterület-építés <...> kérdésének megvitatása VlnL 1991 21 1, lakóterülettel kell ellátni LA 1992 13 6, a lakóterület-ágazat LA 1994 224 13. Még a hétköznapi nyelvben is: Vilniusi nő, özvegy, <...> van lakóterülete. Ismerkednék. 1992-ben még a Lakosság lakóterülettel való ellátásáról szóló törvényt is elfogadták. A lakóterület követte a lakóingatlant, például: Az emberek folyamatosan a legkülönfélébb ügyekben fordulnak hozzánk. Az egyik legsúlyosabb a l a k ó i n g a t l a n problémája. <...> a visszaadott házak lakóit lakóterülettel kell ellátni, – írja az Opiausias klausimas – g y v e n a m a s i s b ū s t a s című cikkA legsúlyosabb kérdés – a l a k ó i n g a t l a n LA 1995 101 17. A lakóingatlan megjelenése után mellette továbbra is megmaradt a lakóterület, például: Az LDDP abból a feltevésből indult ki, hogy a l a k ó i n g a t l a n nemzeti érték és nemzeti prioritás, a nemzet fennmaradásának és túlélésének záloga, valamint a család teljességének feltétele, <...>: az LDDP kiemelten támogatja a fiatal családok lakóingatlanhoz jutását célzó projekteket. <...> javaslatok is születtek arra, hogy töröljék az általános forgalmi adót azok esetében, akik saját maguk építik a lakóterületüket LA 1996 186 3. Az újságok összevissza írtak ennek a területnek az építéséről. Ha a lakás méretéről és áráról (1 m²-re vetítve) van szó, akkor terület helyett a lakás alapterülete a megfelelő kifejezés. Még most is a parlamenti hivatal terjeszti a lakóterület kifejezést LŽ 2008 241 1. Egyébként nem kifogásolható az lakóhelyiségek elnevezés, de ha már van a lakás terminus, akkor az előbbi elnevezés fölöslegessé válik. Žiūrint etimologiškai pirmiausia minėtinas indoeuropietiškas žodis namas. Kapitalinėje Tamazo Gamkrelidzės ir Viačeslavo Ivanovo monografijoje Indoeuropiečių kalba ir indoeuropiečiai (1984, 1332 p.) pagal tradiciją „buveinė“, „sodyba“ suprantamos ne kaip pastatas, gyvenvietė, o kaip socialinės organizacijos vienetai – giminės. Liet. namas garsu n skiriasi nuo visų indoeuropiečių, turinčių čia priebalsį d – sen. ind. dāma-, gr. dómos, lot. domus, sen. sl. domǔ. Tai gali būti paprastas fonetinis reiškinys – tokiu atveju primenamas namudaris <*damudaris, bet jis veikiausiai yra palyginti nesenas – K. Sirvydo naujadaras, tai rodytų ir jo variantas namudarytojas, ir visiškai akivaizdus to naujadaro pavyzdys – K. Sirvydo žodyne greta esantis lot. aedificator. Todėl gana pagrįstai galvojama apie kitokią namo kilmę, juoba kad duomenų netrūksta – gr. nómos / nomé „ganykla; kaimenė; pašaras; gyvenvietė“, nomás, -ádos / nomeús „piemuo“, némein „ganyti; Terminologija | 2008 | 15 2 0 5 kormányozni; élni”, nėrnomai „táplálkozni; élni, létezni; kormányozni”. Ezen a nyomon haladt tovább Vytautas Balaišis germanista is – a namą szót a Nemunu szóval hozta kapcsolatba (vö. gör. nemos és lat. nemus „liget, legelőkkel tarkított bozótos”). Fontos megjegyezni, hogy az indoeurópai nyelvekben e területen már régóta léteztek szinonimák: például a namą egységénél nagyobb egység a viešė (vezetője a vieš-pats), de a sala is (oroszul село); a namo vagy a viešės / salos kerítése a gardas, és ami körül van kerítve, az is gardas (oroszul город), de a pilis (gör. polis), gót baurgs (német Burg), óangol dūn (angol town) is. Nem tudni, miért nem figyeltek fel az etimológusok a zs. numo állatias jellegére: a numas szándékosan, az állatok számára épített, két végén szűkített, gerendával borított épület; egyik végében a szarvasmarhák, a másikban a lovak állnak, középen pedig hidegben és fagyban tüzet raknak (A. Juškos žodynas, LKŽ VIII 1970), vö. num(o)galis „egy régi ház vége, ahol az állatokat tartják”. Nem véletlenül alakult ki a namas 4. „istálló” jelentése K. Sirvydas szótárában, Šiauliai, Šeduva, Surviliškis, Ramygala, Panevėžys tájszólásaiban. Különbség alakult ki: Az embereknek a troba való, az állatoknak pedig a kūtė, numas (A. Juškos žodynas, LKŽ XVI 1995). A Lietuvių kalbos atlase a namas szót csak „istálló” jelentésben térképezte fel, a namas szót pedig lakóház jelentésben „ritkábbnak (valószínűleg újabb keletűnek) tekinti; nem alkot összefüggő területet (pontosabban a litván nyelvterület majdnem egészén előfordul), ezért nem került fel a térképre” (Lietuvių kalbos atlasas. I. Leksika, 1977, 34). A ház elsősorban 1. „lakó- vagy másféle épület”. A régi írásokban és a nyelvjárásokban a ház saját változata is megvan: a többes számú házakat (egyes számú jelentésben!). Mindenütt megvan azonban a házak rendkívüli jelentése is: 2. „állandó lakóhely”. Az ember tehát házat épít, a ház áll, összedől, a ház erős, szép, manzárdtetős (ház – épület), de lakik, és ezt-azt otthon tesz, otthon van, elmegy otthonról, hazamegy, honvágyat érez, meglátogatja az otthonát. Lakhat nem különálló házban, hanem lakásban (többlakásos házban) vagy kollégiumban is, de az az ő otthona, ott van otthon. Egy további árnyalatra is érdemes figyelni: az én otthonom és az ő otthona, én otthon vagyok és ő is otthon van, hazamegyek, és ő is hazamegy, de én hozzá megyek látogatóba (nem pedig „hazamegyek”), az ő otthonában vagyok (nem pedig otthon). A 2. „családi gazdaság, tanya” és 3. „család, együtt élő emberek” jelentésben a nyelvjárásokban a ház és házak forma is használatos (a régi írásokban is), de a köznyelv rendszerének megfelelően csak a házak forma volna helyénvaló (nem úgy, mint az LKŽ VIII 1970-ben). Indoeurópai eredetű, bár valamivel kevésbé, a troba (nyelvjárási alakja a trioba) – 1. „lakóház, kunyhó”, 2. „helyiség az épületben, szoba” || „együtt élő emberek, család” (valamint trobesys, trobesys, trobesis és triobesys, triobesis, triobės, triobėsys „valamilyen gazdasági épület”, továbbá trobos, triobos – „egy gazdaság valamennyi 206 Jonas Klimavičius | Pastogė senovėje ir dabar épületek, tanyaudvar”) LKŽ XVI 1995 – vö. gör. térəmnon / tĕramnon „ház, lakóhely” (ebből kölcsönözte az orosz ме́рем „palota; vár, torony”, a latin trab(e)s „gerenda, falgerenda, építmény; törzs, fa; hajó; tető, menedék, kunyhó; asztal”, az oszk triibum „ház”, az umber torba / turba „csűr”, az ókori kimbri treb „ház”, az ófelnémet dorf „falu”. Nem indoeurópai, sőt nem is balti, hanem kizárólag a dél-aukštaitiai litván pirkia. Litván szó az északnyugati aukštaitiai nyelvjárásban, valamint a szomszédos keleti aukštaitiai vidék egy szegletében előforduló šlãjus is. Ezzel véget is ér a litván ókor indoeurópai jellege és tisztasága. A szlávok ránk kényszerítették a gryčią, seklyčią, pakajų / pakajus szavakat (bár K. Sirvydas még kerülte őket: pokoy, budowánie – penetrale, conclaue – giwenimas, buta SD 1642), a németek a bakūžę, stubą (stubas), rūmą szavakat (a keleti aukštaitiai nyelvjárás jelentős területén ez utóbbi jó „lakóház”), a távoli román nyelvekből pedig lengyel közvetítéssel szivárgott be az úri palocius, stancija. A gryčią, seklyčią, stubą szavakat megtartjuk ősi (nem indoeurópai) és regionális színezetükben – a néprajzi valóság és a folklórhasználat számára; a rūmai pedig a köznyelvben „reprezentatív épület vagy bizonyos intézmény”. A többit (és az itt nem említett ritkábbakat) a szemétdombra vetjük – azért mégiscsak indoeurópaiak vagyunk, emlékezünk az ősnyelvükre és a litvánok tiszta ókorára is. KÉNYELEM PENTHOUSE-OKBAN ÉS FANTÁZIÁK LOFTOKBAN Az újabb időkben a nagyvilágból érkeztek a fényűző lakóhelyek. J. Šlapelis SNŽŽ 1907-es szótárában már szerepel a rezidencija – „király, herceg vagy más magas rangú személy lakása, lakóhelye, tartózkodási helye”. És most, száz évvel később is: residence – 1. lakóhely, tartózkodási hely, 2. rezidencija ArchŽ 2004. Fordításokban a buveinė helyett szükségtelenül szerepel a rezidencija, például: Spanyolok ezrei és külföldiek százai aggódnak amiatt, hogy az állam elkobozza tengerparti rezidenciáikat, mert meg akarja óvni a partvidéket az urbanizációtól és a szennyeződéstől Sav su TV 2008 43 4. Reziduoti – „egy bizonyos helyen élni (magas rangú személyekről szólva)” TŽŽ 1936; a rezidentas pedig, amely korábban bizonyos diplomata, nagyhatalom képviselője vagy hírszerzési megbízott volt, ma bárki lehet, aki az adott ország területén él, de nem annak állampolgára. Már száz éve használatos az apartamentas is – (fr.) „nagy, szép lakás, kvatera” SNŽŽ 1907, (por.) „nagy lakás helyiségeinek sora” TŽŽ 1936, „nagy, fényűző lakás vagy hotelszoba”; chamber 1. – apartman, szoba – „magánlakásként használt helyiség” ArchŽ 2007. Miért veszik el ettől a szótól még az építészetben is az egyes számot? És miért kell a gyvenamasis: gyvenamųjų apartamentų ir biurų pastatas jelzőt hozzáilleszteni? (Vd 2007 31 10) Terminologija | 2008 | 15 207 A Rezidencija (ir rezidencinė pilis) ir apartamentai szavaknak nincs litván megfelelőjük. Még mindig jobb, mint a rūmai vagy a pakajus... Az ArchŽ 2007 kiadvány – nem tudni, miért – a római villát a litvánokra is rá akarja erőltetni (bár megkülönbözteti a kaimo és a miesto vilą típusát) – az angol villa 2. jelentése „manapság fényűző, külvárosi vagy vidéki l a k ó h á z, illetve n y á r i h á z” (vajon a vasarnamis nem „lakóház” szintén?), miközben a bower 1. jelentése vasarnamis – „kis vidéki ház festői helyen”. Az ArchŽ 2004 sem kíván különbséget tenni a római és a litván változat között: villa – vasarnamis, vila – a római (vidéki) villától kezdve a „későbbi, külvárosban vagy tengerparton álló nyári r e z i d e n c i á i g”; napjainkban „különálló, v á r o s i t í p u s ú ház, mellette kerttel”; néha „üdülőhelyeken”. A vasarnamį (bővebben lásd GK 2003 10 10–11) talán már nem „nyaralásra szolgáló házként”, hanem „nyári házként” kellene értelmezni, amely nemcsak nyaralásra, hanem általában a várostól elszakadva való pihenésre is alkalmas. Természetesen nem könnyű mindenhez litván megfelelőt találni. Íme a bungalow – bungalas: „egyszintes vidéki házikó verandával” az ArchŽ 2004 angol–litván részében; a litván–angol részben viszont bungalas – bungalow, valamint vasarnamis – bungalow, gazebo, a gazebo pedig 1. toronyocska (a ház tetején), belvederis, 2. vasarnamis: innen messzire nyílik kilátás. És még egy nyaraló – cottage (vidéken) és country-cottage, továbbá nyári lak – summer cottage LAKŽ 1991. ArchŽ 2007 cottage ornée, ferme ornée – kotedžas – „a 18. század végén – 19. század elején durván faragott kövekből vagy rönkökből épült kis vidéki ház”; tegyük hozzá: Angliában. Litvániában hasonló épületek jóval később jelentek meg, de már Litvániában a cottage jellegű házak építése a 19. század végén – a 20. század elején kezdődött. A legismertebb példa az úgynevezett J. Montvila bankártelep Vilniusban, a Lukiškių tér mellett (1911, A. Kleinas és mások építészek). Az angol cottage-ok mintájára épültek a žagarėi uradalom istállómesterének és más alkalmazottainak lakóházai (a 19. század vége), valamint a šešuolėliai uradalom palotája (1900, T. Rostworowski építész) VLE X 2006. Sok cottage típusú lakóház található Kaunasban, Panevėžysben és más városokban; a második világháború után (különösen 1955-től) vidéki településeken is épülnek TLE II 1986. Az építészek és építőipari szakemberek azonban csak most terjesztik a cottage szót: cottage – kotedžas – „egyetlen család számára épült lakóház. A helyiségek két szinten helyezkednek el: az első emeleten rendszerint a lakó- és gazdasági helyiségek, a másodikon a hálószobák vannak. A lépcső a ház belsejében található. A ház mellett gyakran telek is van” ArchŽ 2004. A cottage nagyon idegenül hangzik, szükségtelenül használják; a kis kastély megfelelője (GK 2003 10 11–12) megalapozottan ajánlott, és kötetlen stílusokban használatos. Az építészeti szótárak azonban megpróbálják elterjeszteni- 2 0 8 Jonas Klimavičius | Pastogė senovėje ir dabar … és egy másik kis kastélyt is [pilaitę]: castellet – 1. pilaite – „kis vár”, bár pilies nincs: castle – kastėlis 1. „kerítéssel körülvett vár” (például – Medininkų pilis!), 3. uralkodói rezidencia, palota, a castellum pedig – 1. erődített kisváros ArchŽ 2004; château – vár, palota, de csak Franciaországban, továbbá chatelet – kis kastély, más vidékeken (vagy csak Angliában?) pedig castle – 2. „királyi vagy főúri rezidencia erődítményekkel”, míg a peel, pele – pilaitė „a középkori Észak-Angliában és Skóciában kis katonai védelmi építmény, többnyire alacsony, lakható erődített torony”; a castellum – kasteliumas pedig „kis erődített település vagy erőd, amelyet gazdaságok vesznek körül” ArchŽ 2007. Tehát pilait ei még helyet kell találnia a terminológiai rendszerben; némelyiket meg is kell alkotni (gardelis, tvirtov iukė), másokat pedig kétszavas elnevezéssel kell megjelölni (kerítéssel körülvett vár, uralkodói és főúri palota, erődített kisváros, erődített település, toronyház)… Nem szabad megfeledkezni a litván valóságról sem: a kerti házról, valamint a települések és más helyek Alytaus namelis / alytnamis elnevezéséről. A régi ház részeinek saját elnevezésük volt – alap, fal, gerenda, mennyezet, padló, tető, ajtó, ablak, küszöb, tornác, előtornác, prie namis, előszoba, emelet; új szóalkotás a virtuvė. Idegen eredetű szavak a kamara, kambarys, gon kos (nem ajánlott: = prieangis). A modern, úri ház részeinek sok elnevezése nemzetközi eredetű – veranda, folyosó, vestibül, hall, foyer, szalon, erkély, lodzsa (a lodžija jelentése: 2. „nyitott árkádos galéria, amely az épülethez csatlakozik vagy attól külön áll, <...>” ArchŽ 2004; továbbá Vd 2008 23 78, 50 12). Még a vonaton vagy hajón is: tambour / tambur – tambūras 3. „kis helyiség a szoba mellett, amely a hideg levegő vagy a szél ellen véd” ArchŽ 2004. De hiszen ez egyszerűen prieduris (bár a DŽ₃ 1993 szerint prieduris 1. „a bejárati ajtó melletti hely”, LKŽ X 1976 – „az ajtó melletti hely”: A prieduryje állt, és nem merte átlépni a küszöböt ‖ „a szoba ajtó melletti része” Radviliškis ‖ „a csűr ajtó melletti része” Krinčinas, Šeduva, Surviliškis, Grūžiai; kívülről – užduris, közötte – tarpduris). Más a tambūras 4. építészeti értelemben: „kupola kör vagy sokszög alaprajzú talapzata” TŽŽ 1985, TŽŽ 2001, ez azonban būgnas: tambour / būgnas 2. „kupolatalap” ArchŽ 2007. Holas – miért ne lehetne előszoba? A nagyterem előtt (de nem csak ott) nagyon is megfelelő a priemenė. A hallt, a foyert és a vestibült hagyjuk meg a palotáknak. Az otthoni szalont jól helyettesíti az új szóalkotású svetainė (az interneten is), de nem sikerült a svetainė szóval megnevezni (2.) bármilyen szalont, sőt (3.) hotelt sem (LKŽ XIV 1986). A sok gondot okozó lengyel eredetű sálka helyébe már nem a tető alatti szoba vagy a padlásszoba lépett (LKŽ XII 1981), hanem a nemzetközi mansarda TT 1992. A Mansarda nem Terminologija | 2008 | 15 209 csupán padlás vagy tetőtér, hanem tetőtéri szoba, kis szoba vagy akár egy egész kis lakás; ez azonban természetesen nem építészeti szakkifejezés. A mezoninas nagyon sokféle lehet: „alacsony lakóház félmagas szintje (a ház középső része fölött)” TŽŽ 2001; mezzanine / entresol – 1. „alacsony emelet vagy fél emelet, amely egy alacsony lakóház középső része fölött épül. (...)”; 2. „többszintes épületben Δ – alacsony szint a fő szintek között, rendszerint az épület egyik oldalán épül” ArchŽ 2004; mezzanine, entresol – „alacsony belmagasságú épületszint, rendszerint a legfelső” – mezoninas, pusaukštis ArchŽ 2007. Vagyis a mezoninas nemcsak fél emelet lehet, hanem talán köztes szint is (vö. gör. mesos – közepes, középső és köztes), továbbá felső szint, felső ház (nem fölött épül, hanem rá valami-re!) – sok a megfelelője, de egyik sem az igazi. Hasonlóképpen értékelhetők a nemzetközi eredetű flygelis szó – „a ház oldalsó szárnya vagy a kastélyudvarban álló különálló épület” TŽŽ 2001 – megfelelői: annex – bővítmény, szárny, fligelis ArchŽ 2004; annex, annexe – szárny, flygelis, bővítmény – „a főépülethez kapcsolódó melléképület” ArchŽ 2007; extension – szárny, flygelis, bővítmény ArchŽ 2007; wing – szárny – „nagy épület oldalsó része, épületszárny, fligelis” ArchŽ 2004; wing – szárny, flygelis – „az épület fő tömbjéből kiágazó vagy ahhoz hozzáépített rész; oldalsó épületszárny” ArchŽ 2007. A priestatas itt egyáltalán nem megfelelő; a szárny hasonlít rá, de a flangas – szárny is ide tartozik. Voltak más megfelelői is – šalitrobė, šalinamis; atšlainis: fligelis – „a ház melléképülete vagy nagyobb házak mögött, az udvaron álló kis épület; š a l i t r o b ė” TŽŽ 1936; fligelis – „valamely épület oldalsó melléképülete vagy nagy házak mögötti kis udvari épület; a t š l a i n i s, š a l i n a m i s” DŽ₁ 1954. J. Brodovskis szótárában az Atšlainis jelentése „alkierius”, az alkierius azonban egyrészt egy bizonyos oldalsó szoba, másrészt – a kastélypaloták esetében – melléképület is (lásd GK 2000 4–6 20–23; TechEnc I 2000). Így talán a két legjobb megfelelő: flygelis || (ház) szárnya; šalinamis (Kalbos patarimai. Leksika: skolinių vartojimas, 2005). Az újabb kori szóalkotások közül említést érdemel Jonas Jablonskio pastatas szava, valamint a statinys szó (változata: statinis), amely A. Vir I 1924 nyomán új jelentést kapott: 1. „ami épül, felépült; épület” DŽ₁ 1954. A Pastatas az építőiparban és az építészetben felváltotta a két világháború között erre a célra használt trobesys terminust (lásd J. Baltr VMI I 1934 („nyelvi szempontból Talmantas úr nézte át a szöveget, számos külön fogalmat Rukštelė úr ellenőrzött” 7), II 1939 („nyelvi szempontból J. Būtenas nézte át a szöveget” 5)). Elérkezünk a szomorú véghez: ki kell mondani, hogy a nyelvi műhely fontos szereplői – az újságírók – nem használják az építészeti szakszótárakat, és 2 1 0 Jonas Klimavičius | Pastogė senovėje ir dabar feleslegesen terjeszti az anglicizmusokat. Giedrė Putelytė ezt írja: Az úgynevezett penthouse-ok (szuperdrága lakások) Vilniusban többe kerülnek, mint Koppenhágában, Helsinkiben, Münchenben, Berlinben, Stockholmban, Bécsben, Frankfurtban, Brüsszelben vagy Athénban Vd 2007 26 62. A tulajdonos ilyen kilátásban gyönyörködhet a Vilniusban, a Neris jobb partján található, 10 millió litáért árult „penthouse” ablakából Uo. Tehát a litván nyelv Vilniusban a legolcsóbb... 10 millió litából sok mindent lehetne tenni érte! Csak persze, szeretetet és lelket is hozzá kell adni. Most pedig... nicsak, egy penthouse – ez hol ilyen megnevezés, hol idézőjeles alak, hol szinonima. Ha azt írják, hogy „penthouse”, az azt jelenti, hogy a szótárban van vagy lesz „penthouse”? A szerző szinonimája, a szuperdrága lakás nem pontos – ezt ő maga is tudja, hiszen ezt írja: Az angol „penthouse” vagy „penthouse apartment” szó egyedi kialakítású, illetve többszintes épület legfelső emeletén található luxuslakást jelent Uo. Az angol penthouse szót már tartalmazó szótárakból régóta nincs hiány: penthouse – 1) hozzáépítés, tetőfedél, padlás, 2) amerikai tetőfelépítmény (a tetőn), vö. pent – 2. elkerített; <...>, house – 1) ház; <...> ALKŽ 1975, penthouse – 1) tetőfelépítmény (a ház fölött), 2) padlás (hozzáépítés), fészer ALKŽ 1998, penthouse – (luxus)lakás a padlástérben PONS.ALKŽ 2004. Az általános szótárak egészen egyszerű eredetet mutatnak a mai építészeti és imázsbeli értelemben pompás penthouse számára – még a fészer vagy tetőfedél rokonságába is tartozik. Az építészetben a szó jelentése szintén változatos: 1. félnyeregtetős hozzáépítés, 2. tetőfelépítmény (többszintes ház tetején álló építmény), 3. tetőfedél ArchŽ 2004, penthouse, pendice, pentice – tetőfelépítmény – „olyan építmény, amely egy széles tetőfelületű épület tetőterületének kevesebb mint a felét foglalja el” ArchŽ 2007. Melyik fejezné ki legjobban a 2. jelentésű penthouse jellemzőit: 1) a tetőn (tetőfelépítmény) vagy a legfelső emeleten (padlás) található, és 2) különálló, elszigetelt? A tetőfelépítmények sokfélék lehetnek; a lakás-padlás nem hangzik valami jól, jobb kifejezés a padláslakás – ez a különállóságot is kifejezi. Ez lehetne a terminus. Persze az angloeurópai Ober Haus, Helios City, Maxima, Akropolio, Ermitažo, Babilono, Panoramos, Europos, Mega, BIG világában várhatunk-e litván szellemiséget?.. De mondjuk és mondani is fogjuk, hogy a litvánoknak – mindenkinek, egytől egyig! – égető szükségük van rá. Követjük és mondani is fogjuk, hogy nem mindannyian vagyunk, és nem is mindannyian leszünk eurókat és fontokat hajhászó emigránsok, vagy – a legboldogtalanabbak! – mindennel eltelített belső emigránsok. Legalább az újságírók megérthetnék? De amikor hallom, látom az ő és a reklám által lezüllesztett komfortas szót, a kommunisták erődje (amely elzárkózott a néptől és a kultúrától) jut eszembe. Még szomorúbb, hogy a művészek céhe is felkapta a loftokat – hiszen benne mindig is eleven volt a litván, vagy legalább a latin szellem, nem pedig a kozmopolita angloeurópai. Rasa Pakalkienė viszont ezt írja, Vaidotas festőművész (és újságíró) meséli Terminologija | 2008 | 15 211 Žukas, aki egy korábbi hadiüzemben alakított ki úgynevezett loftokat, amelyek lakás-stúdiók LŽ 2007 178 16. Végül pedig: nyitott terű lakások, vagy „lof-tok”. Húzd meg a gyeplőt, és máris elölről kezdődik minden... Giedrė Petkevičiūtė sem talált ki és nem keresett semmi újat: Az ilyen lakásokat – lakhatásra átalakított ipari helyiségeket – a köznyelv loftoknak nevezi Vd 2007 50 54. Ott van még a galéria: „a galérián” alakították ki a hálószobát. Ez a népszerűség a Temze partjáról ered... Az angol loft jelentése is többféle: 1. padlás, emelet; tetőtér, 2. karzat (templomban), 3. építészeti empóra, galéria (az emporium jelentése: 1. kereskedelmi tér, piac, 2. áruház), vö. lofty – 1. (nagyon) magas; fenséges, 2. (magasztos) nemes, 3. fennhéjázó, arrogáns PONS.ALKŽ 2004. Az építészetben is változatos a loft jelentése: 1. galéria (teremben vagy templomban); karzat, 2. padlás; magas tetőtér ArchŽ 2004, 1. padlás – „mennyezet nélküli tető alatti tér, amelyet gyakran raktározásra használnak”, 2. orgonakarzat, kóruskarzat, vö. még cochloft – padlás, tetőtér – „a ház padlásterében található helyiség” (és garret – 1. tetőtér – „a tető belsejében lévő helyiség”, 2. padlás – „rendszerint ferde mennyezetű szoba”) ArchŽ 2007. Az angol loft számos jellemzője közül a legfontosabb a tágasság, a nyitottság és a magasság. A lakás-stúdió lehet akármilyen, itt talán térlakás, nagylakás, magaslakás lenne a megfelelő (stúdió nem feltétlenül van benne, de ha lenne, hozzátehetnénk: nagylakás-stúdió). Az idegen hatásoktól elárasztott litván szellemiség nem maradandó. Az új szóalkotás nélküli nyelv jövő nélküli nyelv. A szükségtelen idegen szavak nemcsak nemzetközi szakkifejezések lehetnek, hanem stilisztikailag indokolatlan, közönséges nemzetközi szavak is, például: A nappalinak tágasnak kell lennie, különösen, ha kisgyermekek vannak a családban. A kicsik mindig kapcsolatba akarnak lépni a felnőttekkel, ezért a helyiség funkcionális részeit úgy kell elrendezni, hogy ne zavarják egymást. Ha ebben a helyiségben étkezőrészt is terveznek, az kerülhetne közelebb az ajtóhoz. A nappali területét a szoba nyugodtabb részén, a bejárattól távolabb jelöljük ki. Ezekhez a részekhez még hozzáragaszthatnánk a zónázás, zónás elrendezés kifejezéseket is. Zóna van a földrajzban, a topográfiában, a hadászatban, a matematikában, a fizikában, egyesek szerint a fogságban is, a szobában viszont nem szeretnénk ilyet – ráadásul ezt is mondták: a zónát a részben jelöljük ki. Tehát jobb a rész, fél, sarok, zug. A bejárat egyben kijárat is, amit szintén egyszerűen megneveztek már: ajtó. A reklám sem a litván nyelvvel nőtt fel: racionálisan rendezheti be konyháját; az agyag hőt tárol, és a mikroklíma ugyanolyan marad, mint egy faházban. Vajon mást kellene írnunk, mint ahogyan beszélünk? Könnyű észrevenni, hogy aki nemzetközi szavakkal ír, akarva-akaratlanul így is beszél, a litván szavak pedig megmaradnak, és alig törődik valaki azzal, hogy előkeresse őket. 212 Jonas Klimavičius | Pastogė senovėje ir dabar KÖVETKEZTETÉSEK Az emberi hajlék legtermészetesebb és legáltalánosabb megnevezése, a gyvenimas (valamint a gyvata, gyvenamoji) tipológiai párhuzamokkal bír – lettül dzīvoklis, oroszul жилье, lengyelül mieszkanie, németül Wohnung, angolul dwelling –, ám ez inkább terminusszerű, mint valódi terminus. Motívumában meglehetősen hasonló a vieta („hely”) is. A būti („lenni”) igéhez kapcsolódik a butas („lakás”) szó (a beszélt nyelvben több származéka is van). A buto szótól különbözik J. Jablonskis új szava, a būstas („lakóhely”; ebből való a bendrabutis „kollégium” és a viešbutis „szálloda” is), amely csak a függetlenség visszaállítása után nyerte el végleges mai jelentését. A žemaitiai eredetű buveinė és S. Daukantas új szava, amelyet J. Jablonskis is használt, a būstinė – rendszerint ideiglenes lakóhely – még nem vált el teljesen egymástól. A szovjet korszak különös képződménye a gyvenamasis plotas („lakóterület”). Ez (akárcsak a korábban használt gyvenamasis butas, „lakólakás”) a szemantikailag fölösleges gyvenamasis būstas („lakóhajlék”) megnevezéshez is hozzájárult. A használatban egyikük nélkül sem könnyű boldogulni. A Gyvenamosios patalpos („lakóhelyiségek”) nem kifogásolható, de a būstas mellett fölöslegessé válik. Az indoeurópai ősidők óta megvan a namas („ház”). Kevésbé indoeurópai eredetű a troba („parasztház”). A dél-aukštaitiai pirkia nem is balti, csupán litván szó. Ezzel véget ér az indoeurópai litván régiség és tisztaság. A szlávok ránk erőltették a gryčią, seklyčią, pakajų / pakajus szavakat, a germánok pedig a bakūžę, stubą / stubas, rūmą szavakat; a román tájakról lengyelek közvetítésével furakodott be a palocius / palociai, stancija. Gryčią, seklyčią, stubą szavakat meghagyjuk néprajzi régiségünknek, folklorisztikus használatra és regionális színezetnek. A Rūmai a köznyelvben „reprezentatív épület vagy bizonyos intézmény”. A többit száműzzük a köznyelvből. Az újabb időkben a tágabb világból érkeztek a díszes lakóhelyek: rezidencia, apartman (különálló lakás), villa (nyaraló), kotedžas (kis kastély). A régi ház részeinek saját elnevezései voltak – alap, fal, gerenda, mennyezet, padló, tető, ajtó, ablak, küszöb, előtér, tornác, prie namis, előszoba, emelet; új szóalkotás a virtuvė. Idegen eredetű a kamara, szoba, gon kos (nem ajánlott:= előcsarnok). A modern, úrias házaknak sok nemzetközi eredetű része van: veranda, folyosó, vestibül (részben előtér, előszoba), hall (előcsarnok), foyer, terem, balkon, loggia, sőt tambúr (előajtó), szalon (nappali), szalka (manszárda – kis padlásszoba), mezonin (félemelet, köztes emelet, felső emelet, háztető), flygel (nem igazán szárny, inkább oldalsó házrész). A legújabbak az anglicizmusok: penthauzas (=padláslakás), loftas (=térlakás, nagylakás, magaslakás). Az új szóalkotás nélküli nyelv jövő nélküli nyelv. Terminologija | 2008 | 15 2 1 3 ŠALTINIAI ALKŽ 1975 – Anglų–lietuvių kalbų žodynas. Sudarė A. Laučka, B. Piesarskas, E. Stasiulevičiū-tė, Vilnius. ALKŽ 1998 – B. Svecevičius. Anglų–lietuvių kalbų žodynas, Vilnius. ArchŽ 2004 – L. Kitkauskienė, N. Kitkauskas. Anglų–lietuvių kalbų aiškinamasis architektūros žodynas, Vilnius. ArchŽ 2007 – Cyril M. Harris. Iliustruotas architektūros istorijos žodynas. Sudarytoja ir mokslinė redaktorė A. Jankevičienė, lietuviškų terminų redaktorė G. Kazlauskaitė, Vilnius. K. Bagd VDP 1973 – K. Bagdonavičius. Vargas dėl ploto, Vilnius. J. Balč RR II 1982 – J. Balčikonis. Rinktiniai raštai 2, Vilnius. J. Baltr VMI I 1934 – J. Baltrušaitis. Visuotinė meno istorija, Kaunas. J. Baltr VMI II 1939 – J. Baltrušaitis. Visuotinė meno istorija, Kaunas. J. Basan MGK 1997 – J. Basanavičius. Mano gyvenimo kronika ir nervų ligos istorija. 1851–1922 m., Vilnius. V. Bit MokALTTŽ 1998 – V. Bitinaitė. Mokomasis anglų–lietuvių kalbų teisės terminų žodynas, Vilnius. K. Būg RR III 1961 – K. Būga. Rinktiniai raštai 3, Vilnius. D. Charms N 1998 – D. Charmsas. Nutikimas, Kaunas. Dvnd – Dienovidis (savaitraštis). DŽ₁ 1954 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. DŽ₂ 1972 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. DŽ₃ 1993 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. DŽ₄ 2000 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. DŽ₅ 2003 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. DŽ₆ 2006 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. J. Jabl R I 1932 – Jablonskio raštai 1, Kaunas. J. Jabl L 1985 – Jono Jablonskio laiškai, Vilnius. KarŽ 1919 – Kariškas lietuviškai–rusiškas ir rusiškai–lietuviškas žodynėlis, Kaunas. P. Klim Ats 1990 – P. Klimas. Iš mano atsiminimų, Vilnius. LA – Lietuvos aidas (savaitraštis). LAKŽ 1991 – B. Piesarskas, B. Svecevičius. Lietuvių–anglų kalbų žodynas, Vilnius. L ir M – Literatūra ir menas (savaitraštis). LKŽ I₂ 1968 – Lietuvių kalbos žodynas 1, Vilnius. LKŽ II₂ 1969 – Lietuvių kalbos žodynas 2, Vilnius. LKŽ III 1956 – Lietuvių kalbos žodynas 3, Vilnius. LKŽ VIII 1970 – Lietuvių kalbos žodynas 8, Vilnius. LKŽ X 1976 – Lietuvių kalbos žodynas 10, Vilnius. LKŽ XII 1981 – Lietuvių kalbos žodynas 12, Vilnius. LKŽ XIV 1986 – Lietuvių kalbos žodynas 14, Vilnius. LKŽ XVI 1995 – Lietuvių kalbos žodynas 16, Vilnius. LKŽ XIX 1999 – Lietuvių kalbos žodynas 19, Vilnius. LŽ – Lietuvos žinios (dienraštis). M – Moksleivis (žurnalas). PONS.ALKŽ 2004 – PONS. Anglų–lietuvių kalbų žodynas, Kaunas. Prg – Pergalė (žurnalas). R – Respublika (dienraštis). rš – raštai. Sav su TV – Savaitė su TV (savaitraštis). SD 1642 – Pirmasis lietuvių kalbos žodynas: Konstantinas Sirvydas. Dictionarium trium linguarum [fotografuotinis tekstas], 1979. SNŽŽ 1907 – Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis. Sudarė J. Šlapelis, Tilžė. SNŽŽ 1924 – J. Norkus. Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis, Kaunas. SocApsTŽ 1999 – Socialinės apsaugos terminų žodynas, Vilnius. B. Sruog R VI 1957 – B. Sruoga. Raštai 6, Vilnius. 214 Jonas Klimavičius │ Pastogė senovėje ir dabar TechEnc I 2000 – Technikos enciklopedija 1, Vilnius. TLE II 1986 – Tarybų Lietuvos enciklopedija 2, Vilnius. trš – tarybiniai raštai. TT 1992 – Terminologijos taisymai. Parengė K. Gaivenis, A. Kaulakienė, St. Keinys, J. Klimavičius, Vilnius. TŽŽ 1936 – Tarptautinių žodžių žodynas, Kaunas. TŽŽ 1985 – Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius. TŽŽ 2001 – Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius. Vd – Veidas (savaitinis žurnalas). A. Vir I 1924 – A. Virėliūnas. Įvardai arba terminai, priimti Terminologijos komisijos, Kaunas. VLE X 2006 – Visuotinė lietuvių enciklopedija 10, Vilnius. VlnL – Vilniaus laikraštis. LITERATŪRA Balaišis V. 1987: Der lit. Flussname Nemunas und das lit. namas „Haus.“ – Kalbotyra 37(3), 18–23. Kalbos patarimai. Leksika: skolinių vartojimas. Autorė ir sudarytoja D. Mikulėnienė, Vilnius, 2005. Kiekviena kalba – tai atskiras pasaulis. Pokalbis su Jiržiu Marvanu. – Mokslo Lietuva 2008 11 1, 6; 12 12–13. Klimavičius J. 2000: Alkierius, erkeris, alkova. – Gimtoji kalba 4–6, 20–23. Klimavičius J. 2003: Vila – vasarnamis, kotedžas – pilaitė. – Gimtoji kalba 10, 10–13. Kopalínski W. 2001: Žodynas. XX amžiaus įvykiai, sąvokos ir mitai. Vertė N. Kvietkauskas, Vilnius. Lietuvių kalbos atlasas. I. Leksika. Ats. red. K. Morkūnas, Vilnius, 1977. Litauisches etymologisches Wörterbuch von Ernst Fraenkel, Heidelberg–Göttingen, 1955–1965. Sabaliauskas A. 1990: Lietuvių kalbos leksika, Vilnius. Senkus J. 1965: Gyvenamojo namo vardai. – Kalbos kultūra 8, 38–40. Гамкрелидзе Т. В., Иванов Вяч. Вс. 1984: Индоевропейский язык и индоевропейцы, I–II, Тбилиси. Gauta 2008-10-24 Jonas Klimavičius Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 E. paštas: [email protected] Terminologija | 2008 | 15 215