Pastogė senovėje ir dabar

198 A hajlék régen és most JONAS KLIMAVIČIUS Litván Nyelvi Intézet Amikor az amerikai űrhajósok felemelkedtek a világűrbe, nem csupán a Föld gömbjét szemlélték, hanem tekintetükkel elsősorban azt a kis földdarabot keresték, ahonnan származtak, ahol a hozzájuk közel álló emberek élnek. Az otthon érzése éppen a világűrben hatotta át őket nagyon mélyen. prof. Jiři Marvan (Mokslo Lietuva, 2008. 11. 7.) A ruházat saját bőrünk folytatása: védi és irányítja hőnket és energiánkat, a lakóhely pedig egy család vagy csoport azonos rendeltetésű kollektív eszköze. Az otthon mint hajlék testünk hőszabályozó mechanizmusainak folytatása – kollektív bőr vagy ruházat. Marshall McLuhan (Hogyan értsük meg a médiát. Az ember (és még az előember) megjelenését, fennmaradását és megszilárdulását a világban többek között az tette lehetővé, hogy enyhíteni fajtársai (a Homo sapiens faj) elől; közeli hozzátartozójának fogalma tudta az éhséget, és menedéket talált – a hőség és a hideg, a vadállatok és… azonban csak jóval később alakult ki és testesült meg. Az ember a vadállatok vackait, a tüzeket, az általuk és a természet által létrehozott barlangokat (barlanglakó ember volt), a madárfészkeket figyelte, és ahogy tudta, utánozta őket. Semmilyen jövőbeli, legfejlettebb archiarcheológia sem fogja felfedezni és feltárni e természet ősi hőseinek kézzel készített menedékeit. Egyébként a világ legkülönbözőbb helyein mindmáig a legprimitívebb lakóhelyeken élnek (vagy a hajléktalan, szeméttelepeken, felüljárók alatt folytatott vegetálás szintjére süllyednek…). Nézzük hát meg, mit tárhat fel erről a nyelvtudomány. Jonas Klimavičius | Pastogėsenovėjeirdabar Terminologija | 2008 | 15 199 OTTHON, ÉDES OTTHON „A” régóta „A” betű Hallottam, láttam – Amikor már kimondtam, És felállítottam a „mAmA” szót. És volt – hA-z Balys Sriubas (Tave mylėti, 2006, 61) Filozófiai szempontból az emberi hajlék legtermészetesebb és legegyetemesebb elnevezése az élet lenne – 8. „lakóhely; lakás, otthon; lakás; szoba“. Használatának régiségére azonban csak Mikalojus Daukša Postillája (1599) tanúskodik: Namuose tėvo mano gyvenimų daug yra, o toliau istorija skęsta amžių ūkanose… F. Kuršaitis szótárában is használatos volt (Samdytas gyvenimas), sőt J. Jablonskisnál is (Jei būtų koks mebliuotas gyvenimėlis, geriau būtų). A Gyvenimas 9. már K. Sirvydas is használta, bár az élő nyelvben valóban még élő szó; az LKŽ III 1956 psn. jelzéssel közli. (azaz elavult) „tanya, föld, gazdaság“: Gyvenimas geroj vietoj ir gers gyvenimas Skisnemunė. Gaspadorius miršta, ir gyvenimas virsta Šãtės. Az akadémiai szótárban sehol sem jelölt, de még a köznyelvnek a nyelvjárási beszélői számára is már meglehetősen mosolyogtató gyvenimas 11. „aũkštas”: Kétlakásos házat épített riškiai. Egyébként DŽ1 1954 gyvenimas 5., DŽ2 1972 gyvenimas 4. Az „aukštas” megjelölése: beszélt nyelvi, de a DŽ3 1993-ban már nincs benne. A Kis-Litvánia szavai közül még: gyvata 4. „lakóhely, tanya, gazdaság” és gyvnamoji. Egyébként hasonló elnevezései más nyelveknek is vannak – lettül. dzīvoklis (lakás), oroszul жилье, lengyelül. lakás, vok. Wohnung, angl. dwelling. A jelentés motivációja szempontjából meglehetősen hasonló a vieta is [vö. óegyházi szláv vitati „élni“ (orosz обитать és обитатель, továbbá обитель „lakóhely, hely“)] – 18. „lakóhely, otthon, lakhely“: Olyan kis hely, hogy még az ágyacskák is beférnének Drùskininkai (19. „udvar, gazdaság, tanya, élet“: A helyemről sehová sem megyek, csak a temetőbe Plviškiai. Minden hely eltűnt már, a településre költöztek Grškabūdis) LKŽ XIX 1999. Egyébként a „hely“ egyben a 3. tárgy is, a 4. tárgy pedig. „gazdaság, tanya“: Ez egy szép kis holmi: szép helyen is van, és az út mellett is Miroslãvas (LKŽ II2 1969). Orosz место „hely“ – más szláv nyelvekben „város“: lengyel miasto, belarusz места „vieta, aikštė, miestas“ (etimologiškai siejama su liet. misti, maistas) – iš čia mūsų skolinys miestas. Mūsų pasakos dažnai prasideda žodžiu gyveno, rusų – жил был, bet mūsų būti – 1. ‖ „gyventi“: Namie, tai vis namie, kaip būvi, taip būvi Ramýgala. 200 Dieve duok vienam gimti, ne vienam būti Miroslãvas (LKŽ I2 1968). Yra ir būnamas kambarys Skisnemunė. Tarmėse – daugiausia žemaičių, bet ir vakarų aukštaičių, lietuvininkų – gyvas (arba būtas) butas 1. „gyvenamasis namas, troba, pirkia“: Aukšti butai – šalti barščiai (J. Brodovskio žodynas). Viduje miško stovėjo mažas butas Daukšia (ir butelis „kampininkui skirtas namelis“ Slavkai, Žvirgždáičiai). Letettem egy palackot a lagúna partjára, és egy tizenkét éves leányzót szólítottam meg Plviškiai (és buta 1. „épület, ház; 2. „bármilyen épület, építmény“, 3. „tanya, lakóhely, élet“ (és buta 2. „gazdaság, élet (házakkal, földdel és kambarys“ K. Sirvydo žodynas, M. Daukšos Katekizmas, S. Daukantas), a teljes berendezéssel együtt)“), 4. „a paraszt házának pitvara (rendszerint tűzhellyel)“ (és butukas). A köznyelvben a butas talán csak egy évszázaddal ezelőtt vált „többlakásos ház lakásává“ (LKŽ I2 1968 butas 5. „egy vagy több szobából és konyhából álló házrész“ nemcsak írott forrásokból adatolt, nyelvjárási alakjai még: „ház, kunyhó, épület“ . Sajnos, nincs benne az akkoriban nagyon elterjedt, de kerülendő kvatiera idegenszó. A bet ir iš laikinosios sostinės Kauno!). Jurgio Šlapelio SNŽŽ 1907 buta,butas butaszó köznyelvbe való bevezetéséhez leginkább a nagy nyelvészek, Jonas Jablonskis és Kazimieras Būga járultak hozzá. 1918-ban Jablonskis ezt írta: nepaprastai elkezdett kopogtatni a lakásom ajtaján J. Jabl R I 1932 212, a lakásomban kutat J. Jabl R I 1932 213 [nem tudni, miért jelenik meg még 10 év múlva is a gyvenamasis butas J. Jabl R I 1932 289 (2x)]. K. Būga 1921. VII. 31-én Jurgis Gerulisnak írt levelében ezt írta: A legkínosabb a l a k á s s a l ( l a k ó h e l y i s é g g e l ) lesz. <…> <…>. Az egyetemi tanácsnak gondoskodnia kell új l a k á s o k é p í t é s é r ő l .– – – Én mindeddig még magamnak sem kaptam l a k á s t, és kénytelen vagyok még bizonyos szobai helyiség nélkül is élni a kabinett számára K. Būg RR III 1961 904. Ismert értelmiségiek, társadalmi szereplők is hozzájárultak: Hogyan teltek a gimnáziumi tanévek? Alig emlékszem rájuk. Az I. és II. osztályban k v a t i e r á m volt egy bizonyos Jakobsienėnél, a Bažnytinės utcában; az első évben a l a k á s idősebb-felügyelője Petras Kriaučiūnas volt, <…> J. Basan MGK 1997 25. A lakás hosszú időn át nemcsak lakó-, hanem közigazgatási helyiség is volt: „A Litván Társaság” lakása J. Basan MGK 1997 282 (1916); [1917-ben] a [Lietuvos aidas] szerkesztőségének és adminisztrációjának lakásában telepedtem le (a Benediktinų utca 2. szám alatt) P. Klim Ats 1990 129; a szótár szerkesztőségének lakásában (1923-ban) K. Būg RR III 1961 485, a szerkesztőség lakásában K. Būg RR III 1961 486 [továbbá J. Jabl L 1985 60 (1922); K. Būg RR III 1961 904 (1921); J. Balč RR II 1982 265 (1921)]. Nagyon jellegzetes ellentét: És többé nem az ő fényűző l a k á s á b a , hanem a k ö z ö s s é g i b e kellett járni, <…> B. Sruog R VI 1957 550 (1946). Már a lakáspénzek is mintegy 80 évesek. Jonas Klimavičius | Pastogėsenovėjeirdabar Terminológia | 2008 | 15 201 A žemaitiaiak lakhelye 1. A „tartózkodási, lakóhely” (és buvainė 1. Dùsetos; 2. „tanyahely, lakóhely”, továbbá buvainė 2.) a köznyelvben 100 évvel ezelőtt jelent meg – „tartózkodási hely, lakóhely” SNŽŽ 1907, továbbá „lakó-, tartózkodási hely”, de meglehetősen specializáltan, pl.: jogi személy székhelye (jog.) DŽ3 1993. Az élő nyelvben még több szükséges szó volt, csak ezek általában többjelentésűek: bkla 3. „lakóhely, székhely” Miroslãvas, K. Jaunius; būklas 1. „tartózkodási, lakóhely, székhely” Panevėžỹs, Vaižgantas, A. Sabaliauskas-Žalia Rūta [K. Sirvydasnál – „székhely” (mergų būklas), és „fekhely” (guolis žvėrių, būklas)]; būklė 7. „lakóhely, élőhely, tanya“ J. Brodovskis, P. Ruigys, Kalesniñkai, Marijámpolė; būvis 3. „tartózkodási hely, állapot, élőhely“ F. Kuršaitis ‖ „élet, gazdaság“ Kis-Litvánia írásai [vagy buvys, -ė Geistara, Šunska, būvys Vilkavškis – „lakos“]; buvinys 4. „tartózkodási hely, állapot“ Vilkijà; btinė „tartózkodási hely, élőhely“: Ez az én szülőhelyem, ugtinė és btinė A. Juška szótára, továbbá Vilkavškis, Geistara, Kazl Rūdà; ¹būtùvė 2. „lakóhely”: Se lakhelyem, se hazatérőhelyem nincs, semmim sincs Šatėn (būtuv 1. „lét, élet” Lazūnai) LKŽ I2 1968. A köznyelvben még újabb szavakat is alkottak. A. Juška szótárának buvykla „székhely, lakóhely” neologizmusa nem terjedt el. A būstas „fedél, ház, lakás” feltehetőleg J. Jablonskis neologizmusa (lásd: J. Jabl R I 1932 22, 31 (1893), talán S. Daukantas būstinė szaváról mintázva, J. Šlapelis SNŽŽ 1907 a következőképpen ajánlotta: būstas – „hely a házban, lakás, kvatera” (a kvatera nincs megadva), és sokáig így szerepelt a szótárakban – „fedél, ház, lakás”: iskola-, színházépület DŽ1 1954, őrszállás DŽ2 1972, a DŽ3 1993-ban pedig illusztráció nélkül – csak most találta meg valódi helyét, és vált nemzetségi fogalmat kifejező szóvá (hiperonimmá) – „különálló lakóház, illetve lakás többlakásos épületben vagy kollégiumban”. Csak a lakóhely kifejezés fölösleges (amely még nagyon tolakodóan is előfordul), hiszen milyen más lehetne – a püspök lakóhelye J. Jabl R I 1932 31 (1893) vagy a szerkesztőség lakása K. Būg RR III 1961, 485 – már régen vagy székhellyé vált (S. Daukantas neologizmusa, amelyet J. Jablonskis is használt) „hely, ahol valakinek a lakóhelye van, ahol valaki állandóan tartózkodik, él” LKŽ I2 1968, „hely, helyiség, ahol valaki ideiglenesen tartózkodik”: a hadseregparancsnok, az őrség, a választások székhelye DŽ3, vagy az említett lakóhellyé (e két szó verseng egymással). J. Jablonskis bendrabutis szava LKŽ I2, valamint az ő viešbutis szava (J. Jabl R I 1932 3 (1884)) – az Aušra (1884 273) című lapból származó, az LKŽ XIX 1999-ben közölt mondat Jablonskis mondata. Kezdetben a viešbutis hosszabb ideig nem különült el a viešnamištől 2. (Vilniaus žinios 1904 1) és bordélyok (Aušra 1885 49) (a viešnamis korábban 202 1. „kocsma, fogadó“, jóval később – 3. „nyilvánosház“ LKŽ XIX 1999; a viešnamis nem szerepel a DŽ1–4-ben). A fent említett J. Šlapelis-féle SNŽŽ 1907-ben a viešbutis – hotelis, gostinica. Így körülbelül 100 évvel ezelőtt a köznyelvben versengett és differenciálódott a gyvenimas, gyvenamoji vieta, butas, būstas, būstinė, buveinė / buvainė. Az 1917-ben Kaunasban a Honvédelmi Minisztérium által kiadott (nincs feltüntetve, de ismert, hogy Petras Ruseckas állította össze) KarŽ már meglehetősen jól elkülöníti: būstas – квар-квартира въ войскахъ, помѣщенiе (de a жилье,квартира (ir butininkas–квартирмейстеръ), būstinė–жительство помѣщенiе – bustas, b u s t i n ė ), butas – (az o жительство – gyvenamoji vieta, būstinė), buvainė – мѣстопребыванiе. A polgári életben a būstas hosszú ideig mintegy szükségtelen volt. Az SNŽŽ 1924-ben szerepel a buto neliečiamybė – „az a jog, hogy idegen házba vagy lakásba csak a ház gazdájának engedélyével vagy a bíróság utasítására lehet belépni“. Idővel változott. A butas megmaradt 1. „egy vagy több szobából és konyhából álló házrész” DŽ1 1954 („egy vagy több helyiségből” DŽ2 1972 és DŽ3 1993). A būstas hosszabb ideig meglehetősen meghatározatlan jelentésű volt – „fedél, ház, lakás”: iskolai, színházi būstas DŽ1 1954, DŽ2 1972 – őrségi būstas (vö. LKŽ I2 1968: Kár, hogy Művészeti Társaságunknak nincs állandó būstasa rš. Az iskolákból gyakran hiányoznak a megfelelő būstasok rš.), továbbá LKŽ I2 1968: Az őrségi būstasban kiáltások hangzottak fel rš. (DŽ3 – már illusztrációk nélkül), jóllehet a DŽ1 1954-ben már hasonlóképpen szerepel a būstinė is – „az a hely, ahol valaki tartózkodik, lakik”: a hadsereg, a színház, a diákok būstinėje. Később a būstinė jelentése elkülönült – „az a helyiség vagy hely, ahol valaki ideiglenesen tartózkodik”: a hadseregparancsnok būstinėje, választási būstinėje DŽ2 1972; DŽ3 1993 – az őrségi būstinėvel is kiegészítve. Miután a būstinė egyértelműen elkülönült a būstastól, a būstas is nagyon elkülönült a butastól: ma, a függetlenség visszaszerzése után, a būstas személy vagy család lakóhelyéül szolgáló helyiség – ház, lakás, szoba egy lakásban vagy kollégiumban: dweling – būstas (ház, lakás stb.) V. Bit MokALTTŽ 1998, lakhatási költségtérítés, lakhatási támogatás SocApsTŽ 1999. Sajnos az 1993 óta nem frissített DŽ lemarad: a būstas – „ház, lakás, fedél” DŽ4 2000, DŽ5 2003, DŽ6 2006. Az e m b e r i l a k h e l y sérthetetlen. A lakó beleegyezése nélkül a l a k h e l y r e belépni nem szabad – hirdette ki a helyreállított Litván Köztársaság Alkotmánya (24. cikk). Van a Lakásprogramról szóló törvény is. Volt az Építésügyi és Urbanisztikai Minisztérium Lakásügyi Főosztálya. A l a k á s a l a p , amelyet mintegy 1 millió 306 ezer l a k á s és mintegy 1 ezer k o l l é g i u m alkotott LA 1999 144 11, Lakásalappá alakult. Az újság azt írja, hogy például Dániában lakásés építésügyi miniszter van LA 1995 182 3. De… Rögtön félresiklott a dolog – a būstas szóhoz – akárcsak annak idején a butas szóhoz – olyan, tehénre nyerget illő jelzőt kezdtek hozzáragasztani, mint a gyvenamasis, például: a megkérdezettek 69,3%-a többlakásos, sokemeletes Jonas Klimavičius | Pastogėsenovėjeirdabar Terminologija | 2008 | 15 203 házakban él. Érdekes, hogy ez a szám csaknem megegyezik egy olyan mutatóval, mint a lakásállamé. A l a k ó l a k á s tulajdonosai a nuosavybėsforma–68proc.respondentųgyvenab u t u o s e,priklausančiuose megkérdezetteknek mindössze 8%-át teszik ki LA 1995 107 9; a l a k ó l a k á s javítása LA 2000 35 1; a l a k ó l a k á s o k hiánya Dnvd 2000 5–8 13. Végül világosabban el kellene különülnie egymástól a būstinė és a buveinė szónak. A buveinė élő žemaitis (és pažemaitis) szó – 1. „lakó-, lakóhely”, 2. „tanya helye, lakóhely” (3. „élet, létezés, háztartás” Skisnemunė) LKŽ I2 1968. Bár a būstinė szót is úgy értelmezi az LKŽ I2 1968, hogy „az a hely, ahol valakinek a lakása van, ahol valaki állandóan tartózkodik, él”, ez talán csak az új szó megalkotója, S. Daukantas számára volt így, a szavazókörzetek būstinėi azonban ezt megcáfolják. A használatban még mindig összekeverik, pl. Hosszú ideig saját s z é k h e l y nélkül, az FSBK-nak most kis irodái vannak Prágában, Varsóban, Hágában, és a fő s z é k h e l y e Bécsben található LA 1994 195 6. V. Bit meglehetősen világosan elkülöníti MokALTTŽ 1998: house – ház, épület; székhely; office – 2. székhely, iroda; headquarters – főhadiszállás, központi székhely; compaign headquarters – a választási kampány székhelye. A székhely rezidencia: residence – 2. székhely, rezidencia (1. lakóhely; <…>) V. Bit MokALTTŽ 1998. Egyébként már az SNŽŽ 1907-ben a rezidencia – „a király, a herceg vagy egyéb magas rangú személy tartózkodása, lakóhelye, székhelye” (maga a székhely pedig – „tartózkodási hely, lakóhely”), a TŽŽ 1936-ban – „székhely; <…> lakóhely”. Amikor a lakást a cím feltüntetésével bejegyzik a lakásnyilvántartásba, a lakóhely kifejezést használják. Amikor büszkén beszéltek a világ területének ¹/₆-át kitevő széles hazáról, és énekelték: És milyen tágas a mi szülőföldünk, megjelent a csodálatos lakótér is, amely arra kényszerítette a szótárírókat, hogy a tér szónak külön jelentést adjanak – 3. „valamilyen célra kijelölt hely” DŽ1 1954, DŽ2 1972, DŽ3 1993. Jóllehet mind a lakóhely, mind az ember háromdimenziós1. Teljesen minden büszkeség nélkül rögzíti B. Paszternak Nobel-díjas Doktor Zsivago című regénye: De egyelőre a szobákban tisztaság van. Most más lakóteret biztosítunk a lakóknak, <…> B. Past DŽ 1991 213. Az angol flat – csak olyan lakás, amelynek minden helyisége egy emeleten van ALKŽ 1975, az a taivadinasig y v e n a m a s i s p l o t a s B. Past DŽ 1991 177. Dirbantiems lakótér pedig – living / dwelling space (space – tér, 1 Egyébként a német fasizmus és nemzetiszocializmus nem a területre, hanem az élettérre törekedett – ugyanis ezt a német etnográfus, Fritz Ratzel által még 1890 előtt a biológiából a politikai földrajzba átvitt, majd Karl Ernst Haushofer geográfus által a geopolitika alapfogalmává tett fogalmat – Lebensraum – Hans Grimm 1926-os Volk ohne Raum (Nép tér nélkül) című regényében bevitte az aktuálpolitikába (Kopaliński 2001). 204 hely; a plotas – area); floorspace LAKŽ 1991, būstas – lodging, dwelling, apartment, room LAKŽ 1991. Még különösebb – noha a növekedési akceleráció mintegy 15 cm-t ért el, a lakóhely magassága a szovjet korszakban 3–4 méterről két és félre csökkent. A kaszárnyák magasabbak, de ugyanazon a területen ott kettő, sőt három emeleten is fekhelyeket helyeztek el… A bejelentkezés és az egy főre jutó terület normája alig haladta meg a sír területét… Daniil Harms feljegyezte: Jó lenne, ha mindenki a saját lakóterületén feküdne D. Charms N 1998 116. Ez valódi szovjet küzdelem volt a fennmaradásért – egy aprócska területért a hatalmas országban. Sokan vagyunk, a hely pedig kicsi K. Bagd VDP 1973, – jellemezte Kazys Bagdonavičius író a helyért való küszködésről szóló humoros könyvében. Később Rimantas Černiauskas író ezt írta: A sorban állok [lakásért, nem narancsért] 104-edik vagyok, és teljes életet élek. A lakóterület miatti aggodalom fájdalmakat okozott a szív területén. Amikor pedig az emberek felkapták a nincs lakóterületem kifejezést, a lakások kiutalásának szabályaiban megjelent a lakáskörülmények javítása hazug megfogalmazás, amelyet korábban csak azokra alkalmaztak, akiknek már volt lakásuk, de joguk baris, virtuvė, vonia, tualetas, balkonas (balkonai). volt jobbat, nagyobbat is kapni. Még egy furcsaság – abban a lakóterületben volt a hasznos alapterület, amelybe nem számított bele az előszobaA fiatalok gondtalanul megszerezték ezt a területet – csak nem lakó-, hanem szabad területként – születésnapokra, más összejövetelekre – egyedül, szülők nélkül, de… következményekkel. Ezt plotavoti-nak nevezték M 1985 1 22. Az újságok írtak róla, a szótárak azonban sajnos nem rögzítették. Az írástudók, az alkotók másféle területen – a sajtóban, a könyvkiadásban – is törték a fejüket, például: <…> a második kötet szerkesztői „területet” biztosítottak V. Montvilának, M. Sluckisnak és Alf. Bieliauskasnak viszont nem jutott Prg 1983 12 121. <….> P. Cvirkának hatalmas terület jutott: monografikus fejezetek a harmadik kötet második részében és a negyedik kötetben. Szerényebb területtel kellett beérnie Prg 1983 12 123. <…> most már valóban elegendő terület áll rendelkezésükre mind publicisztikai, esszéisztikai elmélkedéseik, mind szépirodalmi műveik közlésére L ir M 1986 29 4. Miért terület, és miért nem egyszerűen hely? Vajon másképp alakult-e ez a Nemzeti Újjászületés és a függetlenség visszaszerzésének évei óta? Igen is, meg sajnos nem is. Teljesen érthető a kiállítás, a tárlat, a stand területe, a reklámfelület, de miért a számítógép területe [10 megabájt] LA 1997 240 2? Érthető az üzlet eladóterülete, a munkahelyiségek területe, de miért harc az óvárosi területekért R 1990 60 5, terület a gyógyszertár számára, és miért nem telek, hely? Egy kevés újdonság akad, de megkerülve visszatérünk a régihez, pl. : Az egész é l e t t a r t a m o t a harcoló csoportok foglalják el, <…>. <…>. Az ifjúság egész é l e t t e r e egyszerűen elfoglalttá válik, és mi ismét megJonas Klimavičius | Pastogėsenovėjeirdabar Terminologija | 2008 | 15 205 találjuk a lehetőséget, hogy önmagunk lehessünk, mindennapjainkban legyen egy szabad t e r ü l e t ü n k , egyfajta tarkovszkiji z ó n a , amelyben őszinték lehetnénk saját vágyainkkal szemben LA 1994 194 15. A szovjet lakóterület az első években nagyon szilárdan tartotta magát, pl.: 1, el kell látnia l aptartasg y v e n a m o j o  p l o t o s t a t y b o s <…>klausimas VlnL 1991 21 a k ó t e r ü l e t t e l LA 1992 13 6, a l a k ó t e r ü l e t i szektor LA 1994 224 13. Még a hétköznapi szinten is: Vilniusi nő, özvegy, <…> lakóterülettel rendelkezik. Megismerkednék vele. 1992-ben még a Lakosság lakóterülettel való ellátásáról szóló törvényt is elfogadták. A lakóterület a lakóingatlan nyomában járt, pl. : Az emberek folyamatosan a legkülönfélébb kérdésekkel fordulnak hozzánk. Az egyik legsürgetőbb a l a k ó i n g a t l a n problémája. <…> l a k ó t e r ü l e t t e l kell ellátni a tulajdonosoknak visszaadott házak lakóit – olvasható a Legsürgetőbb kérdés – a l a k ó i n g a t l a n című cikkben LA 1995 101 17. És a lakás megjelenésével együtt fennmaradt mellette a lakóterület is, pl. : Az LDDP abból az álláspontból indul ki, hogy a l a k á s nemzeti érték és nemzeti prioritás, a nemzet létezésének és fennmaradásának garanciája, valamint a család teljességének feltétele, <…>: az LDDP ígéretet tesz arra, hogy prioritásként támogatja a fiatal családok l a k ó l a k á s s a l való ellátását célzó projekteket. <…> felmerültek olyan javaslatok, hogy azok számára, akik l a k ó t e r ü l e t e t é p í t e n e k , töröljék el a hozzáadottérték-adót LA 1996 186 3. Az újságok buzgón építették azt a területet. Ha a lakás méretéről és áráról (1 m²-re vetítve) beszélünk, akkor területre van szükség, tehát a lakás területéről kell beszélni. Még most is a parlamenti hivatalból terjesztik a lakóterület kifejezést LŽ 2008 241 1. Önmagában nem kifogásolható a lakóhelyiség elnevezés, de ha már létezik a lakás kifejezés, akkor az előbbi elnevezés feleslegessé válik. Etimológiai szempontból elsőként az indoeurópai namas „ház” szó említendő. Tamaz Gamkrelidze és Vjacseszlav Ivanov Indoeurópai nyelv és az indoeurópaiak című alapvető monográfiájában (1984, 1332. o.) a hagyomány szerint a „lakóhely”, „település” nem épületként, lakóhelyként értendő, hanem a szoviszok indoeurópaiaként, akiknél itt a d mássalhangzó áll – óind. dma-, gr. dómos, lot. domus, sen. sl. domū. Tai gali būti paprastas fonetinis reiškinys – tókiu atveju primenamas cialinės organizacijos vienetai – giminės. Liet. namas garsu n skiriasi nuo namudaris <*damudaris, bet jis veikiausiai yra palyginti nesenas – K. Sirvydo naujadaras, tai rodytų ir jo variantas namudarytojas, ir visiškai akivaizdus to naujadaro pavyzdys – K. Sirvydo žodyne greta esantis lot. aedificator. Todėl gana pagrįstai galvojama apie kitokią namo kilmę, juoba kad duomenų netrūksta – gr. nómos / nom „ganykla; kaimenė; pašaras; gyvenvietė“, noms, -dos / nomes „piemuo“, némein „ganyti; valdyti; élni“, némomai „táplálkozni; élni, létezni; uralkodni“. Ezen az úton a legtovább a germanista Vytautas Balaišis jutott el – a házat a Nemunasszal hozta összefüggésbe (vö. gör. nemos és lat. nemus „liget, legelőkkel rendelkező cserjés“). Itt fontos megjegyezni, hogy az indoeurópai 206 nyelvekben ezen a területen régóta létezett szinonímia, például a háznál nagyobb egység – viešė (ennek uralkodója – vieš-pats), de sala is (orosz село); a ház vagy a viešė / sala körülkerítése – gardas, és ami körül van kerítve – gardas (orosz город), de pilis is (gör. polis), gót. baurgs (német Burg), óangol dūn (angol town). Nem tudni, miért nem figyeltek fel az etimológusok a žem. az állati jellegét: A num szándékosan az állatok számára épült, két végével, körülkerítve; az egyik végén szarvasmarhák állnak, a másikban lovak, középen pedig tűz ég hidegben, fagyban (A. Juškos szótára, LKŽ VIII 1970), vö. num(o)galis „a régi ház vége, ahol az állatokat tartják”. Nem véletlenül alakult ki a namas 4. „istálló” K. Sirvydas szótára, Šiaulia, Šeduvà, Survliškis, Ramýgala, Panevėžỹs. Különbség alakult ki: az emberek számára troba, az állatok számára kūtė, numas (A. Juškos szótára, LKŽ XVI 1995). A Litván nyelv atlaszában a namas szót csak „istálló” jelentésben térképezték fel, míg a namas mint lakóház elnevezése „ritkábbnak (nagy valószínűséggel újabbnak) tekintendő, nem alkot összefüggő területet (pontosabban a litván nyelvterület csaknem egészén előfordul), ezért nem térképezték fel” (Lietuvių kalbos atlasas. I. Leksika, 1977 34). A namas elsősorban 1. „lakóvagy másféle épület”. A régi írásokban és a nyelvjárásokban a namasnak van egy változata is – a többes számú namus (egyes számú jelentésben!). És mindenütt megvan a ház szokásos jelentése is – 2. „állandó lakóhely“. Tehát az ember házat épít, a ház áll, összedől, a ház szilárd, szép, tetőtérrel rendelkezik (a ház – épület), de otthon él és tevékenykedik, otthon van, elmegy otthonról, hazaérkezik (hazamegy), vágyik az otthonára, meglátogatja az otthont. Élhet nem különálló házban, hanem lakásban (többlakásos épületben) vagy kollégiumban is, de ez az ő otthona, ott van otthon. Figyelmet érdemel még egy árnyalat: az én otthonom és az ő otthona, én otthon vagyok és ő otthon van, hazamegyek és ő hazamegy, de én hozzá megyek haza (nem egyszerűen haza), én az ő otthonában vagyok (nem otthon). A 2. jelentésben. „családi gazdaság, tanya” és a 3. „család, együtt élő emberek” jelentésben a nyelvjárásokban a namas és a namai egyaránt használatos (és a régi írásokban is), de a köznyelv rendszerének megfelelően csak a namai illene (nem úgy, mint LKŽ VIII 1970). Indoeurópai eredetű, bár valamivel kevésbé, a troba (nyj. trioba) is – 1. „lakóház, parasztház”, 2. „az épületben található helyiség, szoba” ‖ „együtt lévő emberek, család” (továbbá trobesys, trobėsys, trobėsis és triobesys, triobesis, triobėsys, triobėsis „valamilyen gazdasági épület”, valamint trobos, triobos – „egy gazdasághoz Jonas Klimavičius | Pastogėsenovėjeirdabar Terminológia | 2008 | 15 213 KÖVETKEZTETÉSEK Az emberi hajlék legtermészetesebb és legáltalánosabb elnevezése, a gyvenimas (valamint gyvata, gyvenamoji) tipológiai közös vonásokat mutat – lett: lakás, or. жилье, lengyel mieszkanie, német Wohnung, angol dwelling, de sokkal inkább tájnyelvi és egyáltalán nem terminológiai. Motivációját tekintve meglehetősen hasonló a vieta. A būti igével összefügg a butas (az élő nyelvben több származéka is van). A butastól eltér J. Jablonskis neologizmusa, a būstas (ennek származékai a bendrabutis és a viešbutis is), amely mai jelentését csak a függetlenség visszaállítása után nyerte el teljesen. Még nem különült el teljesen a žemaiti eredetű buveinė és S. Daukantas – valamint J. Jablonskis által is használt – neologizmusa, a būstinė jelentése; ez általában ideiglenes. A szovjet korszak sajátos képződménye – a gyvenamasis plotas. Ez (a korábban szintén használt gyvenamasis butas [lakás] kifejezés) ösztönözte a szemantikailag redundáns gyvenamasis būstas [lakóhely] elnevezést is. Kettőjük használata nehezen fér meg egymással. A gyvenamosios patalpos [lakóhelyiségek] nem kifogásolhatók, de būstas [lakóhely] megléte mellett fölöslegessé válnak. Az indoeurópai ókorból ered a namas [ház]. Valamivel kevésbé indoeurópai a troba [házikó]. Már nem is balti, hanem csupán a déli aukštaitisok lietuviška pirkia [parasztháza]. Ezzel véget ér a litván ókor indoeurópaisága és tisztasága. A szlávok ránk erőltették a gryčią [házikót], a seklyčią [szobát], a pakajų / pakajus [szobát], a germánok – a bakūžę [kunyhót], a stubą / stubas [házat], a rūmą [palotát], a román nyelvek távolából pedig a lengyeleken keresztül furakodott be a palocius / palociai [palota], a stancija [kastély]. A gryčią, seklyčią, stubą alakokat megtartjuk néprajzi ókorunk, folklorisztikus használatunk és regionális színezetünk számára. A palota a köznyelvben: „reprezentatív épület vagy bizonyos intézmény”. A többit a köznyelvben a pelyvába hajtjuk. Az újkorban a széles világból érkeztek a pompás lakóhelyek – rezidencia, apartman (különálló lakás), villa (nyaraló), kotedzs (kis kastély). A régi ház részei saját elnevezésűek voltak – alap, fal, gerenda, mennyezet, padló, tető, ajtó, ablak, küszöb, előcsarnok, előtornác, előház, előszoba, emelet, valamint a virtuvė neologizmus. Idegen eredetű a kamara, kambarys, gonkos (ntk.=előcsarnok). Naujoviško, poniško namo dalių daug tarptautinių – veranda,koridorius, tartozó valamennyi előcsarnok (részben előtér, előszoba), hall (előszoba), foyer, terem, erkély, loggia, sőt tambur (ajtó előtti tér), szalon (nappali), salka (padlásszoba – tetőtéri kis szoba), mezzanin (félemelet, köztes emelet, ráépített emelet, tetőtér), szárnyépület (nem egészen szárny, inkább oldalsó épület). A legújabbak – anglicizmusok: penthouse (=tetőtéri lakás), loft (=térlakás, nagylakás, magaslakás). Nyelv újãdaras nélkül – nyelv jövő nélkül. 214 ŠALTINIAI ALKŽ 1975 – Anglų–lietuviųkalbųžodynas. Sudarė A. Laučka, B. Piesarskas, E. Stasiulevičiūtė, Vilnius. ALKŽ 1998 – B. Svecevičius. Anglų–lietuviųkalbųžodynas, Vilnius. ArchŽ 2004 – L. Kitkauskienė, N. Kitkauskas. Anglų–lietuviųkalbųaiškinamasisarchitektūros žodynas, Vilnius. ArchŽ 2007 – Cyril M. Harris. Iliustruotasarchitektūrosistorijosžodynas. Sudarytoja ir mokslinė redaktorė A. Jankevičienė, lietuviškų terminų redaktorė G. Kazlauskaitė, Vilnius. K. Bagd VDP 1973 – K. Bagdonavičius. Vargasdėlploto, Vilnius. J. Balč RR II 1982 – J. Balčikonis. Rinktiniairaštai 2, Vilnius. J. Baltr VMI I 1934 – J. Baltrušaitis. Visuotinėmenoistorija, Kaunas. J. Baltr VMI II 1939 – J. Baltrušaitis. Visuotinėmenoistorija, Kaunas. J. Basan MGK 1997 – J. Basanavičius. Manogyvenimokronikairnervųligosistorija.1851–1922m., Vilnius. V. Bit MokALTTŽ 1998 – V. Bitinaitė. Mokomasisanglų–lietuviųkalbųteisėsterminųžodynas, Vilnius. K. Būg RR III 1961 – K. Būga. Rinktiniairaštai 3, Vilnius. D. Charms N 1998 – D. Charmsas. Nutikimas, Kaunas. Dvnd – Dienovidis (savaitraštis). DŽ1 1954 – Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. DŽ2 1972 – Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. DŽ3 1993 – Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. DŽ4 2000 – Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. DŽ5 2003 – Dabartinėslietuviųkalbosžodynas , Vilnius. DŽ6 2006 – Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. J. Jabl R I 1932 – Jablonskioraštai 1, Kaunas. J. Jabl L 1985 – JonoJablonskiolaiškai, Vilnius. KarŽ 1919 – Kariškaslietuviškai-rusiškasirrusiškai-lietuviškasžodynėlis, Kaunas. P. Klim Ats 1990 – P. Klimas. Išmanoatsiminimų, Vilnius. LA – Lietuvosaidas (savaitraštis). LAKŽ 1991 – B. Piesarskas, B. Svecevičius. Lietuvių–anglųkalbųžodynas, Vilnius. L ir M – Literatūrairmenas (savaitraštis). LKŽ I2 1968 – Lietuviųkalbosžodynas 1, Vilnius. LKŽ II2 1969 – Lietuviųkalbosžodynas 2, Vilnius. LKŽ III 1956 – Lietuviųkalbosžodynas 3, Vilnius. LKŽ VIII 1970 – Lietuviųkalbosžodynas 8, Vilnius. LKŽ X 1976 – Lietuviųkalbosžodynas 10, Vilnius. LKŽ XII 1981 – Lietuviųkalbosžodynas 12, Vilnius. LKŽ XIV 1986 – Lietuviųkalbosžodynas 14, Vilnius. LKŽ XVI 1995 – Lietuviųkalbosžodynas 16, Vilnius. LKŽ XIX 1999 – Lietuviųkalbosžodynas 19, Vilnius. LŽ – Lietuvosžinios (dienraštis). M – Moksleivis (žurnalas). PONS.ALKŽ 2004 – PONS. Anglų–lietuviųkalbųžodynas, Kaunas. Prg – Pergalė (žurnalas). R – Respublika (dienraštis). rš – raštai. Sav su TV – SavaitėsuTV (savaitraštis). SD 1642 – Pirmasislietuviųkalbosžodynas: Konstantinas Sirvydas. Dictionariumtriumlinguarum [fotografuotinis tekstas], 1979. SNŽŽ 1907 – Svetimųirnesuprantamųžodžiųžodynėlis. Sudarė J. Šlapelis, Tilžė. SNŽŽ 1924 – J. Norkus. Svetimųirnesuprantamųžodžiųžodynėlis, Kaunas. SocApsTŽ 1999 – Socialinėsapsaugosterminųžodynas, Vilnius. B. Sruog R VI 1957 – B. Sruoga. Raštai 6, Vilnius. Jonas Klimavičius | Pastogėsenovėjeirdabar Terminologija | 2008 | 15 215 TechEnc I 2000 – Technikosenciklopedija 1, Vilnius. TLE II 1986 – TarybųLietuvosenciklopedija 2, Vilnius. trš – tarybiniai raštai. TT 1992 – Terminologijostaisymai. Parengė K. Gaivenis, A. Kaulakienė, St. Keinys, J. Klimavičius, Vilnius. TŽŽ 1936 – Tarptautiniųžodžiųžodynas, Kaunas. TŽŽ 1985 – Tarptautiniųžodžiųžodynas, Vilnius. TŽŽ 2001 – Tarptautiniųžodžiųžodynas, Vilnius. Vd – Veidas (savaitinis žurnalas). A. Vir Į 1924 – A. Vireliūnas. Įvardaiarbaterminai, priimti Terminologijos komisijos, Kaunas. VLE X 2006 – Visuotinėlietuviųenciklopedija 10, Vilnius. VlnL – Vilniaus laikraštis. IRODALOM Balaišis V. 1987: A litván Nemunas folyónév és a litván namas „ház“. – Kalbotyra 37(3), 18–23. Nyelvi tanácsok. Lexika: a kölcsönszavak használata. Szerző és szerkesztő: D. Mikulėnienė, Vilnius, 2005. Minden nyelv – külön világ. Beszélgetés Jiržis Marvannal. – Mokslo Lietuva 2008 11 1, 6; 12 12–13. Klimavičius J. 2000: Alkirius, ekeris, alkov. – Gimtoji kalba 4–6, 20–23. Klimavičius J. 2003: Vila – vasarnamis, kotedžas – pilaitė. – Gimtoji kalba 10, 10–13. Kopaliński W. 2001: Szótár. A XX. század eseményei, fogalmai és mítoszai. Fordította N. Kvietkauskas, Vilnius. Ernst Fraenkel litván etimológiai szótára, Heidelberg–Göttingen, Lietuviųkalbosatlasas. I. Leksika. Ats. red. K. Morkūnas, Vilnius, 1977. 1955–1965. Sabaliauskas A. 1990: A litván nyelv lexikája, Vilnius. Senkus J. 1965: A lakóház elnevezései. – Kalbos kultūra 8, 38–40. Гамкрелидзе Т. В., Иванов Вяч. Вс. 1984: Az indoeurópai nyelv és az indoeurópaiak, I–II, Tbiliszi. Beérkezett 2008-10-24 Jonas Klimavičius Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 E-mail: ter[email protected]