Lietuviški Vinco Kudirkos medicinos terminai

142 Vinco Kudirkos lietuviški medicinos terminai Vinco Kudirkos 150-osioms gimimo metinėms Beveik kiekvienas žmogaus žingsnis susijęs su sveikatos paminėjimu. Tik brangius daiktus dažnai minime. V. Kudirka. Varpas PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas XIX a. pabaigoje kilus lietuvių tautinio atgimimo sąjūdžiui, paspartėjo knygelių ir nyelvű kiadványok kiadása. Megszaporodtak a népszerűsítő kiadványok az straipsnių leidyba laikraščiuose bei kalendoriuose. Az egészségügy és a litván orvosi és gyógyítási kérdésekről; az embereket neves litván orvosok és közéleti személyiségek: Juozas Bagdonas (1866–1956), Jonas Basanavičius (1851–1927), Kazys Grinius (1866–1950), Stasys Matulaitis (1866–1956), Adomas Sketeris (1859–1916), Jonas Šliūpas (1861–1944), Antanas Vileišis (1856–1919) és mások világosították fel. Társaságukban volt Vincas Kudirka doktor (1858–1899) is. Jonas Staugaitis (1868–1952), aki V. Kudirkát még a Varsói Egyetem Orvostudományi Karán folytatott tanulmányai idejéből ismerte, azt írta, hogy V. Kudirka tapasztalt orvos volt, modern orvosi műszerekkel dolgozott, orvosi szakirodalmat gyűjtött, és folyamatosan lengyel és orosz nyelvű orvosi újságokat olvasott. J. Staugaitis V. Kudirka írásaiból összegyűjtötte azokat a követelményeket, amelyeket „általában az orvosokkal, különösen pedig a litván orvosokkal szemben” támasztott (Staugaitis 1925: 43). V. Kudirka az orvos ilyen eszményét hirdette: „Az orvosnak becsületesnek, nem csalónak és nem kizsákmányolónak, korrekt kollégának, az orvostudomány fegyvereivel jól felszereltnek, nem egyetlen szűk orvosi szakterületbe zárkózottnak, hanem a tudomány más ágaiban is kellően műveltnek, lángoló hazaszeretőnek, a nép szorgalmas felvilágosítójának és a nemzeti öntudat népben való felébresztőjének kell lennie” (Staugaitis 1925: 43). Maga V. Kudirka is éppen ilyen orvos volt. V. Kudirka az orvostudomány területéről keveset publikált – a Varpas újságban Higienos tarnas álnéven négy, a higiénia területéről szóló orvosi cikket – Palmira Zemlevičiūtė | LietuviškiVincoKudirkosmedicinosterminai Terminológia | 2008 | 15 143 Az 1889. évi „Tea“, „Kávé“ és „Dohány“, valamint az 1895. évi „Alkohol és alkoholizmus“. J. Staugaitis szavaival élve: „mindezek az írások nagyon élő és szemléletes nyelven íródtak, a széles közönség számára érthetően és hozzáférhetően“, és bár meglehetősen régen írták őket, „egyáltalán nem mondanak ellent a higiénia jelenlegi tudományának azokról a tárgyakról“ (Staugaitis 1925: 33). Meg kell jegyezni, hogy V. Kudirka által szerkesztett Varpo idején kizárólag ismeretterjesztő orvosi irodalmat adtak ki, és ezek a cikkei egyszerű emberek számára íródtak. V. Kudirka említett orvosi írásai széles körű társadalmi és kulturális tevékenységének csupán kis epizódját jelentik. E leíró jellegű tanulmány tárgyát a litván eredetű1 orvosi terminusok képezik, amelyek az összes említett V. Kudirka-féle orvosi cikkben szereplő orvosi terminus valamivel több mint kétharmadát (70%) alkotják. Tehát a legtöbb orvosi terminus litván eredetű. E terminusok kétötödét (40%) a mai orvostudomány nyelvében is használják, igaz, némelyikük írásmódja eltér, az összetett terminusok esetében pedig az alkotóelemek sorrendje. Ez: 1) testrészek és szervek, valamint az általuk termelt folyadékok megnevezései: akis2 VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 10 152, VrpKdr 1889 1 8, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1895 9/10 155, VrpKdr 1895 11 174, aszara VrpKdr 1889 4 60, ausis VrpKdr 1889 3 41, burna VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1889 9 139, VrpKdr 1889 3 40, dantis VrpKdr 1889 11 168, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 9 139, galva VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 10 153, VrpKdr 1889 11 168, VrpKdr 1895 11 175, galvos smagenys VrpKdr 1889 10 153, VrpKdr 1889 1 9, gerklė VrpKdr 1889 10 152, gysla VrpKdr 1889 9 139, inkstai VrpKdr 1895 9/10 157, kakta VrpKdr 1889 3 41, kepenys VrpKdr 1895 9/10 156, koja VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1895 9/10 156, kraujas VrpKdr 1889 9 139, VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 10 152, VrpKdr 1895 9/10 156, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 11 168, krutinė VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 10 152, kunas VrpKdr 1889 1 A litván eredetű orvosi terminusok mellett V. Kudirka kölcsönszavakat és vegyes eredetű terminusokat (egyszavas hibrideket és különböző eredetű elemekből álló összetett terminusokat) is használt. V. Kudirka cikkeiben a kölcsönszavak-Kölcsönszavak V. Kudirka cikkeiben az összes terminus 20 százalékát teszik ki. Közülük jelentős számban vannak nemzetközi szavak, amelyeket ma is használnak, pl.: alkoholizmus, baktérium, dextrin, fiziológia, hallucináció, higiénia, idiotizmus, koffein, konvulzió, medicina, nikotin, patológia, protein, pszichiáter, pszichiátria, pulzus, skorbut, tannin, terápia stb. A vegyes eredetű terminusok aránya a legkisebb (csupán 10%), pl.: artéria fala, krónikus gyulladás, idegrendszer, éteres olaj, hasi katarus, nemi szerv, magnéziumsó, a szervezet haszna, pszichés betegség, reflexes érzékenység, dohányos kábulat, dohányos bódulat, zooikus hallucinációk stb. 2 A terminusok hiteles írásmóddal (ábécérendben), egyes számú alanyeseti alakban szerepelnek, amelyet sok esetben rekonstruáltak. 144 3 40, kvēpavimo takai VrpKdr 1889 10 152, lupa VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1889 9 139, nosis VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 3 40, oda VrpKdr 1895 9/10 157, pertvara VrpKdr 1895 9/10 156, pilvas VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1895 9/10 157, prakaitas VrpKdr 1889 3 41, ranka VrpKdr 1895 11 174, VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 3 41, sanaris [? -ys] VrpKdr 1895 9/10 156, seilēs VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 8 120, skrepliai VrpKdr 1889 9 139, VrpKdr 1889 10 152, veidas VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1895 9/10 156, žandas VrpKdr 1889 3 41, žarna VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 3 41; 2) betegségek, azok tüneteinek és a kóros állapotoknak a megnevezései: akiu uždegimas VrpKdr 1889 3 40, dedervinė3 VrpKdr 1895 9/10 157, drebulys VrpKdr 1889 3 41, dusulys VrpKdr 1895 9/10 156, dźiova VrpKdr 1889 10 152, VrpKdr 1889 11 168, kepenų diegliai VrpKdr 1895 9/10 156, kosulys VrpKdr 1889 3 40, VrpKdr 1889 10 152, VrpKdr 1889 4 60, liga VrpKdr 1889 3 40, VrpKdr 1895 9/10 156, VrpKdr 1889 10 152, VrpKdr 1889 11 168, VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 9 139, nuomarius VrpKdr 1895 9/10 157, priepůlis VrpKdr 1889 4 61, silpnaprotystė VrpKdr 1895 9/10 157, spuogas VrpKdr 1895 9/10 157, uždegimas plaučių VrpKdr 1895 9/10 156, vēmimas VrpKdr 1889 3 41, vēźys VrpKdr 1889 9 139, žaizda VrpKdr 1895 9/10 157, źvairumas VrpKdr 1889 4 61; 3) a kezelési és egyéb eszközök megnevezései: lašai VrpKdr 1895 9/10 157, nůdai VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1889 11 168, VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 10 152, vaistas VrpKdr 1889 3 40, VrpKdr 1889 11 168, VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1895 9/10 155; 4) személyek megnevezései: gydytojas VrpKdr 1895 9/10 155, girtuoklis VrpKdr 1895 11 173, VrpKdr 1895 9/10 156, kudikis VrpKdr 1895 11 174, ligonis VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 10 153, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1895 9/10 155; 5) cselekvések, folyamatok, állapotok és tulajdonságok megnevezései: emlékezet VrpKdr 1889 4 61, éhség VrpKdr 1889 11 168, tüsszentés VrpKdr 1889 4 60, gyógyítás VrpKdr 1895 9/10 155, láz VrpKdr 1889 3 41, lélegzés VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 9 139, alvás VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 3 41, 3 V. Kudirka Írásainak második kötetében az 1895-ös cikk újra kiadásra került, a könyv végén található „Ritkább szavak szótárában” pedig a dedervinė szó jelentése meg van határozva – „ekcéma” (Kudirka 1990: 922), pl.: „A bőr táplálása akadályozott, és ezért gyakran különféle pattanásokkal, dedervinėkkel [...] van telehintve” VrpKdr 1895 9/10 157. Az LKŽ-ben ez a szó herpesz jelentésben szerepel. A mai orvostudományi nyelvben a dedervinė pityriasis-t (lat. pityriasis) jelent MedŽ 1980: 439, míg az ekcéma (lat. eczema) terminussal „nem fertőző, gyakran kiújuló allergiás bőrgyulladást” neveznek meg (ME 1991: 216). Palmira Zemlevičiūtė | LietuviškiVincoKudirkosmedicinosterminai Terminologija | 2008 | 15 145 nyugtalanság VrpKdr 1889 3 41, egészség VrpKdr 1889 1 8, VrpKdr 1889 3 40, VrpKdr 1889 11 168, melegség VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 2 25, járás VrpKdr 1889 3 41. Egyes terminusokat ugyanabban a cikkben, illetve V. Kudirka különböző cikkeiben is eltérően írtak. Az ilyen helyesírási változatosság általában a 19. század végi – 20. század eleji időszaki sajtó egyik jellegzetes vonása volt (Palionis 1995: 238), pl.: degtinē VrpKdr 1889 11 168 / degtinė VrpKdr 1895 11 173, VrpKdr 1895 9/10 155, lieźuvis VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1889 9 139 / liežuvis VrpKdr 1889 3 41, plaucziai VrpKdr 1889 10 152 / plauczei VrpKdr 1889 10 152, VrpKdr 1889 1 8, VrpKdr 1889 9 139 / plauczei [? -iai] VrpKdr 1889 3 40 / plaučiai VrpKdr 1895 9/10 156, smagenys VrpKdr 1889 4 61, VrpKdr 1889 11 168 / smegenys VrpKdr 1895 9/10 156, VrpKdr 1889 2 25, szirdis VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 10 152 / širdis VrpKdr 1895 9/10 156, vidurei VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 9 139 / viduriai VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 9 139, VrpKdr 1895 9/10 156. V. Kudirka cikkeiben több olyan litván eredetű orvosi terminus is található, amelyeket a mai orvosi nyelvben már nem használnak – ezek az összes terminus háromötödét (60%) teszik ki. V. Kudirka számos, a mai orvosi terminológiában meg nem honosodott, testrészekre és szervekre vonatkozó litván elnevezést (anatómiai terminust) használt. Ezek: akies baltymas, ašarinis takas, auda, dantų smegenys, dirgsnis, grumulas, indas, jungplonė, lėliukė, pilvaplonė, plonė, sald mėsės, slidplonė, sunkė. Mindezek a szavak az LKŽe-ben azokkal a jelentésekkel szerepelnek, amelyekben V. Kudirka használta őket; többségük mellett szemléltető példák is találhatók a fent említett V. Kudirka-cikkekből. E szavak némelyikét az élő nyelvben is használják (baltymas, takas, smegenys, grumulas, saldmėsės), mások pedig az akkori kor neologizmusai lehettek. J. Palionis, aki a Varpo nyelvét kutatta, a jungplonė, slidplonė, sunkė szavakat V. Kudirka neologizmusainak tartotta. A kutató véleménye szerint ezek képzésés jelentéstani szempontból sikertelen neologizmusok voltak, amelyek sem akkor, sem a későbbi időszak litván irodalmi nyelvének szókincsében nem honosodtak meg (Palionis 1952: 238–239). Ezért V. Kudirka említett orvosi írásainak anatómiai terminusairól kissé részletesebben fogunk szólni. A szemgolyó külső rostos burkának egy részét az akies baltymas terminussal nevezték meg, pl. : Viszont az ilyen ember egész szervezete tanúskodik a dohánnyal való túltömésről4: az arca és a szemfehérjéi5 megsárgultak, teste elerőtlenedett, bágyadtság és 4 Itt és másutt az eredetiben a terminusok dőlt betűvel vannak szedve. 146 5 Ebben és V. Kudirka más mondataiban a terminusokat ritkított betűkkel írja e cikk szerzője. renyheség a kézés fejmunka iránt” VrpKdr 1889 3 41. Az LKŽe adatai szerint a baltymas „a szem fehér része” az élő nyelvből ismert – Grūžiai (Pasvalys környéke), Šėta (Kėdainiai környéke) tájszólásából; K. Sirvydas is használta. A mai orvostudomány nyelvében P. Avižonis odena (latinul sclera) terminusa fogadott el, a beszélt nyelvben azonban az akies baltymas is használatos. A könnycsatornácskát (latinul canaliculus lacrimalis) az ašarinis takas terminussal nevezték, például: „A dohánytól, a könnyutak elzáródása miatt, szüntelenül folyik a könny, és viszket a szem” VrpKdr 1889 4 60. Az LKŽe a takas „csatorna, vályú” szavát a népnyelvből – Žilinai (Varėna környéke), Ylakiai (Skuodas környéke), Raudėnai (Šiauliai környéke), Kuršėnai (Šiauliai környéke) – vette fel a szótárba egyetlen címszóként; a címszó jelentése: „csatorna, vályú”.ಣ್? VrpKdr 1889 8 120. Az LKŽe-ben az auda szó „szövet” jelentésben nincs adatolva az élő nyelvből. Az ínyt (latinul gingiva) a fogak agya összetett terminussal nevezték – dantu smegenys VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 9 139, uždegimas dantu smegenu VrpKdr 1889 3 41, pl.: „Prietam jie mislijo, buk krimkē gina nů ligos skorbuto (scorbutus), užpůlanczios dantu smegenis, bet persiliudijo, kad tabakas nů tos ligos visai neatgina“ VrpKdr 1889 3 41; használták az egyszavas smegenys terminust is, pl.: „[...] bet ir geresni pavirszutinei vaistai neatgins smegenu nů skorbuto [...]“ VrpKdr 1889 3 41. A smegenys „íny” szó az élő nyelvben használatos – az LKŽe Bagotosiosból (Marijampolėi járás), Bartninkaiból (Vilkaviškis járás), Jurbarkasból, Lukšiaiból származó használati példákat közöl (Šakiai járás). Az ideget (latinul nervus) a dirgsnė litván terminussal nevezték – dirksnēs VrpKdr 1889 10 153, VrpKdr 1889 2 25, gardumo dirksnēs VrpKdr 1889 3 41, ploniu dirksnēs VrpKdr 1889 4 60, padilginimas dirksniu VrpKdr 1889 1 9, pl.: „Gerent kavos mažai, sykį ant dienos, įpacz po mēsinui valgiui, nedarome organizmui jokios blēdies, tik dar ramei sujudiname dirksniu veiklumą, nuvarome miegą ir mislies nesmagumą, taip, kaip gerent arbatą“ VrpKdr 1889 2 25. Használták a nervas kölcsönszót is, amely a nervų sistema összetett terminus alárendelt tagjaként szerepel VrpKdr 1895 9/10 157, V. Kudirka azonban gyakrabban használta a dirksniu sistemas terminust VrpKdr 1889 11 168. Ez írott forrásokból származó szó – az LKŽe a dirgsnė „ideg” szónak mindössze egy illusztrációs példáját közli innen Palmira Zemlevičiūtė | LietuviškiVincoKudirkosmedicinosterminai Terminológia | 2008 | 15 147 V. Kudirka írásaiból. Használta a dirgsninis, -ė képzett szót is – dirksninēs ligos VrpKdr 1889 10 153, VrpKdr 1889 11 168, dirksninis szirdies tvinksējimas VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 1 9, pl.: „Prietam, darbininkai tie lengvai apserga ant visokiu dirksniniu ligu [...]“ VrpKdr 1889 11 168, „[...] kavos dar labiaus reikia saugotis prie [...] dirksninio szirdies tvinksējimo [...]“ VrpKdr 1889 2 25. Az LKŽe e képzett szónál csak a dirgsninės ligos szerepel. (V. Kudirka terminusa). A mirigyet (latinul glandula) V. Kudirka a grumulas és grumulėlis terminusokkal nevezte meg – grumulēliai VrpKdr 1889 8 120, popilvinis grumulas VrpKdr 1889 8 120, prakaito grumulēliai VrpKdr 1889 3 41, seiliniai grumulēliai VrpKdr 1889 8 120 / seiliu grumutēlei6 VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1889 3 41, pl.: „[...] tabakas erzina liežuvį ir gardumo dirksnias, o per tai suerzina seiliu g r umutēlius, kurie tada nesigaili savo įturio; [...]“ VrpKdr 1889 3 41. Az LKŽe adatai szerint a grumulas „mirigy” az élő nyelv – Grūžiai (Pasvalys járás), Svėdasai (Anykščiai járás) – szava. Ezenkívül a szótár V. Kudirka cikkéből egy illusztrációs példát is közöl a prakaito grumulėliai, seilių grumulėliai terminusokkal. A „Kraujagyslės” (lat. vas sanguineum) jelentésében használt terminusok az indas és az indelis – kraujo indai VrpKdr 1895 9/10 156, VrpKdr 1889 9 139, kraujo indelei VrpKdr 1889 4 61, plaucziu indai VrpKdr 1889 9 139, pl.: „Kraujo indai nelieka neužgauti” VrpKdr 1895 9/10 156, „Cziaudējimas sujudina smagenis, o per tai gali plyszti kraujo indelei” VrpKdr 1889 4 61. Az LKŽe az indas szó „vezeték, ér” jelentését nem adatolták a nép nyelvéből; ezt a szót az említett jelentésben csak P. Matulionis és más írott források alapján (rš) vették fel. Az indelis kicsinyítő alak (a ploniejie indeliai terminus VrpKdr 1895 9/10 157) a legkisebb véredényt – a hajszáleret – jelenthette, pl.: „Oda alkogolikų sausa, o ant jos paviršiaus plonie jie indeliai išsiskėtę” VrpKdr 1895 9/10 157. A szem nyálkahártyáját V. Kudirka jungplone néven nevezte (az uźdegimas jungplones terminus VrpKdr 1889 10 152), pl.: „Jaigu akys tankei bus erzinamos įsteigti uźdegimasakiu (uźdegimas jungplones – conjunctivitis), kuris dumais, gali gali uźsitęsti ir suteikti akims visas blogas tos ligos pasekmes” VrpKdr 1889 10 152. Az LKŽe a junglonė „összekötő hártya; kötőhártya” terminust csak V. Kudirka orvosi írásaiból közli. Jelenleg a hivatalos litván terminus a junginė (lat. conjunctiva), nemzetközi megfelelője pedig a konjunktyva. 6 Valószínűleg nyomdahiba (grumulēlei kellene, hogy legyen).аль foo 148 A szem pupilláját (lat. pupilla) lėliukė terminussal nevezték meg (terminas iszsiskētimas lēlinkiu7 VrpKdr 1889 3 41), pl.: „A nikotinnal való erős túlevés jelei ezek: nyugtalanság, remegés, szédülés, keserű forróság a mellkas alatt; rögtön ezután – gyengeség, hányás, szúró fájdalmak a testben, elsápadás, hideg verejték, homlokfájás, a pupillák kitágulása a szemben, fülzúgás és a tudat összezavarodása; [...]“ VrpKdr 1889 3 41. Az LKŽe a lėliukė „szempupilla” szót csak írott forrásokból (rš) közli. A „hashártya” jelentésében V. Kudirka a pilvaplonė terminust használta, pl.: „A hashártya is nagyon gyakran megbetegszik az alkoholtól“ VrpKdr 1895 9/10 156. Az LKŽe a pilvaplonė „hashártya (peritoneum)” szót csak V. Kudirka cikkéből jegyezte fel, vagyis ez lehetett az általa alkotott terminus. A mai orvosi nyelvben a litván pilvaplėvė (lat. peritoneum) terminust használják. A hártyát (lat. membrana) a plonė terminussal nevezték meg – plonė VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 8 120 / plonē VrpKdr 1889 9 139, akiu plonē VrpKdr 1889 10 152, gomurio plonē VrpKdr 1889 4 60, nosies plonė VrpKdr 1889 4 60 (vidurinē nosies plonē VrpKdr 1889 4 60), plonės aplink širdį VrpKdr 1895 9/10 156, plones pilvo VrpKdr 1889 8 120, smegenų plones VrpKdr 1895 9/10 156, pl.: „Akiu plonē nagyon kényes; „A szénrészecskék a füstben irritálják azt, és az ingerültté válva megtelik vérrel – ettől a szemek kipirosodnak“ VrpKdr 1889 10 152, „Az orr vékony hártyáján, ahogy általában minden vékony hártyán keresztül, a mérgező dohány8 folyadék felszívódhat a vérbe“ VrpKdr 1889 4 60. Néhány forrásban azonban eltérő a plonė V. Kudirka-féle terminus jelentése. Például V. Kudirka említett Raštų című művének „Ritkább szavak szótáracskája“ című részében az áll, hogy a plonė nyálkahártya (Kudirka 1990: 928), az LKŽe a plonė szót „a bőr felső hártyája“ jelentésben közli (V. Kudirka cikkeiből két szemléltető példa van megadva). J. Palionis disszertációjának „Új szavak szótáracskájában“ a plonė szót „hártya“ jelentésben jegyezte fel (Palionis 1952: 336). E cikk szerzője egyetért J. Palionis véleményével. „Az emésztéshez szükséges nedveket kiválasztó emberi mirigyek“ jelentésben V. Kudirka a saldmėsės terminust használta, például: „A részegesek saldmėsės-einek felszínén tejcseppekhez hasonló fehéres foltok vannak. Néha megnagyobbodnak, néha megpuhulnak, és előfordul az is, hogy szarvhoz hasonlóan megkeményednek“ VrpKdr 1895 9/10 156. A LKŽe-ben több olyan változata szerepel ennek a szónak, amelyek jelentése „hasnyálmirigy”: saldmeisė A. Juška szótárából, Šačiųból (Skuodasi járás), saldmeisės Kvėdarnából 7 Nyomdahiba lehet (lēliukiu-nak kellene lennie). 8 A tabakas szó az eredetiben ritkított betűszedéssel szerepel. Palmira Zemlevičiūtė | LietuviškiVincoKudirkosmedicinosterminai Terminológia | 2008 | 15 149 (Šilalėsi járás), Gegrėnaiból (Plungėsi járás), az északkeleti dūnininkai nyelvjárásokból, Viekšniųből (Mažeikiai járás), saldmeisiai az északkeleti dūnininkai nyelvjárásokból, saldmėsa G. H. F. Nesselmanno Lietuvių kalbos žodynas (1851) című szótárából, saldmėsė F. Kuršaitis szótárából, valamint saldmėsės M. Niedermann, A. Senn, F. Brender és A. Salys Lietuvių rašomosios kalbos žodynas (1932–1968) című szótárából. A saldmėsės szó mellett mindössze egyetlen, V. Kudirka cikkéből származó szemléltető példa van feljegyezve. A saldmėsių mellett a mai kasa terminust is használta (latinul pancreas). Felmerült, hogy a saldmėsė szót hivatalos orvosi terminusként használják a pancreas mirigy megnevezésére. Az 1965-ben a Sveikatos apsaugos folyóiratban „Kasa ir blužnis” címmel közölt cikkben J. Paulauskas nyelvész, valamint P. Šivickis és J. Kazlauskas biológusok azt javasolták, hogy a latin pancreast saldmėse néven nevezzék, és mondjanak le a kasa használatáról, mivel állítólag ennek amúgy is sok homonimája van (Šivickis, Kazlauskas, Paulauskas 1965: 50). A V. Kudirka a gleivėtai plėvelei, kuria aptrauktos kai kurios vidaus organų (gerklės, gomurio, pilvo) dalys, slidplonė terminussal nevezte: pilvo slidplonė VrpKdr 1895 9/10 156, slidplonė gerklės VrpKdr 1895 9/10 156, slidplonė gomurio VrpKdr 1895 9/10 156, pl.: „Sloga gerklės nuo alkogolio, apsireiškianti persimainymu balso, kiekvienam žinoma, prisisunkia kraujo slidplonė gomurio ir gerklės“ VrpKdr 1895 9/10 156. Az LKŽe-ben a slidplonė „sima, egyenletes bőr” szó A. Kuršaitis Lietuviškai–vokiškas žodynas (1968–1973) című szótárából van feljegyezve, de szemléltető példa nincs megadva. Kiderül, hogy a slidplonė szót jóval korábban, 1895-ben V. Kudirka használta. A mai orvosi nyelvben a hivatalos terminus a gleivinė (lat. tunica mucosa). Azt az eret, amelyen keresztül a vér a szívből áramlik (lat. arteria), V. Kudirka sunke néven nevezte – sunkės VrpKdr 1889 9 139, veržimas sunkēse VrpKdr 1889 1 9, pl.: „Źmogaus organizmo audas maitina kraujas: prietam tekēdamas isz kairēsēs pusēs szirdies per sunkes, [...]“ VrpKdr 1889 9 139. Az LKŽe-ben a sunkės „artériák” címszó alatt mindössze egy szemléltető példa szerepel V. Kudirka cikkéből. V. Kudirka ezeket az ereket az arterijos kölcsönszóval is nevezte (terminas arterijų sienos VrpKdr 1895 9/10 156), amely a mai orvosi nyelvben hivatalos terminus. Azt az eret, amelyen keresztül a vér a szívbe áramlik (lat. vena), V. Kudirka tágabb jelentésű gysla terminussal nevezte meg (leszűkítette a jelentését), pl.: „[...] tas sugedęs ir netinkantis dēl maisto audoms jůdas kraujas patenka į kitokius kraujo indus, į g yslas [...] ir per jas įsilieja į VrpKdr 1889 9 139. LKŽe žodis gysla „venos“ reikšme nefiksuotas. Dabar deszineją pusę szirdies [...]“ A gysla vas, a szóban forgó eret pedig a nemzetközi vena terminussal nevezik. 150 V. Kudirka a vérereken és az artériákon áramló vér megnevezésére terminusokat alkotott. Az artériákon áramló vért a sunkinis kraujas „terhelt vér” terminussal nevezte VrpKdr 1889 9 139, a vénákon áramlót pedig gyslinis kraujas „eres vér” terminussal VrpKdr 1889 9 139, pl.: „[...] a vér [...] átadja a szöveteknek a számukra szükséges degį, amelytől a vér vörös (sunkinis kraujas „terhelt vér”) [...]“ VrpKdr 1889 9 139, „[...] a fekete vér más vérerekbe, az erekbe (g yslinis kraujas „eres vér”) jut [...]“ VrpKdr 1889 9 139. Az LKŽe a sunkinis „artériás” származéknál V. Kudirka cikkéből csak egy szemléltető példát közöl – sunkinis kraujas. Következésképpen ez V. Kudirka terminusa lehetett, akárcsak a gyslinis kraujas „eres vér” terminus (a szótárban a gyslinis származékot más, nem orvosi jelentésekben jegyezték fel). Ma az arterinis kraujas „artériás vér” és a veninis kraujas „vénás vér” terminusokat használják. V. Kudirka által használt, a betegségek és tüneteik, valamint a kóros állapotok és más, az orvostudományhoz kapcsolódó fogalmak litván eredetű megnevezései közül nem mind maradt fenn a mai orvosi nyelvben, pl.: apjakimas „megvakulás” VrpKdr 1889 4 61, galvos apkvaitimas VrpKdr 1889 3 41 / apkvaitimas galvos VrpKdr 1889 10 153, degis „oxigén” VrpKdr 1889 9 139, galvos sopimas „fejfájás” VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 3 41, kaktos sopimas „homlokfájás” VrpKdr 1889 3 41, klėjojimas „delírium” VrpKdr 1895 9/10 157, sąnariu bevalda „az ízületek tehetetlensége” VrpKdr 1889 3 41 / bevalda sąnariu „az ízületek tehetetlensége” VrpKdr 1889 3 41 és mások. A slogos terminus V. Kudirka orvosi írásaiban tágabb jelentéssel bírt. Először is az orrnyálkahártya gyulladásának megnevezésére használták (nosies sloga „orrnátha” terminus VrpKdr 1889 4 60), pl.: „A dohány9 hosszú ideig tartó használata esetén orrnátha alakul ki, [...]“ VrpKdr 1889 4 60. Ez a kifejezés jelentése a mai orvostudomány nyelvében. Másodszor, a sloga kifejezéssel más szervek – a száj, a torok, a légutak, a has, a tüdő és a gyomor – nyálkahártyájának gyulladását is jelölték – egyszerű gyomornátha VrpKdr 1895 9/10 156, a száj náthája (catarrhus) VrpKdr 1889 3 41, toroknátha VrpKdr 1895 9/10 156, a has náthája (catarrhus) VrpKdr 1889 3 41 / hasnátha VrpKdr 1889 9 139, tüdőnátha VrpKdr 1889 10 152, elhúzódó hasnátha VrpKdr 1889 9 139, elhúzódó tüdőnátha VrpKdr 1889 9 140 / elhúzódó tüdőnátha VrpKdr 1889 9 139, a légutak elhúzódó náthája VrpKdr 1895 9/10 156, pl.: „[...] szinte minden dohányosnak hasnáthája van“ VrpKdr 1889 9 139, „A dohány, mint sótalan, hívatlan vendég, irritálja a torkot és a tüdőt – köhögés, minden következményével járó tüdőnátha alakul ki“ VrpKdr 1889 10 152. Mint a sloga 9 A taboka szó az eredetiben ritkított betűkkel van nyomtatva. Palmira Zemlevičiūtė | LietuviškiVincoKudirkosmedicinosterminai