„Computer Bild Lietuva“ portalo žodynėlio terminai

Computer Bild Lietuva portáljának szójegyzékében szereplő terminusok AUŠRA RIMKUTĖ Litván Nyelvi Intézet Computer Bild Lietuva – 13 ezer példányszámban megjelenő, kéthetente kiadott folyóirat, amelyet számítógépek és más digitális technikai eszközök felhasználóinak szánnak. Az információs és kommunikációs technológiák különféle kérdéseiről szóló legfrissebb cikkek az interneten is megtalálhatók a www.computerbild.lt címen. Mivel a folyóirat szerkesztőségének célja állítólag az, hogy „nagyon egyszerű és érthető nyelven írt, rendkívül gyakorlatias és gazdagon illusztrált szövegeket” közöljön, feltehetően ezért helyeztek el a portálon egy szójegyzéket (http://www.computerbild.lt/žodynėlis), amely valamivel több mint ötszáz terminust és más lexikai egységet tartalmaz. Ezek többnyire a folyóirat cikkeiben használt számítástechnikai és ahhoz közeli szakterületek terminusai. A szójegyzék felépítése szokásos: először a terminus vagy más lexikai egység szerepel, majd annak meghatározása. Egyes helyeken az angol megfelelő is fel van tüntetve. A terminusok ékezetjelölés nélkül szerepelnek. Egy ilyen szójegyzék nagy segítséget nyújt a magazin olvasóinak, ezért támogatandók a portál készítőinek arra irányuló erőfeszítései, hogy gondozzák a kiadvány cikkeiben használt, az egyik leggyorsabban változó terület, a számítástechnika terminológiáját. A számítástechnikai terminológia rendezésének munkája már jóval több mint három évtizede folyik, ezért bőven van miből választani, például V. Dagienė, G. Grigas és T. Jevsikova legújabb Enciklopediniu kompiuterijos žodynu című munkája (2008, második, javított és bővített kiadás, a továbbiakban: EKŽ; a szótár első kiadása 2005-ben jelent meg), amely mintegy 4 ezer terminust tartalmaz; valamint a szakterület legnagyobb kiadványa, V. Žalkauskas Šiuolaikinių kompiuterių programų ir tinklų žodynu: anglų–lietuvių–prancūzų kalbomis című szótára (2003), amely több mint 5 ezer terminust és kifejezést tartalmaz; továbbá R. Valatkaitė és Z. Kudirka Keturkalbiu terminų žodynu Informatika: lietuvių–anglų–rusų–vokiečių kalbomis című, négy nyelvű szakkifejezés-szótára (1997), és mások. Mindezek a szótárak rendelkeznek a Litván Nyelvi Állami Bizottság jóváhagyásával, tehát nyelvész terminológusok is ellenőrizték őket. Kár, hogy a portál készítői és karbantartói nem használják ezeket. Computer Bild Lietuva portáljának szó- Terminologija | 2009 | 16 277 kiváló példa arra, hogy megvizsgálva láthatóvá válik, milyen nehezen honosodnak meg az említett szótárakban javasolt új szavak, különösen az idegen eredetű kifejezések megfelelői, és milyen nehezen épülnek be a mindennapi nyelvhasználatba, nemcsak a számítógép-rajongók, hanem a számítógépes szakemberek körében is. Elsőként az tűnik fel, hogy a szójegyzék elavult terminusokat1 közöl, például: merevlemez (= merev lemez) (angolul: hard disk EKŽ), külső merevlemez (=külső merev lemez), merevlemez-partíció (=merevlemez-partíció) (angolul: hard disk partition), varázsló (=segédprogram) (angolul: wizard EKŽ), telepítővarázsló (=telepítési segéd), aldomain (=altartomány) (angolul: subdomain EKŽ), adatátviteli sebesség (=sávszélesség) (angolul: bitrate EKŽ), képernyőképek (=képernyő-pillanatfelvétel) (angolul: screen shot, screenshot EKŽ), rendszerindító lemez (=indítólemez, rendszerlemez) (angolul: boot disc EKŽ), rendszerindító szektor (=indítószektor) (angolul: boot sector EKŽ), konzol (=vezérlőpult) (angolul: console EKŽ), útválasztó (=útvonalválasztó) (angolul: router EKŽ), csökkentett mód (=korlátozott üzemmód) (angolul: safe mode EKŽ), tűzfal (=védőfal) (angolul: firewall EKŽ), reklámsáv (=reklámcsík) (angolul: banner EKŽ) stb. Sajnálatos, hogy gyakran a legegyszerűbb megoldást választják – magyarosított anglicizmust használnak. A szójegyzékben ezeket rendszerint nem magyar idézőjelek között adják meg, például: „tárhelyszolgáltatás” (= tárhely) (angolul: hosting EKŽ), „hacker” (= programozó) (angolul: hacker EKŽ), „téma” (= megjelenés) (angolul: skin EKŽ), „szkript” (= parancsfájl) (angolul: script EKŽ), „tömörítés” (= tömörítés) (angolul: compression EKŽ), „notebook” (= hordozható számítógép) (angolul: notebook EKŽ) stb. A szójegyzék idézőjelek között adja meg az idegen „Firmware” kifejezést (= beágyazott szoftver) (angolul: firmware EKŽ). Másik probléma, hogy olyan terminusok angol rövidítéseit használják, amelyeknek megvan a magyar megfelelőjük a számítástechnikai szótárakban, például: ADSL (= aszimmetrikus digitális előfizetői vonal, használható lenne az ASAL rövidítés) (angolul: asymmetric digital subscriber line, ADSL EKŽ), DSL (=digitális előfizetői vonal) (angolul: digital subscriber line, DSL EKŽ), „VoIP” (=internettelefonálás) (angolul: internet phone, internet telephony, IP telephony, VoIP, voice over internet protocol EKŽ) stb. A különféle kommunikációs protokollok, technológiák, formátumok, formális nyelvek és egyebek elnevezései közvetlenül más nyelvekből (leggyakrabban az angolból) átvett rövidítésekkel alakulnak. A szójegyzékben pontatlan elnevezések szerepelnek, többnyire 1 A terminusok javításakor az Enciklopediniu kompiuterijos žodynas (2008) szolgált alapul. Enciklopediniu kompiuterijos žodynu (2008). 278 Aušra Rimkutė | Computer Bild Lietuva portalo žodynėlio terminai Nincsenek nemre utaló értelmező szavak sem, például: 3GP (=3GP technológia), A4 (=A4 formátum) (angolul: A4 format EKŽ), AVI (=AVI hang- és videoformátum) (angolul: audio / video interleaved, AVI EKŽ), BMP (=BMP formátum), BIOS program (angolul: BIOS (basic input / output system) EKŽ) (=BIOS rendszer), GSM (=globális mobilkommunikációs rendszer, GSM-rendszer) (angolul: GSM, GSM system, global system for mobile communications EKŽ), GPS (=globális helymeghatározó rendszer, GPS-rendszer) (angolul: GPS, global positioning system EKŽ), HTML (=HTML nyelv) (angolul: Hypertext Markup Language EKŽ), JPEG, JPG (=JPEG-formátum, JPG-formátum) (angolul: format JPEG EKŽ), JAVA (=JAVA nyelv, Java-nyelv) (angolul: Java EKŽ), MP3 (=MP3-formátum) (angolul: MP3, MPEG layer 3 EKŽ), RAW (=RAW-formátum), WAP (=WAP-protokoll) (angolul: WAP, wireless application protocol EKŽ) és így tovább. Külön érdemes tárgyalni a meglehetősen gyakran használt angol szót: Bluetooth. Bluetooth – ez nagyon rövid rádióhullámokon (mikrohullámokon) működő kommunikációs protokoll. Gintautas Grigas szerint egyszerűbben és világosabban azt mondhatnánk, hogy mikrohullámú kommunikáció; a puszta márkanevet sem kellene használni (Bluetooth) – jobb megadni a magyarázó szót: „Bluetooth” protokoll (Grigas 2009: 10). G. Grigas azt javasolja, hogy amikor a kapcsolatról beszélünk, és pontosan meg kell nevezni a protokollját, a mikrohullámú kapcsolat a „Bluetooth” protokollal vagy rövidebben: kapcsolat a „Bluetooth” protokollal kifejezést használjuk (Grigas 2009: 10). Nagyon hasonló eset az angol Wireless Fidelity kifejezés rövidítésének, a WiFi-nek a használata. A WiFi vezeték nélküli kommunikációs technológia. A WiFi márkanév is lehet. Ezért ha magát a technológiát kell megnevezni, a szimbolikus elnevezést nem kell lefordítani. Ha a kapcsolat módját kell leírni, elegendő azt mondani, hogy vezeték nélküli kapcsolat, nem pedig Wi-Fi-kapcsolat, vezeték nélküli internet, illetve nem Wi-Fi-internet, vezeték nélküli internetkapcsolat helyett Wi-Fi-internetkapcsolat. A szójegyzékben további javítandó terminusok is vannak, például: vezeték nélküli kommunikációs állomás (=vezeték nélküli állomás), vezeték nélküli internetzóna (=vezeték nélküli internetzóna), vezeték nélküli internet (=vezeték nélküli internet, mobilinternet) (angolul: wireless internet EKŽ), vezeték nélküli hálózat (=vezeték nélküli hálózat) (angolul: wireless network EKŽ), vezeték nélküli eszköz (=vezeték nélküli készülék) (angolul: wireless device EKŽ), vezeték nélküli útválasztó (=vezeték nélküli router), tartalomkezelő rendszer (=tartalomkezelő rendszer) (angolul: content management system, CMS EKŽ), automatikus lemezindítás (=automatikus indítás) (angolul: autorun EKŽ), kézírás-felismerő funkció (=kézírás-felismerés) (angolul: handwriting recognition EKŽ), fájlrendszer (=fájlelrendezési rendszer) (angolul: file allocation system, file system EKŽ), felugró ablakok (=felugró ablak) Terminologija | 2009 | 16 279 (angolul: popup, popup window, pop-up window EKŽ), szünetmentes tápegység (UPS) (=megszakítás nélküli tápegység) (angolul: uninterruptible power supply, UPS EKŽ) és így tovább. Az összetett terminusokban a dolog fajtáját, megkülönböztető sajátosságát a melléknév határozott alakjával kell kifejezni, például: virtuális lemez (=virtuális lemez) (vö. angolul: virtual disk), virtuális memória (=virtuális memória) (vö. angolul: virtual memory). Ha a fogalom sajátosságáról van szó, célszerűbb a főnév birtokos esetű, leíró alakját használni, például: parancssor (=parancs sora) (vö. angolul: command line), hitelkártya (=hitel kártyája), rendszertálca (=rendszer tálcája) (vö. angolul: system tray), órajel-frekvencia (=órajelek frekvenciája) (vö. angolul: clock speed). Néhány esetben elegendő lenne az egyes szám, például: hackerek (=hacker), rendszerfájlok (=rendszerfájl), kulcsszavak (=kulcsszó) stb. Egyébként furcsa, hogy a kulcsszavak kifejezést (Ezek olyan szavak, amelyek leírják a keresett információt. A keresőweboldalakon általában ezeket a szavakat írjuk be, hogy megtaláljuk a hozzájuk kapcsolódó weboldalakat.) és szinonimáját, a jelentéshordozó szót (angolul „keyword”: egy szó, amely leírja a szövegben (cikkben, weboldalon, könyvben) közölt információt. A „Computer Bild Lietuva” weboldalának jelentéshordozó szavai például: „számítógép”, „IT-magazin”, „Computer Bild Lietuva” stb.) külön-külön adják meg és határozzák meg a szójegyzékben. A Kulcsszó tükörfordítás (bővebben lásd Akelaitienė 2003); helyette a jelentéshordozó szó kifejezés használható. Az EKŽ az utóbbi mellett a alapszó kifejezést is tartalmazza. A terminusok meghatározásai új sorban szerepelnek. A magyarázatok többnyire meglehetősen bővek és részletesek, példákkal együtt. Amint már említettük, néhány terminusnál az angol megfelelőket is megtalálhatjuk. Célszerű lenne ezt következetesen alkalmazni. A terminuscikkek szinonim terminusokat is megadnak, rendszerint idegen eredetű kifejezéseket, például: lemezkép, „imidzs” (=a lemez teljes másolata) (vö. angolul: disk image EKŽ). Kár, hogy nincsenek szabványosítási utalások. A definíciók nyelvezete sem mindig helyes; stílusbeli és korrektúrahibák is előfordulnak. A szójegyzék sokkal értékesebb lenne, ha valamennyi címszó hangsúlyjeleket kapna. A recenzió a terminushasználatnak csak néhány aktuális kérdését vetette fel; célja annak bemutatása volt, hogy még vannak javításra szoruló dolgok. A pontatlanságok kijavítása után a szójegyzék sokkal értékesebb lenne az olvasók számára. FORRÁS http://www.computerbild.lt/zodynelis 280 Aušra Rimkutė | Computer Bild Lietuva portalo žodynėlio terminai LITERATŪRA Akelaitienė G. 2003: Ar įteisinsime terminų raktažodį? – Terminologija 10, 157–162. EKŽ 2008: Dagienė V., Grigas G. Jevsikova T. Enciklopedinis kompiuterijos žodynas. II papild. leidimas, Vilnius. – http://www.likit.lt/term/enc.html. Grigas G. 2006: Santrumpos terminijoje. – Terminologija 13, 194–199. Grigas G. 2009: Kaip versti keistus žodžius. – Gimtoji kalba 12, 9–12. Gauta 2009-11-23 Aušra Rimkutė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas: [email protected] Terminologija | 2009 | 16 281