Mečislovo Reinio laisvai versto „Psichologijos vadovėlio“ psichologijos terminų reikšmė ir kilmė

Mečislovas Reinys szabadon fordított Pszichológiai tankönyvében szereplő pszichológiai szakkifejezések jelentése és eredete RITA KATELYTĖ Litván Nyelvi Intézet Mečislovas Reinys születésének 125. évfordulójára 009. február 5-én telt el 125 év azóta, hogy megszületett az egyik első litván pszichológus, Mečislovas Reinys (1884–1953). Jelentős, ragyogó személyiség volt — pap, püspök, érsek, pedagógus, professzor, közéleti személyiség, politikus, politikai fogoly. 1922-től az akkori Kaunasi Egyetemen M. Reinys a Teológiai-- Filozófiai Kar Pszichológiai Tanszékét vezette, emellett általános pszichológiát, összehasonlító és neveléslélektant tanított, valamint pszichológiai gyakorlatokat vezetett. Abban az időben nem volt litván nyelvű pszichológiai tankönyv, ezért M. Reinys szabadon lefordította litvánra Georgij Celpanov professzor! Pszichológiai tankönyvet. Előszavában azt állítja, hogy „a fordítás szabad, hogy ne legyen benne annyira szembetűnő az idegen nyelv. Ezenkívül szükséges volt ezt-azt megváltoztatni, ezt-azt hozzáadni” (Reinys 1921: IV). Az illusztrációkat megváltoztatták, a képek számát csökkentették, a fejezeteket bekezdésekre osztották. M. Reinys arra panaszkodik, hogy nehéz volt a terminológiával, ezért „I. Vabalas Gudaitis „A személyiség vizsgálatának programja”, Rygiškiai Jonas „A mi kis szótárunk”, Z. Žemaitis „A geometria és trigonometria terminusai”, M. Šikšnys „Az aritmetika és algebra terminusainak kis szótára® I. Elison „Rövid zoológiai terminológiai tervezete” terminusait, valamint még egyebet” használt (Reinys 1921: V). Mivel a tankönyv szabad fordításban készült, a szöveg nagy része magától M. Reiny­stől származik. ezért a továbbiakban a cikkben ezt a tankönyvet M. Reinys Pszichológiai tankönyvének fogjuk nevezni (a forrás rövidítése —MR). M. Reinys Pszichológiai tankönyve jelentős terjedelmű (242 p.), három részből és 38 fejezetből áll. Az első részben a megismerés pszichológiájáról írnak, az érzékelésre vonatkozó általános ismereteket mutatják be, a másodikban —az érzelmek pszichológiájáról, az érzelmekre vonatkozó általános ismereteket fejtik ki, a harmadikban —Georgij Celpanovról (1862–1936) —orosz pszichológusról. logikus, filozófus. 198 Rita Katelytė | Mečislovas Reinys szabad fordításában készült Pszichológiai tankönyvéből... az akarás pszichológiájáról, az akaratlagos és akaratlan mozgásokról. A tankönyv elején a szerző előszava van kinyomtatva, amelyben bemutatják a pszichológia jelentőségét, és megmagyarázzák a tankönyv összeállításának elvét. A végén egy rövid pszichológiai terminológiai szójegyzék található. Ezenkívül a tankönyvben a litván terminusok egy része mellett zárójelben egy vagy több nyelv (orosz, német, lengyel, angol, francia, latin) megfelelői is szerepelnek. E cikk célja, hogy jelentésük és eredetük szempontjából tárgyalja a nevezett Pszichológiai tankönyvben talált 505 pszichológiai terminust. A tanulmány első részében a terminusok jelentésének fejezetei közötti kapcsolatot, a másodikban pedig az eredetüket mutatjuk be. A következő tanulmányokban M. Reinis tankönyvének terminológiai felépítését kívánjuk vizsgálni. 1. A TERMINUSOK JELENTÉSE A pszichológiai terminusok kiválasztása a vizsgált anyag kontextusa, az M. Reinis-féle Pszichológiai tankönyv végén található rövid pszichológiai terminológiai szójegyzék, valamint az 1993-ban kiadott Pszichológiai szótár (PZ) alapján történt. A terminusokat úgy közöljük, ahogyan a forrásban szerepelnek; mellettük feltüntetjük azt az oldalt, ahol a terminust először használták. A. Jacikevičius, A. Gučas és E. Rimkutė Általános pszichológiai kurzus című tankönyve, valamint M. Reinis Pszichológiai tankönyve alapján a pszichológiai terminusokat a következő jelentésbeli csoportokba soroltuk: általános pszichológiai terminusok, a pszichológia ágainak megnevezései, a pszichológiai törvények és elméletek megnevezései, a fiziológiai folyamatok megnevezései, a pszichés folyamatok megnevezései, az érzelmek és érzések megnevezései, a személyiség pszichés zavarainak és jellemvonásainak megnevezései, a megismerési folyamatok megnevezései, valamint a személyek megnevezései. 1.1. Általános pszichológiai terminusok. E csoport terminusaival, amelyek száma 40, vagyis az összes terminus 7,9%-a, az általános pszichológiai fogalmakat, a kutatási módszereket, az emberi psziché megnyilvánulásait stb. nevezik meg: appercepció MR 93, faktor MR 94, tiszta tér MR 149, ok MR 147, reprodukció MR 72 (ezt a terminust úgy határozza meg, mint „folyamat, amely létrehozza számunkra az érzékletet, noha az ingerlés már nincs meg <...>“ MR 72), a fogalmak szintézise MR 141, szubjektum MR 141, szubsztancia MR 151, folytonos tér MR 148, tényező MR 141, homogén tér MR 148. Az általános pszichológiai terminusok közé sorolhatók a tér MR 147, az idő MR 147, az okság MR 150, a szám MR 147. M. Reinys szerint „a tér és az idő fogalmai a dolgok és folyamatok elképzelésének szükséges feltételei. Az ilyen fogalmakat az empirikus megismerés alapvető elemeinek nevezzük” MR 149. A „szám” terminus empirikus eredetű, vagyis a szám az Terminologija | 2009 | 16 199 érzéki tapasztalatából származik. <...> A szám fogalma az érzékekkel felfogható dolgok megtapasztalásából ered, ezért tapasztalati jellegű” MR 150. Az okság fogalmát M. Reinys úgy magyarázza, hogy ez „a megismerés egyik alapvető eleme” MR 151. A szerző szerint minden tudomány rendelkezik az okság fogalmával, amely megerősíti azt a meggyőződést, hogy a világban tartós törvények uralkodnak. Ahogyan a természeti törvények mindig is léteztek, úgy az okság fogalma is mindig létezni fog MR 150. A szintézis terminust MR 131 M. Reinys összehasonlítja a kémiában használt terminussal, amikor egy összetett anyagot alkotórészeire lehet felosztani, és el lehet végezni az anyag elemzését. Ez a terminus ugyanezt jelenti a pszichológiában is: „<...> a gondolkodási folyamatokban is az egyes képzeteket egységgé kapcsolhatjuk össze, és ily módon általános képzetet, sőt fogalmat is nyerhetünk“ MR 131. Más általános pszichológiai terminusokat is találtak: erkölcsös mód MR 197, kísérleti anyag MR 14, elemi megismerési folyamat MR 179, empirikus eredet MR 150, a test kifejeződése MR 160, utókép MR 54, szellemi tudomány MR 89, pszichológia MR 1, pszichológiai kísérlet MR 14, pszichológiai tudomány MR 1, a pszichológia rendszere MR 3, a pszichológia szava MR 1, pszichológiai elemzés MR 7, pszichológiai feltétel MR 212, hasonulás MR 131, a lelki jelenségek folytonos összefüggése MR 18. E csoport 6, lélekkel kapcsolatos terminusát kell megemlíteni: lélek MR 1, lelkiállapot MR 21, a lélek lényege MR 2, a lélek sajátossága MR 2, a lélek mozgása MR 160, a lelki jelenségek megismerése MR 3. M. Reinys szerint a lelki jelenség MR 3 —„lelki, vagyis pszichikai jelenségeknek nevezzük gondolatainkat, érzéseinket, akarati elhatározásainkat stb. Ezeket pszichikai létezőknek vagy a tudat állapotának is nevezik“ MR 3. Meg kell említeni, hogy M. Reinys a tankönyvben a pszichológia terminus litván megfelelőjét is megadja —sielotyrą MR 1. Állítása szerint „a sielotyra terminusa a nyelvben szokásos szóösszetételi modell alapján alakult ki, mivel a pszichológia, vagyis a sielotyra, a lelki jelenségek, illetve a lélek életének tudománya” MR 1, azonban a litván megfelelő csak egyszer szerepel, a továbbiakban kizárólag a pszichológia terminusa használatos. 1.2. A pszichológia ágainak elnevezései. Ebben az alfejezetben áttekintjük M. Reinys által használt, a pszichológia tudományágainak elnevezéseit, amelyeket a jelenleg használatos terminusokkal vetünk össze. E terminuscsoport 11 terminusa az összes terminus 2,2%-át alkotja: kísérleti pszichológia MR 128, empirikus pszichológia MR 2, állatpszichológia MR 10, az érzelmek pszichológiája MR 20, tömegpszichológia MR 11, összehasonlító pszichológia MR 10, megismeréspszichológia MR 20, racionális pszichológia MR 2, népek pszichológiája MR 10, gyermekpszichológia MR 10, az akarat pszichológiája MR 20. 200 Rita Katelytė | Mečislovas Reinys szabadon fordított Pszichológia-tankönyve... Figyelmet kell fordítani arra, hogy M. Reinys az állatpszichológia MR 10 terminust használta, jelenleg azonban az állatok pszichológiája, zoopszichológia terminusok használatosak (PZ 1993: 329). M. Reinys szerint egy alacsony kultúrájú nép pszichológiájának vizsgálata során a tömegpszichológiáról is jelentős mennyiségű hasznos információ tárható fel és gyűjthető össze MR 11 (ma —a propagandapszichológia (PŽ 1993:225). A népek pszichológiája MR 10 elnevezést ma a nép pszichológiája vagy etnopszichológia terminusokkal illetik (PZ. 1993: 80). Und M. Rein von ihm übersetzten Psychologie-- Lehrbuch. und im Psychologischen Wörterbuch werden die Termini empirische Psychologie MR 2 und rationale Psychologie MR 2 synonym verwendet und gemeinsam erörtert, nur wird jetzt anstelle des Terminus rationale Psychologie der Terminus rationalistische Psychologie verwendet. Nach M. Rein besteht die vergleichende Psychologie MR 10 (heute — vergleichende Psychologie) aus den Daten der Völkerpsychologie, der Tierpsychologie und der Kinderpsychologie MR 11-12. 1.3. Bezeichnungen der Gesetze und Theorien der Psychologie. In diesem Abschnitt werden 12 Termini der psychologischen Wissenschaft (2,4% aller Termini) vorgestellt, die die Gesetze und Theorien der psychologischen Wissenschaft benennen. Den größten Teil dieser Gruppe bilden die Bezeichnungen psychologischer Theorien (7 Termini): Theorie der Entstehung der Affekte MR 160, Berkeleys Theorie MR 120. Theorie der Vermögen MR 16, Helmholtz' Theorie MR 52, Herings Theorie MR 55. Theorie des angeborenen sittlichen Gefühls MR 175, Theorie der Spuren MR 75. Etwas weniger gibt es Bezeichnungen psychologischer Gesetze (5 Termini): Fechners Gesetz MR 69, psychophysisches Weber-Fechnersches Gesetz MR 66, Gesetz des Seelenlebens MR 10, Gesetz der seelischen Erscheinungen MR 3, Gesetz der spezifischen Energie MR 65. Aus den Beispielen ist ersichtlich, dass die Personennamen in den Termini in der ursprünglichen Schreibweise mit litauischen Endungen angegeben werden. 1.4. A fiziológiai folyamatok megnevezéseinek csoportját 73 terminus alkotja (az összes terminus 14,496%-a). Ezekkel az életműködést, a funkciókat, szabályozási mechanizmusaikat, valamint a változó környezettel való kapcsolataikat nevezik meg: fiziologija MR 14, fiziologinė būsena MR 164, fiziologinis reiškinys MR 21, fiziologinis vyksmas MR 158, grįžtaminis veiksmas MR 31, raudonavimas MR 21, refleksas MR 34, refleksinis veiksmas MR 31, refleksinis vyksmas MR 185, regėjimo atvaizdas MR 85, regėjimo centras MR 34, sapnas MR 79, snaudulys MR 214 (e terminus mellett a tankönyvben a driemotuojas MR 214 szinonimát is használják), sotumas MR 39, susivaldymas MR 195, troškulys MR 39. A fiziológiai folyamatokat megnevező terminusok csoportjában a többséget az idegrendszert jellemző terminusok alkotják. Ezekből 20-at találtak, például: :centrifugalis dirksnis Terminologija | 2009 | 16 201 MR 31, centripetalis dirksnis MR 31, dirksnių centras MR 37, dirksnių erzinimo esmė MR 29, dirksnių galų informacija MR 66, dirksnių sistema MR 22, dirksnių sistemos elementas MR 25, įcentrinis dirksnis MR 31, išcentrinis dirksnis MR 31, išvidinis paerzinimas MR 39, išvidinis patyrimas MR 4, judinamasis dirksnis MR 31, juntamasis dirksnis MR 31, klausos dirksnis MR 37, lytėjimo dirksnis MR 58, regėjimo dirksnis MR 65, skonies dirksnis MR 59. M. Reinio Psichologijos vadovėlyje a „nervo” jelentésében a dirksnis terminust használják. E terminus dirgsné változatát J. Šliūpas műveiben és V. Kudirka Varpo folyóiratában már használták (Zemlevičiūtė 2008: 146). A fiziológiai folyamatok csoportjában meglehetősen sok szinonim terminus található: judinamieji dirksniai —centripetalis dirksnis MR 31, įcentrinis dirksnis MR 31; juntamieji dirksniai —centrifugalis dirksnis MR 31, išcentrinis dirksnis MR 31.teeigd.- ett|368|.p.- utm_source=chatgpt.com നാаԥхьа m Bջ]} invalid A bemutatott példákból látható, hogy a litván eredetű szinonimákat részesítik előnyben. Meg kell jegyezni, hogy ma a mozgató- (motoros- ), érző- (szenzoros) és vegetatív (szimpatikus vagy paraszimpatikus) idegek terminusokat használják (ME 1993: 66). M. Reinys az élőlények mozgásának négy fajtáját különíti el, amelyek megnevezésére 8 terminust használ. Három fajtát szinonim terminusokkal neveznek meg: automatikus mozgások MR 184 — impulzív mozgások MR 184: reflexív mozgások MR 184 — reflexes mozgások MR 184, visszaható mozgások MR 184; akarati mozgások MR 184 — szándékos mozgások MR 184. A mozgás egyik fajtáját szinonimák nélkül nevezik meg — ösztönös mozgások MR 184. Hangsúlyozni kell, hogy ma az akarati mozgások MR 184 vagy szándékos mozgások MR 184 terminus helyett az akarati mozgások terminust használják (PZ 1993: 320). A fiziológiai folyamatok csoportjában kiemelendők a tapintást jellemző terminusok (8 terminus- ): tér a tapintásérzet szempontjából MR 107, a tapintásérzet tere MR 107, a tapintás és az izmok képe MR 119, a tapintás területe MR 34, az izmok és a tapintás érzete MR 121, az izmok és a tapintás következménye MR 120. Szinonimaként használatosak a tapintásérzet MR 111 és a tapintás érzete MR 122 terminusok. A vizsgált forrásban 7 olyan terminust találtak, amelyek az egyik fiziológiai folyamatot — a látást nevezik meg. Az M. Reinius által használt terminusok egy része mára megváltozott, pl.: dviakas regėjimas MR 115 vagy binokuliarus regėjimas MR 115 ma binokuláris látásnak és két szemmel való látásnak nevezik (PZ 1993: 44). A látás alapján a tárgyak térbeli viszonyait az erdvė regėjimo atžvilgiu MR 112, regėjimo pojūčio erdvė MR 107 terminusokkal nevezik meg. A látás folyamatát a regėjimo procesas MR 34 terminus nevezi meg. 202 Rita Katelytė | Mečislovas Reinius szabadon fordított Pszichológiai tankönyve... A reflexes cselekvésekhez 4 terminus sorolható. pl.: atsikosėjimo vyksmas MR 184, čiaudėjimas MR 31, kosėjimas MR 32, mirkčiojimas MR 32. Néhány terminus a szervek másfajta tevékenységét nevezi meg (érzés, szaglás, hallás, agyműködés): daiktų dydžio pajutimas MR 121, lengvo alsavimo jutimas MR 39, pojūtis MR 4; kvapsnies atvaizdas MR 81, uoslės atvaizdas MR 85, uoslės dirksnio galas MR 59; klausos atvaizdas MR 85; mąstymo galia MR 18. M. Reinys által használt további terminusok — a tér a mozgásérzet vonatkozásában MR 107, a mozgás képe MR 85, a mozgásérzet MR 111, a reflexes mozgások célszerűsége MR 184. 1.5. A terminuscsoportok közül a legnagyobbat a pszichikai folyamatok megnevezései alkotják (98 terminus, vagyis az összes terminus 19,4%-a). E csoportba azok a terminusok tartoznak, amelyek dinamikus pszichikai jelenségeket írnak le; ezek külső és belső ingerek hatására alakulnak ki, és az ingerek megszűnésével eltűnnek. A pszichikai cselekvéseket, folyamatokat és jelenségeket a következő terminusok nevezik meg: az absztrakció folyamata MR 93, abnormális pszichikai jelenség MR 14, az elvonás folyamata MR 93, magasabb rendű pszichikai működés MR 34, a volitív cselekvés külső aktusa MR 183, a volitív cselekvés belső aktusa MR 183, alapvető pszichikai folyamat MR 183, a gondolkodás folyamata MR 143, pszichikai folyamat MR 5, pszichikai folyamat MR 34, pszichikai jelenség MR 1, pszichikai cselekvés MR 92, pszichikai folyamat MR 136, összetett volitív cselekvés MR 190, akarati jelenség MR 15, akarati cselekvés MR 183, akarati folyamat MR 188, egyszeri akarati cselekvés MR 190. Az asszociációkat a következő terminusok nevezik meg: asszociáció MR 80, képzetek asszociációja MR 215, a képzetek hasonlóságának asszociációja MR 82, érintkezési asszociáció MR 81, kontrasztasszociáció MR 82, hasonlósági asszociáció MR 82, az érintkező képzetek asszociációja MR 80. 72 egyéb pszichikai folyamat terminusát találtuk: absztrakció MR 130, az asszociációk átvitele MR 83, az asszociációk egyetemessége MR 84, felidézés MR 72, elvonás MR 132, elvonatkoztatás MR 130, felismerés MR 73, felelősség MR 198, visszaképzelés MR 72, ábrázolás MR 1, a képzetek megőrzése MR 74, a képzetek összefonódása MR 79, általános gondolkodás MR 147, dedukció MR 146, deduktív gondolkodás MR 147, extirpációs módszer MR 33, a tér érzékelése MR 118, a hangok elemzésének képessége MR 41, indukció MR 146, induktív gondolkodás MR 147, introspekció MR 4, meggyőződés MR 178, a képzelőerő MR 18, fejlett akarat MR 196, gondolkodás MR 146, sugallat MR 216, szándék MR 192, konvergencia MR 113, hajlam MR Terminologija | 2009 | 16 o [SY] D 193, gondolat MR 1, kívánság MR 1, felfogás MR 32, objektív realitás MR 142, a megismerés alapvető empirikus eleme MR 149, vágy MR 189, a tudatalatti asszociációjának tagja MR 83, megismerés MR 15, eredeti pszichikai aktus MR 35, a tudat eredeti eleme MR 35, az érzet tónusa MR 38, az érzetek tévedése MR 143, élmény MR 12, emlékezés MR 128, makacsság MR 210. elme MR 2, gondolkodás MR 3, pszichikai képesség MR 193, pszichikai összetétel MR 94, pszichikai jelenlét MR 214, pszichikai létező MR 3, a megismerés pszichikai aktusa MR 185, a megismerés pszichikai létezője MR 184, pszichikai képesség MR 212, pszichikai kép MR 36, a pszichikai jelenségek genezise MR 7, a pszichikai képességek öröklődése MR 209, tudat MR 5, a tudat mélysége MR 80, öntudat MR 203, önmegfigyelés MR 4, lelkiismeret MR 173, ingadozás MR 142, legtökéletesebb akarat MR 196, az akarat eleme MR 188, az akarat kiterjedése MR 193, akaratszabadság MR 198, az akarat mozzanata MR 190, az akarat gyengülése MR 223, akarati döntés MR 3, az akarat fejlődése MR 195, akarati elhatározás MR 200, az akarati cselekvés következménye MR 183. M. Reinys a tankönyvben a vaidinių eiga MR 183 terminust használja, mellette a jausmų eiga MR 183 szinonimát adva meg. Szintén használatos egy tájnyelvi formát tartalmazó terminus — a mai köznyelvi határozott névmási forma helyett olykor a keleti aukštaitis nyelvjárási forma fordul elő a -ai nyomatékosító partikula mellett (Lietuvių kalbos gramatika 1965: 494), pl. atgamintasai vaidinys MR 144 (lásd még 1.7, 1.8.1, 1.8.2, 2.3.1). 1.6. Az érzelmek és érzések megnevezéseinek csoportját 106 terminus alkotja (az összes terminus 21%-a), pl.: emocija MR 158, jausmas MR 1, asmeninis jausmas MR 163, atgaminamasis jausmas MR 162, aukštesnis jausmas MR 158, grynasis jausmas MR 154, pajuntamieji jausmai MR 168, pirmykštis jausmas MR 162, socialinis jausmas MR 163, socialus jausmas MR 163, visuomeninis jausmas MR 163. žemesnis jausmas MR 158. Megjegyzendő, hogy M. Reinius osztályozásában, a maival ellentétben, a jausmai fogalom alacsonyabb rendű érzéseket, az emocijos pedig magasabb rendűeket jelentett: „Ha az érzésekbe fonódott képzetek és fogalmak nagyobb vagy kisebb összetettségét vesszük az osztályozás alapjául, az érzéseket két nagy csoportra oszthatjuk: 1) alacsonyabb rendű vagy fizikai érzésekre és 2) úgynevezett magasabb rendű érzésekre <...> A magasabb rendű érzéseket egyebek között érzelmeknek is nevezik” MR 158. A mai pszichológiában az érzelmeket a környezeti jelenségek és helyzetek jelentéseinek közvetlen, elfogult átéléseivel hozzák összefüggésbe (PŽ 1993: 75), az érzéseket pedig a valósághoz fűződő viszony állandó átéléseivel (PŽ 1993:130). A tankönyv szerzője fő terminusként az individualinis jausmas kifejezést használja 204 Rita Katelytė | Mečislovo Reinio laisvai versto Psichologijos vadovėlio... és két szinonimáját adja meg: individualus jausmas, asmeninis jausmas, vö.: „az érzéseket, amelyek egy személy életének fenntartásához kapcsolódnak, egyéni vagy személyes érzéseknek nevezzük <...>” MR 163. „Az egyéni érzések azok, amelyek olyan személyekben lehetnek jelen, akik nem élnek társadalmi életet <...>” MR 163. Hasonló a szinonimák, a társadalmi érzés, a szociális érzés, a közösségi érzés használata is: „Azokat az érzéseket, amelyek összefonódnak más személyek életének fenntartásával, szociális, vagyis társadalmi érzéseknek nevezik” MR 163. „A társadalmi érzések a társadalom életével együtt keletkeznek és fejlődnek” 163. Megjegyzendő, hogy gyakrabban használják a társadalmi érzések terminust. A vizsgált forrás az egyéni és társadalmi érzések következő fajtáit mutatja be (38 terminus): altruista érzés MR 169, odaadás érzése MR 177, a jellemző erkölcsi érzés MR 179, hála érzése MR 177, Isten dicsőségének érzése MR 177, Isten szeretetének érzése MR 177, az Isten akaratának való odaadás érzése MR 177, erkölcsi kötelesség érzése MR 173. erkölcsi érzés MR 173, egoista érzés MR 168, elemi esztétikai érzés MR 179, az esztétika érzése MR 158, esztétikai érzés MR 178, fizikai érzés MR 158, jólét érzése MR 62, individuális érzés MR 163, egyéni érzés MR 163, intellektuális érzés MR 178, büszkeség érzése MR 157, erő érzése MR 165. bosszú érzése MR 164, gyönyör érzése MR 62, kellemetlenség érzése MR 38, elégedetlenség érzése MR 164, rossz érzés MR 185, imádat érzése MR 177, tisztelet érzése MR 163, kötelesség érzése MR 173, elégedettség érzése MR 165, erőfeszítés érzése MR 192, kielégülés érzése MR 92, visszaélés érzése MR 164, elsődleges esztétikai érzés MR 179, harag érzése MR 164, kiválóság érzése MR 157, vallás érzése MR 173, jókedv érzése MR 165, ingadozás érzése MR 191. A fiziológiai érzések közé a következő 8 terminus tartozik: félelem érzése MR 9, öröm érzése MR 161, ujjongás érzése MR 181, szégyen érzése MR 21. humorérzék MR 181. szenvedés érzése MR 9, rokonszenv érzése MR 168, fájdalomérzet MR 153. 27 olyan terminust találtunk, amelyek a környezettel, más emberekkel és önmagával való kapcsolat átélését jelölik: szenvedély MR 189, félelem MR 159, öröm MR 159, ujjongás MR 159, részvét MR 174, vágy MR 189, ijedtség MR 159, dühroham MR 159, humorérzék MR 181, szenvedés MR 165, szenvedés MR 152, rossz érzés MR 152, unalom MR 128, levertség MR 159, meglepetés MR 159, felindulás MR 191, érintettség MR 58, undor MR 159, szánalom MR 174, kielégülés MR 152, harag MR Terminologija | 2009 | 16 205 159. lelkiismeret-furdalás MR 174, jókedv MR 152, izgalom MR 37, hidegvérűség MR 210, a család rokonszenve MR 171, vágyott MR 189. Az érzelmek és érzések megnevezéseinek csoportjaiban további terminusokat is találtunk (21 terminus), például: affektus MR 157, affektusok emlékezete MR 162, aszténiás affektus MR 159, az erkölcsi érzés eredete MR 174, az erkölcsi érzés kötelező jellege MR 174, ingerlés MR 37, az érzések fiziológiai alapjai MR 154, külső ingerlés MR 91, külső felingerlés MR 39, érzelmesség MR 210, az érzés kifejezése MR 160, az érzések felidézése MR 161, az érzések emlékezete MR 162, az érzések lefolyása MR 183, az érzések megújulása MR 157, a komikusság érzésének tulajdonsága MR 181, az emlékek kellemetessége MR 161, a szimpátia mechanizmusa MR 168, a szimpátia kibontakozása MR 171, sthenikus affektusok MR 159. 1.7. A személyiség pszichés zavarainak és jellemének megnevezései csoportjába 51 terminus tartozik (az összes terminus 10,1%-a), amelyek a személyiség különböző pszichés zavarait (pszichés, értelmi, lelki fogyatékosságokat, valamint a gondolkodás, a viselkedés és az érzések zavarait) nevezik meg, továbbá 18 terminus, amelyek a személyiség egyediségét, sajátosságát, a veleszületett vagy szerzett tulajdonságok, valamint a viselkedési jellemzők összességét tükrözik. A személyiségészlelés zavarainak megnevezésére a tankönyv 12 terminust használ, például: abulia MR 223, altruista cselekedet MR 169, a személyiségészlelések torzulása MR 222. a lelki „önmagunk” értékelése MR 204, a fizikai „önmagunk” képe MR 203, hiperbulia MR 224, illúzió MR 143, szélsőséges makacsság MR 224, mánia MR 223, akaratlan mozgás MR 184, önkéntelen mozgás MR 183. A kóros észlelési zavarokat, vagyis a hallucinációkat 7 terminus jelöli: hallási hallucináció MR 219. hallucináció MR 79, a hallucináció képe MR 219, tapintási hallucináció MR 219, látási hallucináció MR 219, ízlelési hallucináció MR 219, szaglási hallucináció MR 219. A Pszichológiai szótárban megadott hallucinációtípusok megnevezései kissé eltérnek a M. Reinys tankönyvében használt hallucinációtípusok megnevezéseitől. Az említett Pszichológiai szótár a látási, hallási, szaglási, ízlelési, tapintási, zsigeri és általános érzékelési hallucinációkat különbözteti meg. M. Reinys a hallucinációk két leggyakrabban előforduló típusát nevezi meg: a látási hallucinációt és a hallási hallucinációt. 4 beszéd-, 3 látási-, 2 írásiés 5 pszichés zavar megnevezését találtuk: afázia MR 33, beszédsüketség MR 220, beszédakadályozottság MR 220, némaság MR 220; pszichés vakság MR 33, írásvakság MR 221, színvakság MR 54; agrafia MR 33, írásképtelenség MR 221; a normától való eltérés MR 223, 206 Rita Katelytė | Mečislovas Reinys szabadon fordított Pszichológia-tankönyve... 2.3.2. Terminológiai elemeket tartalmazó terminusok. Ebben a csoportban azok a terminusok vannak túlsúlyban, amelyek alárendelt tagja főnévi birtokos esettel van kifejezve (10), pl.: az absztrakció folyamata MR 93, Helmholtz elmélete MR 52, az introspekció módszere MR 8, a psziché folyamata MR 5. Mindössze néhány terminusnak van melléknévvel kifejezett alárendelt tagja: objektív módszer MR 8, szubjektív módszer MR 8. 2.3.3. Vegyes tagokból álló terminusok. A vegyes tagokból álló terminusok csoportját többféle terminus alkotja. A tagok kifejezésmódja alapján látható, hogy valamivel több az olyan terminus, amelynek alárendelt tagja melléknévvel van kifejezve. E csoportot a következők alkotják: a) hibrid alárendelt tagot és főként litván tagot tartalmazó terminusok (39), pl.: egoista érzés MR 168, kísérleti anyag MR 14, empirikus eredet MR 150, esztétikai alkotás MR 105, esztétikai érzés MR 178, fizikai érzés MR 158, fiziológiai állapot MR 164, fiziológiai jelenség MR 21, fiziológiai folyamat MR 158, impulzív mozgás MR 184, ösztönös mozgás MR 184, intellektuális érzés MR 178, centrifugális ideg MR 31, mechanikus emlékezet MR 89, mechanikai tudomány MR 89, metafizikai fogalom MR 148. reflexes mozgás MR 76. reflexes cselekvés MR 31, reflexes folyamat MR 185, társadalmi érzés MR 163; b) olyan terminusok, amelyekben a melléktag litván, a főtag pedig nemzetközi (7), például: hallási hallucináció MR 219, visszatérő jelleg MR 138, szélsőséges realizmus MR 63; c) olyan terminusok, amelyekben a melléktag hibrid, a főtag pedig nemzetközi (7): kísérleti pszichológia MR 128, empirikus pszichológia MR 2, mechanikus jelleg MR 97, pszichikai folyamat MR 34, pszichológiai elemzés MR 7, racionális pszichológia MR 2, reflexív jelleg MR 138; d) olyan terminusok, amelyekben a melléktag és a főtag egyaránt hibrid (2): tárgyi valóság MR 142, tárgyi realitás MR 142. Valamivel kevesebb az olyan terminusok száma, amelyekben a melléktag főnévi birtokos esetben áll. Ezt a csoportot a következők alkotják: a) olyan terminusok, amelyekben a melléktag nemzetközi, a főtag pedig litván (22), például: affektusok emlékezete MR 162, az extirpáció módja MR 33, az esztétika érzése MR 158, Fechner törvénye MR 69, a hallucináció színjátéka MR 219, az indukciós okoskodás MR 147, az intervallumok emlékezete MR 88, az intuíció iránya MR 175, a lokalizáció fogalma MR 34, a mimika mozdulata MR 160, a hangmagasságok emlékezete MR 88, a hangmagasságok összehangolása MR 179; b) olyan terminusok, amelyekben a melléktag litván és a főtag nemzetközi Terminologija | 2009 | 16 213 tagja (21), például: az idegek rendszere MR 22, a képességek lokalizációja MR 34, a képességek elmélete MR 16, az állatok pszichológiája MR 10, a szomszédosság asszociációja MR 81, az érzelmek pszichológiája MR 20, a gyermek pszichológiája MR 10. az akarat eleme MR 188, az akarat mozzanata MR 190, az akarat pszichológiája MR 20. 2.4. Összetett háromszavas terminusok. Az összes összetett háromszavas terminus csaknem fele valamennyi litván elemet tartalmaz (38), pl.: az egyéniség észleleteinek eltorzulása MR 222, az emlékezet általános jellemzője MR 88, a külső ingerlékenység fajtája MR 39, a könnyű légzés érzete MR 39, az érintéses égő érzés MR 153, a hideg egyszerű érzete MR 59. A vegyes elemeket tartalmazó összetett háromszavas terminusok száma csaknem megegyezik a kizárólag litván elemeket tartalmazókéval (37), pl.: a képzeletalkotás mechanizmusa MR 103, az energia specifikus törvénye MR 65, a lelki erők lokalizációja MR 32. Nem találtunk nemzetközi elemeket tartalmazó összetett háromszavas terminusokat. 2.5. Összetett többszavas terminusok. A többszavas terminusok a vizsgált forrásban meglehetősen ritkák — 11 többszavas terminust találtunk, amelyek az összes összetett terminus 3,9%-át teszik ki. Az összetett többszavas terminusok nagy részét (8) litván eredetű terminusok alkotják: az Isten akaratának való önátadás érzése MR 177, a mozgásérzethez viszonyított tér MR 107, a tapintásérzethez viszonyított tér MR 107, a gondolkodási cselekvés alapvető elve MR 142, a tapintás és az izmok képe MR 119, az izmok és a tapintás élménye MR 121, az izmok és a tapintás következménye MR 120, a lelki jelenségek folyamatos összefüggése MR 18. Kevés terminus tartalmaz vegyes elemeket (3): a veleszületett erkölcsi érzés elmélete MR 175, a megismerés alapvető empirikus eleme MR 149, a pszichofizikai Weber–Fechner-törvény MR 66. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A M. Reinys által orosz nyelvből szabadon fordított Pszichológiai kézikönyv mind a pszichológia, mind a terminológia szempontjából fontos forrás. Ez az első litván nyelvű pszichológiai kézikönyv, ezért kijelenthető, hogy e kézikönyvvel lefektették a pszichológiai tudomány és a pszichológiai terminológia alapjait is. 2. A jelentéscsoportok tekintetében látható, hogy a kézikönyv terminológiáját főként a pszichés folyamatokat, valamint az érzelmeket és érzéseket megnevező terminusok alkotják. A terminológia kisebb részét azok a terminusok alkotják, amelyekkel a pszichológia ágait, törvényeit, elméleteit és a pszichológiai tudományhoz kapcsolódó személyeket nevezik meg. 3. A pszichológiai fogalmak jelentős részének megnevezésére M. Reinys egy-egy terminust használt, néhány esetben azonban 2, sőt 3 szinonimát is megadott. 214 Rita Katelytė | Mečislovas Reinys szabadon fordított Pszichológiai kézikönyve... 4. Könnyen megfigyelhető, hogy a mai pszichológiai terminológiához képest M. Rein által használt terminusok jelentősen megváltoztak — számos terminust már nem használnak, osztályozásuk megváltozott. 5. A tankönyv terminusainak elemzése kimutatta, hogy a fordító főként litván terminusokat használt. A litván egyszavas és összetett terminusok több mint felét, a nemzetközi terminológia pedig az összes vizsgált terminus alig egytizedét teszi ki. Szinte minden nemzetközi pszichológiai terminus latin vagy görög nyelvből származik, azonban a nemzetközi terminusok mellett meglehetősen gyakran litván szinonimákat is megadnak. 6. A tankönyv összetett terminológiáját főként kétszavas terminusok alkotják. A kétszavas összetett terminusok nagy részét a mindkét litván elemet tartalmazó terminusok, valamint a vegyes elemekből álló terminusok alkotják. Az összetett kétszavas terminusok elemeinek kifejezésmódja alapján látható, hogy a terminusok alárendelt elemeit leggyakrabban a főnév birtokos esete fejezi ki. A háromszavas és hosszabb összetett terminusok az összetett terminológia csekély részét alkotják. FORRÁS MR —Reinys M. Pszichológiai tankönyv, Vilnius. 1921. IRODALOM A jelenkori litván nyelv szótára (elektronikus kiadás), 6. kiadás. Vilnius. 2006. Interleksis. Nemzetközi szavak számítógépes szótára (elektronikus kiadás). Szerk. felelős A. Kinderys, Vilnius, Jacikevičius AL, Gučas AL Rimkutė E. Általános pszichológia, Vilnius. 1986. Litván nyelvtan, 1. Főszerkesztő: K. Ulvydas, Vilnius. 1965. 2002. Litván nyelv szótára (I–XX., 1941–2002), Vilnius, 2005. Internetes hozzáférés: < http://www- .lkz.lt->. ME 1993: Orvosi enciklopédia 11. Vilnius. PZ. 1993: Pszichológiai szótár. Speciális szerkesztő. Augis R., Kočiūnas R., Vilnius. Vaitkevičiūtė V. Tarptautinių žodžių žodynas (elektroninis leidimas), Vilnius, 2003. Zemlevičiutė P. 2008: Lietuviški Vinco Kudirkos medicinos terminai, —Terminologija 15. 142-155. A PSZICHOLÓGIAI TERMINUSOK JELENTÉSE ÉS EREDETE MEČISLOVAS REINYS SZABADON FORDÍTOTT „PSZICHOLÓGIAI TANKÖNYVÉBEN” Ez a tanulmány Mečislovas Reinysnek, az egyik első litván pszichológusnak a pszichológiai tankönyvében található terminológiával foglalkozik. A 20. század elején még nem létezett litván nyelvű pszichológiai tankönyv. Reinys szabad fordítást készített Georgij Chelpanov Yuebnux ncuxonozuu (dis eumnasuii u camoobpasosanus) (Pszichológiai tankönyv (gimnáziumok és önképzés számára)) című tankönyvéből. A szöveg meglehetősen nagy része Reinys saját munkája volt. Az 1921-ben megjelent Psichologijos vadovėlis (Pszichológiai tankönyv) 505 terminusát eredetük és jelentésük szempontjából elemezték. Terminologija | 2009 | 16 215 Az elemzett terminusok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy Reinys főként litván terminusokat használt. A tisztán litván egyszavas és összetett terminusok az elemzett terminusok több mint felét teszik ki. A nemzetközi terminusok az összes vizsgált terminusnak mindössze tíz százalékát teszik ki. Szinte valamennyi nemzetközi egyszavas terminus latin és görög eredetű volt. A terminusok többsége érzelmeket és érzéseket, pszichés és fiziológiai folyamatokat, valamint a megismerés folyamatait nevezi meg. Számos, mentális rendellenességeket, karaktertípusokat, ágakat, törvényeket és pszichológiai elméleteket megnevező terminus létezik. Az összetett terminusok többsége kétszavas terminus. A háromés többszavas terminusok nagyon ritkák. A Reinys által használt terminológia és a pszichológia jelenlegi terminológiájának összehasonlítása azt mutatja, hogy meglehetősen sok terminus használaton kívül került, osztályozásuk megváltozott, és új terminusok jelentek meg. Beérkezett 2009-12-07 Rita Katelyte Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. postas: [email protected] 216 Rita Katelyté | Mečislovo Reinio szabadon fordított Psichologijos vadovėlis...