Pirmojo lietuviško aritmetikos uždavinyno terminai

Az első litván számtani feladatgyűjtemény terminusai DIANA ŠILOBRITAITĖ Litván Nyelvi Intézet Több mint száz évvel ezelőtt Tilsitben jelent meg az első nyomtatott litván számtani feladatgyűjtemény, az Užduotinas, tai ira Rankius uzduocziu Aritmetikos arba Rokundos mokslo (1885). A címlapon az áll, hogy az Užduotinas szerzője J. Gailutis. Ez a XIX. század végének — a XX. század elejének jeles litván társadalmi személyisége, „autodidakta nyelvész orvos”, Jonas Spudulis (1860–1920) álneve (Sabaliauskas 1979: 177). A Moszkvai Egyetemen J. Spudulis orvostudományt tanult. Elvégezte a pétervári katonai orvosi akadémiát. A litván nyelv is érdekelte, hozzájárult A. Juška szótárának kiadásához, és az élő nyelvből anyagot gyűjtött saját litván szótárához. Sajnos a szótár anyaga, amint A. Sabaliauskas rámutat, „az első világháború idején megsemmisült” (Sabaliauskas 1979: 177). J. Spudulis litván helyneveket és személyneveket is kutatott, valamint számtani és geometriai terminusokat alkotott (LTE 1983: 354). J. Palionis szerint J. Spudulis a nyelvi kérdésekben legjártasabb aušrininkasok egyike (Palionis 1995: 205). J. Spudulis Užduotinas című műve kis terjedelmű —80 oldal. Három fejezetből áll (I. Grini skaitliai; II. Praminti skaitliai; III. Nuotrupos), a feladatok válaszaiból (Atsakai), egy szorzótáblából (Lentelė (tobliczia) dauginimo), egy függelékből (amelyben különféle mértékegység-elnevezések találhatók) és egy rövid szójegyzékből, a Nekurie nepriprasti žodžiai címűből. A Nekurie nepriprasti zodziai című terminológiai szójegyzékben ábécésorrendben 58 terminus magyarázata szerepel: kartrodis (megmutatja, hányszor fér bele az osztó az osztandóba) S 79 és padaras (az, ami elkészült) S 79. Szinte valamennyi litván terminus mellett megtalálhatók a megfelelőik. Egyes terminusoknak litvanizált latin és lengyel megfelelőik vannak, pl.: atimti, subtraheruti, odjgc S 79, dalitojas, antraštiniai vienažodžiai ir sudėtiniai terminai. Skliausteliuose pateikti dviediwisorius, dzielnik S 79, darytojai, faktorai, czynniki S 79, dauginti, multipliceriti, mnozy¢ S 79, másoknak pedig német és lengyel megfelelőik, pl.: nutrupos, briiche, utamki S 79. rokūtojas, zdhler. licznik S 79. Néhány terminus mellett csak egyetlen megfelelő szerepel (lengyel, német vagy litvanizált latin). Vannak olyan esetek, amikor a litván terminusoknak nincs megfelelőjük (bővebben lásd: Rumšas 1973: 166-167; 186 Diana Šilobritaitė | Az első litván számtanfeladat-- gyűjtemény terminusai 1978: 57). A Litván Tudományos Akadémia könyvtárában őrzik az Užduotino kéziratának másolatát (Számtanfeladat- -gyűjtemény, amelyből Katelė pap tanított. Paliepis lakosától, Šinkūnienė asszonytól szerezték), amelyet 1933 körül találtak. A kézirat első és utolsó lapjai széttépődtek. Feltételezik, hogy a kézirat 1879—1880 körül íródott, a fennmaradt kéziratmásolat pedig 1880-1885 körül készült. A kézirat kissé eltér a nyomtatott Užduotinótól. Nincs benne a Töredékek fejezete és a Nekurie nepriprasti žodžiai című terminológiai szójegyzék. A kézirat terjedelme —68 lap. Meg kell jegyezni, hogy a kéziratban az egyik terminus magyarázattal szerepel: A kubikának nevezett minden olyan tárgy, amelynek mind a 6 oldala egyforma. <...>. A nyomtatott kiadványban a kubikas már nem szerepel, helyette a kubas terminust használják, amelyet így határoznak meg: Kockának nevezik azt a tárgyat, amelynek 6 oldala van, mind egyforma és egyenlő S 77. A tanulmány az első litván számtanfeladat-- gyűjteményben talált több mint 200 terminust vizsgálja. Eredetük, felépítésük, valamint szinonim és variáns formáik szerint írja le őket, továbbá összeveti az első matematikai terminológiai szójegyzékekben (M. Šikšnys és Z. Žemaitis munkáiban) szereplő, valamint a mai számtani terminusokkal. A terminusokat a nyomtatott feladatgyűjtemény szövegéből, a függelékből és a terminológiai szójegyzékből gyűjtötték. A tanulmány nemcsak a megtalált számtani, hanem az általános tudományos és a tudományközi terminusokat is vizsgálja. 1. J. SPUDULIS UZDUOTINASÁNAK EGYSZAVAS TERMINUSAI. TAI IRA RANKIAUS UZDUOCZIU ARITMETIKOS VAGY A SZÁMOLÁS TUDOMÁNYÁNAK TERMINUSAI A megtalált terminusok túlnyomó részét egyszavas terminusok alkotják. Eredetük szerint litván eredetű, nem litván eredetű és hibrid terminusokra oszthatók. Litván eredetű terminusok Az egyszavas általános tudományos, tudományközi és számtani terminusok a megtalált terminusok mintegy 64,5%-át teszik ki. Több mint felük —60,5% — litván eredetű. Az általános tudományos, interdiszciplináris és matematikai terminusok egy részét ma is használják (néhányuk helyesírása megváltozott), például: atstumas S 12, auksztumas S 57 /augsztumas S 49 (ma aukštis), brauna (ma briauna) S 47, didis S 24 /didis S 31 (ma dydis), didumas S 52, dwiTerminologija | 2009 | 16 187 taszkis S 79 (ma dvitaškis), eilė S 79 (ma eilė), greitis S 46, greitumas (ma greitis) S 30, ilgumas (ma ilgis) S 19, kampas S 77, mastas S 76, pawirszis (ma paviršius) S 79, platumas (ma plotis) S 37, smulkinimas S 40, stambinimas S 80, tolumas (ma tolis) S 33, užduotis S 80 (ma užduotis), wirszune S 77 (ma viršūnė), ženklas S 80 (ma ženklas) és stb. J. Spudulis auksztumas S 57 /augsztumas S 49 (ma aukštumas), greitumas S 30, ilgumas S 19, platumas S 37, tolumas S 33 terminusait ma a köznyelv egyszerű szavainak tekintik. A mai matematika nyelvében a feladatgyűjtemény terminológiai szójegyzékében megadott atimti S 79, daliti (ma dalyti) S 79, dauginti S 79, sudėti (ma sudėti) S 80 igéket, valamint a deszimtis S 79, szimtas S 80 számneveket is használják. A „szám” fogalmát a feladatgyűjteményben a skaitlius S 23 terminussal nevezik meg, a „válaszét” pedig az atsakas S 68 terminussal, amely Z. Žemaitis terminusgyűjteményében is szerepel: atsakas; atsakymas —omemm Žem 50 (vö. omerm —válasz; atsakas Žem 23). Külön említést érdemel a kabliai S 79 terminus, amelyet az LKŽ „zárójelek” jelentésben nem közöl. Az LKŽ nem rögzíti, és a J. Spudulis Užduotine című művében megadott, azóta fenn nem maradt nekis S 79 „nulla”, nuotrupa S 79 „tört”, žimėtojas S 80 „nevező” jelentéseket sem. Az „egység” fogalmát J. Spudulis a vienatis terminussal nevezte meg. Véleménye szerint a többi terminus sem sikerült: „wienė, wienibe, wieneris (Schl.), úgy tűnik nekem, nem megfelelőek, vagy egészen mást jelölnek“ S 80. Kiemelkednek az alapvető számtani műveletek és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak fenn nem maradt elnevezései. Mindenekelőtt el kell mondani, hogy a veiksmas „alapvető matematikai művelet“ (DZ) terminust J. Spudulis feladatgyűjteménye nem használja — benne a weikme S 21 terminus szerepel. Az alapvető számtani műveletek, az összeadás, a kivonás, a szorzás és az osztás elnevezései a feladatgyűjteményben szintén nem szerepelnek. Ezeket a sudėjimas S 3, atemimas S 7, dauginimas S 13, dalijimas S 17 terminusokkal nevezik meg. Megjegyzendő, hogy M. Šikšnys terminológiai szójegyzékében mind az egyik, mind a másik említett terminus megtalálható, azonban jelentésárnyalataik vannak (bővebben lásd Šilobritaitė 2008: 180—196). A számtani műveleteket végrehajtandó mennyiségeket megnevező litván eredetű terminusok ma szintén nem használatosak a matematikatudományban: daugintojas „szorzó“ S 26, padaras „szorzat“ S 13, dalitojas „osztó“ S 18, kartrodis „hányados“ S 18. Az LKŽ a kartrodis terminust nem rögzíti, továbbá a daugintojas, padaras, dalitojas terminusok matematikai jelentését sem adja meg. Užduotino terminų žodynėlyje Nekurie nepriprasti žodžiai atimties rezultatui pavadinti pateiktas terminas skirtumas S 79, bet uždavinyno tekste var88 Diana Silobritaité | Pirmojo lietuviško aritmetikos uždavinyno terminai tojamas tik likius S 8. Reikėtų pasakyti, kad ir dalybos rezultatas Užduotine vadinamas terminu likius S 18. Kiti lietuviški terminai, susiję su aritmetikos veiksmų pavadinimais, įvardijami dvejopai: vienažodžiu ar dvižodžiu- "' (pridedant terminą skaitlius „skaičius- “) terminais atimtinas S 8 ir atimtinasis skaitlius S 8 /atimtinas skaitlius S 79 „turinys- “, dalitinas S 18 ir dalitinas skaitlius S 79 „dalinys“, mazintinasis S 8 ir mažintinas skaitlius S 79 „atėminys“. „Dauginys“ įvardijamas tik dvižodžiu terminu daugintinas skaitlius S 79. Dvi skirtingas sąvokas J. Spudulis įvardijo vienu terminu: „Padaras dwieju skaitliu = 21 808; wienas daritojas = 375; atrasti kitą daritojį!“ S 18. Daritojais čia laikomi daugintinas skaitlius „dauginys“ S 79 ir daugintojas „daugiklis“ S 18. A vizsgált feladatgyűjteményben számos különféle litván mérési egység elnevezését találták, amelyek nemcsak a szövegben használatosak, hanem a feladatgyűjtemény végén található függelékben is szerepelnek“. Ezek: hosszúságmértékek“: pėda S 76 „ilyen ősi hosszúságmérték (körülbelül 28,8 cm), ma Angliában és Amerikában használatos“, pusmastis S 76 „a mastas, az uolektis fele“, sieksnis S 76 „2,13 m-rel egyenlő hosszúságmérték- “, dlektis S 76 „a könyöktől az ujjak hegyéig terjedő távolsággal (66–71 cm) egyenlő hosszúságmérték, mastas“, Az első matematikai terminológiai szójegyzékekben (Z. Žemaitis és M. Šikšnys munkáiban) a pėdas Žem 79 (pėda S 76) és a sieksnis Š 18, Žem 86 terminusok szintén szerepelnek; gabonamérési egység: setuve S 78 „ilyen gabonamennyiség-- mérték, egy ketvirtis fele“ (LKŽ, ezzel a jelentéssel E. Kuršaitis és E. Neselmanas szótáraiból került be ez a szó); időmérési egységek- :amzius S 78. diena S 78. menuo S 78, metas (pabuwinis metas tur 366 dienas) S 78, szimtmetis S 78; folyadékmérési egység: kibiras S 78; papírmértékek: lapas S 78, laksztas S 78, laiszkas „könyvlevél; oldal“ S 78; pénzegység: auksinas S 78. A dalis S 77 mérési egységet, amely a feladatgyűjtemény függelékében található Mėros sunkumo (Svorio vienetai —D. Š.) című fejezetben szerepel: 1 swaras tur 32 ' A kétszavas terminusok szerkezetét, eredetét és szinonímiáját a cikk más fejezetei tárgyalják. > A vizsgált mérési egységnevek túlnyomó része a Užduotinas függelékéből származik. A szövegben használt elnevezésekről csak a szinonimákat tárgyaló fejezetben lesz szó. A mértékegységek jelentései az LKŽZ,.. Terminologija | 2009 | 16 189. lapjából származnak; I lot 3 zalatnikust tartalmaz; 1 zalatnikas 96 részre oszlik S 77, J. Spudulis, úgy tűnik, súlymértéknek tekintette, pl. Wiena kubiszka pėda oro sveria 8 zal. (zalatnikus —D. S.) 48 rész <---> S 60, ez a jelentés azonban az LKZ-ben nincs rögzítve. Nem litván eredetű terminusok A nem litván eredetű terminusok az összes egyszavas terminus 36,4%-át alkotják. A jelenleg használt, idegen eredetű matematikai terminusok közül J. Spudulis Užduotinėjében csak néhány található: kubas S 47, minutė S 14, numeris S 79, sekunda S 14 (ma sekundė), suma S 7. Az Užduotinėben szereplő többi, nem litván eredetű terminus különféle mértékegységek megnevezése (egyébként a „mérték” fogalmát szintén idegen szóval, a mera S 76-tal jelölik). Ezek a szomszédos szláv (orosz, lengyel és belarusz), illetve a német nyelvekből kerültek át (az LKŽ adataira támaszkodunk). Ezek: hosszmértékegységek: arszin (orosz apwun) S 76, hüvelyk (német Zoll) S 76, vonal S 76 (a Mėros (saikai) ilgumo: I diuime 10 liniju S 76 című, a feladatgyűjtemény függelékének fejezetében szerepel (vö. még: <---> meddig áll ki a karó vége a víz fölött, ha a folyó mélysége 9 láb 2 d (diuimus —D. Š.) 5 vonal S 45)), mérföld (lengyel mila „úthosszmérték — körülbelül 7 verszta”) S 76, wiorstas (warstas) (lengyel wiorsta) S 76, verszkas (orosz 6eepuox*) S 76; súlyegységek: birkuwa S 77 (LKZ. csak Salantuose, Grūžiuose és Laukuvóban rögzítik, és a žr. birkuvas (orosz 6epkosey) hivatkozással szerepel), kuntas (fehérorosz xynm) S 77, latas S 77 (LKZ. xlotas „egyszerű, 32 lotos svarasnak megfelelő font“ a žr. latas (lengyel fot, német Loth) hivatkozással szerepel), zalatnikas S 77 (LKZ. xzolotninkas (-nykas) (szl.) alakban rögzítik: „egy svaras 96 zolotnykast nyom“); gabonamérési egységek: czetwerikas S 78, czetwertis S 78 (xczetvertis Žr. Čvertis (lengyel cwierd. fehérorosz ue3pyv) „negyed, negyedrész“ LKŽ,. ), gorczius (orosz 2apney) S 78, kulia (orosz kyo) S 78, kwarta (német Quart, lengyel kwarta, fehérorosz keapma) S 78, kwaterka (fehérorosz keamspka) S 78, lasztas S 78 (LKŽ, csak xlostas „gabonaűrmérték“ (német Last) alakban rögzítik); a. javų seikėjimo vienetai: czetwerikas S 78, czetwertis S 78 (xczetvertis Žr. Čvertis (lenk. cwierd. brus. ue3pyv) „ketvirtadalis, ketvirtis“ LKŽ,. időmértékegységek: adina (fehérorosz eOd3ina) S 79, nedėlia (fehérorosz nsadsens) S 78; pénzegységek: berlinka (lengyel berlinka) S 78, ditka (lengyel dytek) S 78, graszis (német Groschen „tíz pfennig értékű érme, korábban négy pfennig értékű érme”, lengyel grosz) S 78, griwina (fehérorosz 2poryna) S 78, imperijolas (orosz uMnepua) S 78, kapeika (orosz Koneūra) S 78, marka (német Mark) S 1 Az eredet M. Fasmer szótára alapján került meghatározásra (Gacmep 1986: 302). 190 Diana Šilobritaitė | Az első litván aritmetikai feladatgyűjtemény terminusai 78, rublis (orosz py67w) S 78, skatikas S 78 (lengyel sko(j)ciec, skojec (bővebben lásd Fraenkel 1962: 798); papírmértékek: arkuzas (lengyel arkusz) S 78, libras S 78 (A Nyelvés ismeretlen szavak szójegyzékében lengyel libra „24 lap vagy papírvagyis árkusz” (Šlapelis 1907: 60)), reza S 43 /rėza S 78 (német Ries, lengyel reza); folyadékok mértékegységei: baczka S 78 (fehérorosz 604uxa 2. „ősi mérési mérték (körülbelül 24 pud)" LKZ,), stof (ném. Stéf) S 78, vedrasz (lengy. wiadro, belor. esdpo „az ilyen edénybe beleférő mennyiség“ LK ŽŽ.) S 78; területegység: deszetyina S 3 /deszetyina (belor. desjatina*) S 76. A mértékegységek közé sorolhatók a feladatgyűjteményben használt, nem rendszerszerű gyógyszertömeg-egységek is (eredetük a TZZ. alapján került meghatározásra): drachma (gör. drachme „marék“) S 77, grán (lat. granum „szemecske“) S 77, skrupulus (lat. scrupulum) S 77, uncia (lat. uncia „egy tizenketted“) S 77. Fontos megemlíteni, hogy az LKŽ nem rögzíti a csak nem litván eredetű hosszúságmérték-- egységeket, a diuimas S 76-ot és a futas S 76-ot, továbbá nem adja meg a štofas (ném. St6f) kifejezés folyadékmérték-egység jelentését“. Hibrid terminusok A vizsgált anyagban a hibrid terminusok az egy szóból álló terminusok mindössze 3,1%-át teszik ki. A hibrid terminussal a Feladatgyűjteményben a „számláló“ fogalmát a rokūtojas S 79 jelöli, amely a rokūti S 79 igéből készült (belor. paxaeayv, lengy. rachowač). Fontos megjegyezni, hogy az LKŽ-ben a rokiitojo S 79 „számláló“ jelentése nem szerepel: rokuotojas 1. „aki kiszámol, megszámol"; rokuotojas 2. A „kas rokuoja” kifejezéshez M. Šikšnys terminológiai szójegyzékében már szerepel a Š 19 számláló. Más hibrid terminusok a pénzegységek: dwigriwinis S 78 és pusrublis S 78, valamint a folyadékok mértékegysége: pusiausztofis S 78. 2. ÖSSZETETT J. SPUDULIS FÉLE FELADAT. VAGY ROKUNDOQOS TUDOMÁNYOS TERMINUSAI Valamivel kevesebb (az összes terminus 35,5%-a) összetett terminust találtak az UZduotine-ban. Felépítésük szempontjából TAI IRA RANKIAUS UZDUOCZIU ARITMETIKOS kétés háromszavasakra oszthatók. Eredetük szempontjából azok a terminusok vannak túlsúlyban, amelyek valamennyi alkotóeleme litván szó. Az eredetet E. Fraenkel szótára alapján állapították meg (Fraenkel 1955:91). ® M. Fasmer szótárára támaszkodnak {(Dacmep 1987: 479). Terminológia | 2009 | 16 191 2.1. Kétszavas terminusok A kétszavas terminusok az összes összetett terminus 84,5%-át alkotják. Kifejezésük szempontjából egyeztetett és nem egyeztetett jelzős szerkezetekre oszthatók. Az egyeztetett kétszavas aritmetikai terminusok jelzőinek többsége nem határozott, például: daugeriopas sk.” S 79, dwejatiitas sk. S 79, gulszczias brukszmis S 79, gulszczias krizius S 79, grini skaitliai S 3, įwairus sk. S 79, maiszitos uzduotis S 21, nežinomas skaitlius S 21, pilningi skaitliai S 79, wienodi sk. S 80. Egyes terminusok mind határozott, mind határozatlan alakban használatosak, pl.: atimtinasis skaitlius S 8 / atimtinas skaitlius S 79, pramintieji skaitliai S 40 / praminti skaitliai S 40, sudetinasis skatlius S 8 / sudetinas skaitlius S 13. A jelzős mérési egységnevek két szóból álló elnevezései csak két utótaggal —ketwirtainiszkas (-a) és kubiszkas (-a)— alakultak. E terminusok fő tagjait nem litván eredetű, mérési egységeket jelentő szavak fejezik ki, pl.: ketwirtainiszka milia S 76, ketwirtainiszka pėda S 76, ketwirtainiszkas arszinas S 76, ketwirtainiszkas sieksnis S 76, ketwirtainiszkas werszkas S 76, kubiszka milia S 77, kubiszka peda S 77, kubiszkas arszinas S 77, kubiszkas sieksnis S 77, kubiszkas werszkas S 77, kubiszkas wiorstas S 77 és mások. Z. Žemaitis terminusgyűjteményében a ketvirtainis litván terminus helyett az -inis képzős terminus használatát javasolja: ketvirtainis=kvadratinis Žem 65. M. Šikšnys a litván terminust tekinti alapvetőnek: ketvirtainiai (kvadratiniai) matai Š 10. Érdekes, hogy Z. Žemaitis gyűjteményében megkülönbözteti a kūbiškas (kūnas) Žem 67 és a kūbinis (metras) Žem 67 terminusokat: kūbiškas (kocka alakú) és kūbinis (harmadik fokú). Így J. Spu a šeštainis terminus megfelelőjét Žem 92. A nem egyeztetett jelző terminusait egyes számú genitivusszal fejezik ki, pl.: dalijimo zimé S 79, dauginimo žimė S 79, ligumo zimė S 79. E terminusok egy részét szokatlan szórendben használják, pl.: atemimas nuotrupu S 65, kiltis nuotrupu S 61, padidinimas nuotrupu S 63, pamažinimas nuotrupu S 63, sudėjimas nuotrupu S 65, sutrumpinimas nuotrupu S 62. E csoporthdulio vartojamas kūbiškas atitinka Z. Žemaičio kūbinis, kuris turi lietuvišką oz sorolható egy kétszavas matematikai terminus, amelynek nem egyeztetett jelzője nemzetközi, a terminus fő tagja pedig litván: kubo brauna S 47. A kétszavas terminusok közé sorolandó az időmérés egysége, laikas lig laiko 7 A sk. és sktl. rövidítések az uždavinynasban a „skaitlius” terminust jelenti 192 Diana Šilobritaitė | Az első litván aritmetikai feladatgyűjtemény terminusai S 79, amely a „nap” fogalmát nevezi meg: I nedėlia tur 7 laikus lig laiko S 79; 1 I. I. (laikas lig laiko —D. Š.) tur 24 adinas. 2.2. Háromszavas terminusok A feladatgyűjteményben használt háromszavas terminusoknak általában két egyeztetett jelzőjük van. Az ilyen terminusok első egyeztetett jelzője melléknévvel van kifejezve. számnévből az -opas képzővel alkotva: aszfuoneriopas nezinomas skaitlius S 24, dewineriopas nezinomas skaitlius S 25, dwejopas nezinomas skaitlius S 24, ketweriopas nezinomas skaitlius S 24, penkeriopas nežinomas skaitlius S 21, septineriopas nezinomas skaitlius S 24, szeszeriopas nežinomas skaitlius S 24, trejopas nezinomas skaitlius S 21. Két egyeztetett jelzője van a dwigubas nezinomas skaitlius S 25 háromszavas terminusnak is. Két háromszavas terminus kifejezése némileg eltérő — a főelemnek egy egyeztetetlen jelzője van a maga egyeztetett jelzőjével: didis nežinomo skaitliaus S 24, mera augsztesnios praminties S 41. 3. A TERMINUSOK SZINONIM ÉS VARIÁNS KIFEJEZÉSE A Uzduotine című műben viszonylag kevés szinonim és variáns kifejezési esetet találtunk. A tanulmányban a szinonimákat egyés összetett szavasakra osztják. 3.1. Az egyszavas terminusok szinonímiája Eredetük szempontjából a cikkben az egyszavas szinonim terminusokat több csoportra osztják: litván eredetű szinonim terminusokra, idegen eredetű szinonim terminusokra és különböző eredetű szinonim terminusokra. A Feladatok terminológiai szójegyzékében és függelékében a szinonimákat zárójelben adják meg, vesszővel választják el vagy a „vagy” kötőszóval kapcsolják össze. A Feladatok szövegében a szinonimákat váltakozva használják, vagy csak a szinonimák egyikét használják. Vannak olyan esetek, amikor a Feladatok szövegében a szójegyzékben vagy a függelékben megadott terminusok közül egyik szinonimát sem rögzítik. 3.1.1. Litván eredetű terminus- -szinonimák. A terminológiai szójegyzékben a kéttagú szinonimasorok terminusait gondolatjellel (—) adják meg: brukszmis (—), rūzas S 79*; ženklas, žime S 80, a háromtagú szinonimasorok terminusai: déme, Zime, ženklas S 79; perziura (bandimas, meginimas), valamint az igék négytagú szinonimasorai: paskirti (apsklembti, nulemti, apskrieti) S 78. A Feladatok szövegében nem- % A Feladatok függelékében a szinonimák másik sora szerepel: A kockának 12 egyenes brukszmije vagy linijája van <...> S 77. Terminológia | 2009 | 16 193 rögzítve. A szövegben nem használják a mellékletben megadott következő szinonim mérési egységeket sem: amžius vagy szimtmetis S 78, mastas vagy tlektis S 76. Az Uzduotino szövegében a szójegyzékben megadott szinonimák közül csak az egyiket (az elsőt) használják, amelyet feltehetőleg J. Spudulis tekintett alapvetőnek: daliti (skaiditi) S 79. Külön említést érdemel az Uzduotino mellékletében megadott szinonimasor: sikelis (siekelis —D. Š.) vagy sėtuvė S 78. Az Uždavinyno szövegében csak a siekelis S 42 szerepel. J. Spudulis azonban az Uždavinyno mellékletében a setuve terminust részesíti előnyben, amelynek egyik jelentése az LKŽ-ben G. H. E Neselmano és E Kuršaičio szótáraiból megadva: sėtuvė 2 „a gabonamennyiség ilyen mértékegysége, egy negyed fele”. Mind az Uždavinyno szövegében, mind a terminológiai szójegyzékben a stambinimas (rupinimas) S 41, S 80 terminusok szinonimaként szerepelnek. 3.1.2. Idegen eredetű terminusok szinonimái. A szinonimasor terminusai ditka vagy marka S 78, skatikas vagy graszis S 78 csak a függelékben találhatók meg. A feladatgyűjtemény függelékében megadott szinonimasor-terminusok, a czetwertis vagy kulia S 78, illetve a diuimas vagy colis S 76 a feladatgyűjtemény szövegében felváltva használatosak. A függelékben a swaras (kuntas’) S 77 szinonimái szerepelnek, jóllehet a feladatgyűjtemény szövegében csak a swaras S 20 terminus használatos. 3.1.3. A különböző eredetű szinonim terminusok, a desetina S 3 /desėtina (deszimtinė), S 76, a peda (futas) S 76, valamint a wedras vagy kibiras S 78 a feladatgyűjtemény függelékében szerepelnek. A szövegben a peda S 6 és a wedras S 7 terminusoknak nincs szinonimájuk, a desetina /desétina (deszimtine) pedig felváltva használatos. Külön említést érdemel a négyelemű szinonimasor, amelyben az egyik kölcsönzött terminusnak a feladatgyűjtemény függelékében három litván megfelelője is van: arkuzas (lapas, laksztas, laiszkas) S 78. A feladatgyűjtemény szövegében csak az arkuzas S 14 és a laksztas S 37 terminusokat használják felváltva. E szinonimasor további terminusai nem találhatók meg a szövegben. 3.2. Az összetett terminusok szinonímiája E terminusok nagy részét olyan kéttagú szinonimasorok alkotják, amelyek szinonim melléktagokban különböznek. Egyes esetekben az azonos tövű szinonim szavak, pl.: atimtinas (atimtinis, atimamas) sktl. S 79, daugintinas (daugintinis, dauginamas sk.) S 79, mazintinas (maZintinis, mazinamas sk.) S 79, sudėtinas (sudėtinis, sudedamas sk.) S 80, más esetekben — nem azonos tövűek, pl.: atitraukti (grini) skaitliai S 79, dalitinas (dalijamas, skaiditinas skaitlius) S 79, wienintelis (wienstipis) sk. S 80. Az összes említett szinonima megtalálható a feladatgyűjtemény végén található terminológiai szójegyzékben. A feladatgyűjtemény függelékében * A Megjegyzésben (Függelékben) |. Spudulis azt írja, hogy „Lietuwoj žinomas ira dar kitas swaras taip wadinamos „didžiosios wogos"“ S77. 194 Diana Silobritaité | Az első litván számtani feladatgyűjtemény terminusai