M. Reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba

Terminológia | 2010 | 17 111 M. Rein pszichológiai terminusainak és összetevőinek képzése R I t a k at E ly t ė , R i t a s S k E I N y S Litván Nyelvi Intézet A Terminológia című kiadvány tizenhatodik kötetében megjelent egy tanulmány, amely áttekinti a Mečislovas Rein (1884–1953) által szabadon orosz nyelvből fordított, Georgij Cselpanov professzor Pszichológiai tankönyvéből összegyűjtött pszichológiai terminusok jelentését és eredetét; a tankönyvet Vilniusban adták ki 1921-ben (lásd Katelytė 2009: 198–216). A most bemutatott tanulmány annak az egyik első, felsőoktatási intézményben litvánul pszichológiát oktató professzornak a tankönyvében használt litván és hibrid egy szóból álló terminusok, valamint az összetett terminusokba bekerülő egyéb ilyen terminusok és szavak képzését vizsgálja (a nemzetközi terminusokat és azok összetevőinek szavait nem vettük figyelembe). A tanulmány tárgyát több mint 390 egyszavas terminus főnevei, valamint az összetett terminusokba bekerülő szavak – főnevek, melléknevek, igék (igenévi alakok), névmások és határozószók – alkotják. Mivel a cél M. Rein tankönyvében használt terminusok és a bennük szereplő egyéb szavak képzési szerkezetének teljes bemutatása, a szöveg minden egyes részéhez rendelt, összegyűjtött példákat hiánytalanul közöljük. A ragozható szavakat alanyesetben adjuk meg (a mellékneveket hímnemű, egyes számú alanyesetben). Ha a szótári alak neme nem állapítható meg más esetek vagy jellegzetes előfordulások alapján (például a hímnemű egyes szám alanyesete a tankönyvben rendszerint -asai végződésű, ezért ezzel a végződéssel szerepel az alanyeset azoknál a szavaknál is, amelyeknél ezt az esetet nem sikerült megfigyelni, az ilyen alakokat csillaggal jelölik). Az igeképzésről szóló részben kiinduló alak gyanánt a főnévi igenév szerepel (a magukba a terminusokba tartozó melléknévi igenevek képzése, mivel nem a szóképzés tárgya, a cikkben nem kerül vizsgálatra). A többszörös terminusok tagjaként szereplő szavak mellett zárójelben maga a terminus is fel van tüntetve (rendszerint egy). Minden példa a forrás helyesírásával szerepel, a terminus mellett pedig fel van tüntetve az oldal, amelyről a terminust lejegyezték. Hogy a jelentés vagy a pszicholó- 112 R. Katelytė, S. Keinys | M. Reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba gia kapcsolat egyértelműbb legyen, szükség esetén a terminus mellett az a mondat vagy annak fontosabb része is szerepel, amelyből lejegyezték. A képzési módok és típusok a cikkben a vizsgált képzett származékok gyakorisága szerint vannak sorrendbe állítva. A képzőelemekből álló szavak száma alapján rendszerint egyszavas és összetett terminusokat különböztetünk meg. Az utóbbiak többnyire két szóból állnak, azonban néhány háromszavas, még ritkábban pedig több szóból álló terminus is előfordul. A tanulmány 140 egyszavas főnévi terminust, valamint valamivel több mint 250 összetett terminusban szereplő főnevet (140), melléknevet (80), igét (közel 30), névmást (3) és határozószót (1) vizsgál. A vizsgált egyszavas terminusok csaknem mind főnevek; mindössze egy terminust fejez ki az én névmás: A filozófusok ezt a „valamit” szubjektumnak, „én”-nek, léleknek nevezik 2. A függő (jelzőként szereplő) tagokat az összes említett szófaj szavai fejezik ki. Régóta ismert, hogy szóképzési szempontból nyelvünk teljes szókincsét egyszerű szavak és származékok alkotják, és hogy a származékok jóval nagyobb számban vannak, mint az egyszerű szavak. Ez ugyanígy jellemző a vizsgált terminusokra és azok tagjaiként szereplő szavakra is – az egyszerű litván szavak az itt vizsgált szavaknak mindössze csaknem kilenc százalékát teszik ki. Az egyszerű főnevek száma még kisebb – a vizsgált főneveknek csupán közel 7%-át alkotják, pl.: būdas 197, Dievas (Isten szeretetének érzése 177), galas (az érzőideg vége 76), garsas (a hang érzékelése 36), laikas 147 (<...> a tér és az idő fogalmai a tárgyak és folyamatok elképzelésének szükséges feltételei 149), lankas (reflexív 76), liga (lelki betegség 221), narys (a tudatalatti asszociáció tagjai 84), pradas (az érzelmek alapjai 19), protas 2, siela 1, skaičius (a szám fogalma 147), sritis (a tapintás területe 34), spalva (a szín érzékelése 35), tauta (a népek pszichológiája 10), ūpas (betegesen derűs hangulat 223), vaikas (a gyermek pszichológiája 10), valia 193, varsa (a színek vaksága 54) és žodis (a szavak emlékezete 88). A megemlített szavak egy része, például: garsas, lankas, skaičius (lásd Skardžius 1943: 310, 27, 77), valamint néhány másik, csupán elhalványult, szinkronikusan nehezebben értelmezhető vagy már nem értelmezhető régi időkben képzett származék. Az egyszerű körülbelül minden tizenkettedik (több mint 8%-os arányban) olyan tisztán litván, összetett terminusokba bekerülő melléknév, mint például: bendras (bendrieji jutimai 39), grynas (grynas jutimas 36), lengvas (lengvo alsavimo jutimas 39), linksmas (liguistas linksmas ūpas 223), malonus (maloni kvapsnis 59), tobūlas (tobūliausia valia 196; ma tobulas alakban írják) és žemas (žemesnieji jausmai 158). Ezenkívül az összetett terminusok alkotóelemeiként néhány elsődleges, igekötő nélküli ige igenévi alakja is szerepel, például: durti (duriamasai skaudėjimo jausmas 153), justi (juntamieji dirksniai 31), kurti (kuriamoji vaizduotė 102), slėgti (slegiantys afektai 159) és veikti (veikiamasai dėmesys 91). Ugyancsak egyszerűek a függő alkotóelemként szereplő mindkét névmás – savęs (savęs pažinimas 208) és savasis (savasai „aš“ 201). Az összes többi (valamivel több mint 91%-nyi), egy szóból álló litván és hibrid terminusokban, valamint összetett terminusok alkotóelemeiként szereplő szó származék. Az összes származék 73,6%-át főnevek, 20,7%-át melléknevek, 5,4%-át igék (azok ragozott igenévi alakjai), 0,3%-át pedig határozószók alkotják. A tanulmányban a származékokat ebben a sorrendben vizsgáljuk. дня. Terminologija | 2010 | 17 113 менинiais pavartota keletas pirminių nepriešdėlinių veiksmažodžių dalyvių, pvz.: durti (duriamasai skaudėjimo jausmas 153), justi (juntamieji dirksniai 31), kurti (kuriamoji vaizduotė 102), slėgti (slegiantys afektai 159) ir veikti (veikiamasai dėmesys 91). A FŐNEVEK KÉPZÉSE A M. Reinis által összeállított Pszichológiai kézikönyv terminusainak kifejezésére használt litván és hibrid főnevek legnagyobb része (több mint 93%-a) képzett szó. A képzett szavak valamivel több mint 77%-a képzőkkel, közel 19%-a végződésekkel képzett, és mindössze mintegy 4%-ot tesznek ki az összetett szavak, valamint az előképzős származékok (ez utóbbiak vannak a legkevesebben – mindössze 0,7%). Képzős származékok A képzőkkel képzett, vizsgált főnevek háromnegyede cselekvések megnevezése (igék absztraktumai), és közel háromnegyedük e kategória legtermékenyebb -imas képzőjének és ennek -ymas változatának képzéstípusához tartozik (111 származék, közülük 10 -ymas képzős). Ez a két képzési altípus csak az alapszavakkal való kapcsolódás lehetőségeiben különbözik – a -ymas változat származékai viszonylag kevés, a harmadik ragozási osztályba tartozó, a főnévi igenévben -yti képzővel rendelkező igékből képződnek. -imas és -ymas. Ez nemcsak a cselekvések megnevezésének, hanem általában a főnevek képzésének legtermékenyebb típusa. A -imas képzős származékoknak csaknem kétharmada igekötős igékből képzett, pl.: atgaminimas 72, atitraukimas 132, atkritimas 55, atpažinimas 73, įjaudinimas 165, įnirtimas 164, įtempimas 67, įtūžimas 159, įvertinimas (pajutimų įvertinimas 94), išdrikimas 96, iškrypimas (proto iškrypimas 222), išmokimas (išmokimo greitumas 89), išnaikinimas (išnaikinimo būdas 33), išprotavimas 146, nekalbėjimas (Yra, pagaliau, atsitikimų, kad asmenys su sveiku liežuviu, gerkle staiga nustoja galios tarti žodžius – tai afazija (nekalbėjimas) 33), nuliūdimas 8, nusilpnėjimas (valios nusilpnėjimas 223), nusprendimas (valios nusprendimas 114 R. Katelytė, S. Keinys | m. reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba 19), nustebimas 138, nutarimas (valios nutarimas 3), paerzinimas (dirksnių paerzinimas 29), pagarbinimas (pagarbinimo jausmas 177), pajutimas 71, palinkimas 76, palytėjimas 58, panaujinimas (jutimų panaujinimas 73), panūdimas 189, pastebėjimas 12, patenkinimas 15, patyrimas (išvidinis patyrimas 4), patraukimas 16, pažadinimas (pojūčių pažadinimas 197), pažinimas 15, pažvelgimas (pažvelgimas į save 4), perkėlimas (asociacijų perkėlimas 83), subuvimas 125, sugebėjimas 138, sujungimas (paprastas atvaizdų sujungimas 142), sukritimas 55, supanašėjimas 131, suskilimas (sąmonės suskilimas 222), suvokimas 71, sužadinimas 37 ir uždusimas (uždusimo jutimas 39). A -imas képzővel képzett származékok több mint egyharmada nem igekötős igékből származik, pl.: abejojimas 142, alsavimas (lengvo alsavimo jutimas 39), augimas (vaiko kalbos augimas 139), buvimas (savaimingas sielos galių buvimas 17), čiaudėjimas 31, deginimas (lytimieji deginimo jutimai 153), dirginimas 37, džiūgavimas 159, erzinimas 37, gerinimas (atminties gerinimas 100), girdėjimas (girdėjimo jutimo eiga 43), gyvenimas (psichinis gyvenimas 10), graužimas (sąmonės graužimas 174), jautimas (jautimo galia 16), judėjimas (refleksinis judėjimas 31), jungimas (jungimo vyksmas 131), jutimas 1, kentėjimas 15, ketinimas 192, kilimas (afektų kilimo teorija 160), kosėjimas 32, lavinimas (atminties lavinimas 100), lytėjimas (lytėjimo jutimas 36), mirkčiojimas 32, prieštaravimas (prieštaravimo jausmas 178), protavimas 3, raudonavimas (raudonavimo priežastis 21), regėjimas 34, sekimas (savęs sekimas 4), skaudėjimas (skaudėjimo jausmas 153), sprendimas (valios sprendimas 200), svyravimas 142, teigimas 141, veikimas (sielos veikimas 22) ir vykinimas (valingojo veiksmo vykinimas 196). A -ymas képzőjű származékok többsége nem igekötős igékből képzett, pl.: laikymas (atvaizdų laikymas 74), mąstymas 19, matymas (dviakas matymas 113), svarstymas 19 és trukdymas (kalbos trukdymas 220). Igekötős igékre csak az aprašymas (psichinių reiškinių aprašymas 6) és a nerašymas (Kartu su sugebėjimu kalbėti dažnai esti susipynęs nesugebėjimas rašyti. Šis trūkumas vadinasi nerašymas, arba agrafija 221) támaszkodik. Az igekötős és nem igekötős igékből mindkét képzőváltozattal képzett cselekvésnevek egyötöde visszaható (képzésük alapja visszaható ige), pl.: apsirikimas (pojūčių apsirikimas 193), atsidavimas (atsidavimo jausmas 177), atsiminimas 75, atsinaujinimas 79, atsivaizdavimas 72, įsitikrinimas 178, įsivaizdavimas 2, nepasitenkinimas 165, nusiminimas 159, pasibiaurėjimas 159 (dabar rašo- Terminologija | 2010 | 17 115 ma pasibjaurėjimas), pasigailėjimas 174, pasipriešinimas (pasipriešinimo jutimas 58), pasitenkinimas 165, prisiminimas 128, prisispyrimas 210, susipynimas 109, užsigavimas 4; pynimasis (atvaizdų pynimasis 80), priešinimasis (priešinimosi jutimas 61); laikymasis (jutimų laikymasis 73), mokymasis (įdėmingas mokymasis 101) és susivaldymas 195. Az, hogy a származékok meglehetősen nagy része visszaható igékből keletkezett, függhet a pszichológia által vizsgált tárgy természetétől, amely – a tankönyv szavaival – három jellemzőben különbözik a természettudományok tárgyától: 1) „a pszichikai jelenségeket <...> nem lehet megérezni és a külső, illetve külső érzékszervekkel megismerni” (3. o.), 2) „a pszichikai <...> jelenségek közvetlenül csak annak a személynek hozzáférhetők, aki átéli őket” (4. o.), és 3) a pszichikai folyamatokra „semmilyen módon nem alkalmazható a térbeli kiterjedés mértéke” (5. o.). A pszichológiában alkalmazott megismerési módot „introspekciónak, önmegfigyelésnek, önvizsgálatnak, önmagunkba tekintésnek” nevezik (4. o.). Márpedig a cselekvésnek magával a végrehajtójával való kapcsolatát kifejező eszközök egyike éppen a visszaható forma. A cselekvések megnevezésére szolgáló -imas képzővel képzett mai terminusok jelentős hányada hibrid, és úgynevezett nemzetközi szavakhoz kapcsolódik. A pszichológiai tankönyvben mindössze két ilyen módon képzett terminus található – imitavimas 168 és interesavimos 18. Egyébként érdekes, hogyan került a rendszerint a žemaitisoknak tulajdonított, -os végű visszaható forma (LKG I 1965: 231, Zinkevičius 1966: 207–208) a Daũgailiai környékéről származó keleti M. Reinius tankönyvébe. Igaz, Z. Zinkevičius Lietuvių dialektologija című munkájában a keleti aukštaitisok nyelvjárásából (Linkuvõstól délre) is szerepel egy példa. A képzéshez kapcsolódó alapvető, tiszta cselekvésjelentés mellett az élő nyelvből ered a tárgyalt képzéstípushoz tartozó származékok egy részének a köznyelvre jellemző használata valamely konkrét lexikai jelentésben is. Az ilyen módon használt terminusok, különösen a cselekvés következményének jelentésében, e cikk forrásában is előfordulnak. A grammatikai terminusok jelentése konkrétságának mutatója lehet a képzett szavak többes számú alakjainak használata, pl.: dirginimai „ingerlések” (išoriniai dirginimai „külső ingerlések” 220, vö. Fizinis procesas, kuris yra jutimo priežastis, vadinasi erzinimas, dirginimas „Az a fizikai folyamat, amely az érzékelés oka, ingerlésnek, irritációnak nevezhető” 37), iškrypimai „elferdülések” (proto iškrypimai „az elme elferdülései” 222), jutimai „érzetek” (Žmogui tenka gyventi ko įvairiausių jutimų „Az embernek mindenféle érzetek között kell élnie” 38, vö. <...> nuo virškinimo organų būsenos pareina alkio, troškulio, sotumo ir t. t. jutimas „<...> az emésztőszervek állapotától függ az éhség, a szomjúság, a jóllakottság stb. érzete” 39), paerzinimai „ingerlések” (Dvi yra paerzinimų rūši: išoriniai ir išvidiniai „Az ingerléseknek két fajtája van: külső és belső” 39, vö. paerzinimo sąvoka „az ingerlés fogalma” 36), pajutimai „észlelések” (pajutimų įvertinimas „az észlelések értékelése” 94, vö. pajutimo vyksmas „az észlelés folyamata” 94), trukdymai „zavarok” (kalbos trukdymai „beszédzavarok” 220, Psichologijos atžvilgiu svarbu pasvarstyti trukdymai, kurie yra susijungę su kalbos vartojimu „Pszichológiai szempontból fontos megvizsgálni a nyelvhasználattal összefüggő zavarokat” 220) stb. 116 R. Katelytė, S. Keinys | m. reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba A pszichológiai terminusok kifejezésére további 16 képzővel alkotott igei absztraktumot használtak (összesen 36 képzett szó). E szavak negyede a -tis képzővel képzett szó, csaknem ötöde pedig a -smas képző származéka. -tis. E képző származékai két altípusba tartoznak – nagyobb részüknek a harmadik ragozási osztály végződése van (egyes számú birtokos esetük -ies végű), pl.: apimtis „terjedelem” (dėmesio apimtis „a figyelem terjedelme” 91), atitrauktis „elvonás” (atitrauktis, arba abstrakcija, yra vyksmas, kur iš kurios norint jutimų bei atvaizdų grupės išskiriame vieną kurį jutimą ar atvaizdą „az elvonás, vagyis az absztrakció olyan folyamat, amelynek során valamely érzetés képzetcsoportból kiemelünk egy bizonyos érzetet vagy képzetet” 130–131), atmintis „emlékezet” 72, mintis „gondolat” 1, patirtis „tapasztalat” 13, priežastis „ok” (priežasties sąvoka „az ok fogalma” 16) és prigimtis „természet” (sielos prigimtis „a lélek természete” 2), míg egy-két származék -is végződése az első ragozási osztályé (egyes számú birtokos esetük -io végű), pl.: išgąstis „ijedtség” 159 és pyktis „harag” 164. Valamennyi képzett szó elsődleges igékből keletkezett. A Lietuvių kalbos žodynas forrásai alapján úgy tűnik, hogy e származékok egy részét, pl.: apimtis, patirtis, csak a mai irodalmi nyelv kialakulásának idején kezdték használni, az atitrauktis szó pedig – noha két esetben a Pszichológiai tankönyv pszichológiai terminusainak és neveinek szójegyzékébe is bekerült (231. o.) – abba a szójegyzékbe egyáltalán nem került be. -smas. E toldalék összes képzett szava szintén elsődleges igékből származik, pl.: džiaugsmas 138, geismas 16, jausmas 1, trokšmas (<...> kas moka suvaldyti savo trokšmus arba geidulius 201), veiksmas (altruistinis veiksmas 169), verksmas 9 és vyksmas (suvokimo vyksmas 94). Bizonyos, a pszichológia által vizsgált állapotokat, illetve azok megnyilvánulását jelölik. Figyelemre méltó, hogy a -smas toldalék fent említett képzett szavainak szinte mindegyikét nyilvánvalóan nem az élő nyelvből jegyezték fel a Lietuvių kalbos žodynas számára; hasonlóképpen ma már aligha használatos a szótárba M. Mažvydas és Vydūnas írásaiból felvett trokšmas szó is. -ulys. Az -ulys toldalék képzett szavai pszichológiai állapotok megnyilvánulását jelölik, pl.: geidulys 189, nuobodulys 128, skaudulys (<...> deginamieji skauduliai susidaro todėl, jog prie jausmo prisideda dar lytimieji deginimo jutimai <...> 153), snaudulys 214, troškulys 152. Egyébként az élő nyelvből ismert nuobodulys szót a Lietuvių kalbos gramatika első kötetében (312. o.) a nuobodus melléknév származékának tekintik, azonban úgy tűnik, hogy pszichikai jelenség megnevezéseként célszerűbb és következetesebb közvetlenül (a tulajdonságot kifejező nuobodus melléknév közvetítő szerepe nélkül) a nu(si)bosti igéből származtatni. Felvethető, hogy nincsenek-e szóalkotási homonimák. A többi, a Pszichológiai tankönyv terminusaiban vagy szóösszetételi tagjaiként használt képzett szó közül csak egy–három fordult elő, például: -esys: dėmesys „figyelem” 90, gailesys „sajnálat” 174, judesys „mozgás” (sielos judesiai „a lélek mozgásai” 160: <...> afektai kartais yra vadinami „sielos judesiai“ „az affektusokat néha »a lélek mozgásainak« nevezik”); Terminologija | 2010 | 17 117 -ga: eiga „lefolyás” (psichinė jutimo eiga „az érzékelés pszichikai lefolyása” 36), pareiga „kötelesség” (dorinės pareigos jausmas „az erkölcsi kötelesség érzése” 173); -yba: kūryba „alkotás” (vaizduotės kūryba „a képzelet alkotása” 105: <...> vaizduotės kūryba reiškiasi visose gyvenimo srityse „<...> a képzelet alkotása az élet minden területén megnyilvánul”); -ima: šilima „melegség” (šilimos jutimas „a melegség érzékelése” 58); -lė: uoslė „szaglás” (uoslės dirksnis „szaglóideg” 23, uoslės jutimas „a szaglás érzékelése” 39); -lius: perteklius „többlet” (pertekliaus jutimas „a többlet érzékelése” 58); -mė: baimė „félelem” 138, esmė „lényeg” (sielos esmė „a lélek lényege”: <...> psichologija tyrinėja sielos esmę „<...> a pszichológia a lélek lényegét vizsgálja” (természetét) 2); -né: tudat 5. Ez a régi szó, amely a sumoti igéhez kapcsolható, származékként sem Pr.-ben, sem Skardžius Lietuvių kalbos žodžių daryboje című művében, sem a Lietuvių kalbos gramatika első kötetében nem szerepel. K. Būga a Kalboje ir senovėje (1922) című művében igaz, nem a szóalkotás, hanem a tő magánhangzó-váltakozása kapcsán a smonę alakot a sumanaũ igealakhoz hasonlította (Būga 1959: 136). -sena: állapot (a lélek állapota 6); -slas: tudomány (szellemi tudomány 89: <...> a gyermek megértheti az imádság szavainak sorrendjét, előre láthatja a szavak közötti logikai kapcsolatot, és úgy tanulhatja meg az imádságot, hogy teljesen megérti azt. Ez szellemi tudomány lesz <...>); -snis: ín 25, illat (az illat képe 81, kellemes illat 59). E két származékszó a végződés eltérése miatt a forrásban két altípushoz tartozik. A nőnemű (harmadik ragozású) kvapsnis, -ies megkülönböztető alak a XIX. század végén – a XX. század elején jól ismert volt (lásd LKŽ VI 1046). A dirgsnis szót szintén akkoriban nem ritkán a nőnemű, harmadik ragozású szóként használták (lásd LKŽ II 580), a tankönyvben azonban, egyébként k-val írva és a „nervas” fő megnevezéseként használva, hímnemű, első ragozású szó. -tas: kerštas 164, trokštas (Ha valaki nagyon hozzászokik egy-egy nagy vágy kielégítéséhez, kialakul egy olyan lelkiállapot, amelyet trokštasnak neveznek 189). A trokštas ritka szó lehetett, nem került be a nagy Litván nyelv szótárába. -uotė: vaizduotė 102. Ez szintén az élő nyelvből a „Litván nyelv szótára” számára fel nem jegyzett, feltehetően az írott nyelvből elterjedt szó. A Psichologijos vadovėlyje használt származékszavak mennyisége alapján a második helyen a tulajdonságnevek (absztrakt főnevek) képzési kategóriája áll (összesen 49 származékszót tárgyalnak). Ezek főként melléknevek, kisebb részben főnevek, névmások és névszói igenevek alakjainak tövéből, négy képzővel alkotott, önálló jelentésű szavak. 118 R. Katelytė, S. Keinys | m. reinio pszichológiai terminusainak és alkotóelemeiknek képzése -umas. A cikk forrásában terminusként használt tulajdonságnevek túlnyomó többsége (háromnegyede) e kategória ugyanazon produktív képzőjével van alkotva. Szinte valamennyi származékszó litván minősítő mellékneveken alapul (ezek általában fokozhatók), pl.: aklumas (pszichés vakság 33), atsakomingumas 201, dėkingumas (a hála érzése 177), greitumas (a tanulás gyorsasága 89), įdomumas 92, ilgumas (az emlék időtartama 89), išdidumas 166, jaudringumas (az agyi központok ingerlékenysége 219), jausmingumas 210, juokingumas 181, kietumas (a keménység érzékelése 58), kilnumas 181, koktumas (az émelygés érzékelése 61), kurtumas (a beszéd süketsége 220: <...> hallja, amit mások mondanak, de nem tudja megérteni, mit jelentenek a hallott hangok. Ezt az állapotot a beszéd süketségének nevezik), linksmumas 8, malonumas 165, nemalonumas (a kellemetlenség érzése 6), nesmagumas 154, panašumas (a hasonlóság asszociációja 75), pastovumas (az akarat állandósága 137), priežastingumas (a pszichikai okság törvényei 200), puikumas (a kiválóság érzése 157), siaurumas (a figyelem szűkössége 91), skirtumas (a hangszín különbsége 40), smagumas 154, sotumas (a teltség érzékelése 39), sunkumas (a nehézség érzékelése 15), šaltumas (a hidegség érzékelése 58), šiurkštumas (a durvaság érzékelése 15), tikslumas (az emlékezet pontossága 89) és troškumas (a szomjúság fiziológiai folyamata 21). Három absztrakt főnév relatív melléknevekből van alkotva, pl.: gretutinumas (a szomszédosság asszociációja 81), šaltakraujumas 210, visuotinumas (az asszociációk általánossága 84), egy pedig igenévből, pl. apibrėžiamumas (az érzetek meghatározhatósága 94). Mindössze két származékszó alapul kölcsönzött (nemzetközi) mellékneveken, pl.: individualumas (a személy individualitása 162) és komingumas (a komingum érzése 181). A fent felsorolt -umas képzős származékszavak közül a mai köznyelvben csak az atsakomingumas, jaudringumas, komingumas és šaltakraujumas szokatlan. A Lietuvių kalbos žodyne közülük hármat kizárólag a háború előtti (1940-ig terjedő) írásokból közölnek (a jaudringumas csak szótárakból származik), a komingumas és alapjául szolgáló melléknévi alakja pedig nem szerepel ebben a szótárban. Egyébként az 1939-ben kiadott Kalbos patarėjyje az atsakomingas, -a melléknév javítandóként szerepel (az atsakingas, -a alakot ajánlják), mivel „<...> szokatlan módon az atsakomas alakból képződött” (20. o.). Az alapszó miatt a mai nyelvben szabálytalannak tekintik a šaltakraujumas alakot is (az ilyen viszonylagos melléknevekből ritkán képeznek elvont főneveket). -ybė. Mintegy harmadával kevesebb az -ybė képzővel képzett főnévi absztraktum használata. A származékok többsége minősítő melléknevekből képződik, például: gyvybė (gyvybės jutimas 62), ypatybė (sielos ypatybė 2: <...> raciona- Terminologija | 2010 | 17 119 linė psichologija gvildena sielos ypatybes), silpnybė (atminties silpnybė 11), tapatybė (asmenybės tapatybė 206), tikrybė (tikrybė, kilusi iš įsitikrinimo, yra esminis protavimo veiksmo pradas 142), vienybė (savęs vienybė ir tapatybė 205). Néhány, a pszichológia terminusaiban szereplő vagy azokban használt, -ybė képzős származék főnevekből képződött, például: asmenybė 174, lengvamanybė 210, illetve névmásokból, például: kokybė (jutimo kokybė 38), visybė (dirksnių visybė 26), egy pedig igenévből, például: privalomybė (doros jausmo privalomybė 174). A főnévi absztraktumok képzésének további két típusához egy-egy származékszó tartozik, pl. : -enybė: erdvenybė (a térbeliség minősége 107). A tankönyv végén található, a pszichológiai terminusokat és neveket tartalmazó Szójegyzékben a térbeliség mértékének más nyelvbeli megfelelői szerepelnek: protiažienijė, extensio, rozciągłość, ausdehnung (232. o.). Ezt a szót a Lietuvių kalbos žodynas neologizmusként jelölve csak M. Nyderman, A. Sen, F. Brender és A. Salys Lietuvių rašomosios kalbos žodynas című művének „tér” jelentésében közli. A tankönyvben sokkal gyakrabban használják az erdvė „tér” terminust, míg az erdvenybė úgy tűnik, a „kézzelfogható tér” jelentésével bír, vö. „A többi minőség között meg kell említeni a térbeliség (protežonnosť) minőségét is, vagyis azt, hogy a tárgyaknak van hosszuk, szélességük, vastagságuk, hogy kerekek, négyszögletesek, »jobbra« vannak. Ezeket a minőségeket térbeli viszonyoknak nevezhetjük” (107. o.). -ovė: gerovė (a jóllét érzése 62). A képzett szavak gyakoriságát tekintve harmadik a cselekvés következményét megnevező főnevek képzésének kategóriája. A pszichológiai szakkifejezéseket vagy azok alkotóelemeit jelölő terminusokként a tankönyvben tíz, három képzővel képzett származékszót használnak; ez az összes vizsgált képzős származékszónak valamivel kevesebb mint a huszadát teszi ki. Az általános nyelvhez hasonlóan a származékszavak legnagyobb része az -inys képzővel képződött, például: buvinys 2, davinys (a képzelet adatai 106), padarinys (az akarati cselekvés következménye 183), reiškinys (az érzelmek megnyilvánulása 15, pszichikai jelenség 1), tarinys (<...> azt a fogalmat, amellyel valamit megneveznek, valamint azt a dolgot, amelyet ez a fogalom helyettesít, objektumnak, állítmánynak nevezik 141), uždavinys (a pszichológia feladata 2), vaidinys 72. A tankönyv szójegyzékében a buvinys és būsena szinonimaként szerepelnek (231. o.), továbbá a vaidinys és atvaizdas terminusok is össze vannak kapcsolva (231., 235. o.). Csak egy-egy származékszó található az alábbi képzőkkel: -snis: dėsnis (a psziché törvényei 6); -tas: raštas (az írás vaksága 221). A szójegyzékben és a szövegben e két szóból álló terminus szinonimájaként az alexia nemzetközi szó szerepel (234., 221. o.). 126 R. Katelytė, S. Keinys | m. reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba ris 4) ir hibridai įcentrinis (įcentriniai dirksniai 31) ir išcentrinis (išcentriniai dirksniai 31). A morfémaszerkezet szempontjából ugyanilyen a išorinis, -ė melléknév is, azonban rajta kívül széles körben ismert az išorė főnév, amely könnyen tekinthető az említett melléknév alapszavának. Igaz, az elsődleges, hét-nyolc évtizeddel ezelőtti köznyelvi forrásokból a Lietuvių kalbos žodynas negyedik kötetébe bekerültek az išvidė „belső oldal; belső” és išviršė „külső oldal” főnevek (258., 260. o.), a háború előtti forrásból származó išviršė pedig bekerült a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas első két kiadásába is. Erre, nem pedig a jelenlegi használatra támaszkodva az išvidinis, -ė és išviršinis, -ė mellékneveket akár az -inis, -ė képzővel létrehozott származékoknak is lehetne tekinteni, a képzés jelentése azonban azt mutatja, hogy az említett melléknevek mégis egyszerre előés utóképzővel jöttek létre. Az įcentrinis, -ė és išcentrinis, -ė hibridek vegyes képzését kétségbe vonó adatokat nem találtunk (igaz, a Lietuvių kalbos žodynas tartalmazza az išcentris „nem középen a tengelyre húzott tárcsa (a forgó mozgás lépő mozgássá alakítására használják)” főnevet IV166 a háború előtti írásos forrásokból, jelentése miatt azonban nem lehet az išcentrinis, -ė melléknév alapszavának tekinteni). Végződéses származékok A tankönyv terminusainak összetételébe mindössze két, a nyelvben szokásos, régi, végződéssel képzett melléknév tartozik. Ezek a kartus (a keserű íz érzékelése 5) és a senas (régi pszichológia 210). Összetett szavak A tanulmányban vizsgált összetett terminusok függő tagjaként (jelzőjeként) egy összetett melléknév szerepel – dviakas (dviakas regėjimas 115, dviakas matymas 113), mindkét esetben a dviakas mellett szinonimaként a binokuliarus melléknév áll (a tankönyv szójegyzékében binakularus szerepel 232). Egyébként a dviakas melléknév nem található a Lietuvių kalbos žodynas második kötetében. IGEKÉPZÉS A vizsgált összetett terminusok összetételébe függő tagként 24 igei igenév tartozik. Mivel az igenevek az igék alakjai, a szóképzés szempontjából szokás a főnévi igeneveket vizsgálni, figyelembe véve a többi fő alakot is. Az igék csaknem négyötöde vegyes képzésű, illetve másodlagos képzős és igekötős. Terminologija | 2010 | 17 127 A nem igekötős vegyes képzésű igék: girdėti (girdimoji haliucinacija 219), judėti (judamasai [atminties] tipas 86), regėti (regimoji haliucinacija 219) és svarstyti (svarstomoji galia 33 és svarstytoji mintis 101) régi szavak, amelyek gyökere megegyezik a megfelelő elsődleges igék gyökerével, de képzőjük vagy annak azonos változata nem minden fő alakban szerepel. Három, igekötő nélküli másodlagos ige az -inti képzővel képzett ige, például: gaminti (gaminamoji vaizduotė 102), judinti (judinamasai* dirksnis 76), žadinti (žadinantys afektai 159), egy pedig az -auti képző képzett alakja, például protauti (protaujamasai sielos esmės ir ypatybių pažinimas 3). Tíz ige elsődleges és másodlagos igék igekötős származéka, például: atgaminti (atgaminamoji vaizduotė 102, atgamintasai vaidinys 144), įgimti (įgimtoji atmintis 98), išplėtoti (išplėtota valia 196), neveikti (neveikiamasai dėmesys 91), pajusti (pajuntamieji jausmai 168), palyginti (palyginamoji psichologija 10), panaujinti (panaujintieji jutimai 72), pasekti (pasekamieji vaizdai 54), patirti (patiriamasai* sielos reiškinių pažinimas 3) és prislėgti (liguistai prislėgtas ūpas 223). HATÁROZÓSZÓK KÉPZÉSE Az összetett forrástermin usok összetételében egy határozószó, a liguistai fordul elő (liguistai linksmas ūpas 223, liguistai prislėgtas ūpas 223), amely a melléknévből az -ai képzővel képzett, jellegzetes származék. KÖVETKEZTETÉSEK 1. M. Reinys professzor orosz nyelvből szabadon fordított Pszichológiai kézikönyvének nyelve világos, élő és még ma is könnyen érthető, kilenc évtizeddel a kiadása (1921) után. Ez a szerkesztőnek az élő népnyelvhez fűződő szoros kapcsolatát, valamint azt mutatja, hogy korának köznyelvi szaknyelvét kiválóan ismerte. Ezt az általános következtetést a kézikönyvben használt terminusok, valamint az összetett terminusokba beépülő egyéb szavak képzésének vizsgálata is alátámasztja. 2. A vizsgált terminusok és az azokba belépő szavak (főnevek, melléknevek, a résztvevői alakok alapszavai és határozószók) a morfológiai szóalkotás valamennyi módjával jöttek létre – a képzős származékok 77,2%-ot, a végződéses származékok (csak főnevek és melléknevek) 14,5%-ot, az előtagos származékok 4,6%-ot, az összetett szavak (csak főnevek és melléknevek) 2,6%-ot, a vegyes képzésű származékok (csak melléknevek) pedig 1,1%-ot tesznek ki a cikk tárgyát képező összes származékból (összesen több mint 350). 128 R. Katelytė, S. Keinys | m. reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba 3. Az összes származék legnagyobb része (87,8%) tisztán litván, 12,2%-ukat pedig litván toldalékokkal létrehozott, nemzetközi szavakból származó hibridek alkotják. Figyelemre méltó a hibrid főnevek igen kis száma (az összes származék főnevének 1,7%-a, illetve e szófaj képzős származékainak 3%-a), valamint a hibrid melléknevek nagy száma (az összes származék melléknév 50%-a; csaknem mindegyikük az -inis, -ė és -ingas, -a képzővel képzett származék, és mindössze néhány származékot képeztek egyidejűleg előtaggal és képzővel). 4. A vizsgált származékok megkülönböztető jellemzője az elvont főnevek nagy száma – a képzőkkel és végződésekkel képzett főnevek 90%-át cselekvések (igei absztraktumok) és tulajdonságok (névszói absztraktumok) megnevezései alkotják. Az absztraktumok legnagyobb részét e két szóalkotási kategória legtermékenyebb képzőivel, az -imas és -umas képzőkkel képezték. 5. Számos származék széles körben ismert, régebb óta használatos az egyszerű írott nyelvben, illetve terminusként alkotott szó. A ritka, meg nem honosodott vagy az általános használat számára elfogadhatatlan szavak száma csekély. Leginkább az -ingas, -a képzővel képzett melléknevek helyzete változott meg a nyelvben – egy részük ma már nem használatos. Összességében a vizsgált forrás képzett szavaiból látható, hogy a terminusok és alkotóelemeik képzése 90 év alatt viszonylag csekély mértékben változott. FORRÁS Pszichológiai tankönyv. G. Cselpanov professzor művéből szabadon fordította M. Reinys filozófus doktor. Vilnius, 1921 (Litván Tudományos Társaság kiadványa). LITERATŪRA Būga K. 1959: rinktiniairaštai. T. 2. Sud. Z. Zinkevičius. Vilnius. DŽ1 1954: Dabartinėslietuviųkalbosžodynas. Ats. red. J. Kruopas. Vilnius. DŽ4 2000: Dabartinėslietuviųkalbosžodynas. Vyr. red. St. Keinys. Vilnius. JR V 1936: Jablonskioraštai. T. 5: Kalbosdalykai. Redagavo J. Balčikonis. Kaunas. Katelytė R. 2009: Mečislovo Reinio laisvai versto Psichologijosvadovėlio psichologijos terminų reikšmė ir kilmė. – Terminologija 16, 198–216. KP 1939: Kalbospatarėjas. Paruošė L. Dambrauskas. Redagavo A. Salys, Pr. Skardžius. Kaunas. KPP 1985: Kalbospraktikospatarimai. Sud. A. Pupkis. Vyr. red. Z. Zinkevičius. II pataisytas ir papildytas leidimas. Vilnius. LKG I 1965: Lietuviųkalbosgramatika. T. 1. Vyr. red. K. ulvydas. Vilnius. LKŽ I–XX 1941–2002: Lietuviųkalbosžodynas. Ats. (vyr.) red. J. Balčikonis (t. 1–2), K. ulvydas (t. 3–5, 11–16), J. Kruopas (t. 1–2, 6–10), V. Vitkauskas (t. 17–20). Vilnius. mūsųžodynėlis. „Vargomokyklos“priedėlis. Surinko Rygiškių Jonas. Voronežas, 1918. PŽ 1993: Psichologijosžodynas. Spec. red. R. Augis, R. Kočiūnas. Vilnius. Skardžius Pr. 1943: Lietuviųkalbosžodžiųdaryba. Vilnius. Šalkauskis St. 1991: Bendroji filosofijos terminija – raštai. T. 2:Filosofijosirpedagogikosterminija. Parengė A. Sverdiolas. Vilnius, 126–252. urbutis V. 1961: Dabartinės lietuvių kalbos galūnių darybos daiktavardžiai. – Kalbotyra3, 27–60. Zinkevičius Z. 1966: Zinkevičius Z. Lietuviųdialektologija. Vilnius. Terminologija | 2010 | 17 129 WORD FORMATION OF MEČISLOVAS REINyS’ TERMS OF PSyChOLOGy AND ThEIR COMPONENTS The first three decades of the 20th century was a period of rapid development of contemporary Lithuanian terminology of various fields of science and technology. In 1921 Lithuanian scientific society published Psichologijosvadovėlis (Psychology textbook) which was a free translation of Georgij chelpanov’s Учебникпсихологииperformed by professor Mečislovas Reinys (1884–1953). This paper analyses the word formation of substantival one-word terms as well as nouns and other parts of speech which comprise components of complex terms used in this textbook. There were 390 words researched, 91% of them are formations. The majority of formations (73.6%) are nouns. Other parts of speech are less common – adjectives comprise 20.7%, verbs (participles) – 5.4% and adverbs – 0.3%. cases of word formation of terms with suffixes, endings and prefixes as well as compounds and terms of mixed formation (with prefixes and suffixes at the same time) are researched in detail. It was established that the majority of formations researched (about 88%) are purely Lithuanian and about 12% are hybrids. Nearly all hybrids are derivates made from international words with Lithuanian suffixes. Very many terms of psychology and their components have an abstract meaning – 90% of nouns made with suffixes and endings are substantial or verbal abstracts. On the whole, the word formation of the one-word terms and components of complex terms researched has not changed much in 90 years. Beérkezett: 2010-12-14 Rita Katelytė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: r[email protected] Stasys Keinys Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: terminolo[email protected]