M. Reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba

M. Rein pszichológiai terminusainak és alkotóelemeiknek képzése RITA KATELYTĖ, STASYS KEINYS Lietuvių kalbos institutas A Terminologija című kiadvány tizenhatodik kötetében megjelent egy tanulmány, amely áttekinti a Mečislovas Reinys (1884–1953) által oroszból szabadon lefordított, Georgij Cselpanov professzor Vilniusban 1921-ben kiadott Pszichológia tankönyvéből összegyűjtött pszichológiai terminusok jelentését és eredetét (lásd Katelytė 2009: 198–216). A most közölt tanulmány ennek a tankönyvnek a szóhasználatában vizsgálja az első olyan professzor által alkotott litván és hibrid, egyszavas terminusok képzését, aki a felsőoktatásban litván nyelven tanított pszichológiát, továbbá a terminusösszetételekben előforduló egyéb ilyen terminusok és szavak képzését (a nemzetközi terminusokat és azok alkotóelemeit alkotó szavakat nem vettük figyelembe). A tanulmány tárgyát több mint 390 egyszavas terminus főneve, valamint terminusösszetételekben szereplő szó – főnév, melléknév, ige (igenév), névmás és határozószó – alkotja. Mivel célunk, hogy teljes képet adjunk az M. Reinys tankönyvében használt terminusok és az azokban szereplő egyéb szavak képzési szerkezetéről, a tanulmány szövegének minden egyes alfejezetéhez összegyűjtött valamennyi példát közöljük. A ragozott szavak alanyesetben szerepelnek (a melléknevek hímnemű egyes számú alanyesetben). A meg nem talált szavak alanyeseti alakját más esetek vagy jellegzetes példák alapján állapítjuk meg (például a jelzős hímnemű egyes számú alanyesetnek a tankönyvben többnyire -asai a végződése, ezért ezzel a végződéssel adjuk meg azoknak a szavaknak az alanyeseti alakját is, amelyeknél ezt az esetet nem találtuk meg; az ilyen alakokat csillaggal jelöljük). Az igeképzési alfejezetben a szótári alak főnévi igenév; az igenevek képzése, mivel nem a szóalkotás tárgykörébe tartozik, nem képezi a tanulmány vizsgálatának tárgyát. A terminusösszetételek tagjaiként szereplő szavak után zárójelben magát a terminust is feltüntetjük (általában egyet). Minden példát a forrás írásmódja szerint közlünk, a terminus mellett feltüntetve az oldalt, amelyről feljegyeztük. A jelentés vagy a pszichológiával való kapcsolat egyértelműbbé tétele érdekében, ha szükséges, a terminus után azt a mondatot vagy annak fontosabb részét is közöljük, amelyből feljegyeztük. A képzési módokat és típusokat a tanulmányban a vizsgált képzett szavak előfordulási gyakorisága szerint rendeztük. Terminologija | 2010 | 17 111 szócsalád, szükség esetén a terminushoz egy mondatot vagy annak fontosabb részét adják meg, amelyből feljegyezték. A cikkben a képzési módok és típusok a vizsgált származékok gyakorisága szerint vannak sorba rendezve. Az alkotó szavak száma szerint szokás egyszavas és összetett terminusokat megkülönböztetni. Az utóbbiak többnyire két szóból állnak, de előfordulnak háromszavasak is, és még ritkábban több szóból alkotott terminusok. A cikk 140 egyszavas terminus főnevet, valamint valamivel több mint 250 összetett terminusban szereplő főnevet (140), melléknevet (80), igét (közel 30), névmást (3) és határozószót (1) vizsgál. A vizsgált egyszavas terminusok szinte mind főnevek, csupán egy terminust fejez ki az „én” névmás (Azt a „valamit” a filozófusok szubjektumnak, „énnek”, léleknek nevezik 2). A függő (jelzőként szereplő) tagokat az összes említett szófaj szavai fejezik ki. Köztudott, hogy szóképzési szempontból nyelvünk teljes szókészlete egyszerű szavakból és képzett szavakból áll, és hogy a képzett szavak jóval nagyobb számban vannak, mint az egyszerűek. Ez a vizsgált terminusokra és azok tagjaiként szereplő szavakra is jellemző: az itt vizsgált szavaknak alig kilenc százaléka egyszerű litván szó. Az egyszerű főnevek aránya még kisebb – a vizsgált főneveknek csaknem 7%-át teszik ki, például: būdas 197, Dievas (Dievo meilės jausmas 177), galas (juntamojo dirksnio galas 76), garsas (garso jutimas 36), laikas 147 (<...> erdvės ir laiko sąvokos yra būtinos daiktų ir vyksmų įsivaizdavimo sąlygos 149), lankas (reflekso lankas 76), liga (psichinė liga 221), narys (pasąmonio asociacijos nariai 84), pradas (jausmų pradai 19), protas 2, siela 1, skaičius (skaičiaus sąvoka 147), sritis (lytėjimo sritis 34), spalva (spalvos jutimas 35), tauta (tautų psichologija 10), ūpas (liguistai linksmas ūpas 223), vaikas (vaiko psichologija 10), valia 193, varsa (varsų aklumas 54) és žodis (žodžių atmintis 88). Az említett szavak közül néhány, például: garsas, lankas, skaičius (lásd Skardžius 1943: 310, 27, 77), elhomályosult, szinkrón szempontból nehezen vagy már egyáltalán nem felismerhető régi képzett szó. A tisztán litván, összetett terminusok tagjaiként szereplő melléknevek közül nagyjából minden tizenkettedik (több mint 8%) egyszerű szó, például: b endras (bendrieji jutimai 39), grynas (grynas jutimas 36), lengvas (lengvo alsavimo jutimas 39), linksmas (liguistas linksmas ūpas 223), malonus (maloni kvapsnis 59), tobūlas (tobūliausia valia 196; napjainkban írásmódja: tobulas) és žemas (žemesnieji jausmai 158). Továbbá az összetett terminusok… 112 R. Katelytė, S. Keinys | M. Reino psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba …ként néhány egyszerű, képző nélküli igéből származó melléknévi igenév szerepel, pl.: durti (szúró fájdalomérzet 153), justi (érző idegszálak 31), kurti (alkotó képzelet 102), slėgti (nyomasztó affektusok 159) és veikti (a figyelem működtetése 91). Egyszerű mindkét névmás is, amelyek alárendelt tagként szerepelnek: savęs (önismeret 208) és savasis (az „én” maga 201). Az összes többi szó (valamivel több mint 91%), amely egyszavas litván és hibrid terminusként, illetve összetett terminusok tagjaként szerepel, származék. Az összes származék 73,6%-a főnév, 20,7%-a melléknév, 5,4%-a ige (ezek ragozott alakjai melléknévi igenevek), 0,3%-a pedig határozószó. A tanulmány a származékokat ebben a sorrendben tárgyalja. FŐNÉVKÉPZÉS M. Rein által készített Pszichológia-tankönyv terminusainak kifejezésére használt litván és hibrid főnevek legnagyobb része (több mint 93%) származékszó. A származékok valamivel több mint 77 százaléka képzőkkel, csaknem 19%-a ragokkal képzett, és mindössze körülbelül 4%-ot tesznek ki az összetett szavak és az előtagos származékok (ez utóbbiak vannak a legkevesebben – csupán 0,7%). Képzős származékok A vizsgált képzős főnevek háromnegyede cselekvésnevet (igei absztraktumot) jelöl; ezeknek csaknem háromnegyede e kategória legproduktívabb képzőtípusa, a -imas és annak változata, a -ymas szerint képződött (111 származék, ezek közül 10 -ymas képzővel). Ez a két képzési altípus csupán abban különbözik, hogy mely alapszavakhoz kapcsolódik: a változat -ymas képzős származékai viszonylag kevés, harmadik ragozási osztályba tartozó igéből jönnek létre, amelyek főnévi igenévi alakjában -yti képző szerepel. -imas és -ymas. Ez a legproduktívabb nemcsak a cselekvésnevek, hanem általában a főnevek képzésében is. A -imas képzős származékok csaknem kétharmada igekötős igéből képződött, például: atgaminimas 72, atitraukimas 132, atkritimas 55, atpažinimas 73, įjaudinimas 165, įnirtimas 164, įtempimas 67, įtūžimas 159, įvertinimas (az érzetek értékelése 94), išdrikimas 96, išskrypimas (az elme eltévelyedése 222), išmokimas (a tanulás gyorsasága 89), išnaikinimas (a kiirtás módja 33), išprotavimas 146, nekalbėjimas (Végül előfordul, hogy egészséges nyelvű és torkú emberek hirtelen elveszítik a beszéd képességét – ez az afázia (beszédképtelenség) 33), nuliūdimas 8, nusilpnėjimas (az akaraterő gyengülése 223), nusprendimas (akarati döntés Terminologija | 2010 | 17 113 19), nustebimas 138, nutarimas (akarati elhatározás 3), paerzinimas (az idegek ingerlése 29), pagarbinimas (a tisztelet érzése 177), pajutimas 71, palinkimas 76, palytėjimas 58, panaujininimas (az érzékelés megújítása 73), panūdimas 189, pastebėjimas 12, patenkinimas 15, patyrimas (belső tapasztalat 4), patraukimas 16, pažadinimas (az érzetek felébresztése 197), pažinimas 15, pažvelgimas (önmagára tekintés 4), perkėlimas (asszociációk átvitele 83), subuvimas 125, sugebėjimas 138, sujungimas (képzetek egyszerű összekapcsolása 142), sukritimas 55, supanašėjimas 131, suskilimas (a tudat kettéhasadása 222), suvokimas 71, sužadinimas 37 és uždusimas (fulladásérzet 39). Az -imas képzős származékok több mint egyharmada képző nélküli igéből ered, például: abejojimas 142, alsavimas (a könnyű légzés érzete 39), augimas (a gyermek nyelvének fejlődése 139), buvimas (a lélek képességeinek önálló létezése 17), čiaudėjimas 31, deginimas (nemi égő érzések 153), dirginimas 37, džiūgavimas 159, erzinimas 37, gerinimas (az emlékezet javítása 100), girdėjimas (a hallásérzékelés folyamata 43), gyvenimas (lelki élet 10), graužimas (a lelkiismeret-furdalás 174), jautimas (az érzékelés képessége 16), judėjimas (reflexes mozgás 31), jungimas (az összekapcsolás folyamata 131), jutimas 1, kentėjimas 15, ketinimas 192, kilimas (az affektusok emelkedésének elmélete 160), kosėjimas 32, lavinimas (az emlékezet fejlesztése 100), lytėjimas (a tapintás érzete 36), mirkčiojimas 32, prieštaravimas (az ellentmondás érzése 178), protavimas 3, raudonavimas (a kipirulás oka 21), regėjimas 34, sekimas (önmegfigyelés 4), skaudėjimas (a fájdalom érzése 153), sprendimas (akarati döntés 200), svyravimas 142, teigimas 141, veikimas (a lélek működése 22) és vykinimas (az akarati cselekvés végrehajtása 196). Az -ymas változat képzős származékainak többsége képző nélküli igéből képződött, például: laikymas (képzetek megőrzése 74), mąstymas 19, matymas (ködös látás 113), svarstymas 19 és trukdymas (a beszéd zavara 220). Igekötős igére csak az aprašymas (lelki jelenségek leírása 6) és a nerašymas (A beszéd képessége gyakran együtt jár az írásképtelenséggel. Ezt a hiányosságot írásképtelenségnek, vagyis agráfiának nevezik 221) támaszkodik. Az igekötős és igekötő nélküli igékből képzett, mindkét képzőváltozathoz tartozó cselekvésnevek egyötöde visszaható képzésű (alapjuk visszaható ige), például: apsirikimas (az érzékelés tévedése 193), atsidavimas (az odaadás érzése 177), atsiminimas 75, atsinaujinimas 79, atsivaizdavimas 72, įsitikrinimas 178, įsivaizdavimas 2, nepasitenkinimas 165, nusiminimas 159, pasibjaurėjimas 159 (manapság … 114 R. Katelytė, S. Keinys | M. Reino psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba ma undor), sajnálat 174, ellenállás (az ellenállás érzete 58), elégedettség 165, emlékezés 128, makacsság 210, összefonódás 109, megsértődés 4; összefonódás (képek összefonódása 80), ellenkezés (az ellenkezés érzete 61); ragaszkodás (az érzésekhez való ragaszkodás 73), tanulás (figyelmes tanulás 101) és önuralom 195. Az, hogy a képzett szavak jelentős része visszaható igékből keletkezett, a pszichológia vizsgálati tárgyából fakadhat, amely a tankönyv szavai szerint három jellemzőben különbözik a természettudományokétól: 1) „a lelki jelenségeket nem lehet érzékelni <...> és megismerni a külső, vagyis külső érzékszervekkel” (3. o.), 2) „a lelki <....> jelenségek közvetlenül csak annak a személynek hozzáférhetők, aki átéli őket” (4. o.), és 3) a lelki folyamatokra „semmiképpen sem alkalmazható a térbeli kiterjedés mértéke” (5. o.). A pszichológiában alkalmazott megismerési módot „introspekciónak, önmegfigyelésnek, önszemléletnek, önmagunkba tekintésnek” nevezik (4. o.). Hiszen a cselekvésnek magához a végrehajtóhoz fűződő kapcsolatát kifejező fontos eszközök egyike a visszaható forma. A jelenleg használatos, cselekvésneveket képző –imas képzővel létrehozott terminusok jelentős százaléka hibrid, és az úgynevezett nemzetközi szavakhoz kapcsolódik. A Pszichológiai tankönyvben mindössze két ilyen képzésű terminus található: imitavimas 168 és interesavimos 18. Egyébként érdekes, hogyan került M. Reinio, a Daugailiai környékéről származó keleti aukštaitis tankönyvébe az –os végű visszaható forma, amelyet rendszerint a žemaitiaiakhoz kötnek (LKG I 1965: 231, Zinkevičius 1966: 207–208). Z. Zinkevičius Lietuvių dialektologijoje egy példát is közöl a keleti aukštaitiai nyelvjárásból (Linkuvától délre). A tisztán képzési, alapvető cselekvésjelentés mellett az élő nyelvből ered az is, hogy az adott képzéstípushoz tartozó származékok egy részét a köznyelv valamely konkrét lexikai jelentésben használja. Az így használt terminusok, különösen a cselekvés eredményét jelentő használatban, e tanulmány forrásában is előfordulnak. A terminusok jelentésének konkrét voltára a származékok többes számú alakjainak használata is utalhat, például: ingerlések (külső ingerek 220, vö. Az a fizikai folyamat, amely az érzékelés oka, ingerlésnek, ingerületnek nevezhető 37), elfajulások (az elme elfajulásai 222), érzetek (Az embernek sokféle érzetet kell megtapasztalnia 38, vö. <....> az emésztőszervek állapotától függ az éhség, szomjúság, jóllakottság stb. érzete 39), ingerlések (Az ingerléseknek két fajtája van: külső és belső 39, vö. az ingerlés fogalma 36), érzékelések (az érzékelések értékelése 94, vö. az érzékelés folyamata 94), beszédzavarok (beszédzavarok 220, A pszichológia szempontjából érdemes megfontolni azokat a zavarokat, amelyek a nyelvhasználattal kapcsolatosak 220) stb. Terminologija | 2010 | 17 1 1 5 A pszichológiai terminusok kifejezésére további 16 képzővel létrehozott igéből képzett absztrakt főnevet is használtak (összesen 36 származékot). E szavak negyede a -tis képzővel keletkezett, csaknem egyötödük pedig a -smas képző származéka. -tis. E képző származékai két altípusba tartoznak: nagyobb részük a harmadik ragozási osztály végződését viseli (egyes számú birtokos esetük végződése -ies), például: apimtis (a figyelem terjedelme 91), atitrauktis (Az elvonatkoztatás, vagyis absztrakció olyan cselekvés, amelynek során valamely érzéklet- és képzetcsoportból kiemelünk egy érzékletet vagy képzetet 130–131), atmintis 72, mintis 1, patirtis 13, priežastis (az ok fogalma 16) és prigimtis (a lélek természete 2); két származék, az -is végződésű, az első ragozási osztályba tartozik (egyes számú birtokos esetük végződése -io), például: išgąstis 159 és pyktis 164. Valamennyi származék elsődleges igéből keletkezett. A Lietuvių kalbos žodyno forrásai alapján úgy tűnik, hogy e származékok egy része, például az apimtis, patirtis, csak a mai köznyelv kialakulásának idején kezdett használatossá válni; az atitrauktis szó ráadásul két alkalommal is bekerült a Pszichológiai tankönyv pszichológiai terminusokat és neveket tartalmazó kis szótárába (231. o.), ám ebbe a szótárba egyáltalán nem került be. -smas. E képző valamennyi származéka szintén elsődleges igékből keletkezett, például: džiaugsmas 138, geismas 16, jausmas 1, troškmas (<...> aki képes megfékezni saját vágyait vagy kívánságait 201), veiksmas (önzetlen cselekedet 169), verksmas 9 és vyksmas (az észlelés folyamata 94). Bizonyos, a pszichológia által vizsgált állapotokat, illetve azok megnyilvánulását jelölik. Figyelemre méltó, hogy a -smas képző említett származékainak csaknem mindegyikét a Lietuvių kalbos žodynui feltehetőleg nem az élő nyelvből jegyezték fel; ugyanígy ma már nem használatos a szótárba M. Mažvydas és Vydūnas írásaiból felvett troškmas szó sem. -ulys. Az -ulys képző származékai pszichikai állapotok megnyilvánulását jelölik, például: geidulys 189, nuobodulys 128, skaudulys (<...> az égető fájdalomérzetek azért keletkeznek, mert az érzéshez még tapintási, égő érzetek is társulnak <...> 153), snaudulys 214, troškulys 152. Egyébként a beszélt nyelvből ismert nuobodulys szót a Lietuvių kalbos gramatikos első kötete (312. o.) a nuobodus melléknév származékának tekinti, ám pszichikai jelenség megnevezéseként, úgy tűnik, célszerűbb és következetesebb közvetlenül (a tulajdonságot jelölő közvetítő nuobodus melléknév nélkül) a nu(si)bosti igéből származtatni. Felmerülhet, hogy léteznek-e képzési homonimák. A Pszichológiai tankönyv terminusaiként vagy terminuselemeiként használt, más képzőkkel alkotott származékokból mindössze egy-három adatolható, például: -esys: dėmesys 90, gailesys 174, judesys (a lélek mozgásai 160: <...> az affektusokat néha „a lélek mozgásainak” nevezik); 116 R. Katelytė, S. Keinys | M. Reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba -ga: folyamat (lelki érzékelési folyamat 36), kötelesség (erkölcsi kötelesség érzése 173); -yba: alkotás (a képzelet alkotása 105: <...> a képzelet alkotóereje az élet minden területén megnyilvánul); -ima: melegség (a melegség érzékelése 58); -lė: szaglás (a szaglóideg 23, a szaglás érzékelése 39); -lius: többlet (a többlet érzékelése 58); -mė: félelem 138, lényeg (a lélek lényege: <...> a pszichológia a lélek lényegét (természetét) kutatja 2); -nė: tudat 5. Ez a régi szó, amely a sumoti igével hozható kapcsolatba, származékként sem Pr. Skardžius Lietuvių kalbos žodžių daryboje című művében, sem a Lietuvių kalbos gramatikos első kötetében nem szerepel. K. Būga a Kalboje ir senovėje című művében (1922) ugyan megjegyezte, de nem a szóalkotás, hanem a tőhangzó-váltakozás miatt, hogy a sąmonę az ige sumanau alakjával rokon (Būga 1959: 136). -sena: állapot (a lélek állapota 6); -slas: tudás (szellemi tudás 89: <...> a gyermek megértheti az imaszavak sorát, felismerheti a szavak közötti logikai kapcsolatot, és úgy tanulhatja meg az imát, hogy teljesen megérti azt. Ez szellemi protinis tudás <...>); -snis: ideg 25, illat (az illat képe 81, kellemes illat 59). Ez a két származék a végződés eltérése miatt a forrásban két altípushoz tartozik. A nőnemű (harmadik ragozási típusú) kvapsnis, -ies alakváltozat a XIX. század végén – a XX. század elején jól ismert volt (lásd LKŽ VI 1046). A Dirgsnis szót is gyakran használták akkoriban nőnemű, harmadik ragozási típusú szóként (lásd LKŽ II 580), a tankönyvben azonban, egyébként, k-val írják, és a „nervus” fő megnevezéseként használják; így hímnemű, első ragozási típusú szó. -tas: bosszú 164, vágy (Ha valaki nagyon hozzászokik valamely nagy vágyának kielégítéséhez, olyan lelkiállapot alakul ki, amelyet trokštasnak neveznek 189). A Trokštas bizonyára ritka szó lehetett, nem került be a nagy Lietuvių kalbos žodyną szótárba. -uotė: képzelet 102. Ez is olyan szó, amelyet a „Lietuvių kalbos žodynas” az élő nyelvből nem jegyzett fel; feltehetően az írott nyelvből terjedt el. A Psichologijos vadovėlyje használt származékok számát tekintve a második helyen a tulajdonságnevek (névszói absztraktumok) szóalkotási kategóriája áll (összesen 49 származékot vizsgálnak). Ezek főként melléknevekből, kisebb számban főnevekből, névmásokból és névszói jellegű igék igenévi alakjaiból képzett, elvont jelentésű szavak, négy képző felhasználásával. Terminologija | 2010 | 17 117 –umas. A forráscikkben használt terminusok közül a tulajdonságnevek legnagyobb része (háromnegyede) e kategória ugyanezen produktív képzőjével keletkezett. Szinte valamennyi származék magyar minőségi mellékneveken alapul (ezek rendszerint fokozhatók), például: aklumas (psichikos aklumas 33), atsakom ingumas 201, dėkingumas (dėkingumo jausmas 177), greitumas (išmokimo greitumas 89), įdomumas 92, ilgumas (atsiminimo ilgumas 89), išdidumas 166, jaudringumas (smegenų centrų jaudringumas 219), jausmingumas 210, juokingumas 181, kietumas (kietumo jutimas 58), kilnumas 181, koktumas (koktumo jutimas 61), kurtumas (kalbos kurtumas 220: <...> hallja, amit mások mondanak, de nem érti, mit jelentenek a hallott hangok. Ezt az állapotot beszéd-kurtumas)-nak nevezik, linksmumas 8, malonumas 165, nemalonumas (nemalonumo jausmas 6), nesmagumas 154, panašumas (panašumo asociacija 75), pastovumas (valios pastovumas 137), priežastingumas (psichinio priežastingumo dėsniai 200), puikumas (puikumo jausmas 157), siaurumas (dėmesio siaurumas 91), skirtumas (tembro skirtumas 40), smagumas 154, sotumas (sotumo jutimas 39), sunkumas (sunkumo jutimas 15), šaltumas (šaltumo jutimas 58), šiurkštumas (šiurkštumo jutimas 15), tikslumas (atminties tikslumas 89) és troškumas (fiziologinis troškumo procesas 21). Három absztrakt főnév viszonylagos melléknevekből képzett példa: gretutinumas (gretutinumo asociacija 81), šaltakraujumas 210, visuotinumas (asociacijų visuotinumas 84); egy pedig melléknévi igenévből, például apibrėžiamumas (pajutimų apibrėžiamumas 94). Mindössze két származék alapja kölcsönzött (nemzetközi) melléknév, például: individualumas (asmens individualumas 162) és komingumas (komingumo jausmas 181). Iš čia suminėtų priesagos –umas vedinių šių dienų bendrinei kalbai neįprasti tik atsakom ingumas, jaudringumas, komingumas ir šaltakraujumas. Lietuvių kalbos žodyne trys iš jų pateikti tik iš prieškar io (lig 1940 m.) raštų (jaudringumas – tik iš žodynų), o komingumo ir jo pamatinio būdvardžio tame žodyne nėra. Beje, 1939 m. išleistame Kalbos patarėjyje būdvardis atsakomingas, -a yra taisomas (teikiamas atsakingas, -a) dėl to, kad „<...> neįprastu būdu yra sudarytas iš atsakomas“ (p. 20). Dėl pamatinio žodžio dabartinėje kalboje netaisyklingu laikytinas taip pat šaltakraujumas (iš tokių santykinių būdvardžių abstraktų daryti neįprasta). –ság. Jó harmadával kevesebb olyan főnévi absztraktum fordul elő, amelyet a –ság képzővel képeztek. A származékok többsége minőséget kifejező melléknevekből képződött, például: élet (az élet érzete 62), tulajdonság (a lélek tulajdonsága 2: <...> raciona- 118 R. Katelytė, S. Keinys | M. Reino psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba linė psichologija gvildena sielos ypatybes), silpnybė (atminties silpnybė 11), tapatybė (asmenybės tapatybė 206), tikrybė (tikrybė, kilusi iš įsitikrinimo, yra esminis protavimo veiksmo pradas 142), vienybė (savęs vienybė ir tapatybė 205). A pszichológiai terminusokban vagy azok részeként használt –ybė képzős származékok közül egy-egy főnévből képzett, például: asmenybė 174, lengvaman ybė 210; névmásból származik például: kokybė (jutimo kokybė 38), visybė (dirksnių visybė 26); egy pedig melléknévi igenévből, például: privalomybė (doros jausmo privalomybė 174). A főnévi absztraktumok képzésének további két típusába egy-egy származék tartozik, például: -enybė: térbeliség (a térbeliség minősége 107). A tankönyv végén elhelyezett, a pszichológiai szakkifejezéseknek és neveknek szentelt szójegyzékben a térbeliség mértékének más nyelvű megfelelői a következők: protiažienijė, extensio, rozciągłość, Ausdehnung (232. o.). A Litván nyelv szótára ezt a szót neologizmus-jelöléssel, kizárólag M. Nyderman, A. Sen, F. Brender és A. Salys Litván írott nyelvi szótárának „tér” jelentésében vette fel. A tankönyvben sokkal gyakrabban használják a tér kifejezést, míg a térbeliség úgy tűnik, az „érzékelhető tér” jelentését hordozza; vö.: „A többi minőség között meg kell említeni a térbeliség (protežon(n)osti) minőségét is, vagyis azt, hogy a tárgyaknak hosszúságuk, szélességük és vastagságuk van, hogy kerekek, négyszögletesek, »jobbra« irányulók. Ezeket a minőségeket térbeli viszonyoknak nevezhetjük” (107. o.). -jólét: jólét (a jóllét érzése 62). A képzős származékok gyakorisága tekintetében a harmadik a cselekvés eredményét jelölő főnevek képzési kategóriája. A tankönyv tíz, három képzővel alkotott származékot használ pszichológiai terminusként vagy azok részeként; ez a vizsgált képzős származékoknak valamivel kevesebb mint huszada. Az általános köznyelvhez hasonlóan a származékok legnagyobb része az –inys képzővel jött létre, például: buvinys 2, davinys (vaizduotės daviniai 106), padarinys (valios veiksmo padarinys 183), reiškinys (jausmų reiškinys 15, psichinis reiškinys 1), tarinys (<....> azt a fogalmat, amelyet valaki mondandóként kifejez, valamint a tárgyat, amelyet ez a fogalom helyettesít, objektumnak, azaz tarinysnak nevezik 141), uždavinys (psichologijos uždavinys 2), vaidinys 72. A tankönyv szójegyzéke a buvinys és a būsena szavakat szinonimaként közli (231. o.); a vaidinys és az atvaizdas terminusok szintén összekapcsolódnak (231., 235. o.). Az alábbi képzők mindegyikének csupán egy származéka van: –törvény: törvény (a psziché törvényei 6); –tas: raštas (rašto aklumas 221). A szójegyzékben és a szövegben e kétszavas terminus szinonimájaként a nemzetközi aleksija szó is szerepel (234., 221. o.). Terminologija | 2010 | 17 119 A főnévi tulajdonság hordozóinak megnevezései közül egészen kevés fordul elő (csak egy-egy), például: empirininkai 176, intuicininkai 175 (ezekkel a hibrid alakokkal az erkölcsi érzést vizsgáló irányzatok pszichológusait nevezték meg), gyvulys (gyvulių psichologija 10) és ligonis (proto ligonis 12, psichikos ligonis 11); az igei tulajdonság hordozóinak megnevezései közül pedig például: erzintojas (uoslės dirksnių erzintojai 59) és a rendszerint ebbe a kategóriába sorolt veiksnys 94 (szinonimája: faktorius, ugyanott). Erzintojas akkoriban használatos szó volt; a Lietuvių kalbos žodynas második kötetének mindkét kiadásába J. Gerutis (J. Balvočius, 1842–1915) írásaiból került be; valamivel később helyét a ma is használatos dirgiklis foglalta el (PŽ 1993: 59–60). Végződéses képzések A végződésekkel képzett főnevekből, amelyeket egyszavas pszichológiai szakkifejezésként használnak, illetve amelyek összetett terminusok alkotórészei, mintegy ötven van, vagyis négyszer kevesebb, mint a képzős származékokból. A végződéses képzésű főnevek valamivel több mint fele (közel háromötöde) cselekvésnevet (igei absztraktumot) jelöl. Szinte minden második szó a -(i)a végződéssel képzett, például: gėda (gėdos jausmas 21), įtaiga 216, jėga (vaizduotės jėga 105), kalba (vaiko kalbos augimas 139), klausa 34, nuoskauda 153, nuoboka 32, pagarba (pagarbos jausmas 163), pastanga (pastangos jausmas 192), patrauka 188 és vada (Jeigu duryse kaba skarinis (rankšluostis), mėnesienos nušviestas, yra vada (povod), kad manytume kambary esant baidyklę <...>, tai ne kas kita, tik iliuzija 145). Néhány terminus a -ia végződésváltozattal képzett származék, például: galia (garsų analizės galia 41) és kančia 162. A származékok egynegyede a -is végződéssel képzett, például: alkis (Kadangi sielos būsenoje, kaip alkis, yra jutimo ir jausmo, tai toji būsena yra vadinama ir jausmas, ir jutimas, vienu ir kitu vardu 152), nuovargis (nuovargio jutimas 62), pojūtis (jutimo arba pojūčio tonas 38), sambūvis 125, santykis (valios santykis su jausmais 188), sąryšis (nuolatinis psichinių reiškinių sąryšis 18), stojis (<...> yra jausmai, atsivaizdavimai bei kiti tolygūs buviniai (stoviai) 2) és tūris (atminties tūris 89). Néhány származék a -ė végződéssel képzett, például: garbė (Dievo garbės jausmas 177), meilė (artimo meilė 163), sąžinė 173 és sopė 138. A legkevesebb (mindössze néhány) olyan, ehhez a képzési kategóriához sorolható, -as végződésű származékot találtunk, mint például: miegas 10 és noras 1. 120 R. Katelytė, S. Keinys | M. Reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba A vizsgált végződéses származékok között a cselekvés eredményét megnevező szavak száma feleannyi, mint a cselekvésneveké. E tekintetben a Psichologijos vadovėlio terminológiájában használt, ezzel a képzési móddal létrehozott származékok jelentősen eltérnek az általános nyelvhasználattól, amelyben éppen a cselekvés eredményének (produktumának) kategóriájába sorolható végződéses származékok vannak túlsúlyban. A vizsgált származékok az alábbi három végződéssel képződnek: –as: atvaizdas 72 és változata atavaizdas 72, išvaizdas (erdvės išvaizdas 12), įvaizdas (erdvės įvaizdas 12), pagrindas (fiziologinis atminties pagrindas 74) és vaizdas (smegenų veiksmo vaizdas 34); –a: išraiška (jausmų išraiška 195), sąvoka (sąvokų sintezė 141) és šviesa (šviesos jutimas 64); –is: įprotis 194, įspūdis 71 és potyris 2 (pojūčių potyris 150). Még kevesebb (az összes vizsgált végződéses származék egyhetede) a tulajdonságnevek (főnévi absztraktumok) száma. Ezek három végződéssel (–is, –a és –ė) képzett származékok. Például: –is (–io) és –is (–ies): dydis (judesio dydis 109), skonis (skon ies jutimas 36), sotis (sočio jutimas 61), svoris (svorio jutimas 61) és šaltis (šalčio jutimas 15). A skonis szó ma a köznyelvben az első ragozási osztály –is végződésével szerepel, de egyes nyelvjárásokban, régebben és írott forrásokban (J. Jablonskis Mūsų žodynėlyje című művében is) a harmadik ragozási osztály nőnemű végződéseivel található (lásd LKŽ XII 1020). Más a helyzet a kézikönyvben használt első ragozási osztályú sotis szóval: az LKŽ-ben (XIII 304–305) is így szerepel, és a mai használat számára is (lásd DŽ₄ 2000: 721) a harmadik ragozási osztály nőnemű szavaként van megadva. A šaltis szót a mai nyelv szóképzési leírásai a šaltas melléknévből képzett végződéses származéknak tekintik (lásd Urbutis 1961: 44, LKG I 1965: 316), azonban úgy tűnik, nem kizárt, hogy a šalti igéből a –tis képzővel alkotott igei absztraktumnak tekintsük. –a: aistra 189, dora (doros jausmas 158); –ė: erdvė (lytėjimo pojūčio erdvė 107), laisvė (valios laisvė 198). Összetett szavak A jelenlegi terminológiában és magában a köznyelvben a képzett szavak számát tekintve a végződéssel képzett alakokkal versengő szóalkotási mód révén létrehozott pszichológiai szakkifejezésekből és az összetett szakkifejezésekbe bekerülő egyéb főnevekből nagyon kevés található – mindössze 8 összetétel, vagyis nagyjából hatszor kevesebb, mint végződéses képzett szó. Terminologija | 2010 | 17 121 Szinte valamennyi összetett szakkifejezés második tagja igékből származik, például: nyom (a nyomok elmélete 75), egyensúly (az egyensúlyérzék 62), önvédelem (a harag és az önvédelem kapcsolata 165), önmegfigyelés 207, önszemlélet 4, lélektan (<…> a pszichológia, vagyis a lélektan, a lelki jelenségek, illetve a lélek életének tudománya 1). A agykéreg féltekéinek idegei 32 szakkifejezésbe bekerülő félteke szó a két főnévből alkotott szokványos összetétel. A ön(tudat)osság 207 szakkifejezés (Ahogyan a képzetek, az érzések stb. a megismerés tárgyai lehetnek, hasonlóképpen mi is megismerhetjük saját „magunkat”. Ezt a folyamatot öntudatnak, vagyis önismeretnek nevezzük 208), a tankönyv szójegyzéke az orosz, lengyel és német megfelelőkkel magyarázza: samosoznani(j)e, samowiedza, Selbstbewusstsein (234. o.); feltehetően tükörfordításnak (vö. a megfelelőket), vagy legalábbis azok mintájára alkotott szónak tekinthető. Az orosz самосознание szakkifejezés mai megfelelője a pszichológiai terminológiában a savimonė (lásd PŽ 1993: 265), amely már az 1937-ben a Logos folyóiratban közölt St. Šalkauskis-szótárból, a Bendroji filosofijos terminija című műből ismert (Šalkauskis 1991: 180). Egyébként a saviąmonė szó a Lietuvių kalbos žodynas című szótárba csak a szovjet korszak írásaiból vett példával került be (lásd LKŽ XII 258), a „Pszichológia tankönyvéből” azonban kitűnik, hogy korábban is használták. Előtaggal képzett szavak A vizsgált pszichológiai terminológiába mindössze két, előtaggal alkotott főnév tartozik: atjausmis 153 és pasąmonis 84. Azt, hogy az atjausmis előtaggal képzett szó, nemcsak az alakja (az -is végződés) mutatja, hanem a tankönyv összeállítójának, M. Reiniosnak a magyarázata is: „<…> a szenvedés mindkét esetben e vagy más megismerési elemektől függ. Ezek, és nem más, adnak az érzéseknek együttérzést. (Az atjausmis az árnyalattal, visszhanggal, visszfénnyel való összehasonlításból ered.)” 153. Egyébként ez a kitűnő szó a Lietuvių kalbos žodynas első kötetének egyik kiadásában sem szerepel. A második képzett szó hímnemű változatát, a pasąmonis alakot a ma meghonosodott pasąmonė mellett (Šalkauskis 1991: 168, 240; DŽ₁ 1954: 548; PŽ 1993: 203–204) még a 20. század közepén is használták (lásd LKŽ IX 453). A MELLÉKNEVEK KÉPZÉSE M. Reinio Psichologijos vadovėlis című tankönyvében az összetett szakkifejezések tagjainak kifejezésére 80 tisztán litván és hibrid, azaz kölcsönzött és litván szóalkotási morfémákat egyaránt tartalmazó melléknevet használtak. E melléknevek legnagyobb része (több mint 90%-a) képzett szó, elsősorban képzővel alkotott alak. A beszédrész képzett alakjainak alig kevesebb mint egyhetede olyan melléknév, amely más szóalkotási módokkal jött létre. Ezért először a pszichológiai szakkifejezésekben használt melléknevek képzőkkel történő szóalkotását mutatjuk be. 122 R. Katelytė, S. Keinys | M. Reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba Képzős származékok A vizsgált melléknevek képzése nem változatos – a származékok bőségével az -inis, -ė és az -ingas, -a képző tűnik ki. Más képzőkkel csak egy-egy származék fordul elő. -inis, -ė. Az -inis, -ė képzővel készül a vizsgált képzett melléknevek kétharmada (összesen 41). Kisebb részük (valamivel több mint egyharmaduk) kizárólag litván alapszavakra épül, például: asmeninis (asmeniniai jausmai 163), dirbtinis (dirbtinis miegas 216), dvasinis (dvasinė asmenybė 105), galinis (klausos dirksnio galinės formacijos 66), išorinis (išorinis potyris 4), nuolatinis (nuolatinis psichinių reiškinių sąryšis 18), pagrindinis (pagrindinis empirinis pažinimo elementas 149), pamatinis (pamatinis psichinis vyksmas 183), pirminis (pirminiai estetiniai jausmai 179), protinis (protinė atmintis 89), savaiminis (savaiminis charakteringas atjausmis 159), tolydinis (tolydinis psichinių reiškinių sąryšis 18) és visuomeninis (visuomeniniai jausmai 163). E származékok túlnyomó többsége főnevekből jött létre; a befejezett passzív melléknévi igenevekből, melléknevekből és számnevekből egy-egy (dirbtinis, tolydinis és pirminis), határozószókból pedig kettő (nuolatinis és savaiminis). A -inis, -ė képzővel alkotott, igenévi eredetű grįžtaminis származékot többször is használták. A tankönyv szójegyzékében ezt a melléknevet a refleksinis szinonimával magyarázzák (232. o.). A tankönyv szövegében is következetesen együtt szerepel ez a két melléknév, például: 1) Toksai veikimas vadinasi refleksinis, arba grįžtaminis 31; 2) <...> žmogus įvykdo tam tikrus judesius, kurie turi grįžtaminį, arba refleksinį, charakterį <...> 138; 3) Jau anksčiau [= anksčiau] buvo kalbos, ką mes vadiname refleksingais (refleksiniais), arba grįžtaminiais, judesiais 184. Az, hogy a grįžtaminis és a refleksinis többször is egymás mellé kerül, feltehetően azt mutatja, hogy M. Reinys professzor hozzá akarta szoktatni a tankönyv olvasóit a litván szóhoz. Sajnos ez azon ritka esetek egyike, amikor a használatba vett szó nem tudott meghonosodni – a grįžtaminis képzése miatt nem elfogadható, mivel a jelen idejű passzív melléknévi igenevekből általában nem képeznek mellékneveket. Az e képzővel létrehozott mellékneveknek csaknem kétharmada nemzetközi szavakból – főnevekből vagy melléknevekből – származik, például: altruistinis (altruistiniai jausmai 168), asteninis (asteniniai afektai 159), egoistinis (egoistiniai jausmai 168), eksperimentalinis (eksperimentalinė psichologija 14), elementarinis (elementariniai jausmai 167), empirinis (empirinė psichologija 2), estetinis (estetiniai jausmai 179), fizinis (fizinis jausmas 158), fiziologinis (fiziologinė psichologija 14), individualinis (individualiniai jausmai 163), intelektinis (intelektiniai jausmai 178), kinestetinis (kinestetinis jutimas 109), Terminologija | 2010 | 17 1 2 3 mechaninis (mechaninė atmintis 89), metafizinis (valios laisvė metafizine prasme 198), motorinis (motorinis dirksnis 24), muzikinis (muzikinė atmintis 88), organinis (organiniai jutimai 39), psichinis (psichinis gyvenimas 10), psichofizinis (psichofizinis Webero-Fechnero dėsnis 66), psichologinis (psichologinė analizė 93), racionalinis (racionalinė psichologija 2), refleksinis (refleksinis veikimas 31), socialinis (socialiniai jausmai 163), specialinis (pojūčių specialinių organų jutimai 39), specifinis (specifinė energija 65) és steninis (steniniai afektai 159). A Psichologijos vadovėlyje használt hibrid melléknevek kis része mai értelmezés szerint elavult. Például a szerzői kollektíva Kalbos praktikos patarimuose (1985) kötetében az eksperimentalinis, elementarinis, racionalinis, specialinis helyett az eksperimentinis, elementarus, racionalus, specialus alakokat tartják jobbnak (72., 240., 271. o.). –ingas, –a. M. Reinys által használt terminusokban az –ingas, –a képzős melléknevek száma harmadannyi, mint az –inis, –ė képzővel alkotottaké. E képző származékainak is csupán egyharmada épül litván szavakra, például: galingas (galinga vaizduotė 106), įdėmingas (įdėmingas mokymasis 101), noringas (noringasai judesys 187), savaimingas (savaimingas sielos galių buvimas 17) és valingas (valingasai judesys 187). Bár a nyelvben általában akad néhány –ingas, –a képzős, melléknevekből képzett származék (lásd LKG I 1965: 558), az įdėmingas szokatlannak és képzési kivételnek tűnik. Egyébként ez a szó nem található meg a Lietuvių kalbos žodyno negyedik kötetében. A vizsgált, e képzővel alkotott melléknevek többségének alapszava nemzetközi eredetű, például: aktingas (aktingas dėmesys 91), automatingas (automatingas judesys 184), charakteringas (savaiminis charakteringas atjausmis 159), impulsingas (impulsingi judesiai 184), instinktingas (instinktingas judesys 91), logingas (logingasai mąstymas 221), pasingas (pasingas dėmesys 91), refleksingas (refleksingas judesys 184) és simpat ingas (simpatingasai sekimas 168). A refleksingas judesys terminus mellett zárójelben meg van adva az –inis képzős refleksinis. származék is. Abban az időben, a XX. század első évtizedeiben, az ilyen melléknevek nem számítottak ritkaságnak az irodalmi nyelvben. Például a aktingas, igieningas (mai alakban higieniškas), objektingas, produktingas, simpatingas szavakat a Mūsų žodynėlyje (1918) című szójegyzékben közölte J. Jablonskis, amelyet M. Reinys is használhatott, vagy legalábbis lapozgathatott. Igaz, néhány –ingas képzős szót kijavított. Például J. Tumas (Vaižgantas) 1924-ben megjelent, J. S. Dovydaitisről, a Šiaulėniškio Senelio szerzőjéről szóló előadásának nyelvi recenziójában a melléknév- 124 R. Katelytė, S. Keinys | M. Reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba A fő nyelvmester többek között a főnevek inteligentingas, nepatriotingas és a melléknévi főnevek autonomin-gumas, labdaringumas helyett a következők használatát javasolta: inteligentiškas, nepatriotiškas, autonomiškumas, labdariškumas (JR V 1936: 44). A korábban említett, -ingas, -a képzővel alkotott hibridek közül a mai használatban látszólag már csak a charakteringas és simpat­ingas maradt meg. Sokuk helyett vagy a -iškas, -a képzővel alkotott származékokat (pl. automatiškas, logiškas), vagy nemzetközi mellékneveket (pl. aktyvus, impulsyvus, instinktyvus, pasyvus, refleksyvus) használnak. Egyébként abban az időben, amikor M. Reinys a Psichologijos vadovėlį készítette, a -inis, -ė képzős származékok gyakori versenytársai a -iškas, -a képzővel alkotott melléknevek voltak. A tankönyv terminusaihoz ezekre nemigen volt szükség. Érdekes és a tudomány számára hasznos volna megtudni, hogy ez az akkori pszichológiai terminológia jellegzetes vonása-e, vagy csupán a tankönyv szerzőjének egyéni szóhasználatára jellemző. A vizsgált pszichológiai terminusok összetevőit néhány, a nyelvben széles körben ismert, az alábbi képzőkkel alkotott melléknév is kifejezi: -ykštis, -ė: ősi (ősi érzés 162); -imas, -a: idegen (idegen* pszichikai létező 8); -ras, -a: kevert (kevert* érzés 157); -štas, -a: magas (magas pszichés működés 34); -tas, -a: egyszerű (képek egyszerű összekapcsolása 142); -uistas, -a: beteges (beteges vidám hangulat 223); -utinis, -ė: kraštutinis, -ė (karštutinis realizmas 65). A forrás terminusaiban használt különböző melléknevek több mint fele hibrid: nemzetközi szavakból a -inis, -ė és a -ingas, -a litván képzőkkel alkotott származékok. E tekintetben a tankönyv terminusaiban használt főnevek és melléknevek képzése nagyon eltér egymástól. Igévelőképzős származékok A tankönyvben használt pszichológiai terminusok között mindössze négy, a ne- igekötővel képzett származék található, például: nemalonus (nemalonus jausmas 128), nenoringas (nenoringi judesiai 184), nepriežastinis (nepriežastinė baimė 161) és nevalingas (nevalingi judesiai 187). Vegyes képzésű származékok A vizsgált terminusok közül négy melléknév egyszerre igekötővel és képzővel létrehozott származékként szerepel. Ezek vegyes képzésű, tisztán litván származékok: išvidinis (išvidinis valios veiksmas 183), išviršinis (išviršinis poty- Terminologija | 2010 | 17 125 ris 4), valamint a hibrid alakok: įcentrinis (įcentriniai dirksniai 31) és išcentrinis (išcentriniai dirksniai 31). Morfológiai összetételét tekintve ugyanilyen a išorinis, -ė melléknév is, ám emellett széles körben ismert az išorė főnév, amely könnyen tekinthető az említett melléknév alapszavának. Igaz, a hetven-nyolcvan évvel ezelőtti általános nyelvhasználat elsődleges forrásaiból a Lietuvių kalbos žodyno negyedik kötetébe bekerültek az išvidė „belső oldal; belső rész” és az išviršė „külső oldal” főnevek (258., 260. o.); egy háború előtti forrásból származó išviršė az első két Dabartinės lietuvių kalbos žodyno kiadásba is bekerült. Erre, nem pedig a mai használatra támaszkodva az išvidinis, -ė és išviršinis, -ė melléknevek akár az –inis, –ė képzővel létrehozott származékoknak is tekinthetők; képzési jelentésük azonban azt mutatja, hogy ezek a melléknevek mégis egyszerre igekötővel és képzővel jöttek létre. Nem találtunk adatot, amely kétségessé tenné a hibrid įcentrinis, -ė és išcentrinis, -ė vegyes képzését (igaz, a Lietuvių kalbos žodyne szerepel az išcentris főnév „nem középen a tengelyre erősített tárcsa (a forgómozgás járómozgássá alakítására használják)” jelentésben, háború előtti írásokból, de jelentése miatt nem tekinthető az išcentrinis, -ė melléknév alapszavának.) Végződéses származékok A tankönyv terminusai között mindössze két, a nyelvben megszokott, régi, végződéssel képzett melléknév található. Ezek: kartus (karčios skonies jutimas 5) és az öreg senoji psichologija (210). Összetett szavak képzése A cikkben vizsgált összetett terminusok alárendelt tagjaként (jelzőjeként) egy összetett melléknév szerepel: dviakas (dviakas regėjimas 115, dviakas matymas 113); mindkét esetben a dviakas szó mellett szinonimaként a binokuliarus melléknév szerepel (a tankönyv szójegyzékében binakularus alakban írják, 232). Egyébként a dviakas melléknév nem található meg a Lietuvių kalbos žodynas második kötetében. IGEKÉPZÉS A vizsgált összetett terminusokban alárendelt tagként 24 igei igenév szerepel. Mivel az igenevek igealakok, a szóalkotás szempontjából rendszerint a főnévi igeneveket vizsgálják, a többi főalakkal is számolva. Az igék csaknem négyötöde kevert képzésű, illetve másodlagos, képzővel és igekötővel képzett. 126 R. Katelytė, S. Keinys | M. Reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba A kevert képzésű, igekötő nélküli igék: girdėti (girdimoji haliucinacija 219), judėti (judamasai [atminties] tipas 86), regėti (regimoji haliucinacija 219) és svarstyti (svarstomoji galia 33 és svarstytoji mintis 101) régi szavak, amelyeknek ugyanaz a tövük, mint a megfelelő alapszavaké, de képzőjük — vagy annak megfelelő változata — nem szerepel mindegyik főalakban. Három igekötő nélküli másodlagos ige az -inti, képzővel jött létre, például: gaminti (gaminamoji vaizduotė 102), judinti (judinamasai* dirksnis 76), žadinti (žadinantys afektai 159); egy pedig az -auti képzővel, például: protauti (protaujamasi sielos esmės ir ypatybių pažinimas 3). Tíz ige elsődleges és másodlagos igékből képzett, igekötős származék, például: atgaminti (atgaminamoji vaizduotė 102, atgamintasaи vaidinys 144), įgimti (įgimtoji atmintis 98), išplėtoti (išplėtota valia 196), neveikti (neveikiamासai dėmesys 91), pajusti (pajuntamieji jausmai 168), palyginti (palyginamoji psichologija 10), panaudinti (panaudintieji jutimai 72), pasekti (pasekamieji vaizdai 54), patirti (patiriamasa* sielos reiškinių pažinimas 3) és prislegti (linguistai prislegtas ūpas 223). HATÁROZÓSZÓ-KÉPZÉS A forrás összetett terminusaiban egyetlen határozószó szerepel: liguistai (liguistai linksmas ūpas 223, liguistai prislegtas ūpas 223), amely a melléknévből képzett, -ai képzős származékra jellemző. KÖVETKEZTETÉSEK 1. M. Reinys professzor oroszból szabadon fordított Pszichológia tankönyvének nyelve még most, megjelenése után kilenc évtizeddel (1921) is világos, eleven és könnyen érthető. Ez a szerkesztő szoros kapcsolatát mutatja az élő népnyelvvel, valamint azt, hogy kiválóan ismerte korának köznyelvi szaknyelvét. Ezt az általános következtetést a tankönyvben használt terminusok, illetve az összetett terminusok részét alkotó egyéb szavak szóalkotásának vizsgálata is alátámasztja. 2. A vizsgált terminusok és az azokban szereplő szavak (főnevek, melléknevek, a melléknévi igenevek alapszavai és határozószók) a morfológiai szóalkotás valamennyi módjával keletkeztek: a képzőkkel alkotott származékok aránya 77,2%, a ragokkal alkotott származékoké (csak főnevek és melléknevek) 14,5%, az előtaggal alkotott származékoké 4,6%, az összetételeké (csak főnevek és melléknevek) 2,6%, a vegyes szóalkotású származékoké (csak melléknevek) pedig az összes, a tanulmány tárgyát képező származék (összesen több mint 350) 1,1%-a. Terminologija | 2010 | 17 127 3. Az összes származék legnagyobb része (87,8%) tisztán litván, 12,2%-uk pedig nemzetközi szavakból litván affixumokkal alkotott hibrid. Figyelemre méltó a hibrid főnevek igen alacsony aránya (az összes származék főnév 1,7%-a, illetve az adott szófaj képzős származékainak 3%-a), valamint a hibrid melléknevek nagy száma (az összes származék melléknév 50%-a; ezek szinte mind –inis, –ė és –ingas, –a képzős származékok, és csupán néhány származék keletkezett egyidejű előtag- és képzőhozzáadással). 4. A vizsgált származékok kiemelkedő jellemzője az absztraktumok nagy száma: a képzőkkel és ragokkal alkotott főnevek 90%-a cselekvések (igei absztraktumok) és tulajdonságok (névszói absztraktumok) megnevezése. Az absztraktumok legnagyobb része e két szóalkotási kategória legproduktívabb képzőivel, a –imas és –umas képzőkkel jött létre. 5. Sok származék széles körben ismert, régóta használatos a köznyelvi írásban, vagy terminusként alkotott szó. Kevés a ritka, meg nem honosodott vagy az általános használatban nem elfogadható szó. Leginkább a –ingas, –a képzővel alkotott melléknevek nyelvi helyzete változott meg: egy részük ma már nem használatos. Összességében a vizsgált forrás származékai azt mutatják, hogy a terminusok és összetevőik szóalkotása 90 év alatt viszonylag keveset változott. FORRÁS Pszichológia tankönyv. G. Cselpanov professzor műve alapján szabadon fordította M. Reinys bölcsészdoktor. Vilnius, 1921 (a Litván Tudományos Társaság kiadványa). LITERATŪRA Būga K. 1959: Rinktiniai raštai. T. 2. Sud. Z. Zinkevičius. Vilnius. DŽ₁ 1954: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Ats. red. J. Kruopas. Vilnius. DŽ₄ 2000: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. St. Keinys. Vilnius. JR V 1936: Jablonskio Raštai. T. 5: Kalbos dalykai. Redagavo J. Balčikonis. Kaunas. Katelytė R. 2009: Mečislovo Reinio laisvai versto Psichologijos vadovėlio psichologijos terminų reikšmė ir kilmė. – Terminologija 16, 198–216. KP 1939: Kalbos patarėjas. Paruošė L. Dambrauskas. Redagavo A. Salys, Pr. Skardžius. Kaunas. KPP 1985: Kalbos praktikos patarimai. Sud. A. Pupkis. Vyr. red. Z. Zinkevičius. II pataisytas ir papildytas leidimas. Vilnius. LKG I 1965: Lietuvių kalbos gramatika. T. 1. Vyr. red. K. Ulvydas. Vilnius. LKŽ I–XX 1941–2002: Lietuvių kalbos žodynas. Ats. (vyr.) red. J. Balčikonis (t. 1–2), K. Ulvydas (t. 3–5, 11–16), J. Kruopas (t. 1–2, 6–10), V. Vitkauskas (t. 17–20). Vilnius. Mūsų žodynėlis. „Vargo mokyklos“ priedėlis. Surinko Rygiškių Jonas. Voronežas, 1918. PŽ 1993: Psichologijos žodynas. Spec. red. R. Augis, R. Kočiūnas. Vilnius. Skardžius Pr. 1943: Lietuvių kalbos žodžių daryba. Vilnius. Šalkauskis St. 1991: Bendroji filosofijos terminija – Raštai. T. 2: Filosofijos ir pedagogikos terminija. Parengė A. Sverdiolas. Vilnius, 126–252. Urbutis V. 1961: Dabartinės lietuvių kalbos galūnių darybos daiktavardžiai. – Kalbotyra 3, 27–60. Zinkevičius Z. 1966: Zinkevičius Z. Lietuvių dialektologija. Vilnius. 128 R. Katelytė, S. Keinys | M. Reinio psichologijos terminų ir jų dėmenų daryba WORD FORMATION OF MEČISLOVAS REINYS’ TERMS OF PSYCHOLOGY AND THEIR COMPONENTS The first three decades of the 20th century was a period of rapid development of contemporary Lithuanian terminology of various fields of science and technology. In 1921 Lithuanian scientific society published Psichologijos vadovėlis (Psychology textbook) which was a free translation of Georgij Chelpanov’s Учебник психологии performed by professor Mečislovas Reinys (1884–1953). This paper analyses the word formation of substantival one-word terms as well as nouns and other parts of speech which comprise components of complex terms used in this textbook. There were 390 words researched, 91% of them are formations. The majority of formations (73.6%) are nouns. Other parts of speech are less common – adjectives comprise 20.7%, verbs (participles) – 5.4% and adverbs – 0.3%. Cases of word formation of terms with suffixes, endings and prefixes as well as compounds and terms of mixed formation (with prefixes and suffixes at the same time) are researched in detail. It was established that the majority of formations researched (about 88%) are purely Lithuanian and about 12% are hybrids. Nearly all hybrids are derivates made from international words with Lithuanian suffixes. Very many terms of psychology and their components have an abstract meaning – 90% of nouns made with suffixes and endings are substantial or verbal abstracts. On the whole, the word formation of the one-word terms and components of complex terms researched has not changed much in 90 years. Gauta 2010-12-14 Rita Katelytė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Stasys Keinys Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Terminologija | 2010 | 17 1 2 9