Lauryno Ivinskio kalendorių vienažodžių ligų pavadinimų kilmė ir daryba

Terminológia | 2010 | 17 101 A Laurynas Ivinskis kalendáriumaiban szereplő egyszavas betegségnévek eredete és képzése PalMIRa ZEMlEvIČIŪtė Litván Nyelvi Intézet Fénykép a Litván Irodalmi és Folklorisztikai Intézet könyvtárának fotótékájából. Laurynas Ivinskis születésének 200. évfordulójára A neves XIX. századi litván felvilágosító, Laurynas Ivinskis (1810–1881) állította össze az első litván kalendáriumot, a „Metu skajtlus ukiniszkas” címűt, amely 1846-ban került ki a nyomdából1. Ebben és más kalendáriumokban közérthetően írtak a mezőgazdaság, az állatgyógyászat, a csillagászat, a történelem, a természettudományok és más területek kérdéseiről, valamint szépirodalmi műveket tettek közzé. 1 1847-ben – „Kalendorius, arba Metu skajtlus ukiszkas”, 1851-től – „Kalendorius, arba Metskajtlus ukiszkas”. A naptárak megszakításokkal, évenként jelentek meg – 1846–1852-ben, 1855–1864-ben (1853–1854-ben a cenzúra miatt nem adták ki őket, 1865–1867-ben cirill betűkkel jelentek meg, 1877-ben pedig a naptárt latin betűkkel Szentpéterváron adták ki) (Petkevičiūtė 1988: 121–122, 126–127). 102 P. Zemlevičiūtė | Lauryno Ivinskio kalendorių vienažodžių ligų pavadinimų... L. Ivinskis már az első naptárban elhelyezett egy „Gidimas moniun nuog nekuriun ligun“2 című fejezetet, amelyben a betegségek gyógyításáról ír. A fejezet nem szerepelt az 1847., 1848., 1855., 1861., 1864. és 1866. évi naptárakban (Petkevičiūtė 1988: 132). Leggyakrabban a betegségek kezelésének eszközeiről és módszereiről írt, de L. Ivinskis néha először röviden megmagyarázta a betegséget, például. : Griźielie (griezielė) – „ira taj didzioja rankas naria skausmas kur susiner dełnas kaułas ir ałkuones juntamas pri ano pałenkima kajp sztaj: kad norem ranka su isztista dełna prispausté pri ko noris. <...>“ 1850 46. Łanduonis, kitur twiega wadin – „ira tokia pat liga kajpo ir płaukinis su tumi tiktaj atsiskirimu jog pirszta nuog wirszaus nuojed iki pirmoja naria ir apsisto tolesnej neb-ejdama. <...>“ 1851 33. Niksteriejimas (niksteliejimas) – „ira taj iszsisukimas naria isz sawa wietas kurio nepatajsimas łuszu padara. <...>“ 1850 46. Nuog źiemospirgia – „ira taj paźejdimas par paszaldima kokios-noris dalies kuna. <...>“ 1856 46. A fejezet tanácsokat ad arról, hogyan kezelhetők a fertőző, sebészeti és traumatológiai, pszichés, légzőszervi, emésztőrendszeri, fül-, orrés torok-, szem-, fog-, ízületi, bőr-, csont-, női, gyermekés egyéb emberi betegségek. Leginkább a házi gyógymódokkal – gyógynövényekkel (mentával, örménygyökérrel, kálmosgyökérrel, komlóval, kamillavirággal, rebarbaragyökérrel, nyírfalevéllel, enyves éger levelével, borókabogyóval stb.) – történő kezelésről ír; italokkal és egyéb folyadékokkal (vodkával, sörrel, ecettel stb.); élelmiszerekkel (szalonnával, sóval, mézzel, kecsketejjel, tehéntejjel, vajjal, élesztővel stb.); fűszerekkel (fokhagymával, gyömbérrel, petrezselyemmel, hagymával, kaporral stb.); háztartási tárgyakkal (kefével, téglával stb.); szövetekkel (posztóval, vászonnal stb.); elégett anyagok maradványaival (hamuval stb.). Ritkábban említett vásárolt gyógyszerek (kinin, kloroform, magnézia, vitriol stb.). Ezenkívül azt is tanácsolják, hogy ma már szokatlan dolgokkal is gyógyítsák magukat, például rézzel, ólommal, földigilisztákkal, békákkal, állati, madárés még emberi ürülékkel is3. Érdekességképpen néhány példa arra, hogyan kell L. Ivinskis szerint bizonyos betegségeket gyógyítani: 2 Ez volt az első, 1846-os kalendáriumban szereplő cím. A későbbi kalendáriumokban kissé változott – „Gidimaj mogaus nekuriun ligun“, „Gidimaj żmogaus ligun“, „Gidimas mogaus nekuriun ligun“, „Gidimaj mogaus nekuriun ligun iszimti isz rankas rasztu Lietuwiszkaj paraśzitu“, „Gidimaj żmogaus nekuriun ligun“, „Gidimaj mogaus ligun“, „Gidimaj zmogaus nekuriun ligun“, a gyakoribb cím azonban a „Gidimaj mogaus nekuriun ligun“ volt. 3 Akkoriban aligha ellenőrizte bárki is a litván kalendáriumokban szereplő orvosi ismeretek megbízhatóságát. A sajtótilalom éveiben megjelent, cirill betűkkel kiadott litván kalendáriumokat a cári cenzúra már szorgalmasan ellenőrizte. Így az L. Ivinskis kalendáriumaiban nyomtatott orvosi ismeretek egy részét a gyógyítási igazgatóság ellenőrizte (Petkevičiūtė 1988: 137). Terminológia | 2010 | 17 103 Digulis (Lilisza) – „<...>. Mások angolpóréhagymát égetnek, az állkapcsot összetörik, és pálinkában adják inni“ 1850 46. Sárgaság ellen – „A főtt húsból kivett, kenyérrel összekevert májat apróra morzsold, és a betegnek naponta háromszor: reggel, délben és este, lefekvés előtt adj inni fél kis kanállal bármilyen italban, csak ne pálinkában“ 1846 24–25. Kígyómarás ellen – „<...>. Egy féreg Szent János éjjelén világítva, kenyérdarabbal összezúzva és lenyelve meggyógyította a beteget. <...>“ 1861 32. Szemölcsök ellen – „a) Egyesek úgy tüntetik el, hogy férgük vérével kenik be őket. b) Mások lóizzadsággal kenik be őket, amelyet a ló lábnyomából vesznek. <...>“ 1846 25. Pritwirtiné – „<...> rejk awina papiowus skubinaj kajpo imanidamas ir ne łaukant isztekiejima krauja kad wejkej ne uźszałtu nuołupti kajli ir be jokia praśitenśima apkłoti ligonia wisa piłwa su ta szale kuré buwa nuog mejsos, o liga noris butu serganti atwedusé artij kapun, tuojaus atsto“ 1849 31. A pattanások vizétől – „<..... Fehér, száraz, macskagyökér, vízben megfőzve, a pattanásokat gyakran azzal öblíteni. <...>“ 1861 33. A nevezett L. Ivinskis-féle kalendárium fejezetében 122 betegségnevet találtak (a változatokat nem számítva), ezek közül 42 betegség neve egyszavas. E tanulmány az egyszavas betegségnevek eredetével és képzésével kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. 1. AZ EGY SZAVAS BETEGSÉGNEVEK EREDETE 1.1. Litván eredetű betegségnevek Az egyszavas betegségnevek nagy része litván eredetű szó (35 terminus), például: drugis ~ drugys 1846 24, 1850(1849) 33, 1856 46, 1857 40, 1860 59, 1862 10, dziowa ~ džiova 1857 39, kosulis ~ kosulys 1851 32, 1856 45, 1857 47, padukimas ~ padūkimas 1849 32, 1850(1849) 34, 1862 9, sausgila ~ sausgila 1861 32. 1.2. Jövevényszavak Jövevényszavakból csak néhányat találtak (6 terminus) – kettőt a görög nyelvből, egyet-egyet pedig a latin, lengyel, angol és francia nyelvből. 1.2.1. G ö r ö g n y e l v b ő l: dysenterija ~ dizenterija 1851 33 „heveny fertőző betegség, amelyre a vastagbél gyulladása jellemző”4 – a görög dyselőtag, amely a szerv működészavarát jelenti, és a görög enteron „bél”. Az LKŽ adatai szerint ez a szó az élő nyelvben nem adatolt; 4 A betegségek rövid magyarázatai a cikkben a „Medicinos enciklopedija” és az LKŽe alapján szerepelnek. 104 P. Zemlevičiūtė | Laurynas Ivinskis kalendáriumainak egy szavas betegségelnevezései... reumatizmas ~ reumatizmas 1861 32, 1877 40 „szisztémás kötőszöveti betegség, amely leginkább a szívet károsítja” a görög rheumatismos „(a testen keresztül való) folyás” szóból (lásd TŽŽ 1936, 1951, 1969, 2005, 2007). Az LKŽ adatai szerint a reumatizmas szó az élő nyelvben nem használatos. A mai orvosi nyelvben a reumatas terminus honosodott meg. 1.2.2. A latin nyelvből: karbunkułas ~ karbunkulas 1861 33 „több szőrtüsző, faggyúmirigyeik és a környező szövetek gennyes gyulladása” a latin carbunculus „parázs” szóból. Maks Fasmer a karbunkulas „nagy kelés, fájdalmas duzzanat” szót a latin carbunculus „izzó széndarab” szóból eredezteti – a carbō „szén” szóból (Фасмер 1967: 195). E szó latin eredetét a nemzetközi szavak szótárai is megerősítik (lásd TŽŽ 1936, 1951, 1969, 2005, 2007). Az LKŽ nem közöl példákat a karbunkulo szó élőnyelvi használatára. Ez a kölcsönszó a mai orvosi nyelvben használatos, azonban van litván megfelelője is: piktvotė. 1.2.3. A l e n g y e l n y e l v b ő l: diminićze ~ diminyčia 1862 9. Az LKŽ adatai szerint a diminyčia (l. dymienica) „orbánc, kelés” Žygaičiaiból került be. A „Nagy lengyel–orosz szótárban” a diminyčia jelentése más, vö. lengyel dymienica, orosz бубоны (hessen, Stypuła 1967: 171), továbbá vö. bubonas (lat. bubo) „a nyirokcsomó gyulladásos duzzanata (leggyakrabban a hónaljban és a lágyékban)” MedŽ 81. Nehéz lenne pontosan megmondani, milyen jelentésben használta L. Ivinskis ezt a kölcsönszót, mivel a kalendáriumban csak arról ír, hogyan kell kezelni a diminyčiát. 1.2.4. Angolból: krupas ~ krupas 1846 25, 1850(1849) 35 „heveny gégegyulladás, amely megnehezíti a légzést” az angol croup szóból, azonban az elsődleges etimológiai forrás a skót nyelv – croup „rekedten, zihálva lélegezni” (lásd TŽŽ 1936, 1951, 1969, 2005, 2007). Az LKŽ adatai szerint a krupas (l. krup, or. кpyп) az említett jelentésben használatos az élő nyelvben – Smilgiai településről származó nyelvhasználati példa szerepel. 1.2.5. Franciából: kokluszas ~ kokliušas 1857 40 (L. Ivinskis a kokliśzius ~ koklišius 1857 40 változatot is használta) „heveny fertőző betegség, amely görcsös köhögési rohamokban nyilvánul meg” (lásd TŽŽ 1936, 1951, 1969, 2005, 2007) a francia coqueluche szóból. Az LKŽ adatai szerint a kokliušas nem használatos az élő nyelvben (a nyelvhasználati példák írott forrásokból származnak – DŽ, NdŽ, rš, Blv), kivéve a koklišas változatot, amelyet Smilgiai településről jegyeztek fel. Egyes források a kokliušas eredetét eltérően magyarázzák, vö. kokliušas, koklišas „Keuchhusten” a lengyel koklusz szóból, ez utóbbi a francia coqueluche-ből származik (FrW I 280), továbbá vö. kokliušas a francia coqueluche-ből, ez pedig a német Keuchhusten „kokliušas” szóból (Фасмер 1967: 282). Terminológia | 2010 | 17 105 Az LKŽ adatai szerint a diminyčia, koklišas és krupas orvosi jelentésben az élő nyelvben rögzítve van, míg a dizenterija, reumatizmas és karbunkulas az élő nyelvben nem használatos. A kölcsönzés lehetséges forrása a lengyel nyelv. L. Ivinskis, amikor az emberi betegségek gyógyításáról szóló fejezetet készítette, kétségtelenül tudományos, minden valószínűség szerint lengyel nyelvű orvosi szakirodalomra támaszkodott, és megismerkedett a lengyel orvosok munkáival5. Ezt a feltevést az is megerősítheti, hogy a fejezetben egyes betegségek neve mellett L. Ivinskis zárójelben más nyelvek, leggyakrabban a lengyel nyelv megfelelőit adja meg, pl.: apalpimas (syncope) ~ apalpimas 1849 32, giałta (źółtaczka) ~ gelta 1862 9, płaukinis (włośnik) ~ plaukinis 1851 33, sausgila (artritis) ~ sausgila 1856 45, skaudulis (wrzód) ~ skaudulys 1850 46, twiega (zanogcica) ~ tviega 1851 33, 1856 44, wieźis (rak choroba) ~ vėžys 1856 45. Meg kell mondani, hogy a kölcsönszavak többsége – a diminyčią kivételével – az orvosi nyelvben ma is használatos: dizenterija, karbunkulas, kokliušas, krupas, reumatizmas. Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy L. Ivins kis a kölcsönszavak többségét litván megfelelőikkel együtt adja meg, pl.: dysenterija és kruwinas widuriavimas, reumatizmas és sausgila, kokluszas és kosulis didis, krupas és uźjemimas kakla. A mai orvosi nyelvben sajnos többnyire csak a kölcsönszavakat használják. 1.3. Hibridák L. Ivinskis naptárának „Útmutató az embereknek bizonyos betegségek ellen“ című rovatában mindössze egyetlen hibrid található – słabnumas ~ slabnumas 1850 45, a slabnas „kevés fizikai erővel rendelkező“ szóból, amelyet az LKŽ adatai szerint az élő nyelvben használnak – használati példákat Kvėdarna, Karsakiškis, Priekulė, Viešvėnai és Žemalė településekről közöltek. 2. AZ EGYSZAVAS BETEGSÉGNEVEK ALKOTÁSA 2.1. Egyszerű szavak Viszonylag kevés olyan betegségelnevezés van, amelyet egyszerű szavak alkotnak, pl.: gen. sg. akmens6 ~ akmuo 1857 40 „üreges szervekben vagy a mirigyek kivezető csatornáiban keletkező sóképződmény“, drugis ~ 5 D. Petkevičiūtė monográfiájában megjegyezte, hogy az orvosi irodalom jelentős részét (főként varsói kiadványokat) L. Ivinskis Adomas Zavadski révén Vilniusból szerezte. L. Ivinskis által kért irodalom néhány fennmaradt, kisebb jegyzékéből látható, hogy megismerkedett egyes orvosok munkáival, pl. h. F. Paulicki lengyel nyelvű, kétkötetes „Orvostan a falusi emberek számára“ című művével (Petkevičiūtė 1988: 133). 6 A rovatban e szó alanyeseti alakja nem található – csak a birtokos esetű nuog akmens szerkezetben. 106 P. Zemlevičiūtė | Laurynas Ivinskis kalendáriumainak egyszavas betegségnevei... drugys 1846 24, 1850(1849) 33, 1856 46, 1857 40, 1860 59, 1862 10 „betegség esetén jelentkező reszketés, hidegrázás“, karpos ~ karpos 1846 25 „elszarusodott csomók vagy puha szemölcsök alakjában jelentkező bőrvagy nyálkahártya-kinövések“, lilisza ~ lieliša 1857 47 „szúró fájdalom az oldalban, rendszerint gyors járás vagy futás következtében“, tviega ~ tviega 1846 25, 1851 33, 1856 44 „kelés az ujj végén, tályog, gennyes sipoly“, vėžys ~ vėžys 1856 45 „rosszindulatú daganat“. Külön említést érdemelnek a lilisza és a tviega betegségnevek. Ezeket származékszavaknak is lehetne tekinteni. A lielis7 testrésznév jelentése „sípcsont” (lásd: LKŽe). Ernstas Frenkelis a tviegą szót a tvaiga „kábító, rendszerint kellemetlen szag, bűz, bűzhödés” szóval hozza kapcsolatba, amely a tvaigti „bűzleni” igéből származik (FrW II 1153). Az LKŽ adatai szerint az összes említett szó orvosi jelentésben használatos az élő nyelvben. Az akmuo, drugys, karpa és vėžys pedig megszilárdult mai orvosi terminusok. 2.2. Származékok A betegségek elnevezéseinek többsége származékszó8 (30 terminus). A képzett szavak dominálnak (22 terminus). 2.2.1. Képzős származékok. 2.2.1.1. Az -imas/-ymas képzővel képzett származékok. A legnagyobb csoportot az -imas képzős származékok alkotják (11 terminus): apalpimas ~ apalpimas 1849 32, iszsimetimas ~ išsimetimas 1861 33 „vetélés“, niksteliejimas ~ nikstelėjimas 1850 46 / niksteriejimas ~ niksterėjimas 1850 46, 1857 47, nuosideginimas ~ nusideginimas 1856 45, nuositwilkimas ~ nusitvilkymas 1856 45, 1857 47, 1858 55, 1861 32, pasiudurimas ~ pasiudūrimas 1857 47, usigawimas ~ užsigavimas 1846 25. Négy olyan terminus is előfordul L. Ivinskišnél „veszettség” jelentésben: padukimas ~ padūkimas 1849 32, 1850(1849) 34, 1862 9, pagedimas ~ pagedimas 1849 32, 1850(1849) 34, paśiutimas ~ pasiutimas 1849 32, 1850(1849) 34, paśzielimas ~ pašėlimas 1849 32, 1850(1849) 34. 2.2.1.2. Az -ulys toldalékkal képzett származékok (3 terminus): digulis ~ dygulys 1850 46 „dieglys“, köhögés ~ köhögés 1851 32, 1856 45, 1857 47, fájdalmas kelés ~ fájdalmas kelés 1846 25, 1850 46, 1861 32, 1862 9 „kelés, genynyes kelés, fájdalmas kelés, fekély, furunkulus“. 2.2.1.3. Priesagos -inis vediniai (2 terminai): płaukinis ~ plaukinis 1851 33, ritinis ~ ritinis 1846 25. 7 V. Urbutis a lielį leticizmusnak tartja, lásd lielis „sípcsont, lábszárcsont, lábszárcsontváz“ a lett liels szóból (Urbutis: 2009: 284). 8 A képzett alakok tárgyalásakor Pr. Skardžius, V. Urbutis és S. Ambraz munkáira, valamint az LKG-ra és a DLKG-ra támaszkodtunk. Terminologija | 2010 | 17 107 L. Ivinskis 1851-es kalendáriumában a plaukinis „egy féreg, amely belemászik a lábba vagy a karba, és nagy fájdalmat okoz“ jelentésben szerepel: „Ilindus tam kirminuj ing ranka arba koje daug nuokent par didi sopuli kurin jisaj padara, o mogus negidomas ne iszlink giwu. Norent jin iszmilté isz kuna, rejk deginté aguonu łapus ir stibus o isz pelenun padarité szarma, kuriumi iszpuł łajstité neswejka wieta udiejes ant wirszaus mieiu warpas. Tan darant, płaukinis pamau iszlend, apsiwinio apej warpa, kuren rejk nuog kuna pamau tolesnej traukté, par kan kirmis to nejudusma iszsimilśz. <...>“ 1851 33, ritinis – „a lábujj végén, a bőrkeményedés, tyúkszem“ jelentésben. Az LKŽ-ben a plaukinis főnév „féreg” jelentésben nincs rögzítve, de vö. a plaukinis melléknévvel „hajhoz hasonló” jelentésben: Plaukiniai kirminai rš. A ritinis szó az LKŽ-ben nem rendelkezik orvosi jelentéssel. Más képzők csak egy-egy származékban fordultak elő. 2.2.1.4. Az -inė képző származéka: gen. sg. dedervenies9 ~ dedervinė 1877 40. E. Frenkel a dedervinė szót a litván dirti „nyúzni, lehántani”, durti „szúrni” igékből származtatja (FrW I 85). 2.2.1.5. Az -ėlė képző származékai: griźielė ~ griežėlė 1850 46 / griezielė ~ griežėlė 1850 46 „a kezek ínának fájdalma” a griežti „fájni, sajogni” igéből (az LKŽ adatai szerint a grižėlė ebben a jelentésben az élő nyelvben nincs rögzítve – D. Pošk, Kos). 2.2.1.6. Priesagos -uonis vedinys: łanduonis ~ landuonis 1851 33 „votis piršto gale (po nagu), aptaka, ėduonis“. 2.2.1.7. Priesagos -tinė vediniai: pritwirtiné ~ pritvirtinė 1849 31 „vidurių užkietėjimas“ / gen. sg. pritvirtinies ~ pritvirtinė 1877 40. 2.2.1.8. Priesagos -menis vedinys: putmenes ~ putmenis 1860 59 „pabrinkimas poodiniuose audiniuose sergant širdies, inkstų ir kitomis ligomis, šiaip koks sutinimas, suputimas“. 2.2.1.9. Priesagos -umas vedinys: słabnumas ~ slabnumas 1850 45 „silpnumas“. 2.2.2. Galūnių vediniai. Rasti keturi galūnių vediniai. Közülük három az -a végződésű képzett alak: dziowa ~ džiova 1857 39, giałta ~ gelta 1846 24, 1862 9, pażejda ~ pažeida 1846 25, 1861 32 / paźejda ~ pažeida 1857 47 „sérülés, károsodás, seb“, valamint egy -is végződésű képzett alak: karsztis ~ karštis 1846 24 „megemelkedett testhőmérséklet (betegség esetén)“. 2.2.3. Összetett terminusok. Négy olyan összetett terminust találtunk, amelyek második tagja ige, első tagja pedig főnév vagy melléknév. 9 A fejezetben e szó alanyeseti alakja nem található – csak birtokos esetben, a nuog dedervenies szerkezetben. 108 P. Zemlevičiūtė | Laurynas Ivinskis kalendáriumainak egyetlen szóból álló betegségnevei... 2.2.3.1. Főnévi és igei tagból álló összetett terminusok: kaułajedis ~ kaulaėdis 1850 46 „olyan csontbetegség“, vagy L. Ivinskis szavaival: „ira taj liga kuré gadin kauła ir rodose jog praded puté“, źiemospirgis ~ žiemospirgis 1856 46 „pikkelyes bőr“: „<...>. Gał tejpogi jemes rope iszkepté, atwiesines sutrajszkité ir twarstité ant źiemospirgia po tris źigius ant dienos apkejtant kitas, po pirmaj dietunju. <...>“. Az LKŽ a kaulaėdis szócikknél csupán egyetlen szemléltető mondatot közöl L. Ivinskis 1850. évi kalendáriumának az emberi betegségek gyógyításáról szóló fejezetéből. Feltehető, hogy ez az ő új képzése. 2.2.3.2. Összetett terminusok melléknévi és igei összetevőkkel: sausgila ~ sausgila 1861 32 / sausgiła ~ sausgila 1856 45 „a csontok és ízületek fájdalma, reuma”, słabdrugis ~ slapdrugys 1861 32 „titkos remegés (ilyen betegség)”. Összefoglalva elmondható, hogy az LKŽ adatai szerint a szóalkotások túlnyomó többségét a szóban forgó orvosi jelentésekben az élő nyelvben használják, míg az apalpimas, dedervinė, džiova, gelta, karštis, kosulys, landuonis a mai orvosi terminusokká váltak. KÖVETKEZTETÉSEK 1. L. Ivinskis kalendáriumainak „Gidimas moniun nuog nekuriun ligun” című fejezete több szempontból is fontos. Először is ismeretterjesztő szempontból – a népi gyógyászat és az orvostudomány ismereteit népszerűsítette, és arról írt, hogyan gyógyíthatják magukat az emberek, ha megbetegszenek. Másodszor terminológiai szempontból – L. Ivinskis többnyire a beszélt nyelvből származó litván elnevezéseket használt az emberi betegségekre, időnként megpróbált meghatározni vagy megmagyarázni bizonyos betegségeket, továbbá egyes betegségnevek mellett más nyelvek megfelelőit is közölte. 2. Az egy szóból álló betegségnevek többsége litván eredetű szó (35 terminus). Mindössze hat kölcsönszót találtak (kettőt a görögből, egyet-egyet pedig a latin, lengyel, angol és francia nyelvből), valamint egy hibridet. Mivel az LKŽ adatai szerint a kölcsönszavak használati példáinak fele nem található meg az élő nyelvben, valószínűleg L. Ivinskis kölcsönözte őket lengyel nyelvű írott orvosi forrásokból. A tárgyalt alfejezet kölcsönszavainak többségének voltak litván megfelelői. 3. Viszonylag kevés olyan betegségelnevezés van, amely egyszerű szó. A betegségelnevezések többsége képzett szó (30 terminus). A képzőszármazékok dominálnak (22 terminus), ezek közül a legnagyobb csoportot az -imas/-ymas képzős származékok alkotják (11 terminus). Gyakoriság szerint ezután az -ulys és -inis képzős származékok következnek, a többi képzőből (-inė, -ėlė, -uonis, -tinė, -menis, -umas) csak Terminologija | 2010 | 17 109 egy-egy származékot találtak. Három -a végződésű képzett szó és egy -is végződésű képzett szó, valamint négy összetett terminus található, amelyek második tagja ige, első tagja pedig főnév vagy melléknév. Feltételezhető, hogy az egyik csontbetegség neve – a kaułajedis összetett szó – magának L. Ivinskisnek az újalkotása lehet. 4. Az egyszavas terminusok viszonylag kevesen vannak, a szakaszban fellelt összes betegségneveknek valamivel több mint egyharmadát alkotják. Az egyszavas terminusok túlnyomó többségét (a litván és a kölcsönzött szavakat egyaránt) ma is használják – a köznyelvben; közülük sok orvosi terminussá vált. FŐBB FORRÁSOK Metu skajtlus ukiniszkas ant metu Wieszpaties 1846. Wilnui. 1846. Kalendorius arba metu skajtlus ukiszkas ant metu nuog ugimima Wieszpaties 1849. Vilnában. 1849. Naptár, avagy gazdasági évszámítás az Úr születésétől számított 1850. évre. Vilnában. 1849. Naptár, avagy gazdasági évszámítás az Úr születésétől számított 1851. évre. Vilnában. 1850. Naptár, avagy gazdasági évszámítás az Úr születésétől számított 1852. évre. Vilnában. 1851. Naptár, avagy gazdasági évszámítás az Úr születésétől számított 1856. évre. Vilnában. 1856. Naptár, avagy gazdasági évkönyv az Úr születésétől számított 1857. évre. Vilnában. 1857. Naptár, avagy gazdasági évkönyv az Úr születésétől számított 1858. évre. Vilnában. 1857. Naptár, avagy gazdasági évkönyv az Úr születésétől számított 1859. évre. Vilnában. 1858. Naptár, avagy gazdasági évkönyv az Úr születésétől számított 1860. évre. Vilniusban. 1860. Kalendorius, vagyis gazdasági kalendárium az Úr születésétől számított 1862. évre. Vilniusban. 1861. Kalendorius, vagyis gazdasági kalendárium az Úr születésétől számított 1863. évre. Vilniusban. 1862. Gazdasági kalendárium az Úr születésétől számított 1878. évre. Szentpétervár. 1877. KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK FrW: Ernst Fraenkel litván etimológiai szótára, I–II, Heidelberg, Göttingen, 1955–1962. hessen D., Stypuła R. 1967: Wielki słownik polso–rosyjski, Warszawa–Moskwa. LKŽe: Lietuvių kalbos žodynas. – www.lkz.lt MedŽ 1980: Astrauskas V., Biziulevičius S., Pavilonis S., Vaitilavičius A., Vileišis A. medicinos terminų žodynas, Vilnius. ME 1991, 1993: medicinos enciklopedija 1–2, Vilnius. TŽŽ 1936: Tarptautinių žodžių žodynas. Sudarė K. Boruta, Pr. Čepėnas, A. Sirutytė-Čepėnienė, Klaipėda. TŽŽ 1951: Tarptautinių žodžių žodynas. Vertė O. Katinskaitė, ch. Lemchenas, J. Talmantas, Vilnius. TŽŽ 1969: Nemzetközi szavak szótára. Fordította O. Doveikienė, J. Kabelka és mások. Lemchenas, Vilnius. TŽŽ 2005: Nemzetközi szavak szótára, Vilnius. TŽŽ 2007: Vaitkevičiūtė V. Nemzetközi szavak szótára, Vilnius. Фасмер М. 1967: Этимологическийсловарьрусскогоязыка 2, Москва. IRODALOM Ambrazas S. 1993: A főnevek képzésének fejlődése: A litván nyelv igéből képzett származékai 1, Vilnius. Ambrazas S. 2000: A főnevek képzésének fejlődése: A litván nyelv névszói származékai 2, Vilnius. DLKG 1996: A mai litván nyelv grammatikája, Vilnius. LKG 1965: A litván nyelv grammatikája 1, Vilnius. Petkevičiūtė D. 1988: Laurynas Ivinskis, Vilnius. Skardžius Pr. 1941: A litván nyelv szóképzése, Vilnius. urbutis V. 2009: Balti etimológiai etűdök 2, Vilnius urbutis V. 2009: A szóképzés elmélete, Vilnius.