„Baltijos šalių floros“ lietuviškų ir latviškų augalų genčių vardų vedyba

A balti országok flórájában szereplő litván és lett növénynemzetség-nevek képzése SOLVITA LABANAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet KULCSSZAVAK: növénynemzetség-nevek, szóalkotás, képzőkkel képzett származékok, végződésekkel képzett származékok, előtagokkal képzett származékok A tanulmány kutatási forrása a háromkötetes A balti országok flórája (Flora of the Baltic Countries, 1993–2003), amelyet litvániai, lettországi és észtországi egyetemek és tudományos akadémiák szerzői kollektívái készítettek. A mű a Litvániában, Lettországban és Észtországban élő növényeket írja le – a spórás és magvas edényes növényeket (a mohák kivételével). Latinul valamennyi taxon neve szerepel – törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj, alfaj –, litván, lett, észt és orosz nyelven pedig csak a növénynemzetségek és -fajok nevei. Ez a cikk a Terminologija folyóirat 17. számában megjelent cikk folytatása, amely az összetett litván és lett növénynemzetség-neveket vizsgálta. Célja a litván és lett növénynemzetség-nevek származékainak további három fontos csoportját – a képzőkkel, a végződésekkel és az előtagokkal képzetteket – tárgyalni, valamint közös és eltérő vonásaikat meghatározni. A balti országok flórájában összesen mintegy 430 litván és csaknem 460 lett növénynemzetség-név szerepel. A litván növénynemzetség-nevek 74%-a, a letteknek pedig 67%-a morfológiailag elemezhető1. A már megjelent cikkben tárgyalt összetett litván növénynemzetség-nevek az összes litván képzett szó 37%-át, a lett összetett nevek pedig az összes lett képzett szó 68%-át teszik ki. A példákban először a latin, majd a litván vagy lett növénynemzetség-név szerepel. Római számok jelölik A balti országok flórájának kötetét, arab számok pedig azt az oldalt, ahonnan a terminust vették. KÉPZŐS SZÁRMAZÉKOK „A deriváció (szóképzés) a morfológiai szóalkotás három módját foglalja magában, amelyeket a képzőforma jellege alapján különböztetünk meg: a képzős szóalkotást (szuffixációt), 1A vizsgált forrásban jóval kevesebb az elsődleges (szóképzésileg nem elemezhető) növénynemzetségnév: a litván nevek 26%-ot, a lett nevek 33%-ot tesznek ki. 66 S. Labanauskienė │ Baltijos šalių floros lietuviškų ir latviškų augalų genčių vardų vedyba galūnių darybą (paradigmaciją) ir priešdėlių darybą (prefiksaciją)“ (Keinys 1999: 22). Lietuvių botanikos nomenklatūroje, kaip ir kitų mokslų terminijoje, vyrauja priesagų darybos žodžiai. Šio darybos būdo terminai gausumu toli pralenkia galūnių ir priešdėlių vedinius (Gaivenis 1985: 170). Pastebėtina, kad dūryba yra antrasis pagal produktyvumą lietuviškų augalų genčių vardų darybos būdas. A lett nyelv szóalkotási tendenciái némileg eltérnek a litván nyelvétől. A lettben2 az összetétel a legtermékenyebb szóalkotási mód, amelyet már egy korábbi tanulmány tárgyalt. A képzős származékokat szintén gyakran használják lett növénynevek megalkotására (lásd Ēdelmane 1972: 97). A vizsgált forrásban 82 képzővel alkotott lett növénynemzetségnevet és 160 litván nevet találtak. Kazimieras Gaivenis terminológus a Lietuvos augalų genčių ir rūšių pavadinimai című tanulmányában elemezte a Lietuvos TSR floroje (1959–1980) közölt litván növénynemzetségneveket, és megállapította, hogy „az -en- képzővel alkotott származékok száma önmagában meghaladja a végződéses és előtagos származékok együttes számát” (Gaivenis 1985: 170). A Baltijos šalių floroje is a -enis, -enė képzővel alkotott litván növénynemzetségnevek vannak túlsúlyban (34)3. Alapszavukként leggyakrabban főnevek szolgálnak, például: lat. Abutilon – lit. galenis (: galas) II 184; lat. Aira – lit. smilgenė (: smilga) III 273; lat. Ballota – lit. akenis (: akis) II 296; lat. Blysmus – lit. viksvenis (: viksva) III 327; lat. Coronilla – lit. raženis (: ražas) II 138; lat. Corydalis – lit. rutenis (: ruta) I 297; lat. Hottonia – lit. griovenė (: griovys) II 246; lat. Leersia – lit. ravenė (: ravas „árok“) III 236; lat. Najas – lit. plukenis (: plukė) III 210; lat. Pycreus – lit. saidrenis (: saidras „gyékény“) III 334; lat. Sagina – lit. žemenė (: žemė) I 243; lat. Sium – lit. drėgmenė (lásd: drėgmė) II 219; lat. Valerianella – lit. sultenė (lásd: sultys) II 355. Ritkábbak a -enis, -enė képzővel főnevekből (a) és igékből (b) képzett származékok, például: a) lat. Alyssum – lit. laibenis (lásd: laibas) I 319; lat. Cardamine – lit. kartenė (lásd: kartus) I 311; 2 Köszönetet mondok Iveta Pūtele és Linda Kurmina kolléganőknek, valamint dr. Daiva Murmulaitytėnek a lett növénynemzetségnevek képzésének vizsgálatához nyújtott segítségért. 3 A zárójelben a megtalált származékok száma szerepel. Terminologija | 2011 | 18 67 b) lat. Bupleurum – lit. gaivenis (lásd: gaivinti) II 223; lat. Utricularia – lit. skendenis (lásd: skęsti) II 345. Az említett képzővel főnevekből képzett litván növénynemzetségnevek a balti országok flórájában összehasonlíthatatlanul nagyobb számban fordulnak elő (31), mint az igékből képzettek (3). A hímnemű származékok száma 21, a nőneműeké pedig 13. A lett növénynemzetségnevek képzésére szintén jellemző az -enis, -ene képző (37); alapszavuk rendszerint főnév (a), ritkábban melléknév (b) vagy ige (c), például: a) lat. Angelica – lett. zirdzene (lásd: zirgs) II 226; lat. Cotoneaster – lett. klintene (lásd: klints) II 105; lat. Geranium – lett. gandrene (lásd: gandrs) II 163; lat. Hesperis – lett. vakarene (lásd: vakars) I 318; lat. Limosella – lett. dūnene (lásd: dūnas) II 314; lat. Lunaria – lett mēnesene (: mēness) I 319; lat. Lysimachia – lett zeltene (: zelts) II 246; lat. Mercurialis – lett kaņepene (: kaņepe) II 170; lat. Ononis – lett blaktene (: blakts) II 140; lat. Polygonum – lett sūrene (: sūrs) I 197; lat. Sagittaria – lett bultene (: bulta) III 190; lat. Scutellaria – lett ķiverene (: ķivere) II 289; lat. Sisymbrium – lett žodzene (: žogs) I 301; lat. Utricularia – lett pūslene (: pūslis) II 345; b) lat. Erica – lett sārtene (: sārts) II 239; lat. Stachys – lett sārmene (: sārms) II 297; c) lat. Convolvulus – lett tītenis (: tīties) II 271. A litván növénynemzetség-nevekkel ellentétben a lett növénynemzetség-nevek, amelyek a -enis, -ene képzővel keletkeznek, többnyire nőneműek (kivéve az igéből képzett származékokat). A talált 24 litván és 37 lett növénynemzetség-név kicsinyítő képzős származék. A litván származékok többsége az alábbi kicsinyítő képzőkkel képződik: -utis, -utė (a), -aitė (b), -ytė (c), -(i)ukas, -(i)ukė (d) és -ikė (e), például: a) lat. Arabis – lit. vaistutis (: vaistas) I 316; lat. Convallaria – lit. pakalnutė (: pakalnė) III 220; lat. Erodium – lit. dalgutis (: dalgis) II 168; lat. Fritillaria – lit. margutė (: margas) III 216; lat. Helichrysum – lit. šlamutis (: šlamėti) III 152; lit. Hydrilla – lit. ežerutė (: ežeras) III 195; lat. Mianthenum – lit. medutė (: medus) III 220; lat. Vaccaria – lit. braškutė (: braškėti) I 260; 68 S. Labanauskienė | Baltijos šalių floros lietuviškų ir latviškų augalų genčių vardų vedyba b) lat. Berteroa – lit. miltinaitė (: miltinas) I 321; lat. Catabrosa – lit. smilgaitė (: smilga) III 311; lat. Cypripedium – lit. klumpaitė (: klumpė) III 367; c) lat. Chrysosplenium – lit. bluẓnytė (: bluẓnis) II 31; lat. Setaria – lit. šerytė (: šerys) III 241; lat. Turritis – lit. bokštytė (: bokštas) I 315; d) lat. Goodyera – lit. sidabriukė (: sidabras) III 371; lat. Lycopodiella – lit. pataisiukas (: pataisas) I 131; lat. Phleum – lit. motiejukas (: Motiejus) III 293; e) lat. Trientalis – lit. septy nikė (: septyni) II 247. A balti országok flórájában jóval kevesebb olyan litván növénynemzetségnév található, amely a –elis, –elė (a), illetve a –ėlis (b) kicsinyítő képzővel alakult, például: a) lat. Erigeron – lit. šiušelė (: šiušti) III 157; lat. Gladiolus – lit. kardelis (: kardas) III 225; b) lat. Origanum – lit. raudonėlis (: raudonas) II 303. K. Gaivenis véleménye szerint egyes növénynemzetségnevek egyértelműen képzett szavak, ám a növényrendszertani terminológiába már a népnyelvből átvett jövevényszóként kerültek; más szóval a terminológiában már nem tekinthetők képzett szavaknak (Gaivenis 1985: 167). Az utóbbiak közé tartozik a lat. Aconitum – lit. kurpelė I 269; a lat. Briza – lit. ašarėlės III 315; valamint a lat. Campanula – lit. katilėlis III 23. A balti országok flórájában talált lett növénynemzetségnevek közül kicsinyítő képzővel alakultak az –ītis, –īte (a), az –iņš, –iņa (b), az –ulis, –ule (c) és az –tiņa (d) képzővel alkotott nevek, például: a) lat. Agrimonia – lett. ancītis (: Ancis) II 64; lat. Aquilegia – lett. ozolīte (: ozols) I 289; lat. Astrantia – lett. zvaigznīte (: zvaigzne) II 214; lat. Bidens – lett. sunītis (: suns) III 184; lat. Callitriche – lett. ūdenīte (: ūdens) II 284; lat. Erodium – lett. grābeklīte (: grābeklis) II 168; lat. Hepatica – lett. vizbulīte (: vizbulis) I 272; lat. Orthilia – lett. palēcīte (: palēkties) II 235; lat. Polemonium – lett. kāp nīte (: kā pnes) II 269; lat. Rapistrum – lett. rācenītis (: rācenis) I 331; b) lat. Ajuga – lett cekulīņš (: cekuls) II 287; lat. Capsella – lett. plikstiņš (: plikstēt) I 339; lat. Centaurium – lett. augstiņš (: augsts) II 252; lat. Linum – lett. lininš (: lini) II 169; lat. Melilotus – lett. amoliņš (: amols) II 044; lat. Sedum – lett. laimiņš (: laime) II 27; Terminologija | 2011 | 18 69 c) lat. Myosotis – lett. neaizmirstule (: neaizmirst) II 280; lat. Rhinanthus – lett. zvagulis (: zvadzēt) II 337; lat. Thlaspi – lett. naudulis (: nauda) I 339; lat. Pinguicula – lett. kreimule (: kreims4) II 344; d) -tiņa: lat. Lathyrus – lett. dedestiņa (: dedesas5) II 151; lat. Lychnis – lett. guntiņa (: guns (uguns)) I 250. Ezek a képzett alakok névszókból, elsősorban főnevekből jönnek létre. Ritkábban melléknevekből és igékből képzik őket. Megfigyelhető, hogy a lett növénynemzetségnevek gyakran két képzővel is képződnek: -el- + -iņš; -el- + -īte vagy -en- + -īte: lat. Aphanes – lett. skrēteliņš (: skrētes) II 96; lat. Arenaria – lett. smiltenīte (: smiltis) I 234; lat. Aster – lettül miķelīte (: Miks) III 160; lat. Gentianella – lettül drudzenīte (: drudzis) II 254; lat. Polygala – lettül ziepenīte (: ziepes) II 174; lat. Radiola – lettül starenīte (: stars) II 169; lat. Sanicula – lettül dziedenīte (: dziedēt) II 214. Az ilyen típusú képzett alakok köznévből, személynévből vagy igéből jönnek létre. A „Baltikum flórájában” több litván növénynemzetségnév is előfordul a balti országok flórájában -ūnas, -ūnė (12) (a), illetve -uolis, -uolė (9) (b) képzővel. Szinte mindegyik ilyen származék főnevekből vagy melléknevekből képzett: a) lat. Alliaria – litvánul česnakūnė (: česnakas) I 300; lat. Atriplex – litvánul balandūnė (: balanda) I 213; lat. Calamagrostis – litvánul lendrūnas (: lendrė) III 277; lat. Filago – litvánul pūkūnė (: pūkai) III 154; lat. Lavatera – litvánul rožūnė (: rožė) II 183; lat. Mimulus – litvánul puikūnas (: puikus) II 315; lat. Pleurospermum – litvánul skudrūnas (: skudrus „jól növő, buja”) II 222; lat. Radiola – litvánul žarotūnė (: žarotas „amely zsaráttal borított”) II 169; lat. Sanicula – litvánul girūnė (: giria) II 214; lat. Torilis – lit. dygūnė (: dygus) II 232; lat. Vincetoxicum – lit. kregždūnė (: kregždė) II 258; b) lat. Agrimonia – lit. dirvuolė (: dirva) II 64; lat. Aphanes – lit. mažuolė (: mažas) II 96; lat. Aristolochia – lit. kartuolė (: kartus) I 190; 4K. Karulis szerint a lett kreimule a kreims „tejszín” szóból képzett főnév (lit. grietinė) (lásd Karulis 2001: 421). 5Konstantinas Karulis ezt a lett növénynemzetségnév-képzési módot említi (lásd Karulis 2001: 206). 70 S. Labanauskienė | Baltijos šalių floros lietuviškų ir latviškų augalų genčių vardų vedyba lat. Berula – lit. drėgnuolė (: drėgnas) II 220; lat. Consolida – lit. raguolis (: ragas) I 270; lat. Liparis – lit. purvuolis (: purvas) III 386; lat. Neottia – lit. lizduolė (: lizdas) III 370; lat. Oxycoccus – lit. spanguolė6 (: spangas „homályos, vak”) II 240; lat. Thelypteris – lit. papartuolis (: papartis) I 141. Az egyetlen -ūnė képzős származék, a -ūnė végződésű šimtūnė (lat. Centutunculus) a šimtas számnévből képződött. Az említett képzős származékokon kívül a Baltijos šalių florojė további 44, 30 másik képzővel alkotott litván növénynemzetségnevet tartalmaz: -ainis, -ainė: lat. Knautia – lit. buožainė (: buožė) II 359; lat. Polystichum – litván spygliainis (: spygl ys) I 146; lat. Poterium – litván galvainis (: galva) II 65; lat. Silybum – litván margainis (: margas) III 32; -oklis, -oklė: lat. Convolvulus – litván vijoklis (: vijotis „tekerni”) II 271; lat. Saponaria – litván putoklis (: putoti) I 260; lat. Lythrum – litván raudoklė (: raudas) II 200; lat. Calystegia – litván vynioklė (: vyniotis) II 270; -ekšnis: lat. Euonymus – litván ožekšnis (: ožys) II 178; lat. Frangula – litván šalt ekšnis (: šaltas) II 179; -okas, -okė: lat. Chaenorrhinum – litván linokė (: linas) II 318; lat. Scutellaria – litván kalpokė (: kalpokas) I 289; lat. Sedum – litván šilokas (: šilas) II 27; -eklė: lat. Scorzonera – litván gelteklė (: geltas) III 147; lat. Orobanche – litván džioveklė (: džiovinti) II 341; -yvis, -yvė: lat. Erophila – litván ankstyvė (: ankstus) I 323; lat. Colchicum – litván vėlyvis (: vėlus) III 213; -uoklė: lat. Hepatica – litvánul žibuoklė (: žibėti, ’világít’) I 272; lat. Myrrhis – litvánul garduoklė (: gardus, ’ízletes’) II 218; -uonė: lat. Hippuris – litvánul uodeguonė (: uodega, ’farok’) II 210; lat. Nymphoides – litvánul plaumonė (: plaumuo, ’tüdő’) II 257; -uotė: lat. Digitaria – litvánul pirštuotė (: pirštas, ’ujj’) III 239; lat. Polycnemum – litvánul nariuotė (: narys, ’tag’) I 205; -einis: lat. Echium – litvánul ežeinis (: ežys, ’sün’) II 275; -ena: lat. Lychnis – litvánul gaisrena (: gaisras, ’tűz’) I 250; -erškis: lat. Berberis – litvánul raugerškis (: raugas ’savanyúság, sav’) I 294; -ylas: lat. Inula – litvánul debesylas (: debesis, ’felhő’) III 150; -inas: lat. Adoxa – litvánul ūksminas (: ūksmė, ’árnyék’) II 354; -ynas: lat. Corylus – litvánul lazdynas (: lazda, ’bot’) I 180; 6 A litván nyelvészek a növény nevét, a spanguolė szót nemcsak a spangas melléknévvel, hanem a spingsėti ’villog’ igével is kapcsolatba hozzák (lásd Skardžius 1996: 191, Būga 1959: 310). Terminologija | 2011 | 18 71 –išius: lat. Oxytropis – lit. drugišius (: drugys) II 127; –otis: lat. Plantago – lit. gyslotis (: gysla) II 346; –uva: lat. Andromeda – lit. balžuva (: balža) II 238; –ynė: lat. Rumex – lit. rūgštynė (: rūgštus) I 190; –iena: lat. Caltha – lit. puriena (: purus) I 269; –inys: lat. Lappula – lit. žiaudrinys (: žiaudrus „érdes, kemény“) II 283; –ylis: lat. Picris – lit. kartylis (: kartus) III 147; –unė: lat. Matricaria – lit. ramunė (: ramus) III 174; –alė: lat. Leontodon – lit. snaudalė (: snausti) III 145; –yčia: lat. Sinapis – lit. garstyčia (: garsti) I 328; –inė: lat. Capsella – lit. žvaginė (: žvagėti) I 339; –lė: lat. Pinguicula – lit. tuklė (: tukti) II 344; –okšlė: lat. Polygala – lit. putokšlė (: putoti) II 174; –tukas: lat. Odontites – lit. skėstukas (: skėsti) II 334; –vė: lat. Puccinellia – lit. žalvė (: žalti, žalias) III 312. Ennek a csoportnak a képzett növénynemzetségnevei mintegy fele főnevekből, közel egy-egy negyede pedig melléknevekből és igékből alakult. A megnevezettektől eltérő képzőkkel alkotott lett növénynemzetségnevek száma a Balti országok flórájában jóval kisebb: mindössze 6 képzett alakot találtak, 5 képzővel. Alapszavukként főnevek (a) vagy igék (b) szolgálnak: a) –aine: lat. Senecio – lett. krustaine (: krusts) III 176; lat. Vincetoxicum – lett. indaine (: inde) II 258; b) –are: lat. Liparis – lett. lipare (: lipt) III 386; –eknis: lat. Lycopodium – lett. staipeknis (: staipīt) I 130; –ksnis: lat. Carduus – lett. dzelksnis (: dzelt) III 36; –onis: lat. Swida – lett. grimonis (: grimt) II 211. A hibrid utótagos származékok egyik nyelvre sem jellemzőek. A nemzetközi tőből és litván utótagból alkotott növénynemzetség-nevekre egy párt (a) találtak, lett utótaggal pedig csak egyet (b): a) lat. Barbarea – lit. barborytė (: Barbora) I 306; lat. Gentianella – lit. gencijonėlė (: gencijonas) II 254; b) lat. Viola – lett. vijolīte (: vijole) II 189. Kai kurių Baltijos šalių flor oje pateiktų lietuviškų augalų genčių vardų daryba nėra aiški, pvz.: lat. Callitriche – lit. praujenė II 284; lat. Hedera – lit. gebene II 212; lat. Sherardia – lit. artvenis II 259. 72 S. Labanauskienė │ Baltijos šalių floros lietuviškų ir latviškų augalų genčių vardų vedyba K. Gaivenis szerint azonban e növénynemzetség-nevek némelyikének alapszava már nem állapítható meg, mások viszont több szóval is kapcsolatba hozhatók; például a gebenė szó feltehetően a geba ’zanót’ főnévből vagy a gebti/glėbti ’átölel, körülvesz; körbeteker’ igéből származik (lásd Gaivenis 1985: 170–171). Nem világos néhány, Jurgis Ambraziejus Pabrėža, Laurynas Rokas Ivinskis és Povilas Matulionis által alkotott, a mai nómenklatúrába bekerült neologizmus eredete sem, például: lat. Aldrovanda – lit. aldrūnė I 344; lat. Erysimum – lit. tuertikas I 304; lat. Gratiola – lit. raitinytė II 314; lat. Gypsophila – lit. guboja I 258; lat. Cakile – lit. stoklė I 329; lat. Cephalanthera – lit. garbenis III 367; lat. Montia – lit. menúva I 233; lat. Oenanthe – lit. išnė II 221. A legtöbb ilyen névben azonosítható a képző, ám már nem találhatók meg azok a szavak, amelyekből származékként létrejöhettek. A bemutatott litván és lett növénynemzetségnevek összes előtagos példája azt mutatja, hogy az előtagos származékokat rendszerint főnevekből, ritkábban melléknevekből és igékből alkotják. A Baltijos šalių floroje című műben szereplő litván név-előtagos származékok az összes litván származék 79%-át teszik ki, míg a lett előtagos nevek a lett származékok 83%-át. Az összes litván előtagos növénynemzetségnév 21%-át a -enis, -enė képzős származékok alkotják; a lett nevek esetében az -enis, -ene képzős származékok aránya 47%. A kicsinyítő előtagokkal képzett litván növénynemzetségnevek a Baltijos šalių floroje című műben az összes előtagos származék 16%-át teszik ki, a lett nevek között pedig 45%-ot; ez utóbbiak 8,5%-a két előtaggal képzett: -el- + -inš; -el- + -īte; -en- + -īte. A litván -ūnas, -ūnė (7,5%) és -uolis, -uolė (6%) előtagok szintén termékenyek. Harminc, kevésbé termékeny litván előtagból egy vagy néhány növénynemzetségnév képződik (az összes előtagos származék 27,5%-a); lett nevek képzésére öt kevéssé termékeny előtagot használnak (az összes előtagos származék 7%-a). Mindkét nyelvben 1%-ot tesznek ki a hibrid előtagos származékok. A litván nemzetségnevek 21%-ának képzése nem világos. VÉGZŐDÉSES SZÁRMAZÉKOK A végződésképzés a litván növénynemzetségnevek képzésének harmadik legproduktívabb módja (amint a cikk elején említettük, a második a szóösszetétel-alko- Terminologija | 2011 | 18 73 A Baltijos šalių floroje című műben 34 litván végződéses származék található. Az ilyen növénynemzetségneveket rendszerint főnevekből, melléknevekből és igékből alkotják: –a: lot. Draba – liet. anksta (: ankstus) I 321; –as: lot. Lycopodium – liet. pataisas (: pataisyti) I 130; –ė: lot. Acinos – liet. žvirgždė (: žvirgždas) II 302; lot. Agrostemma – liet. raugė (: raugti) I 251; lot. Arenaria – liet. smiltė (: smiltis) I 234; lat. Borago – lit. agurklė (: agurklas „uborka“) II 279; lot. Cystopteris – liet. sprakšė (: sprakšėti) I 144; lot. Dracocephalum – liet. žiomenė (: žiomenys) II 300; lot. Galeopsis – liet. aklė (: aklas) II 291; lot. Hieracium – liet. vanagė (: vanagas) III 103; lot. Impatiens – liet. sprigė (: sprigti) II 177; lat. Lunaria – litvánul blizgė (: blizgėti) I 319; lat. Lysimachia – litvánul šilingė (: šilingas) II 246; lat. Pedicularis – litvánul glindė (: glinda) II 335; lat. Poa – litvánul miglė (: migla) III 306; lat. Pulmonaria – litvánul plautė (: plaučiai) II 276; lat. Salsola – litvánul druskė (: druska) I 225; lat. Senecio – litvánul žilė (: žilas) III 176; lat. Serratula – litvánul geltė (: geltas) III 38; lat. Sonchus – litvánul pienė (: pienas) III 77; lat. Spirodela – litvánul maurė (: mauras) III 319; lat. Stellaria – litvánul žliūgė (: žliūgas) I 237; lat. Symphytum – litvánul taukė (: taukai) II 277; lat. Trisetum – litvánul visgė (: visgeti) III 269; lat. Vinca – litvánul žiemė (: žiema) I 258; –is: lat. Chaerophyllum – litvánul gurgždžis (: gurgždėti) II 215; lat. Artemisia – litvánul kietis (: kietas) III 164; lat. Petasites – lit. šaukštis (: šaukštas) III 180; lat. Sparganium – lit. šiurpis (: šiurpti) III 320; lat. Juncus – lit. vikšris (: vikšras) III 226; –ys: lat. Pteridium – lit. šakys (: šaka) I 141; –(i)us: lat. Delphinium – lit. pentinius (: pentinas) I 270. K. Gaivenis szerint néhány, végződéssel képzett növénynemzetségnév képzése nem kellően világos: lat. Lolium – lit. svidrė III 304 – a töve valószínűleg a svidruoti „ingadozni” ige vagy a svidras „kenderkóró” főnév; lat. Cnidium – lit. guostė II 224 – valószínűleg a guostas „csomó, bokor” szóval kell összefüggésbe hozni (lásd Gaivenis 1985: 173). 74 S. Labanauskienė │ Baltijos šalių floros lietuviškų ir latviškų augalų genčių vardų vedyba A képzőképzés a legkevésbé jellemző a lett növénynemzetségnevekre. A Baltikum flórájában mindössze négy képzővel alkotott lett növénynemzetségnév található – ezek az -e (a), illetve az -is (b) képzős alakok; a balti országok flórájában. a) -ane: lat. Impatiens – lett. sprigane (: sprigans) II 177; Raphanus – lett. pērkone (: pērkons7) I 329; lat. Eriophorum – lett. spilve (: spilva) III 328; b) lat. Galeopsis – lett. aklis (: akls) II 291. E végződéses képzett alakok alapszavai főnevek és egy melléknév. a balti országok flórájában a litván nevek képzővel képzett alakjai az összes litván képzett név 17%-át teszik ki, míg lett képzős nevet csupán 3%-ban találtak. A legtöbb litván név --ė képzővel végződik; ezek főnevekből, melléknevekből és igékből képződtek, a lett nevek pedig --e képzővel végződnek, és főnevekből, valamint melléknévből képződtek. ELŐKÉPZŐS SZÁRMAZÉKOK Az előképzőképzés egyik nyelvben sem produktív szóalkotási mód. A Baltikum flórájában kevés előképzővel képzett litván és lett növénynemzetségnév található: litván (a) – 6, lett (b) – 13: a) lat. Anagallis – lit. progailis (: gailis) II 247; lat. Epipogium – lit. antbardzė (: barzda) III 371; lat. Eragrostis – lit. posmilgė (: smilga) III 245; lat. Genista – lit. prožirnis (: žirnis) II 124; lat. Laserpitium – lit. begalis (: galas) II 231; lat. Spergularia – lit. posmiltė (: smiltis) I 248; b) lat. Agropyron – lett. pavārpata (: vārpata) III 260; lat. Anagallis – lett. pavirza (: virza) II 247; lat. Digitaria – lett. pasāre (: sāre) III 239; lat. Eleocharis – lett. pamel d rs (: meldrs) III 331; lat. Erucastrum – lett. pazvēre (: zvērs) I 325; lat. Huperzia – lett. apdzira (: dzira) I 132; lat. Lamium – lett. panātre (: nātre) II 293; lat. Laserpitium – lett. bezgale (: gals) II 231; lat. Nymphoides – lett. palēpe (: lēpe) II 257; lat. Oenanthe – lett. padille (: dille) II 221; lat. Pilosella – lett. pamauraga (: mauraga) III 79; lat. Rorippa – lett. pakērsa (: kērsa) I 307; lat. Spergularia – lett. pagaurs (: gauri) I 248. 7A mennydörgés (lettül pērkons) a termékenységgel, a szaporasággal függ össze; vö. pērkones – termékeny fű (lásd Karulis 2001: 673). Terminologija | 2011 | 18 75 A vizsgált forrásban szereplő litván nevek előképzős származékai az összes litván származék 3%-át teszik ki, míg a lett előképzős nevek az összes lett származék 13%-át. A példákból látható, hogy a litván nyelv legproduktívabb előképzői a po-, pro-, a letté pedig a pa-. A litván és lett növénynemzetségnevek előképzőkkel kizárólag főnevekből képződnek. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A Baltikum flórájában szereplő litván és lett növénynemzetségnevek többsége származék. A növénynemzetségnevek képzési tendenciái a két nyelvben némileg eltérnek. A litván növénynemzetségnevek többnyire képzőkkel jönnek létre – a vizsgált forrásban 160 ilyen található (az összes származék 50%-a). A lett botanikai nomenklatúrában a képzőképzés a második legproduktívabb szóalkotási mód: 82 képzővel képzett lett növénynemzetségnév van (az összes származék 27%-a). A képzős litván és lett növénynemzetségnevek alapszavai leggyakrabban főnevek, ritkábban melléknevek és igék. Két olyan képzős litván növénynemzetségnevet találtunk, amelyek számnevekből képződtek. 3. Mindkét nyelv növénynemzetségneveinek többsége ugyanazzal a képzővel jön létre: a litvánban -enis, -enė (a képzős származékok 21%-a), a lettben pedig -enis, -ene (a képzős származékok 47%-a). 4. A litván botanikai nomenklatúrában változatosabb képzős származékok figyelhetők meg, mint a lettben. Eléggé produktívak a litván -ūnas, -ūnė képzők (a képzős származékok 7,5%-a) és a -uolis, -uolė képzők (a képzős származékok 6%-a). A kevésbé produktív litván képzőkkel (számuk 30) mindössze egy-két származékot alkotnak: -ainis (-ainė), -alė, -einis, -eklė, -ekšnis, -ena, -erškis, -yčia, -iena, -ylas, -ylis, -inas, -inė, -ynas, -ynė, -inys, -išius, -yvė (-yovis), -lė, -okas (-okė), -oklis (-oklė), -okšlė, -otis, -tukas, -unė, -uoklė, -uonė, -uotė, -uva, -vė. A lett növénynemzetségnevek képzésére kevesebb képző szolgál – mindössze öt ritkább képzővel alkotott származékot találtak: -aine, -ane, -are, -ksnis, -onis. 5. A lett növénynemzetségnevekre jellemző a kicsinyítő képzőkkel való képzés (-ītis, -īte, -iņš, -iņa, -tiņa, -ulis, -ule); az ilyen származékok az összes képzős származék 45%-át teszik ki, míg a kicsinyítő képzővel ellátott litván növénynemzetségnevek (-utis, -utė, -aitė, -ytė, -(i)ukas, -(i)ukė, -ikė) az összes képzős származék mindössze 16%-át teszik ki. Megfigyelhető, hogy a litvánokkal ellentétben a lett növénynemzetségnevek két képzővel is képződnek: -el- + -iņš; -el- + -īte vagy -en- + -īte (a kicsinyítő képzős származékok 8,5%-a). 76 S. Labanauskienė | Baltijos šalių floros lietuviškų ir latviškų augalų genčių vardų vedyba 6. A hibrid toldalékos származékok egyik nyelvre sem jellemzőek; a nemzetközi tőből és litván toldalékból alkotott ilyen származékokból kettőt, lett toldalékkal pedig egyet találtak. 7. Galūnių daryba yra trečiasis pagal produktyvumą lietuviškų augalų genčių vardų darybos būdas, latvių kalboje tai mažiausiai produktyvus darybos būdas. Su galūnėmis -a, -as, -ė, -is, -ys, -(i)us išvestų lietuviškų augalų genčių vardų Baltijos šalių floroje yra 34 (11% visų darinių). Paprastai jie yra daromi iš daiktavardžių, būdvardžių ir veiksmažodžių. Latviškų galūnių vedinių yra tik 4 (1% visų darinių), kurių pamatinis žodis – daiktavardis arba būdvardis. 8. A vizsgált forrásban nem sok olyan litván és lett növénynemzetségnév található, amelyet előtaggal képeztek. Előtaggal képzett litván névből 6-ot (az összes származéknév 2%-át), lettből pedig 13-at (az összes származéknév 4%-át) találtak. A litván nevek az ant-, be-, po-, pro- előtagokkal, a lett nevek pedig az ap-, bez- ir pa- előtagokkal jöttek létre. Mindkét nyelvben csak főnevekből képeznek előtaggal növénynemzetségneveket. A litván nyelv leggyakoribb előtagjai a po-, pro-, a letté pedig a pa-. FORRÁS Flora – Flora of the Baltic Countries. Compendium of Vascular Plants/Editors: L. Lasimer, V. Kuusk, L. Tabaka, A. Lekavičius, Tartu, 1993–2003. LITERATŪRA Būga K. 1959: Priedėlis etimologijos žodynui. – Rinktiniai raštai II, Vilnius, 293–328. Ēdelmane I. 1978: Augu nosaukumu darināšanas veidi latviešu valodā. – Latviešu valodas kultūras jautājumi 14, Rīga, 97–103. Gaivenis K. 1985: Lietuvos augalų genčių ir rūšių pavadinimai. – Lietuvių kalbotyros klausimai: Mokslo kalbos kultūros ir terminologijos problemos 24, Vilnius, 165–178. Karulis K. 2001: Latviešu etimoloģijas vārdnīca, Rīga. Keinys St. 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai. Skardžius Pr. 1996: Rinktiniai raštai, Vilnius. DERIVATION OF LITHUANIAN AND LATVIAN PLANT GENERA NAMES IN FLORA OF THE BALTIC COUNTRIES This article is a continuation of the article published in the 17th issue of Terminologija. It aims to discuss three groups of derivates naming Lithuanian and Latvian plant genera – suffixal derivates, ending derivates and prefixal derivates – and to establish their similarities and differences. Research source was three volume publication Flora of the Baltic Countries (1993–2003), prepared by teams of authors from Lithuanian, Latvian and Estonian universities and academies of science. It describes plants growing in Lithuania, Latvia and Estonia – cryptogams and phanerogams (excluding moss). Terminologija | 2011 | 18 77 Most of Lithuanian and Latvian plant genera names listed in Flora of the Baltic Countries are derivates. The tendencies of plant genera name-formation in the two languages are somewhat different. Compounding is the most productive way of name formation in Latvian, but the second most productive way in Lithuanian. Lithuanian plant genera names are usually made with suffixes. Such names make up 50% of all formations found. In Latvian botanical nomenclature suffixal derivation is the second most productive way of name formation. 27% of derivates naming Latvian plant genera were suffixal derivates. The most frequent underlying words of Lithuanian and Latvian plant genera names with suffixes are nouns; adjectives and verbs are less frequent. The largest number of plant genera names in the two languages was made with the same suffix – Lithuanian -enis, -enė and Latvian -enis, -ene. In both languages there are plant genera names made with diminutive suffixes: -ītis, -īte, -iņš, -iņa, -tiņa, -ulis, -ule in Latvian and -utis, -utė, -aitė, -ytė, -(i)ukas, -(i)ukė, -ikė in Lithuanian. Such suffixes are more common in Latvian. A specific characteristic of Latvian suffixation is the usage of two suffixes: -el- + -iņš, -el + -īte or -en- + -īte. Lithuanian botanical nomenclature has a greater variety of suffix derivatives than Latvian. Thirty less productive Lithuanian suffixes and only five Latvian were used to form only one or a few derivates. Hybrid suffix derivates are not characteristic to either language. A couple of hybrid derivates consisting of international root and Lithuanian suffix and only one similar derivate with Latvian suffix were found. Ending derivation is the third most productive way of deriving plant genera names in Lithuanian. 11% of derived Lithuanian names were made with endings -a, -as, -ė, -is, -ys or -(i)us using nouns, adjectives and verbs. Such derivates make up only 1% of derived Latvian plant genera names. Their underlying words are nouns or adjectives. Lithuanian and Latvian plant genera names with prefixes in the analysed source are rare (2% of all Lithuanian derived names and 4% of Latvian). Lithuanian plant genera names are prefixed with ant-, be-, po- or pro- and Latvian names have prefixes ap-, bez- or pa-. Plant genera names with prefixes in both languages are made only from nouns. Gauta 2011-12-12 Solvita Labanauskienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected]