„Baltijos šalių floros“ lietuviškų ir latviškų augalų genčių vardų vedyba

6 6 S. Labanauskienė | A balti államok flórájának litván és lett növényei | genčiųvardųvedyba A balti államok flórájának litván és lett növénynemzetségneveinek képzése SoLVITA LABANAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet esMInIAI szAvAk: növénynemzetségnevek, szóalkotás, képzőszármazékok, végződéses származékok, előtagos származékok A tanulmány kutatási forrása a Litvánia, Lettország és Észtország egyetemeinek és tudományos akadémiáinak szerzői kollektívái által készített, háromkötetes A balti államok flórája (Flora of the Baltic Countries, 1993–2003) című kiadvány. Ebben a Litvániában, Lettországban és Észtországban növő növényeket írják le – a spórás és magvas edényes növényeket (a mohák kivételével). Latinul valamennyi taxont – törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj, alfaj – megadnak, litván, lett, észt és orosz nyelven pedig csak a növénynemzetségek és -fajok neveit. Ez a cikk a Terminologija folyóirat 17. számában megjelent, a litván és lett növénynemzetségnevek összetételeit vizsgáló cikk folytatása. Ennek célja a litván és lett növénynemzetségnevek képzett alakjainak – képzők, végződések és előtagok – további három fontos csoportját megvitatni, valamint közös és eltérő vonásaikat meghatározni. A balti országok flórájában összesen mintegy 430 litván és csaknem 460 lett növénynemzetségnév szerepel. Alaktanilag elemezhető a litván növénynemzetségnevek 74%-a és a lett növénynemzetségnevek 67%-a1. A már megjelent cikkben tárgyalt összetett litván növénynemzetségnevek az összes litván képzett név 37%-át, a lett nevek pedig az összes lett képzett név 68%-át teszik ki. A példák bemutatásakor először a latin, majd a litván vagy lett növénynemzetségnév szerepel. Római számokkal a balti országok flórájának kötete, arab számokkal pedig az az oldal van jelölve, amelyről a terminust átvették. KÉPZŐS SZÁRMAZÉKOK „A képzés (deriváció) a morfológiai szóalkotás három, az alkotóformáns jellege alapján elkülönített módját foglalja magában – a képzős szóalkotást (szuffixációt), 1 A vizsgált forrásban az elsődleges (szóalkotásilag nem elemezhető) növénynemzetségnevek száma jóval kisebb: a litvánoké – 26%, a letteké – 33%. 6 7Terminológia | 2011 | 18 a végződésképzést (paradigmatizációt) és az előtagképzést (pref﷐xációt)“ (Keinys 1999: 22). A litván botanikai nomenklatúrában, akárcsak más tudományok terminológiájában, a képzőképzéssel létrehozott szavak dominálnak. Ennek a képzési módnak a terminusai számukat tekintve messze felülmúlják a végződésés előtagképzéssel létrehozott származékokat (Gaivenis 1985: 170). Megjegyzendő, hogy az összetétel a litván növénynemzetségnevek képzésének produktivitás szempontjából második módszere. A lett nyelv képzési tendenciái a litván nyelvhez képest némileg eltérnek. A lett nyelvben2 az összetétel a legproduktívabb képzési mód, amelyet már egy korábbi cikkben tárgyaltunk. A vizsgált forrásban a lett növénynevekhez pavadinti vartojami taip pat dažnai (žr. Ēdelmane 1972: 97). Su priesagotartozó képzős származékokból 82-t, a litván növénynemzetségnevekből pedig 160-at találtunk. Kazimieras Gaivenis terminológus A litván növénynemzetségek és -fajok elnevezései című cikkében elemezte a Lietuvos TSR floroje (1959–1980) című műben közölt litván növénynemzetségneveket, és megállapította, hogy „csak az -en képzővel képzett származékok száma is nagyobb, mint a végződésés előtagképzéssel létrehozott származékoké együttvéve“ (Gaivenis 1985: 170). A balti országok flórájában szintén túlnyomórészt az -enis, -enė képzővel alkotott litván növénynemzetségnevek (34)3. találhatók. Leggyakrabban főnevek szolgálnak alapszavaikként, pl.: lat. Abutilon – lit. galenis (: galas) II 184; lat. Aira – lit. smilgenė (: smilga) III 273; lat. Ballota – lit. akenis (: akis) II 296; lat. Blysmus – lit. viksvenis (: viksva) III 327; lat. Coronilla – lit. raženis (: ražas) II 138; lat. Corydalis – lit. rūtenis (: rūta) I 297; lat. Hottonia – lit. griovenė (: griovys „gödör, árok“) II 246; lat. Leersia – lit. ravenė (: ravas „árok“) III 236; lat. Najas – lit. plukenis (: plukė) III 210; lat. Pycreus – lit. saidrenis (: saidras „sás“) III 334; lat. Sagina – lit. žemenė (: žemė) I 243; lat. Sium – lit. drėgmenė (: drėgmė) II 219; lat. Valerianella – lit. sultenė (: sultys) II 355. Ritkábbak a -enis, -enė képzős származékok melléknevekből (a) és igékből (b), pl.: a) lat. Alyssum – lit. laibenis (: laibas) I 319; lat. Cardamine – lit. kartenė (: kartus) I 311; 2 Köszönetet mondok kolléganőimnek, dr. Iveta Pūtele, Linda Kurmiņa és dr. Daiva Murmulaitytė részére a lett növénynemzetségnevek képzésének vizsgálata során nyújtott segítségért. 3 A zárójelben a megtalált képzett szavak száma szerepel. 6 8 S. Labanauskienė | A balti országok flórájának litván és lett növényei b) | genčiųvardųvedyba lat. Bupleurum – lit. gaivenis (: gaivinti) II 223; lat. Utricularia – lit. skendenis (: skęsti) II 345. A tárgyalt képzővel képzett litván növénynemzetségnevek a balti országok flórájában összehasonlíthatatlanul nagyobb számban (31) fordulnak elő, mint az igékből képzettek (3). A hímnemű származékok száma 21, a nőneműeké pedig 13. A képzős lett növénynemzetségnevekre szintén jellemző az -enis, -ene képző (37), alapszavaik általában főnevek (a), ritkábban melléknevek (b) és igék (c), pl. : a) lat. Angelica – lettül zirdzene (: zirgs) II 226; lat. Cotoneaster – lettül klintene (: klints) II 105; lat. Geranium – lett. gandrene (: gandrs) II 163; lat. Hesperis – lett. vakarene (: vakars) I 318; lat. Limosella – lett. dūņene (: dūņas) II 314; lat. Lunaria – lett. mēnesene (: mēness) I 319; lat. Lysimachia – lett. zeltene (: zelts) II 246; lat. Mercurialis – lett. kaņepene (: kaņepe) II 170; lat. Ononis – lett. blaktene (: blakts) II 140; lat. Polygonum – lett. sūrene (: sūrs) I 197; lat. Sagittaria – lett. nyílfüvek (: nyíl) III 190; lat. Scutellaria – lett. sisakfű (: sisak) II 289; lat. Sisymbrium – lett. zsázsafű (: sövény) I 301; lat. Utricularia – lett. húgyhólyagfű (: hólyag) II 345; b) lótusz. Erica – lett. sārtene (: sārts) II 239; lótusz. Stachys – lett. sārmene (: sārms) II 297; c) lótusz. Convolvulus – lett. tītenis (: tīties) II 271. A litván növénynemzetségnevekkel ellentétben a -enis, -ene képzővel alkotott lett növénynemzetségnevek többnyire nőneműek (kivéve az igéből képzett származékokat). A talált 24 litván és 37 lett növénynemzetségnév kicsinyítő képzővel alkotott származék. A legtöbb litván származék a -utis, -utė (a), -aitė (b), -ytė (c), -(i)ukas, -(i)ukė (d) és -ikė (e) kicsinyítő képzőkkel alakult, pl. : a) lat. Arabis – lit. vaistutis (: vaistas) I 316; lat. Convallaria – lit. pakalnutė (: pakalnė) III 220; lat. Erodium – lit. dalgutis (: dalgis) II 168; lat. Fritillaria – lit. margutė (: margas) III 216; lat. Helichrysum – lit. šlamutis (: šlamėti) III 152; lit. Hydrilla – lit. ežerutė (: ežeras) III 195; lot. Mianthemum – lit. medutė (: medus) III 220; lot. Vaccaria – lit. braškutė (: braškėti) I 260; 6 9Terminologija | 2011 | 18 b) lot. Berteroa – lit. miltinaitė (: miltinas) I 321; lot. Catabrosa – lit. smilgaitė (: smilga) III 311; lot. Cypripedium – lit. klumpaitė (: klumpė) III 367; c) lat. Chrysosplenium – lit. blužnytė (: blužnis) II 31; lat. Setaria – lit. šerytė (: šerys) III 241; d) lat. Goodyera – lit. sidabriukė (: sidabras) III 371; lat. Lycopodiella – lit. pataisiukas (: pataisas) I 131; lat. Phleum – lit. motiejukas (: Motiejus) III 293; e) lat. Trientalis – lit. septynikė (: septyni) II 247. A Baltijos šalių lot. Turritis – liet. bokštytė (: bokštas) I 315; flórájában jóval kevesebb olyan litván növénynemzetség-név található, amelyet a -elis, -elė (a) és -ėlis (b) kicsinyítő képzőkkel alkottak, pl. : a) lat. Erigeron – lit. šiušelė (: šiušti) III 157; lat. Gladiolus – lit. kardelis (: kardas) III 225; b) lat. Origanum – lit. raudonėlis (: raudonas) II 303. K. Gaivenis véleménye szerint egyes növénynemzetségnevek világos képzések, de a növényrendszertani terminológiába már kölcsönszóként kerültek be a népnyelvből; más szóval, a terminológiában már nem képzések (Gaivenis 1985: 167). Az utóbbiak közé sorolhatók a lat. Aconitum – lit. kurpelė I 269; lat. Briza – lit. ašarėlės III 315; lat. Campanula – lit. katilėlis III 23. A balti országok flórájában olyan lett növénynemzetségnevek találhatók, amelyek a -ītis, -īte (a), -iņš, -iņa (b), -ulis, -ule (c), -tiņa (d) kicsinyítő képzőkkel alakultak, pl. : a) lat. Agrimonia – lett. ancītis (: Ancis) II 64; lot. Aquilegia – lett. ozolīte (: ozols) I 289; lot. Astrantia – lett. zvaigznīte (: zvaigzne) II 214; lot. Bidens – lett. sunītis (: suns) III 184; lot. Callitriche – lett. ūdenīte (: ūdens) II 284; lót. Erodium – lett. grābeklīte (: grābeklis) II 168; lót. Hepatica – lett. vizbulīte (: vizbulis) I 272; lót. Orthilia – lett. palēcīte (: palēkties) II 235; lót. Polemonium – lett. kāpnīte (: kāpnes) II 269; lot. Rapistrum – lett. rācenītis (: rācenis) I 331; b) lot. Ajuga – lett. cekuliņš (: cekuls) II 287; lot. Capsella – lett. plikstiņš (: plikstēt) I 339; lot. Centaurium – latv. augstiņš (: augsts) II 252; lot. Linum – latv. liniņš (: lini) II 169; lot. Melilotus – latv. amoliņš (: amols) II 044; lot. Sedum – latv. laimiņš (: laime) II 27; 7 0 S. Labanauskienė | A balti államok flórájának litván és lett növényei c) | genčiųvardųvedyba lat. Myosotis – lett neaizmirstule (: neaizmirst) II 280; lat. Rhinanthus – lett zvagulis (: zvadzēt) II 337; lat. Thlaspi – lett naudulis (: nauda) I 339; lot. Pinguicula – latv. kreimule (: kreims4) II 344; d) -tiņa: lot. Lathyrus – latv. dedestiņa (: dedesas5) II 151; lot. Lychnis – latv. guntiņa (: guns (uguns)) I 250. Ezeket a származékokat névszókból, elsősorban főnevekből képezik. Ritkábban melléknevekből és igékből képzik őket. Megfigyelték, hogy a lett növénynemzetség-nevek gyakran két képzővel is alakultak: -el- + -iņš; -el- + -īte vagy -en- + -īte: lat. Aphanes – lett skrēteliņš (: skrētes) II 96; lat. Arenaria – lett smiltenīte (: smiltis) I 234; lat. Aster – lett. miķelīte (: Miks) III 160; lúd. Gentianella – lett. drudzenīte (: drudzis) II 254; lúd. Polygala – lett. ziepenīte (: ziepes) II 174; lúd. Radiola – lett. starenīte (: stars) II 169; lúd. Sanicula – lett. dziedenīte (: dziedēt) II 214. Az ilyen típusú származékok köznévből, személynévből vagy igéből képződnek. A balti országok flórájában több litván növénynemzetség neve megtalálható a -ūnas, -ūnė (12) (a), valamint a -uolis, -uolė (9) (b) képzőkkel. E származékok szinte mindegyike főnevekből vagy melléknevekből alakult: a) lat. Alliaria – lit. česnakūnė (: česnakas) I 300; lat. Atriplex – lit. balandūnė (: balanda) I 213; lat. Calamagrostis – lit. lendrūnas (: lendrė) III 277; latin Filago – lit. pūkūnė (: pūkai) III 154; latin Lavatera – lit. rožūnė (: rožė) II 183; latin Mimulus – lit. puikūnas (: puikus) II 315; latin Pleurospermum – lit. skudrūnas (: skudrus „jól növő, dús“) II 222; latin Radiola – lit. žarotūnė (: žarotas „parázsló“) II 169; latin Sanicula – lit. girūnė (: giria) II 214; latin Torilis – lit. dygūnė (: dygus) II 232; latin Vincetoxicum – litvánul kregždūnė (: kregždė) II 258; b) latinul Agrimonia – litvánul dirvuolė (: dirva) II 64; latinul. Aphanes – litvánul mažuolė (: mažas) II 96; latinul. Aristolochia – litvánul kartuolė (: kartus) I 190; 4 K. Karulis rámutat, hogy a lat. kreimule a kreims „krējums“ (litvánul grietinė) tájszóból alakult (lásd Karulis 2001: 421). 5 A lett növénynemzetség nevének ilyen képzését Konstantinas Karulis jelzi (lásd Karulis 2001: 206). 7 1Terminológia | 2011 | 18. köt. Consolida – litvánul raguolis (: ragas) I 270; lot. Berula – liet. drėgnuolė (: drėgnas) II 220; lat. Liparis – litvánul purvuolis (: purvas) III 386; lat. Neottia – litvánul lizduolė (: lizdas) III 370; lat. Oxycoccus – litvánul spanguolė6 (: spangas „kancsal, vak“) II 240; lat. Thelypteris – litvánul papartuolis (: papartis) I 141. A -ūnė képző egyetlen származéka, a šimtūnė (lat. Centutunculus), a šimtas számnévből képzett szó. A tárgyalt képzős származékokon kívül a balti országok flórájában még 44 olyan litván növénynemzetségnév szerepel, amelyeket 30 másik képzővel alkottak: -ainis, -ainė: lat. Knautia – lit. buožainė (: buožė) II 359; lat. Polystichum – lit. spyglainis (: spyglys) I 146; lat. Poterium – lit. galvainis (: galva) II 65; lat. Silybum – lit. margainis (: margas) III 32; -oklis, -oklė: lat. Convolvulus – lit. vijoklis (: vijotis „vyniotis“) II 271; lat. Saponaria – lit. putoklis (: putoti) I 260; lat. Lythrum – lit. raudoklė (: raudas) II 200; lat. Calystegia – lit. vynioklė (: vyniotis) II 270; -ekšnis: lat. Euonymus – litván ožekšnis (: ožys) II 178; latin. Frangula – litván šaltekšnis (: šaltas) II 179; -okas, -okė: latin. Chaenorrhinum – litván linokė (: linas) II 318; latin. Scutellaria – litván kalpokė (: kalpokas) I 289; latin. Sedum – litván šilokas (: šilas) II 27; -eklė: latin. Scorzonera – litván gelteklė (: geltas) III 147; latin. Orobanche – litván džioveklė (: džiovinti) II 341; -yvis, -yvė: latin. Erophila – lit. ankstyvė (: ankstus) I 323; lat. Colchicum – lit. vėlyvis (: vėlus) III 213; -uoklė: lat. Hepatica – lit. žibuoklė (: žibėti) I 272; lat. Myrrhis – lit. garduoklė (: gardus) II 218; -uonė: lat. Hippuris – lit. uodeguonė (: uodega) II 210; lat. Nymphoides – lit. plaumuonė (: plaumuo) II 257; -uotė: lat. Digitaria – lit. pirštuotė (: pirštas) III 239; lat. Polycnemum – lit. nariuotė (: narys) I 205; -einis: lat. Echium – lit. ežeinis (: ežys) II 275; -ena: lot. Lychnis – lit. gaisrena (: gaisras) I 250; -erškis: lot. Berberis – lit. raugerškis (: raugas „rūgštumas, rūgštis“) I 294; -ylas: lot. Inula – lit. debesylas (: debesis) III 150; -inas: lot. Adoxa – lit. ūksminas (: ūksmė) II 354; -ynas: lot. Corylus – lit. lazdynas (: lazda) I 180; 6 A litván nyelvészek a spanguolė növénynevet nemcsak a spangas melléknévvel, hanem a spingsėti „villogni“ igével is kapcsolatba hozzák (lásd Skardžius 1996: 191, Būga 1959: 310). 7 2 S. Labanauskienė | A balti országok flórájának litván és lett növénynevei | genčiųvardųvedyba -išius: lot. Oxytropis – litvánul drugišius (: drugys) II 127; -otis: latin. Plantago – litvánul gyslotis (: gysla) II 346; -uva: latin. Andromeda – litvánul balžuva (: balža) II 238; -ynė: latin. Rumex – litvánul rūgštynė (: rūgštus) I 190; -iena: latin. Caltha – litvánul puriena (: purus) I 269; -inys: latin. Lappula – litvánul žiaudrinys (: žiaudrus „šiurkštus, kietas“) II 283; -ylis: latin. Picris – litvánul kartylis (: kartus) III 147; -unė: latin. Matricaria – litvánul ramunė (: ramus) III 174; -alė: latin. Leontodon – litvánul snaudalė (: snausti) III 145; -yčia: latin. Sinapis – litvánul garstyčia (: garsti) I 328; -inė: latin. Capsella – litvánul žvaginė (: žvagėti) I 339; -lė: latin. Pinguicula – litvánul tuklė (: tukti) II 344; -okšlė: latin. Polygala – litvánul putokšlė (: putoti) II 174; -tukas: latin. Odontites – litvánul skėstukas (: skėsti) II 334; -vė: latin. Puccinellia – litvánul žalvė (: žalti, žalias) III 312. E csoport toldalékos növénynemzetségneveinek körülbelül a fele főnevekből, csaknem két-két negyede pedig melléknevekből és igékből alakult. A balti flórában jóval kevesebb a lett növénynemzetség-név, amelyeket a fent említettektől eltérő képzőkkel alkottak: mindössze 6, 5 képzővel képzett származékot találtak. Alapszavaik főnevek (a) vagy igék (b): a) -aine: lat. Senecio – lett krustaine (: krusts) III 176; lat. Vincetoxicum – lett indaine (: inde) II 258; b) -are: lat. Liparis – lett. lipare (: lipt) III 386; -eknis: litván. Lycopodium – lett. staipeknis (: staipīt) I 130; -ksnis: litván. Carduus – lett. dzelksnis (: dzelt) III 36; -onis: litván. Swida – lett. grimonis (: grimt) II 211. A hibrid toldalékképzős származékok egyik nyelvre sem jellemzőek. A nemzetközi tőből és litván toldalékból képzett növénynemzetségnevekből kettőt találtunk (a), lett toldalékkal pedig csak egyet (b): lat. Gentianella – lit. gencijonėlė (: gencijonas) II 254; b) lat. Viola – lett vijolīte (: vijole) II 189. A balti országok flórájában feltüntetett egyes litván növénynemzetségnevek képzése nem világos, pl.: lat. Callitriche – lit. praujenė II 284; lat. Hedera – litván gebenė II 212; latin Sherardia – litván artvenis II 259. a) lot. Barbarea– liet. barborytė(: Barbora) I 306; 7 3Terminológia | 2011 | 18 Igaz, K. Gaivenis véleménye szerint e növénynemzetségek nevei közül némelyiknek az alapszavát már nem lehet megtalálni, másokét pedig több szóval is kapcsolatba lehet hozni, például a gebenė szó vélhetően a geba „prožirnis” főnévből vagy a gebti/glėbti „átölelni, körülölelni; tekerni” igéből származik (lásd: Gaivenis 1985: 170–171). Nem világos néhány, a mai nevezéktanba bekerült, Jurgis Ambraziejus Pabrėža, Laurynas Rokas Ivinskis és Povilas Matulionis által alkotott neologizmus sem, pl.: latin Aldrovanda – litván aldrūnė I 344; latin Erysimum – lit. tvertikas I 304; lat. Gratiola – lit. raitinytė II 314; lat. Gypsophila – lit. guboja I 258; lat. Cakile – lit. stoklė I 329; lat. Cephalanthera – lit. garbenis III 367; lat. Montia – lit. menuva I 233; lat. Oenanthe – lit. išnė II 221. E nevek többségében ki lehetne különíteni a szóképző formánst, azonban már nem lehetséges megtalálni azokat a szavakat, amelyekből képzett szavakként származhatnának. Az összes bemutatott, képzős litván és lett növénynemzetségnév példáiból látható, hogy a képzett származékok általában főnevekből, ritkábban melléknevekből és igékből keletkeznek. A balti országok flórájában bemutatott litván névképzős származékok az összes litván származék 79%-át, míg a lett képzős nevek az összes lett származék 83%-át teszik ki. A képzős litván növénynemzetségnevek 21%-át az -enis, -enė képzővel alkotott származékok, a lett nevek 47%-át pedig az -enis, -ene képzővel alkotott származékok teszik ki. A balti országok flórájában a kicsinyítő képzőkkel alkotott litván növénynemzetségnevek az összes képzett származék 16%-át, míg a lett nevek az összes képzett származék 45%-át teszik ki, amelyek közül a nevek 8,5%-a két képzővel alakult: -el- + -iņš; -el- + -īte; -en- + -īte. Szintén produktívak a litván -ūnas, -ūnė (7,5%), valamint az -uolis, -uolė (6%) képzők. 30 kevésbé termékeny litván képzőből egy vagy több litván növénynemzetség neve jött létre (az összes képzős származék 27,5%-a), a lett nevek megnevezésére 5 kevésbé termékeny képzőt használnak (az összes képzős származék 7%-a). Mindkét nyelv hibrid képzős származékai egyenként 1%-ot tesznek ki. A litván nemzetségnevek 21%-ának képzése nem világos. A VÉGZŐDÉSEKKEL KÉPZETT SZÁRMAZÉKOK A végződésképzés a litván növénynemzetség-nevek képzésének termékenység szerint harmadik módja (amint a cikk elején említettük, a második – az összetétel – 7 4 S. Labanauskienė | A balti országok flórájának litván és lett | genčiųvardųvedyba növénynemzetség-nevei). A balti országok flórájában 34 végződéssel képzett litván származékot találtak. Az ilyen növénynemzetség-nevek általában főnevekből, melléknevekből és igékből képződnek: -a: lot. Draba – lit. anksta (: ankstus) I 321; -as: lot. Lycopodium – lit. pataisas (: pataisyti) I 130; -ė: lot. Acinos – lit. žvirgždė (: žvirgždas) II 302; lot. Agrostemma – lit. raugė (: raugti) I 251; lot. Arenaria – lit. smiltė (: smiltis) I 234; lot. Borago – lit. agurklė (: agurklas „agurkas“) II 279; lot. Cystopteris – lit. sprakšė (: sprakšėti) I 144; lot. Dracocephalum – litvánul žiomenė (: žiomenys) II 300; latin Galeopsis – litvánul aklė (: aklas) II 291; latin Hieracium – litvánul vanagė (: vanagas) III 103; latin Impatiens – litvánul sprigė (: sprigti) II 177; latin Lunaria – litvánul blizgė (: blizgėti) I 319; latin Lysimachia – litvánul šilingė (: šilingas) II 246; latin Pedicularis – litvánul glindė (: glinda) II 335; latin Poa – litvánul miglė (: migla) III 306; latin Pulmonaria – lit. plautė (: plaučiai) II 276; lat. Salsola – lit. druskė (: druska) I 225; lat. Senecio – lit. žilė (: žilas) III 176; lat. Serratula – lit. geltė (: geltas) III 38; lat. Sonchus – lit. pienė (: pienas) III 77; lat. Spirodela – lit. maurė (: mauras) III 319; lat. Stellaria – lit. žliūgė (: žliūgas) I 237; lat. Symphytum – lit. taukė (: taukai) II 277; lat. Trisetum – lit. visgė (: visgėti) III 269; lat. Vinca – lit. žiemė (: žiema) I 258; -is: lat. Chaerophyllum – lit. gurgždis (: gurgždėti) II 215; lat. Artemisia – lit. kietis (: kietas) III 164; lat. Petasites – lit. šaukštis (: šaukštas) III 180; lat. Sparganium – lit. šiurpis (: šiurpti) III 320; lat. Juncus – lit. vikšris (: vikšras) III 226; -ys: lat. Pteridium – lit. šakys (: šaka) I 141; K. Gaivenio teigimu, keli augalų genčių pavadinimai, išvesti su galūnėmis, yra nepakankamai aiškios darybos: lat. Lolium – litvánul svidrė III 304 – az alapszó valószínűleg a svidruoti „lengedezni” ige vagy a svidras „selyem” főnév; lat. Cnidium – litvánul guostė II 224 – valószínűleg a guostas „csomó, fürt” szóval kell összekapcsolni (lásd Gaivenis 1985: 173). -(i)us: lot. Delphinium – liet. pentinius (: pentinas) I 270.