Morfologiniai anatomijos terminų variantai XVII–XVIII a. lietuvių leksikografijoje

105Terminológia | 2012 | 19 Morfologiniai anatomijos terminų variantai A XVII–XVIII. század litván lexikográfiájában PALMIRA ZEMLEvIčIūTė Litván Nyelvi Intézet KULCSFONTOSSÁGÚ SZAVAK: medicina, anatómiai terminus, változat, morfológiai változat, szótár BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Az orvoslással kapcsolatos szavak és szókapcsolatok már az első litván írott forrásokban is megtalálhatók – az általános kétnyelvű fordítói szótárakban (leggyakrabban német–litván és litván–német szótárakban), amelyek nemcsak a litván írott nyelv és lexikográfia fejlődésében játszottak nagy szerepet, hanem a litván orvosi terminológia kialakulásában is. A jó emlékű litván orvos, anatómus és antropológus, Gintautas Jurgis Česnys professzor (1940–2009), aki a litván anatómiai nomenklatúra történetét kutatta, annak kezdeteit Konstantinas Sirvydas háromnyelvű (lengyel–latin–litván) szótárára vezeti vissza; ennek szavainak jelentős része anatómiai terminussá vált, és mindmáig használatos, például: alkūnė, burna, galva, gomurys, kaklas, kepenys, kirkšnis, momuo, pakaušis, pirštas, ranka, smakras, smegenys, širdis stb. (Česnys 2002: 56). Ezeket és a főbb testrészeket, illetve szerveket, valamint az általuk termelt folyadékokat megnevező más szavakat a később, már Kis-Litvániában megírt szótárakban is megtaláljuk. A tanulmány forrásai tehát a XVII–XVIII. századi Nagyés Kis-Litvánia (a továbbiakban – DL és ML) következő szótárai: Dictionarium trium linguarum, In usum Studiosae Iuventus, Avctore […] Constantino Szyrwid (a továbbiakban – SD), Clavis Germanico–Lithvana (a továbbiakban – C), Lexicon Lithuanicum (a továbbiakban – Lex), Lexicon Germanico=Lithvanicvm et Lithvanico=Germanicvm, darinnen [...] von Iacobo Brodowskij, Praecentore Trempensi (a továbbiakban – B), Vocabvlarivm litthvanico–germanicvm, et germanico–litthvanicvm [...] von Friederich Wilhelm Haack (a továbbiakban – H), Littauiſch=Deutſches und Deutſch=Littauiſches Lexicon, [...] von Philipp Ruhig (a továbbiakban – R), Littauiſch=deutſches und Deutſch=littauiſches Wrter=Buch, [...] von Chriſtian Gotlieb Mielcke, Cantor in Pillckallen (a továbbiakban – MŽ). 106 Palmira Zemlevičiūtė | Az anatómiai terminusok morfológiai változatai | XVII–XVIIIa.lietuviųleksikografijoje A tanulmány tárgyául az orvosi terminusok egyik szemantikai mikrorendszerét – az anatómiai terminusokat – választottuk. Az említett lexikográfiai forrásokból összegyűjtöttük az emberi anatómiai fogalmakat (testrészeket, szerveket és az általuk termelt folyadékokat) megnevező, napjaink használatában fennmaradt (vagyis jama viena terminų variantų rūšis – morfologiniai variantai. Jie sugruorvosi terminusokká vált) és már nem használatos szavakat és szókapcsolatokat. Az ugyanazt a fogalmat megnevező terminusváltozatok sorait vizsgáltuk (összesen 58 sort és 216 különböző változatot). Célunk a XVII–XVIII. századi DLés ML-szótárak anatómiai terminusainak morfológiai változatait leírni, típusaikat és altípusaikat meghatározni, legalább részben feltárni a terminusok variálódásának okait, valamint bemutatni fejlődésüket. Néhány szót kell szólni a terminológia egyes fogalmairól. A tanulmányban a varianto1 terminust választottuk használatra. Itt annak hagyományos értelmezésére támaszkodunk – változatnak az azonos jelentésű, de eltérő kifejezésű egyvagy összetett terminust tekintjük. A vizsgált terminusváltozat-típus és altípusai megnevezésére hagyományosan a morfológiai (nem-, számés végződésbeli) változatok terminusait is használják. A nyelvészeti és terminológiai szakirodalomban általában olyan nyelvi egységeket tekintenek változatoknak, amelyek valamely egyetlen jegyben különböznek egymástól, és e jegy alapján külön fajokra osztják őket. A vizsgált anyag azonban azt mutatta, hogy ilyen tiszta változatból nagyon kevés van. A szótárak anatómiai terminusainak nagy része legalább két, olykor pedig még több jegyben is különbözik egymástól2. Ezért a tanulmányban a tiszta változatok, illetve a kevert változatok terminusait is használjuk. Tiszta változatoknak azokat a terminusokat nevezzük, amelyek – amint már említettük – csak egyetlen (a jelen esetben morfológiai) jegyben különböznek, kevert változatoknak pedig azokat a terminusokat nevezzük, amelyek két vagy több jegyben térnek el egymástól. Ebben az esetben a megkülönböztető morfológiai jegyet fő jegynek, a megkülönböztető fonetikai és ortográfiai jegyeket pedig másodlagos jegyeknek tekintjük. Az ugyanazt a fogalmat megnevező két vagy több változat csoportját változatsornak nevezzük (vö. szinonimasor). 1 A terminológiai variáns fogalmát Asta Mitkevičienė cikkében meglehetősen részletesen tárgyalta (lásd Mitkevičienė 2004), ezért ebben a tanulmányban nem bocsátkozunk részletesebb elméleti fejtegetésekbe, hanem a szerző álláspontjának és az e kérdéssel kapcsolatos szakirodalomnak a megadására szorítkozunk. 2 Emiatt az anatómiai terminusok variánsait különálló típusokba sorolni meglehetősen nehéz, mivel nagyon ritkák az olyan variánsok, amelyek kizárólag valamelyik típushoz tartoznának – ugyanazok a variánsok különböző típusokhoz is hozzárendelhetők. Ezért ebben a tanulmányban a variánsok osztályozásának alapjául az anatómiai terminusok variánsait megkülönböztető morfológiai jegyeket választottuk. 107Terminologija | 2012 | 19 A variánsosság3 nemcsak a nyelv, hanem a tudomány, a technika és a művészet (történeti vagy jelenlegi) terminológiájának is jellemző tulajdonsága. Ez azonban talán a legszembetűnőbben a korai írott szövegekben figyelhető meg, amikor az írott nyelv még csak kialakulóban volt. Így teljesen érthető ugyanazon szó különböző alakjainak sokasága nemcsak különböző szerzők, hanem gyakran ugyanazon szerző írásaiban is. Feltételezhető, hogy valamely szakterület terminológiájának eredetét ir vartosenos polinkius. vizsgálva a variánsok segítenek feltárni a terminusok fejlődését, valamint kiválasztásuk morFológiai VAriánsAi Ebben a tanulmányban morfológiai variánsoknak a szavak alaki képzési és ragozási variánsait tekintjük (lásd Župerka 1983: 28, Miliūnaitė 2009: 143, 172, vö. Ахманова 2005: 71). A vizsgált szótárakban háromféle – nemi, számbeli és végződésbeli – morfológiai változatot találtak. A morfológiai változatok többnyire egyszavas anatómiai terminusok, összetett terminusok csak néhány esetben fordultak elő – ezek változatai nemi vagy faji jelzők. 1. NEMI VÁLTOZATOK A morfológiai változatok e típusába főként az egyszavas anatómiai terminusok sorai tartoznak (összesen 17 sor és 78 különböző változat), amelyekben a terminusok nemükben különböznek – a sor egyik (egyes) tagja (tagjai) nőnemű, a másik (többi) pedig hímnemű: Könyök 4 (lat. cubitus) – Ałkune5, lengy. Könyök / a csuklótól a kézig terjedő rekt tag, lot. Cubitus, vlna, lacertus SD 2536 / Alkune, német. Ellenbogen B I 406747 / Elkune, német. Arm B I 11922, Elkune, német. Ellen3 Róla meglehetősen sok elméleti munka (tanulmány és könyv) született (bővebben lásd: Miliūnaitė 2009, Авербух 2003, Татаринов 1996 és mások). A litván és orosz szerzőknek a terminusok variálásának kérdésével kapcsolatos elméleti Ахманова 2005, Бабанова 1994, Граудина 2003, Лейчик 1994, Марузо 2004, Сложеникина 2005, meglátásaira támaszkodtak a litván terminológusok, amikor egyes tudományterületek (irodalom, építőipar) terminusainak mikrorendszereit vizsgálták (lásd: Mitkevičienė 2004, Stunžinas 2008). 4 A jelenlegi anatómiai nómenklatúra terminusa (lásd: MedŽ). 5 A tanulmányban az anatómiai terminusok eredeti írásmóddal és ábécérendben szerepelnek. A változatok sorának tagjai kronológiai sorrendben vannak elrendezve, azaz annak figyelembevételével, hogy mikor írták meg azt a szótárt, amelyből a terminus származik. A terminus után más nyelvek – a lengyel és a latin (K. Sirvydas szótára), valamint a német – megfelelői, a forrás rövidítése (amely a Lietuvių kalbos žodyne szereplő formában jelenik meg) és az oldalszám következik. A terminusok különböző változatai félkövér betűkkel vannak írva. 6 Az eredeti oldal. 7 Az eredeti oldal és sor. 108 Palmira Zemlevičiūtė | Az anatómiai terminusok morfológiai változatai | XVII–XVIIIa.lietuviųleksikografijoje begen C I 5118, Elkune, német. Ellenbog[en] Lex 309 / Élkúne, német. Arm B i 11921 / Elkuns, német. Ellenbogen B I 40647 / Alkunẽ, német. Kar, alsó rész rvl 31, Alkunẽ, magánhangzó. der Ellnbogen MŽlv 4, Alkunẽ, német. Arm, der untere Theil MŽvl 41, Alkunẽ, német. der Ellbogen MŽlv 66 / Elkunẽ, német. der Ellbogen MŽlv 66 / Alkúnas, vok. Elbogen C I 553 / Alkúnas, vok. Elbogen C I 553. Az LKŽe adatai szerint a nőnemű Elkune / Élkúne / Elkunẽ ~ elkūnė10 változatot az élő nyelvben (Grž) és Kelet-Poroszország írásos emlékeiben használják, míg a hímnemű Elkúnas ~ elkūnas változat elsődleges forrásaként Clavio szótárát jelölték meg. Egyébként az említett szótárban a tő a magánhangzójával, a változat – Alkúnas ~ alkūnas – is szerepel, amely az LKŽe-ben csak e forrás szavaként van feltüntetve. Antakis (lot. supercilium) – Ant-Akkis, vok. Augenbrauen C I 180 / Antakẽ, vok. Augenbrahue rvl 40, MŽvl 54; Antakkei, vok. Augen Brauen B I 1566 / Antakẽs, vok. szemöldök MŽlv 2. Az LKŽe-ben a nőnemű változatok, az Antakẽ ~ antakė, Antakẽs ~ antakės elsődleges forrásaként P. Ruigys szótára van megjelölve, amelyben e szó a fő, „szemöldök” jelentése mellett ezeket a vartotas ir „akies vokų“ reikšme. K. G. Milkus savo žodyne taip pat vartojo formákat is tartalmazza; erre hatással lehetett elődjének, P. Ruigysnek a Blakstiena (lot. cilium) – Blakſtenai, vok. Augenbrauen C I 180, szótára. Blakſtenai, németül Szemöldök B I 1566, Blakſtenai, magánhangzó. Augen Haar B I 15629, Blakſtenai, németül Augen Wimpern B I 1572, Blakſtenai, németül die Wimpern rlv 16, Blakſtenai, németül Augen=Wimpern MŽlv 28 / Blakſtẽnai, németül. Wimpern der Augen MŽvl 542 / Blakſtenos, németül. A szem szempillái MŽvl 542. A szem függelékszervei közül az egyiket a legtöbb ML-szótár (kivéve K. G. Milkus szótárát, amelyben ezt a fogalmat nőnemű terminussal nevezik meg) hímnemű terminussal nevezi meg: Blakſtenai / Blakſtẽnai ~ blakstienai. Az LKŽe jelzi, hogy ez a szó az élő nyelvben (Kp, Gs) és írásokban (R, J) használatos. Lábszár (latinul crus) – Błauʒda, lengyelül. Goleń, latinul. Crus, Tibia SD 170, Błauʒda, lengyelül. Lyſt mieśińty / pega, latinul. Sura SD 258 / Blauʒda, németül. Bein C I 268, Blauʒda, vok. Waden C IV 891, Lex 435, Blauʒda, vok. Bein pro pede B I 21048, Blauʒda, vok. Lenden B II 86647, Blauʒda, vok. Wade B I 51424, Blauʒda, vok. Sípcsont B I 51424, Blauʒda, magánhangzó. a 8 Az eredeti oldala. 9 Az eredeti oldala. 10 A tildejel (~) után a terminus mai betűkkel átírt alakja szerepel. 109Terminologija | 2012 | 19 Wade am Fuß rlv 16, MŽlv 28 / Blauʒdà, ném. Schenkel rvl 305, MŽvl 409, Blauʒdà, ném. Wade MŽvl 525 / Blauʒdas, ném. Beinſchiene B I 21116. Az LKŽe adatai szerint a hímnemű Blauʒdas ~ blauzdas változat csak írott forrásokban fordul elő (I.Simon, Ch). Delnas (lat. metacarpus) – Dełnas, lengy. Dłoń ſpodnia, lot. Vola manus SD 144 / Delwas, vok. hole Hand Lex 50a / Délna, vok. x hole Hand B II 62735 / Delna, vok. die flache Hand inwendig MŽlv 47. A nőnemű változat, a Délna / Delna ~ delna, amint az LKŽe-ben közölt szemléltető példákból látható, az élő nyelvben (Skr, Vvr, Plt, Tl) és írásos forrásokban (J, K, R, Žem, I, I.Simon, MŽ) használatos. Lexicon Lithuanicum Juosmuo, strėnos (lat. lumbus); az oldaltájék területe (lat. regio hypochondriaca) – ſłepſna, lengyelül Slabiʒna, žodis Delwas~delvasgali būti korektūros klaida (žr. Lex 1987: 495). lat. Hypochondrion SD 506 / Slepſnas, ném. Lenden C II 1191. A nőnemű ſłepſna / Slepſna ~ slėpsna és a hímnemű Slepſnas ~ slėpsnas szótári alakokat többféle – lumbus és regio hypochondriaca – jelentésben használták. A mai anatómiai nómenklatúrában a nőnemű slėpsna terminus honosodott meg, az LKŽe pedig a hímnemű Slepſnas ~ slėpsnas változathoz csak írásos használati forrásokat közöl (N, NdŽ). Koponya (lat. cranium) – Kaukolas, ném. Schedel C III 404, Rvl 304, MŽvl 407, Kaukolas, ném. Scheitel des Hauptes rvl 305, MŽvl 408, Kaukolas, ném. die Hirnſchdel MŽlv 111 / Koponya, német die Hirnſchdel MŽlv 111, Koponya, német Scheitel des Hauptes MŽvl 408 / Koponya, német A Scheitel fogalmát desHauptes rvl 305. LKŽe duomenimis, vieną iš pagrindinių osteologijos megnevező hímnemű változat, a Kaukolas ~ kaukolas, csak írott forrásokban van rögzítve (K.Būg, J, BzBk, R, MŽ, BtMr). Kulnas (latin calx) – Kułnas, lengyel Koſtká / nogicʒeść, latin Talus Sd 222 / Kulnis, német Sarok, lásd Verſen B I 46535, Kulnis, magánhangzó. Heße B II 69331, Kulnis, német Ferſe C II 652, MŽvl 182, Kulnis, vok. Hacke am Fuß C II 829, MŽvl 249, Kulnis, vok. Verſen C IV 711, Kulnis, vok. Ferſen Lex 35a, Kulnis, vok. Hacke Lex 45, Kulnis, vok. A lábfejen lévő sarok vagy lábujj, rlv 70, Kulnis, magánhangzó. die Hacke, Ferſe am Fuß MŽlv 135 / Kulns, vok. Ferſe rvl 138. Wie aus den Beispielen der angeführten Varianten ersichtlich ist, wurde der in der heutigen anatomischen Nomenklatur etablierte Terminus kulnas nur von K. Sirvydas verwendet. Az ML szótárak szerzői a Kulnis / Kulns ~ kulnis nőnemű változatot használták. Az LKŽe e alsó végtagrész megnevezésének élőnyelvi (Grš, Vlkv, Šll, Šv) és írott nyelvi (V.Kudir, J.Balt, N, BsP, BB) használati példáit közli. 110 Palmira Zemlevičiūtė | Az anatómiai terminusok morfológiai változatai | XVII–XVIIIa.lietuviųleksikografijoje Nagas (lat. unguis) – naga, lengy. Páʒur, lat. Vuguis SD 386 / Nagrvl 225, MŽvl 300 / ga, vok. Hufe C II 978, Nagga, vok. Klau C II 1071 / Nagà, vok. Klaue Nagas, lengy. Panogieć, lat. Vuguis, vuguiculus Sd 385–386, Nagas, lengy. Páʒur, lat. Vuguis SD 386, Nagas, vok. Horn an den Füßen Lex 51, Nagas, vok. Klaue Lex 54, Nagas, vok. A köröm az ujjakon vagy a lábujjakon MŽlv 177 / Nágas dicit[ur] de hominib[us], vok. Köröm Ungvis B II 93523, Nágas, vok. Köröm C III 112, Nágas, vok. Egy köröm az ujjon vagy lábujjon, karom rlv 92, Nágas, magánhangzó. Karom rvl 225, MŽvl 300, Nágas, vok. Köröm a kézen vagy a lábon MŽvl 353 / Naggas, vok. egy köröm, egy karom H lv 64. Az ujjak és lábujjak végének háti felszínét borító, domború, elszarusodott epidermiszlemez (Anusevičienė, Cibas, Lilienė 2002: 261). K. Sirvydas és az ML szótáraiban mindkét nemű változatban – nagu és naga – szerepel. Noha, amint azt az LKŽe adatai mutatják, a nőnemű naga / Nagga / Nagà ~ naga változat széles körben használatos az élő nyelvben (különösen a felföldi nyelvjárásokban) (Jrb, Ds, Ktk, Km, Kp, Švnč, KLt, Gs), írott forrásokból csak az SD-ben adatolt. Tarkó (latinul occiput) – Pakaußis, lengyelül. Tył głowy, latinul. Occiput, occipitium SD 548, Pakaußis, németül. Hinter Haupt Lex 50, Pakaußis, németül. Nacken rvl 264 / Pakáußis, németül. Tarkó C III 112, Lex 63a, Pakáußis, litván A fej hátsó része rvl 193, MŽvl 256, Pakáußis, litván Tarkó MŽlv 112, Pakáußis, litván A fej hátsó része, a tarkó MŽvl 272 / Pakauſʒis, litván Tarkó B II 55122, Pakauſʒis, litván A [fej] hátsó része B II 64316, Pakauſʒis, magánhangzó. Tarkó B II 93438 / Pakáùßis, litván Tarkó rlv 57 / Pakauße, litván Tarkó C II 717. Az anatómiai terminussá nem vált nőnemű változat, a Pakauße ~ pakaušė, az LKŽe-ben Dieveniškėből (Šalčininkai járás) és írott forrásokból (C, N, LB) van adatolva. Az áll alatti rész (latinul regio mentalis) – Paſmakris, németül. Kropf MŽlv 188 / Paſmakre, németül. Kinn Bart B II 78351. Az LKŽe-ben a hímnemű változat, a Paſmakris ~ pasmakrys használati példái élő nyelvből (Vb, Kp, Vdk) és írott forrásokból (R, J) származnak. Pėda (lot. pes) – Pėda, vok. Fuſſ=Stapffe C II 757, Pėda, vok. der Fußſtapffen Hlv 94, Pėda, németül. Fußſtapf Hvl 177 / Pẽda, németül. pėdsakas rlv 104, MŽlv 193 / Pẽdas, vok. 2. egy lábnyom r lv 104, Pẽdas, magánhangzó. vienas pėdas, pėdsakas MŽlv 193. Kaip nurodoma LKŽe, vyriškosios giminės variantas Pẽdas ~ pėdas „pėdos“ reikšme vartojamas gyvojoje Šlapimo pūslė kalboje (Pn, Grž) ir raštuose (V.Krėv, NdŽ). 111Terminologija | 2012 | 19 Pitvar (lat. atrium) – Prißirdis, vok. Szív=üreg C II 912, Prißirdis, vok. Herʒgrube rvl 202, MŽvl 268 / Prieſʒirdis, vok. Szív üregecskéje B II 69234, Prieſʒirdis, vok. Bruſtbeeren des Menſch[en] B I 29634 / Pryßirdis, vok. Bruſt rvl 86, MŽvl 113, Pryßirdis, vok. die Bruſt MŽlv 276 / Prißirde, vok. Szív ürege Lex 48a / Priſʒirde, vok. Bruſtbeeren des Menſch[en] B I 29634 / Pryßirdẽ, vok. Bruſt r vl 86, MŽvl 113. Érdekes megjegyezni, hogy a mai anatómiai nómenklatúrában az emberi szív atrium nevű üregét jelölő prieširdis terminus ebben a jelentésben már nagyon régen használatos volt – a XVII–XVIII. századi ML szótárakban. Noha létezett a nőnemű Prißirde / Priſʒirde / Pryßirdẽ ~ prieširdė változat is, amelyet a fent említett hímnemű változat mellett J. Brodovskio, P. Ruigio és K. G. Milkaus szótáraiban is megtaláltak. Amint azt az LKŽe adatai mutatják, a prieširdė szó az élő nyelvben (Sdk) és írásos forrásokban (Š) is adatolt. (lot. vesica urinaria (masculina)) – Myeklis, vok. Vyriškas organas C III 14 / Myéklis, vok. Šlapimo vamzdelis C II 849 / Myʒeklis, vok. Šlapimo vamzdis Lex 46, Myʒeklis, vok. Peſenck Lex 67 / Mÿéklis, vok. [Šlapimo] vamzdis B I 63626 / Mÿeklis, vok. Férfi nemi szerv B II 89743 / Miékle veſica, vok. Blaſe, húgyhólyag az emberben B I 26616 / Myéklẽ, vok. das Harnglied rlv 88, Myéklẽ, vok. Harnblaſe MŽvl 253, Myéklẽ, vok. Waſſerblaſe eines Menſchen MŽvl 529. A LKŽe szótárban a Myeklis / Myéklis / Myʒeklis / Mÿéklis / Mÿeklis szó nem rendelkezik a „férfi húgyhólyagja” jelentéssel, míg a nőnemű Miékle / Myéklẽ ~ myžeklė változat „húgyhólyag” jelentésben szerepel; e szó forrásai P. Ruigio és F. Kuršaitis szótárai. Szemhéj (latinul palpebra) – Wůkas, vok. ein Augenlied rlv 182 / Wokas, vok. ein Augenlied MŽlv 333 / Wókas, vok. Augenbrahue MŽvl 54 / Wokà, vok. ein Augenlied MŽlv 333. Az LKŽ adatai szerint a nőnemű Wokà ~ voka változattal megnevezett egyik járulékos szerv, a szemhéj használati forrásai között többnyire ML-írások (R, MŽ, N, [K]) szerepelnek, és csak egy élő nyelvi (Pt) szemléltető példa található. Bél (latinul intestinum) – Ʒarnai, vok. Eingeweÿde B I 39242 / árnos, vok. Gedrm rvl 161 / arnos, vok. Gedrm MŽvl 213. A hímnemű változatot, a Ʒarnai ~ žarnai alakot az LKŽe egyáltalán nem rögzíti. Amint a bemutatott példákból látható, az anatómiai terminusok változatai a fő morfológiai különbségen kívül számos egyéb – fonetikai és helyesírási11 – eltérést is mutatnak. 112 Palmira Zemlevičiūtė | Az anatómiai terminusok morfológiai változatai A | XVII–XVIIIa.lietuviųleksikografijoje változatsorok tagjai leggyakrabban az egyszerű magánhangzók és kettőshangzók, valamint a különféle diakritikus jelekkel ellátott magánhangzók és kettőshangzók között különböznek (à, á, é, ẽ, , ó, ú, û; iê); ezekkel a hangsúlyos szótagot vagy bizonyos esetragú alakokat jelölték12. Emellett a y magánhangzó, valamint az l, š, ž mássalhangzók írásmódja is változott – ÿ, ł, ß, ſʒ, , ʒ betűkkel jelölték őket. Továbbá jellemzőek voltak két azonos mássalhangzó (ebben az esetben a k és a g) kapcsolatai. Előfordult az anatómiai terminusok egyik összetett változatsora, amelynek változatait alkotó generikus terminusok eltérnek egymástól. A szem egyik járulékos szervét megnevező terminusnak az imént említett fonetikai és ortográfiai különbségei is megvannak: Vokas (lat. palpebra) – Akkies Wokas, ném. Augenlied C I 180 / Akkies=Wokas, ném. Augenlied Hvl 157 / Akkies-Wokas, ném. ein Augenlied Hlv 1 / Akies Wokas, ném. ein Augenlied MŽlv 333 / Akies Woka, ném. ein Augenlied MŽlv 333; Akkiu Wókas, vok. Augen Bru B I 1568 / Akiû Wokà, vok. Augenlied rvl 41, MŽvl 54; Akkiu Wokai, vok. Augen Lieder Lex 10 / Akkiu Wókai, vok. Augen Lieder B I 15627; Akiês Wókos, vok. das Augenlied rlv 4. Külön említendők egyes, terminussá nem vált hímés nőnemű szavak. Az LKŽe adatai alapján legtöbbjük, például az elkūnė „könyök”, blakstienai „szempillák”, delna „tenyér”, kulnis „sarok”, naga „köröm”, pakaušė „tarkó”, pasmakrys „áll”, pėdas „talp”, prieširdė „pitvar”, voka „szemhéj”, az élő nyelvben volt használatos, kivéve az antakė (K, R), blauzdas (I.Simon, Ch), kaukolas (K. Būg, J, BzBk, R, MŽ, BtMr) és myžeklė (R, K) szavakat, amelyek csak írott források (leggyakrabban az ML) szavaiként szerepelnek. Így elmondható, hogy a vizsgált időszak szótáraiban a különböző nemű változatok létrejöttére hatással lehettek mind az élő nyelv, mind a korábbi írások hímés nőnemű szavai, amelyek megnevezték tą pačią kūno dalį ar organą. 11 A magánhangzók és mássalhangzók fonetikai és ortográfiai különbségeinek kialakulását nyelvi és nyelven kívüli tényezők egyaránt meghatározhatták. Először is, a tárgyalt időszak a litván írott nyelv kialakulásának kezdeti szakasza, amikor az írásmód nagyon változatos volt (ugyanazokat a magánés mássalhangzókat a különböző szerzők fonetikailag eltérően jelölték), és nem léteztek annak kellően szilárd alapelvei. A DL-re és az ML-re eltérő – német és lengyel – nyelvek hatottak. Másfelől a litván írott nyelv kutatói (lásd Palionis 1967, 1995; Zinkevičius 1984) megjegyzik, hogy a szerzők ki-ki a maga belátása szerint írt, vagy elődeik, illetve kortársaik írásait utánozva; egyes változatok korrektúrahibának tekinthetők. 12 Az ólitanulmányi litván írások hangsúlyjelöléséről bővebben lásd: Šinkūnas 2010. 113Terminologija | 2012 | 19 2. A SZÁM VARIÁNSAI Ebbe a terminusváltozat-típusba azok az egyés többszavas, különböző (vagy akár ugyanabban a) szótárakban egyes és anatomijos terminai (iš viso 11 eilučių ir 27 skirtingi variantai), kurie többes számú formában megadott változatok tartoznak (az összetett terminusok esetében rendszerint valamelyik alkotóelem száma variálódik), továbbá meg kell jegyezni, hogy a vizsgált típusban csak tiszta variánsokat találtak: Antakis (lot. supercilium) – Ant-Akkis, vok. Augenbrauen C I 180 / Antakkiei, ném. Wienbrauen C IV 980 / Antakkiey, ném. Wien Brauen Lex 106 / Antakkei, vok. Augen Brauen B I 1566; Antakẽ, vok. Augenbrahue rvl 40, MŽvl 54 / Antakẽs, ném. die Augen=Brauen MŽlv 2; Ašara (lot. lacrima) – Aßara, lengy. Lʒá, lat. Lacryma SD 258, Aßara, vok. Thrnen C IV 583, Aßara, vok. eine Thrne rlv 8, MŽvl 469, Aßara, vok. Ʒhre, Thrne MŽvl 550 / Aßaros, vok. Thränen Lex 87a, Aßaros, vok. die Thrnen Hlv 10; Blauzda (lat. crus) – Blauʒda, vok. Bein C I 268, Blauʒda, vok. Waden C IV 891, Lex 102a, Blauʒda, vok. Bein pro pede B I 21048, Blauʒda, vok. Lenden B II 86647, Blauʒda, vok. Wade B I 51424, Blauʒda, vok. Sípcsont B I 51424, Blauʒda, vok. die Wade am Fuß rlv 16, MŽlv 28 / Blauʒdos, vok. die Beine Hlv 18; Galvos plaukas (lot. capillus) – Galwôs Plaukas, vok. Haubt=Haar C II 860 / Galwôs Plaukai, vok. Haupt Haar B II 61616; Kelis (lot. genu) – Kélis, vok. Knie C II 1086, B II 80518, Kélis, vok. Fuß, Knie B I 51422 / Kélei, vok. Knie C II 1086; Sąnarys (lot. articulatio) – Sanarys, vok. Gelencke C II 708 / Sanaris, vok. Gelencke Lex 40a, Sanaris, vok. Gelenk am Leibe MŽvl 220 / Sanarei, vok. Gliedmaß B II 59037, Sanarei, vok. [Finger] xGelenck B I 47230; Smilkinys (lot. tempora) – Smilkinnys, vok. der Schlaf am Kopf MŽlv 250 / Smilkinnei, vok. Schlaff C III 432, Lex 75; Šlaunis (lot. femur) – Sʒlaunis, vok. Hufft Lex 51, Sʒlaunis, vok. Huft rvl 211, MŽvl 280 / Sʒlaunys, vok. beyde Hſte rvl 211; Vokas (lot. palpebra) – Wókas, vok. Augenbrahne MŽvl 54 / Wókai, vok. Augen Brauen B I 1565; Žarna (lot. intestinum) – árna, vok. Darm rvl 96, MŽvl 126 / nom. pl. árnas, vok. Gekröß, Gedärm B II 5448. Egy változatpárt találtak Clavio és K. G. Milkaus szótáraiban, amelyet alkotó összetett terminusok mindkét tagja – a nemzetségi és a faji – ski- 120 Palmira Zemlevičiūtė | Az anatómiai terminusok morfológiai változatai a | XVII–XVIIIa.lietuviųleksikografijoje kéziratos (az úgynevezett A. Krauzė-féle) 17. századi német–litván szótár szavaként szerepel, míg a gyvgyslės „artériák, vénák” elsődleges forrásaként Fr. Kuršaitis 1883-as szótára van megjelölve. Két változatsort találtak, amelyeket négyszeresen megformált végződésű tagok alkotnak: -e, -ẽ, -ė és -is: Lép (lat. lien) – Błune, lengyel. ſledioná / v ſlodʒona, latin. Lien, ſplen SD 506, Blune, német. Lunge B II 88637 / Blunė, német. Lunge rvl 248 / Blunẽ, német. Lunge MŽvl 331 / Blußnis, német. Miltz Lex 61a, Blußnis, német. Miltʒ C III 52, Bluʒnis, német. Milʒ MŽvl 342 / Blunis, vok. Miltʒ B II 91418, Blunis, vok. die Milʒ, auch die Lunge MŽlv 30 / Bluʒns, vok. Milʒ r kaip SD žodis; Šlaunis (lot. coxa, femur) – Kulßis, lenk. vl 256. LKŽe variantas blužnė „blužnis“ pateiktas Kirść / łopátká dolna, lot. Coxa, coxendix SD 201, Kulßis, vok. Csípő C II 978, Kulßis, vok. die Hffte Hlv 54 / Kulſʒis, vok. Boka B II 80551, Kulſʒis, vok. Csípő B II 72820 / Kulſʒe, vok. Csípő B II 72820 / Kulße, vok. Lábszár C III 412, Kulße, vok. Csípő Lex 51, Kulße, vok. Lábszár Lex 74a / Kulßẽ, vok. köhögés rlv 70, Kulßẽ, vok. boka rvl 228, Kulßẽ, vok. csípő MŽlv 135, Kulßẽ, vok. csípő MŽvl 280, Kulßẽ, vok. boka MŽvl 303, Kulßẽ, vok. comb MŽvl 409 / Kulßė, vok. csípő rvl 211, Kulßė, vok. comb rvl 305. A LKŽe adatai szerint a kulšė és kulšis változatoknak több anatómiai – „comb” és „derék” – jelentésük van. A megadott példákból látható, hogy a nőnemű egyes számú végződések valamennyi változata kevert – a változatsorok tagjai egyszerű magánhangzókban és kettőshangzókban, valamint diakritikus jelekkel ellátott magánhangzókban és kettőshangzókban (á, é, ẽ, ; éi, áu), továbbá az y magánhangzót és az l, š, ž mássalhangzókat jelölő ÿ, ł, ß, ſʒ, , ʒ írásjelekben különböznek egymástól. Külön említést érdemel a központi idegrendszer egy részét megnevező, nőnemű többes számú -os és -es végződésváltozatok egy párja: Agy (a nyúltvelőt is beleértve) (lat. encephalon) – Smagenos, vok. Gehirn C II 796, Lex 40, Smagenos, vok. Hirn Lex 50, B ii 71241, Smagenos, vok. March Lex 60a / Smagenes, vok. Marck B II 89826 / Smagines, vok. Hirn B II 71241, Smagines, vok. Marck B II 89825. Az LKŽe-ben rögzített változatok a smagenos és a smagenės, amelyek első jelentése anatómiai – „a központi idegrendszer része, amelyet az ember koponyájában és a gerinccsatornában található idegrostok és sejtek alkotnak”. 121 Terminologija | 2012 | 19 3.3. Vyriškosios giminės daugiskaitos galūnių variantai Amint már említettük, a szótárakban általában a címszavak között az kiami vienaskaitos forma. Kaip rodo anksčiau aptarti pavyzdžiai, šios anatómiai terminusok egyes számú alakjai vannak többségben, azonban a többes számú alakok változatai is előfordulnak. Két ilyen sort találtak. A -ai és -(i)ei, valamint az -ei és -iei végződések változatai versengenek: -ai és -(i)ei: Pūkeliai, plaukeliai 14 (lot. lanugo) – Gyw-Plaukai, németül Milchhaar C III 56 / Gÿw=Plaukai, németül Milch Haar B II 91342 / Gywplaukiei, németül die Augenbraunen rlv 46 / Gywplaukei, németül die Augenbraunen, das Milchhaar MŽlv 92; -ei és -iei: Petys (lot. acromion) – Péćiei, németül a vállak rlv 106, Péćiei, vok. Váll, hát rvl 318 / Pecʒei, vok. die Schultern MŽlv 197. Ezek a változatok, akárcsak a korábban leírtak, az egyszerű magánhangzók és kettőshangzók, valamint a diakritikus jelekkel ellátott magánhangzók és kettőshangzók (e/é; ai/ei) tekintetében különböznek, továbbá az y magánhangzót, valamint a č és š mássalhangzókat jelölő ÿ, ć/cʒ, ß/ſʒ grafémák tekintetében. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A változatosság a történeti terminológia egyik legjellemzőbb tulajdonsága. Legmarkánsabban az írott nyelv kialakulásának kezdeti szakaszában keletkezett írott forrásokban figyelhető meg, amelyekre ugyanazon szó különböző alakjainak nagy száma és változatossága jellemző, nemcsak különböző, hanem gyakran ugyanazon szerző írásaiban is. Ezt igazolja a vizsgált XVII–XVIII. századi lexikográfiai anyag is – az ugyanazt az anatómiai fogalmat megnevező, csupán morfológiailag, fonetikailag és ortográfiailag eltérően megformált terminusváltozatok két-tíz tagból álló sorokat alkotnak. 2. Az orvostudományhoz kapcsolódó szavak és szókapcsolatok megtalálhatók az első általános, fordításos kétnyelvű szótárakban, amelyeknek nagy jelentőségük volt a litván orvosi, pontosabban az anatómiai terminológia kialakulásában – jelentős részük a mai anatómiai névanyag alapját képezi. 3. A vizsgált szótárakban háromféle morfológiai (nem-, számés végződésbeli) változatot találtunk. A džiai anatomijos terminai, sudėtinių terminų rẽta – jų varijuoja gimininiai morfológiai változatok leggyakrabban egyszavas vagy fajtajelölő komponensek. 4. A nemváltozatok sorai főként egy szóból álló anatómiai terminusokból épülnek fel. Tagjaik hímnem és nőnem szerint különböznek. 14 Vö. gyvaplaukiai (latinul lanugo) ME I 294. 122 Palmira Zemlevičiūtė | Az anatómiai terminusok morfológiai változatai | XVII–XVIIIa.lietuviųleksikografijoje 5. A számbeli változatok sorait egy szóból álló és összetett anatómiai terminusok alkotják, amelyek különböző (vagy akár ugyanazon) szótárakban egyes és többes számú formában szerepelnek (az összetett terminusokban általában valamelyik alkotóelem száma változik). 6. A végződésváltozatok sorai egy szóból álló és összetett anatómiai terminusokból állnak – változnak az egy szóból álló terminusok vagy az összetett terminusok alkotóelemei, amelyek ugyanazon nem különböző végződéseivel rendelkeznek. Megkülönböztetjük a hímnemű és nőnemű végződésváltozatokat. 6.1. A hímnem egyes számú végződésváltozatai vannak túlsúlyban. A versengő -is és -ys, -as és -‘s (rövidült végződés, az a magánhangzó kiesése után), -as és -is, -is és -us, -us és -as, -is, -ys és -ÿs, -as, -is és -ys, -is, -ys és -(i)us, -is, -ys, -ÿs és -as végződésváltozatokra nem kevesebb mint huszonkét sort találtak. E nem többes számú főnevek -ai és -(i)ei, valamint -ei és -iei végződésváltozatainak mindössze két sora került elő. 6.2. A nőnemű főnevek egyes számú végződésváltozataiból a hímneműekhez képest viszonylag kevés, mindössze öt sor található a szótárakban. E sorok tagjai az -a és -ẽ, -e, -ẽ és -ė, -e, -ẽ és -ia, valamint -e, -ẽ, -ė és -is végződésekben különböznek. 7. A szótárakban legnagyobbrészt kevert változatokat találtak, kivéve a számváltozatok típusát – az ehhez sorolt változatok tiszták. A nemés végződésváltozatok a fő morfológiai különbségeken kívül számos másodlagos – fonetikai és ortográfiai – különbséget is mutatnak. A változatsorok tagjai leggyakrabban az egyszerű magánhangzókban, valamint az akuttal, gravisszal és különböző alakú cirkumflexes (horgas vagy tört) diakritikus jelekkel ellátott magánhangzókban különböznek; ezek a jelek a hangsúlyos szótagot vagy bizonyos esetragformákat jelölik. A mássalhangzók legjellemzőbb különbségei közül megemlítendők az egyszerű és kettős mássalhangzókkal rendelkező versengő változatok (leggyakrabban a d, g, k, l, n, t, r, s mássalhangzókat kettőzik), továbbá az y magánhangzót eltérő írásjelekkel jelölő változatok (y/ÿ), az uo kettőshangzó (ů), valamint az l (l/ł), š (ß/ś/ſʒ), č (ć/cʒ), ž (/ʒ) és dž (dʒ/d) mássalhangzók. 8. A szótárak anatómiai terminusainak morfológiai változatainak kialakulására nyelvi és nyelven kívüli tényezők egyaránt hatással voltak. Az utóbbiak közül kétségtelenül megemlítendő a különböző – német és lengyel – nyelvek helyesírásának hatása (ez világosan látható, ha összevetjük a DL és ML szótárak anatómiai terminusait). Fontos szerepet játszik az élő nyelv, valamint a vizsgált szótárak szerzőinek elődei és kortársai által írt művek. A beszélt nyelvben és az írott forrásokban használt, ugyanazon szó különböző alakjait a XVII–XVIII. századi DLés ML-szótárírók átvehették. Másfelől nem zárható ki az egyes anatómiai terminusok változatainak, valamint a korrektúrahibáknak a lehetősége sem. 123Terminologija | 2012 | 19 PaGRINDINIaI ŠaLtINIaI B – Jokūbas Brodovskis. Lexicon Germanico=Lithvanicvm et Lithvanico=Germanicvm: egy XVIII. századi kéziratos szótár: dokumentumkiadás fakszimilével, átírással és szómutatóval / készítette Vincentas Drotvinas. – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2009. I–II. kötet. C – Clavis Germanico–Lithvana. A XVII. századi német–litván nyelv kéziratos szótára. – Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995–1997. I–IV. kötet. H – Vocabvlarivm litthvanico–germanicvm, et germanico–litthvanicvm [...] von Friederich Wilhelm Haack. Halle, 1730. Lex – Lexicon Lithuanicum: XVIII. századi kéziratos német–litván szótár. Vilnius: Mokslas, 1987. MŽ – Littauiſch=deutſches und Deutſch=littauiſches Wrter=Buch, [...] von Chriſtian Gotlieb Mielcke, Cantor in Pillckallen. Knigsberg, 1800. R – Litván–német és német–litván lexikon, [...] Philipp Ruhigtól. Knigsberg, 1747. SD – Širvydas K. Dictionarium trium linguarum: a litván nyelv első szótára. Vilnius: Mokslas, 1979. KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002), elektroninis variantas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. – www.lkz.lt. MedŽ 1980: Astrauskas V., Biziulevičius S., Pavilonis S., Vaitilavičius A., Vileišis A. Medicinos terminų žodynas, Vilnius: Mokslas. ME 1991: Medicinos enciklopedija I, Vilnius: Valstybinė enciklopedijų leidykla. LITERATŪRA Anusevičienė O. V., Cibas P., Lilienė L. 2002: Žmogausanatomijairfiziologija, Kaunas: Linos pasaulis. Česnys G. 2002: Lietuviško anatomijos vardyno istorijos metmenys. – Terminologija 9, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 55–65. Miliūnaitė R. 2009: Dabartinėslietuviųkalbosvartosenosvariantai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Mitkevičienė A. 2004: V. Dubo visuotinės literatūros vadovėlio terminų variantai. – Terminologija 11, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 119–144. Palionis J. 1967: LietuviųliteratūrinėkalbaXVI–XVIIa., Vilnius: Mintis. Palionis J. 1995: Lietuviųrašomosioskalbosistorija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Stunžinas R. 2008: Variantiniai statybos liaudies terminai Lietuviųkalbosžodyne. – Terminologija 15, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 111–130. Šinkūnas M. 2010: XVI–XVIIamžiausMažosiosLietuvosraštųakcentografija: daktaro disertacija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Zinkevičius Z. 1984: Lietuviųkalbosistorija3:Senųjųraštųkalba, Vilnius: Mokslas. Župerka K. 1983: Lietuviųkalbosstilistika, Vilnius: Mokslas. Авербух К. Я. 2003: Терминологическая вариантность. – В. А. Татаринов. Историяотечественного терминоведения.Т.3:Аспектыиотраслитерминологическихисследований(1973–1993).Хрестоматия, Москва: Московский Лицей. Ахманова О. С. 2005: Словарьлингвистическихтерминов, Москва: КомКнига. Бабанова С. Ю. 1994: Вариантность терминов в научном языке. – Терминоведение. Выпуск 1, Москва: Московский Лицей. Граудина Л. К. 2003: Варианты языковых единиц. – Культурарусскойречи.Энциклопедический словарь-справочник, Москва: Флинт, Наука. Лейчик В. М. 1994: Обоснование структуры термина как языкового знака понятия. – Терминоведение. Выпуск 2, Москва: Московский Лицей. Марузо Ж. 2004: Словарьлингвистическихтерминов, Москва: Едиториал УРСС. Сложеникина Ю. В. 2005: Термин:семантическое,формальное,функциональноеварьирование, Самара: СГПУ. Татаринов В. А. 1996: Теориятерминоведения1:Теориятермина:Историяисовременноесостояние, Москва: Московский Лицей. 124 Palmira Zemlevičiūtė | Morfologiniai anatomijos terminų variantai MORPHOLOGICaL VaRIaNtS OF | XVII–XVIIIa.lietuviųleksikografijoje aNatOMY tERMS IN LItHUaNIaN LEXICOGRaPHY OF 17–18tH CENtURIES The article provides the linguistic description of morphological variants of anatomy terms, their types and subtypes and gives a brief overview of the reasons for such variation in the main general translation dictionaries (mostly bilingual German–Lithuanian and Lithuanian–German) of 17–18th century Lithuania Major and Lithuania Minor. A vizsgált szótárakban a morfológiai változatok három típusa (nem, szám és végződés szerinti) volt megtalálható. A morfológiai változatok többsége egyszavas terminus; a komplex terminusok változatai ritkák – generikus vagy specifikus elemeik között fordul elő néhány változat. A nemi változatok vagy hímneműek, vagy nőneműek (Kaukolas/Kaukolẽ/Kaukolė ‘koponya’, Wůkas/Wokas/Wókas/Wokà ‘szemhéj’). Az azonos vagy különböző szótárakban szereplő számváltozatoknak vagy egyes, vagy többes számú alakjuk van (Kélis/Kélei ‘térd’, Sanarys/Sanaris/Sanarei ‘ízület’). A végződésváltozatoknak különböző nőnemű vagy különböző hímnemű végződéseik vannak. A hímnemű egyes számú végződések változatai vannak túlsúlyban. Az -is/-ys (Akkies Pawiddulis/Akiês Pawiddulys ‘szemgolyó’, ſkilwis/Skilwys ‘gyomor’) vagy -as/-‘s végű szavak (Maaſis Pirßtas/maaſſisPirſʒt‘s ‘kisujj’, ywatas/ywátas/Ʒywat‘s/Ʒywátas/Ʒywatas ‘méh’) alkotják a legnagyobb csoportokat. Csak egy vagy két további végződésváltozatot találtunk. A nőnemű egyes számú végződések meglehetősen ritkák. Az ilyen változatok az -e/-ẽ/-ė végződésekben különböznek (Seiłe/Seile/Séilė/Séile/Seilẽ/Séilẽ ‘nyál’), az -e/-ẽ/-ia végződésekben (Kiauße/Kiauſʒe/ Kiáuße/Kiáußẽ/Kiáußia/Kiaußia ‘koponya’), az -a/-e/-ẽ végződésekben (Gÿw=Gÿſla/Gÿw‘gÿſle/Gyw=Gyſlẽ ‘artéria’), valamint az -e/-ẽ/-ė/-is végződésekben (Błune/Blunė/Blunẽ/Blußnis/Blunis/Bluʒns ‘lép’). A fő morfológiai különbségek mellett a nemés végződésváltozatoknak meglehetősen sok másodlagos – fonetikai és helyesírási – különbségük is van. A változatok egyszerű magánhangzókban és különféle diakritikus jelekkel ellátott magánhangzókban, egyszerű és kettős mássalhangzókban, illetve különböző karakterekkel jelölt mássalhangzókban különböznek: l (l/ł), š (ß/ś/ſʒ), č (ć/cʒ), ž (/ʒ), dž (dʒ/d) stb. A változékonyság a medicept történeti terminológiájának egyik leggyakoribb cine – lines consisting of two to ten variants of anatomy terms naming the same conjellemzője, azonban a kutatott anyagban különböző morfológiai, fonetikai és ortográfiai formákat találtak. Az anatómiai terminusok morfológiai változatainak szótárakban való előfordulását nyelvi és nem nyelvi tényezők egyaránt befolyásolták. Az egyik legnyilvánvalóbb nem nyelvi tényező a német és a lengyel nyelv helyesírásának hatása volt. A kutatott szótárak szerzőinek élő nyelve, valamint elődeik és kortársaik írásai szintén fontos szerepet játszottak. A 17–18. századi Nagy-Litvánia és Kis-Litvánia lexikográfusai ugyanazon szavaknak a nép által használt és az írott forrásokban előforduló különböző formáit is átvehették. Nem zárható ki sem az anatómiai terminusok szerző által alkotott saját változatainak, sem a korrektúrahibáknak a lehetősége. Beérkezett: 2012-11-19 Palmira Zemlevičiūtė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]